Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-09 / 58. (1981.) szám

1929 március 9, mámba! „ELEVEN ÚJSÁG“ a jótékonyság szolgála­tában A kassai izr. nőegylet márciusi estélye harmincezer koronát eredményezett Ford gummiültetvénye Egyelőre 200 orvost és három hajórakomány oltóanyagot küldött előre az Amazon völgyébe, a vidék megtisztítására 25 mérnök a Laké Ormoeon és pionírok a Laké Farye~on 70.000 munkás jelentkezett máris az ültetvényre Kassa, március 8. A többévtizedes múltra visszatekintő kassai izr. jótékony nőegylet szokásos évi szezónzáró esté­lye mindig a város legnagyobb sikerű mulatságai közé tartozik és minden évben eseményszámba megy, nemcsak látogatottságával, hanem művészi programjával is. Az ezidei szeaőn nem túlságosan kedvezett a báloknak, mert a Katolikus Bálon és a KAC-álarcosbálon kivül bizonyos lanyhaság jellemezte a farsangot, de az izr. nőegylet hagyo­mányos estélye még igy is fölülmúlta eredmény és siker dolgában az összes előző évek mulatságait. Több mint harmincezer korona maradt a jóté­konycélra és igy a népkonyha szegényei nem fog­nak hiába várakozni a teritett asztalra. Az ered­mény elérésében nagy része von a nőegylet uj vezetőinek: Fodor Jakatbné és dr. Földi Miklősné úrnőknek, akik a hagyomány előírásait megtol­dottak dicséretremóttó egyéni agilitással és igy sikerült nekik minden eddigi eredményt meghala­dó beszámolóval lépni a nőegylet elé. Törekvé­seikben megértő és buzgó segítőtársakat kaptak a Prágai Magyar Hírlap kassai munkatársai szemé­lyében, akiknek Borából dr. Szepessiné Nagy Mici és Berkesné-Palotai Boris tehetségük legja­vát sorompóiba állítva ötletes Eleven Újságot Ír­tak és szerkesztettek össze, amelynek változatos és szórakoztató közleményeit több, mint hatvan lelkes műkedvelő jelentette meg és hozta köze­lebb a hálás hallgatósághoz, amely számára nézve felülhaladta a Sdhalkházban eddig látott publi­kumot A verses előfizetési felhívást a tízéves Körpner Bandi szavalta el oly értelmesen és helyes taglej­téssel, hogy az Eleven Újságnak megnyerte az egész hallgatóságot. A vezércikket Farkas Zoltán dr. komoly célkitűzést tartalmazó üdvözlő szavai szólaltatták meg. Ezután a pletyka-rovat követ­kezett. amelynek a Zserbő-bó-ban ... mintájára a Mega-ga-gayban... volt a cime és ebébn dr. Török ál-nó és Kelemen Olga nagy elevenséggel utaltak a város aktuális pletykáira. Pompás interjút ját­szottak meg dr. Barna Arnoldpé és Kun Bandi, amely a vendégmüvésznők közül szerzett hasonló cikkek kulissza-titkait tárja fel. Az elöadák sike­re megérdemelt nagy volt. A hit-rovatban volt személyi hír és helyreigazítás is, amit dr. Török Pálné adott elő, az aktuális és ötletes napi híreket pedig Wirkmann Pista korát meghaladó erős in­tellektussal hangoztatta ki, általános hatást kelt­ve. A tárcában egy módéra paradicsomi jelenet keltett nagy sikert és ebben Évát Rude Kató, Ádámot Kun Bandi, Lucifert Schlesinger Vilmos, a házmestert pedig Kőműves Rezső játszották. Va­lamennyien tehetségük legjavát vitték harcba a siker érdekében, amely nem is maradt el. A szín­ház- és művészet-rovatban tánc-, ének- és zene­számok elevenedtek meg. Fejér Edit és Friedmann Artúr elegáns tangója után Neumann Jolly pajzán eharlestonja aratott zugó tapsokat. Elek Manyi két müdalt énekelt Spierer Rudolfné xongorakisérefe mellett. Értékes, szép hanganyaga nagy figyelmet keltett. Drumár László hét tanítványa: Kaufmann Márta. Deutsch Róza. Tay Gréte, Klein Márta, Reichmann Elemér, Ruchner János és Demkó József Tortini-Kreisler Corelli-variációit játszották olyan tökéletes összjátékkal, hogy a jelenlevő Zathureczky Ede gratulált a legmelegebben a müvészjelölteknek. A sport-rovatban Sidlaner Rózsi (tennisz), Rude Kató (futball), Klein Böske (si) és Kohn Alice (autó) alkottak színes és festői képet és ügyesen mondták el a pattogó és poénnel végződő verse­ket. Az Eleven Újság sem vonta ki magát a lap­társak legújabb szokása elől és szintén rendezett szépségversenyt. Ebben a mulatattó jelenetben Schlesinger Vilmos és Kőműves Rezső játszották a zsűri szerepét, a pályázó hölgyek pedig Lányi Vica és Duci, Jakobovics Márta, Müller Herta, Cséri Magda, Kohn Alice és Fejér Pista voltak és a hustáki szépségverseny győztese természe­tesen Fejér Pista lett, ami harsogó derűt keltett. Az egyesületi élet-rovatában dr. Szepessi Dezső­dé ügyesen sírta el a modern asszony panaszait, a tanügy-rovatban pedig a tehetséges Lányi Edit aratott több tetszést. Hálásan fogadta a közön­ség az Eleven Újság gyermek-rovatát, amelynek ünnepi versét dr. Szépessi-Miksáné-Nagy Mici sza­valta el megtévesztően hü hanghordozással és tag­lejtésekkel és egyszeriben nagyobb sikere lett, mint a felnőtteknek. A női divat-rovatot Radó Manyi sikkesen vezette sikerhez. A mulatságos szerkesztői üzenetekben dr. Szepessi Dezsőné, Farkas Edit és Kőműves Rezső jeleskedtek. Az Eleven Újságban természetesen a hirdetések is elevenek voltak. A leányegyleti bál reklámját Friedmann Lali, Lefkovics Magda, Liohiig Adél, Grüner Szerén és Klári, Weisz Olga, Ungár Irén, Rude Kató és SchifferDuci játszották meg. Ezután szép és egymásutánban megfelelő beállításban és jelenetekben Berkovits Ernőné, Radó Manyi, Fejér Edit, Müller Herta, Lányi Edit, Lányi Vica, Weisz Vilmos, Grosz Dódi, Wirkmann Pista, Far­kas Edit. Neumann Jolly, Guttmann Duei, Cséri Magda, Kohn Alice, Friedmann Dúsa, Lenorovice Edit, Sohöniherz Klári, Kanárik Piroska és Kele­men Olga elevenítették meg a kassai nagyobb cégek reklámjait. Minden hirdetésnek verses szö­vege volt. Az Eleven Újság, amelynek előadása két órát vett. igénybe, nyomtatásban is megjelent. A nyolc oldalas, csinos kiállítású és megtévesztésig hü tipográfiák beosztással rendelkező lapot az ügyes ,,riJdtanic*ok‘‘ nyomban elhelyezték * publikum Henry Ford azok közül az emberek közül való, aki elsősorban szervez, azután keres. Hogy többet keres, mint más, azt még az ellenfeleinek is meg kell bocsátani, mert Henry Ford rendesen úgy keres, hogy abból mindenkinek haszna van. Egy éve sincs, hogy egész csöndben visszatért Detroitiba egy kis expedíció. Az expedíció nagy munkát végzett: az Amazon völgyét járta be. Az Amazon völgyéről kis"n. hogy a világ legalkal­masabb helye guminifa ültetésére. Itt lesz vala­mikor a világ gummiiparának legfontosabb ter­melőhelye. Egyelőre nincs ezen a vidéken jelentős grnnmi- iiltetvény, csupán Henry Ford vásárolt meg a Tapajo mentén, mely az Amazon egyik mellék­folyója, mintegy 2500 négyzetmérföldnyi terü­letet, szóval egy kisebbfajta államot. Az államot, ahol Ford nj ültetvénye fekszik, Para államnak hívják és Ford egyelőre csak 10 millió dollárt óhajt az üzletbe fektetni. Az uj ültetvény Santarem és Itaituba városok közt fekszik és ez a vidék legalább is megközelít­hetetlen volt eddig minden civilizáció és kultúra számára. Úgyszólván lépésről-lépésre kell majd az ültet­vény pionírjainak haladniok és küzdeniük a baziliai őserdő rémségével. Santarem városát amerikaiak alapították, akik a déliek polgárháborújának leverése után kivándo­roltak Braziliába, semhogy letegyék az Uniónak az esküt és felhagyjanak a rabszolgatartással. Ma azonban nem látszanak itt többé a fehér ember nyomai: a sok szenvedés, a kegyetlen nél­külözés és az őrerdő betegségei megtörték ezeket a fehéreket, utódaik elkeveredtek® a benszülőt- tekkel. A környékén lakók legendái szerint a vidék belsejében vörösbora törzsek laknak, akik még sohasem elegyedtek fehérekkel és valószínűleg nem is adják majd olcsón szabadságukat. Az is­mertebb a sárgaláz, a malária és a vérbaj, úgy­hogy ez az emberanyag csak sokára lesz munka­képes. Ford egészséges és reális szervező képességére vall, hogy mindenekelőtt vöröskeresztes expe­díciót küldött a vidékre: 200 orvost, ápolósze­mélyzetet és három hajórakomány oltóanyagot. Az egészségügyi expedíció már munkába is állt és ezzel megkezdődött a vidék civilizálása. Megérkezett a Tapajo torkolatához Ford nagy gőzöse: a Laké Ormoe is, amelyen 25 mérnök van elszállásolva. Ezek a mérnökök csinálják a műszaki előmunkálatokat. Segítségükre van a Laké Farye szállítő^őzes, mely több mint egy­millió dollár értékű gépet visz magával. A két hajó a Tapajó torkolatánál várja a kedvező vízál­lást, hegy felfelé nyomulhasson a folyón. A malária és a sárgaláz komoly veszedelem az ültetvény pionírjai számára is. Ezért az egyik hajót rendezték be a mérnökök és orvosok szállásá­nak. Itt kényelmes és higiénikusan biztosított hálőkabínokon kívül fürdőszobák is vannak, azon­kívül minden kényelem, ami kulturember számá­ra nélkülözhetetlen: szabómüihely. cipész, borbély, fogorvosi műtérén és tornaterem. Ford, mint minden vállalkozásában, úgy itt is nagy súlyt fektet arra, hogy munkatársai elé­gedettek és szellemileg, testileg frissek és épek legyenek, ő emberi energiákkal dolgozik és a gépek csak eszköz a számára. Ez az, amit európai kollégái vagy egyáltalán nem, vagy félreértenek. A gépek között van egy szétszedett, de örák alatt összeállítható teljes vizmüf elszerel és, szűrővel, vezetékkel, úgyhogy, amint a munkapionirpk az első etapp központjában megállnak, azonnal egész­séges és fertőzésmentes ivóvize van a tábornak. így indul technikai felszereléssel rohamra az „uj Római", Henry Ford, aki nemsokára szemé­lyesen is ideutazik a tábor és a telep megszein­tésére, hogy megadja a helyszínen a végleges utasításokat. A portugál és levanti kivándorlók, akik el­szórtan éltek eddig ezen és a környező vidéken, valóságos népvándorlással özönlenek most a Tapajo felé. Ford e^vszerre minden lett ezen a vidéken, kö­rülbelül mindjárt az Isten után következik, ha ugyan... Amerikában vagyunk és ezek az embe­rek eddig abból éltek, hogy a vadon tenyésző gummifák termését gyűjtötték e a városokban a kereskedőknél „becserélték". Ezek a „kereskedők" azonban nemcsak a gum- mitermést váltották bé olcsóbban, hanem a cse­rébe adott sót, lisztet, töltényt és zsírt is drá­gábban számították, ngyhogy szegény guirnni- gyüjtők sohasem kerestek, hanem mindig adósságra éltek. Természetes, hogy Ford most megváltóként jelent itt meg és ezek a szerencsétlenek ott tábo­roznak a Fordhajók körül, szinte elsáncolják ma­gukat, hogy végre tényleg állandó keresetük és megélhetésük biztosítva legyen. Eddig 70.000 munkás jelentkezett Ford mérnökeinél és Ford valamennyit munkába is akarja állítani Ihat hónapon belül. A civilizáció hat hónapon belül elfoglal 2500 négyzetmértőidet és magához ölel 70.000 gazdát­lan embert... A Söld ásványolajának 84 száza­léka Amerikáé Az igazi nagyhatalom az ásványolaj Franciaország évente 1,300.000 tonna nyersolajat importál küllőidről - Oroszország lemarad a kapitalista versenyben Az egész világ ipara, gazdasága évről-évra job­ban gépiesediik, minden évben több a gép és min­dig uj és uj területeket foglal el a gép. A gép tápláléka a nyersolaj és az ásványolaj termékei Minél jobban csodáljuk tehát az emberi találékony­ságot, annál halálosabb biztonsággal ki vagyunk szolgáltatva ennek a félelmes nagyhatalomnak: a<z ásványolajnak. Minden olyan föld és ország, ahol e* a kincs kibuggyan a földből, már természettől fogva jobb pozíciójú a többinél, amely kevésbé szerencsés. — Ezen a téren is természetesen Amerika a szeren­csés első, mert nyers természeti kincsek dolgában az amerikai kontinens vezet a világ többi részé­vel szemben. Az ásványolajforgalom és termelés 1927 évi sta­tisztikája megdöbbentő képét adja Amerika egyeduralmának. A statisztika szerint ugyanié 1927-ben a világ ásványolajtermelésének 84 százalékát Amerika 6 „ Oroszország 3 „ Perzsia 2 „ Románia 2 „ Holland-India 0.5 „ Lengyelország 2.5 „ külön meg nem nevezett ki­sebb álamok adták. Ebből a kimutatásból nyilvánvaló, hogy Amori­soraiban. A betanítás és a rendezés körül Kőmű­ves Rezső színművész szerzett érdemeket, aki egyúttal a kisebb férfi-szerepeket is eljátszotta a műsor folyamán. Egészben véve a kassai izr. nőegylet estélye, bár a farkasorditó hideg miatt a vidék elma­radt, hatalmas és felejthetetlen sikerrel zárult, amiben nagy része van az „Eleven Újság" kedves J ötletének. El lehetünk készülve, hogy a kassai izr. nőegylet példáját a közeljövőben országszerte követni fogják. És ez a példa követésre is méltó, mert a legjobb alkalom egy város műkedvelőinek ötletes íélőorafcoztaitására. 'i. -i-. "■ ka óriási feleslegekkel rendelkezik, melyeket a bel­földön elhasználni nem tnd. A felesleget a világ­piacra veti, elsősorban is Európa a jelentős fo­gyasztó. Volna ugyan Amerikának konkrrensí s ez Oroszország, mely az európai ásványolajtermelés oroszlánrészét adja s ahol azonkívül számtalan bő ásványolajforrás vár még feltárásra, azonban Oroszország a maga állami bürokratikus eladásá­val egyáltalán nem képes Amerikával konkur- rálnl v ^ Az orosz állami edadószervezet különben sem üzleti, hanem elsősorban politikai elvek vezetik s a legélesebb harcban áll a nagy amerikai és hol­land ásványolajkoncernnem. Ez a két mammutkon- cern aztán közös fronton harcol az orosz ásvány­olaj ellen. Az orozz termelés ennek folytán töke hiányában nem emelkedik, el van zárva a fejlődés lehetőségétől, mert az ásványolaj kitermelése je­lentős beruházásokat igényel. A* európai ásványolajtermelés természetesen az amerikaihoz viszonyítva elenyésző csekélység, de Oroszország helyzete az európai termelés terén szinte kiváltságos, mert Oroszország adja az eu­rópai produkció 52 százalékát, második helyen áll Románia (az európai termelésben!) 25 százalékkal, harmadsorban Lengyelország 13 százalékkal, a többi európai államok pedig egész jelentéktelen kis arányszámot érnek el. Mint minden nyersterménynél, úgy az ásvány- olajprodukció terén is koncernek alakultak, ame­lyek ma igy. csoportosulnak: Standard Oil (amerikai eladók csoportja.) Shell (holland ásványolajkereskedők csoportja). Persian-Anglo Oil (angol eladócsoport). Franco-PoJ (francia-lengyel csoport). Romana (román eladó csoport). Hogy miilyen rendkívüli fontosságú az ásvány­olaj, mint használat! c'ikk. azt mutatja egy-két iparállam évi fogyasztása. Franciaország J927-ben 1.300.000 tonna ásványolajat hozott lm a .kü föld TŐI, Németország pedig ugyancsak 1927-ben 900 ezer tonnát. Es a szükséglet főrészben Amerikából fedeződik. bár Németországnak Oroszország is jelentős meny- nyisóget Bzállit, míg Franciaország a lengyel ás­ványolaj behozatalát segiti elő kedvezményekkel, mert a lengyel ár-ványolajtelepek a monarchia széthullása óta francia érdekeltségbe mentek át. Mindenki könnyen elképzelheti, mit jelentene egy ilyen nyersolaiháboru ma a világon, ahol ilyen számok szerepelnek és az is világos, hogy egy állam egész iparát, gazdasági életét meg le­het fojtani azzal, hogy az ásványolajforgaiomtól blokadirozzák. Amint látjuk, Európa ásványolaj- ellátásában Romániának is jut szerep, különösen Ausztria vásárol tőJe, erre nézve azonban meg kell jegyeznünk, hogy a román társaságok nagy­részt idegen tőkével dolgoznak ma már, igy pél­dául egyike a legnagyobbaknak, az Austra Ro­mana a Shell-koncera tőkéjéből él, A Shell igen agilis és élelmes vállalkozócioport, úgyszólván mindenütt ott van és produkciója 1927-ben 10 millió angol tonnát tett ki. Igen szemléltető az alábbi pár adat is: a világ 1927-es olajszükségletét 25 százalékban a Shell, 43 százalékban a Standard Oil, 3 százalékban az Anglopersian koncéra fedezte. Olyan számok ezek, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni és elmondhatjuk, hogy e rö­vid betekintéssel egyúttal a tényleges világpoli­tika zsinórpadlására néztünk. A nagy hadi is ke­reskedelmi flottával rendelkező államok, a nagy repülőparkjára büszke nagyhatalom is tehe cetien, ha nincs mindebben a sok gépben gépvér, — azaz olaj. Az építő Spanyolország Madrid, március hő. Mig a politika zűrzavarában egymás hegyére- hátára torlódnak az események, kifelé alig mutat­kozik Spanyolország egy másik arculata, az építő országé. Spanyolország pedig két hatalmas eráteszitéa- re: két világkiállításra készül. Az egész spanyol nemzet rendkívüli várakozásokat fűz e kiállítá­sokhoz; bizonyosak benne, hogy a turisták száz­ezrei fognak ezidén Spanyolországba özönleni. A nagyarányú idegenforgalomra már minden intéz­kedést. megtettek, külön bizottságok és irodák gondoznak majd minden idegent a határtól kezdve s n kormány már több ízben keményen kijelen­tette, hogy az árakat nagy szigorúsággal ellen­őrzi. Mindamellett az idegennek már eleve szá­molnia kell tekintélyes áremelkedésekkel. Úgy a sevillai ibero-amerikai, mint a barcelo­nai nemzetközi ipari kiállításon hatalmas személyi érdekeltséget vállalt Alfonz király. Utána is néz mindennek, sűrűn jár úgy Sevillába, mint Barcel- lonába s személyesen ügyel fel a kiállítások épít­kezéseire. Nagy lelkesedése munkakedvet önt mindenkibe. BarcelIonéban különösen szükség volt rá a kitörni készülő sztrájk könyörtelen letörése után. A sevillai spanyol és spanyol-amerikai kiállí­tást, melynek előkészületei már 1909 óta tartanak, március közepén fogja ünnepiesen megnyitni a királyi pár. Erre az alkalomra már Sevillába pa­rancsolta a király az udvar aranyos kocsijait, ékes lószerszámait, melyeket külön vonat szállított le Madridból számos történelmi relikviával egyetem­ben. A megnyitásnak a régi spanyol nagy napok fényével kell megesnie. A barcellonai kiállítás megnyitása néhány héttel később fog történni. A spanyol költségvetési esztendő mintegy 190 millió pezeta felesleggel végződött. Ez hatalmas javulás az 1927-es év 12 milliójával szemben, pe­dig már akkor is nagv örömmel állapitották meg, hogy tizenöt éve nem zárult felesleggel a költség- vetés. A kormányt mégis hatalmas támadások ér­ték a nagy megtakarítások után. A diktatúra szi­gorú cenzúrázásaiban szinte csoda volt a kormány pénzügyi politikájáról megengedett szabad sajtó­vita, mely főleg a rendkívüli költségvetés körül forgott. A kormány a jelentékeny aranykészletet vágta ki érvül, mellvei az aranyvalutát akarja megteremteni, azonfelül a hatalmas építkezéseket mint hasznos beruházásokat. Ezek az építkezések valóban folynak a két vi­lágkiállítás munkálatain felül is. Madrid mellett hatalmas egyetemi várost akarnak teremteni 25 millió pezeta költséggel, mely az egész spanyol nyelvterület szellemi központja’ lesz. Az egyetemi város a király kedves gondolata. Alfonz terve azonban oly hatalmas megértésre talált minden­felé, hogy nem csupán Spanyolországból, hanem a spanyolul beszélő országok valamennyiéből egyre érkeznek két év óta jelentékeny adomá­nyok az egyetem céljaira. Még az Északamerikai Egyesült Államokból is küldött egy névtelen ado­mányozó 1Q.OOO dollárt az amerikai irodalom lé­tesítendő tanszékére. Az egyetem helyéül ’ Moncloát szemelték ki, mely mintegy Öt kilométernyire van Madridtól és kertekkel borított vidéken fekszik. A király el­nöklete alatt működő építési bizottság amerikai építészeket kért fel a rnoncloai egyetemi város elkészítésére. Nagy ünnepségek között avatták fel nemrégi­ben a Casa de Velasquez t, mely francia péuzen készült s a képzőművészetek tanulói laknak benne. A legnagyobb feltűnést az idei évbeu két Ko- lumbusra vonatkozó okmány keltette. Az egyiket a sevillai levéltárban találták s a nagy felfedező ideiglenes temetési okmányát ismerték fel benne, melyet fia, Don Diego. meg a sevillai karthauzi ko ­lostor perjele irt alá 1509 április 11-én. Ez okmány megtalálása reményt ad arra, hogy Kolumbus végrendeletére is rábukkannak valahol Sevillá­ban. A másik okmányt Portosan tóban találták, Pontevedre mellel, s ez a jelentések szerint azt látszik bizonyítani, hogy ez lesz Kolumbus szülő­helye. t>

Next

/
Oldalképek
Tartalom