Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-13 / 61. (1984.) szám

1929 márcíug 13, szerda. T>RA'GAI-MAC,^AR-HtmjM> 7 Az állampolgársági kálvária megszüntetésének ütött az órája Állampolgársági kérdésünk a nyilvánosság előtt valahogy elnémult, pedig a hatóságoknak e körül követett és hovátovább súlyosbított gyakorlata az ijesztő végzetet erősen megközelíti és a hallgatás, a tétlenség — a halál előtti néma csendet jelenti. Hát az őslakók vezetői már elfásultalk az eddig meddő küzdelemben, hát beletörődtek már abba, hogy a hontalanság átka epidémia módjára ránk szakadjon? A lex Dérer körül követett gyakorlat eléggé meggyőzött már mindenkit, hogy ez az öt évre rendelt medicina még csak enyhülést sem nyújt, hanem inkább lassan ölő méreg. A hatalom gondoskodik arról, hogy a törvény alapján is csak a százprőbás bizonyítékokkal súlyosbított páriák nyerjék el az állampolgárságot, nehogy az öt év alatt valami sokan válhassunk az állam egyenjogú po'gáraívá. Valljuk meg. nagyon sokan az ős lakók közül nem képesek megérteni, hogy miképen lehetnek ők nem idevalók, amikor itt születtek, itt élnek évtizedek, ősidők óta. Hát az igaz, hogy ez nem is érthető, ezt a hontalansági bélyegzőt alkalmazó hatóság sem érti, de értetlenül és értelmetlenül ránk süti a stambilt. Persze a mi őslakóink az érthetetlenség folytán a lex Dérer nagy „áldását* nem méltatják, nem igen kéregetik ez alapon az állampolgárságot. Sokakat a kéréstől visszariasztja a garmadaszám­ra beszerzendő dokumentum, mi nemcsak rém pénzbe kerül, de fárasztó utániutást igényel és — ha már tulevickélt e kálvárián és vámoláson: jön a fővámhivatal, mely a jogos igényt megvámolja és óriási dijat mér ki azért, ami a józan ész sze­rint úgy is megvan, amit a békeszerződések és maga a csehszlovák alkotmánytőrvény és állam­polgársági törvény elismert, de amiért a lex Dérer sem ir elő díjszedési jogot. Ám a hatalom maga is gondoskodik arról, hogy azokat is megrostálja, akik a kiutasítással való fenyegetés, a nyomorult nyugdíj vélt megmentése miatt kénytelenek érvényesiteni a lex Dérerben kegyesen megadott igényjogosultságot. Elutasítják azokat, akik 1910. január l.-je előtt egy helyen szakadatlanul négy évig itt laktak és azóta is folyton e területen laknak, ha 1910. január l.-je előtt még nem voltak nagykorúak, pedig a lex Dérer nem mondja, hogy a volt Magyarország csali: azon állampolgárai bírnak igénnyel a cseh­szlovák , állampolgárságra. akik 1910. január l.-je előtt mint nagykornak laktak négy éven át Szlo- venszkó és Ruszinszkó valamely községében, ha­nem általában „a volt Magyaro"szág állampolgárai­nak" adja meg az igényjogosultságot, már pedig a volt Magyarországnak a kiskorúak éppen úgy állampolgárai voltak, mini a nagykorúak és az 1886: XXII. te. 9. §-^ban jelzett kifogásokat a kis­korúakkal szemben is érvényesíthette a község. Ugyanezt teszi azokkal, kik 1910. január l.-je előtt négy évig részben, vagy egészben itt laktak mint hivatásos katonák, csendőrök és azóta is itt laknak és itt lettek nagykorúakká, itt öregedtek meg, pedig ezek is „a volt Magyarország állam­polgárai* voltak. Azután azzal zaklatják a folya­modókat. hogy volt magyar állampolgárságukat valami különös okirattal igazolják, pedig mind- égvik csatolja születési bizonyítványát és ez mint közokirat igazolja, hogy a volt Magyarországhoz tartozó helyen született a folyamodó, igy az 1879: L. te. 19. §-a alapján az ellenkező bebizonyításáig magyar állampolgár (volt) az illető. Az ellenkezőt nem a folyamodónak kell igazolni, azt pedig, hogy a születési hely Magyarországon volt, a földrajzból tudni kell. És ilyen állapotban elkövetkezik a lex Dérer lejárati ideje, mely már nagyon közel van, 1931. augusztus 22.-én. Ez időpont irtán senki többet nem érvényesítheti jogát és a hatalom neki fog állani a választói névjegyzéknek, sorra kivakarja onnan az eddig tűrt, de állampolgárságukat nem igazolt őslakókat és hivatalos statistikával beszá­mol a nagyvilágnak, a népszövetségnek,- hogy annak a néhány csehszlovák állampolgárságot nyert itteni ,,volt“ magyar állampolgárnak, törpe minoritása folytán, nincs joga lármát csapni. A legfelső közigazgatási bíróságnak, pedig nyilván jogi tévedésből hozott harikiris dönt­vényeit makacsul fentartja, sőt most m^r — mint több határozatában és legutóbb e hónapban is kapott határozatában — nem erőlködik uj indo­kokkal a panaszok elutasításában, hanem egy­szerűen azt veti oda, hogy „a panasz indokolat­lan, mert azt már hozott döntvényeimben meg­mondtam." Kimondja azt is, hogy akik a 236/920. sz. alkot­mánytörvény 1. §-ának 4. pontja alapján állami, vagy állami intézet, vállalat valóságos hivatalno­kai, alkalmazóijaivá lettek és ez alapon csehszlo­vák állampolgárok, nem azok, mert szerinte az nem jelent semmit, hogy 1921.-ben 1920. január l.-jei hatállyal véglegesittettek. És záradékul odavágja, hogy a belügyminiszternek és zsupá- nátusoknak, most országos hivataloknak, igazuk van az állampolgársági kérvények elutasításában, mert „az illetőségi jog megadása az idegen részé­ve zavaros aktus" (így!), s igy csak az ő meggyökeresedett judikaturájára kell tekintettel lenniök. Még 1927. szeptember 8.-án — az alkotmány- törvény 115. §-a alapján — beadott kérvényemet, mellyel és a hozzáfűzött melléklettel a 8404/922., 3029/923. és 16.455/923. sz. ominosus döntvényeit, megcáfo'.hatatlanul kimutatott jogi tévedésük miatt teljes ölési döntvénnyel hatálytalanítani kértem s legfelső közigazgatási bíróság, nem veszi elő, rm-a intézi el. hogy közbe e jogi tévedést tovább­ra is leszegezze a jogfosztások indokolására. Az ősíakók vezetői!, a köztársaság minden — m masak őslakó — elfogultságtól mentes jogászát ex utón hívom fel, lépjerek qn áUtanpulgámAgt Boris király és a magyar újságíró Az inkognitóban utazó bolgár király kalandjai — isméi Giovanna ? — Bécsi kocsizások — Bécs, március 12. Boris bolgár király teg­nap Bécsbe érkezett, ahol megőrizte teljes imkogmiitóját. Amikor a vonat átlépte a ha- tártyaz osztrák útlevélvizsgálatnál senki sem tudta, hogy a Rilsky grófra szóié útlevél tulajdonosa Bulgária uralkodója. A bécsi ke­leti pályaudvaron a király eltűnt az utiközöu- ség között s egyedül hagyta ed a pályaudvart, az utcán egy autótaxit állított meg s a Kó- burg-palotába hajtatott. Kísérete a podgyász elintézése után az egyik körúti szállodában szállt meg. A K óburg-palotában a király sen­kit sem fogad és környezete állandóan az uralkodó szigorú inkognitojára hivatkozik. Jólinformdlt körök szerint Boris Becsben egy híres fülspecialistánál konzultál, majd rövid tartózkodás yfidn folytatja útját Ró­mába. * Bécs, március 12. Boris király ma kikocsd- zott Becsben. Az osztrák lapok jelentése sze­rint egy magyar újságírónak sikerült a ki­rályt meginterjúvolni a Budapest-bécsi vona­ton. Bármennyire őrizték a király kocsiját, az újságíró a közelébe férkőzött és néhány kér­dést intézett Boris adjutánsához. Mindenek­előtt azt szerette volna tudni, vájjon a ki­rály Rómába utazik-e és megkéri-e Giovanna hercegnő kezét. — Egyetlen szó sem igaz belőle — felelte az adjutáns. — őfelsége Bécsbe utazik egy fül specialistához és ha szükség lesz, a berli­ni orvosokat is fölkeresi. Amikor az adjutáns egy pillanatra magára hagyta a királyt, az újságíró azonnal az ural­kodóhoz fordult, aki kifogástalan magyarság­gal válaszolt kérdéseire. — Ah, ön újságíró? Sajnálom, de nem nyilatkozhatom. így állapodtunk meg kormá­nyommal. A titkárom szigorúan ellenőriz. Bécsbe utazom, ahogy az újságok már el­árulták. Prágában ma kezdték meg a lengyel konzul merénylője pőrének tárgyalását A merénylő fegyvere nem volt alkalmas gyilkolásra. Vallo­mása szerint csak tüntetni akart a lengyel elnyomás ellen meg, amelyről azonban a szakértők megállapd­Prága, március 12. Hruska dr. büntetőta­nácsa ma kezdte tárgyalni a harminc éves Paaiuk Taddeus Miklós bünpörét, aki — mint ismeretes — 1928 október 31-én a smichovi lengyel konzulátus épületében egy benzin­nel megtöltött palackot meggyujtott és a konzulátus épületébe érkező Luba- czevski dr. lengyel konzulra, akti a lépcső­házban megszólított, pisztolyából rálőtt. A golyó szerencsére célt tévesztett, a . me­rénylőt elfogták és a fogházba szállították. Az eset akkoriban élénk feltűnést keltett és dip­lomáciai lépés is követte, mert a lengyel kö­vetség interveniált a külügyminisztériumban a Csehszlovákiában működő titkos ukrán szer­vezet ügyében. Ez az ukrán titkos szervezet, amelynek tagjai szigorú esküt tesznek, azt is céljául tűzte ki, hogy lengyel államférfiak ellen merényleteket készítsen elő és igy a Pa- ziuk által megkísérelt merényletet is a szer­vezetre vezethették vissza. Az ügyéség nyilvá­nos erőszak és súlyos testisértés kísérlete cí­mén emelt vádat Paziuk ellen. A vádlott 1920 óta él csehszlovák területen. A háború idején tisztként szolgált az ukrán légióban, amely Lengyelország ellen küzdött. A merényletet fdobertpisztoMyail kísérelte Berlin, március 12. Most alapították meg Ber­linben a világ legelső pszichoanalitikus kliniká­ját. Dr. E. Símmel egyetemi tanár alapította meg ezt a nagyjelentőségű intézetet. A 1 egel- kastélyban rendezte be klinikáját a professzor. Ebben a kastélyban élt és dolgozott 100 évvel ezelőtt Wilhelm Humboldt, a nagy természettu­dós. Dr. Simmel most egy orvosi szaklapban is­merteti klinikájának programját és célját. Ez a klinika egészen más lesz, mint a szokásé® sab- lónos idegklinikák. Emellett azonban ennek a klinikának a kezelési módja nem lesz egészen olyan, mint a rendes pszichoanalitikus kúra, amelynek lényege, hogy a beteg naponta egy bizonyos ideig beszélget az orvosával. Simmel professzor ezzel a kezelési móddal nem elégszik meg. Egy alkalommal Freud azt mondta: — A beteg környezetének kezelését illetőleg teljesen tanácstalan vagyok. . Freudnak ez a jnélyjelentőségü mondása adja meg tulajdonképpen a pszichoanalitikus klinika egyik legfontosabb feladatát. A pszicb Danalizn egyik legfontosabb alapvető igazsága az, bogy az egyén lelki zavarai és defektusai a legköz­vetlenebb hozzátartozóival való kapcsolatának következményei. Sok esetben hiába kezeli az or­kérdés hatalmi gyakorlata ellen ismét a cselekvés terére, szerezzék meg az itteni őslakók nyugalmát e téren, hogy állampolgári kötelességüknek zavar­talanul és becsületesen eleget tudjanak tenni minden irányban. Ha máskép nem mecrv, a népszövetségnél nyugvó ez irányú panaszt sürgősen fel kell újból venni, mert a lex Dérer kimúlására váró még hátralevő két év elrepül és a katasztrófa lecsap. Munkács, március & Gergely MM de. tották, hogy emberölésre nem alkalmas. A vádlott a vizsgálat folyamán tagadta, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követe el, tagadta, hogy szándékában állott volna gyil­kolni és azt állítja, hogy a benzint csak az­ért gyújtotta meg, hogy a figyelmet szemé­lyéről elterelje. A lengyel konzul ellen irányzott lövés tu­lajdonképpen nem volt más, mint demon­stratív tett, amellyel fel akarta hívni a vi­lág figyelmét $ lengyel uralommal elégedet­len ukránok helyzetére. A merénylet az uk­rán nemzeti függetlenség deklarálásának napján, illetve annak évfordulóján történt. A tettes a lövés után az uccára menekült, azonban a járókelők elfogták. Tekintettel arra hogy, a múltkori albán po­litikai gyilkossági bünpör tárgyalása alkal­mával megdöbbentő esemény fordult elő, amennyiben Vuciterna a tárgyalási teremben agyonlőtte a vádlottat, a mostani tárgyalás­ra különleges biztonsági rendszabályokat lép­tetnek életbe. vos kitünően a beteget: az mégsem tud meg­gyógyulni hozzátartozóinak meg nem fele'ő ma­gatartása miatt. Gyakran már maga az a tény is erősen elősegíti a javulást, hogy a beteg el­kerül családi környezetéből. Az ilyen le’ki le­vegőváltozásra nagy szükség van, ha azt akar­juk, hogy a pszichoanalitikus gyógymód igazán sikerrel járjon. Ezért fontos az, hogy végre megalakuljon már egy pszichoanalitikus szanatórium, ahol a bete­gek kúráik folyama alatt tartózkodjanak. Ter­mészetesen ezen a klinikán nemcsak a könnyebb neurotikus eseteket fogják kezelni, hanem azo­kat a szervinek látszó betegségeket is; amelyek­nek végeredményben lelki okaik vannak. Igen sok szivbántalomnak, bénulásnak, légző szervi és emésztési zavarnak vannak kizárólag lelki okai. úgyhogy pszichoanalízis utján ezek a belgyó­gyászati utón gyógyíthatatlan betegségek meg- szüntethetők. Befogadja majd a pszichoanalitikus klinika a különböző kábitó- és altatószerek betegeit is. Ezeket a betegeket rendszerint zárt intézetek­ben szokták kezelni. A kezelés abból áll. hogy erőszakkal megvonják tőlük a kábítószert. Ami­kor aztán kikerülnek a zárt intézetből é* újból hozzájuthatnak a kábítószerhez, megint vissza­esnek betegségükbe. A pszichoanalitikus klini­kán azonban ezeknek a szenvedélyeknek a lelki okait fogják kikutatni és megszüntetni, úgyhogy ezzel automatikusan megszűnik a kábítószer- szenvedély is. A világ első pszichoanalitikus klinikája a ual­pokban már megkezdi működését. Valószínűleg tömegesen fogják megrohanni a betegek, a fő­leg gazdag amerikaiak. Mert az bizonyos, hogy csak az igen vagyonos emberek lesznek abban a helyzetben, hogy a pszichoanalitikus klinika áldásait megfizethessék. íllRKie A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: Adria: A cár segédtisztje. (Mozsuchin Iván é* Carmen Boni.) Flóra: A női kalandor. — A halottak élnek. Hvezda: A cár segédtisztje. (Mozsuchin Iván.) Lucerna: Kraszin. (Harmadik hét.) Lido: Az :tolsé parancs. (Jannings Emil.) Metró: Az eleven ha'ott. "fonrad Nagel.) Vígjáték. Svetozor: Páter Adalbert (Második hét.) mT'T. Előfizetőink é9 Olvasóink figyelmébe!"^(| Magyar, olasz, lengyel és román vizn- mok illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleikéi a • P. M H pozsonyi kiadóhivatalához. Brati- slava, Grössling-u 36. I címre bekül­deni. A többi államokba «zóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: UflF'Praha II., Panská riice 12. III.. eszközli. — Bethlen Istvánné grófnő Milánóba uta- zott. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Bethlen Istvánná grófnő hétfőn délután Milá­nóba utazott, ahol résztvesz darabjának, a „Szürkeruhás nő‘‘-nek csütörtöki bemutató előadásán. — Vasárnap volt Izabella spanyol infánsnő esküvője egy lengyel gróffal. Madridból táv­ira tozzák: A királyi palota kápolnájában va­sárnap pompás ünnepségek közt tartották meg Izabella Alfonza infánsnőnek, a spanyol király leányának esküvőjét Zamalsky lengyel gróffal. A fényes esküvőn a királyi család és a spanyol arisztokrácia minden jelentősebb tagja résztvett. — Házasság. Puky Endre, a magyar képvi­selői! áz alel nők ének, volt abauji főispánnak fia, Péter, március 16-án tartja esküvőjét gör­gői és toppolci Görgey Ilonával, Görgey Mik­lós ezredes, a m. kir. koronaőrség parancsno­kának leányával. — Elhunyt magyar követségi tanácsos. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: If­jabb Forster Gyula báró követségi tanácsos hosszas betegeskedés után Nyibrakoroson 55 éves korában meghalt. Az elhunyt diplomata a mexikói, párisi, londoni, berlini és legutol­jára a szófiai követségen teljesített szolgá­latot. — Uj püspöki titkár. Balogh Elemér dunamel- léki egyházkerületi ref. otispök titkárát, Végh Kál­mánt az apácaszakállasi református egyház lelké­széül hívta meg és iry é/’-'-^t most töltötte be a , püspök, aki titkárául Czibor Józsefet nevezte kL„ Czibor a fiatal református lelkész-nemzedék kép­zett tagja, aki külföldi akadémiákon szerezte lel­készt képesítését. — Iván színigazgató pozsonyi útja. Pozso­nyi szerkesztőségünk telefonálja: Iván Sán­dor, a keletszlovenszkéi színtársulat igazga­tója ma Pozsonyban tartózkodott és az orszá­gos hivatalban eljárt koncessziójának ügyé­ben. Tegnap este végignézte a színházban Mó­ricz Zsigmond „Búzakalász* ciimü darabjának előadását, amelyen egyébként jelen volt Mó­ricz Zsigmond, az illusztris iró is. — Halálozás. Mezőmadarasi és Gojzesti Mada- rassy Pál dr.-né, szül. Kesztler Mária, előbb fér­jezve volt Giezi, Ássa- és Ab'ánckürti Ghyczy Má- tyásné életének 74. évében Komáromban elhunyt Halálát férje Madarassy Pál dr., Komáromvárme- gye nyug. árvaszéki elnöke és első házasságából született gyermekei Ghvczv Ferenc honvédtábor­nok, Ghyczy Kálmán, az Ewesült Fővárosi Taka­rékpénztár főtisztviselőie, Ghyczy János dr. ügy­véd, Komárom város joadanácsnsa gyászolják csa­ládjaikkal és számos unokával. Temetése kedden délután ment végbe Komáromban a legnagyobb részvét mellett. — A magyarság pártjainak egységes fellé­pése a párkányi járás képviselőtestületében. Párkányról Írják: A párkányi járási hivatal a megválasztott és kinevezett tagokat szerdán ülésre hívta egybe. A magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt kö­zös választási listáján beválasztott 8 tag hét­főn tartotta előzetes értekezletét. Baig Árpád megnyitója után Tamay Béla dr. ismertette a járási bizottságra és a járási választásra vo­natkozó törvényeket. Azsaltovits Gyula szóvá tette a szakértők kinevezését, amelyet a já­rási hivatal, illetőleg a belügyminisztérium a törvény szellemének mellőzésével, nevezett ki. Ezen kinevezés ellen a két párt tiltakozni fog a járási bizottság ülésén. Majd egyesítet­ték a két ellenzéki párt programját, aminek kapcsán Hegedűs Balázs körzeti titkár rámu­tatott a rossz karban levő közutakra, az állat- tenyésztés nehézségeire. Azsaltovits Gyula a nyelvrendeletről, Baig Árpád a községi gaz­dálkodás és az állampolgársági ügyek kaoti­kus állapotáról beszélt. — A magyar zsidóság nagygyűlése. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A magyar zsidóság ma délelőtt kezdte meg ülésezését, amelyen a jövő évi egyetemes zsidó kongresz- szuson tárgyalandó problémákat vitatják meg. Az ülést Hevesi Simon főrabbi imája nyitot­ta meg, majd Kohner Adolf báró protestált a mexikói és oroszországi vallásüldözés ellen. Gábor Gyula dr., a pesti izr. hitközség főtit­kára kifejtette, hogy miért van szükség az egyetemes zsidó kongresszus összehívására. Több felszólaló a magyar zsidóság egyházi al­kotmányának módosítását kívánta. A tárgyalás a késő esti órákig fog tartani. Megnyílt Berlinben a világ első pszichoanalitikaiklinikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom