Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-14 / 62. (1985.) szám

Í92S március 14, csütörtök. T>RXGAlA\AG^AR-HlWiAt> 9 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A* északnyugati depresszió nyúlványai, amelyek Angliában és Oroszországban 20 C. fokos meleget idéztek elő, csak elgyöngiilten érik a kontinenset, úgyhogy az időjárás jellege nálunk nem változott A köztársaságban tnlnyomóan derült ég alatt a hőmérséklet maximuma Prágában +6, Pozsonyban 5 fok volt. — Időprognózis: Enyhe, jobbára de­rült, száraz, nyugati, majd élénkebb északnyu­gati széllel. — A kassai Polgári Társaskör évi közgyűlése. Kassáról jelentik: A kassai Po’gári Társaskör mostanában tartotta rendes évi közgyűlését. Cselé- uyi István szentszéki tanácsos, a kör elnöke len­dületes szavakkal elmondott megnyitója után Le- vandrovszky Jenő főtitkár ismertette az elmúlt esztendő kulturális és társadalmi eseményekben gazdag történetét. A körnek 378 tagja vau, ami lényeges szaporodást jelent az előző évekkel szem­ben s azt bizonyítja, hogy az egyesület szépen vi­rágzik. A kör vezetősége 400 koronás pályadijat tűzött ki egy regénypályázatra. A Kazinczy Társa­ság a dijat 600 koronával 1000 koronára egészitelte ki. A pályázatra 8 mű érkezett be. A döntés a kö­zel jövőben megtörténik. 200—200 koronás pálya­dijakat szavazott meg a választmány a helybeli szlovák és magyar reálgimnáziumok egy-egy ta­nulója részére, akik az irodalomban dicséretre- méltő előmenetelt tanúsítanak. 100 koronát ado­mányoztak a prágai diákmenza javára. (Ebben az évben 200 koronát). A könyvtár fejlesztésére 7673 koronát fordítottak, a könyvtár 249 művel szaporodott, úgyhogy ma 400 kötet felett rendel­kezik. 27 lapot és képeslapot fizet elő az egyesü­let, amelynek olvasótára a legnagyobb látogatott­ságnak örvend a városban. Az egyesület 9 választ­mányi és 1 tisztújító közgyűlést tartott az elmúlt óv folyamán. — A jó bornak nem kell cégér. Nyitrai tudósí­tónk jelenti: Löfler Henrik nyitrai kávés az utób­bi időben észrevette, hogy borpincéjét tolvajok dézsmálgatják. A napokban ismét nagyobb meny- cytségű likőrt, bort ée pezsgőt vittek el a pincé­ből. A károsult jelentést tett a rendőrségen, de a nyomozás mostanáig sem vezetett eredményre. Mint megállapították, a betörők álkulcs segítsé­gével hatoltak a helyiségbe s a legértékesebb italokat válogatták ki s a jőlsikerült fosztogatás után a helyszínen áldomást ittak. A tolvajlások által okozott kár tízezer korona kőről van. — Maga alá temette a kidöntött fatörzs. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitramegye! Nagymánya községben Hogyne József gazdálkodó nekiállt, hogy kivágja az udvar közepén álló öreg diófát. ,ítfürészelte a derekát, mikor azonban a hatalmas törzs dőlni kezdett, nem ugrott idejében félre és a faóriás reá zuhant. A segítségére siető háábe- líek kiszabadították a fa törzs alól az eszméletlenül heverő embert és súlyos ceonttőrési sérüléseivel kórházba szállították. SziDHÁzKörryvK.ai>TOíRA O'JVeiff drámája a Vígszínházban A „Különös közjáték" bemutatója Irtás MOLNÁR JENŐ fifllSi má'foli. paU«aá« ét min­lllna dennemG arckiClé* ellec bírlos hatása SZN1STSAK-féle kenBes, szappan és ponder. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, Mukaöevo. Szállítás egész Európába és a tengerentúlra is. — Uj csatornát terveznek a, Panama-csator­na mellé. Nemcsak Amerika, hanem az egész világ tengerhajózása szempontjából nagyfon- tosságu volt a Panama-csatorma megépítése, mely lehetővé teszi, hogy a hajóknak ne kell­jen megkerülő iök egész DélameTikát, ha az Atlanti-óceánból át akarnak jutni a Csendes- óceánra. Jelenleg évi ötvenmillió tonnányi hajótér halad át a Panama-csatornán s még- egyszer ekkora forgalmat le lehetne rajta bo- nyolitni, ha éjjel is hajózhatóvá tennék. Az Egyesült Államok most mégis azzal a tervvel foglalkoznak, hogy uj csatornával kötik össze a két óceánt, leginkább azért, mert a modern óriáshajók számára kicsiny a Panama-csator­na. Az eddigi tervek szerint Nicaraguán ke­resztül építenék meg az uj csatornát, fel­használva a 160 kilométer hosszúságban elte­rülő Nicaragua-tavat. Az Atlanti-óceán felöl s San-Oarlosná! csatlakoznék a tóba, annak nyugati részén pedig a Rio San-Juan nevű te­kintélyes folyóban csatlakoznék a Csendes- óceánnal. Tudvalevőleg a két óceán közt 40 méter a szintkülönbség s ezt három zsilippel tervezik kiegyenlíteni. Mivel a cél nyilvánva­lóan az, hogy a legnagyobb hadihajók is át­járhassanak az uj csatornán, a munka min­den tekintetben messze felül fogja múlni a Pa­nama-csatorna munkáltait s mivel badiérde- kek teszik szükségessé az Egyesült Államok számára a nicaraguai csatorna megépítését, nagyon valószínű, hogy rövid időn belül a megvalósulás stádiumába kerül a grandiózus terv. — Olcsó utazások Orientre és Norvégiába. Lloyd Utazási Iroda, Kosice. Alduna, Kon­stantinápoly, Szmirna, Athén, Belgrád, má­jus 1—18-ig, 3850 K, május 1—11-ig (Szmir­na—Athén nélkül), 2750 K. XIV. körút: Dolo­mitok, Olasztavak, Zermatt (Svájc), junius 12—28-ig, 2700 K. XV. körút: Hamburg, Nor­vég fjordok, Berlin, Drezda, Prága, julius 5— 22-lg, 3950 K, julius 13—22-ig (fjordok nél­kül), 1850 K. Jelentkezés Orientre, Norvégiá­ba, kabinok miatt, április 5. (Válaszbólyeg.) Budapest, március 13. I. Mi ez? — kérdezik felvonásközökben az európai színpadi koszthoz szokott emberek. A* átlag­publikum nem tud Ítéletet mondani, — megvárja a nyomtatott kritikát. A sznobok csillogó szem­mel mondják: Shakespeare, uj Shakespeare! A cinikusok zavarban vannak, szájuk szögletébe futva megfagy a guuymosoly. A léha viccelők el- ódalognak, — ez nem az ő szőllejük, itt nem fog­nak szüretelni. A neoromantikára hajlók kicsit elszomorodnak, — másképp gondolták a dolgot. A filozófus-hajlamuak felsóhajtanak: végre egy amerikai, aki a lélek és a vér problémáit nem film-sablonba és rémdráma-giccsbe fojtja. Az a kevés poéta pedig, iró és művész, aki a nagy színházi esemény magyarországi megszületésénél je’en van. hálával és megrendültén küldi testvéri üdvözletét Eugene 0*Neill-nek, az ócenátuli vi­lágrész első drámai költőjének. ,.Különös közjáték** (Strange Interlude): mit tesz ez a két szó? Születéstől a halálig közjáték az élet. A jelen, az a közjáték. Honnét tudjuk, mit jelent a ,.ma“? Csak összehasonlításból. A mu’tba kapaszkodva értjük meg a jelent és akkor is mindig a jövőre gondolunk. Ebben az arasznyi közjátékban különös dolgok történnek. Vágyaink vannak, amelyeknek útjába áll az élet, vagy csak ráfogjuk az életre, hogy ő gáncsol el bennünket, mert legtöbbször a mások hasonló vágyainak drötsövényén akadunk fenn, vagy a tulajdon győngeségünk, aikaratszegénység és tehetetlenség fojtja meg a csírázó vágyakat. Egy szóval talán sorsnak lehetne nevezni azt a sok gátlást, amibe ütközünk. Hiába szerkesztjük meg mechanikus gonddal kis életünk gépezetét, ha még ngy is­merjük is a kerekek forgását, a csavarok lazítá­sának és szorításának titkát: jön valami, amire nem számítottunk, jön valaki, akit nem ismertünk — és a gép elkezd makacskodnl, forgása meglas- mtdfk vagy őrült iramot vesz, minden másképp történik és mi kétséerbeesett tudatlansággal állunk meg a misztérium előtt. Akarunk és nem tudunk. Lehet, hogy önkényesen magyarázom bele mindezt 0*Neill drámájába, de miközben ennek a félelmetes játéknak félig brutális, félig szivet megejtő jelenetei elvonultak előttem, ilyen gon­dolatok hánytorognak bennem. Másokból talán más bölcseletet és hangulatot csihol ki az ameri­kai chef d'oeuvre. Mert nem lehet ezt a müvet egy sikban szemlélni. Hét ember tragédiáját sűrí­tette össze 0‘Neill a „Különös közjátékéban. Mind a hét ember: önálló egyéniség és mégsem tudják a maguk szabad életét élni, mert egy ha­lott árnyéka borul a lelkűkre. A halott egy Gor­don nevű férfi, akit a világháború az európai harcterekre sodort és valahol Flandriában elesett Leeds professzor leánya, Nina halálosan szerelmes volt Gordonba, de nem lehetett, az övé, mert öz­vegy édesapja megakadályozta, hogy a hadbavo- nulás előtt egybekeljenek. Nina szivettépő gyöt­rődéssel engedi át magát a bánatnak. Az élete el van rontva. És ez az elrontott élet hat másik ember életét temeti be. 0*Neill merészen, sőt a büntetőtörvénykönw némely paragrafusának ar- culcsapásával bizonyítja be, micsoda tragédiák születnek egy elmaradt boldogságból, egy nem teljesült vágyból. A szép Nina, elvesztvén élete egyensúlyát, Gordon portó szivét, uj és kalandos utakon indul el. Otthagyja apját, akinek szemé be vágja, hogy önzésből nem engedte őt férjhez menni... és most rettentő lendülettel kezd fo­rogni a leány sorsának kereke. II. Mielőtt lo-vább ismertetném a cselekményt, ér­zékeltetnem kell a színpadi játék kettősségét. 0‘Neill szakított a dramaturgiának azzal as újkori szabályaival, hogy a színpadon csak dialógusokban lehet beszélni. A „Különös közjáték** szereplői kivétel nélkül kétféle módon beszélnek. Amikor pillanatnyilag támadt gondolataikat mondják, ref­lektorsugár világítja meg az arcukat és más han­gon szólalnak meg, mintegy maguk elé meredve, a gondolatokat kivetítve. Párbeszédnél eltűnik a reflektorfény és társalgó modorban folyik a játék. Ez a technikai ötlet a gondolat és a szó közt tátongó távolságot jelképezi. Elibémk tárja azt a szemfényvesztést, amellyel mindennap él minden ember, hogy tudniillik a kimondott szó nem ikertestvére a gondolatnak, vagy hogy a régi íalleyrandi mondást idézzük: a szók arra valók, hogy elleplezzük velük gondolatainkat. 0‘Neill a drámairás eszközeit csodálatos színnel tetézte meg, amikor a „zavaró" monológust a lélekana- lizis szolgálatába állította, még pedig kellő plasz­tikával, széles perspektívába feszítve ki a szín­padi szemmértéket. 0‘Neill kettős beszédű alakjai uj elemet visznek a drámai cselekménybe: az ed­dig hallgatásra ítélt vagy csak félig kiélt lelki­séget, amely párbeszédekben sohasem juthat el az őszinteségnek arra a legmagasab fokára, ahol az embert semmi és senki nem feszélyezi. III. A dráma, amelynek játéktartama a newyorki Theatre Guild-ben hat óra, a Vígszínházban négy óra alatt pereg le, három felvonásra, mindenik fölvonás három képre tagolt. Az első kép Leeds professzor halálsejtelmeinek komor altkordjával zárul. A második kép, Nina lelki kálváriájának első stációja, a szerelmében kielégített leánynak sajátságos elzüllését mutatja: vágyak nélkül, hi­degen, de valami fanatikus részvéttől hajtva, oda­dobja magát vagy féltucat szerelemre éhes rok­kant katonának. Gordon emléke füti, a tőle meg­tagadott boldogságot aprópénzre váltva osztogatja szét az európai vérzözönből megmenekült bajtár­saknak. Apja meghalt, s egyetlen rajongójától, Charlie Marsdentől. az álmodozó regényírótól el- fordu’t. Marsden tulteszi magát a köznapi morálon és elhiszi, bogy Nina minden uj szeretőjének kar­jai közt Gordonnak áldoz. A rokkant kórházban Darell. egy tudós fiatal orvos és lélekbúvár fi­gyeli Nina útját. Sam Evans, az elesett Gordon egyetemi társa, egy naiv és derék ifjú, ugyan­akkor szerelemre gyullad Nina iránt. Marsden, aki csupa erotikamentes áldozatkészség, ráveszi Ninát, aki benne inkább az apja helyettesét, mint a lovagját látja, hogy menjen Evanshez feleségül. A harmadik kép megdöbbentő. Evans anyja meg­tudja, hogy Nina gyermeket vár fiától. Kegyetlen őszinteséggel mondja el menyének, hogy Evans apja és nagyapja őrült volt és neki nem szabad gyermeket szülnie tőle. Könyörög, akadályozza meg a tragédiát, mert az elmebaj tovább plántá- lődna unokájában, igen ám, de Sam Evans alig várja, hogy gyermeke 1 égvén, mert ettől reméli, hogy közelebb kerül a még mindég Gordonba szerelmes asszony szivéhez. Pokoli tanácsot ad Sam anyja: legyen hát gyerek, de egy egészséges, másik férfitől. Hátborzongató! A második fölvonásban Nina szenvtelenfll Darell doktor elé áll és azt mondja: „Értse meg, nekem egy egészséges férfire van szükségem". És az or­vos, aki eddig a pszichoanalitikus hideg szemével tanulmányozta Ninát, felzaklatott érzékeinek rob­banó mohóságával teszi magáévá az asszonyt. (A szerelem története, ha ugyan megírják valaha, nyilván precedensnek fogja elkönyvelni egy vi­szony szövődésének ilyen előzményeit.) Megálla­podás szerint Darellnek nem szabad belészeretnie Ninába, de asszony tervez... Sam boldogan várja a családi eseményt, Darell hosszabb tanulmány­útra menekül, magára hagyva a házaspárt és szü­letendő gyermekét. Mire Darell visszatér, kis fiút ringatnak a bölcsőben. El akarja választani az asszonyt, aki csupa részvétből Sam iránt, eluta­sítja ezt a megoldást, viszont gyalázatosán prakti­kus kompromisszumot ajánl: maradjon Darell mellette mint állandó házibarát. így történik. A harmadik felvonás tizenegy év múlva játszik, tehát már 1933-ban. San Ewans a földkerekség legboldogabb embere. Munkakedve meghatványo­zódott, nagy vagyont szerzett. Fiát, aki halott ba­rátja után a Gordon novet kapta, majomszeretet­tel imádja. Darell még mindig szereti Ninát, de már egyre gyakrabban indult tudományos utakra. Egy ilyen bucsuzásnál a kis Gordon hosszú csók­ban összeforrva találja édesanyját és az orvost. Iszonyattal néz a férfira, de az anya, aki ösztönö­sen megérezte hogy tettenérték, valahogy kiveri a tizenegyéves fiú fejéből a szörnyű gyanút. Újabb tizenhárom év múlik el, 1946-ban vagyunk. Gordon remek atlétává serdült. Nina hervadt öreg asszony. Most Madelinet fiának menyasszonyát gyűlöli, aki épp úgy el fogja ragadni tőle ezt. a második Gordont, mint ahogy harmincéwel az­előtt édesapja szakította el tőle az első Gordont. Együtt van az egész társaság, Darell és Marsden is. Sam pazar yachtjáról figyelik a nagy regatta­versenyt. amelyben Gordon is részt vesz. A fiáért lelkesedő Samet a nagy izgalomtól szélhüdés éri. És most jön az utolsó kép. Sam meghalt, a tel­jes férfivá serdült Gordon Evans bevallja anyjá­nak, hogy tud Darellhez való vonzalmáról, bár őt tisztának tartja. Indulatos szavak hangzanak el és most egy borzasztó fordulathoz ér a dráma: Gor­don arculüti — az apját. A két öreg megtántoro- dik. Most üt a pillanat, hogy megmondják a fiúnak az igazságot, de Gordon füle mellett el­siklanak a szavak. Elmegy és sohasem fogja meg­tudni, hogy apját ütötte meg. Elmegy Darell is, most már örökre, hiszen rég kihűlt már benne a szerelem kohója. És mikor Nina egyedül marad és majdnem megszakad a szive, — álmatag mosollyal puha léptekkel, bársonyosan melengető kézzel megjelenik a költő, Charlie Marsden, a gyermekkori pajtás, az öregkori barát, aki hal­kan és bánatos mosollyal megkéri a kezét. Nina már csak a vér lávájának hideg hamuját szórliat­GRAND HOTEL IMPERIAL NAGYSZALLODA BUDAPEST VIL, Rákóczi út 90. Egy perc a Keleti pályaudvartól. Elsőrangú családi szálloda, 150 szoba. Központi fűtés, hideg, meleg fo­lyóvíz a szobákban, interur* bán telefon. Gyönyörű társalgó helyiségek, éttermek, irószobák. Az étteremben mérsékelt árak és menü rendszer. Kívánatra teljes pensio. Törzsvendégeknek kedvezmény. ja az örökszerelmes őszülő fejére... Vége a drá­mának. IV. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a „Különös közjáték" a Vígszínház újjászervezett együttesének olyan diadala volt, aminőt még ez a játékstílus­ban vezető müintézet sem mutatott fel az utóbbi esztendőkben. Rendkívüli, egészen újszerű felada­tok elé állította a gondolat és a szó kifejezésének kettőssége a színészeket is, a rendezést ie, a színpadi elektrotechnikát is. Gombaszögi Frida játszotta Ninát, ezt a krafftebingi vagy talárt freudista tudományos módszerrel megfejthető női talányt. Előkelő művészetének a szöveg titokzatos zeg-zugaiba is behatoló fényességét pazarul on tóttá, egy ritka színészi intellektus fölényével hi dalva át a szerep kirívó lélektani szakadékait Kilenc képben kilencféle volt. Arcjátéka, hang modulációja, mozdulatainak szinpompás skálája lenyűgözően hatott. Jászai Mari és Márkus Emma óta az ae&zonyi lélek és id agaikat tenger ellent­mondásból szövődő szinpadi kénletének nem volt ilyen teljesértékü ábrázolója. Mellette föltétlenül Törzs Jenőé az első hely a férfiszereplők között. A passzivitásba bágyadt, valószínűtlen viasz­embernek, Marsden Írónak álomszerűén paszteil- je volt. A gondolati ritmusból a beszédbe való át­menet nála és az apát személyesítő Gellért Lajos­nál volt legtermészetesebb, technikai kónyszere- deftség és zökkenés hijján való. Rajnai Gábor mint Sam, a csúcsát érte el saját művészetének, ügy éreztük, mintha egy 0‘Neill-regénybőI vágták volna ki. Gellért Lajos, aki először lépett a Víg­színház deszkáira, megdöbbentően emberi, kísér­tetiesen meggyőző volt. A ragyogó együttes hatat más nyereséget könyvelhet el Gellérttel, amint­hogy a Pécsről visszahozott Vértes Lajos is nagy- értékgyarapodása a színháznak. Darell orvos alak­ját szoborszerüen mintázta meg. Hibátlan meg­jelenés, nagyszerű orgánum. Varsányi Irén egy nem neki való szerepet, Sam anyjáét, lényének varázsával és művészi palettájának világos színei­vel enyhített. Jób Dániel aprólékosan gondos ren­dezését igaz elismerés illeti. A közönség, amely négy órán át feszült figye­lemmel kiséri a dráma izgalmas fordulatait, egy- egy rikító jelenetnél, egy-egy nyers szónál meg­rázkódott és fölszisszent, de — bár a vélemények elágazóak voltak — a hatás osztatlan maradt. A „Különös közjáték" Itt-ott erkölcsi tilosban tévely­gő alakjain keresztül is megérezték az igazi köl­tőt, aki ha le is száll a mocsárba, csak azért teszi, hogy onnét elmerült embersorsok aranytanulsá­gait hozza fel. (*) Szlavkó Popor prágai hangversenye. Szűavkó Popov, az alig húszéves, de nemzet­közi viszonylatban is hírnévre szert tett bol­gár csellista tegnap este tartotta meg prágai hangversenyét a Reprezentációs Ház Smeta­na-termében. Popov Strauss Richárd F-inoLt szonátájával nyitotta meg műsorát. Popov elsőrangú művésznek .bizonyult a nehéz szo­náta interpretálásában, csak a tulhamgos zongoraikiséret hatott zavarólag. Azután óri­ási tetszést aratva, a magyar Popper Dávid Rafpsziódiáját játszotta el s hálás hallgatósá­ga szűnni nem akaró tapsokkal jntalmazta a pompás játékot. Az izig-vérig művészember minden bizonnyal elhatározó sikert aratott tegnapi hangversenyével, amelyben különö­sen a számtalan ráadásban magyar számok­kal kedveskedett a szép számmal megjelent magyaroknak is. Ugv tudjuk, hogy Popov rövidesen Pozsonyban is hangversenyezni fog. ~ '“ ...." <n ——_____________]_____________ ~ ~ ’ ’ Cs eliszloválc l^éffióbank, Prága Alaptőke: 70,000.000 Ki. ’ Távirati cint- LEGIOBANKA* * p... , _ , . . . 4 Idrendeitse* Praffaban es 11 fiók Cseh- és Morvaországban. {llovensshón és Podltarpatská Rnsi 0?Unv PáVkírRiln S? K af2)’ pBrat,sUv%N?V,L™?to .nvVah£ral r^yjPoprad, Zvolen. AffiUAll intézetek: Chust Hronsky Sv. Km, Keímarok, Komarno, Krompaehy, Luínnec, Michalovce, MukaCevo, c-1* p’ q,®Z"a^a’.-Spésskil Nova Ves- |p,fske. Podhradie, (Ipolyság), Tecevo, Tornai a, Trebisov, Vrable. Zlaté Moravce, „ehezovee és Zilina. Idénybeli váltóüzletek: Spisské Vlachy. Saby Poprad-ailomas. Lnbochna. Shac-íurdo Sta,y Smokoyee Strbske Pleso es Tatranská Lomnica. Külföldi affiliált intézetek : AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ.. Wien 1., Schotten- 1^________nng^J^^jUGOSZLAVlAB^ Komercijalna Panka d. d. Zagreb es L’ublana.. A RALD ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom