Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-10 / 59. (1982.) szám
7 MÉtto 10, ratónap. ^pxwgat-Mac,Var-hírt,ap >MBM—WBWM—WWWB1I SHIMRt——BM—aSTVgWPWI.i1 .W'W'g—TTyVff ARANYÉREM A CIGÁNYPRÍMÁS MELLÉN A tízezer dolláros csehszlovákiai kiíosztóii súlyos börtönre Ítélte a szatmári bíróság Ax Iglól Szlávla-kávéház az elmalt esték egyikén intim ünnepség színhelye volt. Az ott lezajlott ünneplés s a dekórum, amellyel Bnndzik Pista cigányprímás mellét ékítették, méltatást érdemel és követel a szőkébb lakális kereteken túlmenően Is. „A százegy magyar nóta elismerése Jeléül Igló város közönségétől" felnit betűi domborodnak annak az aranyeremnek a lapján, amellyel Igló város közönsége tüntette ki Bundzik Pistát, a Kassáról Iglóra került cigányzenekar prímását A Szepesi Híradó hangulatos cikkben Írja le az ünnepeltetést, melyben Bundzik Pistát és zenekarát részesítették a százegy magyar nóta szívbe markoló eljátszása után. „A szomorú és víg nótákat váltakozva sírta el Bundzik Pista hegedűje és sok embernek elevenedtek fel lelkében a régi kedves emlékek, amikor még jókedvében vigadott a magyarság és kevesebb bánat lakozott az emberek szivében, mint ma.** Az ünneplés margójára tartozik még az a megjegyzés, hogy Bund zik Pista évtizedeken át Kassán élt, a város lakosságának szeretete övezte, sőt a nészerü muzsikussal szemben megnyilvánult bizalom politikai tisztséggel felruházta, amennyiben a keresztényszocialista párt kereteibe tömörült zenészcigányok szavazatai őt küldték be képviselőjükül a városi képviselőtestületbe. Igló magyarsága bizonyságát adta annak a szinte már ritkaságba menő erénynek, hogy méltányolni tadja a magyar dal, a népizene és müdal művelőit és mentorává szegődött egy olyan ügynek, amely szinte már elveszni látszik a jazz divatlázának hódító és rikácsoló lármájában. • Ez a majdnem egyedülálló kis ünnepség Jó alkalmat nyújt nekünk arra, hogy rámutassunk a magyar dal és a zene szélesebb és populárisának csökkenésére vonatkozó válságára. Nem kell bővebben szót pazarolnunk arra a sziklaszlllárd és mindenféle mérőeszközzel lemérhető tényre, hogy a jazz rohamos térhódítása kiszorította a magyar életből a nemzeti knltnra legféltettebb és legősibb kincsét: a magyar dalt, amelynek melódiája és ritmikája évszázadokon át kifejezője volt a nép örömének, bánatának, andalgásainak, derüléselnek és borulásainak. Pedig a dal szépsége, szárnyalása és kifogyhatatlan variáció nem változtak. De változott az ember, aki az efémer divatőrületet rángatódzó idegekkel fogadte be, aki az afrikai őserdők rengetegeiből importálta a tört ritmust és a néger fájdalom-dalát, hogy az európai kávéházak, éttermek és báltermek parkettjén bufelejtő blneszt és charlesztont táncoljon reájuk. Hogy a jazz-zene Európában talajt tudott találni még pedig olyan televényü földre, amelyen vadul burjánzott fel az importált mag és amelyen a tört ritmus táncrángásainak indája megfojtott^ a népi lélek természetes zenei megnyilvánulását, ahhoz a minden értéket átértékelő háború, a forradalmak fizikai káoszából felmaradt lelki zűrzavar kellett. • A magyar zene történetének egyik érdekes és majdan sokat vitázott fejezete lesz az, amely a magyar dal népszerűségének átmneii válságát fogja taglalni. Már most megállapíthatjuk, hogy mig az egyik oldalon a magyar nóta elvesztette azt a népszerűségét, amelyet évszázadokon át élvezett, addig a másik oldalon behatolt a magyar müzene sziklavárába és soha nem volt mértékben hódított. A zene esztétikának olyan elismert kvalitású művelője, mint Já- rosy Dezső erről a kérdésről többe kközött a következőket Írja: A magyar dal és a m "var nóta varázslata kifogyhatatlan és nemzetközi) Bűbájos melódiájával hódit és minden eg. szerűsége dacára a magyar reveláció igézetével jár át hegyeket, völgyeket egyaránt. Sajátos fajisága hódit és a legelemibb strófa önkívületében a lelket rázkódtatja meg. A népdal kl- aknázhatatlan kincsesbányájára Bartók Béla és Kodály Zoltán bukkant rá, a csodálatos népies kincsekre, melyeknek reátalálásával a nagy zene uj mentalitásának adtak tápot. A folblorisz- tikumra az Akadémia is figyelmes lett Uj népies szépségek, uj zenei kinyilatkoztatások tárulnak elénk, melyek azt Igazolják, hogy egyetlen nemzet sincs e bűnös földiekén, melyet az Isten ennyi népies szépséggel áldott volna meg. Hogy Dobnányi Ruráliai Hu .gari- ca és Bartók Psalmus Hungarlcus clmfi müvei világsikereket értek el, annak köszönhető hogy a magyar nép nótavilága kimeríthetetlen." * Nem beszélhetünk tehát minden jazzsiker ellenére ma sem a magyar népzene válságáról, ellenben sokkal inkább a magyar nóta popula- ritásának válságáról, amely — és erre nem kell bővebb bizonyiték — csupán átmeneti lesz. Ez az átmeneti idő azonban — sajnálatos módon — áldozatokat követel, s ezek az áldozatok: a magyar cigányzenészek, a ml nótáink apostolai, akik a négerzene pincskalapban trombitáló apostolaival szemben csatát veszítettek Nem a maguk hibájából, hanem egy múló divatláz háborúja következtében. Amilyen bizonyos, hogy mindaz, amit a jazz-zene hozott végeredményben csak „egy" uj elemmel gazdagítja meg, de nem változtatja át gyökeresen a zeneművészetet, ép olyan bizonyos, hogy eljön az idő, ami kor a magyar nép az osztúlyrétegek kli’ömbsé- ge nélkül ismét rátalál a maga érzelmi világának leghübb zenei kifejezésére, a magyar nóKéjutazásokra és nagystílű hártyacsatákra kellett a pénz a sikkasztó szatmári postatiszteknek Szobaár, március 9. Két országon át évekig tartó nyomozás eredményeképpen valóságos detektivdráma pergett le tegnap a szatmári törvényszéken, amely a szatmári postahivatal két postatisztje fölött ítélkezett. A szatmári postahivatalnál milliós értékeket tartalmozó külföldi pénzeslevelek mentek át és ezekből a pénzeslevelekből eltűntek a pénzek. Évekig senki sem gyanakodott a szatmári posta tranzitó-osztályára, mert maga a posta hárította eá a gyanút, miig végül a megkárosított prágai cég maga vette kezébe a nyomozást és a szatmári rendőrség segítségével kiderítette, hogy a pénzesleveleket a szatmári posta két tisztviselője fosztotta ki. N Német műszaki újság kitépett lapjai adták kezébe a nyomozóknak a fonalat, amelyeknek fölgombolyitásával kézrekerültek a postatolvajok. Négy évvel ezelőtt történt, hogy a prágai Adria biztosi tó társaság tízezer dollárt küldött pénzeli evőiben egy erai- ovai tómra A címzett a pénzedévé! kibontásakor a tízezer dollár helyett német újságpapírokat talált a levélben. Nyomban táviratozott Prágába, ahonnan megindul* a nyomozás, de eredményre nem vezetett / Félévvé! később ugyanaz a prágai biztosító húszezer csehkoronát küldött pénzeslevélben Bukarestbe és ezúttal is az történt, hogy a címzett papírt talált pénz helyett a levélben. Újból nyomozni kezdtek, de ezúttal is eredménytelen maradt a nyomozás. A szatmári posiahivital, ahová a megkárosított cseh eég fordult, azt a fölvüágositást adta, hogy a postánál lefolytatott vizsgálat adatai szerint a pénzeslevelek tartalmát még román területre érkezésük előtt kifosztották, amit az is bizonyít, hogy az egyik levélben az Elektrotedmische Zeitschiáfft eknű lap kitépett oldalait találták meg. Ezúttal azonban a prágai biztosító nem elégedett meg ezzel a válasszal, hanem maga vette kezébe az ügy kinyomozását, ami fáradságos és ügyes munka után sikerült is. A prágai cég két igazgatója lejött Szatmár- ra és a szatmári rendőrséggel karöltve meg- dUapüották, hogy az Elektrotechnische Zeitschrifft című szaklapnak egy példánya állandóm jár a szatmári városi villamos- telepnek. Ebben az irányban folytatták a nyomozást és rájöttek arra, hogy Bolea Conslantin volt postatiszt egy ideig alkalmazottja volt a villamostelepnek, de azt is kiderítették, hogy ez a Bolea valatára. És akkor megélik reneszánszunkat a magyar dal megtagadott apostollá a cigányok Is. Csak e megjegyzések után válhat érthetővé, miért tulajdonítunk szimbólikus jelentőséget an nak az aranyéremnek, amellyel Igló város közönsége tüntette ki a volt kassai cigányprímást és hogy miért küldünk hálás és meghatott üd vözletet annak a városnak, amely bátran szem- beszállt e divatáramlattal és tanúságot tett a magyar dal s a nótakincs iránti példaszó hűségéről. mikor szolgál* a szatmári vasúti postán, ahonnan akkor bocsátották el, amikor kiderült róla, hegy hivatali sikkasztás miatt már korábban el volt ítélve a regátban. Bolea Constantáiról megállapította a nyomozás, hogy néhány évvel ezelőtt igen sok pénze volt és hogy barátságot tart Lázár Joan nevű postatiszttel, aki a szatmári vasúti posta tranzitó osztályánál teljesít szolgálatot. Egyszerre tartóztatták le Boleat is, Lázárt is és mindkettőnél házkutatást tartottak, a mely szenzációs eredménnyel járt. Bólédnál megtalálták a német folyóirat néhány lapját, mig Lázár lakásán na.gyössze- gü pénzt találtak elgudva. Mindkettőt letratóztatták és egy évi yiszgálat után tegnap ültek a vádlottak padján. A főtárgyaláson Lázár azt vallotta, hogy Bolea valósággal ráerőszakolta, hogy lopja ki a prágai pénzeslevélből a tízezer dollárt. A levél fölbontását Bolea végezte, aki nagy szakértelemmel vette ki a pénzt és tette helyébe a német szaklapból kitépett leveleket, vigyázva arra, hogy a súly annyi legyen, amennyi a levelén főd van tüntetve. Éppen ez a sül yazon osság tévesztette meg első ízben a hivatalos nyomozást, mert azt hitték, hogy a lopás még Prágában történt a pénzeslevéti feladaásakor. A kihallgatás során beismerte Lázár, hogy a tízezer dollárból ötezret fölvett, a pénz egyrészén vette a nagybányai házat, majd hosszabb szabadságot kért és leutazott Konstansába, ahol a játékbankbm kártyázott. Olyan hatalmas összegeket vesztett, hogy néhány hét múlva egyetlen százlej es bmkjeggyel hagyta el a konstancai kaszinót. Teljesen letörve érkezett vissza Szatmárira, ahol félév múlva Bolea ismét azzal jött hozzá, hogy bontsanak föl egy másik prágai levelet, amelyben húszezer csehkorona volt. Ebből nyolcezer koronát kapott, a többit Bolea tette zsebre. Bolea Constantin persze ellenkezően vallott és azt állította, hogy ő csak Lázár könyörgésére segített neki a pénzeslevelek kibontásában. A szembesítésnél a két vádlott egymást okolta, majd Bolea elmondta, hogy a lopott pénzből kiment Párisba és elvégezte a festőakadémiái, amelytől oklevelet is kapott, A tanúvallomások során izgalmas jelenet játszódott le. Amikor Amuzescu postafőuököt /hívták be, Caba dr., Bolea védője felugrott és odakiáltotta az elnöknek: — Tiltakozom Amuzescu kihallgatása ellen, ő érdekelt fél, mert 6 is részesült a sikkasztott összegből. Nagy komstemáció támadt, de az elnök leintette a védőt és kihallgatták a postafőnököt, aki annyit elismert, hogy Lázár, aki szenvedélyes vadász, gyakran küldött neki a vadászzsákmányból. A perbeszédek közül a legérdekesebb kétségtelenül az ügyész okfejtése volt, aki azt az álláspontot védte, hogy a beismert kétmilliós lopás dacára sem követelhet a tS219| H127 &RG ENTIMA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonns tarta'om, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad; RCYAL MAIL LINE PRAHA II., HYBERNSKÁ 24 Xa prágai cég százötvenezer lejnél több kártérítést az államtól, miután az értékbevallásnál csak százötvenezer lejnyi tartalmat jelzett a pénzeslevél borítékján . . . A bíróság Lázár Jüant hivatali sikkasztás büntette miatt másfél évi, Bolea Constantint, — aki már ült másfél évet hasonló bűncselekmény miatt — háromévi börtönre Ítélte. A kártérítés kérdését polgári útra utalta. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. levél"" SIMON ERZSÉBETurleánynak KESZTHELY Kedves Erzsiké! Emlékszik miről beszéltünk a nizzai bálon? Minél magasabbra emelkedik a siker létráján, annál többen rángatják majd ott lenn a létra végét. Ám tudja-e miben családiunké — Nem azok sietnek sikere fáját tépdesni, rázni, — beszéljünk az ő nyelvükön: szerencséjét megirigyelni akikről joggal tételezhette fel, hogy nekik az ünneplés, a diadal, hanem.. .ugye kitalálta? Látja, tapasztalja Iassankint maga is, tizenkilenc évének nagy boldogságába mint igyekeznek fullánkot ereszteni, legalább pillanatokra elkeseríteni virágba borait életét S vájjon miért oly furcsák az emberek? Miért fáj nekik oly nagyon a maga sikere? Hogy érdemtelenül érte volna el? De hiszen ennek ellenkezőjét nemzetközi polcról legpáratla- nabbul igazolták már. Hogy vidéki magyar lány létére érte a váratlan öröm? Vagy hogy az egész világon tudják már hogy van egy kis nép, melynek szépsége előtt egy világrész hajtott fejet, homlokára az ízlés városában fontak babérkoszorút? Miért fáj ez éppen nekünk oly nagyon? Keresem az okot, kutatom a forrást, sehogysem letem. Életünk tátongó szürkeségébe bántón nyilla- lott — úgy látom — a nagy páris nizzai fény. Opera, Ezült Hid, Fontaineblean, Köztársasági elnök, Diszebéd, Ezer teríték, Negresco lót dók, marquisk, grófok, hercegek, — jaj, jaj, az 3 sok sok fotográfia, — másnak álomban is csak vágyott ünnepek — s ezzel ellentétben szü ke világok szürke egyhangúsága, a sok egyenlő mindennap, — „tout comprendre": ugye megbocsát nékik Erzsiké? Lássa: élete ragyogén felröppent regénve helyett irt volna inkább egy igazi regényt, s Negresco helyett a Parnasson várná egy díszes apparte- ment! De mit tehet magácska arról, hogy még csak egy hijján húsz, s szépséggel áldotta meg -? Sors. Hopp, egy idea! A háborgó tengrrre olaja1 öntöttek egykor, — vallja be nyíltan hogy ír elhíresztelt sok kérő kacsa volt, eddig komoly még nem jelentkezet. Ez jól fog esni nékiek, éíev friss tenyerén lecsendesednek talán a felkavart hullámok. virágos sajkája vitorláit nem tépi többe viharok szele. Vagy még mást ajánlok: vesse le azt a rdzonyos bundát, darócruhába öltözzék, vonuljon zárdába, a zárda kapuja előtt megtorpan minden irigység. Vagy ne törődjék semmivel, s légidjebb mutassa be a számadást, hogy nem fenékig a tejve! mily kevés a plusz, mily sok a fáradság tövis » bár vágyik a csend, a nyugalom után, — ha már harcba kergette a sors, a véletlen, — megy tovább, harcol, felveszi a küzdelmet az indulatok legerősebbjével, az irigységgel is, — s ha majd az oceán- tulról is tömegben hozza a babért — szórja eléjük s mondja amit kis szive eddig is dlk'ált: — nem magamnak kellett, nép léha vágvbór gyűjtöttem, nektek hoztam, nektek adom jelszavam volt, van és marad is: — minden a magyarságért! Küld ük sokan: akik még örülő? tudunk mások sikerén. (H. V.) LOSONCI MEZŐGAZDASÁGI UNTAI BT. LUCENEC aut. FORD képviselet az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI! GÉPGYÁR rt. Budapest vezérképviselete: szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett: ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET kettössoru svéd önbeátló golyóscsapágyakkal TELJES MALOMBERENDEZESEKET átalakításokat és egyes gépeket F0RDS0N TRAKTOROKAT Legújabb typusu FORD személy- és teherautókat valamint saját gyártmányú, egyszerű és mütrágyaszóróval kombinált. vetögépeket KÉR JEN ARAJANLATOT!
