Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-17 / 65. (1988.) szám

T929 müreliM Í7. Az öt év előli lángsi elpusztult és most rejtélyesen „feltámadt" budafoki lakatos mester fantasztikus bűnügyi regénye Évekhet ezelőtt eltemetett tériét ismerte fel özvegye egy lompos, rongyos csavargóban —* Kiásta öccse holttestét és maga helyeit hántolta el — A „halott“ Romániába szökött Hatat kedvesével Budapest, március 10. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A detektivregények ma igen kapós olvasmányok ós WaUace müveinek tö­mege egész kirakatokat tölt meg. A népszerű an­gol író kimeritefclen fantáziájával szövi a rejté'yes történeteket, amelyeknek váratlan fordulatai a végsőkig csigázzák az olvasó . érdeklődését. Ha egy Waíllace-könyvet létezzünk, kissé bosszanko dunk ömnagunkon, hogyan köthette le figyelmün­ket és érdeklődésünket annyira ex a fantasztikus és valószínűtlen történet, hogy minden komoly munkát félretéve addig tartottak a könyvet a ke­zünkben, míg csak az utolsó lapot el nem olvas­tuk. Ez a történet nem eshetett meg, állapítjuk meg, az élet nem ismeri és nem töri az ilyen ster- telenrégeket. Pedig akármilyen hihetetlenül hang­zik, Wallace meséiben mindig van valami életből ellesett ós amikor az iró egy -egy interjújában le­leplezi műhelytitkát, tudomást szerzünk róla, hogy Wallace gondosan összegyűjti a titokzatos bűnügyi eseteket és ezeknek ügyes felhasználásával, kom­binálásával szövi történeteik Drámai találkozás Az az eset, ami most a magyar fővárosban elő­fordult, igazán alkalmas volna, hogy Wallace bűnügyi regénnyé dolgozza fel A Rákóczi ut sfirü emberforgatagában egy éles ‘ női sikoltás hangzott fel. Azok a járókelők, akiknek fűiét megütötte a ktí- í Iőnös hang, elcsodálkozva látták, hogy egy jólöltőzött polgári asszony halálra vált arc- j eal összeroskadt, vele szemben pedig egy top- i rongyos külsejű országút} csavargó áll, aki ügyefogyottan akarja támogatni az elalélt nőt. j Az eset fejleményei már a rendőrség előtt ját- i szódtak le, ahol kihallgatták az asszonyt és a csa- j vargót és ekkor élet futás kezdődött most, amely az egykor dolgos, munkás embert az országutak csavargójává tet­te. Most pedig felbukkant a Rákóczi körúton, hogy tönkretegye első feleségének életét is, — akit annakidején meg akart kímélni minden szén- í védéstől és anyagi bajtól — ée súlyos jogi problé­mák elé állítsa a hatóságokat. Mert a tőrvény az törvény és Bokor János kü­lönös esetében egész sereg olyan momentum van, amelyet a bűn tetőtör vény könyv szerint edbiráini és megítélni keU. Bokor János gyújtogatott, biztosítási csalást kö­vetett ©1, bigámiáim élt. felesége akaratlanul ! MOULINROUGE Praha II.f Národnt tfida 20. BORSZEKY a világ­hírű nöimitátor és part" rsernöje L U C Y de P U T T I naponta ven­dégszerepelnek szen­zációs műsor keretében Magyarok találkozó- helye szinten bigámiába esett, Bokor János sirháborf tűst, balottgyaláíást és holla csonkítást kör© tett el. Ezek mind súlyos deliktumok. ÍSs fennáll a jogi kérdés, mi történik Bokor Jánosáé második házas­ságával. amelyet, teljesen törvényes előírások sz© rint kötött meg? Olyan súlyos problémák esek, amelyeket az életnek bölcsen kellene megoldania, ha szeszélyes és játékot) kedvében maga okonott ilyen kalamitásokat. egy titokzatos bűnügyi dráma részletei Megingathatatlan az érsekujvári magyarság egysége a mai községi választáson Óriási lelkesedés a magyar táborban — A pártbontási kísérletek teljes eredménytelenséggel végződtek bontakoztak ki a maguk eleven valóságában. A dráma öt évvel ezelőtt indult meg. Bokor Já­nos, budafoki lakatosmester elég jómódban élt a csöndes Pest melletti községben, ahol általános tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Egy késő éjjelen tfizilárma zaja verte fel Budafok uccáit A lángok a lakatosmester műhelyéből csaptak ég nek és mire a tűzoltók felvonulták, segíteni már nem sokat lehetett, az épület üszkőkben hevert. Az udvaron jajveszékelve, kezét tördelve szalad­gált fel és alá a l&katosmester felesége, aki tudta, hogy ura a tűz kitörése előtt a lakatos- műhelyben dolgozott valami sürgős munkán és amikor a tűz kitört, senki sem látta távozni. Bizonyára ottégett a szerencsétlen ember a mű­helyben. Másnap reggel megtartották a tüzvizsgá- iafcot és amint a hatóság emberei a már elparázs- lott üszköket piszkálták, egyezerre csak borzalmas látvány tárult szemük elé. Néhány összeomlott ge­renda tiszke alatt egy szénné égett hulla feküdt. Ruhájából csak néhány pörkölt foszlány maradt meg, azonban egyik elszenesedett ujján rajta volt Bokor Já­nos lakatosmester pecsétgyűrűje, a holttest mel­lett pedig ott feküdt az óra, amelyet mindenki a lakatos órájának agnoszkált. Kétség sem merülhetett fel az iránt, hogy a sze­rencsétlen Bokor János bennégett a műhelyben, to­vábbi vizsgálatra semmiféle ok fenn nem forgott ezért a hatóság beszüntette a hivatalos eljárást, Bokor Jánost eltemették, özvegye pedig fölvette az életbiztosítást ée néhány hónapig bánatos szívvel gyászolta az urát. Az idő pedig lassan továbbhaladt. Sebeket adott ég sebekei gyógyított. A fiatal özvegy megismer­kedett egy derék férfival, az Ismeretségből rövide­sen szerelőm fejlődött és az esküvőt is megtar­tották. As aj házasélet boldognak indult. Az as­szonynak gyermeke is született, első férjére már csak akkor emlékezett vissza, amikor halottak napján a budafoki temetőben egy elárvult síron meggyujtotta az emlékezés mécseseit. „Feltámadt" o halott Tegnap azután tragikus fordulat következett be az asszonynak polgári kényelemben kialakult éle­tébe. A Rákóczi utón ment, amikor egy torzonbronz szakállu, elvadult külsejű, top­rongyos csavargóval találkozott, akinek ősz szálak vegyültek fekete szakállába és hajába. Ez a látvány talán nem lett volna különös, de mintha a csavargó meghökkentőn nézett vol­na ar, asszonyra és ez a döbbent, hosszantartó pil­lantás as asszonyt is arra kényszeritotte, hogy fi­gyelmesen szem ügy re vegye az ismeretlen vándort. Amint a kusza vonásokba nézett, egyszerre fel­gyulladt benne az emlékezés szikrája, szívé láza­san lökhetett és kétségbeesett sikoltás tört fel belőle. Semmi kétség, a csavargó az 6 ara, az öt évvel ezelőtt szénné égett Bokor János volt. Nem kísértet, mert kísértetek nem járnak nappal Budapest forgalmas uccáin, hanem hite ée vér va­lóság, Megoldódik a rejtély A különös párt a rendőrkapitányságra kisér­ték, ahol megkezdődött kihallgatásuk. Bokor Já­nos, akit as élet számtalan viszontagságon, sok bűnön, szenvedésen és csalódáson kergetett vissza i régi hazájába, mindent elmondott, hiszen az éle­tét már nem tartotta értékesnek annyira, bőgj7 miatta tovább álcázza magát. Bokor János históriá­ja pedig imigyen hangzik: Az elsodort ember. •. Hat évvel ezelőtt megismerkedett egy pesti leánnyal, aki iránt hatalmas szenvedély lob­ban lel szivében. Tudta, hogy ez a szerelem bűnös, hogy a leányt törvényesen csak úgy teheti magáévá, ha feleségé­től elválik, feleségének azonban, akit még akkör is nagyrabecsült, nem akart nagy fájdalmat okozni, elhatározta tehát, hogy eltűnik utjából, de úgy, hogy senki se jusson többé a nyomára s emel­lett a családjáról is gondoskodjék. Magasértékü életbiztositása veit, ezt az összeget feleségének meg kellett kapnia, ami csak úgy történhetett meg. ha ha’álát hatóságilag megálla­pítják. Mintha az elsodort ember története Jan- nings nagyszerű alakítása szállott volna le a mozi vásznáról az életbe. Bokor János is az elsodort ember szerepét vállalta és játszotta meg, csak az­zal a különbséggel, hogy 5 nein tudott életének olyan hallgatag lenni, mint a film* elsodort em­bere. hanem sok szenvedés, csalódás és háuyó- dás után honvágya visszahúzta arra a helyre, ahol fiatalkorát töltötte, ahol becsületes munkát vég­zett mindaddig, amig a tragikus szenvedély kJ nem mozdította az élet rendes kerékvágásából. A titokzatos sirásó Bokor János tebát bat esztendővel ezelőtt tragi­kus dilemma elé került. Ekkor családjában gyász­eset következett be, amely pokoli gondolatot fogalt neki. Bokor János öccse elhalt s ». budafoki temetőben temették el. A terv, amely elképzelésében 6s kivi­telében piíavali fantáziára vaU, hamarosan meg­született Bokor Jánosban. Egy sötét éjszaka rejtett utakon, kis kési-tali­gát tolva maga előtt kilopóskodott a temetőbe, amely csendes és elhagyatott ilyenkor, mert hiszen az éjjeli órákban a babonás emberek félnek a visszajáró kísértetektől. Bokor János azonban nem félj, szenvedélye minden más érzést elnyomott benne, megállóit egy frissenhantolt sir előtt ós a magával hozott ! ásóval, csákánnyal lázas? sietséggel kezdte bon­togatni a még laza rögöket. Előkerült a koporsó, Bokor János kihúzta belőle a szegeket, felfedte a koporsó tetejét, kivette a holttestet, amelyen már a rothadás jelei mutatkozni kezdtek. Talicskájára tette a hullát, a koporsót megtöltötte göröngyökkel, fedelét újra leszögezte, visszaeresz- tette a sírba, amely felé uj hantot emelt Azután gyorsan bedugta a hnTlát egy zsákba és megindult 1®r katosmiikelye felé. . j Mindent előkészített, gyorsan kellett cselekednie, j A műhelyben egy acetilén lámpa fényénél újabb : borzalmas munkához fogott. A hullára ráadta az 5 hétköznapi mháját. le- j húzta gyűrűjét, amelyet a hulla gyűrűsujjára I húzott át. órá?át betette a tnellényzsebbe, azután petróleummal végigöntötte a gyúlékony tárgya­kat, lángralobhantotta a műhelyt és sietve eltá­vozott. Visszatér a szökevény Még aznap éjjel menekült. Magával vitte szerelmesét és átszőttek a román í határon. Okmányai álnévre voltak kiállítva, uj letelepedési helyén a hatóságokkal semmi baja nem volt. Csakhamar meg is kötötte szerelmesével a házasságot, de ez a házasélete nem volt boldog. Valahogy lelkére nehezedett a szörnyű bőn tuda­ta, amelynek felesége is ismerője volt, Viharos Érsekújvár, március 16. (Saját tudósítónk­tól.) Az érsekujvári községi választás iránt országos érdeklődés nyű vauul meg. A szlo- venszkói magyarság nagy érdeklődést tanú­sít az érsekujvári magyarok heroikus küzdel­me kánt, melynek az a legfontosabb célja, hogy a város polgármestere továbbra is ma­gyar ember, Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő legyen. A csehszlovák pártok hihe­tetlen erőfeszítéssel igyekeznek a magyarság egységének megbontására. Vollay agrárpárt! szenátor és Hír seb Géza, akinek politikai mentalitása ismeretlen, négy „magyar** szí­nezetű pártot alakítottak, hogy ezzel is le­csípjenek valamit a magyar egységről. A nagyszabású magyar agilációs munka azon­ban ellenállhatatlan lendülettel folyik. Csü­törtökön este újabb oépgyülés volt az Arany Oroszlán nagytermében, melyben legalább 2500 férfi és asszony vett részt, A tömeg leirhatatLan lelkesedéssel hallgatta a szónokokat s nagy ünneplésben részesítette líichtcr János szenátort és Holota János dr. képviselőt, aki magával ragadó szavakkal jel­lemezte azt az elszakíthatatlan kapcsolatot, amely érsekujvári ember létére az érsefcuj- vári magyarsághoz köti. A magyarság pártjai a legnagyobb biza­lommal tekintenek a választás kimenetele elé s bíznak abban, hogy a 36 mandátum közül legalább tizenhetet a magyar blokk fog megkapni. Ha ez sikerülni fog, úgy nem kétséges, hogy a csehszlovák blokk az egy hót múlva sorra kerülő polgármes-terválaszíásón nem is fog Holota dr.-nak ellenjelöltet állítani. Szlóvenszkó városai liléi megmozdulnak a hontalanok érdekében Léva, március 16. (A P. M. H. munkatársá­tól.) Emlékezetes az az akció, amelyet a köz­társaság fönnállásának tízéves jubileuma al­kalmából, a jubileumi ünnepségek előtt né­hány szlovenszkői és ruszinsZkói magyar vá­ros indított meg a hontalanok érdekében. Ez az akció azt célozta^ hogy az állam kormány­zó tényezőit a jubileummal kapcsolatban rá­bírja arra a nagylelkűségre, hogy adjanak amnesztiát a hontalanoknak, adjanak állam­polgárságot azoknak a szerencsétlenek tízez­reinek, akik önhibájukon kívül nem része­sedhetnek a szabad polgárokat megillető jo­gokban. Sajnos, amint azt előre láttuk és éreztük, az akció teljesen eredménytelen ma­radt, az állampolgársági kérdésben lényeges lé­pés, előrehaladás nem történt, az akció azonban nem volt. céltalan, mert or­szág ós világ közvéleménye elolt föltárta a hontalanság sürgős rendezésének szükséges­ségét. A múlt év kora fezén megindult mozgalom most. újból föléledt. Ez alkalommal Oppen­heimer Ferenc dr. losonci ügyvéd, az ottani zsidópárt elnöke, készített memorandumot, amelyben országos "megmozdulásra bivja föl a szia- Venszkéi városokat az állampolgársági kér­dés megfelelő és végleges rendezése érde­kében. Oppenhairner Ferenc dr. ind okoláséiban föl* sorakoztatja mindazokat az érveket és szem­pontokat, amelyek ennek a kérdésnek a ren­dezését szükségessé teszik és megemlíti, hoszy az 1920. évben Csehszlovákiának a német bi­rodalommal kötött szerződése szerint azok a német honosok, akik a békekötés idején a je­lenlegi csehszlovák köztársaság területén lak­tak, csehszlovák állampolgároknak ismertet­tek el. Fölveti tehát azt a kívánságot, hogy ezt az elvet a magyarokra, a zsidókra s a töb­bi nemzetiségű hontalanokra vonatkozólag is érvényesítsék. Értesülésünk szerint Léva város képviselő­testülete a szlovenszkői városok között első­nek készül csatlakozni az országos megmoz­duláshoz s ennek legközelebbi közgyűlésén fog hangot adni. Egy budapesti mozioperaíőr életének kockáztatásával akadályozta meg a mozi borzalmas Az önfeláldozó gépész életveszélyes égési sebeket szenvedett, a mozi közönsége azonban észre sem vette a tüzet Budapest, március 16. (Budapesti szer-1 kesztőségünk telefonjelentése.) A Horthy' Miklós utón lévő Scála moziban tűz ütött ki. I Előadás közben öszterr-eidier Ferenc, a rao- j ziúak fiatal, 27 éves gépésze hirtelen fezre-1 vette, hogy & filmtekercs kigyulladt. Puszta kézzé! megfogta a* égd filmtekercset és a vízbe dobta. Eközben azonban ruhája is meg­gyulladt és nagy lánggal égett. Erejének utolsó megfeszítésével még elzárta a gépháznak a közönség felé vezető nyílá­sát és ki rohant a gépházból. A gyorsan elő­hívott tűzoltóknak huszpenonyi munkáival 9 I sikerült a tüzet eloltani, amely főleg azért I volt veszedelmes, mert i a gépházban sok robbanékony anyag volt felhalmozva, öszterreicher Ferencet, aki súlyos égési sebeket szenvedett, a men­tők életveszélyes állapotban szállították a kórházba. A közönség észre sem vette a tűzet, olyatny- nyira, hogy amikor az igazgató bejelentette, hogy az előadás folytatása technikai okok miatt elmarad, a közönség zúgolódni kez­dett. Az igazgató erre elmondotta az esemé­nyeket és a közönség megéljenezte az önfel­áldozó gépészt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom