Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-21 / 92. (2017.) szám
7 W> jjMrds SÍ, TMáimp. A JiOSPOD“ jí Tencd-térről egy szépen épített pássá- geo* keU keresztűtmenni, az ajtóban elegáns portát áll, a bejárat teljesen olyan, mintha mondáin lokálba vezetne. De már Jcünt a szűk Jogarban másféle lárma csapja meg az embert, mint ami bárok tompított fényű, fojtott, főnétől hangos levegőjéből kiárad. Másféle lárma ez, erőteljesebb, szabadabb, tisztán, kivehetően szüremlik át rajta a cigánymuzsika. A ,flospodet* egy óriási hoddly, apró lampion- formáju lámpák pislákolnak benne, nehéz ételszag kereng, faasztalok hosszan sorjában, egészen egymás mellett, alacsony támlás székekkel. Ilyen székeket szlovenszk&i falusi házakban látni. Az egész helyiség úgy hal, mintha négy-öt falusi korcsmából 'volna ösz- szetólva. Az asztalok nagyrésze meztelen, esők néhányán van abrosz, az asztalon sörösfiaskók, boros üvegek egymás hegym-hátán. És a terem agyon van zsúfolva emberekkel. Közelről a lárma már egészen elementáris, dübörög, harsog, zug. A cigaretták és a szivarok füstje nem száll kékes felhőkben, egyetlen, sűrű fekete, gomolygó masszába állt össze, amelyen még gyengébben tör át a lámpák amúgy sem erős fénye. A magyar cigányok a szokásos fekete ruha helyett zőldszi- nü vászonzubbonyba vannak bujtatva. A homályos nHospoda“-ban ők az egyetlen színfolt és belőlük árad szét, ők csalják ki a hegedűjükből azt a hangulatot, amely itt megbabonázza az embereket. Mert hogy meg vannak babonázva, az szent bizonyos, egész könyökkel ráfeküsznek, rádűlnek az asztalra, homályos szemmel néznek maguk elé, elméláznak a kiűritett üvegek és poharak fölött, mintha valahová messzire kalandozna a képzeletűk és valamilyen Htok nyitjára akarnának rájönni. Csöndesen dúdolják a nótákat, vigyázzák a taktust, azután minden átmenet nélkül kitörnek, belekurjongatnak, belekiabálnak a muzsikába. Az egész tömeget, mintha himbálná, rázná ez a muzsika, szédíti, rángatja, vidd- mit ja, szivét fdjditja. Látni az embereken, hogy teljesen meg vannak szédülve, az átmos sört elhagyják és tüzes borokat rendelnek. Olyan sbrva-mgadds folyik itt, olyan keserű- édes izek a levegőben,akárcsak egy magyar csárdában. Pedig aránylag kevés a magyar, * többiek csehek és németek. A magyar dalokat egyik-másik cseh szlovák szöveggel énekli és ettől az idegen szövegtől nagyon étűt, a magyaros bele-belebániálás, a — JyÜOt* és a kurjongatóé. Békés német polgárok és cseh kishivattü- nokok, akik máskor csöndesen, szelíden sört isznak a *Fleck“-ben, vadul énekelnek, hurráznak, vadultan kiabálnak és felveszik a zene vad ütemét. Magyar, falusi mulatságokon nincs észvesztőbb, feiszabadultabb, forróbb hangulat, mini üt. Mi történt Üt az emberekkel, mi is ez tulajdonképpen? — kérdezem önmagomtól. Egy szlovák korcsma, szlovák falusi bútorokkal, egy magyar csárda forró levegőjével, csehekkel és németekkel, akik itt elvarázsolva a magyar cigányzenétől éppen olyan halálos komolyan veszik az ivást, a cigányt, a mutatást, akár a magyarok. Be- leéneklik, belesirják örömeiket és bánataikat a magyar cigánymuzsikába és borral hütik forróságukat. Csak a pincérek járnak ki- mérten-józamd, egyik asztaltól a másikig, magyar székelygulyással cseh knédlivel körözve, jó zsíros bablevessel és úri ételekkel- italokkal, ők nem hagyják magukat elragadni, megboloditani ezeknek a fekete ördögöknek, a cigányoknak, tébolyüó hangjaitól, amelyek a hegedűből szállnak fel és a szivéig szaladnak mindenkinek. Reggel felé, ha elkábultan kijön az ember a Hospodából a Vencel-térre, Prágának erre a fényárban úszó gyönyörű szigetére, ahol elegáns autók suhannak s elegáns bárok, tüzes fényű jeklámbetüi invitálnak és Berlin és Páris örömeit és izeit kínálják mindenfelé, nem érteni, hogyan ékelődött ebbe a mondván lüktető életbe ez a furcsa mágnes, a Hospoda. Egy egészen idegen világ, tulka,ngoltabb, rildtóbb, mint az a magyar világ, amelyhez hasonlít: három coulewr lókéiból tevődött össze és a legsikerültebb giccs, amit valaha láttam. Szenes Erzsi. — A világ legnagyobb perronja. Londonból je- lentik: Tegnap adták át a forgalomnak Európa leghosívzabb vasúti perronját a manchesteri Vöt- tória-pályaudvaron. A perron teljes hossza 2238" láb. Minden egyes vágányon egyszerre három-három teljes hosszúságú vonatot lehet elhelyezni. Ez az óriási perrón tulajdonképpen két régebbi nagy pályaudvar összekötéséből keletkezett. Az átépítési munkák három évig tartottak, A felhasznált 100 tonnás acélgerendákat a helyszínén kellett előállítani minthogy óriási súlyúknál fogva szállításuk lehetetlen volt. Az óriási vonatforgalom lebonyolítására egészen uj rendszerű, három színű villám os jelzőbe rendezést szereltek fel, amelynek taezeeeo Kzáznyolovankét emelőkor ja vaun. A Prágai Magyar Hírlap ankétja az iskolareform kérdésében A magyar kisebbség kívánságai nem fejeződtek ki a prágai iskolaügyi ankéton A csehszlovák isholaügy szellemének gyökeres megváltoztatására van szükség — A magyarság kulturális autonómiát követet Prága, április 20. A múlt hét első napjaiban Prágában népes iskolaügyi ankétot tartottak a minisztérium kezdeményezésére, amelyen mintegy százötven delegátus vett részt, népiskolai, polgáriiskolai, középiskolai tanerők, egyetemi tanárok, elméleti és gyakorlati pedagógusok, különböző társadalmi és gazdasági szervezetek képviselői, minisztériumi referensek ős néhány a tanüggyel vonatkozásban álló cseh és német politikus is. A tanügyi ankét lefolyását mi is figyelemmel kísértük, mert az iskolaügy nagy problémái a magyar kisebbségre való vonatkozásban is életbevágó fontosságúak. Minden okunk meg volt azonban arra, hogy bizalmatlansággal tekintsünk az iskolareform előkészítését célzó ankét elé, mert hiszen annak összetételéiben nem látjuk garanciáját a magyar kisebbség érdekeinek. Százötven delegátus között a magyar tanügyet mindössze két gyakorlati pedagógus képviselte, ami 1.3 százaléknak felel meg. Ez a százalékszám ékes tanúbizonyságot tesz az iskolaügyi kormányzatnak egész irányzatáról, mert a magyarság a hivatalos statisztika szerint is a köztársaság lakosságának 5.6 százalékát teszi ki. A magyarsággal szemben az a mellőzés is történt, hogy míg a cseh és német politikusok meghívást kaptak az ankétra, addig a magyar politikusok közül egvetlen egyet sem hívtak meg és igy a magyarság iskolapolitikai követelései egyáltalán nem jntahattak kifejezésre, mig az ankéton résztvett német politikusok kifejezetten hangsúlyozták a kisebbségi követelések alfáját és ómegáját: a kulturális autonómiát, amelynek keretében lehet egyedül kielégítően megoldani a kisebbségek iskolaügyi problémáit A meg nem hallgatott magyarság Az a köt magyar tanügyi férfin, aki az ankéten részt vett, természetesen fü^ö helyzetének következtében iskolapolitikai kérdésekre nem terjeszkedhetett ki és igy magyar hang csupán elméleti jelentőségű ügyekben hangzott el az ankéton. Ilyen módon a most végbement ankétet nem tekinthetjük olyannak, mint amely hivatott az iskolareformnak a kisebbségeket is kielégítő módon történendő előkészítésére. Véleményünk szerint azonban az iskolareform olyan nagy és fontos probléma, hogy ebben a kérdésben a magyarság véleményének és akaratának is meg kell nyilvánulnia és ha nem adtak nekünk alkalmat arra, hogy a tanügyi ankéton mondják el független képviselőink az iskolareformmal szemben támasztott követeléseinket, meg kell találnunk a módot rá, hogy ezeket az iskolareform küszöbén a sajtóban és a közélet egyéb fórumain foglaljuk össze, precizirozzuk és konkrét követeléseket támasszunk. Bennünket nem annyira azok az elméleti kérdések érdekelnek, amelyek az ankétet foglalkoztatták, mint az iskolatípusoknak egymással való összeegyeztetése, a klasszikus nyelvek oktatási módjának régóta vitatott problémája, a természettudományok megfelelő tanítása stb., mert tisztában vagyunk azzal, hogy ezen a téren nem a kis csehszlovák állam iskolaügye hivatott a reformban előljárni, * hanem a modem élet követelményeinek megfelelően majd az angol, francia és német iskolaügy fogja megalkotni a maga nagy reformját, amelyhez azután a kis kultumemzetek iskolaügye is alkalmazkodni fog. Húsznak és Komenskynak a korszaka elmúlt már, amidőn a kis cseh nemzet pedagógiai téren utat mutatott Európának. Ma a csehszlovák iskolaügy ugyancsak messze jár Húsz Jánosnak és Komenskynek emelkedett európaias szellemétől és irányitó tekintélyétőL Minket elsősorban a kisebbségi oktatás ügye érdekel és éppen ezen a téren kell állásfoglalásunkat határozottan precizirozni jóval az iskolai reform megalkotása előtt, hogy annakidején azzal a kifogással ne élhessenek velünk szemben: kérdeztünk benneteket, de ti egyáltalán nem nyilvánítottátok véleményeteket Politika az Iskolában Az iskolaügy reformjában elsősorban a szellem megreformálására van szükség és erről a kérdésről vajmi kevés szó esett a tanügyi ankéton. A csehszlovákiai iskolaügynek modern jellege nagyon sok kívánni valót hagy hátra és ennek következtében a tanítóságnak befolyása is megszűnt a közéletre. A cseh iskola régi programjának pontjaiból csupán az iskola ,Jderikalizálása" elleni küzdel- l«ot vette át, azonban vet som máiképp, csak mint a múlt egyszerű visszhangját, semmint a biztató jövő ígéretét. Nagy baj volt azután az, hogy* ezt a programmot a történelmi országból átplántálták Szlovenszkóra és Rnszinszkó- ra is és itt még jobban kimélyitették a szakadékot a közélet és a tanítóság között. A másik nagy baj az, hogy az iskolai kormányzat as iskolát a politika eszközének tekinti és azon az állásponton van, hogy a gyermekek nevelésének célját az állam érdekei, vagy he-, lyesebben szólva a cseh politika érdekei szabják meg, tehát olyan érdekek, amelyek semmiképpen sem tartoznak az iskola keretébe. A háború előtt a cseh iskolában ez a politikai orientációjú pedagógia még tartózkodó volt, még érvényesült a liberális ideológia és az iskolapolitika még hivatkozott Komenskynek és Húsznak humánus törekvéseire, akik olyan igazságért küzdöttek és szenvedtek, amely az egész világra jelentőséggel bírt. A háború után azonban as iskola politizálásának ezek az erkölcsi akadályai teljesen eltűntek és as a meggyőződés nyert túlsúlyt, hogy az iskola a legjobb eszköz arra, miszerint a serdülő generációt az uralkodó generáció felfogásának rabságába vessék. A cseh iskolába igy vonult be a cseh politikának és patriotizmusnak szelleme, amely magával hozta a német népétemmé! szemben való ellenszenvre nevelést. Ugyanez a változás ment régbe Szlovén- síkén is, ahol as újonnan keletkezett szlovák iskolákban magasabb ideológia helyett szintén a politikai szellem ütött tanyát és igy az iskola, ahelyett, hogy a két testvér- nemzetnek, a szlováknak és a magyarnak lehető harmóniába hozását művelte volna, éles szakadékot tépett a két nemzeti lélek között. Szomorú kinövéseit láttuk ennek a rendszernek a jubileumi ünnepségek alkalmával, amikor a politika érvényesült a magasabb erkölcsi ideálok helyett és magyar diákokkal olyan verseket, színdarabokat adattak elő, amelyek mélyen sértik a magyar Msebbeég nemzeti érzését. Szlovák Iskolák magyar vidékeken Ez a patrióta és soviniszta szellem Szlovén- szkón és Ruszinszkdban még jobban érvényesült, mint a történelmi országokban. Ennek jegyében születtek szlovák iskolák a Slo- venská Liga égisze alatt olyan vidékeken, amelyeken a szlovákság elenyésző kisebbségben él. Miután ezeknek az iskoláknak is növendékekre van szükségük, természetes, hogy magyar növendékekkel töltötték meg padjait. így történt azután, hogy egyes magyar falvakban, melyekben a lakosságnak csaknem kilencven százaléka magyarul beszél, megszűnt a magyar oktatás és a szülők kényszerűségből szlovák iskolákba Íratták gyermekeiket. Az elv igy érvényesült: egyetlen szlovák gyermeket sem szabad a szlovák nemzet számára idegen iskolában elveszteni, azzal azonban nem törődtek, hogy az alkotmány törvény értelmében a magyarság is teljes joggal követelheti ennek az elvnek érvényesítését. A sovinizmus pedagógiai hibái A magyar kulturális autonómia hiányában a magyarság minden biztosítékát elvesztette annak, hogy a jövő nemzedéke as iskola falai között nemzeti szellemben nevelődjék fel. A tévesen értelmezett patriotizmus itt borzasztó hibákat követett el, amikor a magyar gyermekek szivéhez olyan ideá» lókat akart közeJhozui, amelyektől emberileg a legtávolabb áll. Nemrégiben egy színtiszta magyar községben, Udvardon fordultam meg, ahol a magyar római katolikus népiskola dolgozó termét látogattam meg. A homlokfalon a feszület alatt Masaryk elnök képe lóg, mig az oldalfalakon a cseh történelemből vett jelenetek vannak felfüggesztve. Látni ezeken a képeken Libti- sát, Vencel királyt, a huszitákat, egy szóval a cseh történelemnek kiemelkedőbb eseményeit, a képek alatt cseh felírások ékeskednek. Az eredmény az, hogy a gyerekek ezeket a történelmi képeket egyáltalán nem nézik meg, vagy ha meg is nézik, nem értik azokat és semmi hatást neon gyakorolnak reájuk. Egyetlen képet sem láttam azonban, amelyik a gyermek erkölcsi nevelésére, a békére, az együttes munkára, a gyermek érdeklődési körére, játékokra, a gyermeknek a szüleihez és az iskolához való viszonyára, a tisztaságra, a betegségekre stb. stb. vonatkozott volna. A magyar nemzeti ideálok elpusztultak az iskolából, de uj ideálok nem kerültek helyébe, mert az meg nem történhetik, hogy egy kisebbségi nemzet más nemzet lelki ideáljait tegye a magáévá. A poseni lengyelség sohasem lelkesedett Rótszakállu Frigyesért, ellenben a lengyel gyermekek mindig nemzeti hősnek tartották Jagelló Ulászlót, a tannenbergi csata győztesét. Ugyanez az elhibázott szellem nyilatkozik meg a tankönyvekben is. Teljesen ismeretlen és európai viszonylatban jelentéktelen szlovák íróknak rosszul fordított elbeszéléseivel, rajzaival, verseivel töltik meg a magyar olvasókönyveket, amelyekből hiányoznak Jókai Mórnak, Mikszáth Kálmánnak, Arany Jánosnak és Ady Endrének írásai. Az ellen nem emelnénk kifogást, hogy egy-egy igazán nagy cseh, szlovák, vagy más szláv iró jó fordításban elkészült irodalmi alkotását a magyar oktatásban is felhasználják, de hogy efemer értékű irók jelentéktelen munkáival végezzék a nevelést, ez ellem éppen a modern pedagógia szellemében kell tiltakoznunk. Az eddigiékben tehát az iskola szellemével foglalkoztunk, amely határozottan a pedagógiának teljes hanyatlására vall és igy az iskolai reformnak elsőrendű kötelessége volna ezen a téren megkeresni az orvoslást. A lokális és patrióta érdekek kihangsulvozása helyett az egyetemes érdekes ápolására kell helyezni a fősulyt. A nevelési ideál lebecsülése az, ha az iskolát politikai és nacionalista küzdelmek színterévé avatják. Milyen jogon küzdenek az egyház befolyása ellen az iskolában, ha ennek helyébe a sovinizmus befolyását akarják ültetni? Az iskola a gyermekek érdekében van és nem azért, hogy a politikusok kifacsart ideáljainak kísérleti telepe legyem. Az iskolának a gyermek látókörét kell kitágítania, nem pedig patrióta korlátozásokkal megbénítania. A faji ösztönök feletti uralkodásra kell nevelnie, nem pedig ezeknek ápolására. A magyar nyelt oktatása Érmek a nagyjelentőségű elvi problémának tisztázása után magyar kisebbségi szempontból az iskola reformjában bennünket elsősorban a magyar nyelv és irodalom meg & magyar történelem oktatása érdekei, mert a nemzeti érzés fejlesztése szem pontjából ezeknek a stúdiumoknak van a legnagyobb jelentősége. Iskolaügyi kormányzásunk az osztrák iskolaügyi rendszert vette Budapesti nemzetközi vásár május 4.-13. Altalánof Ipari baanntafó. UámoS kfllón csoport. 50% vasúti kedvezmény a M.Á.V., a D.G.T. és a M.F.T.R. vonalain úgy az oda-, mint a visszautazásnál, a C.S.D. vonalain 50% a visszautazásnál. VizumnéJkiili határátlépés — A vásárigazolvány ám! 24 Ke — Felvilágosítás és váj árigazol váay kapható: BUDAPESTEN a Vásárirodánál, V. Alkotmány o, 8 — PRÁGÁBAN; líeskesloreedkal Madaraká Obchodná Komora v Prahe valamint az ómig nagyobb vároaaiban működő tb. Irfpfinhtdbd
