Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-17 / 88. (2013.) szám

lt®9 április 17, swsrdft. ■M——WWBWWWWBKB8 ’VSXQAIJ V \ACi¥AH.-HIRIiAP Eredményteteii házkutatás volt Kyitrán a Tuka-üggyei kapcsolatban Nyitra, ápr. 16. (Saját tudósítónktól.) Teg­napelőtt a kora reggeli órákban házkutatást tanítottak Gáífor István volt vasúti tisztviselő lakásán. A házkutatás során különböző levele­ket foglaltak le a házkutatást végző rendőr­tisztek és csendőrök, majd elővezették Gál­iért, akiit négy órán keresztül hallgattak ki. Az egyik tevéiben egy magyarországi kollegája küldött értesítést Gáffomak nyugdijrendezésá ügyiben. Ebben a levélben szerepel Kedro- vics nádiényi molnár neve is. Mint ismeretes, Kedrovics fia volt az, aki annak idején a po­zsonyi miniszítériumból betörés utján elvitte a Stefanek-relifcviákat. A magyar nyelvű levéd- bő3 a csendőrök Kedrovics nevén kívül mit sem értették, s az a feltevés alakult ki, hogy Gáffor — akit azzal gyanrusiitottak, hogy Tu­bával szoros kapcsolatban állott, — Kedro- vicscsal is összeköttetésben volt. A levél le­fordítása után azonban kiderült, hogy Ked­rovics neve teljesen semleges üggyel kapcso­latban került a levélbe. Gáffor kihallgatása során erélyesen visszautasította a gyanusitga- tásokat- A négy órán keresztül tartó kihallga­tás negatív eredménnyel végződött és ennek alapján Gáffort szabadonengedték és vissza­adták a házkutatás során lefoglalt leveleit is, mindössze régen érvénytelenné volt vasúti jegyét és lejárt útlevelét kobozták el. Sike­rült megtudnunk, hogy a nyitrai házkutatás a pozsonyi rendőrigazgatóság politikai osztályá­nak utasítására történt. A házkutatáson reszt­vettek Haban Kálmán pozsonyi rendőrtiszt, Vlatíh Dominik rendőrtisztviselő, valamint két nyitrai csendőr. A házkutatás során a legala­posabban kutatták át a gyanúsított Gáffor la­kását, azonban semmiféle kompromittáló ira­tot nem találtak. osztályt mellőzendőnek tartja, elfeledkezvén ar­ról. hogy a kisiparos-osztály és a kisgazda-osztály legnagyobb része a középosztályhoz tartozik; külö- lönösen a vidéken, kiegészítik azt a városokban a lateinerek és egyéb szabad foglalkozásúak külön­böző csoportjai. Ez a nyilvánvaló ellentmondás csakis annak a következménye, hogy az alap nem egységes. A középosztályt nem lehet azonosítani az egyes foglalkozási ágakkal. A mai társadalmi rendünk szerint a társadalmat feloszthatjuk a többek között foglalkozási ágak és a műveltségi, főképpen pedig vagyoni fok nagysága szerint. A foglalkozási ágak szerint a felosztásunk négy osztályra való felosz­tása nem elégséges. A mai állapot szerint a mű­veltség alapján a társadalmat két osztályra oszt­hatjuk. Az egyik a kis műveltségű, főképpen csak az elemi iskolával biró, testi munkát végző leg­különbözőbb szakmában elhelyezkedett munkás- osztály, a másik az úgynevezett középosztály, amely felsőbb iskolával, nagyobb műveltséggel és több anyagi jóval bir, mint az előbbi. A határ e két osztály között természetesen nem minden te­kintetben határozott, állandóan váltakozik. Az arisztokrata-osztály mint osztály ma már a múlté — fel kell ugyanis tételeznem, hogy a cikkíró az arisztokrata alatt a születési arisztokráciát értette. Mint ilyen, ma már ugyan azt az életet éli, mint a középosztály; esetleg még egyes történelmi tra­díciók talán elkülönítve tartják, de ezek ma már lényegtelenek. Egy azonban bizonyos, hogy a kis­gazdaosztály tagjai közül nagyon sok az ariszto­kráciából kerül ki. Belátható időn belül a társadalom, a társadalmi, politikai élet, az állami szervezet vezetői csakis a középosztályból kerülhetnek ki. Az ilyen vezetői szerep betöltéséhez t. i. feltétlenül szükséges, hogy az illető egy bizonyos fokú műveltséggel és anyagi eszközökkel bírjon! Tegyük fel azt, hogy egy egy­szerű földmunkás képviselővé lesz és a parlament­ben nemcsak a szavazógép szerepét viszi, hanem természetes esze és az iskolán kívül szerzett mű­veltsége alapján tényleges szerepet visz a politi­kai életben, feltétlenül abba fogja hagyni a föld­munkát és be fog lépni a középosztálybeliek sorá­ba. A munkásság tényleges vezetői kivétel nélkül mint a középosztályba, sőt olykor az arisztokrata- osztályba tartoznak. Teljesen helytelen tehát középosztályunkat és az arisztokráciát akcióképtelennek és talajtalannak nevezni. Nincsen nagyobb biin az általánosításnál. Ha voltak és vannak a középosztálynak hibái, mégis olyan tényező ,aminek köszönhetünk sokat a múltban, nem is mellőzhetjük a jövőben sem. Ugyanez áli az arisztokráciára is. Nem akarok ne­veket felsorolni, csak egy .Széchenyi, Batthyányi, Eötvös után meg kell jegyeznem, hogy az a menta­litás, mely egy Appanyit, egy meg nem értett és nemtisztelt felfogás miatt, műveletlen embernek lart, magában hordja gyászos és fellartózhatatlan bukásának csiráját. • Befejezésül meg kell jegyeznem még, hogy mire az a szinte értheletlenségig erőltetett körmondat stílus és az idegen szavak felelőtlen használata. Csak példának említem: modernizálás, osztálype­dagógiai, intenzitás, individuális, legreálisabb, elszeparált, oentripetális, orgánumának, vitalitás stb. Édes anyanyelvűnknek mindezen idegen sza­vakra meg van a magunk szép kifejezése, csak ott a baj. hogy ha azokat gyökeres magyar nyel­vünkön mondjuk, sokat veszítenek tekintélyükből és hatásukból, elveszítik rakétafényüket és csak a füstős papirost látjuk. _____ Kr amár: Gazdasági téréi nem tettünk annyit Szlovemzkóért. mint amennyi kötelességünk lett veina A nemzeti demokratapárt vezérének érdekes beismerése — Az országos közigazgatási rendszer célja szerinte nem az autonémista törekvések kielégítése, hanem a iegyöngitése volt — A nemzeti szocialisták ki akarják szorítani a német kormánypártokat / * ; ■ Prága, április 16. A Národni Listy mai száma részletesen közli Kramár nemzeti de­mokrata pártvezér vasárnapi beszédét. Kra­már az elnökhöz való viszonyáról többek kö­zött ezeket mondta: Kramár és Masaryk Geanfben az elnöki kérdésre vonatkozólag Masaryk mellett foglaltam állást, mert ő idő­sebb mint én és én továbbra is aktív munkás akartam maradná. Annikor az elnök felsza­badított országúinkba visszatért és szemünk­ből könny fakadt, Masaryk elnök ezeket mondta: Remélem, hogy már sohasem le­szünk egymás ellen. De másképp történt. Az államiordulat után egészen más politikát kezdtek űzni, mint amilyet a háború alatt űztek. Az elnök köré csoportosuló emberek más politikai célokat követtek s ezáltal mi egyre jobban eltávolodtunk egymástól. Benes módszerei Benes Kramár szerint egészen más szem­pontból Ítélendő meg. Benes ugyanis nem­csak külügyminiszter, hanem egyúttal a cseh nemzeti szocialista párt vezetőségének a tagja is, s ezzel a párttal a nemzeti demo­kraták mindig éles harcban álltak. Kramár még Parisban figyelmeztette Benest, hogy a belpolitikába ne avatkozzék, pártokon felül maradjon, őrizne meg a tárgyilagosságát és tekintélyét. Benes azonban a belpolitikába is beavatkozott, elvesztette tárgyilagosságát. Külpolitikája sokszor ellenállásra talált, kü­lönösen amikor Szovjet Oroszország elismeré­sét akarta kierőszakolni s ez a kísérlete tisztára a nemzeti demokrata párt ellen irá­nyult. Másrészt amiatt talált ellenállásra, amit ő és pártja a nemzeti demokrata párt ellen a belpolitikában elkövetett, ahol a leg- barátságtalanabb talajon találta magát. Ne­vezetesen itt volt azoknak a módszereknek a kérdése, melyeket a belpolitikába beve­zetett. Az 5 politikájának eszközei közt vannak olyanok, melyeket erk kicsiséghez szokott emberek mindegyike a leghatározottabb ellenzéssel fogad. Nem félünk semmiféle harctól — mondta Kramár —, de egyet megkövetelünk: igazat és tisztaságot. Ebben rejlik a miközöttünk és a Benes világa közötti mély szakadék. Szívesen elismerjük, hogy a diplomáciai vi­lágban tekintélyre tett szert és a köztársa­ság számára eredményeket is elért. De amit a belpolitikai harcokban meghonosított, az áthidalhatatlan szakadékot ás közénk. Ez erkölcsi kérdés s ebben a tekintetben soha­sem fogok meghátrálná. A fasizmus A fascizmusról is megemlékezett Kramár. Kijelentette, hogy a baloldali blokknak a nemzeti mozgalom elleni támadása hívta ki a maga reakciójaként az olasz faecio mániá­jára szervezkedő csehszlovák fascista moz­galmait. A nemzeti demokrata párt azért nem állt ellenséges viszonyban ezzel a nem­zeti mozgalommal szemben, mert a naciona­lizmus megerősödését remélte tőle. A véle­ménye akkor változott meg, amikor ez a nemzeti mozgalom olyan személyek kezébe .került, akik ezt saját céljaikra akarták ki­használni és egy fascista párt alakításával még jobban szét akarták forgácsolni a nem­zeti erőket. A maga részéről, nem Gajdét védte, hanem azt a módszert ítélte el, amelyet Gajdával szemben követtek. Megállapítást nyert az is, hogy azok az ok­mányok. amelyek Gajda kémkedését alátá­masztották volna, abban a formában, amely­ben beharangozták, egyáltalában nem létez­tek. Ellenzi a módszereket, melyek segítsé­gével Gajdét eltávolították és a köztársaság jóhirnevének az egész világon ártottak. Sztovenszkó autGRósíiiáJa Kramár végül rátért Szlovén szfeóra is. Boldogok vagyunk — mondotta. —, hogy lényegesen • hozzájárulhattunk Szlovén szkó konszolidálásához és a közigazgatási reformmal meggyengítet­tük az a utón cinizmus fegyvereit. Boldogok vagyunk, hogy sikerüli kikerülni azt a veszélyt, mely abban rejlett, hogy az állam szét volt forgácsolva zsupánátusokra és sikerült uj életre hívnunk a történelmi országokat és megalkottuk az uj tartományt: Szlovenszkőt. Sohasem feledkezünk meg ar­ról, hogy Szlovenszkó gazdasági tailpraállitása köz- gazdasági politikánknak első feladatai kö­zé tartozik, de a másik oldalon nyíltan ál­lást kell foglalnunk mindennemű kísérlet ellen, mely bizonyos dualizmust akarna bevezetni. Kívánjuk az okos országos autonómiát, de semmivel sem többet! E tekintetben — folytatta — nincsenek közöt­tünk nézeteltérések. Ivánka kollégámnak igaza van, amikor amiatt panaszkodik, hogy gazdasági téren nem tettünk annyit Szlo- venszkón, mint amennyi a kötelességünk lett volna. Ma, amikor megvan az orszá­gos képviselőtestület, bizonyára könnyen helyre lesznek hozhatók az elmulasztottak. A cseh &iemseíi sj©sia8istéfc és a boaSislö A cseh nemzeti szocialista párt prágai ke­rületének ülésén Franké volt miniszter a bel­politikai helyzetről referálva többek között azt mondotta, hogy még nem is olyan régen a nemzeti szocialista pártot fölhívták arra, hogy a jelenlegi kormányba és koalícióba belépjen. Elsősorban külpolitikai okból kívánják a párt­nak a kormányba való belépését. Benes kül­ügyminiszternek azonban az akcióban nem volt semmi szerepe. Más körök arra mutattak rá, hogy a szomszédos államok és a távolabbi államok nyolc (?) diktatúrájához igen köny- nyen csatlakozhatik a két legszomszédabb ál­lamnak, Lengyelországnak és Ausztriának a diktatúrája. A nemzeti szocialisták ezen fel­hívásra kijelentették, hogy a koalíciónak és a kormánynak nem kell a lengyel és osztrák diktatúrával foglalkoznia, hanem csak azzal, hogy a csehszlovák köztársaságtól tartsa távol a diktatúrát. A nemzeti szocialista párt, sohasem lépne be egy uj esoh-német kormányba, vagy bármilyen más vegyes koalícióba, lia ab­ban a csehszlovák többség biztosítva nin­csen s ha ehhez a többséghez a német pár­tok úgy tartoznának, hogy a cseh többség a kormánytöbbségben függő viszonyban volna a németektől. Vagyis a párt csak egy olyan kori: :n> többségben hajlandó résztvenni, amelyben a csehszlovák pártok a németek nélkül is többségben volnának. Az agrárGk pátlbomiástól félnek A csehszlovák agrárpárt szolvenszkói tago­zata vasárnap Pozsonyban ülést tartott, ame­lyen többek mellett jelenvolt Stefánek isko­laügyi miniszter, Srobár szenátor és Prágá­ból Berán képviselő, a párt országos főtitká­ra- Az ülésről kiadott hivatalos kommüniké­ben a leghatározottabban elutasítják mindazo­kat a törekvéseket, arneh k a párt egységé­nek megbontására irányulnak (!). Az ülés üd­vözlő táviratot küldött Svehla pártelnöknek és Hodzsa alelnöknek s örömének adott kifeje­zést, hogy mindkét pártvezér egészségi álla­pota javulóban van. ítélet a „Rothermere-térkép** komi támadt nyitrai bünperben Feltété* esen két és három heti fogházra iiétiék a vádlottakat Nyitra, április 16- (Saját tudósítónktól.) Hétfőn állott a nyitrai kerületi bíróság előtt rendtörvénybe ütköző vétséggel vádolva Csé- fay Géza, az országos kereszt ’nyszocialista párt nyitrai titkára és Gonga Pál szabósegéd. A vádat a több csehszlovákiai lapban közölt „Rothermere-térkép" utánnyomatása és ter­jesztése miatt emelte az ügyészség a vádlot­tak ellen. Mint ismeretes, annakidején politikai természetű eljárás indult meg Bossányi Kálmán dr. és néhány társa ellen, melynek során Bossányi és Cséfay az ügyész­ségi fogházba került. Rövidesen azonban be- igazolást nyert, hogy a kérdéses ügyben, melyben bizonyos kémkedési és hasonló gya­núsítások voltak, mindketten ártatlanok és igy szabadlábra kerültek mindketten. Bossányi ellen az ügyészség jogerősen meg­szüntette a bűnvádi eljárást, Cséfay ellen azonban tovább folytatták azon a ámen, hogy az előző ügyben tartott házkutatás so­rán nehány „Rothermere-térkép“ lenyoma­tát találtak nála. Annak dacára, hogy Cséfay egyre hangoztatta, hogy a nála talált térképek a lapokban is kö­zölve voltak s igy nem képezhet büntetendő cselekményt, hogy azokat lakásán tartotta, folyatták ellene a bűnvádi eljárást. A főtárgyaláson ismertették a vádiratot, mely szerint 1927 októberében Cséfay olyan térképek el­készítését rendelte meg a Corvin-nyomdában, melyeket a Vola Ludu és több lap közölt s amely térképen az úgynevezett „Rother- mere-határvonalak“ szerepelnek. A nyomda mintegy negyven darabot leszál­lított, Cséfay pedig fiókjában tette a térkép- lenyomatokat. Röviddel később a Palace-moz- góban egy politikai gyűlés volt, melyen egy nyom- dászinas mutogatta a szóbanforgó térkép egy példányát Gonda Pálnak, aki elkérte tőle, nézegette, megtartotta, majd később továbbadta Palásthy Béla nevű ba­rátjának. Cséfay kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Igaz ugyan, hogy a szóbanforgó térkép miatt a Vola Ludut elkobozták, — mondotta — azon­ban tény az, hogy a térkép sok csehszlovákiai lapban látott napvilágot, sőt mi több, a Vola Ludu az Ivánka Milán féle Narodny Dennikből vet­te át a rajzot, aszerint csináltatta meg a klisét s minden kommentár nélkül, csupán a Nái'odny Dennikre hivatkozva közölte a tér­képet. Az ügyészség mégis elkoboztatta a lapot. Igaz, hogy a nyomdában rendelt néhány da­rabot a saját részére, azonban nem volt szándékában a térképet terjesz­teni­Fogalma sincs róla, hogy a kérdéses példány mily módon jutott Gondához, azonban azt hi­szi, hogy a nyomdászinas a saját részére is „lehúzott" egyet és azt mutogatta társainak. Vádlottársa, Gonda azzal védekezett, hogy a kérdéses szociáldemokrata gyűlésen Er­délyitől kapta a térképet, de csupán megtekin­tésre. Közben a gyűlésen parázs botrány és verekedés tört ki. A nagy tumultusban elvesz­tette Erdélyit a szeme elől, s igy nem adhatta vissza neki a lenyomatok hanem azt a levél- tárcájába helyezte. Röviddel később Palásthy Béla szabótársa meglátta nála a le­nyomatott és elvitte tőle. Nem érzi magát bűnösnek, mert nem terjesz­tési szándékkal adta tovább a térképet. Az ügyész vádbeszéde után Lelley Jenő dr. ügyvéd mondotta el védőbeszédét, melyben a vád tar?hatalanságát ecsetelte. A bíróság hosszas tanácskozás után megállapította mindkét vádlott bűnösségét és Cséfayt három heti, vádlott-társát pedig két h-eti fogházbüntetésre ítélte, de tekimetlel az enyhítő körülményekre az Ítélet végre­hajtását. egy évi időtartamra felfüggesztette. A védő és az elitéltek a bűnösség megállapí­tása. az ügyész pedig a büntetés végrehaj­tásának felfüggesztése miatt fellebbezést je­lentett be s igy az ügy a pozsonyi felsőbb bí­róságot is foglalkoztatni fogja. MILYEN !BŰ VÁRHATÓ A köztársaságban újból az északkeleti bűvösebb légáramlat jutott érvényre. A ömér éklet csök­kent. maximuma Alsósz’atinán 17, -ágában azon­ban 14 fok volt. — ídöpregnózis: Túlnyomóan de­rült. száraz, hűvösebb, helyenként éjjeli faggyal, észsb.l széllel. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom