Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-21 / 68. (1991.) szám

'p»s<8«-MA^SBdS£SS. 1929 március 21, csütörtök: KöZCÍAZPA3TÁ6C Csehszlovákia és a leni éri utak A tengeri SsSsIeSsedésöen észak felé orientáSOdett Csehszlovákia — A Dana nem váltotta he a beiévetett reaiényeliet Prága, március 20. Á prágai mintavásár keretébe® igen sziép kiállítást rendezitek az európai tengeri kikötők is és a tengeri köz­lekedés óriási fejlődését, s urnái helyzetét, a kiállítás anyagával pompásan illusztrálták. A tengeri közlekedés tudvalevőleg a nem­zetközi kereskedelem egyik igen fontos al­kotó része. Első pillantásra úgy látszik, hogy Csehszlovákiát, amelynek föMrajri hely­zete tisztám interkontinentális, miután északra mintegy 500, délre pedig 600 kilométernyire van a tengertől, semmi­féle érdek nem fűzi a tengerhez. De ha tekintetbe vesszük, hogy Csehszlová­kia eminensen kiviteli állaim, amelynek ter­melési kapacitása teljes kihasználásával termelésének nyolcvan százalékát kellene; exportálnia, nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire fontos, alkalmas fogyaeztópiacokat | találni ezen óriási ipartermelési fölösleg el- helyezése számára. Ebihez természetesen1 nem csupán alkalmas nyersanyagokra van | szükség, hanem előnyős importutakra is, amelyek közé eilső helyen a tengeri utakat kell számi- i tani, egyrészt olcsóságuk miatt, másrészt azért, mert az egész világ népeiit és orszá­gait kötik össze. .Egy tízezer kilograna súlyú, csehszlovák cukrot tartalmazó vagonnak a fuvardíja Hamburgból Konstantinápolyba 0453 tengeri mérföld távolságnyira (tehát 6397 kilométer­re) mindössze 1600 korona. Ezért az összeg­ért a csehszlovák vasutak ezt a szállítmányt a kiviteli tarifa nyújtásával csupán 240 kilo­méterre szállítanák el. A tengeri közlekedés azért olyan olcsó, mert megtakarítja a köz­lekedési vonalak építésének és fentartásá- j nak költségeit, amelyek a vasútnál például aa invesztált és az üzemi tőke 50 százalékát j teszik ki. (A vonaliak, alagutak, viaduktok < építése és fentartása, állomások fen tartása ! ,ée a többi.) A tengeri szállítás üzemiben tar-; fása is sokkal racionálisabb, tehát olcsóbb ás, mint a vasutakon (nagy megtakarítást je­lent személyzeti és anyagi kiadásokban). Csehszlovákiának, mint interkontiucutális államnak, a tengerentúli kivitelre szánt árut annyival olcsóbban kell előállítania, •mennyivel többet kell fizetnie az árunak a tengerhez való elszállításáért, mint amennyit a tengerpartmenti konkurrens állam fizet. Az olcsó közlekedési utak hiánya minden bizonnyal egyik oka annak, hogy Csehszlo­vákia. külkereskedelme túlnyomóan a szom­széd államokkal való kapcsolatokra korlá­tozódik. Ezt a hiányt legalább részben lehetne ki­küszöbölni a Moldva, Elba, Duna és Odo­ra jobb és intenzivebb kihasználásával, amelyek Csehszlovákiát a tengerrel kötik össze. A statisztika azonban azt mutatja, hogy ezeket a folyamokat a csehszlovák kül­kereskedelemben még csak kevéssé veszik igénybe, ami áll különösen a Dunnára. A Duna nem váltotta be azokat a remé­nyeket, amelyeket mint „a Kelet ka.pujá- bozf< fűztek hozzá. A csehszlovák küIkereskedőienmek mintegy kilencven százalékában a szárazföldi közle­kedési utak állanak szolgálatában. 1927-ben a csehszlovák export csupán 12 százalékban vette igénybe a vizi utat, eb­ből az Elbára 8.6, a Dunára 3.2 százalék jut. Az importban 13 százalékban, amiből az Elbára 9.6, a Dunára 3.4 százalék esik. Ugv az Elbán, mint a Dunán a legnagyobb exporttótelt nem ipari termék, hanem szén képezi, amelyet 1926-ban az Elbán 595.867 tonna súlyban, a Dunán pedig 281.000 tonna súlyban exportált Csehszlovákia. Igen nagy volt ugyanebben az évben az Elbán keresz­tül irányult cukor ki vitel is, amely 501.805 tonnát tett ki. 1926-ban a csehszlovák import és export teljes összességében így alakult, ami a viziutakat illeti: az Elbán 2.5. a Dunán 0.74, Trieszten keresztül 0.59, Hamburgon keresztül (vasúton és az Elbán keresztül) 2.7 millió tonna. 1926-bap tehát az .Elbán háromszor olyan forgalmat bonyolítottak le, mint a Dunán e több mint háromszor nagyobbat, mint Trieszten keresztül Ha Hamburgot össze­hasonlítjuk Trieszttel, Csehszlovákia Ham­burgon keresztül ötször annyi árut szál üt ott mint Trieszten keresztül Ez amellett bizo­nyít, hogy a vizi (tengeri) közlekedésben Csehszlo­vákia észak felé orientálódott. Most a csehszlovák kivitelnek és behozatal­nak uj lehetősége mutatkozik a damziigi len­gyel kikötőn keresztül, amellyel március el­sejétől Csehszlovákiának uj olcsó szállítási tarifája van, különösen a morvaországi és szlovenszkói állomásokról A fiélemmíém Irta: BUCHTA VIKTOR, országos gjfömSI- csészeti felügyeld Pozsony, március 20. A diótermesztés jelentő­ségéről írtam már a P. M. H. egyik számában. Az idézett cikkben rámutattam arra, hogy diótennelésünk még belföldi fogyasztásunkat sem fedezi s ezért idegen dióért nehéz millió­kat fizetünk. Ezért több diófát kellene kiültetni mindenütt, ahol erre a körülmények alkalmasak. A cikk visszhangra talált, mivel nagy számban érkez­tek levelek, amelyekben szaktanácsot kérnek a diótermesztést illetőleg. Hogy e kérdésekre ne kelljen mindegyikre külön-külön válaszolnom, írom e sorokat. A termesztés előnyei. A diótermesztés a termesztőnek nagy előnyö­ket nyújt. Ezek: A dió szaporítása könnyebb, mint a többi gyümölcsnemé; a fa rendszerint egészséges s ha nem éri késői fagy, rendszeres termést ad, aránylag az összes gyümölcsnejnek közül a legkisebb ápolást igényli; a legkevésbé támadják meg a kártevők és a betegségek: a legnagyobb termést is könnyen és jól lehet ér­tékesíteni. A dió ára mindig elég magas: köny- nyen és jól lehet tartani néhány hónapon ke­resztül is és végül, mikor n diófa már nem te­rem, fáját mindig igen jól e] lehet adni. mert na,gyón értékes és keresett. Milyen diót termesszünk? Nálunk majdnem kizárólagosan a király dió (Junglans regia) fajtáit és változatait termesz­tik. Ezek adják a legszebb, legjobb r igy a leg­könnyebben értékesíthető termést. Ne a fajtára helyezzük itt a fősulyt, hanem a fa egyél) tulaj­donságain kívül termőképességére és a termés minőségére. A legkönnyebben értékesíthetők a középnagy. félkemény, édes, fehér és teltbe!fi diók. Hogy azonkívül hosszukás-e vagy gömbö­lyű, hegyes vagy tompa, az egészen mindegy, a fontos, hogy az előbb felsorolt tulajdonságokkal birjon. Á papirhéju dió (egészen vékony, puha héj­jal, sőt néha a héj majdnem hiányzik,) nagy­ban való termesztésre nem alkalmas. A kereske­dők egyáltalában nem vásárolják, mivel nem lehet jól szállítani. Azonkívül éréskor a mada­rak tesznek benne nagy kárt. A ködió, mint gyümölcsfa szintén nem alkal­mas a termesztésre. Gyümölcse kicsiny és igen kemény s ezért kereskedelmi szempontból tel­jesen értéktelen. Belét olajkészitésre, héját gom- készitésre használják. Erdősítésre alkalmas, mert fája bútor- és puskaagykészitésre elsőrendű. Az esetleges dióoltásoknál alanyul is szolgálhat. A lószemii dió (Juglans macrocarpa) ritkáb­ban fordul elő. Termése igen nagy, de bele érés után aránylag kiesi, sőt néha annyira összeszá­rad, hogy majdnem értéktelen. Bele csak friss állapotban használható. Nagybani termesztésre tehát nem alkalmas. Ismétlem, hogy gyümölcstermesztés szem­pontjából a legjobbak a középnagy, félkemény, fehér és teltbelü diók, hogy milyen fajtájúnk, az egészen mindegy. (Folytatjuk.) A p; m agyminisztérium megengedd fuvarle- vélinús ólatoknak a vámk üllőidről visszaérke­zett árunál való előterjesztését. Kereskedel­mi körök kívánságára a pénzügyminisztérium utasította valamennyi országos pénzügyi ható­ságot, hogy a vámhivatalok, amennyiben kör­zeti vámhatóságokról van szó, amelyek a vámtörvény végrehajtási rendeletének 214. paragrafusa alapján a vám külföldről visszaho­zott áruküldemények behozatali vámjának a szedésétől eltekintenek, ne ragaszkodjanak a fuvarlevél eredeti példányának a bemutatá­sához. Ha az importőrök különböző okokból nem tudják az eredeti példányt bemutatni, a vámhivataloknak meg kell elégedniök a fu­varlevél másolatának a bemutatásával, ha csak az a gyanú nem merült föl, hogy a másodlat­ban megjelölt ára nem hagyta el a csehszlo­vák vámterületet. A vámhatóságokat egyúttal utasítja a minisztérium, hogy a visszahozott áru vámkezelésénél vizsgálják ki, vájjon nlncs-e szó nemesÜtési eljárásban exportált áru visszahozó taláréi, vagy külföldi áruról, amelynek vámját már .megtérítették, vagy pe­dig, amelyért még nem fizették meg a vámot. Tovább rosszabbodott; a lengyel külkeres­kedelmi mérleg. A lengyel külkereskedelmi mérleg, amely már régóta nagy behozatali túlsúlyt tüntet fel, februárban tovább rosszab­bodott. A februári behozatal 264.9 millió zlotyt, a kivitel pedig 167.3 millió zlotyt, a be­hozatali többlet tehát januárral szemben, amikor 78 millió zlotyt tett ki, 19.5 millió zlotyval nagyobb. Uj konzervgyárat létesítenek Diószegen. A diószegi cukorgyár modern alapon konzerv­gyárat épít, amelyben előbb főzelék, később pedig húskonzerveket fognak nagy mennyi­ségben előállítani. A diószegi cukorgyár saját termékeit fogja a konzervgyárban feldolgozni. Uj jugoszláv hajózási társaság. Korosec dr. közlekedési miniszter indítványára magánrész­vénytársaságot alapítottak Délszláv Hajózási rt. néven 120 millió dinár alaptőkével, amelynek 35 százalékát az állam jegyzi. Az uj társaság Né­metországban fogja hajóit építtetni. Csehszlovák üveggyár Magyarországon. A csehszlovákiai’ táblaüveggyárak kartellje a Magyarországi Zagyvapálfalván táblaüveggyá­rat akar létesíteni. Ruszinszkó és Románia vasúti összeköttetésének megjavításáért. A román kormány mindinkább igyekszik megjavítani vasúti közlekedését. Ebből kifolyólag azzal a kéréssel fordult a csehszlovák és lengyel kormányokhoz, hogy Dél- és Kőzépro- mániának Bukovinával való vasúti összekötteté­sét csehszlovák és lengyel területen könnyítsék meg. A román vaeutigazgatás előföltételezi, hogy Közép- és Délromániáből Csernovicba Halmin, Kőrösmezőn és a lengyel Deudmon keresztül jobb összeköttetést lehetne elérni. Románia azonban eze­ken a vonalakon román vonatokkal szeretne köz­lekedni. Egy ügyben te?nan folytak miniszterközi tanáé hozások s ezekben előkészítették az anyagot a március 25-én Prágában összeülő csehszlovák- román konfrenciára. A Duna és az Oroszországba irányuló beho­zatal A szovj-etkormánv utasítást adott vala­mennyi oroszországi exporteégnek és kiviteli szervezetnek, hogy a Csehszlovákiába, Ausz­triába és Déliémetországba irányuló árukivi­telnél a dunai utat vegyék igénybe. A cseh­szlovák—orosz kereskedelmi intézet hivatalos közlönyének híradása szerint ez az utasítás közvetlen következménye a Pozsonyból Ba­kuba és Odesszából Pozsonyba és Béosbe múlt év őszén intézett kísérleti szállítmányok­nak. A Duna a legalkalmasabb és legolcsóbb közlekedési ut Középeurópából^ a közel Ke­letre, ■ különösein azonban a Fekete tenger partvidékéire. Lengyel minisSfterköri bizottság a kivitel fej­lesztésére. Március 6-án megkezdte működését a lengyel kivitel fejlesztésére életbeléptetett mi­niszterközi bizottság, amelyet a miniszteri gazda­sági bizottság hivott életre. Az uj intézmény ha­táskörébe a kiviteli tranzakciónak a gazdasági bizottság által előirt instrukciók alapján az e cél­ból létesített külön alapokból való támogatása tartozik. A bizottság jogosult az exportőröknek a nyersanyagok, félgyártmányok és a külföldre kiszállított áruk előállítására felhasznált anyagok forgalmi adójának a bonifikálására, valamint a hitelexport-tranzakciónál percentuális engedmé­nyeket tenni. A kereskedelmi kamarák központja kedve­ző álláspontot foglal el az elemi kár és állat­biztosító ügyében, a kereskedelmi kamarák központjának tegnapi választmányi ülésén részletes vit,a után azt a határozatot hozták, hogy az elemi kár és állatbiztosító létesítésé­nek kérdésében az elutasító állásfoglalást .fel­adják és kedvező álláspontot foglalnak el Teljes centtel emelték ismét a rézárakat. A réz kartellárát tegnap teljes centtel emelték 21.25-ről 22.25 centre. Tegnap délelőtt azonban az Egyesült Államokban már 22.50-es fob-árat fizet­tek. ami 22.75-ös cií-árnak tekinthető. A kartellár tehát már maga sem mérvadó s a piacnak a dez­organizációja egyre fokozódik. Erősen csökkent az Oroszországba irányuló német kivitel Az Oroszországba irányuló né­met kivitel a 300 milliós hitel kimerítése után erősen megcsappant. 1928 október elsejétől december 31-éig a Németországból irányuló orosz behozatal 36.4 millió aranyrubelt tett ki az előző év ugyanezen időszakának 56.9 millió aranyrubelével szemben. Ez év január­jában a kivitel Oroszországba csak 13.3 mil­lió aranyrubelt tett ki, múlt év januárjának 25-2 milliójával szemben. A csökkenés tehát 36—40 százalékos. A következő hónapok ki­vitele ugyanebben az arányban fog alakulni. Uj hitelnek a nyújtásáról a németek nem akarnak tárgyalni. Arak : hagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20 A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfolto­kat Ezen. arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A foi- tosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a leg­újabb h világhírű MARY CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan tiszta alabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseségé.. Kapható gyógy- szertárban, drogériában és parfümériában. Készi ti: Dr. Fóliák gyógyszertára Picsfany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Ké . nappali krém 10 Kg., éjjeli (szeplőirtó) 10 Kő. Vigyázat! Csak valódit fogadjon elI sználat etfltt ­használat után és biztosan. Az arc A lundenbnrgi cukorgyár átköltözik Vsetulba. Mint jól informált helyről közük, a lundenburgi cukorfinomiló a Kremsier mellétti Vsetulba köl­tözik át. Az átköltözés időpontját még nem állapí­tották meg, de megtörténik, mihelyt a vsetuli gyár felépítése és berendezése elkészül. Az ezidei kampány már az uj gyárban fog lefolyni. (DND). Az üvegkartell és az üveggyártás korlátozása. Az üvegkartellben tárgyalások folynak egy üveg­gyár beszüntetéséről, amely táblaüveget állií elő mert. a táblaüveggyártás már túlságos arányokat öltött. Hogy mely gyár üzemét szüntetik be, ar­ról a jövő héten döntenek. (DND). A textilipar foglalkoztatottságának csökke­nése. Az északcsehországi textilipar február­ban januárral szemben úgy a heti munka­órák átlagát, mint a foglalkoztatott munkások számát illetlen csökkenést mutait ki. Sem a lenipar, sem a gyapotipar helyzete nem ki­elégítő. A nyitrai szalámigyár újból felveszi özemét A Prager Presse nyitrai értesülése szerint kilátás van arra, hogy a nyitrai szalámigyár újból meg­kezdi üzemét. A ké nyszeregye zségi és csődeljárásról síóló uj törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül. Az igazságügyi minisztériumban tegnap a kereskedők központi tanácsának egy há­romtagú küldöttsége informálódott a kény- szeregyezségi és csődeljárásról szóló törvény­ié rvezetról. A küldöttség a minisztériumban azt az értesülést szerezte, hogy a már teljesen elkészült tervezetet javaslat formájában rö­vid időn belül beterjesztik a parlamentbe. A szlovenszkói sütőiparosok a kereskedelmi mi­niszter előtt. A szlovenszkói sütőiparotok küldött­sége tegnap megjelent Novák kereskedelmi mi­niszter előtt s kérték, hogy a jogosulatlan kenyér­sütés ellen intézkedéseket foganatosítsanak. Szlo- venszkón számos kereskedő süt kenyeret, amelyet azután Üzletszerűen árusít. A miniszter válaszában kijelentette, hogy annakidején már interveniált ez ügyben a pozsonyi zsupáni hivatalban s most a po­zsonyi országos hivatalban meg fogja ismételni intervencióját. (MP). Sok a jogosulatlan áltatkereskedő. A szloven­szkói és ruszinszkói állatkereskedők országos szö­vetsége közli: Az állatkereskedők országos szö­vetsége március 17. tartotta Pozsonyban rendes évi közgyűlését, amelyen uj elnökséget választot­tak. Elnök lett: Burgics Tivadar dr. volt állator­vos (jelenleg állatkereskedő), elnökhelyettes Sza­rnék Miksa, alelnökök: Gavora István. Bordács Vince, Goklmann Gyula. Ellenőrök: Sadák János. Ilarzopf Samu és Menczer Mór. Pénztárosok Grosz Gyula, jegyző Adler Zsigmoncl A kisorsolt vá­lasztmányi tagok helyébe kerültek: Blau Adolf. Grünmandl Hermáim, Fuchs Frigyes. Fuchs Lajos, Frank Vilmos, Kosch Géza. Seidíer Ferenc. Rosen- berger Adolf, Perimutter Miksa, Eckert Nándor. Groszberger Ármin, Kohn Dezső, Fuchs Dezső, Be­nedek Jónás, Surányi Izsó, Kohn Jenő, Ivramer Miksa, Fiala Jenő, Mejzlik Rezső, Rosenberg Dá­vid, Pretzlmayer Bernát, Szabó Gyula, Weiszfeiler Jakab, Gratzinger Henrik. Eekstein Hugó, Mü!lor Izidor, Löwinger Kálmán, Széher Ernő, Balog La­jos, Malovec József, Kámfner Lajos. Klopsteek Dávid, Kaufmann Béla. A javaslatok közt szere­pelt a tagok panasza, hogy az ellenőrző közegek (csendőrök, rendőrök) elutasítják a kereskedők panaszait, illetve a vásárokon megjelenő igazolat­lan kereskedők ellen való fellépés iránti kérései­ket, miért is a közgyűlés elhatározta hogy a leg- erélycsebb lépéseket teszi meg, hogy az országos szövetség tagjai, akik fényképes igazolvánnyal bírnak, kellő védelemben részesüljenek s az ellen­őrző közegek kívánságaiknak, illetve jogos köve fedéseiknek eleget tegyenek, mert az iparengedély nélküli kereskedők lehetetlenné tétele nemcsak az állatkcreskedök, hanem a közönség érd- ke — Azok okozzák ugyanis az árdrágítást azáltai, hogy az állatot nem tarthatván tovUbb kénytelenek ugyanazon a vásáron eladni csekélyebb haszon mellett s esetleg többször, ami természetszerűleg felemeli az árát. Ezt azonban a tenyésztők csak megsinylik, mert ők kapják obhöl a legkisebb, vagyis a legelső árat. Azért a hatóságoknak k sz. seggel kellene a szövetséget ebbéli munkájában 1 támogatni. Fiiít-is sii-an a hajbetegségek és kopaszodás tökéle­tes gyógyszere. jp %* a korp ad zast. Iliiig El n aj hu i! ast. ffl 111 SS. In hajkepzodest. kazpohti II a«s :SS DROGÉRIA íBSffi Kapható minden drogé- ) nában, gyógyszertárban K0S1CE-KASSA fg és parfümériában, vala­Fö -ucca 23. | H mint a föképviseletné!. 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom