Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-30 / 75. (2000.) szám
íD29 március 50, szombat. A szlovenszkói masiar népoktatás helyzetrajza Irta: SZIKLAT FERENC dr. a ííleransiliőí és rosxiinszkéi ellenzéki pártok hmStorreféronse A csehszlovák kormány sohasem mulasztja el, ha arra alkalom nyílik, hogy ne dicsekedjék el orbi et onbi a magyar kisebbség kulturális igényeinek teljes és maradék nélküli kielégitettségé- vel fa iskoláztatás terén. Kötelességünk ezen nagyhangú kijelentéseket néha napján kritika alá venni a pozitív adatokkal megcáfolni. A P. M. H. hasábjain 1927 májusában egy cikksorozat jelent meg „A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete” címen, mely a legnagyobb ala- posságggal és egy nagy tudásu pedagógus megcáfolhatatlan kritikájával mutatta ki a középfokú oktatás hibáit és hiányosságait, több mint egy éves adatgyűjtő előmunkálat alapján teljesen tiszta képet nyertünk az alsétfoku iskoláztatásról is, erről szeretnénk a rideg valóságnak megfelelően az alábbiakban beszámolni. Az elemi iskoláztatás a népművelőd ősnek alapja, hiszen ennek jóságától függ mindenek előtt a népmüveltség fokmérője, az írástudás százalék száma. Azonban maga az alfabétizmus (az analfabétizmus redprok értékét lehet talán így ne-, verni) — vagyis az az állapot, hogy egy nép minél magasabb százaléka tud Írni olvasni, nem teljesen kimerítő meghatározója a nép műveltségének a a mi helyzetűnkben különös jelentősége van a legszélesebb néprétegek minél magasabb foka műveltségének, mert nálunk a nép maga az az egyetlen nemzeti erőtartalék, melyre az elpusztult középosztály máris érezhető hiányainak pótlásánál számítani lehet. Ha az elemi iskolák nem szolgálják azt a célt, ami hivatásuk lenne: nemcsak a falusi nép csekély kuturális igényeit kielégíteni, de a tehetségesebbjét magasabb életpályákra előkészíteni, ez a szellemi tartalékunk morzsolódik föl, mielőtt az elsősorban küzdők s a küzdelemben elesettek helyébe lehetne diszponálni. Nekünk nem elég az, hogy a falusi földniivelő gyermeke le tudja imi nevét egy vádtó, vagy egy adóvallomás alá s evvel kikerülje azt, hogy az analfabéták szomorú számában foglaljon helyet, nem elég, hogy ki tudja böngészni a kalendáriumból, mikor van országos vásár Szepsiben, vagy Gsilizpatason • hogy a zsoltáros könyvből nyomon tudja kisémi a kőkéneket. Nekünk az a fontos, hogy a nép minden egyes fia-lánya oly műveltséget kapjon az elemi iskolában, amelyik már további művelődés vágyát gyújtja föl a lelkében s ha nem is akarja majd két keze munkája helyett az eszével megkeresni a kenyeret, ne legyen életcélja a puszta ! kenyérkereset. Azt kell elérnünk, hogy a magyar nép minden egyes fiának igénye legyen a könyv, a kalendáriumon és zsoltáron-imakömyvön felül is, vagy érdekelje az, amit élőszóval visznek elébe az iskolán kívüli népoktatás révén, mert & mi vi- sronyaink közt a nemzeti öntudat megőrzésének a fejlesztésének a könyv e az iskolán kívüli népművelés az egyedül megmaradt biztos eszköze. Volt alkalmunk több ízben kimutatni, hogy az iskolában használt egyes tankönyvek mennyit ártanak éppen nemzeti öntudatunknak. Ezt a tényt maga a nemrégiben demisszionált kultuszminiszter is elismerte, amikor a tankönyvek nemzetsértő részeinek revízióját rendelte el. (Hogy történt-e valami pozitívum e téren, azt nem tudjuk.) Az iskolán kivü népművelésnek nálunk tehát nemcsak az a feladata, ami másutt: az elemi oktatás utján szerzett tudás kiegészítése és fejlesztése,, de a nemzeti öntudat erősítése. Ha már a nemzeti érzés szempontjából az iskolai neveléshez szó férhet, legalább a pozitív tudás terén kell megkövetelnünk tőle oly magas fokú eredményt, hogy az fejlődésképes, fejlesztésre alkalmas legyen. Ez a szempont az, melyből az elemi iskolázta!ás ügyét vizsgálni akarjuk. A főbb kérdések: 1. Elég-e az elemi iskolák száma a magyar kisebbség minden tankötelesének befogadására? Történt-e haladás ezen a téren, vagyis pőtolta-e a kormányhatalom azokat a hiányokat, amelyeket 1023-ban kimutattunk „A szlovenszkói magyar iskolaügy" c. cikksorozatunkban. 2. A meglévő iskolák milyen állapotban vannak elhelyezés, felszerelés szempontjából, ami nélkül eredményes tanitást elképzelni sem lehet. 3. Kikből áll a felsőbb tanügyi vezetőség? Lehet-e bizalma a magyar nemzetnek hozzá, lehet-e reménye arra, hogy az megérti és méltányolja a magyarság kívánságait? E kérdésekre nem érzelmeket ostromló szóbeszéddel, de számokkal igyekszünk feleim, fáradságos munkával egybegyüijtött száraz statisztikai adatokkal, melyek bizonyító ereje megdönthetetlen. I. A MAGYAR ELEMI ISKOLÁK SZÁMA Az 1929-ik évben kiadott hivatalos statisztika 758 tisztán magyar tannyelvű elemi iskolát mu- fáttolt ki Szlovenszkóban, ami az összes elemi iskolák 20.2% -át tette ki. Ez a szlovenszkói magyarság népességi százalékával (23.5%) szembeállítva 3.3% hiányt, vagyis 123 elemi iskola hiányát jelentette. Azt lehetett várni, hogy, ha a kormány tényleg a fennálló, de Szlovenszkó- ra még mindég végre nem hajtott népiskolai törvény alapján áll-, vagy ragaszkodik az ennek szurrogátumául felállított „arányosság" elvéhez, pótolja ezeket a hiányokat. Nem történt meg, sőt a lefolyt öt év alatt újabb iskolákat szüntetett meg. Arányszámot nem tudunk kimutatni, mert hiányzik a* össze* elemi iskolák száma, de ha nem is föltételezzük azt, — ami pedig több mint valószínű, — hogy a kormány az utóbbi érvekben szlovák vidékeken több uj iskolát állított föl, az a tény maga, hogy minden megszüntetett magyar iskolát szlovák vagy más tannyelvűvé szervezett át, az irányszám föltétlenül a magyarság rovására esett. Az összehasonlítás as alábbi táblázatból tűnik ki. Az előbb felhozott szám, a 758 azért nem egyezik a táblázat 1924 összegezésével a 767.-tei, mert ebben a számban minden iskola föl van véve, melyben magyarul is tanítottak s a vegyes: szlovák-magyar tanitást 23-ban, mint pedagógiai abszurdumot kirekesztettük a magyar iskolák köréből. Mivel most nem terjeszkedünk ki a pedagógiai szempontokra, az egyszerűség kedvéért nem teszünk megkülönböztetést a tiszta magyar és vegyes tanítási nyelvű iskolák közt. Isk. Oszt. Tanulók lek. Oszt. Tanulók Tanfelügyelőség számr 1924jben száma 1928-ban 1. Pozsony I. 12 60 2819 10 34 1138 2. Pozsony III. 55 92 5263 55 94 5583 3. Galánta 49 112 7929 45 117 7075 4. Joleva 46 49 2049 46 48 2091 5. Csap (v. Nagykapor) 70 88 4688 67 100 5536 6. Komárom 72 153 9575 " 72 179 11042 7. Kassa I. 4 6 336 3 4 201 8. Kassa IL 43 91 4106 37 74 3521 9. Léva 77 111 4758 75 110 5745 10. Lőcse 1 2 102 — — — 11. Losonc 43 60 3169 41 66 3332 12. Nagymihály 4 5 257 5 6 306 13. Nyitra 21 35 2236 20 31 1871 14. Érsekújvár T. 25 99 5374 23 89 4665 15. Érsekújvár II. 77 82 10212 69 162 9334 16. Eperjes 1 3 77 1 1 66 17. Rimaszombat 63 87 3505 63 84 3643 18. Rozsnyó 34 54 2395 34 46 2328 19. Ipolyság' 36 53 3696 36 53 2247 20. Tőketerebee 19 21 740 18 22 1196 21. Aranvosmarót 15 19 1518 15 20 1014 összesen: 767 1352 77795 735 1340 . 71089 1924 év óta tehát pótlás nélkül megszűnt 32 magyar iskola, 12 magyar osztállyal lett kevesebb, — s a magyar elemi iskolai tanulók száma, annak ellenére, hogy a háborús gyermekkevesebbedés! már kinőttük, közel két ezer fővel csökkent! Megdöbbentő ez a pár szám, nekünk legalább, akik a magyar nemzettest minden elvesztett csepp vérét fájlaljuk, egyenesen hátborzongató. Mi lesz, ba ezt a folyamatot megállítani nem tudjuk s a ’>MW>TgTPMPMMHMMaLLUlJB.LrilZ3CCT 73*WESgBPEP*', ZIXJf.fZr'JM TCOragJgBSIlZISBWi fogyatkozásunk ugyanilyen, vagy ’az ellenálló képességünk hanyatlása következtében még rohamosabb ütemben halad előre? Érdemes részleteiben is vizsgálnunk ezt a szomorú jelenségét s tanfelügyelőségek szerint összeállítottuk a megszűnt vagy osztályt vesztett iskolák, kevés számban újonnan megnyitott iskolák adatait, ahol lehetett a megszüntetés okát is feltüntetve. Erről szól a következő táblázatunk: TWW CITY traktor Vezérképviselet a csehszlovák köztársaság és Ausztria részére : fii W Tltanla Megszűnt magyar elemi iskolák és osztályok Tanfel Byyclősíe Pozsony I. Teljesen megsr&at Pozsony: „Sí. Liszló*' A 5. •. eongr. zs. kr. 5. orth. zs. 9. o. Osztályt verateM „tet. JB*t. Orsóiy»“ A. 4—8. o. A. 4-4. • Pozsony ITI. Uj isV: Kislnez köz* 1. •• Gálán te Uj i*k: Póntokmr rk. 1. Vag8pI1ye ál] 1. o. .lolsva Csap, azelőtt Nagykapu* Uj isk.: Zetőny k. 1. V Komárom U3 »k.: Balázéfa k. 1. o. Kasza I. Kasza U. traktor és gépkereskedelmi társaság Telefon 12 - 4S. Láva Lőcs* Losonc Nyitra Eraekojrif L Uj Mc.: Yügkosezufalu rk. 1. Sojnorja rat. 1. z. Borzán W. L *. Deilri no. 1. ». ffímetdióeseg az. í. o. Felsőszeli m. 1. e. Mstgvargaráb ev. 2. o. " Urfőlri rk. 1. o. Boflrotr*zetilmárla rk. 1. o. Lelősz ref. L o. Yékz ref. 1. e. HAgykövesd rk. 1. Bál-yányszzkállat) rk. 1. • Felsőesáj rel 1. Buzit* ref. 1. e. áj réf L e. Domookosrenál 1—4 a. Lvclabányn ra. B. *. Pány ref. i. o. Beste ref. 1. *. bekér m. 1. e. Zseíf* *s. 1. «. Alsószalánk m. 2. ©. Kifimnlyad rk. L Somoskfl Klseétéoy áll. t, e. Brsakajvár II. Aflaari 4—3. e. Vrk. 4—1. (5 altot* w. 8—1. «. Derest rk. 8—1. KlrtHySetaíee ífl. F—1. •. Komárom k IS—6 e. Bnrfta rk. 8-1. e. Tonwgttrgő ref. 8—1. Kom Ifi. 16-t, Somod! iB 4—1. Nagyid* 5—8. tér* A. f. 8—t Léva 1. 7—2. Losonc rk. 8—2. Mtksi rk. “—1. Gyroo* áll. 8—1. Kalász rk. 2—1. Viesápapit! 8—1. Klssnánya 2—1. Rrsokujvá/ ref. 15—8. Törnek áll. 8—L Ttovoeae in. 5—8 Bajra rk. 2-1. Báfcrksraí zs. 1. «. Oroz raf. 1. e. Farkasdp'U'iti rk. 1. *. KemAromeeeM A. 1. Komiromesefai ref. 1. Ujjryjdla rk. 2. o. Péterhisa A. 1. o. Magyamőgyto 1. o. Rperjez Bhnaszomkat Rozssy* Uj Isk : 0 »8r6ny ref. és cr Ipolyság Uj isk.: Teemág rk. Tőketerebes ösrz. nj iekolik 10. Kecsi ev 1. e. Srilíca rk. 1. oCálszóe* ref. t. <*. Megszüntetett iskolák 42. A nresra*"*’* nK-dja, vagy Kémet taasyslvfl lett Kémet tannyelvű lőtt Német taanyelvft lett Helyébe 1 német eezWSy* áll Itattak 1 sílovák oeattöyt ó3H*4tak helyébe SzlorVk ossbUyeksé A 4 oszt elemiben T«’t StS taa. átlag 65, a S onst-baa yaa 829 taa. 76-oe itlay Boszz ott. Tanulói a* HL le- helábaa ayertak elholyesóet Eli léts-cto*. A tanalók a vet iskolába járnék. Szlovák lett Német lett Kit! létez, a tanulók « ev. iskolába járnak Bienik János ev. lettén* Szloboda lg. ti»n. és Straelk vadőr Csökkent létsz. (67—5#' A* árvíz íolytán boqmlott 24-bea. 87-ben áll. isk.-e állítottak fői, d« tanítás ntfv-s bonná Bsl. osietályi áll. Vil Ki* létez. A tanulók a* rk. i sk-bo járnak A tanulók Bolyba és Zátányhe járnál*. A ktbss. hk. vett* át Királyrétre helyezték. A tankötelesek KoszogfaJvdra Járnak A tanulók lét mi. 317 rW 379-re nőtt Szí. tanítást vesettek be heti 1 óra magyar oktatással A tanulók létsz. 90-ról 118-rm nőtt Csekély létez. A tankötelesek a kath. iskolába járnak Csekély léte*. A tankötelesek a kstfc. iskolába járnak A tanulók létez. Bő-rő! W-ra nőtt Csökkent létmód 8rJ. teösít-irt vezetek be Szí. tanítást vezetek 5»« Megyzüntettéik, a tankőt cl esők a rk. isk-ha járnak Csökkent lóterám SzL tanítást vezettek bei, Tanító feitoy Csökkent létszám Csökkent lé totóm Tanuló hiány Allamositották s »zf. tannyelvre fordították Csökkent létszám Létsz 86—54 re nőtt Tanulóhiány, a gyerekek Terhelődre járnak Magyarországhoz ontották Szí. tannyelvűvé tették Sri. oezt. állítottak fal. 8sL óitrt. állítottak fel. Szí. oszt. állítottak fel. Csekély létra, táradéi rwA* járnak Bal. tették ff agykér tiltakozott » mtl. lak. felállítása elles, Klek éren állították föl, a tanulók Nagykérre járási: Bzlorákká tették. Csökkent létetóra 2 szí. oszt. állKettak M, 8 raL óra*. áS. 1 szL oszt. állított rk, ibevá 8 év alatt L w. 1. anyanyelvű jelentkezett A többi aaagyar. Kopsz. 35-bea A fetmiartó földbírtekoa földjét felosztották, a maradék- birtokosok ne® járulnak hozzá Szlovákká tették Parsad 8—1. Kolfa köss S—S. ógyaüa átl. «—2. Eperjes sv. 3—2. Rlmapóterfala ál!. 2—1. Rimaszombat 14—4. Rimatamádala S—1. PeLsőc ref. 8—1. Rozsnyó áH. B—2. Rozsnyó rk. 4—1. Ipolyság A. 8—1. Bodrogszordaheíy áll. S—1. Megszűnt osztályok 64. Szlovákká tették Szlovákká tették Szlovákká tették Megszüntették Szlovákká tették A fenntartó földbirtokot felosztották, » in ey kisebbedott uradalom nem bírja a terhét Megszüntették Szí. isk.-t áll. helyébe A másvailásua.k felvételét megtiltották, ezért csökkent a létszám Megsz. kisebb léte*, miatt Létesökkontés a szí. iskola miatt Szlovákká tették, 30 aluli létez, miatt az áll. seg-élyt megvonták, tanulói a rk.-ba járnak Az áii. szí. iskolába 43 ref. és 40 rk. gyerek jár, kik vallások tatásban magyarul részesülnek Csekély létszám. Tanulói reí.-ba járnak Szí. tannyelvű lett Tanitóhiány miatt szünete! (Nb. E táblázat összegezése azért nem vág te Ijesen egybe az előbbiével, ami az osztályokat illeti, mert az iskolafenntartó községek és egyházközségek több helyen uj osztályokat állítottak föl a tűrhetetlenné vált zsúfoltság enyhítésére.) Lehetetlen egy pár szót nem szentelnünk a megszüntetés magyarázatának. A kormányhatóságok, ha egyáltalán foglalkozni akarnak evvel a kérdéssel, valószínűleg arra hivatkozhatnak, hogy az elemi iskolák számának redukálása egy okszerű rendezés eredménye, a megszüntetett iskolák mellett ott van a másik oldalon az újonnan felállított iskolák ténye, mely ezt bizonyltja. Rá kell mutatnunk azonban arra, hogy az újonnan felállított iskolák távolról sem pótolják az elveiteket sem számban, sem okszerűségben s a szlovák iskolába járó magyar gyermekek nagy száma a mi követeléseink jogosságát igazolja. A legjobb bizonyítékot szolgáltatja azonban a mi igazunk mellett az az eset, amikor a kormány is elismeri a szlovák iskolákba járó gyermekek magyar anynnyelvét avval, hogy a vallás- oktatást ezen engedi meg. Ilyen pl. a pelsőci eset, ahol 73 magyar gyermek jár a szlovák állami iskolába (ennyit tanít a lelkész magyarul vallástanra) — mert a két magyar felekezeti iskola nem képes befogadni az összes magyar tanköteleseket. Hiheiellen, bogv mi mindenféle szempont játszik bele az iskolák életébe. 1 Hoyisska Fereiac oki. 1 g-épészmérnok minisz- I tcrííeg- eng-edélyezett autóiskolája, Nyiira. Í jelentkezések állandóan zi | iraHMra»w«uiuwi*ira«uHiMM«i||| III 1111111111111111 i Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes üáit megjelenik minden hét csütörtökién Fizessen elő a mr lépes iét-r® Yigüriataá m. L «l Hetatoy A. 1. •. Nj-itratósíór tíl. L *.
