Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-15 / 63. (1986.) szám
’ április 4-ére halasztották az optánspör tárgyalásának folytatását Bukarest, március 14. A román és a magyar kormány megállapodtak abban, hogy az optánsügy tárgyalására kiküldött delegációk tanácskozásaikat március 15-ike helyett április 4-én folytatják Bécsben. Földrengés Bulgáriában Szófia, március 14. Délbuigáriában, ahol egy év előtt a földrengés oly rémes pusztításokat okozott, szerdán este 6 órakor újabb földrengés volt, amelynek fészke épp úgy, mini; tavaly, Osirpán városa volt, amely városi a múlt évi földrengés csaknem teljesen elpusztította. A szerda esti földilökések is jelentékeny pusztítást okoztak. Egy ház beomlott, lakói azonban szerencsére még idejében kimenekültek. Több más ház súlyosan megrongálódott, A lakosság pánikszerűen menekült a szabadba és az éjszakát a nagy hideg ellenére is a mezőkön tölti Siómegvonások, a karzat tüntetése és Slésfelfüggesztés mellett folyt le a párkányi járási képviselőtestület megalakulása A kemény tél nagy károkat okozott a magyar mezögazdaságbau Budapest, március 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelöntése.) Az abnormális időjárás az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jelentése szerint eddig még megállapdt- hatailan károkat okozott A föld hatvan centiméter mélységben átfagyott, sőt dacára annak, hogy a tavasz már megérkezett, a mező- gazdasági munkálatokat még mindig nem lehetett megkezdeni. Egyes helyekről 15 százalékos kárt jeleznek. Valószínű, hogy ezzel kapcsolatban a csikágói gabonaspekuláció Magyarországon is az árak emelkedését fogja meghozni. Az 50 éves Einstein ünneplése Berlin, március 14. Einstein professzor ma ünnepli ötvenedik születésnapját. Einstein a vidékre utazott barátaihoz, mert el akar kerülni minden ovációt. Közben berlini lakására ezrével érkeznek a levelek és az üdvözlő táviratok. A birodalmi kormány elsőnek üdvözölte Einsteint és a kormány üdvözlő sürgönyével egyszerre futottak be a világ legtöbb egyetemének üdvözlő táviratai is. A párisi egyetem természettudományi fakultása Einsteint tiszteletbeli doktorává nevezte ki. Igen sokan ajándék helyett Einstcin-alapitványokat alapítottak. Berlin városa szintén üdvözölte a világhírű professzort és Berlin legszebb parkjában gyönyörű villát ajándékozott neki, valamint azzal a határozattal lepte meg, hogy a Ha- vel partjának egyik szakaszát kizárólagosan a professzor sétái számára tartja fönn ezután. Párkány, március 14. (Saját tudósítónktól.) A párkányi járás képvisel ötestülete tegnap tartotta ailakuló ülését, amelyen a megválasztott és kinevezett tagok, kettő kivételével, valamennyien részit vettek. Kovarik dr. járási főnök megnyitó beszédét Rakovszky Jenő szolgabiró tolmácsolta magyarul.. A járási főnök programjához a kormánypártok nevében Bíró Béla szólalt föl szlovák és magyar nyelven. Baig Árpád kisgazda, a magyar nemzeti párt körzeti elnöke, terjesztette elő ezután az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt közös nyilatkozatát, amelyben határozott szavakkal a magyarság legégetőbb sérelmeit körvonalazta és jogos követeléseit szögezte le. Porubszky Géza dr. országos keresztényszo- ciaiista párti képviselőtestületi tag hasonló szellemű ellenzéki 'beszéde után a kommunista párt szónoka szó Lalit föl, akitől azonban a járási főnök — hivatkozva a beszéd éles kitételeire és politikai vonatkozásaira — megvonta a szót. Közben a karzat kommunista közönsége is beleszólt a képviselőtestület tanácskozásába, erre az elnök elrendelte a karzat kiürítését s az ülést fölfüggesztette. Az újból megnyit ott ülésen a járási választmány tagjaiul megválasztották a magyar nemzeti párt részéről Tarnay Béla dr. párkányi ügyvédet és Azsaltovits Gyula bucsi nyug. községi je^vzőt, az országos keresiztényszooia- Msta párt részéről Porubszky Géza dr. kémén di plébánost, a kommunista párt részéről Mirjá'k Józsefet s a csehszlovák pártok részéről Bíró Bélát, Botifc Györgyöt, Suba Lajost és Jehelka Oszkárt. Végül a járási képviselőtestüliet elhatározta a köztársasági elnök távirati üdvözlését. Hogy hajtják végre Ruszinszkóban a iex Dérért? A belügyminiszter határozata s a kiszabott illeték lefizetése dacára nem állítják ki a kisgejáci ref. lelkész állampolgársági bizonyítványát — Egry Ferenc szenátor interpellációja Prága, március 14. Egry Ferenc, a ruszinszkói magyar pártok szenátora, a következő kérdést intézte a belügyminiszterhez: 1927 november 26-án k ej. 74920/27. k pol. rejstíiku A. 5596/27. szám alatt a belügyminiszter ur 2000 K illeték ellenében megadta Nagy Sándor kisgejőci ref. lelkésznek a csehszlovák állampolgárságot. Nagy Sándor a kiértesítés kézhezvétele után nyomban és pedig 1927 december 8-án befizette a 3779275. számú postai befizetési lapon a 2000 K illetéket. Ennek dacára Nagy Sándor az állampolgár- sági hi&íyfritványt a mai napig nem kapta meg. Másfél év óta kilincsel, könyörög Nagy Sándor, az ungvári országos hivatal azonban különféle kifogásokkal huzza-halasztja az állam- polgárságról szóló bizonyítvány kiadását, sőt a mai napon arról értesült Nagy Sándor, hogy ügyiratait az országos hivatal végleges intézkedés végett visszaküldte a belügyminiszté- rimuhoz. Hogy e sérelmes eljárásnak mi a közvetlen oka, azt Nagy Sándor maga sem tudja. Csupán hallomásból, egy-két elejtett megjegyzésből gyanítja, hogy vele ellenséges viszonyban levő egyének politikai vádakkal illették őt a hatóságok előtt. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy Nagy Sándor ref. lelkész államellenes dolgot soha nem cselekedett, soha büntetve nem volt és a csehszlovák hatóságokhoz intézett számtalan kérése, miszerint adjanak neki módot és alkalmat a sötétben bujkáló, lelkiismeretlen rágalmazók vádjaival szembeni védekezésre és az ügy tisztázására, meghallgatására nem talált. Immár 15 hónapja húzódik ez az állampolgársági ügy, immár 15 hónapja folyik bizonyos állítólagos vizsgálat Nagy Sándor ref. lelkész ellen s 15 hónap alatt azonban őt ki nem hallgatták, neki soha meg nem mondták, hogy mivel van vádolva és hogy kik a vádlói és immár 15 hónapja függ becsületes, tiszta- jellemü embernek feje fölött az állampolgárság megvonásának réme. Belügyminiszter Ur! Lehetetlennek tartjuk, hogy egy tisztességes, a csehszlovák állam ellen soha nem vétő, már hivatásánál fogva is a béke szellemét szolgáló lelkész zaklatása az Jf fkétzáras ajtó í/fie 2>oor naittk tiké feven JPocfts C¥vta: £dém Waí&ace (44) Székre állott; s a régimódi gázláng körül foglalatoskodott, amely végre rossz szagu gázak bőséges kibocsátása után rászánta magát arra, hegy meggyulladjon. Diók megmagyarázta kérdését. — Miss Lansdown az imént úgy látta, hogy a földszintnek félreeső szárnyában, az egyik szobában egy különös ember tartózkodik. A kulcsár leszállít a székről, tempósan a helyére tolta, azután megállóit a leány előtt és csodálkozó arccal nézett rá. Kétkedői eg csóválta a fejét. — Teljesen lehetetlenség! Hát ki jöhetett volna be ide? Az összes ajtók és ablakok zárva vannak és minden este lelkiismeretesen elvégzem körutamat a kastély körül. — Megmutatliaija-e nekünk a szobákat? A kulcsár készségesen adta ehhez beleegyezését. Végig mentek két szobán, a kulcsár mindegyikben körülményesen meggyujtotta a gáz- iá r got. Sybil mind a két szobában csak ennyit mondott: — Nem itt volt. Végül, amikor a kulcsár már a harmadik ajtói nyitotta ki, a leány hátratántorodott. Szeme Diókét kereste. Itt, ez a kifejezés volt pillantásában. Pár pillanat múlva a szoba a gázláng árjában úszott.Magas helyiség volt, amely csaknem üresen állott. Sem a rejtélyes óriásnak, nem volt benne nyoma, sem a petról enni lámpa nem állott az asztalon. Sybil már arra gondolt, hogy egész látómén y a csupán a felizgatott idegeinek játéka volt. Ekkor Diók hallkán füttyén tett. Egy kőrisfából készült nehéz kézimankót fedezett fel, amely az előugró kandalló és a fal szögletében támaszkodott meg. Felemelte a mankót, és minden oldalról alaposan szemügyre vette. — Az ön botja ez? — kérdezte a kulcsártól. — Nem, —■ válaszolta a kulcsár meglepetten. — Azt sem tudom, honnan kerülhetett ide. Tegnap este egész bizonyosan nem volt itt. — Talán nem vette észre, — vetette közbe Dick. — Lehetetlenség. Feleségeim éppen tegnap este törülte fel a márványt. Úgy tűnt fel nekünk, hogy a márvány foltos volt. — Csodálatos — mondotta Didk csöndesen. — Úgy hittük, hogy a huszadik században már nincs több varázsló . . . vagy pedig ujjá- val ráverdesett a szoba falburkolatára — talán a falak üregesek? Vagy van valami titkos folyosó, vagy talán egész jezsuita szoba? Ilyenről] már gyakran olvastunk a regényekben. Kérdését irőnikusan tette fed. Nagy meglepetésére azonban a kulcsár titokzatosan fontoskodó pillantással válaszolt. — Hogy a falak üregeséfc-e, azt nem tudom. Egy jezsuita szobának azonban kell lennie. Az előbbi kulcsáraié mesélte ezt el nekem, ő pedig ezt magától az elhalt Selíord Manor lordtól hallotta. Diók hallgatva lehajolt és zseblámpájával bevilágított a hatalmas kandallóba. A kandallóban szabályos közökben vasból való fokok voltak alkalmazva. Sok évvel ezelőtt ezeken keresztüli másztak át a kéményseprők, de a nyílások túl sziikek voltak ahhoz, hogy egy óriás teste keresztül préselőd jók rajtuk. Mégegyszer kezébe vette a mankót és különösen vassal bevont végét vizsgálta meg. Ezen a végén még egy kis csomó nedves, friss főid volt rajta. — Nos, mi a véleménye erről a különös históriáról ? — kérdezte Sneed. Dick vállat vont. — Teljesen a sötétben tapogatódzom. Ebben a pillanatban tekintete Sybilre esett. A leány sápadtan támaszkodott a kandallónak, fogai vacogtak, mintha hideg gyötörné. A botot azonnal az asztalra tette és kutatásait abbahagyta. Szeretetteljesen vezette a leányt a lakószobába, ahol a kulcsár avatott keze csakhamar vidáman pattogó tüzet élesztett. Dick azután maga kisérte el a kulcsárt a konyhába, hogy mielőbb elkészüljön a reggeli, maga segédkezett a kávé főzésében és a kenyér megpiritásában. Nemsokára az asztalon állott a szerény reggeli és Sybil látható élvezettel itta meg a meleg folyadékot. Didi türelmesen várakozott és csak amikor a leány teljesen elkészült az étkezéssel, beszéltette el vele sorjaiban élményeit. A két férfi a kényelmes kereivetet a kályha mellé tolta. Sybil kettejük között foglalt helyet. Lábát jótékonyan melengette a lobogó láng, amelynek fénye megvilágította a sok szenvedéstől meggyötört arcát. Ahogy a borzalmas történet kontúrjai kibontakoztak elbeszélésének során, a leánynak magának is úgy tűnt fel az egész, mint egy elképzelt kísérteties história, mint egy Jázádomnak valószinüt- ien, tifuszos képei. Úgy érezte, mintha elszakadt volna saját élményeitől és nem is tudta elképzelni, hogy ő maga lett volna a hősnője mindannak a borzalomnak, amelyet tegnap délután óta megért. De amikor ahhoz a részlethez ért. hogyan vált el tőle Tóm Cawler, mint áldozta fel önmagát, mint nézett szembe a biztos halállal, amikor az egyenlőtlen küzdelemre vállalkozott, görcsösen ragadta meg Dick karját. — Oh, Mr. Martin, önnek mindent el kell követnie, hogy Tómnak a sorsát felderítse... i Én . , . én . . . nem tudom elviisetlmi a ke-1 1929 március 15, péi &. Facsaró ( érzés az orrban biztos előjele a náthának! Ne várjon amig a náthából náthaláz lesz, hanem vegyen rögtön Formánt, mert a Formán hatása biztos. Ne kérjen egyszerűen náthaelleni szert, hanem tegye hozzá nyomatékkai, hogy kérek nátha ellen Formánt. Egy doboz ára 5.— Ke A Formán hatása biztos! ön tudtával és beleegyezésével történjék meg. Lehetetlennek tartjuk, hogy rosszindulatú, névtelenül rágalamzó egyének vádjaira Nagy Sándor elveszítse azt a jogot, melyet már egyszer megszerzett s melynek illetékét szabályszerűen le is, fizette. Tisztelettel kérdezem a Belügyminiszter Urat, hajlandó-e Nagy Sándor kisgejőci ref. lelkész állampolgársági ügyét vizsgálat tárgyává tenni s amennyiben tényleg államellenes magatartás volna ellene a vád, hajlandő-e Miniszter Ur Nagy Sándornak a védekezésre, a vádak alaptalanságának bebizonyítására alkalmat adni s általában az ügy sürgős elintézésére intézkedést tenni? Novak miniszter a cipészipar szanálásáról és a malomipar képesítéséről — A nyolcas bizottság ülése — Prága, március 14. A politikai nyolcas bizottság tegnap esti ülésén Novak kereskedelmi miniszter jelentést tett a pangó cipész- ipar támogatása érdekében kifejtett tevékenységéről. Bejelentette, hogy a kereskedelmi minisztérium rövidesen kidolgozza a szükséges tervezetet s megtalálja erre a pénzügyi fedezetet is. A minisztérium felszólította a kereskedelmi kamarákat is, hogy erre vonatkozó indítványaikat terjesszék he. A nyolcas bizottság a malomiparról is tárgyalt. Novak miniszter bejelentette, hogy törvénytervezetet készít elő a malomipari képesités bevezetésére vonatkozólag. Cserny belügyminiszter a közigazgatási reform végrehajtásának eddigi tapasztalatairól számolt be. A végrehajtás ellen számos sérelem hangzott fel. A nyolcas bizottságban különösen a németek panaszkodnak arra, hogy aiz eddig jól gazdálkodott kerületek most az egyesített kerületekben kénytelenek a pénzügyileg kevésbé jól álló kerületek deficitjét fedezni. A nyolcas bizottság további programpontokról nem tárgyalt gyetlen gondolatot, hogy az az ember, aki ebben a szörnyű bünbarlangban egyedül volt jő hozzám és mindem érdek nélkül volt az, miattam elpusztult volna . . . Sűrű könnyek omlottak szeméből. Csak lassanként nyugodott meg és tudta tovább folytatni előadását. — Csak tudnám azt, hogy tulajdonképpen mit is akart Cody velem elérni, amikor magához csábított és fogságba ejtett? — ezzel a kérdéssel zárta be elbeszélésétDick hallgatott. Még nem tartotta elérkezettnek az időt arra, hogy leleplezze a leány előtt a titkoknak fátyolét, amely Cody rejtett céljait is betakarta. Syböl tekintete a tüzbe meredt, amelyben a lángok pattogó mohósággal semmisitették meg a gyantát illatozó fenyőágakat. — Azok a kiáltások borzalmasak voltak... rettenetes hangok.... — suttogta és újból yé- gigborzongatta a rémület. — Nem tudom elmondani, nem tudom leirni, hogy’ mit éreztem hallásukra. Egyikük sem merte elmondani, hogy ők bizony jól ismerik a drámát, ami a kiáltásokra hamarosan bekövetkezett. Dick lassan felemelkedett, az ablakhoz ment, hogy kikémleljen az égboltozatra. Amint annyira felderül, hogy minden nyom szembetűnővé válik a füves talajon, azonnal meg akarta kezdeni Cawler utáni kutatását. Ez a derék fickó annyit tett Sybil ért, hogy valóban megérdemli, hogy az ő sorsát is szivén viselje. Egy pillanatig állott az ablaknál, azután hirtelen visszaugrott. A fasoron gyors tempóban egy autó rohant a kastély felé. Még le sem fékezte a soffőr a porral borított kocsit, mely minden idegében reszketett a szörnyű iramtól, amikor belülről gyors lendülettel kivágták az ajtót. Dick azon nyomban felismerte Havelocknak hamuszinü arcát. (Folyatjuk.) 1