Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-18 / 89. (2014.) szám

TM<aiA^AG^ARHlRLAI> 1029 április 18, csütörtök. Ó boldog Amerika! Korszem jegyzet a betilíoti csókról Irta i EGRI VIKTOR Mióta Mussolini száműzte Olaszbon ragyo­gó azúrja alól a nyilvános csókot, úgy látszik, Amerikában friss lendületet kapott az erköl- csiség hulláma, mely eddig a prohibició el­len folytatott harc viharaival .megelégedett. Amerika követésre méltónak találja az olasz diktátor példáját, sőt, a közerkölcsnek e tán­toríthatatlan bajnoka néhány merész vonás­sal tetézni akarja az olasz törvényt. Nincs kevesebbről szó, mint arról, hogy. Amerika a szesz ellen folytatott hadjáratba után kíméletlen hadat üzent a csóknak, leg­alább is a nyilvános helyeken, a lokálokban és nyílt uccán elcsattant csóknak. Az Unió sok államában és igy magában a kezdeményező Nevvyorkban különben piár évtizedek óta fönnáll a törvény, mely érzé­keny büntetéssel sújtja az uccán meglőve Ívé­rt ett emberpárt Mindmáig azonban ügyet sem vetettek erre a törvényre és a newyorki parkok a tavaszi estéken és éjszakákon han­gosak voltak a szerelmespárok enyelgéseitől. Még a mozik is kedvenc búvóhelyei voltak az óképpen szórakozni akaróknak, konkur- renciát csinálva ebben a sportágban vala­mennyi európai mozinak. Világos, hogy a fönnálló törvény nap-nap után lábbal tipródott, a bűnözés vigan folyt nap- és holdfény mellett a nyilvánosság tel­jes közreműködésével, mely áldatlan álla­potnak véget kellett vetni. Legalább is ezt határozták^el azok a női szervezetek, amelyek néhány hónappal ezelőtt erélyesen fölléptek a nők* dohányzása ellen és a prohibkiónak hathatós támogatói voltak. Sajnállak benneteket fiatal amerikai sze­relmeseket ebben a nehezen várt, de végre mégis csak befutott gyönyörű kitavaszoso- dásban, sajnálom érzelmeitek kilobosodását., ezt az egyetlen igazi forró szint, amit az élet ád ezt a nagy elfelejíkezést és mámort eb­ben a nagy kijózanító, csömörletes valóság­ban, ami az élet, de ti tudjátok a legjobban, hogy amit ezek a női szervezetek kifőznek, azzal meg is fognak etetni benneteket. Ha tehát elhatározzák, hogy nincs többé nyilvá­nos csók, akkor hóhérként ki is végzik. Me­gint kopárabbak lesztek egy üde tavaszi szín­nel, egy kis szépséggel, — de legalább győz a puritanizmus. Igen, ez a puritanizmus, mely esztendőkre el tudta hallgattatni Chap­lint meg fog lopni benneteket Ne gondolják azonban, hogy a esóktilalmat öles plakátok fogják hirdetni az uccasarko­kon: adatik tudtára a bőrükben meg nem fé­rőknek, a kitavaszosodásban túlságosan he- vülő fiataloknak és öregeknek, hogy a csókot gyakorolhatod ugyan, de csak házad, vagy kerted falán belül. Dehogy is ilyen együgyü módon szereznek érvényt a törvény szavá­nak, ez túlságosan egyszerű, túlságosan kéz­zelfogható volna. A falragasz, meg az újság ió volt Mussolininak, a derék puritánoknak valami egészen delikát dolog kellett. Ragyo­góan fölöltözött, csókra ingerlő, fess görlök, akik százával elárasztják a közerkölcsöt ve­szélyeztető helyeket, hogy in flagranti fülön- csipjék a bünbeesett férfiakat és delektiv- igazolványuk erejével a rendőrségre citál­ják őket. A detektivgörlök tehát cirkálnak a parkok­ban, kiszemelik az áldozatot, rákacsintgat- nak, magyarán mondva kikezdenek vele és ha aztán megszólítják őket, nem nagyon fog­nak vonakodni. Sőt, előírás szerint elő kei! mozdítaniuk a csókszituáció létrejöttét, a ne­hezen tüzet fogót temperamentumosán rá kell vezetni, rá kell csábítani a bűn lejtőjére és ha aztán lépre ment az áldozat, ha elcsat­tant a nyilvános bűn, akkor gyerünk az őr- szobára. Az első bűnözés csak kihágásszámba megy és 50 dollár árán kikeveredik az áldo­zat a bajból, de a második nyilvános csók már komoly vétségnek minősíttetik és 60 na­pig terjedő fogház járhat érte. A puritanizmusnak ezt a torzszülöttjét sze­rencsére nem egész Amerika igenli és akad néhány lap, amelynek van bátorsága kimon­dani, hogy ez a túlhajtott erkölcsi gyámko­dás ártalmára válhat Amerika jóbirének, hogy az a külföld, mely amúgy is megragad minden alkalmat, hogy kellő gúnyos fintorral kommentálja a tengerentúli kultúrát, ezúttal élvezettel fog röhögni Ezek a lapok külön­ben tovább mennek a tiltakozásnál. Be akar­ják bizonyítani a csók ellen indított hadjárat abszurditását. Detektiveket szegődtelek szol­gálatukba, akik kinyomozták, hogy a görlök sok esetben nagyon szívesen megcsókoltatták magukat a kiszemelt áldozattal, ba az illető fess, jóképű férfi volt. Sőt, két esetről tettek már jelentést, melyekben a csókéhes férfi és a görl beevezett a házasság révébe. De kor­rupcióról is tudnak, amely szerint a detektiv- görl megfeledkezik kötelességeiről és elte­kint a főijeintéstől, a bűnösnek az őrszobára való burcolás'ától, ha a bajbajutott férfi jó mélyen belenyúl a pénzestárcájába. Uj kor­rupcióból pedig uem kérnek, akkor marad­jon meg inkább a nyilvános csók. Nem volna-e célravezetőbb viszontakcióval felelni erre a csók ellen indított hadjáratra? A tulmerészen kacsintgató görlöket egysze­rűen íülönfogni és cipelni Őket a rendőr­ségre, — törvénykihágásra való fölbujtoga- tás büntetendő cselekménye miatt? Mert hol maradi az erkölcs, ha a férfinak meg van tiltva az, amit, a nőnek szabad? És egyálta­lában hol marad az erkölcs, ha a fölbujtoga- tásért, a tudatos félrevezetésért még hono­rárium, havi fizetés, vagy talán még száza- 1 lók is járt az áldozattól leszurkolt, váltságdíj­ból? Ettől a sok erkölcstől már igazán nem látni az erkölcsöt, akár a sok fától az erdőt. ó, boldog Amerika, mely fizetni tud a bűn­re csábítónak. Jóiészi Cházár András igazi arculatja Irta: Tichy Kálmán Ne untassa az Olvasót, hogy harmadszor találja ugyanazt a nevel cikkeim élén. Még többre is szándékozom odatüzni, mert e név mögött nagy, nemes emberi tulajdonságok és egy tragikusan szép magyar, sors bontakoznak ily későn is érde­mes tanulsággá. Szülőfalujában előbb félreismerve, aztán elfeled­ve, de nagyszerű alapításában: a váci kir. orsz. siketnéma intézetben áhítattal, kegyelettel, a tel­jes megismerés forró lelkesedésével él Jólészi Cházár András emlékezete. Nemcsak érc-szobrá­ban, melyet egy 26 éves sükelnéma szobrász, Stróbl mester tanítványa: Vaszari László mintá­zott s az intézet száz éves jubileumán leplezték le. Nemesak a koszorúkban, melyekkel ezt a szobrot jubiláns alkalmakkor elbontják. Nemes Cházár Andorás nagyurunk például bizonnyal el­csodálkozott volna, ha láthatja feniről, hogy az ő általa alapított intézet 125 éves jubileumán a kül­földi szakférfiak és előkelőségek nevében Berg- quist, lundi svéd igazgató helyez gyönyörű ko­szorút az ő szobrára, ilyen beszéd kíséretében: „Engedtessék meg nekem, hogy úgy a svéd­országi sikeluéma intézeti tanáregyesület, vala­mint a jelenlevő külföldi kartársak nevében tisz­teletteljes csodálatunknak adhassak kifejezést Cházár András nagyszerű életműve fölött Nagy és jelentőségteljes volt az ő működése, amely nem­csak a magyar siketnéma oktatás megteremtésé­ben nyilvánult, de példaadásával Magyarország határain tol is hatott A nemes úttörőre való em­lékezés és az 6 tisztelete örökké élni fog. Tiszte­letűnk és csodálatunk jeléül legyen szabad ezt a koszorút Cházár András szobrára helyeznem." A koszom nehéz, széles kék-sárga szalagján pedig ez a-felírás diszlett: „Von dér Sdhwedischen Taubstummenlehrergesellschaft" Bizony, a „Grulyavár" félreismert, sokat szen­vedett magányosa nem álmodott ekkora tisztesség­ről. De nekünk hozzá oly közelvalóknak sem árt, ha a külföldi márka megragyogtatásával — régi, fájdalmas magyar recipe szerint — hivjuk fel az élénkebb figyelmet erre a nagy emberre, akit a magyar tragikum külön törvényei szerint csak holta után érhetett teljes elismerés, tisztesség és megértés. S ha figyelni tud onnan fentröl, még a külföldig ragyogó nagy hírénél is jobban melegíti a szivét az a buzga’om és szeretet, amellyel első alapítása: a váci intézet egvbehordoít, összegyűjtött, felkuta­tott mindent, ami élete müvében becses, élete folyásában feljegyzésre méltó és emlékezetes volt. Ott van most háromezer kötetnél többet szám­láló, kincseket érő könyvtára, benne saját napló- szerű életrajza, melyet halála közeledtét érezve, 1815. április lí-én zárt le. Az intézet egykori nagynevű igazgatója: Borbély Sándor és jeles tanára: Gácsér József jártak Rozsnyón s Jólészen, a százéves jubileum előtt, adatok után nyomozva, a jubileumi albumba Gácsér József irta meg a legteljesebb és leghitelesebb életrajzát 6 a kutatás, feldolgozás, kegyeletes továbbmüvelős munkáját Nagy Péter, az intézet mai kiváló igazgatója, a 125 éves jubi'eum lelkes megrendezője irányítja nem lankadó szeretettel. Az ő munkájuk alapján a Rozsnyó Városi Múzeumban pihenő kis csont-ereklyéhez most már megrajzolhatjuk a nagy emberbarát igazi arcképét. Családja Cházár András ükapja: Gergely, II. Mátyás ma­gyar királytól kapta nemességét s a jólészi nemesi telket 1609-ben. Az 1758-iki tűzvészben a vastok­ban őrzött nemesi levél is elégett s belőle csak tenyérnyinél kisebb darabkák maradtak meg. Ezekből annyit lehet megá'lapitani, hogy öházáx Gergely „Kraszna-Hurka“ vár megőrzése 8 való­színűleg megvédése körüli érdemeiért nyerte a nemességet a á jólészi nemesi telket, mely Vitály Benedeké szomszédságában volt A család azelőtt sem lehetett szegény, mert egy fennmaradt a 1604 február 27-én költ eredeti bi­zonyságlevél szerint „néhai /ndrássy Péternek meghagyott özvegye Beczh Sophia asszony minden rendbéli embereknek értésekre adja, hogy Jólé­szen. lakozó Cházár Jánostól kölcsön vett 3C ft- okot, melyeket az jövendő szent János napjára megelégit.“ A család férfitagjainak leszármazási táblája Gergelytől Andrásig hiánytalanul megvan, de a családtagok életéről, tetteiről nincsenek adatok. Születése és gyermekkora ét életrajzirója, Ambrosius Sámuel (1803) és Sztrokay Antal (1842) szerint 1745 julius 5-én született. De Slhymmel Sámuel, Rozenyó város nagy emlékű néhai polgármestere, a lelkes hislo- ricus, aki Cházár András eredeti önéletrajza alapján irta meg róla szóló becses dolgozatát, a születési dátumot juüus 2 ábau állapította meg. Gácsér József, a váci intézet tanára 1903-ban a kraszna-horka-váraljai rom. kát, hitközség anya­könyvében megtalálta az igazságot: „1745. Die 4. Julii. Baptistatus est infans Jolesiensis Nomine Andreas a parentibus Andreas Cházár et Catha- rina Sebik. Pátriái fuere Georgiu* Gaznersej et Julianna Barna." Ez a bejegyzés a szülők és ke­resztszülők neveit is megadja és minden való­színűséggel a 'julius 2-iki d'hr mellett dönt. Az is ritka érdekes ebben az adatban, hogy a kis Andorást az evangélikus szülők katolikus templom­ban kereszteltették meg. Azidobén a rozsnyói lutheránia el volt tiltva nyilvános istentisztelet és egyházi funkciók végzésétől s Berzétére jártak Várady Mihály, Szirmay Tamás és Máriássy Fe­renc szabad bensőségére, istentiszteleteket tartani. A szülők talán a várható üldöztetésektől akarták magukat s gyermeküket megóvni, hogy- Jólész kát. anyaegyházához, Váraljára vitték a meg­keresztelendő kis Andorást A katolikus keresztvíz ugyan nem változtatott a kis luteránuson, ke- ménnyaku „lutyi" volt egész életén * még nagy harcai ia voltak emiatt Andoráska nyolc éves koráig otthon futosott a nemes portán. Élénk, sokszor pajkos, csintalan kis jószág lehetett, mert késő öregkorára is testén hordia azoknak a sebhelyeknek nyomát, melyeket gyerekkori kalandjaiban szerzett. Nyolc éves ko­rában Berzétére adták iskolába, nyilván, mert Jó!észen nem volt iskola; ott a tanulásban Má­riássy Istvánnal, a későbbi nagy országgyűlési szónokkal, a berzétei Máriássyak dédapjával vetél­kedett, de talán sok másban is. mert eleven ter­meszeié akkor sem nyugodott. Egy iskolai kirán­duláson a jólészi erdőben leesel t egy magas cse­resznyefáról és jobb karját törte. Máskor a Cser- mosnyában rákászott és vigyázatlanságában majd­nem elnyelte egy örvény. Különös elgondolni: mi történt volna, ha az örvény erősebb, mint a kis Andorás menekülő karja? Meddig kellett volna várnia annyi, annyi szenvedő embernek, mig jól- tevőjük, valósággal Messiásuk elküldetik? Két esztendő múltán 1755-ben Dobsinára küldte édesapja, német szóra. Nem volt gyöngyélete. De előbb. Berzétén sem. Oda, Jólósztől félórányira, hetenként kétszer küldtek ki neki főtt ételt. Dob­sinára is olyan szűkén élelmezte az apai szigor s talán a megcsappant jómód is, hogy egy onnan haza irt levelében így referál a tíz éves Andrásira: „Az élésünket az mi illeti, el annyira megfogyat­kozott, hogy kévés idő alat böjtölni kényzerite- tünk. Azért kérük a’ázatossan kedves Szüleinket Kigyelmeteket az eledelnek el Küldésével ne késsék Kegyelmetek." ^ózsef nevű testvérével osztotta meg ezt a bőjtös sorsot.) Dobsinai szállásuk Martinidesz nevű polgárnál volt, akinek rétjén, szénatakaráf idején a boglyák alján talált kígyókat Andrásira puszta kézzel össze- fogdosta, minden irtózat, vagy félelem nélkül s nagy passzióval a patakba eregette őket. Bizonyo­san csak ártatlan siktókigyók voltak, de az eset máris jellemző a bátor gyermekre, akinek később annyi vád, igaztalan támadás é« megnemértee sok­kal mérgesebb kígyóit kellett igazságának s kort- megelőző felvilágosodottságának puszta öklével megmarkolnia. K igy ószedő Andráskánk tökéletesen megtanul­ván németül és túl lévén az e'emi tanulmányokon, 1757-ben Eperjesre került a kollégiumba. Hra- bovszky, Henscheliusz és Dolovitzeni tanítványául, akik a grammatikát, syntaxist, poétikát és rheto- j rikát tanították. 1762-ben már a logikát, metafi­zikát és teológiát tanulja Késmárkon Carlovszky keze alatt. 1765 ben pedig Benczúr professzor ki­tűnő tanítványa Pozsonyban, történelemben és jogtudományokban nagyszerű előmenetellel! Első eminens, tudós tanárai büszkélkednek vele, ö pedig egyre tanul és egyre küzd az élettel. Tizen­három éves kora óta magamagát tartja el, a sze­gény tanulók számára alanitott alumneumokban és konviktusokban kap ellátást, ingyen étkezést szorgalma j-uta’mául. tanulótársat oktatásával pe­dig a ruházatra valót keresi meg. Ifjúkora küszöbén, húsz éves korában már a pozsonyi Fodor-féle ügyvédi irodában gyűjti a gyakorlati tudás értékeit, s egyben az ügyvéd gyermekeinek nevelője. Tisztapataki István nagyhírű győri iro­dájában folytatja és annyira viszi, hogy egy esz­tendő múltán már letehette az ügyvédi esküt ne­mes Torna-vármegye szine előtt és huszonkét évével a hites ügyvédek közé tgtatták. Irodát még akkor sem nvitott, egyre többet kívánt ta- 1 nulni, tökélétesedni Justitia birodalmában, igy Eperjesen Topperczer és Lipovniízky hírneves irodájában. Pesten Parnyiczky mellett dolgozott e csak mikor mindenben önállónak s töké’eíesnek érez'e jogi tudását, akkor jött haza.* Rozsnyón szállást bérelt és 1733 novemberében irodát nyi­tott. A mai rozsonyói ügyvédi kar büszke lehet nagy elődjére 1 Hogy irodája ho! volt. azt ma nehéz kinyomozni. Később saját háza volt Rozsnyón, a régi Jólészi- ucca 149. száma alatt, ahol - ma a Gulden-féie ház áll. Ugyanezt a házát ajánlotta fel első ízben siketnéma intézet céljaira, Írván: „A Rozsnyai Házamat az Institutumnak örökös* sen által adom. sőt a Tanulóknak mind Mulat- I Ságokra, mind Gyakoroltatásokra egy közel levő I kertemet is hasonló Jussal oda engedem, vagy I ezek helyett a már ez előtt a Tanulóknak számok­ra szánt 10ÖO Rftokat (ha más helyen álliiíaina fel az Institutum) ajánlom“ Ferenc király udv, kancelláriájának leiratára pedig ajánlatát bőveb­ben indokolván, megható őszinteséggel mondja: ,„Az első ajánlatomat, mely a másodiknál nagyobb, azért tettem, mert az intézet folytonos szemlélésé­nek gyönyörűségét magam is élvezni kívántam." Más helyütt: „nem igen lehet akadály az ellen, hogy ezen intézet rozsnyói házamban, vagy Rozs­nyó szomszédságában levő kertemben, melyet a vi lék kellemes fekvése is ajánl és a hol építeni lehet, állittassék fel. Ezekhez hozzáadható még, hogy én. mig élek, az intézet épületeinkről, és az élelmi szereknek mentői olcsóbban való beszerzé­séről nagy gyönyörűségemre gondoskodni kész volnék." Ez a gyönyörűség nem adatott meg neki. Ferenc király, központi fekvése és püspöki székhely volta miatt Vácot jelölte ki az Institutum számára, leg­magasabb védnöksége és a helytartó tanács köz­vetlen felügyelete és kezelése alá helyezte. Férfikoráról, híres-nagy pőréiről, gyönyörű, bá­tor eszmei harcairól, melyekkel a negwennyo’cas idők teljességének csodálatos korán járó előhar- cosa volt, — majd legközelebb. És később kü’ön essék szó nagyszerű könyvtáráról és élete fő­müvéről, a váci Tnstitutumról". — Segélynyújtás vagyontalan aggok állami segély iránti kérvényeinek benyújtásánál. A magyar nemzeti párt kassai főtitkársága hi­vatalosan közli: Miután életbelépett a va­gyontalan aggok állami segélyezéséről szóló törvény, mely szerint aggkori állami támo­gatásban részesülhetnek mindazon csehszlo­vák állampolgárok, akik ez évben 65-ik élet­évüket elérték, vagy túlhaladták és sem a szociális biztosításnak, sem a niagánalkalmá- zottak. nyugdijbiztositásának kedvezményé­ben nem részesülnek, a magyar nemzeti párt kassai kerületének központi irodája és kör­zeti titkárságai fölajánlják az érdekelteknek segítségüket. Az állami támogatás elnyeré­séért a kérvényeket Írásban, vagy szóban kell előterjeszteni azon város, vagy község elöljáróságánál, ahová a folyamodó illetősé­génél fogva tartozik és a kérvényt a mellék­letekkel együtt felterjesztik az illetékes köz- igazgatási hivatalhoz. A kérvények, mellékle­tek (állampolgársági és születési bizony ihá- nyok) bélyegmentesek. Az állami támogatás a 65-ik életévét betöltött vagyontalan és munkaképtelen folyamodónál már 1029. évi január hó 1-től visszamenőleg állapítja tik rneg és utaltatik ki. A szükségéé fölvilágosi- tások megadására, valamint a kérvények el­készítésére fölhívtuk kerületi titkáraink fi­gyelmét, viszont a kassai illetőségű és tartóz- kodásu lakosoknak készséggel fölajánlja a párt irodája (Fő-ucca 87—89. I. em.) segít­ségét. Alapittatott 1796 évben Horn Lajos óla iiaroiM Banská-Bystrica Készítés szállít i síremlékeket, minden k&nemben. Bátor- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb. 4 PTWjPfRo 11 longoraMMitite Árajánlat díjtalan. Hangolás,Tavitás. Csere’ J U&lyg&J ~'oá,e.——z ........... ANT. PETROF '-k­SSI0*"1 OMtr* zongoráikéi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom