Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-15 / 63. (1986.) szám
1929 március 15, péntek. A walesi herceg és a párisi szépleányok . • • London, március hó. Miután a ■walesi herceg kilépett a haditengerészet kötelékéből, a York Cottageben lakott és nevelője, Henry Hansel felügyelete alatt készült az oxfordi egyetem felvételi vizsgájára. A háromhónapos tengerészszolgálat megtette a maga hatását a hercegre. Már nem volt az, aki három hónappal ezelőtt. Megismerte az igazi életet, amely kivülesik az udvar légkörén, amelyben nem ismerik az udvari gondolkodásmódot, a ceremóniákat és az etikettet. Rövid tengerészkedésének legfontosabb eredménye az volt, hogy megismerte a függetlenség és önállóság kérdését, ami az előtt egészen távol állt tőle. Már kezdett tudatára ébredni annak, hogy rövid időn belül nagykorú lesz (18 éves korában) s ettől kezdve tekintélyes jövedelme lesz és szabadon rendezheti majd be az életét s a maga jószántából vállalja majd magára a rangjával járó felelősségeket. „Majd ha nagykora leszek.. Egy napon sétaközben találkozott egy öreg úrral, aki szilednek bérlője és barátja volt — Hallom, fenség, — mondta az öregur — hogy nemsokára beíratják Oxfordba. — Igen, — válaszolta a herceg — Oxfordba megyek. Szerettem volna megmaradni a haditengerészetnél, de nem engedtek. Majd ha 18 éves leszek, akikor már inkább követhetem a saját akaratomat. De hiába fejlődött ki egyre erősebben a herceg lelkében a függetlenség érzése, anyja befolyása egy darabig még mindig érvényesült nála. Mielőtt a herceg Oxfordiba ment volna, hirtelen úgy határozott a család, hogy előzőleg egy pár hónapra Párisba küldik. Állítólag Alexandra anya- királynénak volt ez az ötlete, ügy találta, hogy nem ártana az unokájának, ha néhány hónapig Parisban élne és körülnézne. Mary királynénak nem tetszett ez az ötlet. Belátta azonban, hogy előbb-utőbb a .• fia mégis csak el fog menni Párisba, akár beleegyezik, akár nem s ezért jobbnak látta, hogy a herceg mégis inkább akkor menjen Párisba, amikor még neki is van egy kis beleszólása a* ügyeibe. Paris így ásatás a herceg eljutott Párisba. De Breteuil márkinak, egy régi francia arisztokrata család fejének és Edward király régi meghitt barátjának volt a vend égé. Mielőtt a herceg Londonból elutazott, a Marlborough-paiota előtt találkozott Mon- tague admirálissal. — Hallom, hogy Párisba megy, — mondta az admirális — mulasson jól, de nehogy beleszeressen valakibe. Mert ezek a francia nők ördögien el ragad éak és veszedelmesek. A herceg nem lett szerelmes Párisban, de azért találkozott néhány ördögien elragadó nővel. Párisban baráti kapcsolatba került csinos, fiatal, jólnevelt és kulturált nőkkel, sőt olyan nőkkel is, Érelmeszesedés□él csak a CSIZI-VIZ, Csizfürdő akik rendkívül csinosak voltak, de viszont nem voltak sem jólneveltek, sem kulturáltak. Egy alkalommal a márki valamelyik barátja elvitte a walesi herceget ecy vacsorára, amelyet egy divatos művész műtermében rendeztek. Egy sereg csinos kis grizett is ott volt a vacsorán. — Hogy tetszettek fenségednek ezek a lányok? — kérdezték tőle barátai az estély után. ' — Kiváncsi vagyok, hogy tetszettek volna az anyámnak, — mondta jókedvűen nevetve a herceg. A walesi herceg remekül érezte magát Párisban, de még sokkal jobban érezte volna magát, ha nem állt volna állandóan a lelkiismeretes Hansel felügyelete alatt Az oxfordi borozás Röviddel párisi kirándulása után Oxfordba ment a walesi herceg. A Magdalene College rendes hallgatója lett. Hanselen kivül egy szárnysegéd, Cadogan őrnagy, is a kíséretében volt. A szárnysegédnek arra kellett ügyelnie, hogy a herceg soha ne keveredjen bajba, vagy kínos, kellemetlen és rangjához nem méltó helyzetbe. Nem volt nehéz feladat a hercegre vigyázni, mert ebben az időben még meglehetősen anyja befolyása alatt állott. Tagja lett a Bullingdon- klubnak, Oxford legexkluzivabb társadalmi egyesületének. A Bullingdon tagjai időnként vidám borozgatásokat rendeztek.. A walesi herceg első ,,borozása“ kitűnően sikerült. A walesi herceg rendkívül jó hangulatban mulatta végig az éjszakát. A „borozásnak" a hire azonban, eljutott a Buckingham-palotába és a herceg szigorú utasítást kapott anyjától, hogy lépjen ki a Bulllngdómból és attól kezdve nem vett részt Oxfordban hasonló mulatságon. Cadogan őrnagy meglehetősen nagy hatással volt a hercegre. Az őrnagy, aki különben később a világháborúban elesett, nagy sportember volt, remekül lovagolt és pólózoit és általában igen kedélyes, jóindulatú ember volt. Az ő hatása alatt szerelte meg a walesi herceg a lovaglást és a pólótjátékot. Sok demokratikus gondolatot is átveti az őrnagytól és ez is hozzájárult ahhoz, hogy • herceg még jobban megvesse az udvari ceremóniát és etikettet. A herceg határozottan magyrabecsülte az őrnagyot, mintaképének tekintette és igyekezett a Berlin, március. A háborúban legyőzték a katonai drill Németországát s az uj Berlinben a gazdasági drill fegyelmezetten tör a „béke“ gazdasági szabadsága felé. Napról-napra merész ötletek születnek és Berlin elég merész ahhoz, hogy ezeket az ötleteket megvalósítsa. Punitzer építész autószállót tervezett s minden valószínűség szerint a tervekből épület is lesz. A szálló Schönebergben épülne, a Hauptstrasse, Rubensstrasse és a Trayer- strasse közt és Berlinnek ezt a nyugati elővárosát az ugyancsak monumentális Roxi-palotá- val jellegzetesen modern külsejévé tenné. Városépítészeti szempontból az európai kontinensen valóságos szenzáció az épület terve: a szálló földalatti részében ugyanis 40 garázs áll majd a szállóvendégek rendelkezésére, úgy, hogy ez lesz az első szálló Európában, ahol a vendég autójával és sofíőrjével együtt megszállhat 150 autó számára lesz benne férőhely s a vendég nemcsak elhelyezheti autóját, hanem mindjárt ki is javíttathatja, ha útközben megsérült. Nyolc méter széles, 14 méter hosszú fedett bejárón keresztül hajtanak be a kocsik, a vendég innen közvetlenül a liftbe lép be, a soffőr pedig tovább gurul autójával a garázsba. A garázs fölött megfelelően elosztva a sof- főrök szobái húzódnak, úgyhogy a soffőr tulajdonképpen a saját gépe mellett lakik. Az egész épület három tömbből áll. A homloktömb oválisán görbült alaprajzú, kilenc emeletes rész, a folytatása hét emeletes, mig a harmadik, jobboldali tömb öt emeletes. A szállóban 450 ágy lesz, az első emeleten azonkívül utazási és menetjegyiroda, mely minden vasúti és hajózási vonal jegyeit árusítja. Megfelelő számú alkalmi terem, dísztermek és tetőkert egészíti ki a teljesen modem berendezést A szobák egységes típusnak és nagyság szerint egységárakon bérelhetők. Valószínű, hogy Punitzer tervére akad vállalkozó tóke, hiszen az ujtipusu szálló üzleti előnyei kétségen kivül állók még akkor is, ha Berlinben nem jó üzlet egyébként a szálló. A szálló tudniillik nem jó üzlet Berlinben sem és a legnagyobb szállók is éttermeikből, kávéházaikból fedezik üzemi költségeiket, mert a szállók évi forgalma — nagyon jó viszonyok mellett — sem több a befogadóképesség 60 százalékánál. Nem ütött be a sok kiállítás, amit a berliniek kitartóan rendeztek, a tavalyi nemzetközi autóipari kiállítás idegenforgalma is elmaradt az előző év megfelelő hónapjának idegen- forgalma mögött. 1928 novemberében, az autókiállitás idején, 145.408 idegen kereste fel Berlint, mig 1927 novemberében 151.887. Uj szállókat tehát nem építenek egyelőre Berlinben, ellenben megszervezik a lakás- és szobanyilvántartást s a jövőben bármelyik külső pályaudvaron is érkezik az idegen, a szobanyilvántartő központ fiókjánál pontos kimutatás áll a rendelkezésére, hol, mekkora lakást, mennyiért kaphat. Ebbe a kimutatásba beleveszik a magánosok részéről átutazók részére kiadó szobákat, de előbb hatóságilag és bizottságilag megvizsgálják az illető lakást, hogy tényleg megfelel-e az előirt követelményeknek és nem üzérkedik-e a tulajdonos a lakással. Ez a nyilvántartó most készül és ismerve az északnémet szervező készséget és pedantériát, biztosan pontos és megbízható lesz, sőt jól is fog működni. A Berlinbe érkező idegent, pedig a nyilvántartó megkíméli a fölösleges utánjárástól, azonnal megkapja a szobát, a kívánt árban, minőségben és környéken. A fokozatos organizáció mutatkozik a sok építési pályázatban, melyet a hatóságok írnak ki városépítési kérdések megoldására. Igen érdekes ezek közül az Alexánder-tér átépítésének terve. A város által kiirt pályázaton első dijat nyert a híres Luckbardt-fivérek pályaműve, mely szerint a tér köröskörül futó forgalomelosztó úttestet nyerne, köröskörül pedig a betorkoló inellékuccák házait eltakaró küencemeletes, csupa üveg és vasból álló homlokzatú üzletházak épülnének. Így a tér valóban a modern világváros építészeti szimfóniája lenne, melynek iinnepies zártságában körben fül és hullámzik az ucca forgalma. példáját követni. Még ma is gyakran előfordul, hogyha a walesi herceg vitatkozik valakivel, Cadogan őrnagynak egyes megállapításait hozza fel döntő érv gyanánt. Miután az apám király ... Oxfordban került a herceg először összeköttetésibe a szocialistákkal. Többeket felkeresett közülök és érdeklődéssel hallgatta véleményeiket, amelyekkel azonban általában nem értett egyet: Az egyik szocialista összejövetelen valaki az Általában el kell ismerni a pártatlan szemlélőnek, hogy Berlin, éppen azért, mert kevesebb történelmi emlék befolyásolja ezt a végeredményben hirtelen nagyranőtt várost, jobban meg is találta a városépítés modern és korszerű stílusát. A német építészet ezen a téren talán nem olyan szecessziós, mint a híres párisi Sauvage, aki piramisházakat építene, de viszont nagyszerűen eltalálta a világváros uccaesztétikájának alapvető törvényét: Az ucca forgalma, mint kígyózó ér, tömeg- szerüen jelenjen meg a komoly épületeknek és építményeknek készült háztömegből. A tégla és a vakolat túlságosan lágy felület, ösz- szefolyik a forgalm életszerűségével: az üveg, a vas és a beton, ha merész síkokban szeli át a teret, kihangsúlyozza a forgalom és az ember élő voltát. Ezért monumentális anyag a vasbeton és az üveg, ha jól használják őket, mert kontrasztot ad. Különös, hogy a németek értik meg ma legjobban a betont és az üveget, mint építőanyagot. Aki a Potsdamer-Platzon a Telschovecket látta, az elhiszi majd, hogy a német építészet uj klasszicizmushoz érkezett el és aki a francia kísérleteket figyelemmel kiséri, az belátja, hogy a franciák ennek az nj anyagnak és szellemnek a romantikusai. Végeredményben ez már filozófiai kérdés,, mintahogy mindig minden uj építészeti irány bizonyos filozófiának az első gyakorlati jelentkezése és ha szabad ezt az uj filozófiát, amely itt kifejeződik, megjelölni, akkor... Akkor azt kell mondanunk: ez a civilizációban determinált ember filozófiája. Már most, akinek ideje van, elmélkedjék rajta, miért éppen a germán szellem az, amely először fogta meg ilyen tisztán az uj kor lehetséges szellemi alapját, mikor éppen a németek csináltak expresszionizmust, azaz művészetet a civilizáció tagadásából. Talán a háborúban való mélységes emberi megundorodás szülte ezt a nihilizáló áramlatot és talán éppen azért, mert Németország fejezte ki a legjobban és a legtöbb keserűséggel a civilizációs undort, most ő fáradt el először és rájött arra, hogy a civilizáció — ha egyáltalán élni akarunk — olyan ma számunkra, mint a görögöknek az „onanke“ és a „moira“, a sors és a végzet. Ez már klasszikus belátás és, amint a példa mutatja, megteremti az ucca ritmusát az uj építőművészet segítségével. A német építészet tervszerűen foglalkozik az építés gyorsításával és olcsóbbitásával is. A legújabban feltalált kokszsalak tégla, mely egyúttal kitűnő hang- és hőszigetelőnek is bizonyult, továbbá, az uj, állványnélküli énitési eljárás máris 10 százalékos költségmegtakarítást eredményezett az építésnél. Az állványt a villamos emelőszerkezet tökéletesítése révén lehet ma már kiküszöbölni, sikerült ugyanis az emelőszerkezetet olyan kicsiny méretűvé tenni, hogy az épület vasvázában belülről elfér. Ugyanakkor a lépcsőt és ablakot is mindjárt beépítik, ahogy az épület felfelé emelkedik s ennek az az eredménye, hogy télen csukott ablakoknál melegedhetnek időnként a kőművesek és munkások. Másrészt a csukott, ablakokkal ellátott épületet pár nap alatt tökéletesen kiszárítják újfajta száritóeljárással. Hordozható kazánokbau, megfelelő levegő hozzáadásával a szenet szénoxiddá égetik el. A meleg szénoxidot bevezetik a ventilátorok és csövek segítségével a lezárt házba. Ezután levegőt préselnek be az épületbe és a magasabb nyomás alatt a meleg levegő a falon keresztül kiegyenlítődést keres, azaz teljesen keresztüljárja a falat, amit eddig hónapokon keresztül való fűtéssel lehetetett, csak elérni. így dolgozik Berlin a jövő építészetéért és az élő Berlin szinte ijesztően gyors és merész uccai látványosságai is az éledő uj világvárosi szellem külön bélyegét hordják magukon. Elsősorban a reklámok: a fény hihetetlenül merész játéka, amit már lövöldözésnek és kiabálásnak lehetne minősíteni. Vacsora a Kempinski étteremben: közben hamisítatlan rajnai vihart varázsolnak a vendégek elé, villámlással, mennydörgéssel és esővel. Kínai, japán, orosz konyhák és külön „lial- sütődék". A szili házak, a kabarék, rakétázó újságokkal, káprázatos forgatag és mindenütt uralkodók ellen beszélt. Mikor a hercegre került a sor, felállt és így szólt: — Tekintettel arra, hogy az én apám a király, nem emelhetek sok kifogást a királyok ellen. Ezért ahelyett majd inkább énekelek valamit. Elvkor hirtelen közbeszólt valaki, hogy majd előbb ő énekel. És a közbeszóló elénekelte a „God savé the K inget". Ezért azután a walesi herceg cserébe elénekelte a „John Beel“ cimü dalt. Oxford intellektuális mozgalmaiban nem igen vett részt a herceg, azonban a vizsgáit mindig sikerrel tette le. W. T. M. ugyanaz az állhatatos, ki nem mondott, makacs várakozás: a német produkció olcsóbb, racionálisabb a többinél, tehát győzni fog. 877 négyzetkilométer a kiterjedése, Párisé csak 225 négyzetkilométer, Berlin a legnagyobb kiterjedésű metropolis, de a németek hite szerint még nincsen kész... Ma még a jóvátétellel kell számolni, sok az adó, kevés a vevő, a boltok üresek, de csak fegyelem, szervezés és türelem: Berlin az uj Európa fővárosa lesz. Ugyanúgy, ahogy Chicago Tribunal azt Írja a saját cime alá: „a világ legnagyobb újságja" és hogy „Chicago Amerika első városa lesz!", ugyanúgy a németek is, valamennyien igy hiszik: „Berlin — Európa fővárosa"... Egyházszakadással fenyeget Romániában az ortodox husvét ügye Bukarest, március 14. Az idei husvét megünneplése körül támadt kavarodás egyházi szakadással fenyegeti a görögkeleti román egyházat, Besszarábiában indult meg az az erőteljes mozgalom, amely a szent szinödus határozatával szemben azt követeli, hogy a görögkeleti husvétot ne március 81-én, hannem a régi módon májas 5-én ünnepeljék meg. Ebben a mindjobban kiéleződött ügyben a kérp- viselőbáz i sviharos ülést tartott. Lupu volt belügyminiszter, ellenzéki képviselő hangoztatta, hogy a zsinat döntése föltétlenül téves, mert a konstantinápolyi ée jexuzsálemi pátriárka ás március 81-éré tűzte ki az ünnep napját, nem pedig május 5-ére. Két képviselő, akik a kormánypárt részéről szólaltak fel, azt fejtegették, hogy annak, aki a zsinat határozatát nem respektálja, ki kell lépnie az ortodox egyházból. Jorga Miklós a szinödus határozatát könnyelműnek nevezte, Goga Octavián a kultuszminisztert tette felelőssé az ügyért. Vlád Aurél kultuszminiszter a kormány nevében a szinödus álláspontjának helyessége mellett szállt síkra, egyébként kijelentette, hogyha Besszarábiában egyes helyeken május 5-én is ünnepelni akarnak, akkor ezt a kormány nem akadályozza meg. A mozgalom most már a Bánátra is átterjedt, ahol a temesvári szerb püspököt akarják felkérni, hogy ezentúl ő szentelje fel lelkészekké a görögkeleti román végzett teológusokat, mivel a szerb püspök — szemben a nagyszebeni román metropolitával — a régi ortodox hilelvek alapján áll. A husvét megünneplése körül támadt mozgalomra jellemző, hogy ebben az ügyben a vezető politikusok sorra megjelennek a régensta- nács előtt. Nyilatkozat A Prágai Szient. György Kör megdöbbenéssel olvasta a Prágai Magyar Hírlap március 6-i számában meg jelent nyilatkozatot, amely szerint a „Széni György Kör" kilépett a Csehszlovák Cserkészszövetség Magyar Osztályából és külön szervezetbe: a Roverek közé lépett. Ezzel ellentétben a Prágai Szent György Kör tudomására hozza az összes magyar csapatoknak és a társadalomnak, hogy a Csehszlovák Cserkészszövetség Magyar Osztályából ki nem lép, s ő Kessler Edgárt ilyen nyilatkozat aláírására fel nem hatalmazta. Tekintettel arra, hogy a Prágai Szent György Kör nem azonosítja magát volt vezetőjének, Kessler Edgárnak álláspontjával és szellemével, elhatározta, hogy a Prágai Szent György Kör uév helyett a „Prágai Magyar Cserkészek Köre" nevel veszi fel, - egyben kijelenti, hogy a Prágában tanuló magyar főiskolás cserkészek képviseletére további határozatig Kessler Edgár helyett Rádv Elemér jogosult. Prága, 1929 március 13. A Prágai Magyar Cserkeszek Köre. Európa u\ fővárosa Auíászáltó, üvegekből épült házak, állványnélhül épített épületek A világ legnagyobb kiterjedésű metropolisa, 877 négyzetkilométer 4
