Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-12 / 60. (1983.) szám
2 ^y^*T-mACVAT>-HTRIiAI> —— IMII Í929 március 12, kedd. ciaországé másodrendű szerepre kárhoztatnék. Haszna tulajdonképpen csak az Amerikai Egyesült Államoknak és Németországnak volna az uj intézményből. Az első e bánik révén még tökéletesebben kiépítené világhatalmi pozícióját, mely a háború óta amúgy is Fantasztikus méreteket öltött. ■ Mivel e bank egyetlen hitelezője tulajdonképpen Amerika lenne, minden jog és erő az Unióra szállna s a Wall-Street igy potencia-liter azt tehetné, amit akar. Viszont Németország azáltal nyerne, hogy hatvanéves jővátételi törlesztéseinek politikai élét letompitanálk és egy olyan üzleti kontroll alá állítanák, amely figyelembe venné nemzetgazdaságának valódi erejét és politikai szempontokból nem követelne lehetetlent a birodalomtól. A jóvátételt összegeket nem hajdani legyőzőinek adná át, akik esetleg hadicélokra és erődítésekre használnák föl, hanem a semleges országban székelő bankok bankjának, mely nem engedné, hogy a jóvá- fételi összegeket politikai célokra használják föl. Anglia és Franciaország ©IfentáTlása valószín illeg elgáncsolja a gigantikus terv megral ósitását. Az európai szocializmus szintén számos kivetnivalót talál a tervezett organizációban. A bankok bankja a nemzetközi kapitalizmusnak olymérvü megerősödését és hatalmi pozícióját jelentené, hogy a proletárság szinte előre megérzi az áldatlan osztásbarcot, mely a kapitalizmus uj és váratlan erőrekapása után elmaradhataliánná válna. Mai jelentéseink a következők: A nagy terv Páiris, március 11. A szakértőbizottság szombaton adta ki a nagy nemzetközi bank- szervezet tervezetét. Nyilatkozata pontosan részletezi az uj nemzetközi bank szervezetére vonatkozó javaslatokat, amelyek megvitatását a szakértőbizottság hétfőn folytatja. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az egész tervezet, úgy amint a bizottság előtt fekszik, csak kísérlet, amelyet újabb megvizsgálás után részleteibe® vagy akár egészében is elvethetnek, — Amikor a szakértőbizottság elhatározta — mondja a nyilatkozat hogy tanulmány tárgyává teszi az uj nemzetközi bank megteremtésének lehetőségét, abból a megfontolásból indult ki, hogy a jóvátétel! probléma végleges rendelésének biztosítása céljából előbb fokozatosan meg kell szüntetni azokat a* ideiglenes szerveket, amelyek a jóvátételek beszedésére létesit- tettek é« ezek helyébe a béke idejének megfelelő állandó szerveket kell állítani. A bizottság azt hiszi, hogy ha a politikai rendszer helyébe pénzügyi -rendszert léptetnek, ezzel elérhetik, hogy Németország nemzetközi kötelezettségének leszámolását elvonják a politikai megvitatások teréről és | biztosítják a rendes kereskedelmi formákat. [ — Ha ez a szerv létrejön, feladata az lesz, hogy Németországtól beszedje a megállapítandó annuitásokat s azokat szétossza a hitelező nemzetek között. Ami-Iy mértékben létesít az intézet ily kapcsolatot adós és hitelező közölt, oly mértékben fogja megkönnyíteni az átutalásokat. Tervbevették azt a lehetőséget is, hogy az intézet segítségé vei pénzügyileg megszervezzék a természetbeni szolgáltatásokat és azok felhasználását. — Az intézetnek módjában állhat, hogy közreműködjék valamennyi érdekelt kormánynál és a közvetítő fontos szerepét töltse he. Módjában áll továbbá, hogy együttműködésbe lépjen a fönnálló jegybankokkal. A nagymennyiségben befolyó idegen devizák tartalékaira támaszkodva, az intézet alkalmas lesz a kompenzációs szerv szerepére és e devizák birtokában fontos szolgálatot tehet a meglévő jegybankoknak. — Ha a tervezetet jóváhagynák, a megalkotandó intézet gondosan kerülné, hogy bárminő versenyt támasszon a meglévő kereskedelmi és bankári intézeteknek.. A bank tevékenységét minden országban úgy irányítanák, hogy összhangba hozzák az illető ország központi bankjának politikájával. Az uj bank távolról sem lesz valamely felső tbank, amely elnyomó befolyást gyakorol a meglévő intézetekre. A tervezet szerzői agy vélik, hogy az uj intézet műveletei arra fognak irányulni, hogy fokozzák és megerősítsék az együttműködést, amely máris kifejlődött a jegybankok között. — Ami a bank igazgatását illeti, a tervezet szerint a banktól távol áll minden politikai jelleg: nemzetközi lenne és meg lenne óva a pénzügyi befolyások minden nyomásától. A bank igazgatóságában nemzetközi tekintélynek örvendő szakemberek foglalnának helyet. A tervezők úgy vélik, hogy a bank műveletei előnyösek lesznek mind a hitelező, mind az adós államokra. A bank esetleg támogatná a birodalmi jegybankokat és a többi jegybankokat is egyes országok pénzügyi stabilitásának föntartásában. A Jóvátétel! konferencia csőd előtt? Páris, március 11. A párisi szakértökon- ferencia ma döntő fordulat előtt áll. Délelőtt újra teljes ülést tartanak, amelyen elhatározzák, vájjon folytatják-e az uj nemzetközi bank tervének vitáját, vagy pedig elnapolják a kérdést. Bchacht dr., a Német Birodalmi Bank elnöke, az ülésen rószt- vesz, de este minden körülmények között Berlinbe utazik. A nemzetközi bank tervét a párisi sajtó hűvösen, csaknem elutasítóan fogadta. Juics Sauerwcin a Matinban ma a konferencia teljes bukását jósolja. Véleménye szerint a delegátusok három hétnél tovább próbálkoznak a munkával, végül azonban belátják, hogy fáradozásuk meddő. A legjobb esetben provizórikus tervet fogadnak el s a nemzetközi bankról szóló álmok a lomtárba kerülnek. A német adósságok végösszegének megállapítását, ami a Giller János dr. tartománsrgsriiiési képviselő akciója a magyar főiskolai hallgatók szociális intézményeinek támogatására Javaslat Drobny országos elnökhöz a diákmenzák segítésére az ezévi országos költségvetésben Giller János dr. magyar nemzeti párti tar- tománygyülési képviselő a következő kérelemmel, illetve javaslattal fordult Drobny országos elnökhöz: Melyen tisztelt Országos Elnök Ur! A 125—1927. számú törvény 30. §-ában körülirt hatáskörön belül és a 31. § értelmében, mint az országos képviselőtestületnek a magyar nemzeti párthoz tartozó tagja, azon tiszteletteljes kérelmet terjesztem elő, hogy a f. évi országos költségvetésbe méltóztcssék egy megfelelő összeget fölvenni a Prágában és Brünnben tanuló magyar főiskolai hallgatók ingyenes és fél- ingyenes ellátását szolgáló menzák javára. Ezen kifejezetten szociális intézményt eleddig csupán Szlovenszkó magyar lakosságának áldozatkészsége tartotta fönn. De mert meg vagyok arról győződve, hogy az Országos Kormány támogatásban részesít hasonló természetű, de esetleg nem magyar érdeket szolgáló szociális intézményeket is, csak méltányosnak látszik előttem és megfelelne azon elveknek is. miket a nagy- rabecsült országos Elnök ur a tartomány- * 13 a gyűlést megnyitó beszédében lefektetett, ha a magyarság ezen méltányos kérését a leg- hathatósabban támogatná és elősegítené. Nézetem szerint ezen összeg a költségvetésbe, alapul véve a statisztikai arányszámot más nemzetiségekhez viszonyítva, egy: három arányban volna beállítandó. Egyben a mélyen tisztelt országos Elnök úrhoz azon javaslattal is fordulok s ezt inéi- tóztassék az országos képviselőtestület legközelebbi ülésének tárgysorozatába is fölvétetni, miképp az országos képviselőtestület forduljon átirattal a prágai törvényhozó- testülethez oly értelemben, hogy ez gondoskodjék arról, hogy az állami költségvetés megfelelő dotációban részesítse a magyar főiskolai hallgatók különböző szociális intézményeit. Erre az állam nem csak a békeszerződéssel, de az alkotmánytörvény rendelkezéseivel is kifejezetten kötelezve van. Mélyen tisztelt országos Elnök urnák kiváló tiszteletem nyilvánításával: Giller János dr. ügyvéd, tartománygyülési képviselő. BgWBBB Egy budapesti ház pincéjében a kommunisták által év előtt agyonlőtt négy rendőr csontvázára akadtak Budapest, márc. 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Lőnyai-ucca 13. számú ház pincéjében vasárnap a megfagyott vizvczetékcső kijavítása közben egy emberi koponyát és több csontvázat találtak. Szakértők véleménye szerint körülbelül tiz éve lehetnek ezek a csontvázak a pincében eltemetve. Megindult a rendőri nyomozás, amely azt gyanítja, hogy a csontvázak annak a négy rendőrnek a csontvázai, akiket a proletárdiktatúra alatt az ellenforradalom alkalmával vívott uccai harcban a kommunisták agyonlőttek. A rendőrségen szinte bizonyosra veszik, hogy a ház pincéjében ennek a négy ellenforradalmár rendőrnek a holttestét találták meg. A rendőrség most azok után nvomoz akik annak idején a négy rendőrt meggyilkolták és a főkapitányságra eziránt érkeztek is be már egyes jelentések. konferencia főföladata lett volna, későbbi időpontra fogják halasztani. Áprilisban uj jórátctcli konferencia ül össze, amelynek tagjait maguk a kormányok fogják kinevezni. Saucrwein szerint a szakértők nem tudnak megállapodni a végső összegben. Schacht dr. hajlandónak mutatkozott, hogy a fölkínált évi annuitások összegét fclmil- liárddal fölemelje, de ezzel is a szövetségesek követeléseinek mindössze felét érte el. Saucrwein szerint Schacht elhagyja a konferenciát és helyét kollegájának adja át, mert koncessziókat nem hajlandó tenni. A Journal tegnap azt jclcutette, hogy Schacht mindent elkövet a konferencia sza- botálására. A Birodalmi Bank elnöke visz- sza akar térni a Dawes-javaslathoz. hogy azt is szabotálhassa s igy az egész jóvátételt problémát zsákuccaba kergesse. E sajtóhangokból látható, hogy Franciaországban már megkezdődött az a manőver, mely a konferencia csődjéért a németek csökönyösségét és rosszakaratát akarja felelőssé tenni. Jí fiétzáras 3fke Door mit fi tfkte 'Seven SocSts Urfgg: fitlúar WaíSesce r, (41) Egy gyufa lángolt fel. Sybil látta az ismeretlen hosszú, szürke kezeit, amelyek tisztátalan körmökben végződtek. Egy kis petróleumlámpa gyulladt ki a kripta rejtélyes ismeretlenjének kezében. Nyugodtan húzta a lángra az üvegburát. Most Sybil j obban szem ügy re vehette. Középtermetű, kiaszott ember állott előtte, arcán fonnyadt, pergamentes bőr fityegett. Szűrős szemei mély üregekből villogtak ki. Hosszú, fekete szakálla eltakarta száj nyílását és egészen melléig lógott alá.. Foltos, régimódi gé- no’kja hajtott hátról lógott alá, mintha kölcsönbe kérte volna. Fejebubját ki sfekete sapka takarta. Olyan volt, mint a Valpurgis-éjsza- ka boszorkánymestere, Sybil azonban most már nem remegett annyira. Először kellemetlen érzést váltott ki belőle az ismeretlen, csaknem újból halálra rémítette a félelem, de volt valami a férfi nézésében, ami megnyugtatóig hatott fel zaklatott idegeire. A férfi nyilvánvalóan a hétzáras ajtón dolgozott. Sybil látta, hogy a földön egy nyitott lá- dácsika van, amelyből szerszámok kandikálnak ki. A második kulcs nyílásba fúró mélye dt. — Azt mondta, hogy üldözték? — szólalt meg ismét a kripta titokzatos éjjeli Iá boga tója. Szemei mintha acélfurók volnának, folyton Sybil szemeibe fúródtak, A lány bólintott. — Hát ki üldözte? — kérdezte ismételten. ... Egy . . . borzalmas ember . . . motyogta .. . nem is annyira ember . . , egy óriás... — Egy óriás? Szakálla megmozdott. A hosszú palást oltalma alatt szája mosolyra torzult. — És miért üldözte önt, fiatal hölgy? Éjjeli három órakor! Annyira amorozus természetű ez az óriás? Sybil összerezzent. A férfi tekintetének olyan hatása volt, mintha altatőszer lenne. Végül is Sybil semmire sem tudott visszaemlékezni. Azt sem tudta, hogy miért üldözték, azt sem tudta, honnan került ide éjszakának évadján a kriptába. Már az óriásra sem gondolt. Csupán ezeknek az élesen vágó szemeknek örvénylő feketeségét látta, amelyek a lámpa sugaraiban még különösebben csillogtak. — Üljön le, — mondta szelíden, szinte kérő hangon. — Nem tudok olyas valakivel beszélni, aki a homlokomig ér. Egy deszkazsámolyra mutatott A leány engedelmesen leült. A kőpacLlózat jeges hidege felszaladt a lábain, de ő semmit sem érzett Az ismeretlen most fel és alá járkált a keskeny kriptafolyosón. Lámpáját széles mozdulatokkal lóbálta. Groteszk árnyéka vele vándorolt ide s tova. Tüskés szemöldökét összehúzta és érthetetlen szavakat mormogott maga elé. Pillantása végül az aoélfuróra esett. Kivette a zárból, betette a szerszám ládik óba, amelyet gondosan lezárt, azután át is kötött. Közben a lámpát a kőpadlóra állította. Azután felállt és komoran vizsgálgatta az ajtót. Homloka csak akkor derült fel kissé, amikor a csontvázra esett a pillantása. Szinte szeretettel, gyöngéden simogatta végig a sima, hideg koponyát. Hirtelen megfordult. — Milyen idős ön, Sybil Landsdown? — Huszonkét éves, — felit© sári hangon, mintha mély álomban volna. — Már késő, már nagyon késő, — mondta sajnálkozva. — Kissé idős már a kísérleteimhez. igen, igen, ha tizenöt évvel előbb kertit volne « hatalmamba « , M Végigdörzsölte fejét. — Azután meg az is baj, hogy ön nő. Miit érek a nőikkel? — Úgy tett, mintha egy porszemet fricskázott volna le megvetően a kabátjáról. — Ezt ni! Újból megkezdte szédítő sétáját, közben pedig végigmusbrálta a nehéz, faragott ajtókat, amelyek mögött a Selford ház halottal aludtak örök álmukat. Vájjon miket álmodozhatnak ezekben a nedves üregekben? — Az asszonyok nagyon rossz matéria a kísérletek számára, — kezdette el újból. — Nem reagálnak normálisan. A merész kísérlet talán sírba viszi őket és akkor sok év teremtő munkája veszendőbe ment. Végül a harmadik sirkamra ajtaja élőit megállóit és kifelé figyelt. Azután magasba emelte lámpáját és úgy tartotta, hogy annak fénye Sybilre áradt, Most már egészen más kifejezése volt arcának. Kellemetlen, feszült figyelem fejeződött ki vonásaiban. — Nem igaz, — kérdezte óvatosan, — az az ember, aki önt üldözte, borzadályt és rémületet keltett önben? Sybil némán bólintott A lámpa újból alásülyedt. Másik kezével élgondolkodva simította végig szakállát. — A félelmet és a borzadályt meg lehet szüntetni, ha az ember akarja, — mormogta maga elé, mintha önmagával beszélne. — Ez nem lehet akadály, ha az eredmény oly nagy. Per Dió, ez lenne azután az irt, a valódi befejezés, a nagy mü méltó megkoronázása. Ha nem lenne annyira esetlen! Nyers kezeivel mindent széttör, ami a kezeügyébe esik. Az anyagot nem lehet egyszerre erőssé és finommá teremteni. A tökéletlen természet keretében vagy az egyik, vagy a másik mellett kell döntenünk. Hát mikor parancsolt agyvelő az óriás nyers erejének? És mikor lett;alkalmassá durva agy finom munkára kezet? Kishátüen csóvédH a fejét — De munkára . . . munkára . . . mormogta. Félig nyitott mellényének zsebeiben kezdett turkálni és végül egy üvegcsövet húzott elő. A lámpát újból a földre tette, fogaival húzta ki a dugót és tenyerére két kis tablettát öntött ki a csőből. — Itt van ni, — ezt nyelje le . . . jót fog tenni önnek. Már előre vihogott és a kriptának ebben a borzalmas mélységében a vihogás úgy hangzott, mint a gonosz szellem kaján nevelése. Engedelmesen nyújtotta Sybil az ismeretlen felé kezét A férfi lehajolt és fölvette a lámpát. — Most már ez végzet vagy szabadakarat? — kérdezte és tekintetét felfelé Irányította. — Hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik? Egyik rejtély a másikat váltja. Filozofikus természet volt. Kezét, kabátjának zsebébe sülyesztette és hosszabb ideig keresgélt a sok lum-lom között. Végül is kézbe kerítette, amit kereseti, egy kis kulcscsomót. A csörgő kulcsok közül kikeresett egyet, amely a harmadik halottas kamara ajtaját nyitotta. Miig a kulcsot a zárba tóttá és megforgatta benne, megint csak morfon d ir ozott in agában. — Ha ebben a nyomorult kriptában minden zárat ilyen könnyen lehetne felnyitni, menynyi zavart lehetett volna elkerülni és mennyi szerencsétlenségnek nem kellett volna bekövetkeznie! , Végül megfordult és megpillantotta Sybilt. — Megszoktam, hogy parancsaimnak engedelmeskedjenek! — mondotta átható /szigoru- ságu hangon. — Még nem vette be a tablettákat! A kis vörös tabletták úgy feküdtek fehér kezén, mint egy csúszómászó rosszakaratú v nemei.
