Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-21 / 92. (2017.) szám

n Dinamilmerénylelel terveztek Maliarik Pál kékkői járási Ionok elten Meg akarták gyilkolni, kastélyát és malmát pedig letrobbtmtani — Az egyik bérenc leleplezte a szörnyű tervet a járási lónőhnek — Lömmé, április 20­(Baját tudósi tónktól.) A Losoncon megjelel­ne „Národn^ TyMemnik" című kormánylap mai számában szűkszavú híradásban beszá­mol arról, hogy Maliarik Pál kékkői járási iónok ellen gyil­kos merényletei terveztek. Meg akarták gyilkolni, kastélyát és malmát pedig dina­mi ital felrobbantani. Ezen híradással kapcsolatban tudósítónk a helyszínén a követkézé tényállást állapította meg: Maliarik Pál kékkői járási főnők egy-bét évvel ezelőtt a Zichy-saeniorális uradalom­nál végrehajtott földosztás során megszerezte magának a 400 holdas szalatea-pusztai birto­kot, a rajta fekvő pompás kastéllyal együtt A környékbeli falvak lakossága nem jó szem­mel nézte a járási főnök birtokvételét, mert ezt a birtokot már régebben nekik Ígérték. Az elégedetlen falusiak között a leghangosabb volt Danielik Pál zsihlavai molnár, aki, ügy­ié ts zik, a kerületi főnök által megvett bir­tokhoz tartozó vízimalmot szerette volna ma­gának megszerezni Mindaddig, amig a birtok odaítélésében döntés nem történt, Danielik öbJoshanga kortese volt & Hodwa- pártnak. Mikor azonban reményeiben csalódott e látta, hogy a malmot a járási főnök szerezte meg, egyszerre ellene lordnlt és csatlakozott Ma­liarik politikai ellenfeleihez. Sürü érintkezést tartott fenn a Mücsara-féte cseh néppárt Zelezny nevű titkárával, aki a kékkői járásbíróság tisztviselője. Azalatt, amig Danielik és társai politikai szervezkedéssel igyekeztek a járási főnök el­len felvonulni, Maliarik berendezte a mara­dékbirtokához tartozó vízimalmot A kornyék lakossága — mi sem természe­tesebb — a hatalmas kerületi főnök mal­mába hordta őrölni valóját, úgy hogy az alig egy kilométernyi távolságra fekvő Danielik-féle malom forgalma teteme­sen megcsappant. Ekkor fogamzott meg Danielik Pálban az a szörnyű elhatározás, hogy robbantó anya­got szerez s felrobbantja a kerületi főnök malmát, kastélyát és őt magát is meggyil­koltatja. Sötét szándéka megvalósítására felkérte Bálint Péter és Holik Károly nevű munkásokat, akiknek 15.000 korona jutal­mat ígért a merényletek végrehajtásáért. A felbérelt egyének elfogadták a zsihlavai molnár ajánlatát és a merénylet végrehajtásának idejét május 12-ére tűzték ki, amidőn Maliarik egy *sih- lavai ünnepélyen lesz elfoglalva, A felbérelt munkások egyike, Bálint Péter, magyarországi emigráns, pár nappal ezelőtt jelentkezett Maliarik kerületi főnöknél s fel­fedte előtte a merénylet tervét. Maliarik a losonci államrendőrség detektivjeihez fordult, ahonnan Skladany János detektívet küldték ki a merénylők terveinek felderítésére. Skladany detektív vasárnap felkereste Da- nielik Pál malmát Zsihlaván. Előadta, hogy állásnélküli molnársegéd s szállást kért. Két napon át ott is tartózkodott a malomban és sikerült megtudnia, hogy Danielik hétfőn es­tére hívta magához felbérelt embereit. Azon­nal értesítette a csendőröket, akiket Bálint segítségé vei a tágas szoba egyik sarkába egy asztal alá bujtatott s kosarakkal eltakart. A csendőrök este 8 órától éjjel 1 óráig hall­gatták Danielikék tanácskozását az asztal alól és amidőn minden kétséget kizárólag meg­__ Érsekújvár uj városbirái hiratalbalé­|íése. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Kedden járt le a városbirőválasztás elipni fellebbezés határideje. Miután fettebbeaés nem érkezett, a választás jogerőre emelkedett. Holota János dr. városbiiró szerda délelőttire megbeszélésre kérette magához két helyettesét, amelynek során a három polgármester részletesen meg­beszélte a helyettesítés kérdését. Félóráig tartott a megbeszélés, azrután fogadták a vá­rosi főtisztviselőb küldöttségét, amelynek élén Saskó Gyula városi titkár mondott meleg­hangú beszédet. Holota János dr. válasza után a három városbirő Sándor István járási főnök­nél tett udvariassági látogatást Ezután ismét visszatértek a városházára, ahol végigjárták az összes hivatalokat, szemlét tartottak a rendőrség felett, majd befejezésül pénztár- vizsgálatot tartottak a városi pénztárban. Mi­után mindént a legnagyobb rendben találtak, m aj rezsim megkezdte a város ügyeinek irányítás győződtek arról, hogy a merénylet terve ko­moly s minden elő van készítve, hirtelen kiugrottak as asztal alól « revol­vert Megesve a meglepődött emberekre, as égési társaságot letartóstattáfc. Nyomban házkutatást is tartottak s rövidesen előkerültek a merénylet végrehajtásához elő­készített fegyverek s mintegy 7 kilogramm di­namit. Javában folyt éppen a házkutatás, amidőn éjjel egy órakor autó állott meg a malom előtt s kiszállott belőle Zelezny, a cseh nép­párt kékkői titkára. A csendőrök igazolásra szólították fel, hogy mit keres ott késő éjjel. Mivel elfogadható okát neon tudta adni éjjeli látogatásának, a csendőrök őt is vasraverték. Á letartóztatott Danielik Pált és fiát, Ho- liik Károlyt és Zeleznyt még aznap éjjel be­kísérték a kékkői járásbíróság fogházába. Ze- leznyt azonban másnap szabadon engedték. „I. COTY" A francia pariömkirály rejtélyes utjai — Tárgyalás a korzikai rabtóvezérreí — Napóleon ábrokona kacérkodik Jf. Cotyu diktatúrájával — Egy különös karrier története Becs, április 20. Franciaországban némi gúnnyal szokták mon­dani: Korzika két híres embert adott a világnak, az egyik: Napóleon, a másik — Coty... Valóban Coty meglehetősen híres ember a maga nemében. Parfőmkirály, ujságkirály és amatőr, vagy helye­sebben dilettáns politikus. Olcsó púderei és pár- fémjei révén, részben az ugyancsak olcsó Ami dn Peupía című lapja révén ismeri a közönség. Fran­ciaországban nem szeretik Cotyt Azóta nem szeretik, amióta a francia pasfSm- Ford politikával és njságcsinálásssl foglalkozik. Először csak Franciaország egyik legrégibb és legkomolyabb lapját, a Figarót vette meg, azután megszerezte hozzá a Gaulois-t és végül egy évvel ezelőtt megalapította az Ami dn Penple-t, a 10 centime-os néplapot, amellyel a munkásság köré­ben próbált propagandát csinálni, a különböző de­struktív eszmeáramlatok ellen. (A Gaulóis külön­ben legutóbb beolvadt a Figaróba. Coty leépí­tett!) Korzika szénáiéra, aki fiatalabb éveiben a ke­vésbé ismert Franeeseo Sportino nevet viselte, a legreakciésább politikát csinálja És Coty állandóan hallat magáról, állandóan rek­lámot csinál, hol a púdereinek, hol lapjainak, hol saját magának. Állandó kroki-téma a francia la­pokban és állandó knplé-téma a párisi kaba­rékban. Coty Napóleon rokona akar lenni A Neue Freie Presse párisi tudósítója most nagy cikket irt Coty életpályájáról. Különös ember, — írja a cikkíró —, aki körül minden titokzatos és gyanús. Nem lehet róla soha semmi biztosat tudni. Vannak sokan, akik még vagyonának óriási voltában is kételkednek. Még homályosabb és bizonytalanabb karriérjének kezdete. Senki sem tudott róla semmit. Később, amikor már nagy parfömgyára volt, hirtelen azzal keltett feltűnést, hogy megvette a Figaro részvényállományának háromnegyed részét. Rö­viddel ezután Lonehenr eladja Cotynak a Ion- veciennesi kastélyát, amely Madame Dnbarry kedvenc lakhelye volt. Lonehenr ezt a kastélyt átalakította á híres fran­cia kurtizánok múzeumává. Cotynak feltétlenül szüksége volt egy ilyen kastélyra és ezért 24 millió frankért megvette Loucheurtől. óriási estélyeket rendezett a történelmi nevezetességű kastélyban, úgyhogy rövidesen már mindenki csak róla beszélt egész Franciaországban. Coty állandóan támadta lapjában a francia válasz­tási korrupciót. Mikor azonban Korzikában a szer nátori mandátumra pályázott, ő maga járt elől jó példával a korrumpálásban. A befolyásos embereknek sokezer frank készpénzt ígért. Megígérte, hogy elhelyezi gyermekeiket, ál­lást szerez sógoraiknak és az unokatestvéreiknek, megigérje, hogy „egész Korzikát egy virágoskeriekkel körített parfömgyárri fogja varázsolni^, A papokkal állandóan miséket mondatott, óriási pénzeket ígért jótékonyoélra a misékért, mikor azután később a választását megsemmisítették, egy fillért sem adott az egyháznak. Választókerü­letében márványtáblákat hozatott forgalomba. A márványtáblák felirata részben az ő, részben Napóleon érdemeit dicsőítették. Gyöngéd célzásokat tettek a feliratok arra, hogy Coty családja távoli rokonságban van a Bonaparte- családdal és nem lehet tudni, nem csörgedez-e némi napóleoni vér Coty ereiben... Tárgyalás a rablóvezérrel Coty emellett felkereste Korzika leghíresebb banditáját, Ro- manetfit is. Hogy milyen beszélgetés folyt le a két ur között, az nem derült ki. Nagyon valószínű, hogy Coty rengeteget fizetett a Tablóvezérnek azért, hogy megígérte, támogatni fogja ügyét a válasz­tások idején. Mindezekről a dolgokról részletesen beszámolnak a francia szenátus aktái. Esőknek as aktáknak az eredményét leszűrte a szenátus illetékes bizottsága éa megsemmisítette Coty mandátumát. Coty azonban másodszor is megválasztatta magát és most már ben is maradt a szenátusban. Ezóta a kaland óta Coty esküdt ellensége a parlAmentáriemusnak. Szerinte a parlamentarizmus meg akarta őt aka­dályozni nagy missziója teljesítésében- Coty nagy földije, Napóleon misszióját abban lát­ta, hogy meghódította az összes meghódítandó országokat Coty ezzel szemben úgy rétté misszióját teljesítem, hogy minél több országot és világrészt hódit meg a parfüm­jei és puderkészitményei számára. Az adócsalás művészetének intenzív, gondos és szakszerű művelése is fontos programpontja volt Cotv missziójának. Különben Coty igazán sokolda­lú eifiber. Addig menydörgött Franciaország hűtlen stö- vetségese, Anglia ellen, amig végül megalapí­totta angol érdekeltségét, a Soriété Anglaise Coty-t, amelynek bankettjén Coty Chamberlain mellett ült. Ekkor azután elhatározta, hogy Franciaországnak és Angliának háborút kell indítani Szovjét-Orosz- ország ellen. Elhatározásában főleg az vezette, hogy Szovjetoroszországban nem vesznek az em­berek Coty-parfőmöt. Mindenki jóbarát, aki Coty-árut vesz Egy darabig naponta irt szignált cikkeket arról, hogy Franciaország ne fizesse meg az Egyesült. Államoknak az állítólagos hadi-adósságokat. Mikor azonban az amerikai közönség kezdte egyre job­ban vásárolni a Coty-árokat, a Figaro arról kez­dett imi, hogy Franciaországnak becsületbeli kötelessége, hogy pontosan fizesse meg azt, amivel a dicsőséges amerikai szövetségesnek tartozik. Amikor Németországban németellenes izgatásai miatt bojkottal fenyegetik az árucikkeit, (árucik­kei és vezércikkei között mindig szoros az össze­függés), hirtelen külön röpiratokat ad ki, ame­lyekben arról szól, hogy a német nemzettel igazságtalanság történi és Németország megérdemli, hogy visszakapja gyarmatait Száz millió frankot ígér arra az esetre, ha a fran­cia kormány megalapítja a frank megmentésére szolgáló külön pénztárat. És mikor a pénztár va­lóban megalakult, Coty kijelentette, hogy egy kis tévedés van, ő nem igy gondolta ama) a százmillió fiánk­kal..., kár, hogy félreértették, 6 nem akart nemzeti ajándékot adni. Nem tartja méltóknak a francia politikusokat ar­ra, hogy rájuk bisza a pénzét. A reakció élén Csak egyre nem mert még eddig válaszolni. Soha még nem tartott a nyilvánosság előtt beszé­det. Mindenki tudja rók, hogy teljesen művelet­len. Nem tud egy hibátlan francia mondatot leírni. És mégis ma ő Franciaország egyik legfontosabb személyisége. Sokan vannak a hívei Részben re­akciós arisztokraták, részben még reakciósabb kispolgárok. Cotyban látják a jövő emberét. Franciaország jövendő Mussoliniját, aki végezni fog a korrupt parlamentarizmussal és uj alauokra fekteti Franciaország életét. Aki Coty lapjait olvassa, az könnyen azt a meg­győződést szerezheti, hosrv Franciaországban min­den közfunkcionárius ée minden politikus meg­rögzött gonosztevő, hivatásos sikkasztó ée tolvaj. Nincs olyan valamirevaló ember Franciaország­ban, akit Coty a legsötétebben meg ne rágal­mazott volna. Franciaország legkorruptabb nagyiparosa azzal akarja leplezni a saját özeiméit, hogy korrupció­val vádolja meg egész Franciaországot Gyarap­szik, gazdagodik, egyre hatalmasabb lesz és tatán már arról álmodik, hogy egyszerre Franciaország trónjára lép I. Coty néven. 'hj A beteg Marinkovics résztven a kisantant konferenciáján Belgrád, április 20. Kormánykörökben úgy tudják, hogy a kisamtant küszbön áltó konferenciájára Marinkovios külügymmisz.- t«r, aki eaidősaerimt Davostban betege© fék- szik, visszaérkezik Belgrádiba. A konferen­cián való részvétel Marinkovics első tényke­dése lesz hivataléinak újra való átvétele után. A walesi herceg és a bányászvezér London, április 20. A bányászcégéiyflbdzott- ság tegnapi bankettjén, amelyet a Mansian Househan tartottak meg, a walesi herceg is felszólalt. A trónörökös meleg köszönetéi mon ­dott a segélybizottság jelenlévő tagjainak az­ért az áldozatkészségért, amellyel lehetővé tették, hogy segélyalapot teremtsenek a nyo­morgó bányászok támogatására. A banketten általános meglepetésre a mun­káspárt szélsőbaloldali szárnyának vezére, a bányászszövetség főtitkára, Cook is felszólalt. Cook hálás köszönetét mondott a walesi her­cegnek azért a nagy lelkesedésért, amellyel síkra szállott a nyomorgó bányászok érdeké­ben. A walesi herceg tevékenysége igen kö­zel hozta a nép szivéhez a királyi trónt. A walesi herceg karácsonyi beszéde Cook sze­rint még a kommunistáknál is mély benyo­mást keltett. A feketehimlőjárváni? még mindig terjed Angliában London, április 20. A f eke te/himlőjárvány még mindig szedi ál­dozatait Angliában. Napról-napra többen kap­ják meg ezt a szörnyű betegséget és csodála­tosképpen még ez a veszedelem sem tudja, megmozgatni a tömegeket, hogy beoltassák magukat himlő ellen. A kormány ingyenes oltóállomásokat állított föl minden városban, s ezek az oltóállomások csaknem üresek. Az egyik angol hatósági orvosi hivatal vezetője nyilatkozatot adott s ebben elmondotta, hogy míg 1889-ben csak a lakosság 4 százaléka nem volt oltva, ma a beoltatíanok arányszá­ma megközelíti a lakosság 60 százalékát. Egy éteres autó égve rohant, majd felrobbant Münchenben München, április 20. A Bayerxisírasseban tegnap délben súlyos rob­banás történi Egy étorpalackokkal megrakott te­herautó ismeretlen okból töret fogott. A solíőr at égő autóval egy mellékuecába kanyarodott. A tűz­oltóság, amely néhány pere múlva megérkezett, fecskendőiből hatalmas vizsugarakat bocsátott as égő teherautóra. Ebben a pillanatban óriási rob­banás remegtette meg a környék házait. A robba­nás ereje as ablakok üvegjeit darabokra törte. A* égő éter szerteszét ömlött és elöntötte a járókelő­ket Négy ember veszélyes égési sebeket szenve­deti A könnyebben sebesültek száma igen nagy. — A szlovenszkóí országos választmány fo!y-> tatóíagos ülése. Pozsonyból jelentik: Az ország gos választmány csütörtökön tartotta folytató­lagos ülését Országh alelnök vezetése alatt. A5 országos választmány elhatározta, hogy a tár­gyalások nem nyilvánosak és arról közié-eket maga az országos hivatal fog kiadni a jövőben. Az ülés rövid megszakítással egész nap tartott és azon számos utügy, igen sok községi sza­bályrendelet jóváhagyása szerepelt, ezenkívül az országos szanálási alapból több községnek részesedését is tárgyalta az országos választ­mány. Igen fontos tárgyakat alkottak a külön­féle vizi társulatoknak segélyezése, melyeket a meliorációs hitelből folyósítanak. Igen tekinté­lyes összegek kerülnek kiutalásra.. Az országos választmány még számos kérvényt és segélye­zési ügyet intézett el. Az ülésen résztvett a vá­lasztmánynak minden tagja és a magyarság pártjait Blanár Béla dr. (Kassa) és Alapy Gyu­la dr. (Komárom) képviselték. — Ssemélyi motozás fiatal leányok ellen Romániában. Bukarestből jelentik: A belügy­minisztérium fegyelmi bizottsága most tár­gyalta a bosszarábiai Briceni kis város né­hány közigazgatási tisztviselője áltat elköve­tett visszaélések ügyét. A vizsgálat megálla­pította, hogy két közigazgatási hivatalnok március hónapban a hivatalukban jelentkező néhány fiatal leány ellen személyi motozást rendelt el kommunista gyanú és erkölcsren­dészeti eljárás címén. A hivatalnokok eljárása a közvéleményben nagy fölháborodást keltett, és a kormány erélyes közbelépésére vezetett, úgyhogy nyomban szigorú vizsgálatot rendel­tek el. A fegyelmi bizottság két járási köz- igazgatási tisztviselőt bűnösnek mondott ki és azonnal rendelkezési állományba való helye­zésre ítélte ókét Az Ítélet következtébe© a# elítéltek két évig nem viselhetnek közhiva, tali tisztséget Az elítélteket ezenkívül álad*, ják a rendes bíróságnak. 1W> áprflb 21, Tustáneap. fi ............ ii ' i II. iiiyílJggg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom