Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-04 / 77. (2002.) szám
># Mai Hámunk 12 oldal /jT 1 vm. évf. 77. (2002) szám ? Cstőrldk " 1929 április 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Xc A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztőDZURANY1 LÁSZLÓ FOÍZGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága U„ Panská uiice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ul 12/UI. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A katolicizmus helyzete Csehszlovákiában Irta: FLEISCHMANN GYŰ LA dr. tartcmánygyQlési képviselő A mexikói polgárháború mérlege: átlag napi 350 halott Mindkét fél győzelmet jelent — Calles jelenti, hogy győzött limeneznél — Mazatlant felszabadították az ostromzár alól — A mi köztársaság unknak még sok fontos és megoldatlan problémája van, amleyeket az itteni politikai viszonyok mellett még érinteni is kényes dolog. Egy ilyten nehéz és megoldásra váró probléma a katolicizmus elhelyezkedése és az egyházi kérdések rendezése Csehszlovákiában. Ha ma külsőleg béke és nyugalom van, ez nem jelenti még azt, mintha itt a katolikus kérdés meg volna már oldva. Ha a kormány és az egyház között nincsenek nyílt konfliktusok, ez még nem mond semmit. Az egyház és kormány, az egyes társadalmi osztályok és politikai pártok között mély és szinte áthidalhatatlan ellentétek vannak. Hogy ezek nem robbannak 'ki nyillt konfliktusokban, az tisztán a diplomácia ügyességének tulaj do- hatható. Róma nem akar harcot. A csehszlovák kormány pedig érthető okokból óvakodik diplomáciai konfliktusokba keveredni A belpolitikái éíétbeo azohban nem.-szüneted a csöndes viaékodás a katolicizmus és — mondjuk — a progresszív politikai pártok között, amelyben a katolicizmus jelenleg a védekező fél, s a szabadgoudolat hívei a támadók. : ■ . A legjobban figyelhető ez meg Szloven- szkón, ahol ez a harc jelentős fordulóponthoz ért a tavalyi decemberi tartományi ■választásoknál. Hogy világosabban lássunk, egy kis visszapillantásra van szükségünk, A csehszlovák állam megteremtése kétségtelenül nagyrészt radikális és szocialista társadalmi rétegek és szervezetek munkájának az eredménye- Az állam első kormánya é6 parlamentje pedig ennek a jegyét viselte magán. Ezek a baloldali körök a megalakulás után mindjárt nyílt harcot indítottak a katolicizmus ellen úgy a történelmi országokban, mint Szlovenszkón s egyik legnagyobb ellenségüket Rómában látták s a római katolicizmusnak nyaltán hadat is üzentek. És jöttek az egyházból való tömeges kilépések, az „El Rómától" mozgalom, az uj csehszlovák nemzeti egyház megalapítása, vezető politikusok egyházellenes megnyilatkozásai, a katolikus ellenes gyűlések, plakátok, szobor- és kereszti ©döntések, stb. stb., am elyeknek befejező akkordja a csehszlovák kormány és a Vatikán közötti diplomáciai viszony megszakítása lett. A kormányban levő pártoknak ezen magatartása a politikai katolicizmust az ellenzéki oldalra szorította és a katolicizmus kénytelen volt nyíltan is szembehelyezkedni az egyházellenes politikai rezsimmel és az azt támogató politikai pártokkal. A harc különösen Szlo- venshkón élesedett ki, ahol a baloldali körök a katolicizmust állam ellenesnek tekintették, nyíltan és leplezetlenül üldözték s a ma- gyarónság bélyegét sütötték rá. A baloldali politikusok felfogása az volt, hogy a katolikusok állam ellenesek, a csehszlovák egység ellenzői, a szlovenszkói. autonómia hangoztató], amely szeparatisztiikus célokat szolgál és a köztársaság egységét veszélyeztetheti. Ezzel szemben tény az, hogy a szlovák katolicizmus veszélyeztetve látta magát a szabad- gorklolkodó és szocialista Prága felől nemcsak vallásában, hanem nemzeti jellegében is és az autonómiáiban vélte látni azokat 3 kereteket, amelyek között vallását, nemzeti Mexikó City, április 3. A mexikói polgár háború legvéresebb fázisába érkezett. Tegnap jelentettük, hogy Jimenez uecáin ádáz harc dilit s a felkelők haláltmegveíö bátorsággal védelmeznek minden talpalattnyi földet. A harc tegnap és má egész nap tartott, anélkül, hogy a szövetséges csapatoknak sikerült volna a várost eífoglalniok, Calles főhadiszállása éppúgy győzelmet jelent, mint a felkelők hadvezetősége. Annyi mindenesetre tény, hogy mindkét részen óriási veszteségek voltak. Calles tegnap azt jelentette, hogy elfoglalta a város pályaudvarát, ezzel szemben a felkelők ma kijelentik, hogy a pályaudvart változatlanul tartják A felkelők állítólag ezer foglyot ejtettek és jelentik, hogy Almazan tábornok a közeli j napokban kénytelen lesz dél felé visszavonulni. Calles Portes Gilhez intézett jelentésében bizakodva közli, hogy az „árulók" kiirtása csupán órák kérdése, mivel Jime- nezt északról körülkerítette és a felkelők igy nem menekülhetnek el. A felkelők naponta körülbelül háromszáz halottal vesztenek s igy létszámuk napró 1-napra veszedelmesen csökken. A Csendes Óceán partján a kormánycsapatok állítólag nagyobb sikerrel küzdenek mint északon. Cariílo tábornok, akit hatezer emberrel Mazatlan fölmentésére küldtek, megverte Manzo hadseregét, amely máris föloszlott és ganblas felé menekült. Kétszáz felkelőt megöltek, 187-eí megsebesítettek, százan pedig szétszóródtak. Mexikó City, április 3. A legújabb kormányjelentés szerint Jimenez körül a felkelők naponta háromszáz embert vesztenek, mig a kormány veszteségei a hivatalos jelentés szerint elérik a napi ötven halott átlagot. A sebesültek számát a jelentés nem tünteti fel. Newyork, április 3. A mexikói kormány éjfélkor újabb jelentést adott ki, ani ~ közli, hogy a Jimenez uccáin tomboló gyilkos csata a kormánycsanotok teljes győzelmével végződött. A farradalmárok a Ciudad Ca= margo-i vasútvonal mentén visszavonulnak. Chaenőerlaiii után Bethlen gréf is találkozni fog Mtissolinivel ? A'duce'és az aagoi külügyi államtitkár firenzei iafáikozája — Balkáni problémák, a Jóvátétel! kérdés — Chamberlain utolsó diplomáciai tettei az angol választások előtt Róma, április 3. Jelentettük, hogy Chamberlain angol külügyi államtitkár a húsvéti ünnepeket Olaszországban töltötte firenzei rokonainál. Húsvéthétfőn délelőtt Mussolini olasz miniszterelnök, aki történetesen a Romagnáiban tartózkodott, meglátogatta az angol külügyi államtitkárt, és a Gióiosa-villa magánszalónjában másfél óráig tanácskozott vele. A duoe autón érkezett. A kert kapujában Chamberlain fogadta, aki bemutatta a hölgyeknek, majd rövid társalgás után a két állam férfiú másfélöfás tanácskozásra vonult vissza. * A találkozásnak a sajtó azért tulajdonit jelentőséget, mert mintegy „véletienségbői" Grandi olasz külügyi államtitkár is résztvett rajta. Mussolini délelőtt fél tizenegykor érkezett, majd tizenkettőkor Chamberlainnel együtt a Montallbamo-kasbélyha hajtatott, ahol reggelű adott angol' vendége tiszteletére. Délután háTom órakor a duoe autóján visszautazott Rómába. Az autót, saját maga vezette, A félhivatalos jelentés szerint a találkozáson érintették az összes függő kérdéseket és az államférfiak isimét leszögezték, hogy a két állam között a tradicionális jó viszony uralkodik. E pillanatban a legfontosabb kérdés a jóvátétel kérdése e illetékes körök véleménye szerint ebben a problémában is teljes az egyetértés Olaszország és Anglia között. Chamberlain vasárnap a flórencá város háza erkélyéről végignézte a faseista ifjú ság ünnepi fölTonulását, ami ugyancsak annak a jele, hogy egészen j Itülönleges vonzalom fűzi az olasz fasciz- musthoz. Az angol külügyi államtitkár fia két év óta tiszteletbeli tagja az olasz fasciefa pártnak. Párisi visszhang London, április 3. A Daily Teíegiraph diplomáciai munkatársa rámutat arra. karakterét és a gazdasági válságok keserű tapasztalatain okulva, gazdasági érdekeit is meg védelmezheti. A csehszlovák centralizmussal és pokrokársággal szemben a szlovákok részéről csak a katolikusokban volt elegendő energia ennek a harcnak a megvívására, A szlovák evangélikusoknak nem volt ilyen nagyarányú programjuk és vezető embereik azonnal elhelyezkedtek, mint „megbízható" elemek. A harc azután enyhült. Jött. a kibékülés a Vatikán és a csehszlovák kormány között, és utána jött a szlovák néppárt és a német keresztényszocialista párt kormánybalépéseMa azonban ismét uj helyzet előtt állunk. A decemberi választásoknál meggyöngültek a katolikus pártok és a katolikuséitenes erők elérkezettnek látták az idői az újabb katolikus ellenes offenziva megindítására. A Tulka- por már ennek az offeuziivának egyik jelentős etappja. Miért uem indítottak előbb eljárást Tuka ellen? Hiszen több év előtt elkövetett bűncselekményekkel vádolják. IJgy látszik, hogy a baloldali .körök a Tuka-pörrel döntő csapást akartaik mérni a látszólag gyöDgülő katolicizmusra. Közben azonban váratlan események következtek be- Mussolini megoldotta a római kérdést és a Vatikán presztízse óriásit emelkedett. Franciaországban megszavazta a parlament a szerzetesek letelepedéséről szóló törvényt. Idehaza megbukott Iíodzsa és az agrárpárt, Szlovenszkón vezér nélkül maradt. A szlovák néppárt kizárta kebeléből Tulka két legádázabb ellenfelét. És most mii következik? Ki tudná megmondani! A szlovenszkói politikai katolicizmus, —- amely az „államéi len esség" és „magyarón- ság" vádját viseli magán és amellyel szemben a prágai koirmányipolitika baloldali körei a legnagyobb mértékben bizalmatlanok, amelyet teljesen ki akarnak szólítani a közéletből — néni alkudhat meg, uem mondhat le programjáról anélkül- hogy ne semmisítené meg önmagát. Nehéz idők következnek, azonban nemcsak a szlovák, hanem a magyar katolicizmusra is. Ha a szlovák katolikusokat, megbizhata titánoknak tekintik, mennyivel inkább azoknak tekintik a magyar katolikusokat is! Hiszen napról-napra olvassuk azokat a támadásokat, amelyek a keresztényszoeialist a párt ellen irányulnak s van alkalmunk. látni és tapasztalni azt a mérhetetlen gyűlöletet, amellyel bizonyos körök a keresztényszocialisla párttal szemben viseltetnek, mert. ez többek között politikai kerete a magyar katolikusok többségének is-. A közeljövő eseményeit nyitott szemekkel kell figyelnünk, mert ha a magyar katolicizmust valami csapás éri, úgy ennek kihatása lenne az egész magyar kisebbségre és annak ma fennálló egységes frontjára' is. LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. V
