Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-19 / 90. (2015.) szám

10 1929 Április 19, péntek. SzroHÁzKönVy-KaLTOngA. Hangaricusl Viator eperjesi előadása Eperjes, április 18. A „Viator" nevet itt, mkiállunk Szloven- szkón ketten tették ismertté: Scotus Viator és Hungaricus Viator. Mind a kettő Írói ál­név. Scotus Viator valódi nevén Seton-Wat- son híres angol publicista, a cambridgei egyetem tudós professzora, 1879-ben szüle­tett. Előkelő család gyermeke, anyja régi .-kőt nemesi família ivadéka. Egyetemi tanul­mányait különböző országok híres főiskoláin végezte. Az 1905—1906. tanévet a bécsi egye­temen töltötte, itt ismerkedett, meg vele Ste- ianek Antal dr., a mostani csehszlovák kul­tuszminiszter. ő hívta föl Scotus Viator fi­gyelmét a cseh, illetőleg a szlovák kérdésre s a szláv nemzetiségek helyzetére a régi osztrák-magyar monarchiában. Az ő rábeszé­lésére jött. aztán Scotus Viator Szlovenszkóra: Rózsahegyre és Turócszentmártonba. Itt is­merkedett meg a szlovák vezetőkkel. Tanul­mányozta a régi monarchia nemzetiségi kér­dését s erről szól első könyve is, az 1908-ban kiadott „Raciai problem in Hungary. A his- tory of the Slovaks." Később is, főleg a há­ború alatt és után egyre többet foglalkozott Középeurópa nemzetiségi viszonyaival, a há­ború után számtalanszor megfordult hosszabb időre is az utódállamokban. Tapasztalatairól, élményeiről, megfigyeléseiről egy csomó cikkben, röpiratban és könyvben számolt be a nagyvilágnak. A múlt évben Keletszloven- szkón is járt az angol tudós, Eperjesen is megfordult. A másik: Hungaricus Viator, családi ne­vén: Dobay István dr. Vármegyénk szülötte, aki mintegy harminc évvel ezelőtt szakadt el szükebb hazájától: Sárostól s élete nagy ré­szét Budapesten és a nagy világban töltötte. Amikor 1917-ben a magyar kormány a tát­rai fürdők és a magyar turisztika kormány- biztosává nevezte ki őt, azt Írja róla Kiss Jó­zsef illusztris lapja, a Hót: „Dobay István dr. ősi nemesi család sarjadékaként jött föl Bu­dapestre Sárosból. A neve minden ajtót meg­nyitott előtte, a modora, szeretetreméltósága minden irigységet elnémított a háta mögött. Kávés kedveltebb gavallérja volt a főváros­nak az utóbbi időben, készségesebb, szívélye­sebb pedig bizonyára nem akadt nálánál. Neve kedves csengésű lett a jó körökben és Üdvöskéje volt mindenben, amihez hozzáfo­gott: úri ízlése, finom tapintata. Amellett el­més, ügyes, lelki globetrotter, aki élményeit élvezetes úti tárcákban gyűjtötte össze." Hivatala, vagyoni függetlensége és főleg kiváló összeköttetései révén beutazta, lehet mondani, az egész világot. Hosszú hónapokat töltött Rómában és Párisban, egy évig az ox­fordi hires angol egyetem hallgatója, bejárta egész Franciaországot, Olaszországot, Belgiu­mot, Hollandiát, Spanyolországot, a Keletet: Szerbiát, Bulgáriát, Romániát, Törökország­ban három és félhónapig nézte végig Trója romjairól a Dardanella-harcokat. Alaposan is­meri Oroszországot, többször beszólt már a háború után is a cári család tagjaival, az emigráns orosz nagyhercegekkel, bejárta az északi országokat: Dániát, Svédországot, Nor- . végiát, jól ismeri az egész Svájcot, Lengyel- országot, Görögországot, többször megfordult Afrikában (Tunis, Algír, Órán, Tanger, Sza­hara), végigjárta Egyiptomot, hosszú hónapo­kat töltött Amerikában: Newyork, Philadel­phia, Cleweland, Detroit, San Francisko, Los Angeles, Hollywood, Mexikó, Kanada mind­mind ismeretes előtte. Több amerikai egyetemen előadást tartott angol nyelven. Óriási az ut, amelyet megtett Rengeteg nagy terület, amelyet bejárt, tengernyi az ember, akiket megismert! Ha még ehhez hozzávesszük, hogy Hungaricus Viator ezeket a helyeket nemcsak bejárta, hanem meg is nézte, szépségeiket meg is látta, sőt szóval, írásban reprodukálta is, — akkor előttünk áll a világot járó magyar újságíró, a szelle­mes causeur, a kifinomult érzékű művészem­ber, a természet, a szépség, a művészet ra­jongója, aki föltétlenül tiszteletet parancsoló egyéniség, tapasztalatokban, meglátásokban gazdag lélek, nagy tudással, széles látókörrel s meleg szívvel. Scotus Viatort utazásaiban, írásaiban poli­tikai szempontok vezérlik, figyelmét nemze­tiségi problémák, tudományos, közgazdasági kérdések kötik le és irányítják, Hungaricus Viator sohase „politizált", őt ezek a kérdéseik nem is érdeklik, nem is izgatják, ő minden útjában a szépet, az érdekeset, a hangulatosat keresi, őt a természet, a művészet szépségein kívül elsősorban az ember érdekli, legyen az fehér-, vagy feketébőrti, európai, vagy ame­rikai, szegény, vagy gazdag, fóur, vagy mun­kás. őt az ember érdekli a maga vágyaival szenvedélyeivel, szerelmével, küzdelmeivel örömével, vagy bánatával. És bosszú utazá­sai, éber megfigyelései után arra a meggyő­ződésre jutott, hogy az ember mindenütt egy­forma: Keleten és Nyugaton, Északon és Dé­len: érző, szerető, boldogságra vágyó, szén védő, ktizködő vándora ennek a földi életnek telve szépségekkel ée gyarlóságokkal, bol dogsággal és szenvedéssel, nagy rátörő álmok­kal és letört reményekkel. Ilyennek állapítottam meg én Hungaricus Viator lelki világát, életfölfogását, tömérdek útirajza, interjúja alapján, a személyes érint­kezés révén és eperjesi előadása után. Mint újságírót még egy dolog izgatja na­gyon: az interjú. Minél érdekesebb emberek­től, minél nehezebb körülmények között in­terjúhoz jutni. És hogy Hungaricus Via tornak milyen csodálatos összeköttetései vannak és neki mennyi egyéni ügyessége, talán ravasz­sága, mekkora akaratereje és kitartása von e téren, e tekintetben elegendő lesz csak egy pár személyt fölemlíteni, akiket meginterjú­volt: XV. Benedek pápa, Hindenburg, Lloyd George, D‘Annunzio, Alexander Míhajlovits orosz nagyherceg, Behounek cseh tudós, No- bile tábornok, Herbert Hoover, jelenlegi amerikai elnök, Mária román királyné, Frid- jof Nansen, Djevad pasa, a Dardanellák pa­rancsnoka, Róbert Baden Powell, a világ fő- cserkészparancsnoka stb., stb.... Hogy ügyessége révén milyen érdekes és másokra nézve hozzáférhetetlen kulissza- titokhoz jutott hozzá, azt a fönti interjúkon kívül eléggé bizonyltja az annak idején nagy népszerűségnek örvendő Társaság című fo­lyóirat, melyet ő alapított és tiz éven át ő szerkesztett és 1916-ban megjelent könyve, a Törökök, amelyről az akkori kritika a legna­gyobb elismerés hangján emlékezett meg. És igy az Eperjesi Társadalmi Egylet veze­tőségét csak elismerés illeti meg, hogy ezt az érdekes egyéniséget, ezt a kiváló, világot járó magyar újságírót megnyerte az előadás megtartására. A Kaszinó helyisége zsúfolásig megtelt nagyon disztingvált és előkelő kö­zönséggel, akik elejétől végig nagy érdeklő­déssel és élvezettel hallgatták végig Hunga­ricus Viator előadását. Az előadás címe ez volt: „Kóborlások a nagyvilágban, — a Legszebbek." Bevezetésé­ben a szellemes előadó megállapította, hogy abszolút szép nincsen, legföljebb arról lehet szó, mit tartok én, te, vagy ő szépnek és elő­adásának tulajdonképpeni tárgyára azzal tért át: mit látott ő világkóborlásai közben a legszebbnek, illetőleg a világ sok-sok szép­sége közül mi tette ő reá a legmélyebb, leg­maradandóbb, legfelejthetetlenebb benyo­mást; 1. A konstantinápolyi Aja Sofia-mecset, 2. Angliában egy napsütéses vasárnap a Themzén (az angol fiatalság életének harmó- nikus szépsége), 3. Afrika belsejében (a Sza­hara szélén) Biskra arabs városka éjjeli éle­te, 4. Görög tavasz Korfu szigetén (Miss Ra­móna, egy rejtelmes gyönyörű angol leány titka). A poéíikus előadás hatását csak fokozták a különféle nemzetek legszebb dalai, ame­lyeket előadása közben a megfelelő helyen gramofonon bemutatott a kiváló előadó. Az előadás vonzó és lebilincselő volt: köny- nyed és szellemes, választékos és hangulatos. A közönség észrevétlenül is szívesen merült el az előadó bűbájos hangulatába, amelybe egy-egy hires templom csöndje és művészete, egy-egy szép dal méla akkordja, egy naple­mente a tengeren, Afrika exótikus Bórájá­nak szinpompája, vagy illata ringatta annak idején az előadót. Az előadás előtt Bánó Dezső dr., a Kaszinó elnöke, üdvözölte az illusztris vendéget és általános helyeslés közepette fejtegette, hogy a kultúrát ápolni és fejleszteni nemcsak jog, de kötelessé gis, az intelligens emberre néz­ve pedig életszükséglet. Wallentinyi Samu dr. szülött intelligens osztrákok is fel fogják ke­resni április 25-én a Musikvereinsaal-t, hogy a magyar dalban gyönyörködjenek. ^ A bécsi hangverseny főpróbája április 22-ikén, hétfőn este 8 órakor Pozsonyban a primáspalota tükörtermében lesz belépője­gyekkel. A férfikar bécsi utazása a villamos vasút különkocsijaiban, részben különvonat- tal kedvezményes menctárak mellett fog tör­ténni. Az indulás csütörtökön, április 25-én délután 2 óra 40 perckor, a visszautazás Wien-Gross- markthalle állomásról pénteken reggel 4 óra­kor lesz, megérkezés Pozsonyba pénteken reggel fél nyolckor. A kar vezetősége ked­vezményes áru utazáshoz vendégeket szíve­sen lát és kéri az érdeklődőket, akik a társas utazásban résztvenni kívánnak, hogy a po­zsonyi városi zeneiskola titkári hivatalában (Vigadó, III. em., telefon 11-49) naponként délután 5—7 óra között, legkésőbb azonban szombatig jelentkezzenek. (•) Ida regénye Kassán. Kassai szerkesztősé­günk je’enti: Gárdonyi Géza regénye a század eleji kispolgári élpt rajza. Átlátszó bonyodalom ke­retében egész sereg típussá vált figurát vonultat föl. A regényből átalakított színdarab ezeket az alakokat ügyesen mozgatja. Kiaknázásra igen al­kalmas helyzetek kínálkoznak. A kassai bemutató I mintha kissé korán jött volna. Egyes szereplők ugyan jó* 1 jálszottak de az öeszjáték ennél a rövid párbeszédes és gyors pergéfíü darabnál itt-ott kí­vánni valókat hagyott hátra. Az előadás élén Czo- bor Imre haladt, aki férfias erővel és biztonsággal játszotta meg Balogh János alakiát és szereplése fővárosi nivón mozgóit. Emlékezetesen kitűnő fi­gurákat állítottak a közönség elé Ungvárv Ferenc a tanító és Fölön Sándor az orvos szerepében. Már puszta megjelenésükkel is harsogó derü’teéget keltettek. A rigók különös barátiának kissé való- szinütlen szerepében Farkas Pali ütött meg szi­vekhez szóló hangokat. Thuróezy Gyula kiforrott alakítása a meglepetés erejével hatott ügy lát­szik, ez az ő igazi szerepköre. A női szereplők álfa’ában színtelenebbek és gyengébbek vo’tak. Erdődy Lilijátékában túlteng a tragikus vonás a kedves könnyedség helyeit. Alakítása mégis igen jő volt. Szigeti Irén igen bizonytalanul mozgott, pedig minden szava nyiltszini tapsra van felépít­ve. Pogány Irén különös szerepet vállalt, még pe­dig vegyes hatással. Még Bán Klári Bárdy Teréz voltak köztük a legjobbak, de ők öltözködésben és itt-ott játékban is tulparodizálták szerepüket. A második felvonástól kéz ve az előadás lendületbe jött és a harmadik felvonásban már kitünően mu'atott a hálás közönség. Biztosra vesszük, hogy a negyedik előadásnak már egységesen nagy si­kere (lesz, ote-n, mint ami'yet ez a közönség leg­jobb indulataira épített darab méltán megérde­mel. (s*.) (*) A Rozsnyói Művelődési Egyesület közgyűlé­se előtt. Rozsnyói tudósítónk je'enti: A Rozsnyói Művelődési Egyesület a napokban tartotta a köz­gyűlést előkészítő választmányi ülését Szkalcs Emil elnök vezetésevek Az elnöki előterjesztés­ből kiemeljük azt a részt, me'y szerint az égésű­iét előadója Farkas József dr. (Kassa) lesz s a műsoron szerepelni fog a közkedvelt Rozsnyó Vá­rosi Dalárda is. A ciklus többi öt estjének előké­szítése folyamaiban van, a részleteket a kulturá­lis bizottság dolgozza ki. Weissenpac.her Gyula pénztáros az egyesület pénztári számadását mutat­ta be s abból örömmel volt megállapítható, hogy úgy a taglétszám, mint az egyesület anyagi kész lete növekedőben van. Tichy Kálmán muzeumigaz- gaiő a muzeum ügymenetét ismertette. A muzeum állománya jelentékenyen gyarapodott, a városi költségvetésbe felvett fedezet további fejlesztését is lehetővé fogja tenni, csak a megfelelő helyiség hiánya érezteti még egyre káros hatását. Fejes János titkári jelentésében a múlt évad őszi ciklu­sának munkáját ismertette. A Pécs Dezső dr. ha­lálával megüresedett választmányi tagsági hely betöltésére az elnök, alelnök és titkárból álló bi­zottság fog javaslatot tenni a közgyűlés előtt. A választmány végül megállapodott abban, hogy az évi rendes közgyűlést május 5-én vasárnap dél­előtti 11 órakor fogja megtartani a városháza ta­nácstermében s arra a meghívókat az alapszabály- szerű nyolc nappal előbb szétküldi a tagok szá­mára. (•) Pola Negri beadta a válópört férje ellen. Két esztendővel ezelőtt ment férjhez Pola Negri Mdivani Szergej orosz emigráns herceghez. A , házaspár Amerikába költözött, ahol a művésznő filmezett, a férj pedig inanager volt felesége mel­lett. Alig két esztendőt tölíöttek együtt, Po’a Neg­ri máris válópört adott be férje ellen. A francia lapok közük ezt a szenzációt és ez ügyben a her­ceg a következőket jelentette ki: Pola a legkedve­sebb nő a világon. Soha semmi veszekedésünk sem volt. Most egy lényegtelen epizód miatt került a sor kenyértörésre. Együtt akartunk feleségem francia birtokára utazni, én azonban két hetet egyedül szerettem volna tölteni Monté Carloban. Pola ezt ellenezte és kabinettkérdést csinált belő­le- Kijelentette, hogy ha Monté Carloba utazom, azonnal elválik tőlem. Mégis elmentem Monté Carloba és erre feleségem beadta a válőkeresetet. — Az egyik újságíró megkérdezte, hogy nem ügyes reklámtrükk-é az egész. A herceg felkaca- gott és azt felelte, hogy Pola Negri családi ügyek­ből nem csinál magának reklámot. „Neki is éppen úgy fáj, — mondotta, — hogy ez a dolog nyilvá­nosságra kerül, mint nekem és családomnak". A házaspár egyébként már különváltan is él egymás­tól. Pola Negri francia birtokára, a herceg pedig sziveihez költözőit a rue de Presshourgra. (*) A komáromi cserkészek hangversenye Ják­sits József zongoraművész közremüködéséveL Ko­máromi tudósítónk jelenti: A komáromi bencés főgimnázium Jókai cserkészcsapata nyári táboro­zása javára nagyszabású hangversenyt rendezett a kultúrpalotában, mely zsúfolásig megtelt közön­séggel. A hangversenynek kiemelkedő eseménye volt az érsekujvári Jaksits József zongoraművészé­nek. a pozsonyi állami zenekonzervatórium végzett tanítványának fellépte, aki Beethoven Appassio- nata szonátáját (op 57) adta elő bevezetésül nagy technikai felkészültséggel és elmélyedéssel; játé­ka helyenként lenyűgöző erővel hatott és meghó­dította a hallgatóságot, mely lelkesedéssel tapsolt a művésznek. E klasszikus szám után modern ze­nedarabokat mutatott be: Ravel Jeux d‘eau-jában a játszi babok muzsikáját érzékeltette igen sok Ízléssel és könnyedséggel, majd Smetana Hulán- ja követte, amelvuek bájos témáját és kísérő va­riációit meglepően eredeti müvészfelfogással in­terpretálta. Előadta még Kováknak A templom c. hangulatfestő darabját és befejezésül Lisztnek vi’ághirü XII. rapszódiáját pompásan felépített dinamikai hatásokkal játszotta viharos tetszést aratva. A hangversenynek egvik kedves pontja vo’t a főgimnáziumi zenekarnak fellépte, mely Krizsán zenetanár vezetése alatt Reh: Pusztai hau- gok cimü hatásos indulóját é6 Puccini Pillangó kisasszonyá-ból Butterfly dalát adta elő nagysze­rű összjátékkal és fepye’mezetten. Az estének egyik legnépszerűbb száma volt a főgimnázium ci­gányzenekarának fellépte., me'y zamatos magyar népdalokat adott elő jó együttesben igen nagy tet­szés és újrázások mellett A hangversenyt Biró Lucián, a komáromi cserkészek főnarancsnoka ren­dezte fényes erkölcsi és anyagi sikerrel. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Április 19-től 22-ig: Átlón: Potemkin páncélos. — Kraszin. Tátra: Vihar Ázsia fölött. Elité: A rabszolgakirályné. Metropol: Vihar Áz«:a fölött. Redoule: Róbert és Bertram. A Toldy-Kör férfikarának bécsi vendégszereplése Pozsony, április 18. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Kisebbségi kultnregyesület az ösz- szeomlás óta még nem vállalkozott olyasmi­re, amire a pozsonyi Toldy-Kör. Amint már jelentettük, április 25-án, csütörtökön a kör férfikara átrándul Becsbe, ahol a Musik-Ver- einsaal-ban Bartók—Kodályi hangversenyt ad. A hangversenyre hetven énekes megy át Pozsonyból Bécsbe Németh István karnagy vezetésével, továbbá átmegy a Toldy-Kör el­nöksége is Jankovits Marcell dr. és Aixinger László dr. vezetésével. Közreműködik a hang­versenyen Bartók Béla, a világhírű magyar zeneszerző is, ami a hangverseny jelentőségét nagyban emeli. Pozsonyban és a szlovenszkói magyarság körében óriási az érdeklődés a Toldy-Kör ezen nagyszabású vállalkozása iránt és úgy Pozsonyból, mint Szlovenszlcó más vidékeiről is többen átrándulnak ez alkalommal a régi császárvárosba. Becsben magában rengeteg magyar él, az uccákon, kávéhájakban, a vil­la mosókban sűrűn hallani magyar szül. A po­zsonyi magyar fiuk magyarul fognak énekelni a bécsi magyaroknak, de ® hangverseny olyan müvfaü eaejDénj lesz Bécsben, hogy a benn \ magyar Intelligen­cia nélkflltizlieteüen arátla a Kénes Hét ■mmuiunuiHttJUiBnHiuuutnffionHHmi KA8«5 4f MOZIK MŰSORA: Fórum: A király szeretője. Korzó: örök szerekm. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30, 16.30, 19.15 és 22.25 Hangversenyek. 18.05 Északcsehországi nép­dalok, német előadás. 20.30 Vége jő, minden jó, vígjáték. 21.00 Robeson Pál néger baritonista hangversenye. 23.00 Harangszó. — POZSONY: 11.30 Magyarnyelvű sajtóhírek. ‘•J.30-tól 23.00-ig prágai műsor. 19.05 Don Juan, operaelőadás Brünnből. — KASSA: 12.00 és 19.00 Harangszó a DómbóL 12.15 és 21.15 A szalonzenekar hangver­senye. 2010 Trió hangverseny: Haydin és Dvofák müvek. 22.00 Magyarnyelvű sajtóhírek. — BRÜNN: 12 30 Hangverseny. 16.45 Zongora előadás. 17.15 Ai. Jirásek: A losonci csata, e’beszéü Tamás bácsi. 18.05 Németnyelvű dalest. 19.05 Don Juan, Mozart operája. 22.00—23.00 Prágai műsor. — BUDA­PEST: 9.15 A Rádió házitriójának hangversenye. 1. Mozart: Török induló. 2. Erkel: Bánk-bán — ábránd. 3. Schubert: Walzerek. 4. Grieg: Bölcső­dal. 5. Csajkovsky: a) Karnevál; b) Barcarola; c) Nápolyi dal. 6. Löle—Farnos: Valse. 9.30 Hírek. 9.45 A hangverseny folytatása. 12.00 Déü harang­szó az Egyetemi templomból, időjárásje’entés. 12.05 A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Vezényel: Fricsay Richárd zene­ügyi igazgató. 1- Novák Demeter dr.: „Szittya" indu!ó. 2. Waldteufel: Siesta — keringő. 3. Rossi- ni: Teli Vilmos c. operából — megnyitó. 4. Wag­ner: „Rienzi" c. operából ábránd. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 13.00 Pontos idő­jelzés, időjárásjeíentés. 14.30 Hirek. 16.00 Szondv Gv."rgy dr. ifjúsági elbeszélései. 16.45 Pontos idő­jelzés időjárás,je’entés és lurek 17.10 Irodalmi délután. A Kisfaludy Társaság tagjainak előadása. 1. „Gróf Teleky László katasztrófája." Tanul­mány. Irta és felolvassa: Berzeviczy Albert, a Kis­faludy Társaság elnöke. 2. Költemények. Irta és felolvassa: Vargha Gyula, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. 18.0 Ba'ett-délután Zenekari hang­verseny.) Vezényel: Berg Ottó karnagy. 1. Mozart: Ámor játékai. 2. Delibes: Coppelia. 3. Csajkowsky: Diótörő, baiett-suit. 4. Pappv: Ballett-suite Orien­táló- 19.25 A m. kir. Operaház előadásának ismer­tetése és szereplőinek közlése. 19.?0 A m. kir. Operaház „R i g o 1 e 11 o" előadása. 22.20 Pontos időjelzés, hirek, lóversenyeredmények. 22.30 Far­kas Jenő és cigányzenekarának hangversenye a Spolarich-kávéházból. E hangverseny szünetjébeu időjárásjelentés. — BÉCS: 11 00. 16.00 és 22.30 Hangversenv. 20.05 Abso’on fürtjei, dráma. — ZÜRICH: 17.55 és 22.10 Gramofon. 19.00 Harang­játék. 19.15 Kvintett. 20.15 Minna Magdaléna, groteszk. 20.45 Népszerű hangverseny. — BERN: 22.15 Hangverseny és tánc. — RÓMA: 13.00 Trió. 17.30 Hangverseny. 20.45 Zenekari hangverseny. — MILÁNÓ: 17.00 Hangverseny. 20.30 Fanfuüa, operarészlet. 23.15 Tánczene. — NÁPOLY: 17.00 Hangverseny. 20.45 Operaelőadás. — STOCK­HOLM: 2015 Katonasene. 22.00 Tánc. — KOPEN- HÁGA: 20.00 Francia rokokó-zene. — LONDON: 22.30 Revü, utána éjféli tánczene. — BERLIN: 20.00 Slágerek, operettzene és tánc éjfélig. — STUTTGART: 15.00 Olasz operarészletek. ' 20.15 Tóni Iinpekoven tréfája. 22.30 Tánczene. —• LEIPZIG: 20.00 Mörike emlékest. — BRKSLAU: 20.15 Zene. 22.30 Tánc, — MÜNCHEN: 22.80 Hang­verseny. 24.15 Éjféli zene. — HAMBURG: 20.00 Cári Loeve-est 21.00 Német idulók. 23.30 Táuc- zene. — LAN GÉN BERG: 20.00 Vigest. 22.30 Tánc- zene- — KÖNIGSBERG: 16.00 Dalost. — ZÁGRÁB: 17.30 Tánczene. 20.35 Operaest. 22.10 Tánezone. — KATTOWÍTZ é: KRAKÓ: 17.55 Délutáni hangverseny. 20.30 Flór;. Bella, Cuvellier operettje. 22.90 Tincsem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom