Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-17 / 88. (2013.) szám
lt®9 április 17, swsrdft. ■M——WWBWWWWBKB8 ’VSXQAIJ V \ACi¥AH.-HIRIiAP Eredményteteii házkutatás volt Kyitrán a Tuka-üggyei kapcsolatban Nyitra, ápr. 16. (Saját tudósítónktól.) Tegnapelőtt a kora reggeli órákban házkutatást tanítottak Gáífor István volt vasúti tisztviselő lakásán. A házkutatás során különböző leveleket foglaltak le a házkutatást végző rendőrtisztek és csendőrök, majd elővezették Gáliért, akiit négy órán keresztül hallgattak ki. Az egyik tevéiben egy magyarországi kollegája küldött értesítést Gáffomak nyugdijrendezésá ügyiben. Ebben a levélben szerepel Kedro- vics nádiényi molnár neve is. Mint ismeretes, Kedrovics fia volt az, aki annak idején a pozsonyi miniszítériumból betörés utján elvitte a Stefanek-relifcviákat. A magyar nyelvű levéd- bő3 a csendőrök Kedrovics nevén kívül mit sem értették, s az a feltevés alakult ki, hogy Gáffor — akit azzal gyanrusiitottak, hogy Tubával szoros kapcsolatban állott, — Kedro- vicscsal is összeköttetésben volt. A levél lefordítása után azonban kiderült, hogy Kedrovics neve teljesen semleges üggyel kapcsolatban került a levélbe. Gáffor kihallgatása során erélyesen visszautasította a gyanusitga- tásokat- A négy órán keresztül tartó kihallgatás negatív eredménnyel végződött és ennek alapján Gáffort szabadonengedték és visszaadták a házkutatás során lefoglalt leveleit is, mindössze régen érvénytelenné volt vasúti jegyét és lejárt útlevelét kobozták el. Sikerült megtudnunk, hogy a nyitrai házkutatás a pozsonyi rendőrigazgatóság politikai osztályának utasítására történt. A házkutatáson resztvettek Haban Kálmán pozsonyi rendőrtiszt, Vlatíh Dominik rendőrtisztviselő, valamint két nyitrai csendőr. A házkutatás során a legalaposabban kutatták át a gyanúsított Gáffor lakását, azonban semmiféle kompromittáló iratot nem találtak. osztályt mellőzendőnek tartja, elfeledkezvén arról. hogy a kisiparos-osztály és a kisgazda-osztály legnagyobb része a középosztályhoz tartozik; külö- lönösen a vidéken, kiegészítik azt a városokban a lateinerek és egyéb szabad foglalkozásúak különböző csoportjai. Ez a nyilvánvaló ellentmondás csakis annak a következménye, hogy az alap nem egységes. A középosztályt nem lehet azonosítani az egyes foglalkozási ágakkal. A mai társadalmi rendünk szerint a társadalmat feloszthatjuk a többek között foglalkozási ágak és a műveltségi, főképpen pedig vagyoni fok nagysága szerint. A foglalkozási ágak szerint a felosztásunk négy osztályra való felosztása nem elégséges. A mai állapot szerint a műveltség alapján a társadalmat két osztályra oszthatjuk. Az egyik a kis műveltségű, főképpen csak az elemi iskolával biró, testi munkát végző legkülönbözőbb szakmában elhelyezkedett munkás- osztály, a másik az úgynevezett középosztály, amely felsőbb iskolával, nagyobb műveltséggel és több anyagi jóval bir, mint az előbbi. A határ e két osztály között természetesen nem minden tekintetben határozott, állandóan váltakozik. Az arisztokrata-osztály mint osztály ma már a múlté — fel kell ugyanis tételeznem, hogy a cikkíró az arisztokrata alatt a születési arisztokráciát értette. Mint ilyen, ma már ugyan azt az életet éli, mint a középosztály; esetleg még egyes történelmi tradíciók talán elkülönítve tartják, de ezek ma már lényegtelenek. Egy azonban bizonyos, hogy a kisgazdaosztály tagjai közül nagyon sok az arisztokráciából kerül ki. Belátható időn belül a társadalom, a társadalmi, politikai élet, az állami szervezet vezetői csakis a középosztályból kerülhetnek ki. Az ilyen vezetői szerep betöltéséhez t. i. feltétlenül szükséges, hogy az illető egy bizonyos fokú műveltséggel és anyagi eszközökkel bírjon! Tegyük fel azt, hogy egy egyszerű földmunkás képviselővé lesz és a parlamentben nemcsak a szavazógép szerepét viszi, hanem természetes esze és az iskolán kívül szerzett műveltsége alapján tényleges szerepet visz a politikai életben, feltétlenül abba fogja hagyni a földmunkát és be fog lépni a középosztálybeliek sorába. A munkásság tényleges vezetői kivétel nélkül mint a középosztályba, sőt olykor az arisztokrata- osztályba tartoznak. Teljesen helytelen tehát középosztályunkat és az arisztokráciát akcióképtelennek és talajtalannak nevezni. Nincsen nagyobb biin az általánosításnál. Ha voltak és vannak a középosztálynak hibái, mégis olyan tényező ,aminek köszönhetünk sokat a múltban, nem is mellőzhetjük a jövőben sem. Ugyanez áli az arisztokráciára is. Nem akarok neveket felsorolni, csak egy .Széchenyi, Batthyányi, Eötvös után meg kell jegyeznem, hogy az a mentalitás, mely egy Appanyit, egy meg nem értett és nemtisztelt felfogás miatt, műveletlen embernek lart, magában hordja gyászos és fellartózhatatlan bukásának csiráját. • Befejezésül meg kell jegyeznem még, hogy mire az a szinte értheletlenségig erőltetett körmondat stílus és az idegen szavak felelőtlen használata. Csak példának említem: modernizálás, osztálypedagógiai, intenzitás, individuális, legreálisabb, elszeparált, oentripetális, orgánumának, vitalitás stb. Édes anyanyelvűnknek mindezen idegen szavakra meg van a magunk szép kifejezése, csak ott a baj. hogy ha azokat gyökeres magyar nyelvünkön mondjuk, sokat veszítenek tekintélyükből és hatásukból, elveszítik rakétafényüket és csak a füstős papirost látjuk. _____ Kr amár: Gazdasági téréi nem tettünk annyit Szlovemzkóért. mint amennyi kötelességünk lett veina A nemzeti demokratapárt vezérének érdekes beismerése — Az országos közigazgatási rendszer célja szerinte nem az autonémista törekvések kielégítése, hanem a iegyöngitése volt — A nemzeti szocialisták ki akarják szorítani a német kormánypártokat / * ; ■ Prága, április 16. A Národni Listy mai száma részletesen közli Kramár nemzeti demokrata pártvezér vasárnapi beszédét. Kramár az elnökhöz való viszonyáról többek között ezeket mondta: Kramár és Masaryk Geanfben az elnöki kérdésre vonatkozólag Masaryk mellett foglaltam állást, mert ő idősebb mint én és én továbbra is aktív munkás akartam maradná. Annikor az elnök felszabadított országúinkba visszatért és szemünkből könny fakadt, Masaryk elnök ezeket mondta: Remélem, hogy már sohasem leszünk egymás ellen. De másképp történt. Az államiordulat után egészen más politikát kezdtek űzni, mint amilyet a háború alatt űztek. Az elnök köré csoportosuló emberek más politikai célokat követtek s ezáltal mi egyre jobban eltávolodtunk egymástól. Benes módszerei Benes Kramár szerint egészen más szempontból Ítélendő meg. Benes ugyanis nemcsak külügyminiszter, hanem egyúttal a cseh nemzeti szocialista párt vezetőségének a tagja is, s ezzel a párttal a nemzeti demokraták mindig éles harcban álltak. Kramár még Parisban figyelmeztette Benest, hogy a belpolitikába ne avatkozzék, pártokon felül maradjon, őrizne meg a tárgyilagosságát és tekintélyét. Benes azonban a belpolitikába is beavatkozott, elvesztette tárgyilagosságát. Külpolitikája sokszor ellenállásra talált, különösen amikor Szovjet Oroszország elismerését akarta kierőszakolni s ez a kísérlete tisztára a nemzeti demokrata párt ellen irányult. Másrészt amiatt talált ellenállásra, amit ő és pártja a nemzeti demokrata párt ellen a belpolitikában elkövetett, ahol a leg- barátságtalanabb talajon találta magát. Nevezetesen itt volt azoknak a módszereknek a kérdése, melyeket a belpolitikába bevezetett. Az 5 politikájának eszközei közt vannak olyanok, melyeket erk kicsiséghez szokott emberek mindegyike a leghatározottabb ellenzéssel fogad. Nem félünk semmiféle harctól — mondta Kramár —, de egyet megkövetelünk: igazat és tisztaságot. Ebben rejlik a miközöttünk és a Benes világa közötti mély szakadék. Szívesen elismerjük, hogy a diplomáciai világban tekintélyre tett szert és a köztársaság számára eredményeket is elért. De amit a belpolitikai harcokban meghonosított, az áthidalhatatlan szakadékot ás közénk. Ez erkölcsi kérdés s ebben a tekintetben sohasem fogok meghátrálná. A fasizmus A fascizmusról is megemlékezett Kramár. Kijelentette, hogy a baloldali blokknak a nemzeti mozgalom elleni támadása hívta ki a maga reakciójaként az olasz faecio mániájára szervezkedő csehszlovák fascista mozgalmait. A nemzeti demokrata párt azért nem állt ellenséges viszonyban ezzel a nemzeti mozgalommal szemben, mert a nacionalizmus megerősödését remélte tőle. A véleménye akkor változott meg, amikor ez a nemzeti mozgalom olyan személyek kezébe .került, akik ezt saját céljaikra akarták kihasználni és egy fascista párt alakításával még jobban szét akarták forgácsolni a nemzeti erőket. A maga részéről, nem Gajdét védte, hanem azt a módszert ítélte el, amelyet Gajdával szemben követtek. Megállapítást nyert az is, hogy azok az okmányok. amelyek Gajda kémkedését alátámasztották volna, abban a formában, amelyben beharangozták, egyáltalában nem léteztek. Ellenzi a módszereket, melyek segítségével Gajdét eltávolították és a köztársaság jóhirnevének az egész világon ártottak. Sztovenszkó autGRósíiiáJa Kramár végül rátért Szlovén szfeóra is. Boldogok vagyunk — mondotta. —, hogy lényegesen • hozzájárulhattunk Szlovén szkó konszolidálásához és a közigazgatási reformmal meggyengítettük az a utón cinizmus fegyvereit. Boldogok vagyunk, hogy sikerüli kikerülni azt a veszélyt, mely abban rejlett, hogy az állam szét volt forgácsolva zsupánátusokra és sikerült uj életre hívnunk a történelmi országokat és megalkottuk az uj tartományt: Szlovenszkőt. Sohasem feledkezünk meg arról, hogy Szlovenszkó gazdasági tailpraállitása köz- gazdasági politikánknak első feladatai közé tartozik, de a másik oldalon nyíltan állást kell foglalnunk mindennemű kísérlet ellen, mely bizonyos dualizmust akarna bevezetni. Kívánjuk az okos országos autonómiát, de semmivel sem többet! E tekintetben — folytatta — nincsenek közöttünk nézeteltérések. Ivánka kollégámnak igaza van, amikor amiatt panaszkodik, hogy gazdasági téren nem tettünk annyit Szlo- venszkón, mint amennyi a kötelességünk lett volna. Ma, amikor megvan az országos képviselőtestület, bizonyára könnyen helyre lesznek hozhatók az elmulasztottak. A cseh &iemseíi sj©sia8istéfc és a boaSislö A cseh nemzeti szocialista párt prágai kerületének ülésén Franké volt miniszter a belpolitikai helyzetről referálva többek között azt mondotta, hogy még nem is olyan régen a nemzeti szocialista pártot fölhívták arra, hogy a jelenlegi kormányba és koalícióba belépjen. Elsősorban külpolitikai okból kívánják a pártnak a kormányba való belépését. Benes külügyminiszternek azonban az akcióban nem volt semmi szerepe. Más körök arra mutattak rá, hogy a szomszédos államok és a távolabbi államok nyolc (?) diktatúrájához igen köny- nyen csatlakozhatik a két legszomszédabb államnak, Lengyelországnak és Ausztriának a diktatúrája. A nemzeti szocialisták ezen felhívásra kijelentették, hogy a koalíciónak és a kormánynak nem kell a lengyel és osztrák diktatúrával foglalkoznia, hanem csak azzal, hogy a csehszlovák köztársaságtól tartsa távol a diktatúrát. A nemzeti szocialista párt, sohasem lépne be egy uj esoh-német kormányba, vagy bármilyen más vegyes koalícióba, lia abban a csehszlovák többség biztosítva nincsen s ha ehhez a többséghez a német pártok úgy tartoznának, hogy a cseh többség a kormánytöbbségben függő viszonyban volna a németektől. Vagyis a párt csak egy olyan kori: :n> többségben hajlandó résztvenni, amelyben a csehszlovák pártok a németek nélkül is többségben volnának. Az agrárGk pátlbomiástól félnek A csehszlovák agrárpárt szolvenszkói tagozata vasárnap Pozsonyban ülést tartott, amelyen többek mellett jelenvolt Stefánek iskolaügyi miniszter, Srobár szenátor és Prágából Berán képviselő, a párt országos főtitkára- Az ülésről kiadott hivatalos kommünikében a leghatározottabban elutasítják mindazokat a törekvéseket, arneh k a párt egységének megbontására irányulnak (!). Az ülés üdvözlő táviratot küldött Svehla pártelnöknek és Hodzsa alelnöknek s örömének adott kifejezést, hogy mindkét pártvezér egészségi állapota javulóban van. ítélet a „Rothermere-térkép** komi támadt nyitrai bünperben Feltété* esen két és három heti fogházra iiétiék a vádlottakat Nyitra, április 16- (Saját tudósítónktól.) Hétfőn állott a nyitrai kerületi bíróság előtt rendtörvénybe ütköző vétséggel vádolva Csé- fay Géza, az országos kereszt ’nyszocialista párt nyitrai titkára és Gonga Pál szabósegéd. A vádat a több csehszlovákiai lapban közölt „Rothermere-térkép" utánnyomatása és terjesztése miatt emelte az ügyészség a vádlottak ellen. Mint ismeretes, annakidején politikai természetű eljárás indult meg Bossányi Kálmán dr. és néhány társa ellen, melynek során Bossányi és Cséfay az ügyészségi fogházba került. Rövidesen azonban be- igazolást nyert, hogy a kérdéses ügyben, melyben bizonyos kémkedési és hasonló gyanúsítások voltak, mindketten ártatlanok és igy szabadlábra kerültek mindketten. Bossányi ellen az ügyészség jogerősen megszüntette a bűnvádi eljárást, Cséfay ellen azonban tovább folytatták azon a ámen, hogy az előző ügyben tartott házkutatás során nehány „Rothermere-térkép“ lenyomatát találtak nála. Annak dacára, hogy Cséfay egyre hangoztatta, hogy a nála talált térképek a lapokban is közölve voltak s igy nem képezhet büntetendő cselekményt, hogy azokat lakásán tartotta, folyatták ellene a bűnvádi eljárást. A főtárgyaláson ismertették a vádiratot, mely szerint 1927 októberében Cséfay olyan térképek elkészítését rendelte meg a Corvin-nyomdában, melyeket a Vola Ludu és több lap közölt s amely térképen az úgynevezett „Rother- mere-határvonalak“ szerepelnek. A nyomda mintegy negyven darabot leszállított, Cséfay pedig fiókjában tette a térkép- lenyomatokat. Röviddel később a Palace-moz- góban egy politikai gyűlés volt, melyen egy nyom- dászinas mutogatta a szóbanforgó térkép egy példányát Gonda Pálnak, aki elkérte tőle, nézegette, megtartotta, majd később továbbadta Palásthy Béla nevű barátjának. Cséfay kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Igaz ugyan, hogy a szóbanforgó térkép miatt a Vola Ludut elkobozták, — mondotta — azonban tény az, hogy a térkép sok csehszlovákiai lapban látott napvilágot, sőt mi több, a Vola Ludu az Ivánka Milán féle Narodny Dennikből vette át a rajzot, aszerint csináltatta meg a klisét s minden kommentár nélkül, csupán a Nái'odny Dennikre hivatkozva közölte a térképet. Az ügyészség mégis elkoboztatta a lapot. Igaz, hogy a nyomdában rendelt néhány darabot a saját részére, azonban nem volt szándékában a térképet terjeszteniFogalma sincs róla, hogy a kérdéses példány mily módon jutott Gondához, azonban azt hiszi, hogy a nyomdászinas a saját részére is „lehúzott" egyet és azt mutogatta társainak. Vádlottársa, Gonda azzal védekezett, hogy a kérdéses szociáldemokrata gyűlésen Erdélyitől kapta a térképet, de csupán megtekintésre. Közben a gyűlésen parázs botrány és verekedés tört ki. A nagy tumultusban elvesztette Erdélyit a szeme elől, s igy nem adhatta vissza neki a lenyomatok hanem azt a levél- tárcájába helyezte. Röviddel később Palásthy Béla szabótársa meglátta nála a lenyomatott és elvitte tőle. Nem érzi magát bűnösnek, mert nem terjesztési szándékkal adta tovább a térképet. Az ügyész vádbeszéde után Lelley Jenő dr. ügyvéd mondotta el védőbeszédét, melyben a vád tar?hatalanságát ecsetelte. A bíróság hosszas tanácskozás után megállapította mindkét vádlott bűnösségét és Cséfayt három heti, vádlott-társát pedig két h-eti fogházbüntetésre ítélte, de tekimetlel az enyhítő körülményekre az Ítélet végrehajtását. egy évi időtartamra felfüggesztette. A védő és az elitéltek a bűnösség megállapítása. az ügyész pedig a büntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt fellebbezést jelentett be s igy az ügy a pozsonyi felsőbb bíróságot is foglalkoztatni fogja. MILYEN !BŰ VÁRHATÓ A köztársaságban újból az északkeleti bűvösebb légáramlat jutott érvényre. A ömér éklet csökkent. maximuma Alsósz’atinán 17, -ágában azonban 14 fok volt. — ídöpregnózis: Túlnyomóan derült. száraz, hűvösebb, helyenként éjjeli faggyal, észsb.l széllel. 3