Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-18 / 89. (2014.) szám
'PJ^fiM-MAGfeAR'HnaiSP telességeiínket és nem kérünk másít, mint törvényesen biztosított jogainkat és a teljes jogegyenlőséget Ne ben írünk keressék az állaim ellenségeit, hanem a Duchonyokban és azokban a túlfűtött sovinisztákban, akik akadályozzák a konszolidációt. Ezek miatt állok ma a bíróság előtt és az a Duehony mer engem és az itteni magyarságot lapjában állandóan kipécézni és megrágalmazni, akinek mint hon véd- tffzértiszírnek a háború alatt senki sem és különösen a zsidó nem veit elég jó magyar, aki Sóé vár ott, mini ezrodisegédtíszt, miden az együk üteg a harctérre ment, a pótütegpairanősnek szokásos búcsúztatóját nem tudta vagy nem akarta a legénységnek szlovákul tolmácsolni, a háború után pedig hirtelen a legnagyobb szlovák lett csak azért, hogy a konjunktúrát minél alaposabban kihasználja. Nem kérek kegyelmet, elnézést, hanem csak igazságot. Az ítélet Ezefcután a bíróság háromnegyed óráig tanácskozott, majd kihirdette az ítéletet, melyben Roseniberg Mór dr.-t a vádirat szerinti bűncselekményben bűnösnek mondotta ki és nyolcnapi fogházra Ítélte feltétlenül. (Első közlésünk téves volt.) Az ítélet indokolásában rendkívüli eny- liitő körülménynek vette a vádlottnak erős magyar meggyőződését és magyar nemzeti érzését. Rosemberg Mór dr. és védője az ítélet ellen felébbezéét jelentett be, az ügyész viszont háromnapi meggondolást időt ként Az olasz király meglátogatta a milánói magyar páviánt Milánó, április 17. Az olasz király kedden délelőtt ideérkezett. Fogadására az összes polgári, katonai és egyházi hatóságok fejei megjelentek. Az uralkodó délután az árumin- tavásáirt tekintette meg. Fölkereste a magyar pavillont is, ahol Búd János gazdasági miniszter fogadta a milánói magyar konzulátus vezetőjének kíséretében. A király megelégedését fejezte ki a látottak fölött. A szovjet őrködik Afganisztán érintetlensége fölött London, április 17. A Reuter-iroda moszkvai jelentése szerint a moszkvai perzsa követet tegnap az orosz külügyminisztériumra citálták, ahol Litvánov helyettese közötte vele, hogy Oroszország nem nézheti tétlenül bizonyos perzsa felelőtlen elemeknek készülődéseit, melyek az Afganisztánba való betörésre irányulnak. Oroszország rendkívül érdekelve van Afganisztán integritásában s igy nyomatókkal fölszólítja a perzsa kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a felelőtlen katonai mozgalmak letörésére. Ma kezdték meg Budapesten Veér Imre bünjjcrének tárgyalását Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelenté=3.) A budapesti bün- tetőtörvényszék ma kezdte tárgyalni Veér Imre bünpörét. Veér Imrét 1924-ben a királyság intézménye elleni izgatás miatt másfél évi államfogházra Ítélték. Veér Imre megkezdte büntetését, azonban szembajának gyógykezeltetése miatt büntetését felfüggesztették. Alig volt szabadlábon, amikor repülőgépen Récsbe szökött és onnan Párisba ment, ahol részStvett az Emberi Jogok Ligájának működésében, összeköttetésbe lépett Károlyi Mihály gróffal és a magyar emigránsokkal, akikkel széleskörű propaganda-tevékenységet fejtett ki a sajtóban a célból, hogy Magyarország jelenlegi államrendjét megváltoztassa. Veér Imié 1928 augusztusában önként visszatért az országba, hogy a bíróság elé álljon. Ekkor letartóztatták és nemzetgyalázás, kormányzósértés, valamint a királyság intézménye elleni bűntett címén vád. alá h iyez- ték. Lapunk zártakor a tárgyalás még folyik. NyotanWfő lej szubvenciót kapnak az erdélyi magyar felekezeti iskolák? Bukarest, április 17. A pénzügyminiszter, amint, hírlik, nyolc millió lejt utalt ki előlegképpen a magyar kisebbségi felekezeti iskolák számára, amely összeget a magyar egyházak képviselőinek kezeihez juttatják. Ez a szubvenció első következménye a három nap előtt megtartott mini* itteriariáesnak, amelyen elhatározták, hogy a kisebbségek panaszait behatóan vizsgálják meg é« az eddiginél batható- nabb *efpi*égj>e« récnroritik ókel Munkaszabadságot kapnak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő mezőgazdák A szabadsAgotaidók száma nem lehet több a legénység 23 százalékánál — A véderöbizottság egyhangúlag elveti az egyévi önkéntesség gondolatát Prága, április 17. A képviselŐbáz véderóbá- zottsága ma délelőtt ülést tartott Stauek képviselő elnökletével, aki újból rámutatott a késedelmes tavaszi mezőgazdasági munkára és arra kérte a nemzetvédelmi minisztérium jelen volt képviselőjét, hogy ezt a katasztrófát könnyítse meg a minisztérium azáltal, hogy a mezőgazdasághoz tartozó katonákat szabadságolja. Heller dr-, a minisztérium képviselője kijelentette, hogy a minisztérium a napokban rendeletet adott ki ezen szabadságok megadására vonatkozólag. Az országos parancsnokságoknak elrendelte a minisztérium, hogy a vidékek szüksége szerint állapítsák meg a szabadsági terminusokat s az egyes ezredek a leggyorsabban intézzék el a szabadságolási kérvényeket. A katonai parancsnokságok a szabadságot a felsőbb hatóságok utólagos beleegyezését kérve, azonnal megadhatják. A mezőgazdasági szabadságra menő katonák száma nem lehet magasabb, mint a legénység húsz százaléka. A bizottság tagjai ezután igen élénk vitát kezdtek az egyévi önkéntesség bevezetéséről. Egyhangúlag azt hangoztatták, hogy a régi osztrálc-magyar hadseregben bevezetett egyévi önkéntességnek a csehszlovák hadseregbe való bevezetése minden indokot nélkülöz (!). Heller dr., a minisztérium képviselője hangoztatta, hogy a minisztérium nem is gondol az egyéves önkéntesség bevezetésére, hanem arra igyekszik, hogy a tényleges katonai szolgálati időt mielőb tizennégy hónapra leszállíthassa. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a hadseregnek meg lesz a kellőszámu továbbképző altisztje. Mivel eddig a továbbszolgáló altisztek száma még igen alacsony, a minisztérium rövidesen egy újabb törvény- javaslatot nyújt be az altisztek anyagi helyzetének megjavítása céljából. Végül még a katonai szállításokról is elhangzott a referátum, efölött a vitát a legközelebbi ülésen fogják megkezdeni. A bécsi bíróság elítélte a volt cseh arisztokrácia egyik eizüUött tagfát, aki néhány ezer silüngért még a nevét is eladta Bubna-Littitz grói európai szélhámosságai — Szomorú síi- íyedés a hatalmas apai örökségtől a ki nem fizetett szálloda- számlákig — Hogy került egy morvaországi gazdag gyáros leánya a grófi címhez Becs, április 17. A bécsi országos felső bíróság ma ítélkezett egy lezüllött volt gróf fölött, aki ősrégi főúri család sarja. Bubna- Littitz gróf, aki ma ötvenöt éves, még évtizedekkel ezelőtt élkártyázta és eldorbézolta hatalmas apai örökségét, azután pedig dúsgazdag, előkelő rokonsága jószívűségét vette igénybe és rokonai adományaiból élt. A család azonban megszakított vele minden összeköttetést és sorsára bízta, miután kiderült, hogy a léha grói csalásokat és szélhámosságokat követett el. Bubna-Littitz az elmúlt évek folyamán nők társaságában Abbázia és Zágráb legelsőbb- rangu hoteléiben és az osztrák vidék kisebb községeiben a szélhámosságok egész sorozatát követte el, amelyek végül is bűnvádi feljelentésbe torkollottak. Az elsőfokú büntetőbíróság Bubna-Littitzet négy hónapi fogházra ítélte feltételesen és szabadlábon hagyta. Az elzüllött arisztokrata szabadlábrahelyezését arra használta fel, hogy a külföldre elmeneküljön, úgyhogy azóta sem lehetett kézrekeri- teni. Mivel az elsőfokú ítélet után az államügyész szigorításért felebbezett, a bécsi felső bíróság ma foglalkozott másodfokon Bubna- Littitz üzelmeivel. A bíróság Bubna-Littitzet hét hónapi súlyos börtönre ítélte eL Jellemző, hogy Bubna-Littitz főúri hagyatékát teljesen elpazarolta, az utolsó lehetőségét is kimerítve, mert még nevét is eladta annakidején. Egy morvaországi gazdag gyárosnak a leánya hatezer sillinget fizetett le Bubna-Littitz kezeihez, azután feleségül ment hozzá, s mihelyt a házasság révén grófnővé lett, azonnal megindította a válópert grófi, de nem előkelő férje ellen s a bíróság a válást természetesen ki is mondotta. A diktatúra a kisebbségek minden jegét megsemmisítette Jugoszláviában Igy bajor lap közlései a jugoszláviai magyarság súlyos sorsáról München, április 17. A Rayerische Stoatszeitung zágrábi levelezője tollából rendkívül érdekes cikket közöl, amelyben a belgrádi diktatúrának különösen Idsebbeégellenes intézkedéseivel foglalkozik. i — A belgrádi diktatúra — úgymond — külpolitikai akcióval igyekszik a világ ügyeimét elterelni a belpolitikai zavarokról. A külföld jóformán semmit sem hall arról a terrorisztikus uralomról, amelyet különösen a jugoszláviai kisebbségek szenvednek el. A diktatúra intézkedéseit az ellenőrzés nélkül működő kormánybiztosok és főispánok 'hajtják végre, túlnyomóan a régi szerb királyságból való emberek, akik magukkal hozták a balkáni módszereket. Fenihatóságuk alatt a Dobrovojác-terroristák, akiket a Vajdaság német- és magyarlakta területeire betel építettek, különbül garázdálkodnak, mint valaha. Ezek a telepesek e területek tulajdonképpeni urai. Az Orjuna és Szrnao, e két hírhedt terrorista szervezet feloszlatása csak ürügy volt arra, hogy a Rádiós István alapította horvát Ha n uo-szer vezetet feltűnés nélkül lehessen feloszlatni- Az ujj főispánok a magyar pártnak nemcsak hely; politikai szervezeteit oszlatták föl, hanem olvasóköreit is. Jl Iduadtilá# natffa • Snoao mabettÁ tér törtek könyvtáraikra, kifosztották azokat, a könyveket pedig a szerb hatóságok szeme- láttára nyilvánosan elégették; hogy e ,.kultúrámra ka “ magasabb parancsra történt, azt megerősíti az a tény, hogy a főszolgabirák rendeleti utón átkutattak a legkisebb faluban is minden magánkönyvtárt, hogy nin- csenek-o bennük az államra veszélyes német vagy magyar könyvek. Az iskolaügy terén a németek és a magyarok nem kevesebbet szenvednek. A néhány, még hivatalban levő német és magyar tanító eltávolítását a Fehér Kéz diktatúrája a közjCsfzi Jód bróm fürdői 8 kérjen prospektust | Fürőöigazgatósdg, Csizfüröö, 51ou jj igazgatásban működő kisebbségiek eltávolításával együtt határozta el. A tanfelügyelők javaslatára a „szerb nemzeti érdekből káros működést kifejtő" tanerőket a Bácskából és Baranyából áthelyezték ÓSzerbiába s helyükre szerb tanítókat hoztak, akik magyarul vagy németül egy betűt sem értenek. A jugoszláviai kisebbségeknek most már semmi jógiik sincs. A külvilágtól elzárva a kisebbségek Jugoszláviában » szuronyok árnyakában élnek 1929 április 18, csütörtök. wasaxsmmmatrmmmmmmammmummm segítség és menekülésre való kilátóé nélkül, ugyanakkor, amikor a kisebbségek kérdése a Nemzetek Szövetsége előtt oly nagy szerepet játszik. Hogy mennyire igaza van a bajor lapnak a jugoszláviai magyarság sorsának megítélésében, élénk bizonyítéka a bácskai német lapoknak beszámolója Popovics Lázár ér., az újvidéki uj főszolgabíró hivatalbalépésé- ről. Popovics pénteken értekezletre hívta össze járása jegyzői karát s az értekezleten erélyesen állási foglalt m eddig dívó denunciálási rendszer ellen, mely elsősorban a kisebbségek ellen irányul Sok esetben előfordult: — jelentette ki a főszolgabíró —, hogy kisebbségi polgártársaikat a feljelentők ok nélkül megvádolták csak azért, hogy ezáltal valamilyen előnyt szerezzenek maguknak. Elrendeli tehát, hogy senkit nem szabad ok nélkül denunciálni, de ha valaki hibát követ el, a legerélyesebben kell fellépni ellene, tekintet nélkül arra, hogy az illető milyen nemzetiségű. Ez a bevallás egy hatósági közeg szájából legjobban igazolja a bajor lap minden állítását. Magyarországon a B-listás tanítókat visszahelyezik állásaikba Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a képviselőház pénzügyi bizottságában expozét tartott. Elsősorban Sándor Pálnak válaszolt, aki felszólalásában kétségbe vonta az iskolaépitési akció létjogosultságát. Nem lehet kivánni — mondotta a miniszter —, hogy előbb legyünk gazdagok és azután müveitek, mert csak a műveltség hozhatja meg a gazdagságot Lehetőleg csekély erőfeszítéssel maximális eredményt kell elérni és ezért igyekszik racionalizálni a kultusztárcát. Háromezerhét- százhuszonegy B-listára helyezett tanító közül, akiknek nyugdija és végkie1égitése a költségvetést nagyon megduzzasztotta, ezer- hárormszáztizenötöt. már újból vissza lehetett venni. Ebben az ügyben még körülbelül 400 tanítót fognak reaktiválni. A férfi- és női polgáriiskolai tanárképzőket a szegedi filozófiai fakultáson egyesítette. A közgazdasági fakultást a műegyetembe kívánja beolvasztani és három felekezeti jóirakadémiát mielőbb meg fog szüntetni. A felekezeti, törpe- és parallel-iskolák összevonását sietteti, de a mai időkben nem lehetne sikerrel kéovieel- ni olv politikát, amely a történelmi egyházak és félekezetek tokok! ;t el akarná vermi. A srandasáiri IsmétlőiskoHkat1 naw ietontő- Cíé<7üeknek tartja és ilyeneket fokozatosan tognak is létesíteni. — A magyar nemzet? nárt r''rrrv fV'í Komáromból jeto’ ’" A magyar nemzeti párt alsószeli helyi szervezete április 11 -én l'rtotta meg tisztújító pártgyülését amelyen helyi elnöknek Dóra Lajost, ügyv. elnöknek Pethes Dezsőt, alelnököknek Szabó Kálmán bognárt és Lénárt Boldtosárt választották meg. J irányár Intclllsen- 1/Ann_ pn cla nélkülözhetetlen HljPfüo |f 6! btltUil • innnnmiMiniiiMiininiiniiniiiinnnminnn 6 fitit-i ui-ira a hajbetegségek és kopaszodás tökéletes gyógyszere. I H üi iíi jprj h nifii u 21 3. bedor* lírai P l zsoiés után ! IP mm pultja a Ilii SE a ■ n m nn * a 10. bedor* |S| uSíllll |M||1 Kapható minden drogé- riában, gyógyszertárban és parfümériában, vala- féíMWi mint a föképviseletnéi. Arak : nagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20.
