Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-10 / 59. (1982.) szám

T9S9 mfipctes 10, refíémsp. vmígm-MagVst* •mm.sp 15 KöZtíAZDMifiP A nagybirtokok szeszgyárai és a földreform Irta: RÉDLER ISTVÁN Sődler István, a Gazdasági Szemle szerkesztője a következő cikket küldötte be közlés végdlt: Mindinkább szaporodik az olyan meaőgazdaeági •seszfősdék száma, amelyek a rentabilitás csökkené­se, illetve teljes megszűnése (alacsony kontingens, maga* adóterhek stb.) következtében magán vál­lalati jellegüket megszüntetik és szövetkezeti szeszfőzdékké alakulnak át. I>eguté'bb például Dnaekovits dr. szeszgyára (P. Püspüki). Maga ez a tény i« amellett szói, hogy a jelen viszonyok kö­zött a magánszeszfözdék szövetkezeti átszervezése bizonyos előnyöket jelent az eddigi tulajdonosok részére, amint ezt mindazok elismerik, akik az átszervezést már végrehajtották A szövetkezett átszervezés előnyeit körülbelül így lehetne konkretizálni: t Nagyobb Kies tkon ti ti gens. A azesztörvény szerint a szeszfőzdék évi kontingense aszerint iga­zodik, hogy milyen kiterjedésű az a földterület, amely a szeszgyárhoz tartozik. Természetes tehát, hogy a szeszfőző szövetkezetek, melyekhez 100 liánon felüti terület is tartoahatík, sokkal nagyobb kontingenst élvezhetnek, mint a* a nagybirtok, amely 200—300 ha-ra zsugorodott 1 Szövetkezeti kontingens-pótlék. A szeszfőző szövetkezetek részére a földterület saerint járó kontingensen felül még külön kontingens-pótlékot is engedélyeznek, mely 90—40 százalékkal megha­ladja a rendes kontingens magasságát. 3. A esövetkeseti szeszfőzdénél as eddigi íulaj- doqos saját kontingense is emelkedik. Az eddigi tulajdonos, mint a szövetkezeti szeszfőzdének szin­tén tagja, a köofte kvantumban 50—100 hL többet Mehet, mint ha magánkezet énben hagyná szesz­főzdéjét. Következőleg nagyobb mennyiségű nyers­anyagot dolgoztathat fel és nagyobb mennyiségű takarmányt (törkölyt) kaphat, a szövetkezettől. 4. Eladási ár vagy haszonbér. A tulajdonos a szövetkezetben vagy vevőt, vagy haszonbérlőt kap aasangyárára; a bérösszeg átlag 5-OOO—tO.OOO ko­rom szokott termi. B. Osond. költségek csökkentése. Az 1000—'1200 bk szövetkezeti kontingens mellett az 1 fei-íre eső termelési költség és általános rezsi is sokkál kisebb, mint a 20ö-v$00 hl-es kontingens mellett. A A megmaradt földterület Jobb kibassnálási tehetősége. Az a körülmény, hogy a seagyár eddigi tulajdonosa nagyobb mennyiségű nyers­terményt dolgoztathat fel szövetkezeti, mint ma- gánalapon, lehetővé teszi részére, hogy állatállo­mányát szaporítsa és gazdaságát még intenziveb­ben kezelhesse. 7. Kevesebb adé. A szövetkezeti szeezfőedék n. i kevesebb kereseti adót tizeinek (10 százalék), mint a magánszeszfőzdék­1 9. A gyári berendezés és termelés tökéletesí­tése. A szeszfőző szövetkezetek a nagyobb kon­tingens mellett nagyobb javításokat és rekon­strukciókat eszközölhetnek, tökéletesíthetik a szeszgyárak termelési kapacitását. 9. As ipari bnrgonya jobb értékesítése. Elte­kintve a saját kontingenstől. ezen felül mennyi­ségben is jobban ért ékesítheti a nagybirtokos ipari, fajburgonyáját, mert ültetésre eladhatja a szövetkezet többi tagjainak, akik rendszerint egyszerű földmivesek, de akiknek, mint a szesz­főző szövetkezet tagjainak, szintén érdekükben fog állani, hogy minél jobb burgonyát termeljenek és szállítsanak. 10. Tej-értékesítés. A .szövetkezeti szeszfőzdék mellett rendszerint a tej szövetkezeti értékesítése iránt is gondoskodás történik, mely szintén módot nyújthat a nagybirtokosnak te a tej előnyösebb értékesítésére fi. A möretkesei! együttműködésből származ­ható egyéb előnyök. A kooperatív alapra fektetett szeszfőzdéknél egyrészt az eddigi birtokost, más­részt a helybeli. és környékbeli földmiveseket közös érdekek fűzik envbe. A nagy- és kisbirtok érdekközösségéből és közös munkájából pedig kü­lönféle szociális, anyagi és erkölcsi előnyök szár­mazhatnak. , 12. Részesedés a „Mezőgazdaság! szeszfőző szö­vetkezet" (Prága), tartalékalapjából. A nevezett központ -— amennyiben az eddigi tulajdonos szö­vetkezetté alakítja szeszfőzdéjét — köteles kifi-. zetni. a tartalékalapból a* illető tulajdonosra eső összegei, amelyet különben sohasem kapna meg a szesrgyár tulajdonosa Mindezek a* előnyök figyelemre méltók s ezek | saerint a magánszeszfőzők tulajdonosai csak * sa­ját jó> felfogott érdekeik szerint cselekszenek, amikor szeszgyáraikat szövetkezeti alapon átszer­vezik Ez irányban Önként Jelentkeznek olyan bir­tokosok te, akiknek földjét a reform-törvény men­tesítette a lefoglalás alóL Csehszlovákia és Magyarország : régfkorona-dearingje Prága, márcfoe 9. Néhány nappal emelőit félhivatalos jelentés alapján közöltök, hogy a kormány a szenátusnak benyújtotta a régi- koronaikweteliések és tartozások ügyében Csehszlovákia és Magyarország között létre­jött egyezmény végrehajtásáról szóló törvény­javaslatot. Most kitűnt, hogy a javaslatot nem a szenátusnak, hanem a képviselőháznak nyújtották be. Az egyeseményböl és a törvényjavaslatból még a következő részieteket közöljük: A csehszlovák adós a leszámoló hivatal­ban (a prágai Zemská Bankánál) 1 cseh­szlovák koronát fog fizetni minden régi koronáért, a magyar adós viszont a buda­pesti leszámítoló hivatalban maximálisan 10 csehszlovák fillért fog fizetni 1 régi ko- . rónáért. A pontos összeget a magyar tör­vényhozás állapítja meg. A csehszlovák hitelező a leszámolási tö­megből a csehszlovák belső törvényhozás ál­tal megáld® pd tandó részt fog kapni. Ugyan­úgy jár el a magyar törvényhozás a magyar hitelezővel. De a hitelező és adós közötti pa­ritás elvét olyképpen biztosit jak, hogy a ma­gyar adósok áütal fizetendő összeg As a cseh­szlovák és magyar hitelezőknek jutó rész a hitedeaők és adósok különböző kategóriáinál különböző lehet ugyan, de egy kategória va­lamennyi adósának Magyarországon egyen­lőén kell a leszámolási tömeghez hozzájárul­nia (Csehszlovákiában 1 koronáit fizetnek 1 régi koronáért) s egy és ugyanazon kategó­ria hitelezőinek a saját államukban ugyan­azon részeket kell kapniok. A tartozások ás követelések szaldója a két állam között mint ismeretes, Csehszlová­kia javára aktív, ezért a magyar leszámoló hivatal a fönm&ra­dó összeget Csehszlovák iának átutalja. Ebben az esetben 7 csehszlovák fillért fog fizetni 1 régi koronáért. A csehszlovák leszámoló hivatal bevonja a Magyarországra tartozó csehszlovák adósok tartozásait s ebből az öez- szegből, valamint a Magyarországtól elvárt szaldóból kielégíti a Magyarországra hitele­zőket. Hasonlóképpen jár el a magyar leszá­moló hivatal a magyar hitelezőikkel' és adó­sokkal, eküknek Csehszlovákiában vaunak követeléseik, illetve tartozásaik. A söradó és a sörtermelés kontingentálésa í .. "■ Prága, március 9. A gazdasági tanács albi­zottságának tegnapi ülésén egyhangúlag el­fogadásra ajánlották a kővetkező húrom m- djifeványt: A sönmegadóztatás eddigi (módját továbbra is fenn kell tartani, azon kis sörfőzdéknek. Mímel vek. évente nem termelnek többet 15.000 hektoliternél kedvezményeket kell nyújtani 5—25%-os fokozatonként! sörad óengedni én y formájában s végűi a tenmelést önkéntesen kell kontingentálni. Egy másik ajánlatot is benyújtottak, amely arra az esetre, ha legalább azon sörfőzdék­nél egyezség jön létre a kotn, ingen táláét ille­tően, amelyek a sörfőzdék túlnyomó részét al­kotják, kéri a kormányt felhatalmazni, hogy termelési illetéket állapítson meg a kon­tingensnél 20 koronában egy hektoliter bel­földi fogyasztásra szánt sörre • est a 20 koro­nát egy külön arfapra utalja át, amelyből azon sörfőzdéket kárpótolják, amelyek a kontin­gens-számot nem érik el vagy pedig hasz-; nálják fel ezen alapot azon sörfőzdék .alkal­mazói tainaik a végkiedégitiésére, amelyek üze- ttOfcat beezúntetiiík. Ezt bz indítványt már nem egyhangúlag, hanem 5 szóval 3 ellenében fo­gadták el. Ugyanezt a szavazatarányt érte egy harmadik indítvány is, amely úrra az esetre, ha nyolc hónapon belül nem jön létre önkén­tes kontimgentálás, a kérdést újból a gazda­sági tanács eslé vigyék, amelynek azután a feladata lesz a Ms sörgyárak exisztenoiájá- nak a biztosítására megfedelelő módot ta­lálni. Á szavazásnál kitűnt, hogy a nézetek eső­sorban az állami utón való kontingentálás kérdése körül térnek el egymástól. A bizott­ság referensei most egy beható jelentést fog­nak kidolgozni, amelyet a pénzügyi bizottság és a kereskedelmi bizottság plénuma elé fog­nak terjeszteni. A két bizottság közös ülésen egységes szak védőmén yt fog kidolgozni, ame­lyet a pénzügyminisztériumnak nyújtanak be. Ez a közös ülés előreláthatóan még ebben a hónapban lesz. (MP) Csehszlovák állampolgároknak Romániában fekvő ingatlanokon biztosított jelzálogtartozá­sai. A pénzügymráisz, tórium közli: Magyaror­szág és Románia között 1924-ben létrejött egyezmény értelmóban a magyar pénzintéze­tek kötődések a román kormánynak cédáim a bökeeraeraődés álltad Romániához osatoát te­rületen fekvő ingatlanokon biztosított jel zá­logkövete léseiket, amennyiben az adós román állampolgár. A magyar bankok és takarék­pénztáraik szövetsége, a TÉSBE, ect a tényt már közölte ajánlott levél utján az érdekelt adósokkal, azonkívül a Budapesti Közlönyben is Mlhirdette. Mindazon adósoknak, akiknek a tartozsát igy eedálták esetleg, noha nem román állampolgárok, jógiik volt adósságuk átvezetése ellen tiltakozni. A csehszlovák i kormány ez Ügyiben tett budapesti lépésére azt a választ kapta, hogy a magyar pénzügy-! minisztérium már maga intézkedett a TEBE- j nél, hogy csehszlovák állampolgároknak jog­talanul eszközölt cesszióját töröljék. Annak el­lenéire a csehszlovák érdekelteket figyelmez­teti a pénzügyminiszt érium a román--magyar egyezmény ezen rendelkezésére, hogy figyel­met szenteljenek' ennek a kérdésnek és hogy, amennyiben, még nem tették meg, a TEBÉ- nél utólag tiltakozást jelentsenek be az eset­leg esaközölt jogtalan eesszió ellen. ^íem szállítják le a széntarifákat. A vasul- i ügyi minisztérium közli a vasúti szén tarifa-' leszállításra vonatkozó tárgyalások ügyében, amelyek a központi vasutügyi tanácsban már évek óta állandóan folytak, hogy az erre- vonatkoző javaslatot ismét tanulmányozásnak vetette alá, de arra a meggyőződésre jutott, hogy a leszállított szén tarifáknak csupán az ipar által való igénybevételét nem lehetne ellenőrizni. Viszont általános széntarifacsök­kentést pénzügyi okokból nem lehet eszkö­zölni. Amerika gazdaságilag közeledni akar Orosz­országhoz? A Times úgy értesül Washington­ból, hogy Hoover elnök minden jel szerint rövidesen foglalkozni fog az Egyesült Államok és Szovjetoroszország gazdasági kapcsolatai­nak kérdésével. Irányadó gazdasági körök ál­lítólag máris nyomást gyakorolnak, hogy a Szovjetoroszországba irányuló amerikai kivi­tel emelkedjék. Noha Hoover e tekintetben nem akar olyan messzemenő intézkedéseket tenni, mint például Borah szenátor, mégis tárgyilagosan felül akarja vizsgálni a kérdést. A Times szerint .amerikai szakértőket akar Oroszországba kiküldeni. Az amerikai kivi­tel Oroszországba egyébként máris meghalad­ja más államoknak Oroszországba irányuló ki­vitelét Tavaly 93 millió dollárt tett ki. Mint ismeretes, rövidesen az angol gyáripar is ki­küldi embereit Oroszországba, mert Anglia a német árut és befolyást szeretné Oroszor­szágból kinyomni. A Cseh Iparbank mérlege. A Cseh Iparbank (Böbmische Industrial-Bank) március 11-ére Összehívott közgyűlésén indítványozni fogja az igazgatósáig, hogy a 22,819.117‘35 koronát kitevő tiszta nyereségből a vállalat 26 koronát fizessen ki részvényenként osztalékképpen. A vállalat érdekkörébe tartozó szlovenszkői vállalatok közül a pozsonyi Egyesül Malmok Rt, amely egykor a Borsod-Miskolci és Debre­ceni István Gőzmalom Rt tulajdonát képezett öt szlovenszkői malom nosztrifikálása által jött létre, örvendetes fejlődést tüntet fel és az elmúlt évre ismét 10 százalékos osztalékot fog kifizetni. A pozsonyi Medica Rt szintén kedvező üzleti jelentést mutat fel az elmúlt üzleti évre s 6.5 százalékos osztalékot fog ki­fizetni. A textiláruk forgalmi adójának átalányositása elmarad? Már évek óta törekednek as érdekelt körök a textiláruk forgalmi adójának álaiányosi- tására. As errevonatkozó tárgyalások azonban nem tudnak véget érni a különböző ellentétek miatt Mini a Wirtachaft szakkörökből érteeüL, a kérdést végleg levették a napirendről, mivel úgy techni­kai, mint kereskedelempolitikai okokból nehezen volna végrehajtható. A restitució nélküli átalá- nyositással a textilipar elégedetlen, a resüíuoiól viszont a pénzügyminisztérium nem akarja en­gedélyezni. Ugyan még terveznek egy tanácskozást a kereskedelmi minisztériumban, de az érdekelt ipari körök meg vannak győződve arról, hogy ez a tanácskozás az utolsó bizonyítékát fogja szolgál­tatni annak, hogy a textiláruk forgalmi adójának átalányositását nem lehet megvalósítani. Szlovenszkői bankok mérleget A Szlovák Nép­bank Rt. Pozsonyban az elmúlt évre 153.996.47 ko­rona tiszta nyereséget mutat ki. — Az Orava- Baak rt_ Alsókubinban az elmúlt évre 54.054.76 korona tiszta nyereséget tüntet fel. — A Tatra- Bfink múlt évi mérlege szerint erre az évre sem fognak kifizetni osztalékot s a tiszta nyereségét uj számlára viszik át A Duna-Bank közgyűlése. A Duna-Bank szombat délelőtt 11 órakor tartotta meg köz­gyűlését, amelyen Kállay József dr. volt mi­niszter elnökölt. A közgyűlésen negyven rész­vényes jelent meg 55.890 részvény képvisele­tében és 11.657 szavazattal. Kállay József dr. megnyitó beszéde után Kadosa Pál vezérigaz^- gató előterjesztette a mérleget és a zárszáma­dást, amely szerint az intézet múlt évi tisz­ta nyeresége 1,744.864 korona 78 fillér, amely­ből 6 százalékos osztalékot fizetnek, azaz rész- vényenkint 12 koronát. A közgyűlés tudo­másul vette a nyereség felosztását. Ezután a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő­bizottságnak megadta a felmentvényt, majd az öttagú felücryelőbizottságba 2 uj tagot vá­lasztott, és pedig Lemberger Somát (Pozsony) és Verhovina János dr.-t (Kassa). A részvé­nyesek nevében Wolf pozsonyi részvényes szlovákul, Gallé József pedig német nyelven az őslakos pozsonyiak nevében köszönte meg az igazgatóságnak és a vezérigazgatónak az elmúlt évben kifejtett eredményes működé­sét Kadosa vezérigazgató néhány meghatott szóval válaszolt, majd Kállay József dr. emel­kedett hangulatban zárta be a közgyűlést 16721/I/H/K5 NEW-YORK-ba és KANADA-ba a BERENGARIA, AQUITANIA, MAURENTiA stb. j express-gözhajókon Kongresszusok résztvevőinek az oda-, és visszautazásnál 20%-os kedvezmény.' 1 FeMlágositásokkal szÍTcsen dijmcntcsen szolgál a I CUNARD LINE Praha II, Václavské uátn, 58 | Telefon; 37501 Tirkát; Cunird Praha § ________________________________________._____________________________ti: ii iimini in i iiiiiiii iimiii—iinmi ii iiiiiimiiiiiwiih A szlovenszkói bank- és takarékpénztári , tisztviselők akciója szénpótlék folyósítása j, ügyében. Két mcuppal ezelőtt megírtuk, hogy .. a salovenszkói bank- és takarékpénztári tiszt-.. viselők szövetsége szénpótlék folyósítását, kérte a bankváll adatoktól és takarékpénztá­raktól. A szövetség pozsonyi titkársága ma i.1 közli velünk, hogy az egyes szlovenszkóí és ruszánszikőd bankokhoz a következő tartalmú levelet intézte: „A huzamos állandó hideg, amely a tisztviselő és egyéb füxWzetésü alkal­mazott háztartási költségeit tetemesen meg-, növeli, arra késztet minket, hogy nb. intéze­tük alkalmazottai részére egy rendki vük szénipótlék folyósítását kérjük. Felkérjük ’d‘ tek. Igazgatóságot, azt a körülményt szénr- előtt tartani, hogy az ezévi szőnezükséglet Ú>;: rendes szükséglet 500 százalékát érte él. Ezen okiból kifolyólag kérjük a tek. Igazgató­ságot, a felnövekedett háztartási költségek fe­dezetére nőtlenek részére 300 és nős tisztvi­selők .részére pedig 500 koronát mint rend­kívüli Szénpótlékot folyósítani szíveskedjék." A morva gyáripar as állami elemi kárbiftositá ellen. A morva gyáripari szövetség ta állami elemi kár é* állatbiztosító intézet létesítése el­lem foglalt állást. A* állaani üzemek az üzleti te­vékenység egyre újabb ágaira való kiterjedése morva gyáripart a határozat szerint a legnagyobb aggállyal tölti el. Félhivatalos bécsi hang a „csehszlovák- •sstrák gazdasági háborúdról. Tegnapi szá-> munkban ismertettük a Neues Wiener Journal feltűnő cikkét, amelyben a bécsi lap arról szá­molt be, hogy az osztrák cukorvámemelés és. vasúti dijszabásemelés miatt Csehszlovákia és Ausztria között súlyos kereskedőiempoliti- , kai konfliktus tört ki. Erre vonatkozólag a bécsi Wiener Neueste Nachrichten, amely a nagynémet néppárt pártlapja, a következőket írja, amiket igy félhivatalos nyilatkoztának kell tekinteni: „Egy bécsi lap tegnap feltűnő külsőségek között egyszer megint riasztőhire- ket közölt a Csehszlovákia és Ausztria közötti kereskedelempolitikai ellentétekről. A lap bizonyos mértékben deplaszált közlése nem, csupán az illetékes osztrák helyen talált cá-, folatra, hanem prágai hivatalos gazdasági kö­rökben meglepően hatott s oly nyilatkozatot1 váltott ki, hogy a két kormány véleméhykí- cserélése teljesen barátságos alapon ment végbe.** A Bauernebl és Fia rt. osztaléka. A Bauerftebl és Fia Sörgyár és Malátagyár Rt. Kassán a köz­gyűlés határozata .érint az elmúlt évi, 238-382 koronát kitevő tiszta nyereségből 4 százalékos osztalékot fizet ki, azaz 128 koronát. A részvé­nyek névértéke 3200 korona, az alaptőke 4 millió korona. A vállalat tavaly 62.000, 1927-ben 56.000 hektoliter sört főzött. A feldolgozásra kerülő fa magyarországi forgalmi adója. Budapestről jelentik: A fa for­galmi adójánál a fázisrendszer bevezetése mellett állást foglaltak a magyar erdőkitér- melők és a fanagykereskedők. Az errevonát- kozó magyar törvénytervezet már elkészült és szerinte a jövőben váltság alakjában kell leróni a forgalmi adót az erdőgazdaság termé­kei közé besorolt összes fatiemeknél minősé-; giikre való tekintet nélkül. A további elgon­dolás az, hogy a belföldi forgalomban a vált­ság kulcsa az adóalap 3 százaléka, az import esetében pedig 4 százaléka legyen. A váltság alá tartozó kategóriákba tartoznának azok az erdőgazdasági termékek is, amelyek feldöT gozott állapotban kerülnek forgalomba. Az import esetében az adóalap után fizetendő-4. százalékos váltság az ipar szerint főleg az asz- talosánigyárakat és bútorgyárakat terhelné, amelyek nyersanyaguk jelentékeny részét közvetlenül maguk importálják és igy az ed­digi nyersanyagbeszerzésnél forgalmi adó nem terhelte őket. A szorosan vett feldolgozó ipát ron kívül azonban a kérdés a bányákat, me­zőgazdasági gépgyárakat és vagóngyárakat is érdekli, amelyek szintén adómentesen szerez­hették be eddig faanyagukat. Az ipari érde­keltek egyébként most foglalkoznak az ügy­gyei éa igyekeznek az ellentétes érdekekét összhangba hozni. Nem hosszabbítják meg a március 31-én érvé­nyüket vesztő fuvarlevelek, érvényét. Március 31-én, mint ismeretes, a régi fuvarlevelek érvé-, nyűket vesztik. Mint a Reforraa, Najman vasut­ügyi miniszter lapja Írja, a fuvarlevelek érvé­nyességét máé nem hosszabbítják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom