Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-30 / 75. (2000.) szám
16 rPIOTMMA<^ARHTT5MiI¥ Ifgt márefaa 80, wambat I^to«A®I>A^A'Gr' mamassem Magyar exg§rtpolifika Irta a P. M. H. részéire: SEC& LÍU3S ny. államtitkár, országgyűlési képviseld a Magyar Kaikeresketielmi Intézet ügyvezető alelnOke Budapest, márciius vegén. Küűfceresíbed'el- mi mérlegünk passzivitása arra indította a magyar kormányt, hogy a magyar export megszervezését kezébe vegye. A m ezőgaadasági export irányítását fentartotta magának, amikor a m. kir. földimLveiésiigyi mánisatérinm kebelében olyan exportba vadait létesített, amelyet a minisztérium tisztikara vezet. iipari Mvitel lebonyolítására állami támogatással részvénytársaság alakult, amelynek igazgatóságában nyolc nagyíbankunik elnöke i;ÜL A mezőgazdasági kiviM nem csupán gabonánk, lisztünk és állataink minél sikeresebb elhelyezésére törekszik, hanem meg akarja szervezni magvaink, baromfi termékeink, gyümölcsünk, főzelékeink, tej és tejtermékeink számára egyfelől a belső termelést, másféléi azoknak külföldi piacokat akar biztosítani. A magyar mezőgazdaság nagyszerű eredményeinek sikeres gyüimöl esöztetéséhez mdlőztetetlen a termékeknek „uniformiro- zása“ Értjük alatta az egyenlő minőségű cikkeknek a tartósságot biztosító csomagolásban való szállítását, azt a nagy exportáliamoík által olyan tökéletességre vitt művészetet, amelyet mi is most már elsajátítunk. Ennél: első lépését képezi az erre alkalmas mezőgazda- sági cikkeknek márkázása, amit már a vajnál megkezdünk és gyors ütemben fogunk többi árucikkünknél is bevezetni. Mindezt pedig a kereskedelem felhasználásával és a kereskedelmen keresztül fogunk lebonyolítani. Iparunk exportjának megszervezésénél azokat az utakat fogjuk elsősorban járni, amelyeket a békéidében is már kitapostunk. Lépéseink sikerrel kecsegtetnek, mert teljes megértéssel találkozunk a körüilöttünk fekvő országok nagyiparánál, amely igen bölcsen megérti, hogy ott, ahol közös érdekek állanak fenn az okos kooperáció mindkét félnek csak javéra válhat. Gsehszávákia ipara részéről é téren akadá- lyoikíha eddig nem ütköztünk és erős reménységgel bízunk benne, hogy ez az együttműködés mindkét tényező gazdasági életének hasznára lesz a jövőben. A jövedelmező termelés feltételei Irta: SZABÖ ISTVÁN gazd. akadémiai tanár A hossantartó rendik ívül hideg időjárás már eddig is nagyon sok kimutatható kárt okozott a gazdáknak. A múlt évi rossz takarmánytermés miatt gyengébb minőségű takarmányon tartott állatok, a hideg következtében nem csak snJyvesz- teséget szenvedtek, de termelésük is erősen meg csökkent. Nagy répa- és bmgonyatömegek teljesen megfagytak, tönkre mentek. Ezzel a bajnak még nincs vége. Alapos ugyanis az aggodalom a tekintetben, hogy az őszi vetésekben i® nagy bárt okozott * szokatlan hideg % ha talán nem is fagytak ki, de úgy megvannak viselve, hogy csak gyenge termésre van kilátás. Ily körülmények között természetszerűleg a tavaszi vetések lehető biztosítására éB a fagy által megviselt őszi vetések felsegitésére kell a gazdáiknak gondolni. Minden ok megvon tehát arra, hogy a tavaszi vetések termésének biztosítása céljából, mindazon eljárásokat igénybe vegye a gazda, melyeknek alkalmazása meUett, a jó eredmény nem szokott elmaradni. Első és eimaraihatatlan feltétele a sikernek; a talaj gondos előkészítése. Az őeszel tavasziak alá megszántott földek ne szánta,ssamak fel újra a tavaszi vetés előtt, de csak kellőiképpen ponhanyi- tássanak meg, olyan eszközzel, amely a gazdának éppen rendelkezésére áH és amely legjobban célhoz vezet. Ez lehet foigasborona vagy extixpátor, esetleg tárcsásborona, mely ntóbbi eszközt a felü let elrónázáea céljából a boronának kell követni. Ha igy jár el a gazda tavasszal a talaj előkészítésénél, az esetben biztosítja szárazság esetére azt a nedvességei, mely a talajban az ősz és tél folyamán elraktározódott, ősszel tavaszi alá megszántott földön, csak akkor engedhető meg a tavaszi szántás, ha a föld nagyon megülepedett, vagy ha feltűnően kigazdosodott. Áz már . magában véve nagy hiba, ha tavasziak alá nincs a föld ősszel felszántva. így nem is képződhet elegendő kész tá-plálóanyag, de nincs is meg a lehetősége annak, hogy a talajban elegendő nedvesség tartalékoltassék, mely körülmény tartós szárazság esetére, a termésre végzetes hatással lehet. Ha már ez a hiba mégis fennforog, legalább arra törekedjen a gazda, hogy a földet olyan állapotban szántsa fel, midőn az, a szántást követő egyszerű boronálássol porhanyóvá tehető, különben állatot és eszközt ront, anélkül, hogy jó talajin inőséget teremtene. Hasonlóan fontos körülmény az idejében való vetés és a vetőmag gondos előkészítése is. Úgy a tavaszi búza, valamint az árpa is nagyon igényes növények * miután tenyészidejűk úgysem hosszú, ezt. a rövid tenyészidőt a késői vetéssel nem sza bad megkurtitani. A késői vetés ugyanis nem a kósedehnezés arányában késlelteti az érést, de a természet által kiszabott határon bellii az érés bekövetkezik, azonban a megrövidült tenyészidő mellett természetszerűleg kisebb lesz a hozam. Az íb bizonyos, hogy csak a tiszta, jól fejlett, kifogástalan csiráképességii mag után lehet jó eredményre számítani. Erőteljes, minden káros ha- i ássál szemben eTlentálló növény csak ilyen magból fejlődhet. Hitvány vetőmag után, csak kivételesen van tűrhető termés, kivételekre pedig a termést nem szabad alapítani, mivel a kiadások rossz termés esetén is csaknem ugyanazok. A talaj helyes előkészítése, az idejében való vetés és a jó vetőmag használata mellett a sikernek elengedheti en feltétele az is, hogy a talaj olyan tápanyag készlettől rendelkezzék, mely égy jó termés előállításához szükséges. Még oly földeken sem mondható a talaj tán- anyagkészleto kifogástalannak, ahol a földek 4—5 évemként rendszeres tetállótrágyázáeban részesülnék. Az istídlóttágy^ tartalmazza ugyan mindazon táfdálÓHmyagokait, melyekre a növényeknek szükségük van, de az bizonyos, hogy az istállótrágya íoszforsavtartalma a többi fő táplálóanyagokhoz: a nitrogénhez és a káliumhoz viszonyítva kevés is és ez a. fontos táplálóanyaga a gyökerek által nehezen felvehető alakban van jelen. Ehhez járul még az is, hogy talajaink legnagyobb része foszforsavban természettől fogva is szegény, de a szokásos, túlnyomó gabonaféle termelése következtében, foszforeav tekintetében meg is van fogyatkozva. A jobb termés biztosítása céljából tehát nagyon kívánatos, hogy gazdáink nyaljanak hozzá a fosz- forsavas műtrágyák, különösen pedig a könnyen óldódó és gyorsan ható szuperfoszfát használatához. Egyáltalában nem helyt álló az a vélemény, hogy a tavaszi kalászosoknál niinc* a seuperfosz- fáfcnak hatása. Eredménytelenséget csak olyan gazdák láttak a tavasziak szuperfoszfátozása után, akik csak tavasszal ée akkor is rosszul szántottak; de ősszel felszántott és tavasszal gondosan előkészített földeken, szuperfoezfát alkalmazása mellett tavaszi búza és árpánál, valamint zabnál is kétszeres termések is elérhetők a nem szuper- foszfátozottakkal szemben. AlkkoT van pedig a szuperfoszfátnak nagy termessz a.pőritó hatása, ha tavaszi kalászosok alá, — feltéve hogy a föld nincsen hóval borítva — azt még a tél folyamán kiszórjuk s a föld felületén hagyjuk, mely esetben a vetés idejére az fel van oldódva s a fejlődésnek indult növény azonnal fel is használhatja. Kifogástalan a hatás mindenesetre akkor is, ha közvetlen a vetés előtt szórjuk el s a vetés előtt beboronáljuk, vagy ha kombinált vetőgép használata esetén a vetéssel egyidejűleg adjuk azt. Tavaszi búza, árpa és zab alá legjobb adag, — ha azt szórva adjuk: Ivat. holdanként 100—120 kg. magyar holdanként 75—90 kg. Kombinált vetőgéppel elegendő ha a jelzett adag kétharmadát, vagy felét adjuk. Olyan talajokon, ahol rendszeres istállótrágyázás folyik, elegendő a szuperfoszfát használata egymagában; de ott, ahol istálló trágya hiány van és a talaj kötött vagy közép kötött természetű, ehhez még alkalmazni kell nitrogéntartalmú műtrágyát is, legcélszerűbben mésznitrogén alakjában, melyből kait. holdanként szántén 100—120 kg.. magyar holdanként 75—90 kg-ot használunk. Ha szupert oszfátot is és mésznitrogént is használunk, a.z esetben a kettőt összekeverni nem szabad. Mindkét műtrágya használata esetén a következőképen járhatunk el: Ha mindkét műtrágya használata tavaszra marad, félsz órát ott, — az esetben a mésznitrogént tavasz- szol, amint a földre rá lehet menni, azonnal elszórjuk és beboronáljuk, mely munkálat legalább pár nappal a vetést megelőzőleg történjék, hogy igy a mésznitrogén maró hatása a csirának no ártson. Ha mindkét műtrágya használata tavaszra marad, az esetben, amint az ősszel megiszántott földre tavasszal rá lehet menni, előbb szórjuk el a mész- nitrogént és ezt boronáijuk be, pár nap múlva pedig, közvetlen a vetés előtt, szórjuk el a szu- perfoiszfátot és kézzel! vetés esetén a vetőmaggal együtt, sorvetőgép használata esetén pedig a vetés előtt boronáijuk be. A,mésznitrogént nem szabad kombinált géppel, a maggal együtt sorba vetni, mivel a csírázó növényt tönkre tenné. A répa és a burgonya. i.s nagyon meghálálják a sztiperfoszfátozást, még akkor is, ha ietáüótrágyazott földbe kerül az. Emeli a termés mennyiségét, Javítja a répa cukor- és a burgonya keményitő- tartalmát és eltarthátóbbá teszi ezen könnyen romlandó terményeket. Istállótrágya hiánya esetén a zab és a burgonya, szuper foszfát mól tett kflíönöeen meghálálja a mész- uitrogént. A tél fagya által nagyon megsan ya-rgatof/t őszi vetések tetoegitéeére nagyon jó a méaznSbrogén mint fejtrágya. Ez ecetben, vagy* ha a nréeznk- rogént ax őszi vetésre tavasnál szórjuk fel, — a fejtrágyázást akkor kell vége zni, mádőn as őszi vetés még fejlődésnek neon indiait;, mert a fejlődés megindulása után használva, perzselő hatással van a levélzetre, amely azért baj, mivel amiugyis megsanyargatott vetést érint. Fejtrágy* gyanánt mész- nitrogénből 100 kg körüiM mennyiséget keü kát. holdanként használni A bebononálás emeli a jó hatást. Terméseredmények tekintetében Szlovenszkó nyugati ée keleti része között óriási a különbség. Nem szenved kétségei* hogy ennek oka főleg ab-' boa rejlik, miszerint a keleti részeken a műtrágya használata még nincs eléggé elterjedve, ősszel is többet kellene a szuperto&ziátból használni, de a tavasziaknál is általánosabbá kellene a szuper- foszfát használatát tenni. Feltűnő: Hogy tavasz- szál csak egyharmada használtatik fel annak a mennyiségnek, mint amennyit ősszel igénybe vesznek a gazdák. Kétséget nem szenved, hogy a jövedelmező gazdálkodás alapja, a foarfonsa/va* műtrágyák helye* alkalmazásán múlik, ezek között pedig a szuper foszfát vezet. Ennek használatától meg ax se riassza vissza a gazdákat, hogy az most kiesé megdrágult. (K 3.85 kg-ként.) 12.4 millióval csökkent a magyar bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 23-iiki kimutatás Bzerint a március 15- iki állományával szemben 12.4 millió pengővel csökkeni. E caökkené* egyrészt a zeir óbe fizetésekből, másrészt az érokéezlet apadásából ered. Az állami zesirószámlákra 3.3 millió pengő, az egyéb zeiróexámJákra 0,7 miSfló pengő befizetés történt úgy, hogy as öesz-zeiróállomán y 4 millió pengővel emelkedett. Az érckéaxlet devizaigénylések folytán 8.4 millió pengővel csökkent. A váátó- benyujtások összege a* esedékességek összegért 19 millió pengővel haladta meg. Csökken a Magyarországra Irányuló faklvitel. Noha Magyarország 1928. évi fabehozatala 856 millióval rekordot ért ei, (80 millióval magasabb volt, mint 1927-ben ée 220 máltíóval magasabb, mint 1926-bam), a Magyarországba irányuló csehszlovák kivitel, amely 333 milliót tett ki., 15 millióval kisebb, mint 1927-ben. Ugyancsak csökkent a Magyarországba irányuló lengyel kivitel 21 millióval, mig Románia, Jugoszlávia és Ausztria kivitele 376 millióról 489-re emelkedett. Érmek az eltolódásnak az okát abban keil keresni, hogy a középeurópai konjunktúra magában Csehszlovákiában ée Lengyelországban idézett elő faeztfflcség- letí nagy emelkedést e a fennmaradó fölösleg jobb árok mellett talált elhelyezést a többi középeurópai államban, mint Magyarországon. Ez okozta, hogy Románia kivitele Magyarországba 212 millióról 282 millióra, Jugoszláviáé pedig 104 millióról 145 miiílilióna emelkedett, mig a középeorópai konjunktúrában szintén érdekelt Ausztria 60 millióról csak 62-re emelhette Magyarországba szóló kivitelét. Csehszlovákia jelentős veszteségeket szenvedett a Magyarországba szóló metszett anyag-, gömbfa- ée tolpfaszálKtásban, csupán tűzi faki vitele emelkedett, mert a középenrópai konjunktúra ennek nem tudta hasznát venni. Általában Csehszlovákia tavaly a magyar fabehozatalnak még 39 százalékát látta el, mig 1928-ban 48 százalékát, 1926-ban 37 és 1927-ben 45 százalékát. Járási tejszövetkezetet alapítottak Nyitrán. Nyiitrai tudósát ónk jelenti: Az országos földmüve lési tanács közreműködésével a napokban megalakították Nyitrán a járási tejszövetkecetet. Az alakuló gyűlésen Haláchy járáei főnök elnökölt. A tej sző vetkezet napi tízezer liter tejet fog feldolgozni. A szövetkezeiét az állam hathatós támogatásiban részesíti. A gépeket az állam ajándékozza a szövetkezetnek, azonfelül is különféle kedvezményekben fogja részesíteni. A járás egyes helye in tejgyüjtő állomásokat szerveznek, melyek modern hűtőkkel lesznek ellátva. A szövetkezet érdekében nagyarányú agitáció indult meg, mely egyre szélesebb mederben folytatódik. Mint értesülünk, a szövetkezet rövidesen megkezdi működését. Gazdasági tanfolyam Csábon, A magyar nemzeti párt egyik legéletrevalóbb és legértékesebb programpontja a magyar gazdának rendszeres oktatása, a modern földművelés módozatainak, a többtermelés eszközeinek és az állattenyésztés tudományának elsajátítására. Az Ipolysági mezőgazdasági szakosztály az elmúlt tél folyamán Bárt, Pásztó és Csáb községekben rendezett igen jól sikerült tanfolyamokat, amelyeken Ná- nássy Gyula nyugalmazott jószágfelügyelő, az ipolyságá szakosztály agilis igazgatója, Jancsó Kálmán földbirtokos, Ladányi Károly dr., Bán- dy Endre állatorvosok és Geleta Károly szőlészeti intéző töltöttók be az előadói tisztet. A tanfolyamokon több mint száz kisgazda vett részt. Különösen jól sikerült és valóban eredményes volt a március 17-éu befejezett csábi tanfolyam, melynek megrendezésében Jády Károly körzeti titkárnak Balga József és Jakab, József voltaik a segítségére. A tanfolyam vezetőjének Nánássy Gyulának értékes előadása teljesen felölelte a téli tanfolyamok talajművelő,si, növénytermelési és az okszerű trágyázás anyagát. Bándy Endre állatorvos az állattenyésztést és a pusztító állatbetegségek elleni védekezést ismertette, inig Geleta Károly a.z okszerű szőlőmivelést és helyes borkezelést ismertette. A valóban komoly megértés és testvéries együttműködés jegyében lefolyt tamfo lyarn záróvizsgáján megjelentek Fussy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és Salkovsziky Jenő dr., a párt országos alelnöke. Fussy Kálmán képviselő beszédében rámutatott a mai nehéz viszonyokra és hangoztatta a tanulás és nagyobb tudás nagy fontosságát, Solikovswky Jenő dr, magas szárnyaié su szép beszédében dicsérte meg a hallgatókat és további kitartásra buzdította ökot Wegetejn Debrecenben 1929 jnliis 1—31-ig Előadások, kirándulások, sportok, hangversenyek, tanulás, szórakozás és üdülés Vasúti és visumkedvezmény Külföldiek részére tandíjmentesség Felvilágosítással szolgál a titkárság: Debrecen, Ferenc József-ut 24. ül. emelet xx A Nyári Egyetem összes eddigi tanfolyamait annyira hasznosnak ée élvezetesnek találta a hallgatóság, hogy valamennyien önkéntes terjesztőivé váltak az trj eszmének. A hallgatóság oksó és nagyon jő ellátásban részesül, külföldiek teljes tandíjmentességet élveznek. 50 százalékos vasúti kedvezményt és kedvezményes vízumot kapnak. Aki tehát a művelődést és a kellemes nyaralást össze akarja kapcsolni, annak sem szellemi, sem szórakozási igénye kielégítetlenül nem marad. A legolcsóbb, leghasznosabb, legteljesebb nyaralás. Kérjük a tanfolyamon résztvenni kívánókat, hogy címüket haladéktalanul közöljék a titkársággal (Debrecen, Ferenc József-ut 24., III. em.) Kibővítik Ausztria cukorrépavetési területét. Ausztriában a cukorrépavetés az előbbi évekhez képest erősen késik. A vetési terület a tavalyihoz képest ismét emelkedni fog. Alsóausztriáiban a bővülés 2—3 százalékos lesz, de Felsőausztriában nagyobb. A svájci állatkivitel állami támogatása. A svájci szövetségi államok konföderációja megengedte, hogy a svájci álaltkivitelnél állami pénzből fedezzél: valamennyi transzportnak a rakodó állomásból a határállomásig való szállítását. Ugyancsak az állam fizeti meg a kivitellel összefüggő különböző illetékeket. Ez a jelentős engedmény március It-től április végéig érvényes. A régikorona-hitelezők védegyesületének beregszászi taggyüjtó nagygyűlése. Beregszászról Írják: A régikoronr,hitelezők és postatakarékhitelezők magánérdekeltjeinek szlovenszkói és ruszinszkói országos védegyesülete, amely március 17-én Zsolnán megalakult, működését Beregszászra és környékére is ki akarván terjeszteni, Beregszászon április 7-én féltizenegy órai kezdettel országos taggyüjtő nagygyűlést tart a városháza nagytermében. Előkészületek a német állatvámok fölemelésére. A német birodalmi gyűlés kereskedelempolitika i bizottsága elhatározta, felszólítja a kormányt, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot, amely az állatvámokat a husvámokhos: módosítsa. Ennek alapján, mint jelentettük, a német Bontésvámokat az eddigi 16 márkáról 22 márkám emelnék fel 100 kg-ónként, a szarvasmarha vámot pedig az eddigi 16 márkáról 22.50 márkára. Ugyanakkor megiszün te tűék a sertésszalonnára szóló ideiglenes vámdij- szabást is, amely 14 márkát tesz ki és szerződéses díjszabást vezetnének be a Svédországgal kötött szerződés alapján, aza.z 20 márkám emelnék fel 100 kg-k ónt. Ugyancsak megszüntetik a zsír 6 márkáB átmeneti vámját és szerződéses vámmal pótolják, amely 10 márkát tenne ki. Ez a tervezett vámemelés nem érinti Csehszlovákiát, ami a zsír-, szalon na- ós sertés vonókat illeti. Azonban a szarvas- in altba vámok rij díjszabása erősen sújthatja, a Németországba irányuló csehszlovák kivitelt, ha ez a kivitel állategészségügyi okokból nem volna betiltva. _
