Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-30 / 75. (2000.) szám
1*81 Március 80, gsosubat. Felmentéssel végződött Egyed Aladár lazítást bünpere Törköly Jézsef szsüátor védSkeszétlébeii sorra cáfolta a vádirat állításait A tornaijai aülátaillelepleiés epilógusa a rimaszombati kerületi bíróságon- Rimaszombat, március 29. (Salat tudósítónktól.) A rimaszombati kerületi bíróság szerdán tárgyalta Egyed Aladár sajógömöri ev. lelkész politikai bünperét, amelyet a tornaijai járási hivatal feljelentésére a rimaszombati államügyészség indított ellene a tornaijai hősök emlékoszlopának lelep- lezése alkalmából múlt év április 10-én elmondott ünnepi beszéde miatt. A vádirat szerint Egyed Aladár a rendtörvény 14. §-ának 1. pontjába ütköző bűncselekménnyel vádolta meg az ügyészség, mert a tornaijai csendőr- ség jegyzőkönyve szerint az ünnepi beszéd során állítólag azt mondotta, hogy: „Békét csináltak, de béke nincs, meri azt úgy csinálták meg, hogy háború legyen. És háború lesz is, mert a nem igazságos alapon megkötött béke nem állandó. Érezzük azt mindnyájan, hogy a háború a láthatáron van. Erről beszélnek és írnak titkosan és nyíltan is, ennek közelségét mindenki előre látja s az uj háborútól várja a javulást s hogy a mostani határok Magyarország és a magyarok javára meg lesznek változtatva." Az emlékmű-avatás után három nappal a tornaijai csendőrség beidézte Egyed Aladárt, aki kihallgatása alkalmával kereken megcáfolta, hogy ünnepi beszéde a fent inkriminált részt tartalmazta volna és átadta a csendőrparancsnoknak a beszéd hü szövegét. Ennek dacára lázitás címén a bűnvádi eljárás megindult ellene. Mit mondott Egyed Aladár tornaijai beszédében A szerdai főíárgyaláson Egyed Aladár tagadta a vádiratban foglalt bűncselekmény elkövetését és az vallotta, hogy a hősök emlékoszlopának leleplezésénél pacifista érzelmű beszédet mondott Átnyújtotta a kerületi bíróság elnökének a vád alapját képező ünnepi beszéd azon részének szövegét, amely a békéről és háborúról szólott s amely így hangzott: — Most, amikor a hu svéti fény még itt ragyog a fejünk körül, a feltámadott Krisztus szózatával üdvözöllek benneteket: békesség nektek. Az igazi békesség csak az, amelynek a krisztusi igazság az alapja. Békességet várnak győzők és legyőzőitek egyaránt. És még nincs békesség, mert nem elég a békét pontokba szedni, aláírni és megpecsételni, ha abban nincs a Krisztus igazsága, a háború viharai támadnak belőle. A háború előtt béke volt, de ez nem volt igazi béke, a népek hiába konferenciáztak, hiába építettek békepalotát, háború lett belőle. Most is békéről beszél mindenki, béke után áhítozik mindenki, konferenciáznak is újra, mégis titokban fegyverkeznek a nemzetek s amikor még a koldus-igazolványt meg sem kapták a hadirokkantak, amikor a hadi-özvegyek még mindig járnak a hadisegély után s a háborúban nyomorékká lett bősök mankói végén a gumi még el sem kopott, már is küldözgetik egymásnak a meghívót a halál dáridójára. A békét, ha a szuronyok hegyére ültetik, háború lesz belőle! Pedig soha sem volt alkalmasabb talaj a béke fájának kinövesztésére, mint most. Ezt a talajt a hadi-özvegyek, hadiárvák, hadirokkantak szivében a háború vas-ekéje szántotta jó mélyre. Itt van a legalkalmasabb idő, hogy a béke magvait elvessük s ha kell, szent háborút indítsunk a háború ellen, A rendtörvény 50. §-ának 1. bekezdése szerint Egyed Aladár a bűncselekményt azzal követte volna el, mert: „több személyt fellázított a,z állam ellen, annak keletkezése miatt14. Egyed Aladár hivatkozott arra, hogy ő a csehszlovák köztársaságról ás annak keletkezéséről, még a vád által idézett mondatai szerint se mondott semmit, tehát, az idézett §-ba ütköző bűncselekményt nem követte el. Tanúvallomások Utána Molnár Lajos tornaijai állami főjegyzőt hallgatta ki tanúként a tárgyalást vezető elnök. A tana mindenben megerősítette a vádlott védekezését, kijelentette, hogy az ünnepi beszéd szószerinti szövegére már nem emlékszik, de amikor az elnök felolvasta előtte Egyed beszédének szövegét, azt vallotta, hogy ez a szöveg mindenben egyező azzal a beszéddel, ami a tornaijai hősök emlékünnepén a vádlott ajkáról elhangzott. Kijelentette még azt is, hogy Egyed Aladár a csehszlovák köztársaságról az ünnepi beszéd során egy szóval sem emlékezett meg és hogy pacifista, béke melletti beszédet mondott. A vád második tanúja Leső József, jelenleg rimaszombati pénzügyi kirendeltségi tisztviselő vallomásában azt állította a főtárgyaláson, hogy már nem emlékszik a beszéd szövegére, de az Ügyed által benyújtott szöveg felolvasásakor kijelentette, hogy az nagyjában fedi a leleplezés ■ i Lkaiméval elmondottakat, azt azonban határozottan állítja, hogy benno volt az is, hogy Egyed Aladár a megszabadulást csak a háborútól várja, Azt, hogy a csehszlovák köztársaságról beszélt volna a vádlott, nem hallotta. Törköly József dr. védő a tanú megesketé- sének mellőzését kérte a Bp. 221. §. 6. és 4. pontja alapján, mert szerinte a józan ésszel ellenkezik, hogy egy ünnepi szónok rokkantak, hadiözvegyek és árvák jelenlétében háborúra izgathasson s hogy akár a vádiratban állatott mondatok, akár az Egyed Aladár szerinti szöveg 8-ilk bekezdése után az a konklúzió következhetett volna, hogy tehát csináljunk háborút, hogy még több hadiárva, hadiözvegy, hadirokkant s még több szenvedés legyen s igy bizonyítóttnak lehet venni, hogy a tanú vallomása lényeges körülményre nézve valótlannak bizony ült. Guza Ferenc csendőrőrmester hivatkozott a tornaijai járási hivatalhoz beterjesztett jelentésére, amelyben részint mint fültanu, részint mint a kihallgatott tanuk vallomásának össze- gezője reprodukálta vádlott kijelentéseit. A védő kérdésére a tanú azt felelte, hogy az Egyed Aladár által a csendőrparancsnoknak átadott beszéd-szöveget a tornaijai járási hivatalhoz terjesztették fel. A vád utolsó tanújának kihallgatása után Törköly József dr. védő indítványt tett a bizonyítás kiegészítése iránt és kérte a védelem által a vizsgálat során megnevezett tanukat, Dnsza János pelsőci ref. esperesnek és Kövér Árpád tornaijai ref. lelkésznek kihallgatását elrendelni. A kerületi bíróság rövid tanácskozás után helyt adott a védő indítványának. Dusza János esperes tanúvallomásában azt mondotta, hogy Egyed Aladár szónoklata a béke valóságos himnusza volt, amely a körül a gondolat körül mozgott, hogy a* emberiség csak beszél a békéről, de nem tartja meg és arra hívta fel a hallgatóságot, hogy a béke érdekében indítsunk háborút a háború ellen, mert boldogság és megelégedés csak akkor lesz. Megható volt, mikor az ősz főpap emelt hangon azt a kijelentést tette, hogy Egyed Aladár ünnepi beszédét bátran meri papjai elé mintaképen odaállítani, hogy hasonló alkalommal ilyen beszédeket mondjanak. Kövér Árpád tornaijai lelkész szintén azt vallotta, hogy Egyed szónoklata minden izében pacifista érzelmű volt és egyetlen részletében sem tartalmazott olyasmit, ami a köztársaság ellen, annak keletkezése miatt lázitott volna. Törköly József dx. védő a vád tanúinak megesik etése ellen szólalt fel ezután, mert Leső József fő tárgyalási vallomása homlok-ellenkező azzal, amit a tanú első kihallgatása alkalmával jegyzőkönyvbe mondott, Guza Ferenc vallomását pedig a vád egyik s a védelem két tanúja cáfolta meg. Az ügyész a vád összes tanúinak m egedre lését kívánta, a kerületi bíróság azonban. rövid tanácskozás után a kihallgatott összes tanuk megesketését rendelte el, ami miatt Vágási Béla dr., ügyész semmis égi panasszal élt. Törköly József dr. védő ezután beterjesztette a kerületi bírósághoz a tornaijai csendőrség bizonyítványát, amely szerint Egyed Aladár első kihallgatása alkalmával átadta a csendőrpa- rülményre nézve valótlannak bizonyult. Az államügyész vádbejzéd helyett csak' annak kijelentéséire szorítkozott, hogy a vádat egész terjedelmében fenntartja. fittül József véditseszéde ▼eznék tóért, ami miatt Egyed Aladárt büotMoi akarják. Masaryk elnök elismerte már, hogy a békeszerződések nőm kifogástalan alkotások. Világos tehát, hogy a békeszerződéseket kritizálni szabad g ez a szabadság maga kizárja a jelen esetben a bűnösséget. A vádirat minden betűjét sorra cáfolta ezután a védő. Wilson-, Henry-, George-, JuvenelV, Nítti-, Mussolini- és Tnsár-idézelekkel, majd újra a köztársaeági elnök jubileumi deklarációjára visz- szatérve ezzel bizonyítva, hogy a köztársasági M- nönk sincs egy véleményen a vádhatósággal a békeszerződések tekintetében. A tény- és jogkérdés szempontjából precízen és megtámadhatatlan judLiámmal felépített védőbeszédének végén Törköly József dr. újból megállapította, hogy a vádlott a kérdéses ünnepélyen ideálisan pacifista beszédet mondott, ezzel az egée* emberiség érdekében cselekedett, bűncselekmény fenn ném foroghat tehát, ez alapon kéri a vádlott felmentését. — Ha a köztársasági elnök Jnbihrmi iratában — mondotta Törköd dr. József végezetül — azt mondja a pacifizmusról, hogy az nemcsak erény, de szükségesség, úgy kérem a kerületi bíróságot, hogy ítéletében ne helyezkedjék az állam fejével ellentétbe s nem mondja ki, hogy a pacifizmus nem erény, de bűn, nem szükségesség, hanem kiirtandó. büntetendő cselekményt Zárszó A zárszó jogán Egyed Aladár szólalt fel ezután röviden: — Három körülményre akarom még felhívni a kerületi bíróság figyelmét ítélethozatal előtt. Egyik öcsém Kainikov miatt mint hnd&préd- Őrine3tcr esett el, a másik pedig mint főhadnagy küzdötte végig a háborút, az olasa fronton ssem- i5vési kapott, megvakult és elkeseredésében idehaza főbelőtfn magát. Hát el lehet azt képzelni, lehet-e mrt jósán ésszel elgondolni, hogy én ezeknek a szerencsétlen fiuknak édes testvére, aki magam te két éven át kivettem részemet a front minden borzalmából s naponta százakra menő halottat temettem el, mint tábori pap, hogy akkor én özvegyek, árvák és nyomorék rokkantak síró arcát látva, a háborúra tudjak uszítani, akit pedig papi cokiim kötelez ezenkívül az emberiség békéjének szolgálatára. Szent esküm megcsúfolására nem vagyok kapható! R felmentő ítélet Rövid szünet után a kerületi bíróság elnöke kihirdette az ítéletet, mely szerint a védelem által előterjesztett bizonyítékok és kihallgatott tanuk vallomása alapján a vád és következményei alól Egyed Aladárt bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélet indokolása legkisebb részleteiben is elfogadta a védő által felhozott indokokat és bizonyítékokat. Az államügyész az Ítélet ■ ellen semmiség! panaszt ée fellebbezést jelentett be. Ez ntán került sor Törköly József dr. védőbe- szédére. Közel egyórás, jogi, politikai és pszichológiai érvekre bástyázott hatalmas védőbeszéd volt. Azzal kezdte, hogy Angolorsságnak, a köz- szabadságok hazájának van egy jogi intézménye, a vádesküdtszék. Politikai bünperekben csak akkor lehet valaki vádlott s akkor kerülhet ügye főtárgyalás elé, ha a vádesküdtszék vád alá helyezte. Ha a köztársaságnak volna ilyen, jogintézménye, akkor a ma szóbanlevő politikai bünperben nem volna főtárgyalás, mert olyan esküdtszék nincsen a világon, amely a jelen ügyben vád alá helyező határozatot hozott volna. A vádlott — állapította meg v élőbeszédében Törköly József dr. —a kérdéses ünnepély utáni három nap múlva a csend őre ég kezébe adta a szónoklatának egyik példányát, ezzel bizonyította be legjobban ártatlanságát, mert ha beszéde olyasmit tartalmazott voltra, ami miatt félhetett volna, bizonyára nem siet a fontos dokumentum előkutatásával. A vád egyik tanúja a vádlott védekezését erősítette meg, Leső József vallomását pedig a kerületi bíróságnak nem szabad elfogadnia, mert olyan embernek vallomása nem jöhet tekintetbe, aki memóriáját csak az embertársára hátrányos és káros momentumokra tudja koncentrálni. A vád másik tanúja sem tudta alátámasztani az ügyészség által emelt vádat, ellenben a védelem tanúi valamennyien megerősítették, hogy Egyed Aladár pacifista érzelmű beszédet mondott s ugyancsak valamennyi tann vallomása megegyezik abban, hogy a vádlott a csehszlovák köztársaságról és annak keletkezéséről egy szó említést sem tett. Három az értelmiség magas fokán álló, erkölcsileg kifogástalan tanú (közöttük kettő lelkész) esküvel bizonyította, hogy a szónoklat pacifista volt, hogy a vádlott a béke mellett beszélt és szónok- alán ak egyik részéből sem volt kiérezhető a háborúra uszítás célzata, hanem ellenkezőleg, az a tendencia fűtötte át, hogy mindent el kell követnünk, hogy többé háború ne lehessen. De hiszen a vád nem az, hogy háborúra uszított a vádlott, hanem az, hogy a köztársaság ellen lázitott több személyt az állam alakulása miatt, holott még a vádirat sem állítja, hogy a szónoklat hatása alatt valaki fellázadt volna s még az államügyészség sem állítja vádiratában, hogy a csehszlovák köztársaságról vagy annak keletkezéséről a vádlott mondott volna valamit. — De még ha Egyed Aladár a vádirat rendelkezési részében foglaltakat mondotta volna is, nem követhetne el bűncselekményt) mert a békeszerződésekről, azoknak jó vagy rossz voltáról, igazságosságáról beszélni semmiféle törvénnyel tiltva nincs. Ilyen törvényt vagy rendeletet az egész törvényéé rendelettárban nem találunk, ellenben ott látjuk az alkotmánytörvényben becikkelyezve a szólásszabadság jogát. Én magam súlyosabb szavakkal mondtam már kritikát a békeszerződésekről a szenátus ülésein és a szenátus elnöke nemcsak hogy nem törölte beszédem ilyen részeit, hanem azok szőról-szóra bekerültek a szenátus -jegyzőkönyvébe, pedig ha a kritizálás bűncselekmény lett volna, törölték volna és nem engedték volna a sajtóba. Furcsa lenne, ha én büntetlenséget élNvlíra, március 29. (Saját tudósítónktól.) Még a műit év októberében történt, hogy egy ismeretlen, jól öltözött .férfi fölkereste Szilágyi Béla dr. nyitnád ügyvédet és menekült magyarországi egyetemi hallgatónak adva ki magát, több száz koronás íköl osont csalt ki tőle. Berger néven mutatkozott be és azt a mesét adta elő, hogy a budapesti egyetemen az egyik hallgató megsértette a zsidó diákokat, majd a veszekedés hevében az egyik zsidó egyetemistát ütlegelni kezdte, mire ő közbelépett és a támadót lelökte a lépcsőn. A „zsidógya- lázó" egyetemista a korláton keresztül lezuhant a második emeletről és összetörte "magát. Az ál-Berger a büntetéstől való félelmében menekült el Pestről és mivel hallott arról, hogy Szilágyi jószivűen támogatja a menekülteket, támogatását kérte. Egyben megkérte arra, hogy Fledsoher dr. búd a,pesti címére egy táviratot küldjön, melyben az álljon, hogy „bubi szerencsésen megjött, küldjön táviratilag négyezer koronát". Szilágyi dir. megsajnálta a fiatalom,bért és teljesítette kérését. Áz ismeretlen felvett néhány száz koronát és elillant. Rövidesen megérkezett a Traktortulaf (Ionosok figyelmébe: Losonci Mezőgazdasági Gépgyár RT. Lucenec autorizált Ford képviselet speciális FORD szerszámgépekkel felszerelt javítóműhelyében hengerfurás, csapágyöntés, szelepcsiszolás, szelepfészekmarás, főtengely csiszolás, stb. stb. és minden egyéb javítási munkát jg.szsilíszér3lfcb©n, I&gjoldséfoban és garancia melleit vállal, EíaRtóron eredeti Ford alkatrészeik. Vizsgáltassa meg traktorját szakképzett szerelőnkkel. válasz azzal a megjegyzéssel, hogy a címzett ismeretlen. Szilágyi ekkor feljelentést tett a csaló ellen. Azonnal elrendelték körözését, azonban nem sikerült hurokra keríteni. Néhány héttel,ezelőtt jelentették a lapok, hogy a bécsi rendőrség letartóztatott egy Tagánvi László nevű egyetemi hallgatót, aki Ausztriában a csalások és házasságszédelgések egész sorát követte el. A vizsgálatot rövidesen lefolytatták és Tagáhyi a bíróság elé került. A főtárgyalás során kitűnt, hogy Tagányi Becsben különböző álnevek alatt követte el csalásait, de legszívesebben a Karol Winger álnevet használta. A tárgyaláson kihallgatott tanuk súlyosan terhelő vallomást tették ellene. így terhelőén vallott több bakfis is, akiktől Ta- gányi-Winger házassági ígérettel Msebb- nagyobb összegeket csalt ki. Tagányi védekezésében azt adta elő, hogy ő egy magyar nemesi családiból származik és azért kellett Budapestről — ahol az egyetemre járt — megszöknie, mert Rakovsaky magyar belügyminiszter fiát lelökte az egyetem második emeletéről, aki sértegette a zsidó növendékeket. A nyomozás kiderítette, hogy Tagányi-Wiriger senkit sem „lökött le“ aa egyetem második emeletéről. Védekezése azonban ráterelte a szlovenszkói nyomozó hatóságok figyelmét. Mivel a. hangoztatott „zsidó-diákvédelem" nagyon hasonlított a Szilágyi dr. ügyvéd kárára elkövetett csalási trüikklhöz, hivatalosan kérdést intéztek a bécsi hatósághoz, kérve Tagányi fényképét. Szilágyi dr. a küldött fénykép alapján felismerte Tagányiban a nála járt „Bergcrt". Ezen az alapon most megindították a bűnvádi eljárást Tagányi-Winger-Berger „egyetemi hallgató" ellen, akiit a Becsben kapott egyévi súlyos börtönbüntetésének kitöltése után Szlevenszkóra fognak szállítani, ahol a bíróság előtt felel az itt elkövetett csalásaiért. v M Kihértk a bécsi bíróságtól a Szlovenszkón is szélhámosba dőli álemigránst ' Tagányu-Wmger-’Bergér hajmeresztő rémmeséi a budapesti egyetemi villongásokról
