Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-20 / 67. (1990.) szám

8 T>UKGA!-AWxVaR-H1 RliAP ■ ' jy 1929 március 20, ««r«L J 'H A janowitzi várkastély éjszakájának borzalmas titka Eberhardt zu StoIb&rg-lVernigerode grólot, az egyik legelő­kelőbb porosz arisztokratát dolgozószobájában agyonlőtték — A gyilkosok semmi nyomot nem hagylak maguk után — Boroszló, március 19. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A poroszsziléziai Sehönau kerületben, vad regényes vidéken fekszik Janowitz várkastélya, egyike azoknak a középkorban épült német fellegváraknak, amelyekben a német feudális uraknak, őr- grófoknak és lovagoknak ivadékai húzzák meg magukat. Az ódon donzsonok, amelyek­be egykor kötélhágcsón kapaszkodtak föl a várurak, hogy ott faggyú pislogása mellett koszi lsek elő éjszakai nyugalomra szalmából való vackukat, most már mind a modern sti- •iusmüvészelnek megfelelően vannak beren­dezve, a várak mai tulajdonosai modern em­berek, akik a regényesség mellett az élet ké­nyelmeit is szeretik és villanyvilágítással, meleg, hideg vízvezetékkel, fürdőszobákkal, pompás hallókkal és a nagyúri élet minden egyéb rekviziitumával látják el őseik kasté­lyát Janowitz várkastélya is ilyen zsánerű, i egyik legszebb nagyúri laka Poroszszil óz iá-! ■aak, melynek előkelő ízléssel berendezett j termei valóban méltók voltak a Stolberg- Wernigerode grófi család janowitzi ága fejé­hez, az 56 éves Eberhardt zu Stoiberg-Wer- niigerode grófhoz. után nyomban összeverődött a szolgaszemély­zet, a dolgozószoba ablakai pedig zárva vol­tak akkor, amidőn a szolgaszemélyzet beha­tolt oda. Két föltevés lehetséges tehát: Lehet, hogy betörök jártak a kastélyban, akik a gróf dolgozószobáját akarták kifosz­tani, amikor az öreg Eberhardt gróf könyv­tárából visszatért. A betörők a hálószoba függönyei mögött rej­tőzhettek el, bár itt sem találtak semmi nyo­mot. Amikor a gyilkosság megtörtént, a dol­gozószoba hátsó kijáratán, mely egy csigalép­csőre nyilt, idejük volt még eltávozni, bár üt­jük erre a portásház mellett vezetett volna el és a portás éppen ebben a* időben járt kör­úton, már pedig ő semmi gyanúsat nem lá­tott. Ez az első föltevés tehát eléggé valószí­nű, azonban sok szól ellene is. A második föltevés az lenne, hogy olyan valaki követte el a merényletet, aki a kas­tély viszonyaival igen ismerős és aki a gyil­kosság után a folyosó felé is kiszökhetett, még mielőtt a maroséi! segítségért kiáltva ki­szaladt volna szobájából. Az sincs kizárva, hogy a szolgaszemélyzetben kell keresni a tettest. Mindenesetre a janowitzi gyilkosság egyike az utóbbi évek legszenzációsabb bűn­eseteinek és Berlin legjobb bűnügyi tisztvise­lői már útban vannak az ősi várkastély felé, hogy a rejtélyt megoldják. Hifiin kényszerítik a Podkarpatskii Banka moziajáníatinak elfogadására? Főit szobrász műterme még ma is azt a képek nyújtja, amelybe Tutenkamen borzalmas látogatása helyezte. A műterembe nem csupán Prágából, ha­nem messze vidékről is ellátogatnak a spiritiszták. A szeánsz résztvevőinek további teendőit illetően, a spiritiszták küiőnbözőképen nyilatkoznak. Hz országos hivatal az elvetett ajánlat ni tárgyalásira utasította a képviselőtestületet A modem vámr régimódi élei© Vad-regényes helyen fekszik a kastély, amely egy kiugró szikiatokon épült, ahová fenyvesek között kanyarodik föl a jókarban tartott ut a félórányi távolságban fekvő köz­ségből. Eberhardt gTÓf, a janowitzi hitbizo- mány ura, nagyon szerette őseinek ezt a fész­két és igen gyakran tartózkodott itt, sokszor egyedül, sokszor pedig családjának tagjaival. A grófnak kilenc gyermeke van, nagyrészük már saját lábán él, családot is alapított és azok voltak az öreg urnák legkedvesebb nap­jai, amikor gyermekei összegyűltek az ősi fé­szekben és egy pár vidám, kedves napot töl­töttek otthon. A grófnak szigorúan megbatározott élet­rendje volt, amelyhez az egész szolgaszemély­zetnek alkalmazkodnia kellett. Amikor reg­gelijét elfogyasztotta, puskáját vállára vetette és rövid körutat tett az erdőben, majd ki­ment a földekre, hogy a mezőgazdasági mim­ikákat ellenőrizze. Azután hazatért, megíür- dött, bőséges villásreggelit fogyasztott, majd személyesen intézte e-1 kiterjedt levelezését és meghallgatta jószágkormányzójának jelen­tését. Rövid pihenés után az ebéd követke­zett, amelyet családjának tagjaival töltött el, vagy pedig a faluból hozatta ki autóján a lel­készt és más ismerőseit. Amikor az esti órák beállottak a könyvtárszobába ült, ahol szen­vedélyesen tanulmányozta a régi foliánsokat, utána pedig dolgozószobájába ment és ott vagy olvasgatott, vagy pedig magánlevelezé­sét intézte. Tizenegy órakor tért nyugovóra és okkor a cselédségnek is ágyban kellett lenn-ie, minden fénynek ki kellett aludnia, ilyenkor megszűnt az élet az ősi kastélyban, amelyre másnap reggelig halotti csönd bo­rult. a képviselőtestületnek a pénzügyi bizottság által is akceptált nemleges határozatát, mint a város gazdálkodására „károst“, Marki dr. cseh alpolgármester megfölleb- bezte az országos hivatalhoz. És a csoda megtörtént. Az országos hivatal, amely egyéb ügyek Múlott hónapokig ül, ezt a fellebbezési boszorkányra gyorsasággal in­tézte el. Megsemmisítette a képviselőtestület hatá­rozatát és utasította a képviselőtestületet, hogy az ajánlatot még egyszer tárgyalja le. A városi hatóság, melynek feje Hrabár Kon­stantin, a Podkarpatakij Bank igazgatója, megkérdezte a bankot, hogy föntartja-e aján­latát, melynek újból való letárgyalására az országos hivatal kényszeríti a képviselőtestü­letet. A bank erre azt felelte, hogy az aján- ia tnak csak az egyik alternatíváját tartja fönn, de azt is sulyosabbnál-snlyosabb módosítá­sokkal, úgyhogy az alig hasonlít a régi ajánlathoz. Az országos hivatal tehát teljesen kiszol­gáltatta Ungvár városát a Podkarpatskij Bankinak, amely most már valósággal diktálja a föltételeket. S ha ezeket sikerül a főpolgár­mesternek keresztülhajszolni a képviselőtes­tületen, — újabb milliós megterheitetést akaszt a város nyakába, melyet az adósság­ban fuldokló város el nem bírhat az anyagi összeomlás veszélye nélkül. Az adófizető polgárság körében nagy a föl- háborodés Hrabár főpolgármester ellen, amiért ezt a megfejelt ajánlatot hivatalos el­járás tárgyává tette, amelyet pedig már azért sem köteles a képviselőtestület tárgyalni, mert nem azonos azzal az ajánlattal, amely­nek újból való tárgyalására az országos hiva­tal a városi képviselőtestületet kényszeríti. Revomriovés a* éjsxakábaa Betegen, lidérenyomásosan jémak-kelnek a borzalomteli prágai szeánsz résztvevői Egyesek szerint a dolgok folyását sorsokra kell bízni s idővel minden gondfelbő szétoszlik a társaság feje fölött. Simsa dr. az ismert prágai okkultiszta, aki már a kotterbadhi ismeretlen eredetű kő- hullásnál is a ,,nagy magyarázó" szerepét ját­szotta, azt Aliit ja, hogy a rossz szellemet ki kell békiteni s bocsánatot kérni tőle. Azt ajánlja, hogy uj szeánszot rendezzenek, ame­lyen csupán a múlt heti szeánsz résztvevői jelen­nek meg s egy „szakember". Simsa dr. szerint nem szabad sokáig huzni-halasztani a szeánsz megtartását, mert egy bét múlva már késő lenne. Mivel azonban a szeánsz résztvevői még egy ilyen békítő tendenciájú, békevacsorának tűnő össze­jöveteltől is irtóznak az eddigiek után, Simsa dr. ajánlotta. hogy akár fényes nappal is tartsák meg a szeánszt, de minél előbb, legkésőte szerdán, vagy csütörkön. A Poqdéhw List mai száma megdöbbentő jelentést bpz. amelyet noha a lap jóhiszeműségé­ben nem kételkedünk, mégis illő fenntartással kell fogadnunk. A lap szerint vegyi szakértők jelentek meg a műteremben s kijelentették, hogy a vérzőhomloku egyiptomi szobron talált vér — valódi emberi vér. A szo­bor szemű regében felfedezett nedvet pedig emberi könnynek ielentették ki. A Pondélni List szerint ez üggyel orvosi kapaci­tások is foglalkozni fognak. Simsa dr. még azt a kijelentést is tette, hogy a megtartandó szeánszon fel fogja szólítani $ szellemeket, hogy a szétzúzott szobrokat illesszék össze s helyez­zék vissza eredeti áUaootukba. Simsa dr. meg van győződve arról, hogy ez a kísérlet sikerülni fog a legteljesebb eredmény­nyel ... Legújabb közgazdasági kitek A Pondélni List szerint az egyiptomi szobron talált piros és lekér nedv: valódi emberi vér és könny — Simsa dr. megkéri a szellemeket, illesszék össze a szétzúzott szobrokat Tegnap este háromnegyedtizenegy órakor a kastély személyzete éles revolverdörrenést hallott. A revolverdörrenésre kétségbeesett női sikoltás következett, mert a gróf dolgozó- szobája melletti helyiségben a francia kis­asszony készült nyugovóra térni, aki a gróf legkisebbül leánykáját részesítette oktatás­ban. A mamsell kétségbeesetten rohant ki a folyosóra, amelyen ekkor már a szóig,asze- mélyzet több tagja összeverődött. Benyitottak a dolgozószobába, ahol. borzalmas látvány tá­rult szemük élé. Az öreg gróf ott ült az íróasztala melletti széken, két keze hosszában elnyúlt az asz­talon, feje jobboldalra billent, jobboldali halántékán lőtt seb éktelenkedett, amely­ből sürü patakban ömlött alá a vér. A szolgaszemélyzet azonnal hozzákezdett a kastély tüzetes átkutatásához, de csodálatos- módon semmi nyomra nem találtak, hogy ki követhette el a merényletet. A holttestet ab­ban a helyzetben hagyták, ahogy föllelték és azonnal értesítették a községi elöljáróságot, amely megtette a szükséges lépéseket. Még az éjszaka folyamán megjelent a hivatalos bi­zottság az ősi várkastélyban és alaposan át­kutatott mindent. Az Íróasztalion nyitott könyvet találtak, egy modern regényt, amelynek olvasásába me­rült el a gróf akkor, amikor a halálos lö­vés érte. Bizonyos, hogy egyáltalán sejtelme sem volt támadójának jelenlétéről. A lövés irányából •é:, az ejtett sebből megállapították, hogy a merénylő a dolgozószoba melletti hálószobá­ban rejtőzködött el és amikor a gróf teljesen belemé!vedve olvasott, nyugodtan célzott rá -is egyetlen biztos lövéssel végzett vele. A gyilkos titokzatos menekülés© Merre menekült azonban a merénylő? A hálószoba ablakai vasráccsal vannak ellátva, erre nem mehetett ki. A dolgozószobából mehetett ki a folyosóra, mart ott a lövés Prága, március 18. Néhány nappal ezelőtt be­számoltunk arról a hajmeresztő élményről, amely­ben egy a spiritizmus tanaiban kételkedő prágai társaságnak része volt. Főit szobrász műtermé­ben mintegy liztagu társaság gyűlt össze, hogy egy Prágába érkezett, Jovics nevű szerb médium segítségével szellemeket idézzen. Amidőn az egész szeánszot tréfás oldaláról felfogó társaság legvégül Tutenkamen szellemét idézte, noha az elölte járt szellem ettől óva intette a társaságot, az értékes szobrokkal '>lerakott műterem egy­szeriben a borzalmak szobájává változott. Jovics médium abban a pillanatban, amidőn Tutenkamen előszólitott szelleme megjelent, hir­telen dühöngeni kezdett transzában s a társaság­ban jelenlévő két nehézsúlyú boxolót, akik le akarták fogni, könnyű páholyként rázta le magá­ról. Rögtön rá mennydörgésszerű robajok hallat­szottak a műteremnek, lepedővel eltakart hátsó részéből, tompa ütések közepette nebés tárgyak zuhantak egymás után a padlóra, úgyhogy a jelenlévők ceufondáros ajkán meg­fagyott a hitellenség mosolya. Páni rémület vett rajtuk erőt s a társaságban jelenlévő két hölgy ámuldozott az irtőzattól. A pokoli sötétségben sen­ki sem volt képes gyufát, vagy villanyt gyújtani, a menekülni igyekvők csudá'atosképen nem tud­tak kijutni az ajtón. Néhány percig tartott az egész szörnyű jelenés. Amidőn nagynehezen a dühöngő médium lecsillapodott s valaki felcsavarta a vil­lanyt, rémülettel vették észre, hogy ismeretlen kezek pozdorjává zúzták a műterem több mint háromszáz szobra közül az egyiptomi tárgyú vagy vonatkozású szobrokat. Egy egyiptomi szobor bezúzta az ablakot, p az udvar havára esett ki, egy másikon pódijj szeme fíiUiti fcrisc vórceőppet találtak* Mindezt nem csupán a társaságban jelenlévő újságíró beszélte el lapjában, a Pondélni Listben, hanem Főit szobrász s a szeánsz többi tagjai is megerősítették. Természetesen, mint előre jelez­tük, az eset heves polémiát váltott ki a lapokban s mig egyes lapok az objektív tudósításon túl a szörnyű szeánsz valószínűsége mellett foglalnak állást, más újságok bohém festők esinyjének tűntetik fel a* egészet. A Pondélni List munkatársa azonban köröm­szakadtáig védelmezi a magáét, miközben nem győzi hangsúlyozni, hogy sohasem volt híve a spiritizmus tanának. Legújabb cikkében a szeánsz következményéiről számol be. Eszerint a társaság egyik még aznap éjszaka váratlanul elvesztette az apját. A két óriástestü boxoló állandó szorongást érez, ugyancsak ilyen érzéssel jár-kel állandóan maga az újságíró is. A két jelen volt hölgy állandóan, különösen azonban éjszaka borzalmas látomásokkal küzd, Volruba festő álmatlanságban és étvágytalanság­ban szenved a szeánsz óta és testi ernyedtségről panaszkodik. Folt szobrász maga is megbetege­dett z kiköltözött műterméből. Nem akar oda vissza térni, hanem a vidékre költözik ki és mű­termét lezárja. A legsúlyosabban betegedett meg Jovics médium. A végzetes este óta Jovfes egészsége komolyan megrendült. Jovicsot állandó nyugtalanság űzi s a szerencsétlen férfi azóta álmatlanságban szenved, mely néha olyan nyugtalansággá erős- bödik, hogy kiszalad az uccára s reggelig rójja az ue«n kövezetét. Jovics egyébként nem hivatásos médium, hanem gazdag szerb szülők gyermeke, aki spiritiszta szeánszokon eddig csupán kedvtelésből vállalta a médium szerepét. Prágáin naért iött, bog# valami WcMriafeaty* A szigorú tél hatása a mezei munkák meg­kezdésére. A rendkívül szigorú tél jelenté­keny mértékben késlelteti a mezei munkák megkezdését. Ez abból is kitűnik, hogy azon szlovénszkói idénymunkások, akik a történet- mi országokba idénymunkára szegődnek el, ezidén még nem érkeztek meg a történelmi országokba olyan számban, mint egyébkor. Márciusban már mind a 10.000 munkás a tör­ténelmi országokban szokott lenni, inig ez­idén a munkahivatal még csak egy liatszáz munkásból álló transzportot szállított el bzlo- veoszkóról. (MP.) A söradó körül. A gazdasági tanács albi­zottságának két előadója, Műnk dr„ és Bina titkár ezen a héten fejezi be jelentését az al­bizottságnak a söradó rendezéséről és a sör­termelés kontingentálasáról folytatott tárgya­lásairól. A referátum felöleli valamennyi in­dítványt, amelyek eddig az albizottságban el­hangzottak. A jelentés ajánlja a pénzügyi bi­zottságnak és a belföldi termelés és kereske­delem bizottságának, hogy véleményét a meg­adóztatás eddigi módjának a íentartásával terjessze elő, de a 15.000 hektoliterig terjedő termelésű kis sörfőzdéknek bizonyos könnyi- téseket biztosítson. Ezek a könnyítések a ter­melés arányában legyenek degresszivelc. To­vábbá ajánlja a jelentés az önkéntes kon tin­gen tálás elfogadását, valamint beható indít­ványt tartalmaz arra vonatkozólag, hogy kü­lön illetéket vessenek ki a kontingensen felül előállított mennyiségire, amely illetékek érté­két a kis sörfőzdék kártalanítására használ­nák fel. Ami az állam beavatkozását illeti, a jelentés javasolja, hogy amennyiben nyolc hónapon belül nem jön létre az önkén les kontingentál ás, újabb tárgyalások induljanak meg ebben a kérdésben. Mivel az albizottság ezeket a kérdéseket behatóan letárgyalta már, valószínű, hogy a két bizottság plénuma a jelentést változtatás nélkül hagyja jóvá. A plenáris ülés valószínűleg jövő hét végén lesz. (MP.) Megalakult az önálló kereskedelmi képvi­selők és bizományosok összállami szövetsége. Március 18-án Prágában megalakult a köz­társaság önálló kereskedelmi képviselőinek é-s bizományosainak szövetsége. A közgyűlés elhatározta, hogy kérni fogja a kereskedelmi ügynököknek a forgalmi adó alól való mente­sítését. (MP.) — Ha megfogadják a kommunista szónok tanácsát... Nyitrai tudósilónk jelenti: Hétfőn Ítélkezett a nyitrai kerületi bíróság hat lajjs- falvai kommunista munkás fölött, akik a múl! év május 1-én Nyitrán megtartott kommu­nista gyűlés ulán hazatérve, többeket össze- csőddteltek, a munkaadó földbirtokos háza elé vonultak és béremelést követeltek. Sztrájkkal fenyegetödatek, majd szidalmakkal illették a burzsoáziát és valóságos kőzáporl zúdítottak a föld-birtokos házára. A bíróság előtt már csöndesebbek voltak, amennyiben azzal vé­dekeztek, hogy meggondolatlanságukban és a gvülésen elhangzott beszédek hatása alatt kö­vették el a bűncselekményt. A bíróság vala­mennyi ükét egvbavi fogházra ítélte, de az enyhítő körülmény ökre való tokintettel as •tetet .vésreha»tes& egy év** fölfüggesztette. vaj s uiaimws jl (Ruszin-szkói szerkesztőségünktől.) Emléke­zetes a harc, ami a Podkarpatskij Bank és Ungvár városa között folyt tavaly azzal az ajánlattal kapcsolatban, melyet a bank a vá­rosnak tett egy mozihelyiség építésére, illet­ve annak bérbeadására vonatkozólag. Az ajánlat előbb három alternatíva elé ál­lította a várost, melyből az egyik még elfo­gadható lett volna, azt azonban a bank vissza­vonta. A másik két alternatíva a bank által építendő palota szuterénjében elhelyezendő mozihelyiiség bérletére vonatkozott. Egyik szerint körülbelül 85 ezer, másik szerint 100 ezer korona évi bérösszeggel és egyéb, súlyo­sa b b n ál -sül yosabb kikötésekkel, amelyek a várost igen könnyen katasztrofális helyzetbe sodorhatnák. A képviselőtestület letárgyalta ezt az ügyet és a bank ajánlatait egyszerűen elvetette, mivei a városnak nem okvetlenül életszük­séglete, hogy mozihelyiséget béreljen. Amire azonban eddig nem volt példa a közigazgatás történetében, az Ungváron meg­tör Lén t:

Next

/
Oldalképek
Tartalom