Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-23 / 93. (2018.) szám

1929 április 23, kedd. T>RAGAlA\AGVARHmL/’g> 5 A magyar revíziós liga és a szociáldemokraták Budapest, április 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Herezeg Ferenc, a revíziós liga elnöke a liga szombaton tartott nagygyűlésén beszédet mondott, amelyben többek között kitért arra, hogy a szociáldemo­kraták nem tagjai a ligának. „Nagyon boldog lennék, — mondotta Herczeg, — ha egy fron­ton láthatnám velünk ezt a rendkívül értékes és fontos réteget/4 A szociáldemokrata párt vezetősége ma egy hétfői lapban nyilatkozott i és kijelentette, hogy a párt többször foglal-! kozott a békerevizióval. A legteljesebb hatá- j rozottsággal a képviselőházban is a békeszer- í ződés revíziójának álláspont jára helyezkedett I a párt, amelynek az a véleménye, hogy a megoldás előfeltétele a demokratikus közvé­lemény kialakítása és a közszabadságok hely­reállítása. KiorofoniQS rahtáttaflás . a Budspest-deliecesii wmtötm Nyíregyháza, április 22. A Budapest—deb­receni vonaton vakmerő rablótámadás történt. Krausz Alfréd mérnök a nyíregyházai rend­őrségen jelentést tett arról, hogy Püspökla­dányban egy elegáns fiatal nő szállt be a ku­péba, akivel az utazás alatt összebarátkozott. Nyíregyháza előtt a nő egy szál virágot tűzött Krausz gomblyukába, amitől egyszerre csak szédülni kezdett és elvesztette öntudatát Mire magához tért, észrevette, hogy 1500 pen­gőt tartalmazó pénztárcája a nővel együtt nyomtalanul eltűnt. A nyíregyházai rendőr­ség azonnal kutatni kezdett a nő után, akit az állomáson az egyik harmadosztályú váróte­rem padja alatt találtak meg. Azt mondotta, hogy rosszul lett és úgy esett a pad alá. Meg­motozták és megtalálták nála a pénztárcát Kiderült, hogy egy régi körözött zsebtolvaj­növel, Jank Rózával azonos, aki bevallotta, hogy kloroformot öntött a virágra és igy szé- j ditette el a mérnököt----------­Sz emző Gyulát még óvadék el®'! Bében sem helyezik szabadlábra Pozsony, április 22. (Pozsonyi' szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A letartóztatásban leve Szemző Gyula volt magyar főispán ügy­védije, Sípos Led dr. beadványt intézett a törvényszék vádtanáesáihoz és kérte, hogy százezer korona kaució letétele ellenében helyezze szabadlábra Szemző Gyulát. A vé­dő' hivatkozott afra, hogy á szabadlábfa- * helyezést az érvényben lévő magyar törvé­nyek nem engedik meg, de az osztrák tör­vények igen. Ebben az esetben az osztrák bűnvádi perrendtartást lehet alkalmazni, mivel osztrák hatóságok kiadatási ügyéről van szó és az osztrák törvények enyhébb el­bírálás alá vonják a szabadlábrakelyeaés kérdéséit. A pozsonyi törvényszék vádtaná­csa úgy döntött, hogy a magyar törvények értelmében nem járul hozzá Szemző Gyulá­nak még óvadék ellenében való szabad- lábrahelyezéséhez sem. A vádtanács erről a döntésről értesíti az igazságügyminiszteri, aki saját hatáskörében esetleg elrendelheti Szemző szabadtábraihelyezését. . Meggyilkolta szüleit és felakasztotta masít Dortmund, április 22. Oldeniburg kezeié­ben, Tweelbaeke községben szóimba tón bor­zalmas családi tragédia) történt. Nehls Ger- hart 61 éves községbeli lakos, jómódú gaz­dálkodó idősebbik fia szombaton este egy bálban töltötte az idejét, majd éjféltájban hazatért. A lakás küszöbén véres koponyával, élete- telem']] találta édesapját, hont pedig, az asztal mellett édesanyja holtteste feküdt. A gyilkos fejszeosaipásokkal hasogatta szét az öreg házaspár koponyáját. A fiú. midőn magához tért megdöbbenéséből, öccsének keresésére ind ti 11 s a húszéves Henriket a padláson egy kö­télre akasztva, holtan találta. Nyomban a csendőrökért futott. Nemsokára három csendőrrel tért vissza a lakásba. A csendőrök megállapitották^ hogy a ször­nyű családirtá»t a húszéves Nehls Henrik követte el. aki már rérohben haragos vi­szonyban voM szüleivel és többször is ki- hogy előbb utóbb végez velük. A helyzetkép arra mutat, hogy a gyilkos fiú jhevec küzdelem árán hajthatta végre szán­dékát. A 61 éves ember elkeseredetten védeke­zett. míg a rá zuhogó fejszecsapé sok erő­jét nem vették. A gyilkos véres lőttének elkövetése után önmaga felett tartott Ítélő széket « a padlá­son iaLakasatotta. magát , Valamennyi „kommunistáit eltávolítják — A paraszt csoport teljes győzelme — Egy hosszú amerikai ut következményei Kowno, április 22. Moszkvai jelentések szerint Tomszkijt, a szovjetorosz szakszer­vezetek elnökét, a jobboldali ellenzékhez való tartozása miatt kizárták a politbüro- bóí. Utóda Dogadov lett, aki a Stalin-cso- port tagja. Más moszkvai jelentések sze­rint Rykov és Bucharin is ki akarnak válni a politbiirobój. Ha megteszik bejelentett lépésüket, a kommunista pártvezetoség tel­jesen átalakul, mert Rykov és Bucharin ogy Síalin ellen irányuló ellenzéki csoport élére állnak, amely erélyesen a jelenlegi, parasztpolitika megszüntetését fogja köve­telni. München, április 22. Konnersreuth a bíróság elé került, a bíróságnak kell most afölött dönteni, hogy a konnersreutbi csoda valóban az-e, aminek az emberek százezrei tartják, vagy pedig szélhámosság. A per kimene­tele elé fokozott érdeklődéssel tekintenek. A müncheni bíróság most egy becsületsértési per kapcsán kerüli abba a helyzetbe, hogy Konnersreuth kérdésében, bár ha közvetve is, állást foglaljon. Az csak ter­mészetes, hogy egy bírósági tárgyalás keretében nem lehet eldönteni Konnersreuth problémáját, bírói ítélettel nem lehet megállapítani, hogy van csoda, vagy hogy nincs, ennek dacára jogosan for­dul az általános érdek'ődés a müncheni bíróság tárgyalási terme felé, mert ez az első nyilvános fórum, ahol két ellentétes világnézlet Kon­nersreuth sokat vitatott ügyében egymással ösz~ szecsap. A vita Egy freiburgi orvos, Aigner dr., a müncheni bíróság előtt becsületsértési pert indított Lama Frigyes lovag, az ismert katolikus író ellen, aki egy hírlapi polémiából kifolyólag olyan kife­jezésekkel illette az orvost, amelyeket az magá­ra nézve sértőnek talált. A polémiát azonban az orvos kezdte. Lama röpiratot irt Konnersreuthról, azt a kölni püspök approbálta. Aigner dr. azt állította erről a röpintfról, hogy az egy fél­revezetett agitációt támogat, egy középkori fa­natizáló feTfogást visz Konnersreuthról a nagy tömegek közé, A beidézett tanuk között elsőnek Seidl dr. egészségügyi tanácsost hallgatta ki a bíróság. A bíróság előtt kijelenti, hogy mint orvos, nem tehet vallomást a leány betegségéről, miután az orvosi titoktartás köti, de á'talános megfigyeléseiről, amennyiben ezek az orvosi titoktartással nem el­lenkeznek. szívesen beszámol. Neumann Téréinél a sebhelyek, megállapítása szerint, a szemeken, á kezeken és lábakon mu­tatkoznak. bizonyos időközökben azok a mellen és a fejen is jelentkeznek, az utóbbi időben a vállon is. Arról is értesült, hogy az idén nagypénteken a 'eány azon testrészein is sebhelyek keletkeztek. Moszkva, április 22. Scheimnnn Leót. a szovjetorosz Állami Bank világhírű és sok­éves elnökét, többhónapos amerikai uta­zás után a Kreml egy ukáza alapján meg­fosztották valamennyi hivatalától, az Álla­mi Bank elnökségétől és a pénzügyi nép- biztoshelyettoségéíől, valamint a munkás- és védelmi tanácsban betöltött helyétől is. Sckeimann elbocsátását semmivel sem in­dokolják. Utóda Potjakoff lett, aki az an­gol ipari bizottsággal folytatott legutóbbi tárgyalásokon rendkívüli ügyességről tett tanúbizonyságot. amit orvosi, a szellemi higiénia szempontjából, elég élesen elitélni nem lehet. Lama erre a kihí­vásra megfelelően válaszolt, amiért őt az orvos a bíróság elé állította. A biinte'.őtanács e’nöke, Frank dr. törvényszéki elnök, nyomban a tárgyalás megnyitása után ér­dekes nyilatkozatot tett: — A müncheni bíróság — mondotta — nem hiva­tott fórum annak eldöntésére, hogy mindaz, ami Eocnersieuthban tördnt, csoda-e vagy sem, a bíróság csak annak a megállapítására szorítkoz­hat, hogy a vádlott becsületsértést követett-e el, vagy sem. A vádlott író kijelentette, hogy Aignert már évti-1 zedek óta ismeri, annakidején heves harcot folyta­tott Lourdes ellen is, becsületes ellenfélnek nem tartja öt Ez róla a személyes véleménye. Aigner dr. előadta, hogy a konnersreutbi ügy­ben egyizbeü már mint tanú szerepelt, illetve szakvéleményt adott le arról az erfurti törvény­szék előtt, mégpedig eskü alatt. Hangsúlyozza, hogy szándékos csalásról sem Neumann Terézt, sem az egyházat illetően nem lehet szó. Neumann Teréz esetében egy autoszuggeszfioval előidézett patologikus stigmatizáeióval állunk szemben. Lama röpiratában megsértette az orvosi tudo­mányt. gyógyulásokról, betegségekről, stigmákról valótlanságokat állított, az ellenkezőjét annak, amit Wunderle dr. katolikus professzor irt és 1 mondott Lama állításaival megsértette őt, az or­vost és psziohológust. amelyek az ostorozás helyén vannak. Megfigyelései szerint a sebhelyek valódiak, ehhez kétség nem férhet. De a stigmák nem sebek a szó közönséges értel­mében, azok véreznek agyán, de nem sebek a kirurgia tanítása szerint. A sebeket részben var fedi Az ellenőrzés Neu­mann Teréz felett a megfigyelés ideje alatt rend­kívül szigorú volt, Ezután Seidl egészségügyi tanácsos kijelentette, hogy ő. mint kato'ikus. úgy vél az egyháznak szol­gálatot tenni, ha az abszolul igazságot mondja, annak ellenére, hogy némelyek, akik Konnersreuth megyj^o-vitja a bcuneo.ogiai ideált, a beteg közvetlenül a világhírű kénes hőforrásokban fürdik, mivel a források a nagy fürdőmeden­cékben fakadnak. RHEUMA, CS Z, ISCHIAS ellen speciali­zálva. KEDVEZMÉNYES TA­VASZI KÚRÁK. Pros> ektust és felvdágositást ad Fürdő gazgatősá Trencsénteplicz, VÖRÖS KÁK, Gyógyszertár, BRAT1SLAVA. VÁRY GYULA cég, ÍCOSICE, Fő n 16. meTett vannak, nem értik meg őt. A megfigyelési idő alatt Neumann Teréz nem vett magához semmi táp­lálékot, ennek az ellenkezője teljesen kizárt dolog. A szájöb'ögetővizet a haszná at után pontosan lemér­ték. nehogy Ilyen módon valamilyen táplálékhoz jusson a leány. A Neumann-család Teréz révén semmiféle anyagi előnyhöz nem jutott, a konjunktúrát semmiféle módon nem használja ki. A konnersreuthi plébános sem tesz semmit, hogy ez esetből kifolyólag valamelyes tőkét ková­csoljon az egyház számára. A regensburgi püspöki hivatal rendkívüli tárgyilagossággal és tartózko­dással kezeli az egész ügyet Engedélye nélkül senkit sem bocsátanak a leányhoz. Nem is akarja, hogy Konnersreuth bucsujáró hellyé váljék. A regensburgi püspöki hivatal semmiképpen nem avatkozik be a tanú orvosi működésébe, arravo- natkozóan semmiféle utasítást Dem kapott. 1927 szeptember óta Neumann Teréz semmiféle táplálékot nem vett magihoz, A tanú helyt áll azért, hogy a megfigyelés alatt a leány sem nem evett, 6em nem ivott s abbni is hisz, hogy a meg­figyelési időn kívül is. tehát 1927 szeptembere óta, soha semmiféle táplálé­kot nem vett magához. Az áldozásnál a leány az ostyának egy kis részét kapja csupán, az utóbb1 időiben néha az egész ostyát, de már egy korty viz nélkül. A konnersreutbi íeneméot a tanú véleménye szerint az orvosi tudomány alapján megfejteni nem lehet. Ha Konnersreuth számára megfejtést akarunk, akkor azt vallási fenomónnek kell tartanunk, mint ilyennel kell foglalkozni vele. A vizsgálat során azeton-t állapítottak meg Neumann Teréz­nél, ami az éhség jele. A vizsgálat negyedik napján az azeton eltűnt. Ebből talán arra lehetett volna következtetni, hogy a leány közben táplálékhoz jutott. A köze­lebbi vizsgálatnál azonban megállapítást nyert, hogy az azeton eltűnik; a Vizelétpróbából, ha azt fedetlenül állni hagyják. Mint orvos, mint kato­likus és mint ember, aki csak a tiszta igazságot akarja szolgálni, azon a nézeten van. hogy ezt Jenőmén! csupán természettudományi ala­pon megmagyarázni nem lehet. Az elnök egy kérdésére kijelenti Seidl dr., hogy Lama röpiratában orvosi szempontból helytelen­ségek fordulnak elő s Neumann Teréz családjánál tett legutolsó látogatása alatt az a benyomás ke­letkezett benne, hogy a Neumann-család nem ért teljesen egyet Lámával. „Jelenlegz felfogásunkkal kép­telenek vagyunk megérteni“ Ezután Ewald professzor kihallgatására került a sor, akit szakértőként idézett meg a bíróság. Ha Seidl egészségügyi tanácsost, mint Neumann Teréz kezelőorvosát, Konnersreuth tanújának tekinthet­jük úgy Ewald professzort teljes joggal tarthatjuk a másik tábor exponensének, szakértőjének. Ewald professzor azoknak a szakembere ebben a per­ben. akik azt hirdetik, hogy nincsen csoda, nin­csen természetfölöttiség és mindennek megvan a maga természettudományi magyarázata. Ewald, aki a konnersreuthi esetben mái évek óta fontos szerepet játszik, amennyiben ő is hosszabb időn keresztül megfigyelte és ellenőrizte Neumann Te­rézt. az erfurti egyetem pszichiátere. A bíróság előtt tett szakvéleményét a következőkben ismer­tetjük: Neumann Teréznél, egy nappal az oxtázis előtt, valamelyes szervi idegbetegséget nem lehetett megá'lapitani. A tanú véleménye szerint, amennyiben a viszo­nyok fölött áttekintést nyert, a va^Juzmüség amel­lett szól. hogy a stigmák valódiak. Azt ajánlja azonban, hogy Neumann Terézt egy klinikán még pontosan vizsgálják meg. Az anyag­cseréről eddig ismert nézeteinkkel egyáltalán nem | egyeztethető össze, hogy egy ember aki semmi­féle táplá’ékot nem vesz magábo. vizeletet választ kJ és mégsem veszít a súlyából. Ö j mindaddig visszautasít mindonfé’e diskussziót Neumann Teréz arn agcsere-kérdéséről, mig egy klinikán teljesített megfigyelés a táplálkozás hiánya inellett megfe'c’ő alapot nem nyújt. Hálgerincelvá'tozást vagy izomsorvadást Neu- ! mnnn Teréznél nem lehetett megállani’ani A I gyógyulás a vnkbé’gytT'ndá* és egyéb betegsé- : gekbő' pszichogén utón kövelkezeu be. mint ahogy ! azok psziohogér utón keletkeztek Pszichogén utón előállt kényszerképzetek idéz­ték elő a különböző -ebeket vérátütéseket és j a táp’á ktzáenál beáMt zavarokat Ez ritka je’enség de más személyeimé' is előfor­dult már. Meg vagyok győződve arról, hogy a tu­domány idővel ezt a fenomént is meg fogja ma­gyarázni. Céltalan azonban, ha teológusok és orvosok eh­A konnersreuthi csodás jelenség körül támadt perben világnézetek csaptak össze a müncheni bíróság előtt •— Gfugsi szakvélemények Neumann Teréz sebeiről — Neumann Tetéz esetét az orvostudomány alapján nem lehet megfejteni Trockij után Tomszki, Rykov, Bucharin és a zseniális Scheimann is kegyvesztett lett Qlógyíöníő. a Kárpátok gyöngye öztv-egy dr. Virányi Sándorod, eaüL Fodor Kornélia, úgy a maga, gl|| | mint gyermekei, Rózái, Mária, Erzsébet, György és kis unokái névé- ||||| | ben, fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen férje, a |||||| ígjoblb apa, nagyapa, testvér és rokon, dr. Virányi Sándor ■ földbirtokos 1929 április 22-én hosszas és kínos szenvedés után joíbblétre szende- í rükt. Szeretett halottunkat folyó hó ?3-án délután 4 órakor a Duchno- ||pi | vics-uoca 19. számú gyabháziból kísérjük örök nyugalomra. fjgbp Uzhorod, 1929 április ’'i22. dr. Fodor Károlyné, özv. Tsohamlur Félix né. mint anyós, dr. Virányi Dezső és neje. gelsoi Guttman István, Szánthó Frigyes. Baan Mihály, Fodor Zsigmond és neje, kisbábi Strasser Ervin testvérei, sógorai és sógornői, |íp^ vejei, valamint unokaöccse és unokahugai. (Minden külön értesítés helyett.) Imám

Next

/
Oldalképek
Tartalom