Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-10 / 59. (1982.) szám

Igyon Gottdiener PEZSGŐT leik hosszú buza-vona után végre megálla­podtak, r/ A tanács mai üTésóaetk napirendiéi? vc mámo* kisebb fontosságú Agy is were­^polt. Többek között a d el©gátasoknak ha- ^^ározniok kellett, rajion a juninsi ülést Hű-te diádban tartják-e, Ezenkívül Root ame- Kanig^j aidUamtitká* beadványával k fog* 35. KcÜTOg' amely u Uniónak a nemzetközi gai Vas biréságh<n való csatlakozását helye- bizonyos előfeltételek teljééi- Déli 12, h<1L végB] m aj nópsaoveteégi palo- Atissigi Fköletételének időpontját is el kéB ^églűgyár^ Ennyi munka miatt a* 54. ta­nácsaié#? zakót a ma délelőtti üléssel nem la fejezhetik be i m utolsó ülést délután faríják meg. A magyarság egységes fölvonulása az érsekujvári községi választásra Angol lapvélemények a népszövetség kisebbségi tárgyalásáról London, március 9. A Maméhester Guar­dian csalódással kommentálja a népszövetség határozatait a kisebbségi tanácskozások ügyé­ben, valamint azt az elhatározást, hogy a kér­dés tanulmányozására hármas bizottságot kül­denek ki. A lap szerint tartani kell altéi, hogy ') bizottságnak nem lesz ideje a kérdés tanul­mányozására. Chamberlaint a választások, a ■ izotteág másik két tagját a saját teendőik fogják lefoglalni és így keveset találkozhat­nak. A Spektá'tor című lap szerint a kisebb­ségvédelmi eljárás revíziója már régen ese­dékes és reméli, hogy a bizottság választása módot fog nyújtani a probléma beható meg vitatására juráimban és szeptemberben. Cél­szerű volna, ha « népszövetség minden év végén jelentést adna ki a benyújtott és ©Kö­téseit kisebbségi panasaoöcrőL A szenátus ülése Prága, március 9. A szenátus legközelebbi ülését kedden délután három órakor tartja. Napirenden szerepelnek: A* 1927. évi zár­számadás és mentelmi ügyek. Ülés előtt a házelnökség konferenciát tárt a klubok elnö­keivel. Érsekújvár, március 9. (Saját tudósítónk­tól.) Pénteken este járt le a határideje a listakapcsolások bejelentésének a jövő va­sárnapra kitűzött községi választásokra. Mint előrelátható volt, hat csoport alakult önálló csoport csak a kommunistáké, akik senkivel sem kapcsoltak. A szövetkezett magyar nemzeti párt és az országos ke- resztény8zocialista párt közös listájával m magyar nemzeti munkáspárt és a vásározók pártja kapcsolt A szocialista blokkhoz a szociáldemokratákon kívül a három részre szakadt nemzeti szocialista párt mindhá­rom frakciója csatlakozott. A szlovák nép­párt a csehszlovák néppárttal kapcsolt A Vollay-félo agrárpárthoz nem kevesebb, mint négy „magyar" frakció csatlakozott: a köztársasági földműves párt, a „keresz­tény gazdapárt", a Hirseh-féle „elbocsátott vasutasok pártja" e a „rokkantpárt". Egy blokkba tömörültek az úgynevezett „kö­zép" pártok: a két zsidópárt, az iparospárt és „a polgári hadirokkantak pártja". Ezek- után teljes lendülettel megindult a válasz­tási agitáció. Vasárnap egész sor választási gyűlést tartanak, amelyek közül a legna­gyobbnak az egyesült magyar pártok gyű­lése ígérkezik, mely vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Fő-téren s részt vesznek rajta Törköly József dr., Riehter János szenáto­rok, Jabloniezky János dr., Koczor Gyula, Füssy Kálmán, Fedor Miklós és Holota Já­nos dr. nemzetgyűlési képviselők s több érsekujvári iparos-, gazda- és munkás- szónok. Holota képviselő újabb akdőja az elbocsátott közalkalmazottakért és a régi nyugdíjasokért Interpellációk a külügyminiszterhez és a vasutügyi miniszterhez Érsekújvár, március 9. (Saját tudósítónktól.) Holota János dr. ma­gyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő, aki hosszú évek óta küzd fáradhatatlanul az elbocsátott magyar közalkalmazottak sorsá­nak megjavításáért, most újabb lépést tett ennek érdekében. Törvényhozótársaival együtt két közérdekű interpellációt intézett a kor­mányhoz. A két interpelláció szószerinti szö­vegét alább közöljük: L Interpelláció a Külügyminiszter Úrhoz, a bé­keszerződés által kötelesőleg kimondott Cseh­szlovákia és Magyarország közötti nyugdíj- egyezmény ti* év éta történt elodázása tár­gyában. A trianoni békeszerződés rendelkezése sze­rint a volt magyar közalkalmazottak nyugdíj- viszonyainak rendezése és ezzel kapcsolato­san a* egyes nyugdíjalapok vagyonának (vasutas, középiskolai tanári, tanítói stb.) szétosztása tárgyában köteles a csehszlovák és a magyar állam egyezményt kötni. Ezen egyezmény ennek dacára a mai napig sem köttetett meg, minek folytán az ezen nyugdíj­alapok kötelékébe tartozó nyugdíjasok (volt MAV-vasutasok. középiskolai tanárok, tanítók stb.) kénytelenek előlegek cimén nekik folyó­sított éh bérösszegek bői tengődni. Kérdezzük a Külügyminiszter Urat: 1. Mi az oka annak, hogy az államközi egyezmény a mai napig sem köttetett meg? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy az egyez­mény megkötése céljából a magyar kormány­nyal a tárgyalások haladéktalanul megkezdes­senek, sürgősen lefolytattassanak és az ennek alapján megkötött egyezmény ratifikálás cél­jából a parlament elé terjesztessék? II. Interpelláció a Vasutügyi Miniszter Úrhoz, a volt MAV-vasutasok nyugdijainak sürgős ren­dezése és az elbocsájtottak nyugdíjjal vagy végkielégitőesel való ellátása tárgyában. A volt magyar állam vasúti nyugdíjasok nyugdijai dacára annak, hogy a 287/1924. szá­mú törvény által kimondott nyugdijfeletnelés reájuk is vonatkozott, abban még a mai napig sem részesültek és most is a régi nevetsége­sen kicsiny, a megélhetésükhöz egyáltalán nem elégséges nyugdíjon tengődnek. A vasut­ügyi minisztérium ezen törvény végrehajtá­sával a volt magyar nyugdijasok nyugdijainak rendezéséről megfeledkezett. Úgyszintén nem történt intézkedés a jog­búUEUR R^KO/y ^(jeMeRSKA-TOVARMAíffl *IA* RUM • A- ü K6 RYj UC ♦ S Poi­(töMÖRIRUMeS-UKOftGr/i^^ •onrKiAVA* talanul, tisztán ellenszenvből elbocsátott volt magyar éilamvasuti alkalmazottaknak vissza­vétele, nyugdíjjal, avagy végkielégítéssel való ellátása iránt, dacára annak, hogy módjában állott a vasutügyi minisztériumnak megtenni kegyelmi utón is, a kellő anyagi fedezet is rendelkezésre állott Kérdezzük a Vasutügyi Miniszter Urat: 1. Mi volt az oka annak, hogy a volt magyar nyugdijasok nyugdijai — dacára a törvény rendelkezéseinek — nem rendeztelek? 2. Hajlandő-e sürgősen intézkedni, hogy ezen vasutas-nyugdíjasok 1925 január l-től elmaradt nyugdij-felernelésből származó nyug dijilletménveiket soronkivül haladéktalanul megkapják? 4 3. Hajlandó-e intézkedni, hogy a* elbocsá­tott volt magyar vasutasok tiz évre visszame­nőleges hatállyal nyugdijaztassanak, esetleg végkielégittessenek, ha másképp nem, ke­gyelmi utón? MILYEN IDŐ VARHATÓ As éstakcarópai deprewrió előrenyomulásával M időjárás tekosatesaa enyhébbé válik. A kősfárse* sálban i hőmérséklet íttwv* msvinmraa +5 Ivt^j — Időprenőits: Jobbára derült n»PP*l éjjel hidegebb, eayhü’ó ayngati ésnaknyngad snélleL A fkétxáwas ajtó ‘3tke 2>oor voütk álke ieven Xocá&s Trííi: Idútsv WaiSace m Cawler pedig várt. Arcét a földre fektet­ve, a fűben elnyúlva várta az óriást, akinek döngő lépését finom és gyakorlott füle már nagy távolságiból kivette. Tisztában volt ve­le, hogy a futás már nem menthette volna meg. Mindketten elpusztultak volna. így hát a szép, szelíd leánykát akarta megmenteni nvndenáron a szerencsétlenségtől, még éle­tének árán is. A félelemnek szivet bénító érzése ismeretlen volt Tóm Cawler előtt. Éleslátása, uccai-kölyök-termászete a harc közben bizonyos vakmerőséggel párosult. Erős volt és ügyes és ezeket az előnyeit vil­lámgyorsan tudta kihasználni. Mindez fel­villant előtte a borzalmas találkozás előtt, amely reá várakozott. Keze nyugodtan mar­kolta át a osavarkulcsol, az egyetlen fegy­vert, amely zsebében volt és amikor az óriás látóköréibe ért, hirtelen hatalmas ug­rással a hátán termett. A dühnek állati hörgése, amely a megtá­madottból feltört, egészen Sybilig hatolt és az aggodalomban izzadtság tört ki minden pórusán. Elérte az erdőt és görcsösen átka­rolt egy fát. Ha őt megölte, elér engem is, kiáltotta egy rettenetes érzés benne. Tánto­rogva ment előre és a megmentöje iránt ér­zett aggodalom úgy égette a torkát, mint az ecet. % Sirt-e? Nem tudta! Megbotlott, elesett, összeszedte magát, féltőpászkodott, tovább vonszolta fáradt testét. Végre kiért az erdő­ből A háta mögött folyó küzdelem zaja el­csendesedett. Ellőtte sik térség terült el, amelynek kié füvében könnyében gázolha­tott tovább. Ezután egy domboldal kezdő­dött. Újból erdő bukkant fel előtte. Kétség- beesésében az a kínzó aggodalom támadt benne, hogy talán körben szalad. Csak ezt ne, az Istenért, csak ezt ne! Szinte felbáto­rította, amikor újból az erdő jótékony sötét­sége vette körüli. Egyik ágtól a másikig ta­pogatózott és igy haladt előre. Az éles fű­szálak összeszurkálták a lábát, a tövisek szétezaggatták ruháját. Előre! Előre! A fa ssflriiiségre hirtelen ritkulni kezdett, látóköre szabaddá vált és hirtelen egy irtás széléin állott. A hold éppen ebben a pillán atban törte át a felhők szövetét. Sugarai fehér szikla- fokon verődtek vissza. Szakad ék a éhesen tá­tongott és mély árnyékba burkolózott A Selfordok sírjai! A döbbenet éles felkiáltásával rogyott Sy- bil térd're. Minden eltolódott, szétmosódott, megsokszorozódott a szemében. Eszébe lá­tottak a kriptában töltött délután rémes él­ményei és görcsösen kulcsol ód tak össze a kezei, úgy hogy érezte, amint körmei az ele­ven húsba vágódták. Fogai meg ajkát harap- dálfáik véresre. Az ájulás környékezte, tes­tének minden erejét még egyszer össze­szedte, idegeit rettenetes erőfészitéseel igye- Is-ozeít megnyugtatni, hogy össze ne eweék. Végül féltaipájszkodott remegő térdeiről és mintha hipnotizált állapotban lenne, merev tagokkal közeledett a kripta bejáratához. A rozsdái? zárban benn volt a kulcs! Jeges, áporodott levegő csúszott fel a lépcsőkön, de ez most jót tett, lecsillapitotta homloká­nak Lázas forróságét. Amíg ott állott a felső lépcsőfokon és lenézett a sötét mélységbe, az erdőből mély, csuklóa.n zokogó hang ha­tolt hozzá, ugv hogy vérét megfagyni érezte Egésaem bizonyos, hogy az állat-ember meg­ölte megmentőjét és most üldözi, nyomában van, hogy az ő életét is kioltsa. Mintha eszét vesztette volna, olyan görcsösen kulcsolta át a rácsnak hideg vasait. Hirtelen feltárult a csak betá/masztott ajtó. Egyik félelem a má­sikat űzte*. Bevonszolta magát a kripta bol­tozata alá és becsapta az ajtót, amely dörög­ve csukódott be mögötte. Átnyúlt a rácson, megfordította a kulcsot a zárban, azután ki­húzta. Mintha már megszabadult volna, fel- lé-egzett. Azután aláfisryelt a mélységbe. Egyetlen hang sem hallatszott fel. A balot- ! " könyörületesek hozzá. Hozzájuk mene­kül. Egyik kezével a nedves falat tapogatva szállt alá a lépcsőkön. Most ott állott a kis sziklakamarábain, amely a kripta belseje felé egy második vasráccsal volt ellátva. Visszafordulva felfelé figyelt. Kis idő múl­va iopódaó lépések neszét hallotta, majd síró hang ütötte meg fülét, de ez a hang férfi torokból jött és ezért kétszeresem bántó és félelmetes volt Riadtan szaladt vissza az ajtóig és visszafojtott lélélczettel figyelt. Jaj, csak el ne árulja magét, jaj, csak észre ne vegyék! Hirtelen egy hatalmas árnyék bo­rult a kripta nyílására, amely a sötét lép­csőkön veszett el. Az aggodalom miatt szive újra a torkában vert. Most már nem tartotta lehetetlennek, hogy az őriás a nehéz vasráceos ajtót is fel tudja tömi. Akkor menthetetlenül ki van szolgáltatva neki, innen ugyan nem futhat el. Az alsó vasrácsos ajtóhoz rohant, fel­zokogva, kétségbeesett erővel kezdte rázni. Legnagyobb csodálatára az ajtó egyszerre kifordult sarkaiból. Az ajtó nyitva állott Á sötétségben kinyújtotta a kezét, hogy kita­pogassa az utat. Néha visszanézett, abba az irányba, ahol üldözőit sejtette. Hirtelen élesem felsikoltotl Kénét egy másik kéz vasmarokkal ragadta meg, ame­lyik a kripta sötétségéből nyúlt ki feléje és ellenállhatatlanul vonta le a mélységbe, amely a halottak birodalma volt. 25. Sybil rémült kiáltásban tőrt ki, de aggo­dalma annyira összeszoritóttá a szivét, hogy kiáltását nem is hallotta. Csak kis híja volt annak, hogy eszméletét teljeeeu el ne ve­szítse. De mécris feltámadt benne a védeke­zés ösztöne, azt a kezét, amelyben a ku’csot tartotta, előre lökte és érezte, hogy a kulcs sűrű szakáidban akad meg. — Csönd! — suttogta a kripta mélyéből egy hang. — Ne kiáltson annyira. Semmi bámtódása nem lesz. Kicsoda ön és mit ke­res itt? Emberi hang volt. Sybil eszmélete tisztul­ni kezdett. Már nem kiáltott. Elengedte a szakáim A láthatatlan kéz ujjai is leváltak keiéről. — Én Sybil __Lansdown vagyok — mon­do tta hebegve. — Üldöznek. Nem találtam... más... menedéket. — Sybil Lansdown? — kérdezte az isme­retlen hang nagy osodállkozáesal. — Ez fe­nomenális! De most már nyugodjon meg, fiatal hölgy. Meggyujtom a lámpát. Amikor az imént olyan gyorsan szaladt le a lépcső­kön, kioltottam. Járványos betegségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és be^k rendes működésére. Emésztési zavaroknál éhgyomorra fél pohár langyos IfiHMI Sí I M A. U I R Igmándi ÜT Igmándi helyett ne fogadjon el mást KESERUVIZ GYORSAK Ét BIZTOSAN eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériu­mokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket, miáltal jelen­tékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét 1929 márdns 10, sa<iáritag^__ 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom