Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-21 / 92. (2017.) szám
1989 április 91, veflSnMtp. Hatalmi harc ftL j.) A helyaeí úgy fest, mintiha Berniee JoKBűgjaikUKázréör alól a kormámySöbJbeégfoein kicsúszott volna a tatai] és Mrecmy- meanosafc inogna, hanem végképp menllheteöLen lenne. A kormójnytoblbség leg- «nöuefoib pántra megszakította vele a nődd MPrtWfenAl való ériwtkeaéerb, a mindeöbató nyofcae MaoíJteág egyfik tegsulyosalbb térnye- aflQe, Kraanár nyílt baxtelt üzemit kényes jeft- aőklkol apoetórofátt bedipodctiteai módszened efiea, a edovák néppárt etedétől a legkató- aDeotefcfean. követe® a kormányból való tárro- sfiaút — egyszóval ugy IStazák m égés® kor- asánytöbbaég efflene fondniL Ha ebbe® hoccaá- vesazjök art, hogy a kél aatorioKela péirt k$vé- telénred az eClenaék ® bigataanthainaággiaa ' sdSetik Beme® WaögymináBzJter pototífeá^a és sremélye bánt, valóságos talány az, mi tartja még Bemest? Az eülenaékbeo lévé gDsocáa- Hötótoon fcMH aeofei nincs mellette: ő amoo- ban remKHetStenta oít vi-Htt a bársonyszék- ben ém továbMürtertí a demdfcráciát, mély a többség araknál Jelenti. Ez a poHtffcai anübami asxc&zm mégsem olyan nagy teftámy. A magyaránatei Beme® nem bkja ugyan a kormánytöbbség és az elletnék teflriinibétyes réeaéraék bizalmát, de osataltölanél ékvétó a Hradnsm bfead- mát. Ez Beoee eredének; titka. A polgári mtoden&ató nyolcas bttóteSg ma mér nem oly mtotemhattó szerv, mtoft a cseh nemnéti fcoeffictó ÖWa MaoOteág* vcfflt* amelybea a Hradzsán kedvence, Beme®, fffetve a bét cseh SBOctaHöta párt raegfoánoittfra is benn töt A nyolcas bizottság gyengülésének első Jele a® vnR, amikor — Matonroek képviselő megál- Japttása szerint — m etoőfcvátaszJtáskor a kormánytöbbség nem a saját kebeléből választott elnököt, hanem a tradícióra és pedig az áütemáLapitó Jegforósta tradícióra bkvat- feo®v« a büffiöldí aikció vezérét, Masaiykét tétté újból a Hradzsim aráivá. Viszont az te ismereiiee, hogy a legíonásta szövetség, mélynek tagjai belpolitikai tefcmtéBbem a két sBocMista pártbmi helyezkednek él, föttöoó- en és kitartóan ragaszkodnak Bemedbe®, a kfffflSMi akció másik vezérébe®. & a a M- anlom azáán • másik erőttorráaa Benes politikád arfvésgágánsafe, megbafebathatalffiansé- gának. A netttBoe® koaSSciő btffcásávtei a® ÖWfe fcoa- ffictébam képviselt három polgári: 09efe párt csak a maga vcffit hatectom erejét vttte ált magáival a czseh-némeft-szátoivák nyolcas koalícióba, míg az ellenzékbe lépő két saocialSsta párt bataftmi beffolyásámafc reprezenlbálása hovatovább a hradastaá Bemerne raházódoftt á| s igy m mari kormánytöbbség befolyása nemcsak hogy nem mérhető össze a régi nemzeti boaUcióétval, hanem már odáig fejlődtek a dolgok, hogy épp a kormánytöbbség lapjai panaszkodnak, hogy Benes beöpolfüti- fetó befolyása erősebb kezd fenni az övékénél. Érdekes Jelenség, hogy a K ramár-Benes- afflférban Benes nem a kormánytól, hanem a nyolca® bizottságtól kért elégtételt Vagyis a koalíció igató fejétől, a koalíció hataltmának beleié való gyakoriéitól És így valóstówüleg nem Kramár-Benes személyi aifférje les® a dologiból, hanem a hatalmas nyolcas bizottság affiérje azzal a másik hatalmi tényezővel, amely maga Benes. Ha ugyan közben a nyolcas bizottság és vele a koalíció meg nem oszlik é<s szét nem hull. Mert Benest ismerve — ez még a legvalószinübíb megoldás. Ha a koalíció nem puliul meg, akikor esetleg uij választással próbálják majd: megpdhitaná. Szép lenne és jó lenne>, ha e hatalmi harc stón'játékát páholyból nétóietnők. De, sajnos, ez a. szín játék a parlamentarizmus rovására és a parlamentarizmus gyöngülésével elsősorban a mi rovásunkra megy. Nem lehet páholyból nézni. A kisebbségek belföldi jogvédelmének, önvédelmi harcának egyetlen porondja, eszköze, módja a parlament, a parlamen'tarizmus, a 'törvényes alap. S mit várhatunk egy hatalmi harcoktól legyöngöít parlamentarizmustól? Az oszmicsfca és Benes harca semmiképp nem a parlamentarizmus arénáján zajlik le. Mert ha a parlament ebben a kérdésiben szabad akaratát nyilvánulhatná, aikkor egy bizalmatlan sági indítvánnyal máT régen érvényt szerezhetett volna a demokrácia legfőbb elvének: a® igató többség akaratának. Titka 4o év óta — amellyel sikerült számtalan hívének fogait ép állapotban megtartani — szerencsés összetételében rejlik. Ez a fogkrém a Sarg-féíe Kis tabu* 4,— Ki N«fy túí>u» 7,— K* Szebb fogak KAIODONf Reorganizálják a román vasutakat Bukarest, április 20. A kormány ma elfogadta a francia szakértőbizottság ajánlatát, amtóy a román vasutak reorganizálására vonatkozák. Még ebben az évben hatszáz kilométeren uj *i- neket raknak le, melynek anyagát egyrészt német jóvitéteii kontóra, másrészt román gyárakból fedezik. Még ez évben százötven adIBó lejt fordítanak a fővonalak kettős vágányává való átépítésére. Jövőre ugyanerre a célra egy milliárd lejt szavaznak meg. Ugyanekkor a vasutak jelző és biztonsági készülékeit is modernebbekkel cserélik föl. Koczor Gyula memzeti párti képviselő Somodén a magyar munka egységének szükségességét hangoztatta Csak a nemzeti demokrácia utján haladhatunk — A magyar nemzeti párt somorjai osztályának gyűlése Somorja, áprürs 20. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A magyar nemzeti párt somor- jai osztályának választmánya csütörtökön népe® gyűlést tartott, amelyen Vörös Vince elnökölt. Rázgha Károly, föMMrtoko® a gazdák szövetkezeti mozgalmáról tartott érdeke® előadást. Méhes Rudolf titkár a múlt évi munkásságról számolt be, majd az iparo-sügyekre vonatkozólag tett előterjesztést, amelynek során igen értékes eszmecsere fejlődött ki. Ezután az elnöki tisztségek megválasztására került a sor. Vörös Vince helyébe, aki elfoglaltsága miatt nem vállalhatja továbbra is tisztségét, egyhangú lelkesedéssel Rázgha Károlyt választották meg, aiekvök Prickel Károly kisgazda és KJImíte Károly iparos lett. A lelépő Vörös Vincének a választmány egyhangú köszönetét szavazott értékes munkásságáért. A tárgysorozat le tárgyalása után Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő beszédet mondott, amelyben a belpolitikai helyzettel, a magyarság életkörülményeivel é* a párt célkitűzéseivel foglalkozott Értéke® beszédének jelentősebb részeit a következőkben ismertetjük; Koczor Gyula beszéde — A belpolitikai helyzet teljesen kimerült a csehszlovák agrárpárt és Benesék harcában, mely Hodnsa bukásához vezetett Ugyancsak éles harcot folytat Benes ellen Kramár nemzeti demokrata pártja, mely különben a Tuika-ügy- ből kifolyólag nehéz pártválságg-al küzdő Hlim- ka-pártot is erősen támadja s ebben, ha csak csöndesen is, de más csehszlovák pártok is örömmel segítik. így előállott az a képtelen helyzet, hogy az egy kormánytöbbségben levő pártok egymást marják és kormányuk egyik miniszterét végletekig támadják. Hogy ez a helyzet és igy a kormánytöbbség meddig lesz fenntartható, azt nem lehet megjósolni, viszonyaink mellett még sokáig elélíhet, de bukása is minden nap bekövetkezhet. — Ami azonban bennünket elsősorban érdekel, s ez a kormányzó többségnek a magyarsággal szemben tanúsított magatartása, meg vagyunk győződve, hogy e tekintetben, változzanak bár kormányok vagy kormányférfiak, ez nem fog megváltozni és nem hozza meg a magyarság helyzetének javulását. Ezen meggyőződésünket az elmúlt tiz év tapasztalatai, a csehszlovák államférfiak gondolkozási módja és célkitűzései csak megerősítik. — Ha a magyarság helyzetét nézzük, minden csaík e mellett tesz tanúságot. A kormányzó többség törekvései egy mondatban sürithetők össze: a magyarásgnak gazdasági és kulturális meggyöngitése a cél. — Hiába hangzanak a magyarsággal szemben tanúsított magatartás mentegetésekép olyan kijelentések, hogy a magyarság legyen lojális, legyen államhü s akkor a vele szemben tanúsított magatartás meg fog változni. A magyarság megteszi az állammal szemben kötelességét, törvényeit betartja, tudatában van a békeszerződések teremtette helyzetnek, de arra nem hajlandó és soha nem is lesz hajlandó, hogy a magyar voltáról lemondjon és azt megtagadja. Különben az ilyen sziréna- hangok osak a gyengék és könnyenhivök megtévesztésére valók, mert immár egy évtizedes tapasztalat mutatja, hogy még a magyarság ügyének elárulásával sem lehetett kormány- többesek célkitűzéseit megváltoztatni. — Gazdasági tekintetben minden ennek a célnak a szolgálatában áll. — Már a vagyondézsmánál láttuk, hogy a magyarlakta területek a súlyosabb fizettséget maga után vonzó osztályba Boroztattak be, mint a sokkal jobb minőségű földdel bíró nem magyarlakta vidékek. A jövedelmi adókivetések ugyancsak kiáltó példáját szolgáltatják ennek. Amíg Morvaországban a gabona- és ré- patermővidékeken hektáronként 1400—1700 K a jövedelmi adóalap, addig nálunk holdanként 1000—1500 K-t állapotának meg ilyennek, dacára annak, hogy köztudomás szerint a mi értékesítési viszonyaink a sokkal kedvezőbb morva értékesítési viszonyokkal még csak egy napon sem említhetők. Ilyen körülmények között azután nem csoda, ha óriási léptekkel halad előre a magyarság eladósodása. A megélhetési szükségletet ée nagy közterheinket a jövedelemből fedezni nem lehet, föttétlen hozzá kell nyúlni a vagyonállaghoz. — A földreformról felesleges sokat beszélnem. Ennek segítségével nemceak a magyarság kezéből vették ki az eddig magyar vagyont jelentő földet, de lehetetlenné tették a magyar földművelő nép földszerzését és az ígért föld helyett megfosztották kenyérkeresetétől a zsellenséget és a magyar mezőgazdasági munkásságot, mely soha sem volt olyan nehéz helyzetben, mint ép a földbirtokreform teremtette helyzet következtében napjainkban. — A magyar kisipar osság, nemzetünk ezen értékes eleme szintén élethalálharcát vívja. A szükséges és jogosan elvárt könnyítések é? támogatás helyett olyan terhekkel van megróva, melyek nemcsak elviselhetetlenek, de igazságtalanok is é« nem fedik az egyenlő elbánás elvét. — Kulturális tekintetben nem kívánom öszszes sérelmeinket és bajainkat újra felgöngyö- liteni, de annál nyomatékosabban mutatok rá arra a támadásra, mely a magyar falvak ellen megindult. Sok magyar községben bizonyos társadalmi szervezetek a szülőktől olyan nyilatkozatokat vesznek ki, hogy szlovák elemi iskola felállítását kívánják. Szkarnagyar községekben azután létre i« jön és fel is épül a szlovák iskola, melynek egyedüli szépségflastroma az, hogy nem az állam ópiti, hanem a Sloven- sfca Liga tartja fenn. Ez azonban a helyzeten nem változtat. — Az elmondottak csak rövid vázlatát képezik a magyarsággal szemben tanusitott magatartásnak, de minden pontjukban oly súlyosak, hogy, bármelyikének egyedüli fennállása is elegendő lenne arra, hogy a mai rendszerrel szemben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltessünk és ellene a legélesebb harcot folytassuk. Ilyen körülmények között nem akadhat becsületes magyar ember, aki a ma! rendszerrel szemben az éles ellenzékiességtől tótérő álláspontra helyezkedhessen. — Erős akarattal, meg nem törhető hittel kell tehát küzdelmünket tovább folytatnunk ét erről az útról nem szabad mindaddig letérnünk, amíg a minden nemzetet megillető jogok' a magyarság részére is hiánytalanul és teljes* sógükben el nem ismertetnek. Erre a küzdelemre kell minden erőnket egyesíteni, minden akaratunkat összefogni.. Ez a küzdelem azonban csak a magyarság összeségéért folyhat, mert osak ennek ereje biztosíthatja harcunk eredményességét: Ép ezért csak a nemzeti demokrácia utján haladhatunk. Ezért, egyrészt a leghatározottabban efetólünk minden olyan törekvést, amely harcot hintet mindenki ellen, akinek valamije van, vagy többje van mint a másiknak, mert nem a szegénység általánosítását, hanem a szegénység elleni küzdelmet, az általános jólét megteremtését tekintjük legfőbb célunknak, másrészt ugyancsak a legsúlyosabban elítéljük, számon- tartjuk és számon fogjuk kérni nemzetünk úgynevezett legfelsőbb rétegének a magatartását is, mely ugyláfeszik, — tisztelet a kivételnek — csaík nemzetünk jónapjaiban kívánj* kivenni részét mindenből, de a megpróbáltatások idején nemcsak hogy estóekvőlee nem vesz részt harcunkban, de azt, holott módjában állana, semm&ép sem támogatja. — Nemzetünk jövőjét a magyarság háromnegyed részét kitevő, földművelő nép Ösere- jére kell felépítenünk. Minden erőnkkel,-ezt kell erősítenünk és művelnünk ugy gazdaságilag, mint szellemileg, ami nem megy más rétegek rovására sem, mert a magyar nemzet jövőjét csak ugy láthatjuk teljesen biztosítottnak, ha sorsát a magyar földiből ki®arjadt kezekben látjuk. — Szüllő Géza, a keresztényszocialista párt igen tisztelt elnöke az utóbbi időben többször hangsúlyozta, hogy létre kell hozni pártjaink együttműködését Mi ennek megtereáu- tését az itt élő magyarság érdekében mindig elsőrendű szükségességnek tartottuk. A politikai együttműködést föltétlenül létre kell hozni, ettől eltekintve azonban egy napig sem szabad késlekednünk a gazdasági együttműködés megteremtését illetőleg, mert minden napi késedelem jelentős értékeink elvesztését jelenti és ha gazdaságilag nem tudjuk megállaui helyünket, ugy elbukunk nemze- trleg is, mert koldustarkznvával a vállon nem lehet harcot folytatni és eredményes kisebbségi politikánk egyik legfőbb alapja a becsületes, dolgos kezeikbe lefektetett céltudatos, komoly gazdasági politika. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Vörös Vince elnök, a választmány éléül-; helyeslése közben köszönetét mondot Koczor képviselőnek és lelkesült szavakban zárta be a minden tekintetben jól sikerült gyűlést. Világhírű «qSCH^OSIiL** féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztalneműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, butor- szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — Minták vidékre bér mentve. Minták vidékre bérmentve. VARY GYUIA »o KOSICE-KASSA. PO-U. 79. T«l. 820, T«l. 610. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A hidegebb légáramlat benyomult Középeurápá- ba, ahol ráltoíékony időjárást idé* elé. — Idd- prognózis: Váltosékony, hűvösebb, csapadékra hajié, élénk északkeleti széllel. Legfinomabb fehérnemű mérték után P. Isersteín, Prága !!., Václavské nám. 49. (Avion).
