Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-19 / 90. (2015.) szám
t%S áprSSg 19, péntefc. 'P8XGAI-MAG^AU-HlnnAI? Eltemetett magyar törvénylavaslafeit Prága, április 18. A saociáldeimokralia Právo Lidu B-enes szociáWemokraifca kép- vieelönek a képvieelőház elnökéhez intézett kérdését közli, amelyben a képesein rámu- tet arra, hogy a szociáldemokrata párt tör- yénythozói húsz interpellációjukra még nem kaptok választ, jóllehet ezen interpellációk közöl a legrégibbét még 1926-ban adták be s a törvényhozók írásban és szóbelileg is sürgették a válaszokat Azonkívül benyújtóitok 13 kérdést is, ezek közül a legrégibb .1925 jmnius hónapról van keltezve és ezekre sem érkezett válasz. Így fest a mai polgári koalíciós kormány — jegyzi, meg a Právo Lidii. A szociáldemokrata párt panasza . nem alaptalan. A nemzetgyűlés eddigi gyakorlata az, hogy az ellenzéki pártok törvény- javaslatoiiit még csak tárgyalás alá sem veszik, interpellációikat, kérdéseiket pedig éveken keresztül válasz nélkül hagyják. Azonban a szociáldemokraták, akik most emiatt panaszt emelnek, nagyrészt maguk is okai ennek a rendszernek, mert ezt a szokást a régi cseh nemzeti koalíció vezette be a prágai parlamentbe. Ez alkalommal rá kell mutatnunk arra, hogy a magyar törvényhozók törvényjavaslatai közül a legtöbb még osak a kezdeményező bizottságok elé sem került, habár a törvényjavaslatok egytőbegyig kiáltó nemzeti és szociális sérelmek orvoslását célozzák. melyeknek sürgős orvoslása halaszthatatlan államérdek. így jóvá akarják tenni a régi nyugdíjasokon, a szerencsétlen hontalanokon, a magyar föld igénylőkön, az anyagi válsággal küzdő bíróikon stb. stb. elkövetett sérelmeket, amelyekért nemcsak a mai kormánytöbbség, hanem a ma ellenzékben levő szocialisták i« felelősek. így hónapok óta hever Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátornak az egyesületi jog uj szabályozásáról, a birák függetlenségének biztosításáról szóló két nagy- fontosságú javaslata, anélkül, hogy a kezdeményezési bizottság tárgyalta volna őket. Az utóbbi javaslat ugyan szerencsére a kormánytöbbség szenátusi nyolcas bizottságának napirendjére került, de ez a bizottság nem a szenátus szerve, hanem a kormány- többségé- Magának a javaslatnak és szerzőjének mindenesetre nagyobb sikert jeleli az, hogy ez a bizottság vette kezébe a javaslatot, de viszont az a tény, hogy a szenátusi kezdeményező bizottság még nem vette elő, a parlamentarizmus nagy betegségéről tanúskodik. Vagy ott van Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselőnek a javaslata a földreform végrehajtásának módosításáról oly értelemben, hogy az elosztás alá kerülő földekből elsősorban a helyi földigénylők elégi'tendők ki és pedig az illető helység nemzetiségi viszonyainak arányában. A földreform végrehajtásával közben elkészültek, de ezt a javaslatot elő nem vették. Vagy mit mondjunk — hogy csak a legfontosabbat említsük — Grosschmid Géza dr. országos keresztényszocialista párti szenátor állampolgársági javaslatának sorsáról? A hontalanok jajkiáltása már évek óta tulhat az ország határain és visszhangra talált a külföldön is, csak a kormánytöbbség parlamenti tényezőinél találnak ezek a panaszok mind a mai napig süket fülekre. Grosschmid tavaly decemberben nyújtotta be ezt . a javaslatot, amely mindazon személyeknek, akik 1918 október 28-án magyar állampolgárok voltok s ezen a napon Szlo- venszkó vagy Ruszinszkó valamely községében laiktok, megadná a csehszlovák állampolgárságot. Ez a törvényjavaslat éppen úgy, mint a raagyaT nemzeti párt képviselőinek a képviselőháziban benyújtott törvényjavaslata, egyszer s mindenkorra végelvethetne a hontalanok kálváriájának. Ennék a kérdésnek az élinté®ellensége a legnagyobb mértékben kárára van Csehszlovákia presztízsének, de a parlamentarizmus válságát is mélységesen jellemzi az a tény, hogy az ilyen, szociális igazságtól álhatóit s a békeszerződések betűiben megindokolt, nagyfontosságu törvényjavaslat parlamenti! tárgyalására nem kerül sor csak azért, mert ellenzéki s még hozzá kisebbségi törvényhozó nyújtotta be. Hasonló sorsra jutott Grosschmid Géza dr. szenátornak a nyugdíjak egységesítésére vonatkozó törvényjavaslata, melyet ugyancsak tavaly decemberben nyújtott be. A magyar ellenzéki törvényhozók törvényjavaslataik benyújtásával alkalmat adták a kormánynak, hogy törvényhozási utón rendezze a magyar kisebbség legnagyobb szociális és nemzeti sérelmeit. Ezzel a lépésükkel megmutatták, mily alapokon s milyen pozitív formában kívánják a nemzetközileg garantált kisebbségi jog gyakorlatú megválóéi tásál Hogy javaslataikat még a nefnzetgyü1és bizottságainak a napirendjére sem tűzték, ez kétségtelen jele annak, hogy a koymánytööbség a parlamentarizmus mechanizmusát sem akarja respektálni akkor, amikor a magyaT kisebbségi törvényhozók javaslatairól van szó. Ilyen magatartás bármely utódállamban egyenesen. rákészteti a kisebbségek reprezentánsait,: hogy panaszaikkal a kisebbségi jogok garantálójához, Centhez apelláljanak. 1 piiiiifi kerületi bíróság is. a csallóközi gazdáknak ad igazat a nagymegyeri fogolytábor barakkjainak eladása ipaiáo keletkezeit Pirikben Ezer csallóközi gazda tíz év óta ötnegyed miié koronára pörli a kincstárt — Az ezer pór nagyrésze eddig még meg sem indulhatott — Mikor válaszol a kormány Koczor Gyula Enierpeüációiára? Komárom, április 18. (Saját tudósitónktól.) Érdekes újabb fejlemények elé kerültek azok a perek, amelyeket Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselőnek és társainak interpellációja folytán annak idején a parlament is megismerhetett. A perekben mintegy ezer csallóközi gazda van érdekelve, akik hosszú évek óta várják ezeknek végleges stádiumba való jutását, mert anyagilag súlyosan érinti őket Az ügyek tényállása röviden a következő: Másodszor is be akarják hajtani a gazdáktól a vételárakat Még 1918 január 5-én és 6-án a magyar honvédelmi minisztérium távirati rendelete folytán a főszolgabíró, a községi elöljáróság és egy három tagból álló küldöttség jelenlétében az üresen álló nagymegyeri fogolytábor barak- jait és felszerelési tárgyait, miután előzőleg az árverést kellőleg közhírré tették, nyilvános árverésen eladták. Az árverésen Csallóköznek tizenhat községből körülbelül ezer gazda vásárolt a fogolytábor ingóságaiból és ezek-a gazdák a vételárat nyomban ki is fizették. Mikor a csehszlovák katonaság időközben megszállta Csallóközt, a katonai parancsnokságok arra törekedtek, hogy ezektől a gazdáktól, akik már egyszer megfizették a vételárat és jogos tulajdonosaivá váltak az ingóságoknak, g vételárat másodszor is behajtsák. Minthogy azonban a gazdák igazuk tudatában fizetni nem akartak, házról-házra jártak a katonák s aki nem fizetett, annak beépített deszkáit és dolgait elvitték, sőt néhányat le is tartóztattak. így például Sebő Gábor csilizrad- ványi gazdát és csak akkor bocsátották szabadon, amikor a községi elöljáróság jótállt érte, hogy a követelt összeget huszonnégy óra alatt kifizeti; ugyancsak letartóztatták Hikisch Genf a lefegyverzés ellen? Litvinov alapelvei — A „jóakarat" kifejezése Genf, április 18. A szovjetdelegáció lefegyverzési ajánlata precíz formában fekszik a nép- szövetség lefegyverzési bizottságának asztalán ég a bizottság tagjainak nagy része előértekez- letet tartott, hogy megbeszélje az orosz tervezettel szemben követendő egységes állásfoglalást. Litvinov javaslatai a következőképen hangzanak: 1. Egy konvenciói tervet kell kidolgozni a jelenlegi haderők állományának lényeges leszállítására. 2. A tervezetben olyan módszert kell alkalmazni, amely az arányos lészerelés, vagy egy hasonló objektív alapelv segítségével megsietteti a munkát Ez az arányos aláp Ív valamennyi államra alkalmaztassák. Kisebb vagy kellőképen nem védett államok bizonyos'kedvezményt kapnak az arányos leszerelési elv betartásánál. 3. A konvenció-tervezetbe számszerű koefí- eienseket kell bevonni a lefegyverzés megkönnyítésére, és pontosan meg kell állapítani azt a százalékot, amellyel a fegyverkezéseket csökkenteni kell. A három orosz javaslat azt akarja elérni, hogy a delegáltak még a tárgyalások megkezdése előtt pontosan megállapítsák az előkészítő lefegyverzési bizottság feladatait és céljait. Ma délután ki fog tűnni, hogy kik azok akik hajlandók elfogadni az oroszok által leszögezett leszerelési alapelveket és kik azok, akik Dem. A bizottság valószínűleg meg fogja kísérelni, hogy Litvinov pontos leszerelési alapelvei helyébe egy általános rezoluciót helyezzen, melyben .minden kötelezettség nélkül újra kifejezi jóakaratát és hangoztatja a lefegyverzés szükségességét, anélkül, hogy a közelebbi részlet-.'k megvitatásába kezdene. A Képes Hét előfizetési dija Praha II., Panskó 12. sx. III. emeleteimre küldendő Károly izsapi földbirtokost is, akit Theresien- stadtba internáltak. A kincstár nem akar fizetni A gazdák végre is nem bírták már elviselni a sok zaklatást ebben az ügyben. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő vezetésével az akkori teljhatalmú minszterhez, Dérer Iván dr.-hoz egy küldöttséget küldtek és feltárták előtte a tarthatatlan helyzetet. A teljhatalmú miniszter kijelentette a küldöttségnek, hogy a katonaság követelése jogtalan és űzetni nem keik A katonaság azonban ezentúl is ragaszkodott a további fizetésekhez. Erre a gazdák perre vitték az ügyet és ügyvédük mintegy ezer port indított meg a kincstár ellen a jogtalan követelések visszatérítése tárgyában. Az összeg, amely iránt a per megindult, egymiliiókétszáznyolcvanhétezer koronát tesz ki. A kincstár képviseletében a vezérpénzügy- igazgatóság az első tárgyaláson azt a kifogást tette, hogy a komáromi törvényszék nem illetékes ezeknek a pereknek elbírálására, hanem a prágai országos törvényszék. ^Ennek a kifogásnak a biróság helyt is adott. Ekkor a gazdák ügyvédje, Mohácsv János dr., a dereket megindította a prágai országos törvényszéken. A kincstár képviselője itt is kifogást tett, hogy nem tartozik az ügy a prágai országos törvényszék elé; a kifogásnak a prágai országos törvényszék is helyt adott és kimondotta, hmgy a komáromi törvényszék illetékes a perekvő 1 birá 1 ására. Mohácsy erre most már harmadizben indította mega pereket és pedig újra a komáromi törvényszéknél. A kincs!ár képviselője harmadizben is kifogást tett a törvényszék illetékessége ellen, a komáromi törvényszék azonban most már illetékesnek mondotta ki magát. A perek egyrészét, mintegy háromszázat, le is tárgyalt a törvényszék, Ítéletet hozva, amelyben kötelezte a kincstárt a jogtalanul fölvett pénzek kifizetésére. A pozsonyi tábla uj bíróságot delegál Közben az a váratlan dolog történt, hogy Fajnor Vladimír dr., a pozsonyi Ítélőtábla elnöke távirati rendelettel megtiltotta az összes folyamatban levő perek letárgyalá- s át, egyúttal intézkedett arról is, hogy más bíróság delegáltatása folytán az ügyeket a komáromi törvényszék hatásköréből elvegyék. A táblai elnöknek ezt az eljárását tette interpelláció tárgyává Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő és bár már több mint egy éve annak, hogy az interpelláció megtörtént, az igazságügyi miniszter még nem válaszolt arra. A pozsonyi Ítélőtábla azzal az indokolással, hogy a komáromi törvényszék és az alárendelt járásbíróságok elfogultok, az ügyet a pozsonyi törvényszékre delegálta. Ez a határozat nehezen igazolható, mert a törvény világosan megmondja, hogy egy bíróság helyett más bíróságot elfogultság címén csak akkor lehet delegálni, ha a törvényszék elnöke vagy annyi bírája ellen tesznek elfogultsági kifogást, hogy az elfogulatlan bírókból tanács nem alakítható, már pedig komáromi törvényszék elnöke, Vincze Aurél dr. ellen nem is emeltek elfogultsági kifogást és mindösz- sze három biró Ítélkezett ebben az ügyben, noha a komáromi törvényszéknek legalább is tizenöt Ítélő bírája van. Balok a kisebbségi nyelvhasználat kórül A pozsonyi bíróságok előtt most újra megkezdődik a csallóközi gazdák pőre. Az összes beadványokat visszautasították itt azzal az indokolással, hogy nem illeti meg őket a nyelvtörvény alapján a kisebbségi jog és nem lehet magyar beadványokat beadni, hanem kötelesek azt az államnyelven beadni. Mohácsy János dr. ezt a határozatot megfellebbezte, azonban mert magyar nyelven fellebbezte meg, a fellebbezést neki minden elintézés nélkül visszaküldték. Erre Mohácsy a nyelvtörvény alapján panasszal élt az eljáró biró közvetlen hatóságánál és egyúttal a nyelvtörvény alapján kérte ellene a fegyelmi eljárás megindítását. A felügyeleti hatóság ezt a panaszt is visszautasította és most a további felsőbb hatóságok és végső fórumon az igazságügyi miniszter fog dönteni abban a kérdésben, vájjon érvényét veszti-e egy más bíróság delegálása folytán a magyarság részére a nyelviörvényben biztosított kisebbségi jog. tljahb bizonyítás efáu ajfeát a gazdáknak adott igazat a bíróság Érdekes az is, hogy a pozsonyi Ítélőtábla, bár már'három különböző tanácsa foglalkozott ezekkel a perekkel és mind a három tanács a gazdáknak adott igazat, később megváltoztatta eddigi jogi felfogását és feloldotta a hozzá kerülő ügyeket, többek között azzal az indokolással, hogy a csallóközi gazdák kötelesek igazolni, vájjon nem lopták-e a náluk levő dolgokat. Megindult tehát a bizonyítás ebben az irányban és Gazsó dr. pozsonyi törvényszéki biró mintegy hetven tanút hallgatott ki a helyszínen és a tanuk mind a gazdák igazát bizonyitották. A felvett bizonyítás után ezekben a feloldott ügyekben a pozsonyi kerületi bíróság (törvényszék) Hajicek dr. elnöklete alatt a napokban meghozta az ítéletet, amelyben újra kimondotta a bíróság, hogy a gardáknak igazuk van ós a kincstár köteles fizetni. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy eddig összesen öt bíróság és tizenhét Ítélő biró foglalkozott ezzel az üggyel. Eddig még, amelyik perben Ítélet volt, mindegyikben a csallóközi gazdák nyerték meg a pert és így kiváncsiak vagyunk az ügy további fejleményeire. A periratok jegyzőkönyvei és mellékletei már több métermázsát tesznek ki, a perköltségek pedig mindkét fél részére, beleértve a kifizetett tanudijakat, kiszállási költségeket, bélyegilletékoket, eddig is több százezer koronára rúgnak. Körnjei Elek. Figyelem! IDwzzaűát mgs&íknt és | legkönnyebben agy akadályozhat és gyo- fs | gyitfal meg, ha naponla egy kis szelet 1 jód csokoládét | | fogyaszt eu A Gehe -féle jód-csokoláde 8 | használata elővigyázatossági szempontból 0 j egészségeseknek is a/ánlho/ó a duzzadt 1 I nyak es golyvakepzedes elkerülescre. A készítmény a tegujabb es legideálisabb gyógy- 8 I szere a golyvakezelésnek esvele jódmergezes' B í nem állhat elő. A csokoládénak semmiléte § I meilekize nincsen, úgyhogy annak haszná- | | tata beteg gyermekek kezelesere ts kiválóan Ej j alkalmas, kapható minden gyógyszertárban, j vagy pedig közvetlenül: 6EHE-WERKE A.-G., AUSSIG. ÍLmkímu wiCTHnwMwuaamtv c 3
