Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-13 / 85. (2010.) szám

1S2S AprtKs 18, wwmlwt 11 Prága, április 12. A márciusi külkereske­delmi mérleg, mint megírtuk, 105 millió ko­ronával volt passzív, az 1929* év első negye­dének külkereskedelmi mérlege, miután mindhárom hónap a köztársaság fennállása óta I először volt passzív, 471 millió korona pas­szívummal zárult. Errevonaibkozólag a prá­gai Express köakédést intézett a csehszlovák közgazdasági ólet néhány vezető egyéniségé­hez s a következő válaszokat nyerte: Novak, kereskedelmi miniszter: — A legutóbb nyilván osságra hozott szá­mokból még nem lehet végleges következteté­seket levonni. A mérlegcsökkenés csak vélet­lenszerű. Novák Ágoston voH pénzügyminiszter: — Mi iitt a Nemzeti Bankban a kereskedel­mi mérleg pillanatnyi esésére csak mint át­meneti jelenségre tekintünk. Több okkal le­het megmagyarázni. Nem legutolsó sorban, keli ennek okét talál­ni a németországi konjunktúra esésében, ahová nagy kivitelünk irányult. Németországban is csak átmeneti jelenségről van szó. Azonkívül talán a közlekedési kala- mitások is hozzájárultak a kereskedelmi mér­legünk rosszabbodásához. Ázzál már természetesen meg kell bélcül- nilnk, hogy az elmúlt évek óriási aktivitá­sát már nem tartjuk meg. Ennek egyik oka a belföldi piac megerősödé­sében rejlik. A jövő elé nyugodtan nézünk- A pillanatnyi deficitre mint átmeneti jelenségre tekintünk, viszont másrészt nem engedjük át magunkat semmiféle indokolatlan optimiz­musnak. Bele kell nyugodnunk abba, hogy kereskedelmi mérlegünk az egyensúly felé közeleg. Zsivanszky dr., a kereskedelmi és iparka­mara f&titkárg: — Bizonyos, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitásának okát a kivitel megkötésében keU keresnünk. Azonkívül nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a kegyetlen telet sem. Kereskedelmi mérlegünk passzivitása azonban sokkal na­gyobb. ha az elmúlt év aktivitásával hason­lítjuk össze, amely 313.7 millió koronát tesz ki. Ilymődon 785 millió koronás összeghez ju­tunk, tehát a mérleg több mint háromnegyed milUárd- dal passzív. Amennyiben ez a passzivitás állandó jelenség marad, igen kedvezőtlen hatna ki egész gaz­dasági helyzetünkre. Brdlik dr., volt földrmvelésügyi miniszter: — A kerekedelmi mérleg passzivitása min­den bizonnyal aggályos jelenség, ha a mulit évi több mint 300 millió koronás aktívummal hasonlítjuk össze- Azt látjuk, hogy elsősorban a készáruk kivitele esett. Ennek a jelenségnek a megmagyarázására tö­rekvő beszédek egyelőre időelőttiek és semmi sem indokolja meg azokat. Közelebbi tájékoz­tatást csak a március hónapi detailokból fo­gunk nyerni. Esett a kiviteli árucikkek im­portja. így esett a cukor, az árpa és a maláta kivitele. Azonban egyidejűleg emelkedett ezen cikkek belföldi fogyasztása, amely a bel­földi piacok és az ipari konjunktúra megerő­södésétől függ. A németországi konjunktúra esésének a reflexje nálunk is visszatükröző­dik. N émek/i'szág kisebb fogyasztónk lett, holott egész kivitelünk kétharmada oda áramlik. A németországi konjunktúra esés hatásának szükségszerűen meg kellett nyilvánulnia ke­reskedelmi mérlegünkben. A Németországba irányuló kivitel csökkenésének okai azonban kétfélék lehetnek: vagy valóban a németországi konjunktúra gyengülése idézte azt elő vagy pedig Né­metország jóvátételt okokból szándékosan nyomja odairányuló bevitelünket. Ezért szükséges, hogy a kedvező időpontok­ban a valuta megerősítésére törekedjünk és biztosítsuk azt, mert a kereskedelmi mérleg pillérje. Hotoicelz dr., volt kereskedelmi miniszter: — Három hónap túlságosan kevés idő ah­hoz, hogy a passzivitásról bármely részletes véleményt i-s alkothassunk magunknak- Apró­lékosan meg Kellene vizsgálnunk a cukor^ ma­láta, árpa, szén ée fa kivitelének a kérdését. Azonkívül vizsgálat alá kellene vennünk bizonyos ke­reskedelmi szerződéseket s a nem csekély kereskedelempolitikai nehézségeket. Azt is lehet előfeltétel érni, hogy az áprilisi aktí­vum behozza az egész negyedév passzívu­mát. A csehszlovák gyáriparosok szövetségének képviselője: — Egyel öt e csak annyit lehet mondani, hogy a mérleg passzivitásának okúi a közlekedési katamitásokban és a németországi konjunktúra gyengülésében kell keresni. Kicserélték a csehszlovák-jugoszláv háboruelőt- ti követelésekről szóló egyezmény ratifikálási ira talt. Knmanudi dr., a jugoszláv külügyminiszter helyettese és Seha, belgrádi csehszlovák követ teg­nap kicserélték a Jugoszlávia és Csehszlovákia között fennálló háboruelőfcti adósságok és követe­lések kiegyenlítéséről szóló egyezmény ratifikálási iratait. Egyre nő a vámkedvezményes gépbehozatal iránti kérvények száma. A vámkedvezményes gépbehozatalt igénylő kérvények állandóan nö­vekvő számára való tekintett 1 a minisztérium kénytelen volt az illetékes ügyosztály tisztviselői­nek számát megszaporitani, hogy a kérvények elintézését meggyorsítsa. Ennek ellenére oly nagy számban érkeznek be a kérvények, hogy igen sok kérvény elintézése halasztást szenved. (MP.) Lettország és Észtország tervezett vámuniója. A Lettország és Észtország között létrehozandó vámunióra vonatkozó tárgyalások már ötödik éve folynak. A most újból megindult errevonat- kozó tárgyalásoknak nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, mivel bizonyosra veszik, hogy a meg­egyezés most még nehezebb lesz, mint öt évvel ezelőtt volt. Amennyiben kölcsönös vámengedmé­nyeket nyújtanak egymásnak megállapodás utján, a többi államnak a balti klauzula folytán nem le­het igénye azon kedvezményekre, amelyeket a két állam nyújt egymásnak. (MP.) Nemzetközi krízis * gyapo ti porban. A gya­potipar létfeltételei ax utóbbi időben állan­dóan rosszabbodnak. Ennek az iparágnak a helyzetére kedvezőtlenül hatnak ki külön­böző behozatali vámemelések és a behozatali országokban kiépített saját textiliparok, to­vábbá a gyapotárufogyasztás struktúrájának átható megváltozása is. A háború előtt a gya­potáru fejfogyasztása sokkal nagyobb volt, mint most, amikor a divat korlátozta a gya­potéra fogyasztását és műhelyemmel pótolta azt. Változatlan maradt csupán a gyapotszö­vedékeknek egyes iparágakban való fogyasz­tása, igy például a kábeliparban. Az európai gyapotipar nemzetközi exportkiállitását az is csökkentette, hogy különböző Európán-kivüld államok, igy Kína és Japán saját textiliparu­kat építették ki. Ezen körülmények hatása alatt a nemzetközi gyapotáru- és fonalpiacon erős konkurrencia uralkodik s az árakat rendszeresen leszorítják. A csehszlovákéi gya­potipart is jelentősen sújtják ezek a viszo­nyok. A külföldi piacokon erős konkurrenciá- val találkozik és pedig a német, olasz és an­gol iparok konkurenciájával, úgy hogy egyetlen megbízható piaca tulajdonképpen csak a kis belföldi piac. Külön vatikáni bank alaknl? A Giornale dTtalia szerint nem lehetetlen, hogy a Vati­kánban külön bankot létesítenek. A lap azt állítja, hogy ez ügyben két indítványt vettek mérlegelés alá. Az egyik javaslat szerint egy valóban független vatikáni bankot létesítené­nek, a másik szerint a Vatikánban valamely olasz vagy külföldi bank fiókot állítana fel. Mindkét esetben a bank nem foglalkozhatna semmiféle spekulációval. A bank csupán a Szentszék vagyonát kezelné, továbbá valuta- műveleteket hajtana végre és a vatikáni ál­lampolgárok számlájára értékpapírokat ven­ne és eladna. Csökkent a németországi munkanélküliség. A németországi munkanélküliek száma február 28- tól március 15-ig 136.000-rel 2.325.000-re csökkent. Németországban remélik, hogy a munkanélküliek számának csökkentése tartós jelleget fog ölte­ni. (MP.) IJjabb Investment Trust középeurópai rész­vények számára. A Neue Freie Presse jelenti, hogy az American Founders Corporation, a Free Action Corporation és a bécsi Ephrussi és társa cég Newyorkban újabb Investment. Trust-öt alapítottak. Az alaptőke egyelőre 5 millió dollár, később azonban 10—15 millió dollárra emelik fel. A tröszt középeurópai ér­tékek és beruházási papírok megszerzése iránt is fog érdeklődni. Működése Ausztriára, Csehszlovákiára és Magyarországra fog kiter- jeszkednü A belföldi 6erté»tenyés*tós tokozásának előké­szítései. A főldmivelésügyi minisztérium jelenleg azon fáradozik, hogy a főldmivelésügyi tanácsok és egyéb alárendelt hivatalok utján kimerítő adato­kat szerezzen be a sertéstenyésztés helyzetéről. Elsősorban a tenyésztési költségeknek 1. kilo- gram élősúlynál való megállapításáról van sző, amelyeket az egyes országrészek ezerint akarnak megállapítani. Az adatokat három kategóriába osztják be ée pedig 70—80 kg súlyú sertések, 80— 100 kg súlyú és 100 logramon felüli súlyú Ser­tések tenyésztési költségei alapján. Egyszersmind beszerzik az adatokat az egyes vidékek hizlalóéi költségeit illetően is. Mindezen intézkedések az­zal állanak összefüggésben, hogy a föblmivolés- ügyi minisztérium azon nehézségekre való te­kintettel, amelyek a Lengyelországból irányuló sertésbehozatalnak az átorientálódás a mellett a jövőben nincsenek kizárva, a belföldi sertéste­nyésztés lényeges fokozását tervezi. (MP.) A gyarmatáruk forgalmiadójának átalányo- sitása. A minisztériumok képviselői, az érde­kelt. testületek, a gyarmatárukereskedők és a gyarmatáruimportőrök tegnap tanácskozást folytattak a gyarmatáru forgalmiadójának átalányositásáról. Hattagú bizottságot válasz­tottak, amely a részleteket az átalányositást nem ellenző pénzügyminisztériummal fogja megbeszélni. A gyannatárukereskedelem azt kívánja, hogy az átalányositás május elsején lépjen érvénybe, azonban a minisztérium a hatálybalépés időpontjául 1930 elejét ajánlja. A Sofina bevonul a magyar villamossági iparba. A világ egyik leghatalmasabb elektromos vállala­ta, a Sofina- néven ismert Société Financiére des Transporte et d‘ Entreprkes Industrie De* közvet­len érdekeltséget vállal a, magyar villamos-sági iparnál. A magyar Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára (Trust) nagysza básn aJaptőkeemelést hajt végre, amelynél a kibo­csátandó uj részvények egy részét a Sofina fogja átvenni. Szeszkérdések a cseh földművelési tanács­ban. A csehországi földművelési tanács cseh osztálya tegnap ülést tartott. Az ülésen ki­tűnt, hogy7 két Szlovenszkóból Csehországba átköltözött mezőgazdasági szövetkezeti szesz­gyár az égetési jog felemelését kéri. Sova dr. elnök azután referált a szövetkezeti szeszgyá­rak rekonstrukciójáról, amelyet eddig 120 üzemnél hajtottak végre. Az ehhez szükséges­nek bizonyult 44 millió koronából 23 százalé­kot közpénzekből fedeztek. Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A prágai hi­telezői védegylet közlése: Mi3der Náthán vegyes- árakereskedő, Kisszeben. Kovács Ferenc, autó- busztulajdonos, Léva, Janskv János, Pózsony, Schulz Rudolf vendéglős, Trencsén, Hausmann Miksa vegvesárükereskedő, Gálszéc*. A dollárbankjegy emelkedése és a lengyel va­luta, A legutóbbi napokban a varsói tőzsdén csak úgy, mint egyéb nagy piacokon, de még nagyobb mérvben emelkedett a dollárbankjegyek árfolya­ma- Azokat a híreket, hogy a lengyel valuta meg­rendüléséről van itt sző, azzal cáfolják, hogy ugyan­akkor a többi külföldi valuta és deviza megtar­totta- eddigi varsói árfolyamát, hanem, hogy dollár- csekkek és átutalások a dollárbankjegyeknek 10 pontos emelkedését nem csinálták végig. Ennek a különös esetnek a magyarázat .t a lengyel pénz­űim körök abban találják, hogy az Amerikában élő lengyelek ezrei a húsvéti időben utalványokat küldtek varsói bankokihoz lengyelországi hozzá­tartozóik számára. Természetesen többnyire ki­sebb dollárbankjegyeket kellett kifizetni. Azonban ezen bankjegyek erős gyűjtése is hozzájárult a különös jelenséghez. A Bank Polskié hivatalosan megállapítja, hogy alapszabályszerűen nem köte­les minden lengyel valutájú összeget dollárjegyek- ben kifizetni, hanem dollárcsekkeket is adhat ér­te. Remélik, hogy ezen nyilatkozat folytán a dol- lárjegyek normális árfolyama ismét helyreáll. A zománcgyárak belföldi kartellje perfekt. Ötéves tárgyalások után a csehszlovákiai pléhzománcgvárak tegnapi ülésükön meg­egyeztek közös eladási iroda létesítéséről. „Smalt“, zománcgyárak eladási irodája, kori. f. t., Prága, néven létesítették az eladási iro­dát, amely valamennyi tizenegy pléhzománc- gyárat képviseli. Az eladási iroda kontingen­tálni fogja a belföldi termelést, tnig az expor­tot a nemzetközi megállapodások szabályoz­zák. Középeurópai fabank? A Pesti Napló írja: A fa­ipar és a fakereskedelem körében elterjedt hit- szerint a középeurópai fabank alapításáról foly­nak előkészítő tárgyalások. Az alapításban a kö­zépeurópai fakartell nagyobb vállalatai vennének részt, amelyek függetleníteni akarják magákat a bankoktól. A középeurópai fabank alapításának terve már ismételten felbukkant és a pénzintéze­tek most sem hiszik, hogy az alapit ás terve való- ravál hátik. Drágán vásároltak melaszkiviteli engedélyt a sxlovensakói cukorgyárak. A szlovenszkói cukorgyárak szövetsége melaszkiviteli enge­délyt kért Jugoszláviába, ahol állítólag a l>el* földinél kedvezőbb árat lehet elérni. A föld­művelésügyi minisztérium ötven vagon me­lasz kiviteléhez azzal a föltétellel adta meg engedélyét, hogy a belföldi földműveseknek szövetkezeteik közvetítése utján a belföldinél olcsóbb áron szállítanak tíz vagon melaszt. A szlovenszkói cukorgyárak szorult helyzetük* ben ezt a feltételt is elfogadták, de illetékes helyen panaszt emelnek a minisztérium ezen nyomása ellen. H Képes Mét előfizetési dija Praha II., Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő Újabb tulajdonjogi változások a cukoriparban. Hir szerint további három csehszlovákiai cukor­gyár cserél gazdát. A vállalatok iránt a nagy kon/- szernek mutatnak érdeklődést, de a tárgyalások eddig a nagy árdiferenciák miatt még nem zárul­tak le. Az Aussigi Vegyi Egyesület és budapesti Hun­gária vegyiipari r. t. tárgyalásai. Szávozd Zoltán, a Hungária műtrágya-, kénsav- é-s vegyiipari r. t. vezérigazgatója a napokban Karlsbadban tárgya lásokat folytatott az Aussigi Vegyi Egyesület ve­zérigazgatójával a kölcsönös vonatkozások újon­nan való rendezéséről. Mint ismeretes. 19J4-ben, amikor az Aussigi Vegyi Egyesület megszerezte a Hungária részvénytöbbségét, a két, konszern kö­zött érdekközösség állt be. A mostani tanácsko­zásokat szakkörökben érdeklődéssel kísérik, mi­vel a, két konszern barátságos kapcsolatai a Hun­gária elnökének, Benes .Józsefnek az Aussigi Ve­gyi vezetőségéből mint administrateur délégue- nek a kiválása óta valamennyire meglazultak s mindkét konszern a fennálló érdekközösség sza­bályozására törekszik. A tanácskozások azért is érdemelnek nagyobb figyelmet, mivel a két kon­szern jugosz-láviai érdekszférájában jelenleg vál­tozások mennek végbe. Lényeges vasúti díjmérsékléseket nyújtanak a magyar gyümölcs- és t'őzelékkivitelre. Az Újság jelentébe szerint a magyar vasutak április 11.-tő! a kiviteli forgalomban lényeges díjmérsékléseket léptettek életbe gyümölcs és főzelék külföldi pia­cokon való elhelyezése érdekében. A fepálló díj­tételeket a vasutak a rendes áruosztályozással szemben almánál 40, körténél 57. cseresznyénél 57, köszméténél 53, meggynél 57, ribizkénél 53. szil­vánál 53, dinnyénél 60. sárgabaracknál 57, őszi­baracknál 57, szőlőnél 57, fejessalátáná! 22, zöld­borsónál 43, paradicsomnál 50 és ugorká- nál 60 százalékkal mérsékelték. A gyümölcs és főzelék értékesítésének további megkönnyítése érdekében az exportkedvezményekkel egyidejűleg a magyarországi feklolgozógyárakba (konzervgyá­rakba) szállított gyümölcs és főzelékfélékre meg­felelő díjkedvezményt engedélyeztek és az üres csomagolóládákra is megfelelő díjmérséklést léptet­tek életbe. A vasutak azonkívül élénk tárgyalást folytatnak abban az irányban, hogy a magyaror­szági termékeknek gyors és kedvezményes továb­bítása a külföldi' vasutakon is bizt.osittassek. A vetések állása Ausztriában és Németország­ban. Az osztrák fölmivélésügyi minisztérium ve­tésjelentése szerint az őszi búza igen jól állta, a telet és szépen zöldül. Egyes helyeken az C;muJt hónap közepén fellépett fagy kissé megbénította a vetést. Rozs mindenütt foltos, a későbbi veté­sek jól megerősödtek. A nyugati országrészekben kipállás mutatkozik, úgy hogy beszántásra kell számítani. Legrosszabbul fejlődött az árpa, külö­nösen Alsóausztriában gyenge, úgy hogy vaiószi- nüleg be kell szántani a vetést. — A németországi vetésjelentés szerint az erős fagy általában nem okozott nagy kárt. A búza normálisan fejlődik, csak Nyugatnémetországban mutatkozott némi fagykár. Row állapota kielégítő. A tavaszi mun­kálatokat a® éjszakai fagy egyelőre késlelteti. A helyenldnt fellépő egerek neon okoztak emlitégre méltó kárt. A réglkoronakövetelésekre vonatkozó csehszlo­vák-magyar egyezményt benyújtották a magyar képviselőháznak. A magyar pénzügyminiszter teg­nap terjesztette be a régi osztrák és magyar koro­nára szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában kötött magyar-csehszlovák pénzügyi egyezményt. Az egyezmény szerint a régi koroná­ra szóló, 1919 február 26. előtt keletkezett és 1924 november 1.-én még fennállott koronatartozások és követelések a clearing-eljárás szerint rendozen- dők. 34.9 millióval csökkent a magyar bankjegyfor­galom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma az április 7-iki kimutatás szerint a március 31-iki ál­lománnyal szemben S4.9 millió pengővel csökkent. E csökkenést a váltótárca és az érckészlet apadá­sa, továbbá a zsiróbefizetéselt idézték elő. A vál­tóesedékességek összege 16.2 millió pengőve! ha­ladta meg a váltóbenyujtások összegét. Mig az ál­lami zsirószámlákra 9.6 millió befizetés történt, addig az egyéb zsirósiámlák egyenlege 3.1 millió pengővel csökkent, úgyhogy az össz-zsiróállomány emelkedése 6.5 millió pengő, Az érckészletben el­számolt devizák 4.5 millió pengővel apadtak. Az 1928,-i csehszlovákiai gyümölcstermés statisz­tikája. A statisztikai hivatal most adja ki az 1928. évi gyümölcstermés adatait. Zárójelben az 1927. évi adatokat hozzuk. 100 gyümölcsfa, illetőleg gyümölcsbokor átlaghozama métermázsákban: al­ma 27.89 (18.66), körte 28.44 (15.56). csern«nye 23.27 (14.43), meggy 15.85 (10.17), szilva 17.— (6 82), ringló 16.12 (6.47), sárga barack 9.58 (7.86), őszi­barack 8.33 (7.20), dió 12.42 (8.59). köszméte 1 65 (1.61), ribizli 1.73 (1.63), — Gyümölcs össztermés métermázsánként: alma 1.792.810 (1.199.560). i?orte 953.302 (521.574), cseresnye 591.206 (366.624). meggv 66.904 (42.935), szilva 1.740.277 (698.099)! riiíg-ó 204.761 (82.075), sárga barack 10.571 (8.6591. őszi barack 6.084 (5.263). dió 78.173 (54.074). köszméte 14.908 (14.561), ribizli 22.834 (21.456), - Gyümölcs- átlagárak egy métermázsára koronákban: alma 144.— (156.—), körte 138.— (158.—), cseresnye 175.— (225.-i), meggy 260.— (287.—), szilva 136.— (210.—), ringló 147.— (214.—). sárga barack 505.— (582.—), őszi barack 395.— (497,- ). dió 873.— (878.—), köszméte 237.— (218.—), ribizli 272,— (246.—), — A gyümölcstermés összértéke koronák­ban: alma 257.441.575.— (186.575.860.—). körte 131.341.800.— (82.465.768.—), cseresnye 108.201 120 (82.372.100.—). meggy 17.396.040 (12Ü42.800). szil­va 237.290.590 (140.128.270). ringló 30.016.327 (17.567.150), sárga, barack 5.331.550 (5.043.290). őszi barack 2.406.116 (2.614.946). dió 29.152.190 (20.146.850), köszméte 3.580.839 (3.180.461), ribizli 6.212.684 (5.287.842). — Az összgyümölcstermés ér­téke 828.321.131 (557.742.337) korona volt 1928 bán. Kőz«a7í0a ssaur. A gazdasági élet vezető egyéniségei nyilat­koznak a külkereskedelmi mérleg passzivitásáról Csak átmeneti jelenségnek tartják a mérleg passzivitását, amelyet a német- országi konjunktúra csökkenése és a közlekedési zavarok Idéztek elO

Next

/
Oldalképek
Tartalom