Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-27 / 72. (1996.) szám

Mai számunk 12 «l«gal vili. évf. 72. (1996) szám - Sser«la 1929 március 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 »20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok kfMMö, Politikai napilapja Feleles aee/teaje.. DZURASYJ LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311,—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Is olasz pleblszcitum; Vasárnap zajlottak le az olasz választások, a fekete vasárnap Mussolinmek arany vasár­napja volt. KiiilenomíMió olasz választó férfi — mert a fascista rendszerben a nőiknek nincs választói joguk — járult az urnákhoz, hogy igen, vagy nem szavazatával életbe hívja az uj és tiszta fascista képviselői kamarát, ame­lyet a műit év tavaszán megalkotott törvény tett meg Itália uj parlamenti rendszerévé. A vasárnapi szavazásnak nem az az értelme volt, mint a többi, úgynevezett, demokratikus országok parlamenti választásainak, hiszen az olasz választás ebben az értelemben nem is volt választás. Azt a négyszáz képviselőt, akikből a jövőben a Montecitorio kamarája j állami fog, a fascista nagytanács határozta j meg abból az ezer névből, amelynek jegyzé- j két vállalkozóknak, alkalmazottaknak és | munkásoknak tizenhárom elismert szövetsé­ge által tett ajánlásokból állították össze. A választóknak tehát nem volt más feladatuk, minthogy szavazóoédulájuk leadásával állást, foglaljanak a fascista párt által előterjesztett Listához, igent vagy nemet mondjanak. A fascizmus szempontjából azonban mégis igém nagy jelentősége van a vasárnapi válasz­tásnak, mert ez tula jdonképpen népszavazás pult a fascizmus ügyében. Mussolini azzal a kérdéssel fordult az olasz népihez: akarjátok-e fémtant ami a fascizmus ál- amrendszerót, akarjátok-e kiépíteni azt a íorporairiiv államot, amely a fascizmus ideoló­giájának célkitűzése, akartok-e hitvallást ten­ni amellett, hogy Itália és a fascizmus azo­nos fogalom, igen, vagy nem? Kilencmillió érti lakos adhatott feletet erre a kérdésre, ekát még a fascizmus ellenségei sem mond- latják, hogy a választójog igen szűk ható­nk közé lett volna szorítva, szavazati joga /olt minden huszonegy éves olasz férfinek, ia valamelyik szindikátus fizető tagja, vagy ívi száz ,lira adót fizet, vagy pedig közhivatalt ölt be, vagy ha papi funkciót végez. A vá- asztás titkos volt, semmiféle terrorisztikus eszközökkel nem befolyásolták, vagyis a nép zabad akarata nyilvánult meg. A csaknem aázszázadéfcos siker tehát semmiképpen sem agadható le és mutatja, hogy Mussolini kor- nányzási rendszere szilárdan meggyökerezett )laszország földjén, az olasz népnek túlnyo­mó többsége e mögött a rendszer mögött áll. Tagadhatatlan, hogy a nagy sikert jelenté- :eny mértékben mozdította alő Mussolininak igyák lenevezetesebb belpolitikai eredmé- lye, a Vatikánnal való kiegyezés, mert há­zén a vasárnapi választás nemcsak a fasciz- tus melletti pdebiszcitum volt, hanem ple- nszcitum a lateráni szerződés mellett is. Az lasz katolikus választók hatalmas tömegei, kik a Vatikánnal való megegyezés nélkül va- ószinüleg tartózkodtak volna a szavazástól, most siettek szavazatukkal helyeselni azt a endszert, amelynek volt elég erkölcsi bátor­ága és fizikai ereje ahhoz, hogy megoldja Olaszországnak ötven év óta kétségtelenül 3gsulyosabb belpolitikai problémáját. Az olasz választás nagy tanulsága az, hogy fascizmus rendszere, amely az újkornak gyik legmerészebb kísérletezése abban az rányban, hogy demokratikus parlamenti endszer nélküli kormányozzon, olasz térülő­in konszolidálódott. Azért sikerült ez Mus- olininak, mert állam építő mimikájában az gész nemzeti test eleven erejének íelfokozá- át tűzte feladatául, az ő állama nem osztály- llam, hanem a válJalkozóknk, alkalmazottak - ak és munkásoknak korporativ testületé, ál- aimi együttműködése egy nagy és misztikus ?znLének szolgálatában, amely eszme a ném­ettel azonos. A másik kísérlet Európa keleti felében Két spanyol repülő átrepülte az Óceánt Leszállás nélkül Madridból Rio de Janeimba — A Jesus det Gran Peder Nalal iölöif! — Rio de Janeiro, március 25. ílmenez és Iglesias spanyol repülők vasárnap felszáll­tak Madridban, hogy leszállás nélkül Dél- amerikába repüljenek. Vállalkozásuk siker­rel járt s a Braziliából érkezett jelentések szerint elérték a délamerikai partokat. Re­pülőgépüket, a Jesus dél Gran Podert, reg gél fél nyolckor középeurópai időszámítás szerint Natal fölött látták. A két repülő foly­tatta útját Rio de Janeiro irányában. Egy súlyos tengeri incidens MégtaMftb eSmérgssMfe az Egyesült ARamok és Anglia amúgy is feszült diplomáciai viszonyát Az „I am alone“ elsülyesztésének következményei — íz angol kapitány szerint ez volt a háboruutáni idők „leggyávább tengeri gaztette'* — Dipiomáciai lépések! — Izgalom Angliában London, március 26. Az amerikai partvédő naszádok a Louisiana-i partvidéken pénteken elsülyesztették az „I am alone“ nevű kana­dai Simonért, amely állítólag alkoholt csem­pészett az Unióba. Ma reggelig kitűnt, hogy a shooner elsü- lyesztéséből könnyen veszedelmes diplo­máciai konfliktus támadhat, mert a shoo­ner kapitánya és vele az angol sajtó nagy része azt állítja, hogy az „I am alone" el- sülyeszíése szabálytalan volt és az ameri­kai vizeken kívül történt. Anglia és Amerika diplomáciai viszonya az elmúlt idők tengerészeti jellegű ellentétei után annyira megromlott, hogy a shooner el- sülyesztéséhez hasonló incidensek végleg el- mérgesithetik. A washingtoni angol nagykö­vet a követség több tagját és a Reuter-ügy- nökség külön tudósit óját New Orleansba küld­te, hogy megvizsgáltassák az elsülyesztés részleteit. Az amerikai hatóságok mindeddig nem tartották érdemesnek, hogy jelentést ad­janak ki az eseményről. Washington vélemé­nye szerint az elsülyesztés az amerikai vize­ken belül történt s így teljesen amerikai belügynek tekintendő. Ezzel az állítással szemben a shooner ka­pitánya a következőképpen adja elő az ese­ményt: Az „I am alone" 2800 láda szeszesitallal útban volt Kanadából Mexikó felé és az amerikai partmenti vizeken kívül hajózott. Szerdán reggel a motor elromlott és a shooner horgonyt vetett. Az egyik ameri­kai partmenti naszád megkérdezte, hogy mi baj van. Az angol kapitány zászlójelek­kel azt válaszolta, hogy a motor elromlott és hajója az amerikai fönhatóságon kívüli vizeken horgonyoz, úgyhogy az amerikai hatóságok nem avatkozhatnak be dolgába. A partmenti naszád egyik tisztje a hajóra . jött, ahol meggyőződhetett, hogy a legény­ség tényleg a motor kijavításával van el­foglalva. Az amerikai tiszt visszatért hajójára, ahonnan drótnélküli utón érintkezésbe lé­pett a szárazföldi felsőbb parancsnokságá­val. Rövid idő múlva az amerikai hajó ugyancsak zászlónyelven közölte az „I am alone“-vel, hogy az amerikai hatóságok le­foglalják és a shooner kövesse a naszádot a legközelebbi amerikai kikötőbe. Az an­gol kapitány tiltakozott és ismét rámutatott igyekszik megvalósítani egy uj szociális be­rendezkedést, azonban még nem adott az olasz ple'bisacitumihoz hasonló példát. aiTÓl, vájjon az orosz választók Riilliói olyan elha­tározó nagy többségben szegeznék le magúikat a szovjetrendszer mellett, mint ahogy az olasz választók tetteik tanúbizonyságot a fascizmus rendszere mellett. arra, hogy a hajó az amerikai vizeken ki­vit! állomásozik; majd folytatta útját dél felé. A partmenti naszád szerdán délután körülbelül húsz lövést adott ’e az angol shoonerre s csak akkor szünk-i^ be a tü­zelést, amikor ágyújának csöve elromlott. Az „I am alone" a viharos tengeren folytatta útját Mexikó felé, de az amerikai naszád állandóan követte. Pénteken reggel 225 mérfölddel New Orleanstól délkeletre az „í am alone“ egv másik amerikai part­menti naszáddal találkozott, amely a kö­vetkező jelet adta: — Azonnal megáll, vagy összelöjjük. Az angol kapitány a következőképpen válaszolt: * — Nem rendelkezhet szabadon hajóm­mal. Tüzeljen, de önként nem adom át a shoonert. Erre az amerikai hajó hozzávetőlegesen száztíz lövést adott le az angol shoonerre s ugyanakkor ádáz gépfegyvertiizet zúdí­tott a legénységére. Amikor az „I am alo- ne“ elsülyedt és a legénység mentőcsóna­kokba szállt, az amerikai hajók folytatták a gépfegyvertüzet és a csónakokat valóság­gal szitává lőtték. A legénység negyed­óráig maradt a vízben s az amerikai hajók folytatták a gépfegyvertüzet még a csóna­kok fölborulása után is. Végre kimentet­ték a vízben úszó tiszteket és matrózokat, akiket azonnal bilincsekbe vertek és a hajó legsötétebb kamrájába zártak. A shooner egy néger matróza meghalt. Az angol ka­pitány jelentését a következő szavakkal zárja: „Ez volt a legdurvább és a leggyávább gaztett, amelyet a háború befejezése óta a tengeren elkövettek." A hatás Angliában Az „I am alomé" esete érthető módon óriási fölháborodást keltett Angliában. A kormány fölszólította a washingtoni angol nagykövetet, hogy minél előbb készítse el je­lentését, amelynek kézhezvétele után azonnal határozni fog intervenciójáról. A Daily Telegraph diplomáciai munkatár­sa szerint az „I am alone“ esetében minde­nekelőtt a következő két kérdést kell tisztáz­ni: 1. Milyen messze volt az amerikai par­toktól az a hely, ahol a shoonert elsülyesz- t ették? 2. Ha az angol hajót az amerikai fönhatóság alá eső vizsávon kívül süly észt et­ték el, föntartja-e az Amerikai Egyesült Ál­lamok azt az állítását, hogy partvédő naszá- dai jogosan jártak el? Anglia természetesen nem fog tiltakozni, ha a vizsgálóbizottságok megállapítják, hogy a shoonert az amerikai vizeken sü- lyesztették el. Ha azonban kitűnik, hogy az elsülyesztés ezen a zónán kívüli történt, az angol kor­mány a legerélyesebb lépésektől sem riad vissza. Mint időközben kitűnt, az „1 am alone" kanadai lobogó alatt utazott. Éppen ezért a washingtoni nagykövet az egész ügyet tegnap átadta kanadai kollégájának. A ka­nadai követ a netvorleansi vizsgálat befe­jezése után bejelenti tiltakozását az állam- départementriál. Mellon államtitkár nyilat­kozata ellenére, az általános vélemény mégis azt tartja, hogy az amerikai vámna- szádok tulerélyesen és durván jártak el. Mellon nyilatkozata Washington, március 26. Mellon állam­titkár memorandumot tett közzé az ,,I am alone" elsülyesztésének ügyében. Nyilatko­zatában kijelenti, hogy az elsiilyesztett shooner egyike volt a legismertebb csem­pészhajóknak, amely nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az angol hatóságoknak is sok kellemetlenséget okozott. Mellon ha­tározottan kijelenti, hogy a shooner az elő­írásos tizenkét tengeri mérföldes partmen­ti sávon belül tartózkodott, amikor Wal- cott kapitány észrevette. Mellon megjegy­zi, hogy a shoonert a nemzetközi jog ide­vonatkozó paragrafusainak pontos betartá­sával vették üldözőbe. A svéd pénzügsmiuiszfer Budapesten Budapest, március 26. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: Wolin svéd pénz­ügyminiszter Budapestre érkezeti. Tegnap meglátogatta Wekerle Sándor dr. magyar pénzügyminisztert, akivel hosszabb ideig tár­gyalt. Hármas Róbert bankigazgató, svéd fő­konzul részletesen informálta a svéd pénz­ügyminisztert a magyar mezőgazdasági hely­zetről. Wolin pénzügyminiszter egy hétig ma­rad Budapesten. I————n————■H— I II ■MIUMIUIHH LAUFER S., Bratislava OncSrejská 11., Tel. 29-22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom