Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-20 / 67. (1990.) szám
1939 március 20, «tcrA%. A walesi herceg lámpalázas ... „Pendíizés*4 a világháborúban különböző frontok között — „Még a leányok sem állnának velem szóba* — London, március hó. 1916 márciusában a walesi herceget kapitánnyá nevezték ki és Egyiptomba küldték. Röviddel ezelőtt szabadságot kapott. Hazalátogatott, de csak egész rövid időre. Az első beszéd Ez a látogatás emlitésreméltó, mert a walesi herceg otthon való tartózkodása során két olyan dolgot tett, ami azelőtt sohasem fordult vele elő. Mindenekelőtt: most tartotta első nyilvános beszédét. A St. James palota nagytermében mondotta a beszédet. Egy hazafias alapítvány támoga tására hivta fel a közönséget. — Még sohasem mondtam beszédet a nyilvánosság előtt — mondta a herceg — és ezért kérem önöket, bocsássanak meg, ba nem fejezném ki magamat elég tisztán és tökéletesen. Igyekezni fogok a tőlem telhető legjobban elmagyarázná önöknek, hogy miért kérem önöktől ennek az alapnak a támogatását. A herceg akadozva, kínlódva mondta el ezt a beszédet. Rettenetesen ideges volt beszéd közben. Amikor lejött ax emelvényről, meglátott egy öreg gárdista őrmestert, tóit jól ismert még Francia- országból. — Hello, — kiáltotta neki oda a herceg — hallotta a beszédemet? Azt xnsaera, borzalmas, lehetetlen beszéd voK. Még nem szoktam meg eléggé ezt a munkát. — Hát bizony, fenség. — válaszolta mosolyogva *s őrmester — láttam, hogy végezte el egyéb irrankáit a francia fronton. Azok otán nem is csodálkozom, hogy idege* volt amikor egy emelvényről kellett a polgári közönséghez beszédet intéznie és még hozzá a közönség főképpen hölgyekből áRott Évek teltek el ezután amíg a herceg végre le tudta küzdeni idegességét és lámpalázát, és nyugodtan tadott beszélni a nyilvános helyeken. Tánc az éjszakai klubban Á herceg másik ténykedése, ami eddig nem fordult vele elő, az volt, hogy táncolt egy éjjeli klubban. Több szabadságos tiszttel együtt jelent meg a klubban. Megjelenése nagv szenzációt okozott. Röviddel az eset után rendelet jelent meg, amely eltiltotta a katonatiszteket az éjjeli klubok látogatásától. A herceg nem is volt ezután éjszakai helyiségben, egészen a háború végéig. Mikor Egyiptomba ért, közölték vele nj munkakörét. A suezi csatorna mentén épült erődítményeket kellett megvizsgálnia egy mérnökkari tisztel együtt. A herceg rögtön látta, hogy munkája teljesen jelentéktelen. Amennyire meg tudta ítélni, az erődítményeknek nem volt semmi bajuk. És ha lett is volna bajuk, az ő tanácsai nem segíthettek volna. Ezt a munkát nyugodtan elvégezhette volna a mérnökkari tiszt minden segítség nélkül. Ezért a herceg Kairóba ment és kérte, hogy küldjék vissza a francia frontra. Izgalmas táviratváltás folyt Kairó, a francia- országi főhadiszállás és a londoni hadügyminisztérium között. A táviratváltás eredményeként a walesi herceget kiküldték az olasz frontra és egy olasz tábornok vezérkarába osztották be. Az olaszoknál A tábornok kedélyes ember volt és hamar megszerette a herceget. Elég jól beszélt angolul és a herceg állandóan az ő vendége volt. Napközben a herceg mindig elkísérte a tábornokot a frontvizsgálatra. De nem voltak komoly harcok ezeken a frontszakaszokon, úgyhogy a herceg ezt a munkát is unalmasnak és egyhangúnak találta. Az esték már kedélyesebbek voltak. A tábornok a maga hadiszállásán hangversenyeket és tánc- estélyeket rendezett. Sok csinos, napbarnított arcú lány jött el és fantasztikusan mély poharakból «*Iasz borokat ittak. De a herceg nem tartozott azok közé az emberek közé, akik zavartalanul tudják élvezni az élet örömeit, amíg a közelben nagy dolgok történnek. Rövidesen ismét azt kérte, how küldjék vissza Franciaországba. Erre aztán visszahívták Londonba. Nem sokkal hazatérése után megtudta anyjától, hogy milyen tervük van vele a szüleinek. Egy angliai kiképzőtelep parancsnokságát akarták rábízni. — A hazai fronton teljesítsek szolgálatot? — kiáltotta a herceg. — Hát mit mondanak majd rólam az emberek? Még a lányok sem állnának velem szóba. Úgy látszik, a királyné is belátta, hogy ez egészen abszurd gondolat és nem is ragaszkodott hozzá. Nemsokára a herceg ismét kiment Francia- országba és a gárdahadosztály vezérkarában dolgozott. Ettől kezdve egészen a háború végéig Franciaországban maradt és csak időnként tért haza Londonba rövid szabadságra. Katonai működése mellett rendkívül sok dolgot adtak neki hivatalos jellegű személyi ügyei. Ezenkívül rengeteg meghívást kapott Angliában különböző nyilvános gyűlésekre és ünnepélyekre. »Kár, hogy ez a fiú nem léphet fel *• I# Annak ellenére, hogy a nyilvános beszédeket mindig idegesen, félszegen és gyakran egészen modorosán mondotta el, beszédei mégis komoly hatást tettek a hallgatókra. Mert a hercegnek hnakadoxva mondta el. De mégis csodálata* hatása volt. A nők letépték magukról ékszereiket ás a szónoki emelvényre dobták. Csekkek és bankjegyek röpködtek a herceg lába elé. — A kutyafáját, — mondta egy orfeumi impresszárió, aki a jeL ^tet végignézte — sokat veszitek azzal, hogy ez a fin nem léphet fel a variétészinpadon. Katonai fellebbvalói általában azt a véleményt formálták ki róla, hogy rendkívül szorgalmas vezérkari tiszt, aki mindig hajlandó többet Losonc, március közepe. (Saját tudósítónktól.) A kerületi munkás- biztositő pénztár vezetőségei évenként statisztikát készítenek a kerületükben előfordult különféle betegségekről. A legutolsó nyilvánosságra került statisztika szomorú adatai szerint a fertőző nemi betegségek, de különösen a legpusztítóbb kór: a tüdőrész, as egén köztársaság területén a losonci kerületben szedi a legnagyobb százalékban áldozatait. Pontos statisztikai adatok szerint a losonci munkásbiztositó kerületben ápolt hatszáz munkásbeteg közül az orvosok ötszázat tüdőbetegnek találtak. A tüdővész elterjedéséről készített hivatalos statisztikai tabellákon a kór mérvének jelzésére hol ritkább, hol sűrűbb satirozást használnak. Ezeken a grafikai ábrázolatokon egyedül Losonc van teljesen feketével megjelölve, mint ahol a tüdővész esetei a legnagyobb percentben fordulnak elő. Nem a munka, hanem a munkanélküliség 51 önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy vájjon mi idézhette elő ezt az egészségügyi katasztrófát a losonci járásban. Talán a kedvezőtlen klimatikus viszonyok? Ez a feltevés azonban megdől, ha fellapozzuk a város és a járás egészségügyére vonatkozó korábbi statisztikákat, amelyek teljesen normális viszonyokról számolnak be. Az igazság az, hogy amikor az a tizennyolc gyárkémény, amely most olyan hidegen, némán mered az égnek, még fekete füstfellegek- kel borította el a horizontot: jólét és boldogság kacagott ezen a vidéken s a gyilkos kór a legritkább látogatója volt a munkáscsaládoknak. Hatezer munkáslélek élt megelégedetten és egészségben. A gyárak a Csizi Jód Bróm Gyógyvíz a legerősebb jódos források i Csizfürdő, Szlvenszkó. munkáshigiénia minden modern intézményeivel el voltak látva: egészséges munkáslakások, ragyogó tiszta tanoncotthonok, munkáskaszinók, fürdők, külön betegsegélyző társládák stb. stb. Ma, a gyáripar leépítése foMán, a munkások a munkanélküliség ezernyi testi és lelki nyavalyái között sínylődnek. A szép, tiszta, egészséges munkáslakásokat át kellett engedniük szerencsésebb csillagzat alatt született idegeneknek, mig ők maguk a nyomortanyák sorvasztó odúiban tengődnek családjaikkal együtt. Nincs" kórház a betegek részére A betegek? Azok, akik még tagjai a kerületi munkásbiztositó pénztárnak, kapnak valamelyes ápolást, gyógykezelést. Már ameny- nyi kitelik a csőd szélén álló losonci munkásbiztositó pénztártól. De a legnagyobb része a munkásbetegeknek éppen a munkanélküliek közül kerül ki, akik már évek óta nem tartozhatnak a pénztár tagjai közé. És még mindehhez az is hozzájárult, houv a munkáspénztár orvosai által rendelt gyógyszereknél is megrövidítette a beteg, csont- és bőrre leaszott munkásokat egy lelkiismeretlen patikus: Voda Gusztáv dr. A munkások jelentették fel az államügyészségnél, azonban mindezideig még csak eljárást sem indítottak ellene. A kórházban a legbotrányosabb állapotok uralkodnak. Mivel a kórház igazgatója sebészorvos, nem vesznek fel jobbára csak sebészeti kezelési, igénylő betegeket, mert ezekkel is megtelik a kórház. Két egymásmellé helyezett végezni, mint amennyit kémek tőle. Vele egyenrangú tiszttérsai nagyon szerették. De valószínű, hogy még népszerűbb volt ax altisztek és közlegények körében. Nemcsak azért beszéltek róla szeretettel, mert ő volt a walesi herceg. Sokszor találkozott olyan katonákkal, akik nem is tudták, hogy kicsoda. Ezek azután igy emlékeztek róla vissza: Tudod... ax a vezérkari tiszt, aki mindig kedélyes és barátságos volt velünk. Mikor a háború véget ért, a gárdaezred őrmesterei a hercegnek aiándékozták az ezred zenekarának dobjait és skót dudáit. A herceg nagvon örült ennek ax ajándéknak. Ha csupán jó katonatiszt lett volna és nem lett volna emellett kedélyes bajtárs, nem kapta volna ezt az ajándékot. A dobokat és a dudákat még ma is látni a York House halijában. W. I. Marsdon. Az Illetékes hatóságok, ax egészségügyi minisztérium is tud a losonci kórházban uralkodó tarthatatlan állanotokról. Az állami költségvetésben snlyos milliókat vettek fel a losonci kórház kibővítésére, a munkát azonban mégsem kezdik meg. Egyik sarokban élei, másik sarokban halál A tönkrement, lerongyolódott, éhező, betegségben sínylődő munkáscsaládok szörnyű helyzetének képét leghívebben mutatják a város perifériáin lévő nvomortelepek. Ezek közül is a legmegdöbbentőbb a Zólyomi-üti téglagyár mellett elhúzódó munkástanya. A kátránypapirossal fedett, a beomlás ellen farudakkal feltámasztott, papiros ablaku szobákban gyakran 10—12 ember is szorong. Férfiak, nők, gyermekek. Egészségesek, betegek vegyesen. A szobákban többnyire csak ágyak vannak. Néhol leirhatatlanul szomorú helyzetek keletkeznek. A szoba egyik sarkában lévő ágyban egy fiatal anya szorongatja keblére egynapos újszülöttét, mialatt a szoba másik sarkában egy utolsó óráit élő beteg ember vívja gyöt- relmes haláltusáját. Egy másik szoba férfi lakóinak, vannak vagy 8—10-en, mindössze csak két pár cipőjük és két rend ruhájuk van. A legöregebb a szobaparancsnok, ő rendelkezik, hogy ki vegye fel a cipőt, ruhát. Akire a sor kerül, az felöltözik s bemegy a városba munkát keresni, vagv kéregetni, a másik felöltözöttet pedig az erdőre küldik tűzifáért. A gyermekek nagyrésze otthon tartózkodik s hiányos ruházatban a kályha mellett szorong. Iskolakötelesek, azonban ruha, cipő hiányában, nem látogathatják az iskolát. A járványos gyermekbetegségek erős pusztítást vittek véghez a nyomortelepeken. Egy fiatal házaspár nyolc napon belül mindkét gyermekét elvesztette. A nyomortelepek lakói 60 százalékban szlovákok, a többi magyar. Cseh egyetlenegy sincs. Vallásukra nézve: a lesrtöbb katolikus, a legkevesebb a zsidó köztük. Mint jellemző tünetet kell felemlítenünk, hogy dacára az elviselhetetlen nélkülözéseknek, vagyon elleni bűncselekmény alig fordul elő a nyomortanyák lakói között Fenyeget az éhínség réme Még a tél beállta előtt, amidőn már minden kereseti lehetőség megszűnt: a legtöbb munkáscsaládnál beköszöntöttek a nélkülözések szörnyű napjai. A családos apák, anyák megőrjítő gondoktól űzve, kétségbeesetten könyörögtek a hatóságoknál, magánosoknál, hogy gyermekeik részére élelmet, tüzelő anyagot, ruhadarabokat szerezzenek be. A hatóságoknál azonban süket fülekre találtak s a leromlott gazdasági viszonyok között nagyon megcsappant a jótékpnyszivii adakozók száma is. A szegény, mindenkitől elhagyatott munkás- családok sorsa már teljesen kilátástalanná vált. Az éhínség réme már csattogtatta félelmetes fogait feléjük s elpusztulással fenyegette őket: amidőn akadt mégis valaki, — egy fenkölt lelkű magyar nrinő, — akinek nemes szive megérezte a közelgő veszedelmet. Ez a magyar nagyasszony Szilassy Béláné, aki a régi magyar nagyasszonyok szépleikét, bátor szivét örökölve, csüggedés nélkül, lankadatlan ügybuzgósággal vette kezébe a nyomorgó családok megmentésének ügyét. Gyors elhatározással egy permanens bizottságot szervezett, a losonci nőegyesületek el- nöknőiből, a hitfelekezetek lelkészeiből és még több a jótékony munka iránt érzékkel bíró egyénekből. Ez a bizottság tüzetes tárgyalás alá vette a küszöbön álló veszedelem elhárításának lehetőségeit s megállapodott abban, hogy a losonci nőegyesületek nevében a nyomor hü képét feltáró kérvényeket nyújtanak be a népjóléti minisztériumhoz, az országos hivatalhoz s a vöröskereszt egyesület központjához rendkívüli, sürgős segélyek kiutalása iránt. A mentési akc!6 A kérvények meg is hozták a kívánt eredményt, mert az országos hivatal 20.000 K-t, a vöröskereszt központja 9000 K-t, a losonci járás 10.000 K-t, Losonc város pedig 5000 K-t utalt ki pár nap alatt. Ezenkívül általános gyűjtést is rendeztek. A legjelentősebb gyűjtés folyt a földbirtokosok között, akik Szilassy Béla felhívására jelentékeny mennyiségű és többezer koronát képviselő természetbeni adományokkal siettek a mentési akció támogatására. Az összegyűjtött adományokból hetenként hatszáz nyomorgó munkáscsalád kapott öt-öt kiló lisztet és egynegyed kiló zsírt. A segélyezési akció február hő 1-én kezdődött és f. hó 16-án fejeződött be. A kiosztás feletti felügyeletet Medgyessy Sándor, a losonci YMCA titkára látta el nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel. Az élelmiszereken kívül a nőegyesületek és más jótékouycélu társadalmi egyesületek az iskolásgyermekek között ruházati cikkeket osztottak ki. Szilassy Béláné mentési akciója tehát teljes sikerrel végződött. Az abnormálisán hideg időkben, a legnehezebb 6 héten keresztül biztosítani tudta az önhibájukon kívül kereset nélkül maradt munkáscsaládoknak a mindennapi kenyeret. És aki a maga ijesztő mivoltában ismeri a losonci nyomortanyákon uralkodó ínséges állapotokat, az tudja, hogy a Szilassy Béláné inségakciója nemcsak könnyeket törölt le, hanem pusztulásra Ítélt életeket mentett meg. Megható volt a segélyben részesített munkásasszonyok hálája. E napokban küldöttségbe verődtek össze és elmentek a Szilassy-kastély- ba megköszönni nagyasszonyuknak jószívűségét, aki nem hagyta el őket a legnagyobb veszedelem idején. A nagyszámú küldöttség nevében Korvin Erzsébet egyszerű, keresetlen szavakban fejezte ki hálájukat Ezzel a segélyezési akcióval az éhínség veszedelme egyidőre talán elhárittatott. Azonban a munkanélküli munkáscsaládok nyomorán nem társadalmi egyesületek segélve*ési akciójával lehet segíteni, hanem munkaalkalmak teremtésével. És e tekintetben a kincstárt, illetve a kormányt kell hibáztatnunk, mert esztendők óta halogatja az állami intézmények részére szükséges épületek felépítését. A legtöbb állami intézmény ugyanis nem rendelkezik önálló és céljainak megfelelő épületekkel. Rendezetlen jogviszonyok alapján tart megszállva más hivatása épületeket Ha tehát a kormánynak szándékában volna a köztársaság legegcszscgtelenebb, legnyo- morgóbb városán segíteni, akkor sürgősen, soronkivül meg kellene kezdeni Losoncon az állami építkezéseket. És pedig a tűrhetetlen állapotban levő kórházat, &s augusztus hó elsejére biróilag kitelepített pénzügyi expozitura székházát, a má9 intézményektől kényszer utján igénybevett posta, távirda és reálgimnázium épületeit. Nagyon komoly, nagyon afrsrasztő a helyzet Losoncon és általában a nógrádi volt iparvidéken. A lakosság önerejéből már nem képes segíteni magán. A nyomor napról-napra nagyobb területeket hódit. A munkásság után a kisipar és kiskereskedő osztályt is hatalmába kerítette már s hova-tovább a megélhetési problémák a többi társadalmi osztályokat, is foglalkoztatni fogják. A nyomorgók, nélkülözők, a megélhetéssel küzdők fekete tömegeiből immár elemi erővel tör fel a segélykiáltás: S. O. S.! Mentsétek meg lelkeinket Í — Az Eötvös-inga a világ hatvanöt országában hirdeti a magyar kultúra dicsőségét. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Magyar Tudományos Akadémia tegnapi ülésén Pékár Dezső dr. akadémiai tag, az Eötvös Lóránd-intézet igazgatója, beszámolt az Eötvös Lóránd báró geofizikai intézet tiz éves tudományos működéséről. Hangsúlyozta, hogy az egész világon nincs még egy ország, ahol ilyen nagy területre kiterjedő gravitációs mérések volnának, épp ezért kötelességünk, mondotta Pékár, hogy ezekről a speciális magyar kutatásokról az Union Geodesique Geo- physic International jövő évi kongresszusán beszámoljunk. A külföld részére is több mérést végzett a társaság. így az angol kormány legnagyobb olajvállalata a Burmák 0)1 Com- pagne felkérésére. Ezután bemutatta a kis Eötvös-ingát, amelyből mintegy hatvanöt darab van használatban, amely a földgolyó hatvanöt államában hirdeti a magyar kultúra dicsőségét. — Influenza-iárvápv pusztít Kolozsváron. Kolozsvárról jelentik: A városban a spanyol- nátha-járvány rendkívül nagy méreteket öltött. A hivatalokban a hivatalnokok fele hiányzik. Az iskolásgyennekek harminc százaléka szintén beteg és ha a járvány továbbra is ily nagy méretű marad, a tanügyi hatóságok be fogják zárni az összes iskolákat. tározóban volt egyénisége. Egyszer valami háborún jótékonysági egyesület rrvülésén tartott, bögrédet. Rűviki voK ex a beszéd és meglebetőecn ágyra három beteget is fektetnek, de gyakran megesik, hogy a földön kell fekvőhelyeket készíteni. A köztársaság legfeketébb pontja: Losonc Hatszáz mankásbeteg közül ötszáz tüdőbeteg — A nógrádi iparvidéken az éhinség fenyeget—A nöegyesületek jótékony akciója egyidőre elhárította a nagyobb veszedelmet 6
