Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-16 / 64. (1987.) szám

Htttl március 16, MmnW. T>RAGAlMAGt4RHl ULAR Sötét parasztdráma Radosócon Stoboda gazdát és feleségéi azzal vádolják, hogy Sélhegyelmii testvérüket meggyilkolták —■ Stoboda tagad, de a boncolás eredménye s a vérlottok ellene szólónak iloss gallérokat oroszlán védjeggyel csakis a legjobb férfidivatáru üzletekben kaphat. Pouwmy, március 16. (Szerkesztőségünk triefonijelentése.) A pozsonyi államügyészség fogházába ma délelőtt vasraverve szállították be Sloboda Ede 47 észté n-dő« gazdálkodót a Szakoloa melletti Radosoc községiből. Stoboda Edét aszal a súlyos rád dal terhel­ten fogták el, hogy feleségének, Irtanék An­nának segítségére! radosoci házában hétfőn hajnalban meggyilkolta sógorát, a 49 éree Irtanék Ferdinándot. Ez a rád egy sötét falusi tragédia rejtelmei­be világit be, amelynek snditóokai között etlső helyen szerepel a kapzsiság, a pénz mérhetet­len vágya, amely annyi bűnt termelt már ki a csöndes falusi életben. A radosoci dráma szá­lad régmúlt időkbe nyúlnak vissza. Még a múlt évszázad vége felé hajlóban a wiyoe megélhetési viszonyok arra kényszerí­tőt ték Ivánok István falusi gazdát, hogy csa­ládjával együtt Amerikába vándoroljon sze­rencsét próbálni. Harminc évig élt és dolgo­zott alacsony munkássorban az Ivanek-család az ígéret földjén. Két gyermekük volt, egy fin és egy leány. A fiút Ferdinándnak, a leányt Annának hívták. Amikor a fiú abba az életkorba került, hogy maga is kézi munká­val segíthetett a családon, atyjával együtt bányamunkát vállalt és ott görnyedt éveken át apjával együtt egy amerikai szénbánya sö­tét üregeiben. A leány, Anna pedig édesany­jának segédkezett a házimunkában. Egy Slo­boda Ede nevű Amerikáiba vándorolt mdosoci legény megismerkedett a családdal és komo­lyan foglalkozni kezdett Annával. Mintegy két évtizeddel ezelőtt, amikor Ivanekék már valami szerény pénzecskét összegyűjtöttek, ami elegendő volt ahhoz, hogy szülőhazájuk­ban egy kis telket vásárolhassanak maguk­nak és a maguk gazdái lehessenek, elhatároz­ták, hogy otthagyják Amerikát, visszatérnek falujukba. Felpakolt az egész család és újból nekiindult az óceánnak. Velük tért vissza Sloboda Ede is, aki beleszeretett a szép Ivá­nok Annáiba és nem akart megválni a leány­tól. A család helyzetét azonban ekkor egy sú­lyos katasztrófa árnyékolta be. Ivanek Fer­dinándot nem kerülte el a bányászok végzete. Amikor egy alkalommal a bányába leszál­lóit, lerobbant a bányalég, amely súlyos pusztítást végzett a szerencsétlen munkások sorában. Iránok Ferót a gázrobbanás nyo­mása a falhoz csapta. Eszméletét elveszí­tette és értelme ettől a pillanattól kezdve elhomályosodott Amikor a mentők véres fővel összeszedték és kórházba szállították, a főorvos, aki operáló­késével eltávolította a csontsai Iánk okát, tudta jól, hogy Ivanek Ferdinánd soha többé épel­méjű ember nem lesz. Amág az óceánjáró gőzös a végtelen viz habjait hasította, Ivanek Feró ott ült csendes magavisszavonulásban a fedélközön és bár­gyú a n nézett maga elé. Nem tudott értelme­sen beszélni, csak nevetett, szülei pedig el­borult lélekkel nézték a munka áldozatát, aki ezentúl nem élhet értelmes emberi életet, csak vegetálni fog. Amikor visszatértek az óvilágba és Ivanek Ferót nagyhírű orvosokkal vizsgáltatták meg, a tudós professzorok őszintén megmondották, hogy a legényből épelméjű embert nem lehet fa­ragni. Nem kell tartani tőle, csöndes és szelíd bo­lond, senkit bántani nem fog, nyugodtan tarthatják a háztájékon. Húszéves volt ekkor Ivanek Feró és előtte állott a hosszú élet, amelyet értelmetlenül, sivár lelki sötétségiben kellett eltöltenie. Ivanekék Radoeoeou megvásároltak egy harmincezer korona értékű 4480 öles háztel­ket. amelyen kis falusi ház is épült és gaz­dálkodni kezdtek. Sloboda csakhamar a csa­lád tagja lett, a régi ismeretség tovább tar­tott Annával és 1910-ben a legény feleségül vette az ameri- kánus parasztok leányát, így éltek azután jóidéig nyugalomban, mig előbb az apa, Ivanek István, majd azután fe­lesége meg nem halt. Ivanek István nő, aki­nek életét elkeserítette szerencsétlen fiának nyomorúságos sorsa, 1921-ben halt meg és végrendeletében vagyonát leányára, Slobo­da feleségére hagyta, a végrendeletben azonban kikötötte, hogy a Sloboda-esalád köteles eltartani és gondját viselni szeren­csétlen fiának, a félkegyelmű Ferónak. Feró ekkor már negyvenéves volt, jóindulatú, csendes hülye, akit az egész falu bolond Fe­rónak szólított. Majdnem minden falunak meg van az ilyen bolondja és Ferónak is az volt a worsa, mint többi szerencsétlen sorstársának. Naphosszat elkószált a mezőn, a réten, gyak­ran étkezni sem járt haza, megelégedett az- bw.?, amit jószi'vü emberek adtak neki és sok- éjszakámk idején a szaUnakazailiban húz­ta meg magát. Gyermekek szaladtak utána, cánytevő mókáikkal akarták felingerelni, Ivanek Feró azonban soha nem jött ki béke- tűréséből és soha senkit meg nem bántott. Mégis nyiig volt testvéréiiek és sógorának a nya­kán. Nem is tekintették családtagnak, csak olyannak, akit kényszerű szükségből, a vég­rendelet parancsára kell kitartaniok. Sokszor szidták, korholták, hogy semmi érde­mes dologTa nem lehet felhasználni, a rábí­zott munkát nem végzi el, hanem csavarogni jár és szégyent hoz a családra. Nem is a ren­des szobában adtak neki nyugvó-vackot, ha­nem a mos ókon yh ában tartották té len-nyáron és nem is étkezett asztaluk mellett. Nem volt sok értelme ennek az életnek, mégsem volt joga senkinek eloltani. Hétfőn hajnalban következett be a tragédia. A kora­reggeli órákban Sloboda Ede megjelent a csend őrségen és izgatott hangon mondotta el, hogy hajnal­ban ott találta konyhájának padlóján meg­fulladva sógorát, aki az éjszakának folya­mán valószínűleg öngyilkosságot követett el. A hivatalos vizsgálat a szokott formalitások között megindult. Kedden történt a bírói szemle és a boncolás, amely azonban külö­nös dolgokat derített ki, olyanokat, amelyek alapot adtak a nyomozó hatóságnak arra, hogy ne adjon hitelt Sloboda Ede vallomásá­nak, hanem más nyomokon keresse a Szeren­csé tiem bolond Feró halálának okát. A halált ugyan fulladás is okozhatta, azonban a boncolóhrvosok két gulyás sebet is talál­tak a holttesten, az egyiket 30 milliméter hosszúságban a bal bordák között és ez a szúrt seb elég volt arra. hogy előidézze a halált. A boncolás eredményének alapján azonnal szigorú kihallgatás és a kereszt kérd ések per­gőtüze alá vették Sloboda Edét. A gyanúsított gazda zavarba jött ugyan, de állhatatosan hangoztatta, hogy Feró halálá­nak előidézésében semmi része nincs, a halál csak Öngyilkosság által következhetett be, ő és felesége mindig jól bánt a szeren­csétlen emberrel és amint már nyolc éve kitartották a házukban, úgy eltartották yolna továbbra is. A csendőrség azutáu a szomszédokat vette sorban kihallgatás alá. Az egyik szomszéd, Risnyovszky Félix, elég terhelő dolgot mon­dott. Csúnya jelenetet látott március 2-án. Sloboda Ede vasvillával támadt rá félkegyel­mű sógorára, hegyes végével bordái között szurkába, majd megfordította a villát és tompa végével hatalmasaikat döngetett a há­tán. — Mért nem vágsz szecskát, amikor meg­Calles tábornok bekeríti a mexikói felkelőket Döntő harcok Torreon körül - Etcobar tábornok tulyos helyzetben Mexikó City, március 15. A kormányé sapatok Calles főparancsnok vezetése alatt öt hadoszlopban nyomainak előre Torreon irányában, ahol — mint ismeretes — az Eseobar tábornok vezetése alatt küzdő főik élők elsáncolták magukat. Callesnek az a szándéka, hogy a fölkelőket Torrconban és a város közvetlen vidékén bekerítse és így visszavonulásukat lehetetlenné tegye. A döntőütközet valószínűleg Torreon környéken fog lefolyni. Calles hadiparancsában megparancsolta alvezéreinek, hogy egyetlen föl­kelőt se engedjenek ki Torreonból. Calles személyesen egy kisebb, de csupa kitűnő katonából álló osztagot vezet, amellyel betört Durango államba és megvédte a kor­mánycsapatokat egy veszedelmes oldaliam adástól. A legújabb jelentések szerint a kormánycsapatok előnyomulása lassan megy, mert a megsérült táviróvezetéken lehe­tetlen az összeköttetést föntortani. Ilyen körülmények között lehet, hogy a Torreonba szorult fölkelök elmenekülhetnek Chihnahua államba, még mielőtt Calles végleg kö­rülzárná őket. Perzsia Amanullah oldalán beavatkozik az afgán polgárháborúba! Egy kandahari újság jelentése — Az ellenségeskedés újra megkezdődött London, március 15. A Daily Express kaTa- chii jelentése szerint az afgán ünnepi hónap elmúlása után az ellenségeskedés mindenütt megkezdődött. Amanullah hadseregének egy részét Ghazniba küldte, ahol fontos sztraté- giai bázist rendezett be s ahonnan a Kabul elleni operációkat vezetni fogja. Egy kandahari félhivatalos afgán lap jelen­tése szerint a perzsa uralkodó Amanullah pártján van s máris megígérte az exkirály- nak a támogatást. A Chicago Tribüné teherani tudósítója meg­ér ős itt ezt a jelentést. Egy kis perzsa haderő rabló afgán törzsek üldözése közben átlépte az afgán határt és hetek óta Afganisztán te­rületén tartózkodik. A múlt század dereka óta ez az első eset, hogy a perzsa katonaság betört Afganisztánba. A perzsa kormány e lépést jogosultnak tartja mindaddig, amig Afganisztánban nincs szilárd uralom, amely­hez a rablóbandák ellen folyamodhat. Perzsia magatartása miatt a kabuli emir csapatait kénytelen volt két i’észre osztani. Helyzete Amanullahval szemben rendkivül kedvezőt­len és az újra megkezdődő tavaszi háborús­kodásban föltétlenül a rövidebbet fogja huzni. Pesavarból jelentik, hogy Amanullah még mindig Kandaharban tartózkodik. A múlt hé­ten a papok jelenlétében megesküdött, hogy a vallási törvényeket tiszteletben fogja tarta­ni. A környékbeli törzsek közül többen hoz­zácsatlakoztak s a Ramazan-ünnepek után va­lószínűleg megkezdi előnyomulását Kabul felé, hogy trónját visszafoglalja. Az a hír, hogy Nadir Kham volt párisi afgán követet, aki Amanullah támogatására hazasietett, Kandahar közelében meggyilkolták, tévesnek bizonyult. A Hogyanig pártjainak közös tiltakozása a korponai járási képviselőtestület első ülésén a kinevezési rendszer ellen parancsoltam neked? — ezeket kiáltotta só­gorára nagy fölindulásában. Polesnyák Jenő. Slobodáék egy másik szomszédja, szintén hallotta, hogy Slobodáék erős szavakkal korholták a félkegyelműt. Nem nagyon viselték gondját, piszokban tar­tották, enni nem igen adtak neki, arról azon­ban, hogy testileg súlyosan bántalmazták vol­na, nincsen tudomása. A tanúkihallgatások után a csendőrség sze­mélyi nyomozásnak vetette alá az őrizetbe vett Slobodát. Levetkőztették és alsónadrágján több, forintnyi nagyságú pi­ros vérfoltot találtak. Amikor ezeknek a vérfoltoknak az eredetéről faggatták, Sloboda ötölt-hatoll, kielégítő fele­letéit nem tudott adni, azonban újból csak állhatatosan hangoztatta, hogy sem neki, sem feleségének semmi köze nincs Ivanek Ferdi­nánd halálához. A nyomozás és a boncolás eredményei alapján a csendőrség arra a föltevésre jutott, hogy •Sloboda Ede feleségének, Ivanek Annának segítségével hétfőn hajnalban végzett sógo­rával. Két halálos késszurást ejtettek rajta, majd kötelet hurkoltak a nyakába és azzal fojtották meg. Sloboda Edét ma reggel szállították be Po­zsonyba, feleségét azonban egyelőre szabadon hagyták, de őrizet alatt tartják. Az asszony ugyanis olyan súlyos beteg lett az izgalmak hatása alatt, hogy az orvos véleménye alapján ágyban kell maradnia és kihallgatni sem lehet. közigazgatási reformot s meggyőzően mutatott rá, hogy ez a reform nem áll összhangban az alkotmánytörvény első paragrafusában lefek­tetett alapelv szellemével. Bizonyította, hogy a járási hatóságot ténylegesen nem a vá­lasztott képviselőtestületek, hanem a hivata­lok gyakorolják s a képviselőtestületek szűk hatáskörét a já­rási főnököknek felfüggesztő hatályú vétójoga úgyszólván illuzőriussá teszi. Az alkotmány- törvény első paragrafusában lefektetett alap- elvektől még nagyobb eltávolodást jelent a tagsági helyek egyharmada részére rendsze­resített kinevezési rendszer. A magyar ki­sebbség szempontjából rendkivül sérelmes a járások uj területi beosztása is. Rámutatott ezután a szónok az Ipolyságot és a volt ipoly- sági járás községeit ért különleges sérelmek­re. Tiltakozott továbbá az ellen, hogy a magyarság köréből egyetlen egy ,,szak­értő “ tagot sem neveztek ki. A járási képviselőtestületben — mondotta végül — a bennünket idekülcfők érdekeinek önzetlen harcosai akarunk lenni és a bennün­ket ért nagy sérelmek dacára hajlandók va­gyunk a járás lakossága kulturális érdekei­nek és anyagi jólétének előmozdításában iközremüködni. Hasonló értelmű tiltakozó deklarációt olva­sott fel Gürtler Dénes az országos keresztény­szocialista párt nevében. A napirend végén Bobál agrárpárti képvi­selőtestületi tag indítványozta, hogy az ala­kuló ülés necsak Masaryk elnököt, hanem Udrzal miniszterelnököt és Drobny tartományi főnököt is üdvözölje. A magyar ellenzéki ta­gok ellenezték a miniszterelnök üdvözlését, miután 5 egy politikai párt képviselője, a já­rási bizottságból pedig ki van zárva a politi­ka. Az e tárgyban elrendelt szavazásnál tizenkét bizottsági tag szavazott az üdvözlés ellen és igy az agráriusoknak csak a szavazásra jo­gosított tisztviselő szavazatával sikerült a szó­többséget elérniük. Ipolyság, március 15. (Saját tudósi tónktól,) Március 12-ón ült össze elsőidben az uj járási képviselőtestület Korponán, amelyen úgy a választott, valamint a kinevezett tagok teljes számban megjelentek. Ciegelbauer járási főnök elnöki megnyitója után megkezdődött a fogadalomletétel, 24 tag közül öt tag magyarul tette le a fogadalmat és pedig három magyar ellenzéki és két kom­munista. A nyolc kinevezett tag közül öt ag­rár, kettő Hlinka- és egy nemzeti demokrata pártinak vallotta magát A választmány a kö­vetkezőképpen alakult meg: 3 agrárius, 2 szlovák néppárti, 1 magyar ellenzéki, 1 kom­munista és 1 cseh nemzeti demokrata. A ma­gyarság szövetkezett ellenzéki pártjainak Kép­viselője a választmányban Salkovszky Jenő dr. ügyvéd, a magyar nemzeti párt körzeti el­nöke lett, póttagnak Gártler Dénes esperes, az országos keresztényszocialista párt körzeti elnöke került be. A pártok deklarációi során a magyar nem­zett párt nevében Salkovszky Jenő dr. szólalt 'fel. Általános figyelem mellett kritizálta a Amerikai propaganda Ruszinszkó autonómiáiéért Ungvár, március 15. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Az amerikai ruszinok vezetői, akik eddig is úgy erkölcsileg, mint anyagilag hathatósan támogatták a ruszinok autonómis­ti mozgalmait és különösen az Autonóm Föld­műves Szövetség munkáját részesítették tá­mogatásban, elhatározták, hogy a nyár folya­mán áthajóznak Európába, hogy úgy Ruszin* szkóbau, mint Prágában, de főként Genfben nyomatékosan lépjenek föl Ruszinszkó érde­kében. A napokban érkezett meg Ungvárra az amerikai ruszinok erre vonatkozó értesítése, A terv már méreteiben is impozáns és ame­rikai stilü, amennyiben nem kevesebb, mint kétezer amerikai ruszin érkezik kiildöttsé- gileg Ungvárra, hogy a ruszin testvérek helyzetét a helyszínen tegye tanulmányozás tárgyává s az itt szerzett közvetlen tapasztalatok alap­ján lépjenek föl a békeszerződések Ruszin- szkóra vonatkozó részének életbeléptetése érdekében. Hir szerint a látogatásról a népszövetség főtitkárságát is értesítették, amennyiben mű­ködésűik Milyponrtjáv Genfbe akarják heJyeizmL 5 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom