Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-10 / 59. (1982.) szám
Igyon Gottdiener PEZSGŐT leik hosszú buza-vona után végre megállapodtak, r/ A tanács mai üTésóaetk napirendiéi? vc mámo* kisebb fontosságú Agy is were^polt. Többek között a d el©gátasoknak ha- ^^ározniok kellett, rajion a juninsi ülést Hű-te diádban tartják-e, Ezenkívül Root ame- Kanig^j aidUamtitká* beadványával k fog* 35. KcÜTOg' amely u Uniónak a nemzetközi gai Vas biréságh<n való csatlakozását helye- bizonyos előfeltételek teljééi- Déli 12, h<1L végB] m aj nópsaoveteégi palo- Atissigi Fköletételének időpontját is el kéB ^églűgyár^ Ennyi munka miatt a* 54. tanácsaié#? zakót a ma délelőtti üléssel nem la fejezhetik be i m utolsó ülést délután faríják meg. A magyarság egységes fölvonulása az érsekujvári községi választásra Angol lapvélemények a népszövetség kisebbségi tárgyalásáról London, március 9. A Maméhester Guardian csalódással kommentálja a népszövetség határozatait a kisebbségi tanácskozások ügyében, valamint azt az elhatározást, hogy a kérdés tanulmányozására hármas bizottságot küldenek ki. A lap szerint tartani kell altéi, hogy ') bizottságnak nem lesz ideje a kérdés tanulmányozására. Chamberlaint a választások, a ■ izotteág másik két tagját a saját teendőik fogják lefoglalni és így keveset találkozhatnak. A Spektá'tor című lap szerint a kisebbségvédelmi eljárás revíziója már régen esedékes és reméli, hogy a bizottság választása módot fog nyújtani a probléma beható meg vitatására juráimban és szeptemberben. Célszerű volna, ha « népszövetség minden év végén jelentést adna ki a benyújtott és ©Kötéseit kisebbségi panasaoöcrőL A szenátus ülése Prága, március 9. A szenátus legközelebbi ülését kedden délután három órakor tartja. Napirenden szerepelnek: A* 1927. évi zárszámadás és mentelmi ügyek. Ülés előtt a házelnökség konferenciát tárt a klubok elnökeivel. Érsekújvár, március 9. (Saját tudósítónktól.) Pénteken este járt le a határideje a listakapcsolások bejelentésének a jövő vasárnapra kitűzött községi választásokra. Mint előrelátható volt, hat csoport alakult önálló csoport csak a kommunistáké, akik senkivel sem kapcsoltak. A szövetkezett magyar nemzeti párt és az országos ke- resztény8zocialista párt közös listájával m magyar nemzeti munkáspárt és a vásározók pártja kapcsolt A szocialista blokkhoz a szociáldemokratákon kívül a három részre szakadt nemzeti szocialista párt mindhárom frakciója csatlakozott. A szlovák néppárt a csehszlovák néppárttal kapcsolt A Vollay-félo agrárpárthoz nem kevesebb, mint négy „magyar" frakció csatlakozott: a köztársasági földműves párt, a „keresztény gazdapárt", a Hirseh-féle „elbocsátott vasutasok pártja" e a „rokkantpárt". Egy blokkba tömörültek az úgynevezett „közép" pártok: a két zsidópárt, az iparospárt és „a polgári hadirokkantak pártja". Ezek- után teljes lendülettel megindult a választási agitáció. Vasárnap egész sor választási gyűlést tartanak, amelyek közül a legnagyobbnak az egyesült magyar pártok gyűlése ígérkezik, mely vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Fő-téren s részt vesznek rajta Törköly József dr., Riehter János szenátorok, Jabloniezky János dr., Koczor Gyula, Füssy Kálmán, Fedor Miklós és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselők s több érsekujvári iparos-, gazda- és munkás- szónok. Holota képviselő újabb akdőja az elbocsátott közalkalmazottakért és a régi nyugdíjasokért Interpellációk a külügyminiszterhez és a vasutügyi miniszterhez Érsekújvár, március 9. (Saját tudósítónktól.) Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő, aki hosszú évek óta küzd fáradhatatlanul az elbocsátott magyar közalkalmazottak sorsának megjavításáért, most újabb lépést tett ennek érdekében. Törvényhozótársaival együtt két közérdekű interpellációt intézett a kormányhoz. A két interpelláció szószerinti szövegét alább közöljük: L Interpelláció a Külügyminiszter Úrhoz, a békeszerződés által kötelesőleg kimondott Csehszlovákia és Magyarország közötti nyugdíj- egyezmény ti* év éta történt elodázása tárgyában. A trianoni békeszerződés rendelkezése szerint a volt magyar közalkalmazottak nyugdíj- viszonyainak rendezése és ezzel kapcsolatosan a* egyes nyugdíjalapok vagyonának (vasutas, középiskolai tanári, tanítói stb.) szétosztása tárgyában köteles a csehszlovák és a magyar állam egyezményt kötni. Ezen egyezmény ennek dacára a mai napig sem köttetett meg, minek folytán az ezen nyugdíjalapok kötelékébe tartozó nyugdíjasok (volt MAV-vasutasok. középiskolai tanárok, tanítók stb.) kénytelenek előlegek cimén nekik folyósított éh bérösszegek bői tengődni. Kérdezzük a Külügyminiszter Urat: 1. Mi az oka annak, hogy az államközi egyezmény a mai napig sem köttetett meg? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy az egyezmény megkötése céljából a magyar kormánynyal a tárgyalások haladéktalanul megkezdessenek, sürgősen lefolytattassanak és az ennek alapján megkötött egyezmény ratifikálás céljából a parlament elé terjesztessék? II. Interpelláció a Vasutügyi Miniszter Úrhoz, a volt MAV-vasutasok nyugdijainak sürgős rendezése és az elbocsájtottak nyugdíjjal vagy végkielégitőesel való ellátása tárgyában. A volt magyar állam vasúti nyugdíjasok nyugdijai dacára annak, hogy a 287/1924. számú törvény által kimondott nyugdijfeletnelés reájuk is vonatkozott, abban még a mai napig sem részesültek és most is a régi nevetségesen kicsiny, a megélhetésükhöz egyáltalán nem elégséges nyugdíjon tengődnek. A vasutügyi minisztérium ezen törvény végrehajtásával a volt magyar nyugdijasok nyugdijainak rendezéséről megfeledkezett. Úgyszintén nem történt intézkedés a jogbúUEUR R^KO/y ^(jeMeRSKA-TOVARMAíffl *IA* RUM • A- ü K6 RYj UC ♦ S Poi(töMÖRIRUMeS-UKOftGr/i^^ •onrKiAVA* talanul, tisztán ellenszenvből elbocsátott volt magyar éilamvasuti alkalmazottaknak visszavétele, nyugdíjjal, avagy végkielégítéssel való ellátása iránt, dacára annak, hogy módjában állott a vasutügyi minisztériumnak megtenni kegyelmi utón is, a kellő anyagi fedezet is rendelkezésre állott Kérdezzük a Vasutügyi Miniszter Urat: 1. Mi volt az oka annak, hogy a volt magyar nyugdijasok nyugdijai — dacára a törvény rendelkezéseinek — nem rendeztelek? 2. Hajlandő-e sürgősen intézkedni, hogy ezen vasutas-nyugdíjasok 1925 január l-től elmaradt nyugdij-felernelésből származó nyug dijilletménveiket soronkivül haladéktalanul megkapják? 4 3. Hajlandó-e intézkedni, hogy a* elbocsátott volt magyar vasutasok tiz évre visszamenőleges hatállyal nyugdijaztassanak, esetleg végkielégittessenek, ha másképp nem, kegyelmi utón? MILYEN IDŐ VARHATÓ As éstakcarópai deprewrió előrenyomulásával M időjárás tekosatesaa enyhébbé válik. A kősfárse* sálban i hőmérséklet íttwv* msvinmraa +5 Ivt^j — Időprenőits: Jobbára derült n»PP*l éjjel hidegebb, eayhü’ó ayngati ésnaknyngad snélleL A fkétxáwas ajtó ‘3tke 2>oor voütk álke ieven Xocá&s Trííi: Idútsv WaiSace m Cawler pedig várt. Arcét a földre fektetve, a fűben elnyúlva várta az óriást, akinek döngő lépését finom és gyakorlott füle már nagy távolságiból kivette. Tisztában volt vele, hogy a futás már nem menthette volna meg. Mindketten elpusztultak volna. így hát a szép, szelíd leánykát akarta megmenteni nvndenáron a szerencsétlenségtől, még életének árán is. A félelemnek szivet bénító érzése ismeretlen volt Tóm Cawler előtt. Éleslátása, uccai-kölyök-termászete a harc közben bizonyos vakmerőséggel párosult. Erős volt és ügyes és ezeket az előnyeit villámgyorsan tudta kihasználni. Mindez felvillant előtte a borzalmas találkozás előtt, amely reá várakozott. Keze nyugodtan markolta át a osavarkulcsol, az egyetlen fegyvert, amely zsebében volt és amikor az óriás látóköréibe ért, hirtelen hatalmas ugrással a hátán termett. A dühnek állati hörgése, amely a megtámadottból feltört, egészen Sybilig hatolt és az aggodalomban izzadtság tört ki minden pórusán. Elérte az erdőt és görcsösen átkarolt egy fát. Ha őt megölte, elér engem is, kiáltotta egy rettenetes érzés benne. Tántorogva ment előre és a megmentöje iránt érzett aggodalom úgy égette a torkát, mint az ecet. % Sirt-e? Nem tudta! Megbotlott, elesett, összeszedte magát, féltőpászkodott, tovább vonszolta fáradt testét. Végre kiért az erdőből A háta mögött folyó küzdelem zaja elcsendesedett. Ellőtte sik térség terült el, amelynek kié füvében könnyében gázolhatott tovább. Ezután egy domboldal kezdődött. Újból erdő bukkant fel előtte. Kétség- beesésében az a kínzó aggodalom támadt benne, hogy talán körben szalad. Csak ezt ne, az Istenért, csak ezt ne! Szinte felbátorította, amikor újból az erdő jótékony sötétsége vette körüli. Egyik ágtól a másikig tapogatózott és igy haladt előre. Az éles fűszálak összeszurkálták a lábát, a tövisek szétezaggatták ruháját. Előre! Előre! A fa ssflriiiségre hirtelen ritkulni kezdett, látóköre szabaddá vált és hirtelen egy irtás széléin állott. A hold éppen ebben a pillán atban törte át a felhők szövetét. Sugarai fehér szikla- fokon verődtek vissza. Szakad ék a éhesen tátongott és mély árnyékba burkolózott A Selfordok sírjai! A döbbenet éles felkiáltásával rogyott Sy- bil térd're. Minden eltolódott, szétmosódott, megsokszorozódott a szemében. Eszébe látottak a kriptában töltött délután rémes élményei és görcsösen kulcsol ód tak össze a kezei, úgy hogy érezte, amint körmei az eleven húsba vágódták. Fogai meg ajkát harap- dálfáik véresre. Az ájulás környékezte, testének minden erejét még egyszer összeszedte, idegeit rettenetes erőfészitéseel igye- Is-ozeít megnyugtatni, hogy össze ne eweék. Végül féltaipájszkodott remegő térdeiről és mintha hipnotizált állapotban lenne, merev tagokkal közeledett a kripta bejáratához. A rozsdái? zárban benn volt a kulcs! Jeges, áporodott levegő csúszott fel a lépcsőkön, de ez most jót tett, lecsillapitotta homlokának Lázas forróságét. Amíg ott állott a felső lépcsőfokon és lenézett a sötét mélységbe, az erdőből mély, csuklóa.n zokogó hang hatolt hozzá, ugv hogy vérét megfagyni érezte Egésaem bizonyos, hogy az állat-ember megölte megmentőjét és most üldözi, nyomában van, hogy az ő életét is kioltsa. Mintha eszét vesztette volna, olyan görcsösen kulcsolta át a rácsnak hideg vasait. Hirtelen feltárult a csak betá/masztott ajtó. Egyik félelem a másikat űzte*. Bevonszolta magát a kripta boltozata alá és becsapta az ajtót, amely dörögve csukódott be mögötte. Átnyúlt a rácson, megfordította a kulcsot a zárban, azután kihúzta. Mintha már megszabadult volna, fel- lé-egzett. Azután aláfisryelt a mélységbe. Egyetlen hang sem hallatszott fel. A balot- ! " könyörületesek hozzá. Hozzájuk menekül. Egyik kezével a nedves falat tapogatva szállt alá a lépcsőkön. Most ott állott a kis sziklakamarábain, amely a kripta belseje felé egy második vasráccsal volt ellátva. Visszafordulva felfelé figyelt. Kis idő múlva iopódaó lépések neszét hallotta, majd síró hang ütötte meg fülét, de ez a hang férfi torokból jött és ezért kétszeresem bántó és félelmetes volt Riadtan szaladt vissza az ajtóig és visszafojtott lélélczettel figyelt. Jaj, csak el ne árulja magét, jaj, csak észre ne vegyék! Hirtelen egy hatalmas árnyék borult a kripta nyílására, amely a sötét lépcsőkön veszett el. Az aggodalom miatt szive újra a torkában vert. Most már nem tartotta lehetetlennek, hogy az őriás a nehéz vasráceos ajtót is fel tudja tömi. Akkor menthetetlenül ki van szolgáltatva neki, innen ugyan nem futhat el. Az alsó vasrácsos ajtóhoz rohant, felzokogva, kétségbeesett erővel kezdte rázni. Legnagyobb csodálatára az ajtó egyszerre kifordult sarkaiból. Az ajtó nyitva állott Á sötétségben kinyújtotta a kezét, hogy kitapogassa az utat. Néha visszanézett, abba az irányba, ahol üldözőit sejtette. Hirtelen élesem felsikoltotl Kénét egy másik kéz vasmarokkal ragadta meg, amelyik a kripta sötétségéből nyúlt ki feléje és ellenállhatatlanul vonta le a mélységbe, amely a halottak birodalma volt. 25. Sybil rémült kiáltásban tőrt ki, de aggodalma annyira összeszoritóttá a szivét, hogy kiáltását nem is hallotta. Csak kis híja volt annak, hogy eszméletét teljeeeu el ne veszítse. De mécris feltámadt benne a védekezés ösztöne, azt a kezét, amelyben a ku’csot tartotta, előre lökte és érezte, hogy a kulcs sűrű szakáidban akad meg. — Csönd! — suttogta a kripta mélyéből egy hang. — Ne kiáltson annyira. Semmi bámtódása nem lesz. Kicsoda ön és mit keres itt? Emberi hang volt. Sybil eszmélete tisztulni kezdett. Már nem kiáltott. Elengedte a szakáim A láthatatlan kéz ujjai is leváltak keiéről. — Én Sybil __Lansdown vagyok — mondo tta hebegve. — Üldöznek. Nem találtam... más... menedéket. — Sybil Lansdown? — kérdezte az ismeretlen hang nagy osodállkozáesal. — Ez fenomenális! De most már nyugodjon meg, fiatal hölgy. Meggyujtom a lámpát. Amikor az imént olyan gyorsan szaladt le a lépcsőkön, kioltottam. Járványos betegségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és be^k rendes működésére. Emésztési zavaroknál éhgyomorra fél pohár langyos IfiHMI Sí I M A. U I R Igmándi ÜT Igmándi helyett ne fogadjon el mást KESERUVIZ GYORSAK Ét BIZTOSAN eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket, miáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét 1929 márdns 10, sa<iáritag^__ 2
