Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-02 / 52. (1975.) szám
4 raSKCAT-MAG^AR-HlRl^ 1929, m&rcitta 2, MHwnhat Pillanat és örökkévalóság Irta: Szántó György Zumi Augenblioke diiirft ioh sagen! j Verwedile dooh! Du hisit so soliön! (Goethe: Faust) 1. . 'Amikor az amerikai rádióamatőrök már a színes televíziókat kergetik egyre erösbödö tempóban, ideje, hogy nehány visszatekintő pillanatra megálljunk a technikai kultúra gyorsröptű pályáján és vegyük vizsgálat alá a részben öntudatos, részben öntudatlan célkitűzéseket. Vizsgálati módszerünk ezúttal nem tudományos, nem társadalompolitikai, nem gazdaságiam nézőpontokból indul. Ha paa'adok- szonnak hangzik a technika lelke, úgy e pár radokszon felé szeretném megtenni az első bizonytalan, gyermekcipős lépéseket. 2. Volt a közelmúltban egy időszak, amelyben a grammofon olyan elkeseredjen dühvei vette fel a küzdelmet a rádió ellen, mint a cigány a jazzel szemben. Ebben a rövid, reménytelennek látszó küzdelemben technikailag többet fejlődött a grammofon, mint amennyit az azelőtti két évtizedben. Rádiómikrofonok alkalmazásával úgynevezett villamos felvételeket készítettek, amelyekhez képest a régi gram- mofonlemezek ásatag őslények. Egyébb szellemes technikai újításokat is alkalmaztak és már-már azt hittük, hogy a grammofon egyenlő erejű félként kerül ki a rádióval folytatott küzdelméből. A távtáncolás, a maralhon.i cha»•- leston hisztériás divata, is mintha a grammo- font segítette volna a küzdelemben. Hiszen házimulatságok, sőt titkos láncszeanszok alkalmával nem mindig lehet behozni Londonból, Breslauból, vagy a pesti Ritzből a jazzt, a grammofon jó, öreg, megbízható lemezei el-1 lenben állandóan rendelkezésünkre állanak j táncdiihünk kiélési lehetőségeinek. A győzelem pálmája ma már mm vitás. Csak meg kell hallgatnunk egy ujabbkeleleü rádióhangszórót és egy grammofont felváltba. A legjobb grammofont emez is élszintele- nedik, elkopik, erőtlen hangpóllékkd válik a rádió hang szóró pompás dinamikája, izgalmas hangszinezése, váratlan esetlegességei mellett. A grammofon pontos megbízható és odaadó, mint egy jó feleség. A rádió szeszélyes, kiszdntUkaiaÜanságd- ban izgató, néha makacsul gyötrő, máskor tüneményesen pazarló, éteriesen finom, mint egy nagyszerű szerető. 5, És mégis, amikor tegnap Caruso Vajazzo- áriáját és Grozoveseu barátom hangjának felejthetetlen csengését adta nekem két villamos lemez, megértettem a grammofon lelkét. Megértettem, hogy a rádió átszáguldozhat minden terei, elektromos hullámén felcsaphatnak a Marsig, e nagy csavargó nem hoz-! hatja vissza nekünk a múltat, amely után oly j sokszor kívánkoztunk. Mert ki tudott úgy sírni, mint ahogy Caruso sirt a Commedia delta arte immár klasszikus j bohócruhájában ? Ki tudott úgy szerelmet val-' lant a pici Pillangó kisasszonynak, mint Gro- j zavescu Traján? Jöhetnek talán jobb tenorok, de ők kelten már nincsenek. A grammofon nyúl érlü-k visz- sza a múltba, megparancsolja a fausti pillanatnak: Maradj! Szép vagy! A holtak énekelnek nekünk és mi könnyezve hallgatjuk hangjukat elmúlásuk mélyen emberi tragikumán át. És szerelnénk hallani Caesar hangját, amint odarecsegte hű légióinak: — Alea jacta est! De ott, a felcsillanó Rubicon folyónál akkor még nem készüllek grammofonf elvételek és Caesar szavai csak a betűk színjelenségén repültek át, az örökkévalóságba. 4. Sokait firtatott kérdése az elmúlt évtizednek a film és a dráma harca is. Ma már tisztán látjuk, hogy nem ellenségek, hanem csak úgy, mint a grammofon és rádió, kitökélesitői és kiegészítői egymásnak. Ellenmondásnak látszik, hogy a gyorsan pergő film az örökkévalóságba való rögzítés, mint a grammofon. A monumentálisnak készült dráma pedig a tovmllanó pillanat. A múlandóság jegyében látermell film konzerváló hatását nem kell bővebben ma,- gyaráznunk. Jackie Coogan már tehetségtelen kabarészinész, de gyermekéveinek nagy pillanatai megmaradnak számunkra a My boy, a Kid és a, Twist Olivér film,kópiáiban. És am,i- kf/r öt világrész fog könnyezni, mert egy Charlie Chaplin mvü fümszinész egyszer lehuny i a (f, szemét, akkor előlép a vászonra az Aranyláz és a Cirkusz hőse nagy csónakcipői- ben, hogy könnyei között újra és újra megHeteken át száraz kenyéren tengődött és most éhenhatt Becs egykor népszerű költőié: a pozsonyi származású Kari Sloboda Bces, március 1. Bécsiben beteljesedett most egy költő tragédia: Kari Sloboda ismert osztrák költő 54 éves korában éihhaiált halt. Sloboda körül belül két évtizeddel ezelőtt köl tözött Bécsbe Pozsonyból, ahol egy takarék- pénztár tisztviselője vol-t. Valamikor nagy sikerei voltak Kari Slobodának. Népszerűek voltak versköteted és darabjait sűrűn játszották a bécsi színházak. Egyik darabja, amelynek címe „Am Thee- tísch“, néhány évvel ezelőtt a Dcutsclies Volkstheaterben aratott komoly sikert. Sikereit munkáinak kvalitásaival árulta Kari Sloboda, nem pedig összeköttetéseinek vagy reklámnak segítségéved. Ennek a költőnek az volt a tragikoimáikuma, hogy egyáltalán nem értett az önadminisztrációhoz. így történt azután, hogy neve hamar kiment a divatból. Lejárta magát, elfelejtették. Az utóbbi években számos darabot irt. Iróba- rátai elolvasták a darabokat és kilünőeknek találták őket Kari Sloboda benyújtotta a darabokat a színházakhoz, az igazgatók pedig visszaadták a drámákat és vígjátékokat. ; ügy gondolták, hogy a közönséget már nem érdekli Kari Sloboda és nem érdekük az iró mondanivalói sem, Uj, divatosabb Írók jöttek, Kari Sloboda nem kellett a színigazgatóknak. A feleségével és öreg, súlyos beteg anyósával ék egy bécsi külvárosi házban Kari Sloboda. Büszke ember volt, nem kért anyagi segítséget senkitől és nem szeretett panaszkodni. De azért az utóbibi időben barátainak gyakran keserűen beszélt arról, hogy milyen rét-; tenetesen, milyen igazságtalanul elfelejtették! ól Csak egy volt, ami vigasztalta óriási nyo- j morábain; hitt magáiban és hitt abban, hogy a munkái értékesek, Az utóbbi hónapokban a költőnek már annyi pénze sem volt, hogy fentarthassa lakását a bécsi proletárházban. Kik öltözött tehát feleségével és anyósával együtt Badeube, az öocséhez. Sloboda öccse Mshiivatadnak, addnek 250 silling havi fizetése van. Kétszobás lakása van a kishivatalmok- nak és ebből az egyik szobáit átengedte súlyos beteg bátyja és családja számára. Rettenetesen nyomorgott Kari Sloboda. Az utóbbi hetekben feleségével együtt úgyszólván már csak száraz kenyéren tengődött. Legutóbb influenzán esett át. A láz és a folytai oe ^éhezés rettenetesen legyengítették. Nem tudott talpra állni, hetekig feküdt. Ijeszr tőén lesoványodott, úgy hogy amikor végre felkelhetett és kimehetett az uccána, a szomszédok nem isimertek rá Az orvos egyet ajánlott Kari Slobodának: sokat pihenni, igen bőven táplálkozni. A sok pihenés még csali megoldható lett volna valahogy, mikor azonban az orvos a bőséges táplálkozásról beszélt, Kari Sloboda szómmal iróniával mosolygott.. Kedden Sloboda nem érezte magát sem jobbam, sem rosszabbul, mint más napokon, íróasztala mellett ült és dolgozgatott. Egyszerre csak felállt, odalépett a mosdóhoz, egy pohárba vizet töltött és a vizzei megindult vissza az íróasztala felé. Olyan gyenge volt már, hogy ezt az utat sem tudta megtenni. Hirtelen kiesett kezéből a pohár, Sloboda a földre zuhant ég mire odaszar ladtak hozzá és az ágyba fektették, már halott volt. Az orvos megállapította, hogy a rossz táplálkozástól teljesen legyengült, az általános gyengeség átterjadt a szivre is, úgy hogy a halál közvetlen oka szivszélhü- dés volt. Kari Sloboda utolsó kívánsága az volt, hogy holttestét égessék el. Egyelőre komoly nehézségekbe ütközik az iró utolsó kívánságának teljesítése. A halottégetés ugyanis 586 sillingbe keiül. Sloboda egész családjának nincs 586 sillingje. De nem is adhatják ki mindem pénzüket erre a célra, mert Pozsonyban él még a Sloboda-fivérek 67 éves édesapja, akit szintén a családnak kell eltartani. Remélik azonban, hogy társadalmi nton sikerül majd a költő holttestének elvetéséhez szükséges összeget előteremteni. Irodalmi körökben óriási részvétet keltett a szerencsétlen költő nyomortragédáája. URÁNIA Uj hanghuttámterütete fedezett fel két amerikai tudós Ultramagas hanghullámok — ultrarövid rádióhullámok — IVodd tanár kísérleteinek technikai és orvostani jelentősége A Reichspost egyik legutóbbi számában rendkívül érdekes technikai felfedezésről számol be hosszabb cikkben A. Lion berlini mérnök, az ismert nevű szakiró, aki részletesen ismerteti tudósításában a legújabban felfedezett hanghullámteriileteket, amelyek kiaknázása úgy a technika, mint az orvostudomány számára beláthatatlan lehetőséget nyit meg. Ismeretes, hogy a tengermélyeégeknek akusztikus utón való mérése alkalmával az emberi fül a banghullámoknak másodperoenkint 20—20.000 közötti rezgéseire reagál. A legmodernebb eszközökkel való mérések alkalmával megállapították, hogy a 20.000-nél magasabb rezgésszámu hanghullá- mok megölték a halakat. A magas rezgésszámu hanghullámok ée főleg a másodpercenkint 300.000 rezgésszámu hanghullámok tanulmányozásával legutóbb két amerikai tudós, Wood és Loomis foglalkoztak. Kisór'.eleiknek alapját az a körülmény képezte, hogy a kvarckristályokat heves rezgésbe hozza a villamos váltómező akkor, ha annak rezgési száma a kristályokéval egyezik. Licm cikkében részletesen beszámol a kísérletekről, amelyeknek alkalmával egy tíz centiméteres Pieco kvarciemezt ékeltek két lemezeleklrod közé és azt egy olajfürdőben kapcsolták be egy magasfeszültségű villanyáramkor mezejébe. Az nevettesse az öt, világrész minden szomorú emberét. 5. Milyen kérészélelüek ehhez képest a dráma nagy pilUmati. Tudjuk, hogy volt egy Rachel, egy Sarak Bernkordt és egy, ó, milyen egyetlen Eleonóra Duse. Nem volt-e bűn a szájuk vonaglását, kezeik virágsziromvibrá- lóMl, csodálatos szemük isteni fényjátékát, a hangjuk izgalmas, megdöbbentő csodáját filmen és grammofonon meg nem, örökíteni? Nem, volt-e a Sasfiók haldoklása, Duse Des- demona-sikolya az a pillanat, amelyért Faust doktor elkárhozotl volna a szépség, a felzen- gö életérzés kozmikus ormainP 6. Az amerikai rádióamatőrök már nyomában vannak egy bombayi utea, egy járni orchidea- mező, egy suáánl sivatag, egy szibériai, aratás, egy hamburgi kikötő felragyogó vízióinak,. A yankee rádió Wfnatör hazajön a, tőzsdéről, vagy a lovaspológrunőról, beül kényelmes klúbfotelljébe és megparancsolja Televizor Mefisztónak, hogy mutassa meg neki, miért érdemes élni. Felhők gomolyognak a sablonos uriszobában, utcák, hegyoldalak, vízesések, gépházak, metropolisok, aeroplánok, ra~ kélaaulók színei villannak, a hang dübörög, a föld élete beköltözik egy gombnyomásra a sablonos urlszobdba és minden bankfiu Fausttá válik, hogy Mefisztó technika-sárkányán korlátlanul csapon^jón a magasságokba. És ha a televizor vízióit meg is rögzíti a technika fej- lönósének egy további lépése, akkor minden elillanó pillanatot áladott az örökkévalóságnak, tér és idő megszűnnek a fogalmak skatulyáiban létezni és a technika, ez a nagy Mefisztó, újra megkeritetle az élet számára az embert, amely problémái megoldhaUztUmsá- gán elcsüggedve már-már egy gigantikus gáz- hdboruban készül öngyilkosságot elkövetni És a technika mefisztói lelke kaján villa- moshullámvlgyorml ragyogtál meg a jövő tükrében uj csalja célokat. ilyen módon az olajfürdőben kialakuló ultramagas hanghullámokat tovább vetítette az olajfelület, amely az erős nyomás következtében 2 és fél centiméter magasságra emelkedett, sőt egy kis gejh zirhez hasonló kitörést alkotott, amély mintegy 90 centiméter magasságra szórta fel az olajcseppeket. Amikor a tudósok meg akarták állapítani azt, hogy ez a különös tünemény hőmérsékemelkedést is idéz elé az olajfiir- dőben, meglepetéssel észlelték, hogy az olaj hőmérséklete alig 2 fok Celsiussal emelkedett, az olajba dugott hőmérő viszont szinte áttüzesedett és összeégette a hőmérőt tartó Wood tanár kezét. Ez a különös körülmény semmiképpen som a hőmérőüveg csövében képződött hőség következtében állott elő, — írja tovább cikkében Lion, — mert azt a higanyoszlop is megállapította volna. A szokatlanul magas hőfokot a hanghullámok mechanikus hatása idézte elő és minden valószínűség szerint nem a fényhullámokhoz hasonló kisülések következtében, hanem a hanghullámok magas rezgési száma folytán állott be a hőemelkedés. Wood ós Loomis tovább kísérleteztek s a legkülönbözőbb érdekes tüneteket állapították meg. Hegyes üvegcsövet mártottak az olajfürdőbe és abban a pillanatban, amikor a hanghul’ámokkal teli tett fürdőben viaszt vagy paraiint érintettek az üvegcsőhöz, az megolvadt, ha pedig fát vagy üveget érintettek a hanghullámokkal érintkező üveghez, az lyukat fúrt abba, az üveglapot pedig annyira megtüzesitette, hogy azt egy kiieszitett cérnaszállal úgy leheta* kettévágni, mint a vajat Minden jel arra v»ü, hogy ez a különös fizikai tünemény a hanghullámok és hőhullámok rezgései között fennálló, s eddig még ismeretlen kapcsolat számára nyitotta meg az utat és közel áll a feltevés, hogy az úgynevezett „ultramagas haughukámok", rezgései pusztitóan hatnak ax organikus életre. Az amerikai tudósok ugyanis vörös vértesteket pusztítottak el a kísértétek alkalmával, kisebb állatokat, halakat, békákat s egereket pedig azonnal megölt a hanghullámokkai összeköttetésben álló üvegcső. Az előbbiektől teljesen eltérő, de a Wood-féle kísérletekkel szorosan összefüggő másik szenzációs felfedezésről is beszámol a Reichspost cikke., Esau tanár, a jénai egyetem technikai intézetének kiváló vezetője nemrégen komoly tanulmányok tárgyává tette a modern rádiótávirászatban legújabban nagy szerepet játszó „rövid hullámokat**. A rádióban általában a 200 és 2700 méter közötti hullámhosszak használatosak. Annál érdekesebb, hogy a tengerentúli rádióforgalomban a Í0 és 40 méteres hullámok váltak használatossá az utóbbi időben. Esau tanár viszont a 2—6 méteres hullámokat és azok hatását vette vizsgálódásának alapjául. A munkálatok eredményeképpen különleges leadó é« felvevő állomások létesítéséivel sikerült mindössze S méteres hullámok segítségével több mint 100 kilométeres távolságban akadálytalan telefon- I beszélgetést lebonyolítani. Az uj felfedezés legnagyobb jelentősége az, hogy a rövid hullámok területén könnyen helyezhető el 10.000 leadóállomás, amelyek a legkevésbé sem zavarják egymást és amelyek a kölcsönös hullámhasználatban sokkal tökéletesebb teljesítményekre képesek, mint a 200 és 600 méter hullámhosszra szerelt állomások, amelyek területén alig 100 leadóállomás létesíthető A Reichspost tudósítása reámutat arra az érdekes körülményre is. hogy a legújabban felfedezett hullámterület óriási kiaknázás] lehetősége a rádióforgalomnak, rövid idővel eze'őtt még elképzelhetetlen továbbfejlődését teszi lehetővé, de valószínű az is. hogy az ultrarövid rádióhullámokat a legkülönbözőbb gyógykezelési célokra ie felhasználhatja majd az orvostudomány ■IT^ff,il—|ii|Hlnr7uillHW!*9ii>B I—lUFlimnii™ A Bermuda-szigetek és Newyork között megépítik az úszó tégi kikötőt Newyork, február 27. A wíkmagtaii Arm- strong Skadron Davlopement társaság elhatározta, hegy úszó repülögépkikötöt épít. A Henry J. Gdelow-társaság közlése szerint. —* e társaságinak mérnökeit szakértőkul kérték fel — a kikötő építését azonnal megkezdik. Az uszá-kikötot 300 mértföldnyire a parttól, a Bermuda-szigetek és a Newyork kö- lötti ut felerészén horgonyozzák le. Az uszó-repüJőgépkikölöben rakják át a repülőgépek, illőivé a hajók gyorsáruit és postáját. A kikötő személyzete negyvenhárom emberből fog állni, akiknek feladata, hogy gondoskodjanak a repülőgépekről, Lássák el a gépék körüli szolgálatot, továbbá a repülőgépek j irányítását szolgáló drótnélküli révfcalau- zii szolgálatot s végűi a kikötőben lévő szállodai és éttermi teendőket. A (terv részlteiről a következőket köz.lik: A repülőtér 1200 láb hosszúságú, a közepén 400 láb, két végén pedig 200—200 lábnyi szélességű. A megépítéséihez 6000 tonna acélt és 2ü00lL>nma vaeat használnak fel. A kikötőt több mint 21.000 láb hosszú láncot 1, különleges nehezékkel látják el. Ezenkívül a kikötő alsórétéi különleges nehezékkel látják el, úgy hogy a kikötőt mintegy 60 láhuvira süllyedhet a vízben. A hullámok és a vihar által okozobl ingást hidraulikus gépekkel ellensúlyozzák
