Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-01 / 27. (1950.) szám
IfrW február i, péaiék. ‘WUÖM-MA.GfcARHIRMI* 11 . KöZfíAT/Da^ÁfiT1 Ruszinszkó villamosítása Nagyszőlős képviselőtestülete előtt Nevetséges áron akarja a Kolben-vállalat a vlllanytelepeket megvenni — Jogügyi bizottság dönt a Kőiben ajánlata felett Beregszász, január 31. (Saját tudósítónktól.) A P. M. H. részletesen beszámolt Ru- saiusakó -villamosításának terveiről, amelyet a Szlovák Általános Hitelbank jogutódja, a C esko - M óra vska Kolben-Danek akar keresztülvinni. A Kolben-vállalat, mint jelentettük, a 70 millió koronára rugó elektrifi- kációs munkálatok elvégzésére Ruszinszkó városait is meg akarja nyerni és ©célból az ’ Ungvári / amos sági részvénytársaságot közhasznú vállalattá akarja átalakítani. 'A közhasznú vállalat megalakulását egy Ung- várom egybehívott ankéten, amelyen a városok képviseltették magukat, már ki is mondották, perfektuálni azonban a villamosítási ügyel nem lehetett, mert a Kolben-vállalat nevet- v séges éri ajánlott fel a villrmyl el epekért. A városok képviselői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a ■ villanytelepek felértékelése céljából Parizek prágai mérnököt hozatják le és szakvéleménye alapján döntenek a Kolben-váHalai ajánlata felett. A városok február végé’g kötelesek a közhasznú vállalatba való belépésüket bejelenteni, Ruszinszkó városainak képviselőtestületei ezárt már most tárgyalják a szer- föleit fontos villanykérdést. Az első képviselőtestületi ülés ez ügyben Munkácson volt, amelyről részletes, tudósítást közöltünk. Ugyancsak, most. tárgyalta a villan yügyet ■'NagyszőUös képviselőtestülete jjs: Kristófóry főjegyző ismertette a képviselőtestülettel Ruszinszkó villamosításának tervezetét és a Kolben-oégnek a közhasznú ■ vállalat megalakitására vonatkozó ajánlatát- A Kolben-vállalat £00.000 koronát, ajánlott fel NagyszőUös villany telepéért, amelynek értéke meghaladja a kétmillió koronát. Nagyszőlős község azonban még a 900.000 korónát sefti kapná meg, mert 400.000 korónávalJtöléles' a hozzájárulni és 40.000 koronát beiratkozási díj fejében adni. így tehát Nagyszüllőé a Kolben-vállalat ajánlata értelmében csak 460.000 korona értékű részvényt kapna vil- lanytelepáért. Guttman Emánuel indítványozta, hogy a képviselőtestület válasszon egy jogügyi bizottságot és ez a bizottság a Villamossági részvénytársasággal kötött szerződést tanulmányozza át, hogy vájjon nem szegték-e meg a szerződést, amely által esetleg' a szerződést meg lehetne- semmisíteni. A képviselőtestület megválasztotta a jogügyi bizottságot, amelynek tagjai a következők lettek: Simén- faivy Árpád dr. Török Miklós dr., Kroó Sándor dr., Neufeld Sándor, Szaniszló Sándor, Richter József és Guttmann Mór. Weisz Éliás első helyettesbiró indifwányozta, hogy a képviselőtestület küldjön ki két tagot, akik Ruszinszkó többi városaival a viil- lanyügyben érintkeznének, meri NagyszőUös a villanyügyben ugyanazt az álláspontot foglalhatja csak el, mint ame- • lyet a többi városok. . Weisz ÉíL'ás indötyányát egyhangúlag elfogadták és öt és Krédó fór y főjegyzőt küldték ki Rusz'nszikó tcibbi városaival történő tárgyalások eszközlésére. Ruszinszkó lakosságának egyöntetű véle- niénye, hogy a városok a nevetséges ajánlatot nem fogadhatják el. Nagy visszatetszést szült az a tény, hogy a Kolben-vállalat csaknem ingyen akar Ruszinszkó elek.trifikéüiójá- nak részvénytöbbségéhez hozzájutni,. A 70 millió koronára tervezett villamosítási munkálatokhoz az állam ugyanis 35 millió koronával járul hozzá, a Kolben-vállalat szállítja a szükséges gépeket és felszereléseket és így megkeresi azt az összeget, amelyet be kell a munkálatokba fektetni. Ez azonban nem igen fog sikerülni, mert Ruszinszkó városai pmt %já.k .ejctge^pi, hogy egy idegen vállalat, semmi befektetés^ nélkül. Ru- szinszkó elektrifikáoiójánaik részvényt öibbségéhez hozzájusson. ; " A zöld hét Németországban A német mezőgazdaság szervezkedése — Agrárkiállitis Berlinben Fokozni akarják a mezőgazdasági termelést Berlin, január 31. Németországban elmúlt a fehér hét és most megkezdődött a zöld hét. Hogy mi a fehér hét Németországban, azt mindenki tudja. A német kereskedelemnek nagy kiárusítása: ilyenkor hozzák forgalomba olcsóbb áron a karácsonyról megmaradt árut. A zöld hót viszont a mezőgazdaság erőkimutatása s egyúttal seregszemléje is. A német mezőgazdaság mindinkább törekszik arra, hogy Németországot necsak nagyipari, hanem egyúttal vezető agrárállammá is tegye. Az utolsó esztendőkben hatalmas erőfeszítést fejtett ki a német mezőgazdaság. Általános az a hit, hogy a császárság alatt a birodalomban igen nagy szerepe volt a porosz nagybirtoknak az állam ügyeinek irányításában. Aki azt hinné, hogy ez a helyzet a mezőgazdaság kárára változott meg, nagyon is téved. A német agráriusok az utolsó esztendőkben hatalmasan szervezkedtek és befolyásukat a legteljesebb mértékben érvényesítik is. A német kereskedelmi szerződések a legmesszebbmenő módon igyekeznek megvédeni az agrár érdekeket s ez az egyik oka annak, hogy a lengyel kereskedelmi szerződést, amelyet politikai okokból szeretnének megkötni, nem tudják nyélbe ütni. A lengyel agrárérdekeltségek és a porosz mezőgazdasági törekvések élesen szemben állanak egymással. Nagy Frigyes egyik legnagyobb érdemének tekintik, ho^y a hétéves háború után legnagyobb gondját a német mezőgazdasági fejlődésre fordította. A német történelem nagy- jelentőségűnek mondja, hogy 250 000 hektárt tettek termelővé Nagy Frigyes uralkodása alatt. A mostani kormányzat büszkén hivatkozik, hogy az utolsó évtizedben ötmillió hektár földterületet tettek termővé. Nagy Frigyes jelszavát, hogy Berlint Németországból akarja táplálni, a mai kormányzat mindinkább meg is valósítja. A kiállítást Sebjele volt közélelmezési miniszter, a német agráriusok egyik vezére nyitotta meg. A kiállítás maga igazán nagyarányú. A német mezőgazdasági gépiparnak olyan felvonulása ez a kiállítás, amely páratflan fejlődését mutatja az agrár technológiának. Mezőgazdasági gépekben, továbbá a mező- gazdaságra fontos uj vegyitalálmányokban olyan gazdag ez a kiállítás, hogy még a leg- gyakoroltabb agráriusok is a legnagyobb meglepetésekkel nézik az uj alkotásokat. A jelszó:iTöbbtermelés minden eszközzel! A németek meg akarják mutatni, hogy nemcsak vezető ipari állam Németország, hanem mezőgazdasági termelés tekintetében is rövidesen felül fórja múlni a világ bármely államát. A kiállítás statisztikai táblázatai egyszerűen meglepőek. Olyan termelési eredményeket mutatnak fel, amilyenekre legfeljebb eddig csak Dániában volt példa. A német, mezőgazdaság hatalmas arányú szervezkedésének bizonyitéka az a statisztika is, amely Berlin élelmiszerellátásának adatait sorolja fel. Kiderül ebből, hogy Németország mindinkább fedezni kezdi az óriási világváros élelmiszerszükségletét is. Egyes adatokat természetesen ellepleznek. így például nem mutatják ki, hogy az élelmicikkek behozatala is egészen ellentétes módon történik. mint békében. Németország ma lehetőleg az amerikai piacon fedezi szükségleteit, sokkal inkább, mint más európai államokból, ami nyilván a német hitelpolitikának akarata. A kiállítás alkalmából fölötte érdekes az is, hogy nagy akció indult arra vonatkozóan, hogy Németországban megtelepitsenek olyan termékeket, amelyek eddig ott nem teremtek, így a kiállítás tanúságai szerint kísérleteket folytattak a szója termelésére és sikerült is eredményeket elérniük. Bizonyos, hogy a Zöld Hét sok tanulságot nyújt nemcsak Németország, de egész Európa számára is. A Csehszlovák Textüintózeí megalakult. A Csehszlovák Textilintézet a napokban alakult meg a textilipar, a kereskedőtársadalom, az alkalmazottak és a munkásság, valamint a hatóságok és minisztériumok képviselőinek jelenlétében. Ezzel teljesült a textilipar azon régi kívánsága, hogy a többi állaim mintájára a textilipar 'tudományosan megokolt és kidolgozott adatokra tárnasZkodíhasséík s így fejlődéséi elősegíthesse. Az ^fa felemeli alaptőkéjét? Krausz Simcxn és Són,neufeld vezérigazgató egy párisi pénz- csoporttal tárgyalásokat folytatnak az Ofa alaptőkéjenek felemeléséről. Amennyiben á párisi csoport részesedést vállal a vállalatinál, az Ofa papírjait a párisi tőzsdén is bevezetik. Kereskedelmi szerződések ratifikálása. A csehszlovák kormány a kővetkező kereskedelempolitikai egyezményeket nyújtotta be a parlamentnek ratifikálás céljából: az 1928 november 19-iki kiegészítő jegyzőkönyvet az Olaszországgal köbölt pótégyezmányhez, az 1928 december 13-án Spanyolországgal kötött pótegyezmérayt s a F ranoiaországgaá 1928 július 2-án kötött kereskedelmi szerződést. BuzavaJorizácáó Argentínában? A berlini terménytőzsdén olyan hírek terjedtek el, hogy Argentína olyan intézményt akar létesíteni, amely arra lenne hivatott, hogy a brazíliai kávé-elosztó intézet mintájára a búzaárakat támogassa. Az elterjedt hírek szerint a búza kivitelét úgy akarják szabályozni, hogy hetenként ne legyen szabad bizonyos mennyiséget túllépni. Kérdés azonban, hogy Argentínának módjában áll-e majd erre a célra az ehhez szükséges hatalmas pénzt áldozni. Az a kérdés is nyílt marad, hogy a többi búzatermelő ország milyen álláspontot fog a tervhez elfoglalni. Megtiltották a budapesti tőzsdénkivüli határidőüzletet'. A magyar agrárkörök nyomása alatt a budapesti tőzsdetanács meglíitotta az elő- és utó tőzsdei gabonáim táridőü ztetek kötését. Egy osztrák emisszió kudarca a londoni piacon. A Daily News szerint az osztrák vo~ rarlbergi villamosvasutak 2 millió fontnyi londoni kötvénykibocsátása a legnagyobb kudarccal járt. A kötvények 88 százaléka a kibocsátók kezén maradt és az üzletkötések 3 százalékos diszázsióval kezdődtek. A lap szerint a pénzpiac azt hiszi, hogy Ausz'.ria gazdasági és politikai jövőjének bizonytalansága következtében semmiféle kölcLönkibo- csátás sem járhat sikerrel, ha legalább is 7 százalék kamatot nem hoz. Azonkívül a szóban forgó kibocsátásnál nem vették tekintetbe, hogy Londonban most nagyon kedvezőtlen a hangulat a külföldi kölcsönökkel, szemben. Gazdasági tárgyalások Magyarország és Románia között. Álvíaniu-kormány felvette programjába a Magyarországgal szemben függőben maradt gazdasági és pénzügyi kérdések rendezését. Bizottságot nevezett ki, amely a közeli napokban Budapestre érkezik, hogy megkezdje a tárgyalásokat az illetékes magyar körökkel, A rendezésre szoruló kérdések közt szerepel a határszéli vármegyék, városok és községek vagyonának ügye, a kölcsönös követelések végleges rendezése, a postatakarképénztári könyvek és a magán-, valamint a közalapítványok sorsának kérdése. Tárgyalni fog a bizoltság a hadikölcsön- lombard ügyéről is. A tárgyalások előreláthatólag hosszabb időt fognak igénybevenni. A csehszlovákiai takarékpénztárak statisztikája. A csehszlovákiai takarékpénztárak 1927. évéről közöl adatokat az állami statisztikai hivatal „Közlöny4--*. Az adatok 372 intézetre vonatkoznak (ezek közül ‘2 nem tartozott a regulativ alá.) Az 1926. évvel szemben 1927.-ben a takarékpénztárak száma a statisztikai feldolgozásban hárommal csökkent, amelyek más intézetekkel egyesültek. A regulativ alá tartozó 372 takarékpénztár közül 194 cseh volt, 8 szlovák, 164 német és 4 vegyes. Ezek 1927. decembei 3Lén összesen 13.419.812 ezer korona könyvbetétet és 1.135 452 ezer korona folyószámlabetétet tüntettek fel. A tartalékalapok (a nyugdijakkal együtt) 1927 végén 630 492 ezer koronát mutattak ki. Kölcsönt nyújtottak 7.938.638 ezer korona értékben (ebből jelzálogkölcsön 4 028 033 és kommunális kölcsön 2.462.119 ezer korona.) A tiszta nyereség 156 547 ezer korona volt, a veszteség 26 812 ezer korona. A regulativ alá nem tartozó két takarékpénztár összesen 819.416 ezer koronát igazgatott könyvbetéteken, 122 724 ezer koronát folyószámiabeté’.en és 10.217 ezer korona tiszta nyereséget és 1.439 ezer korona veszteséget mutatott ki. A takarékpénztárak tulajdonában 1927-ben volt értékpapírok mérletertéke 4 252.643 ezer korona volt, ebből 3 521.696 ezer korona a csehszlovák köztársaság államkölcsöneire, 534.269 ezer korona pedig a volt monarchiában kiadott értékpapírokra s 13.188 ezer korona külföldi értékpapírokra jutott. Tojástőz^de Budapesten. A legközelebbi időben Budapesten ismét megújítják a tojást tőzsdét. Ezt a tőzsdét 1912-ben alapították, a világháború kitörése után azonban beszüntette működését. A tojástőzsdét az árutőzsdéhez kapcsolják s mintegy 50 tagja lesz. A legkisebb jegyzés egy láda lesz vagyis 1440 darab. A tőzsde hetenkint kétszer fog hivatalosan működni s hatóridőüzlete is lesz. Újból meghiúsultak a magyar-német kereskedelmi tárgyalások. A népszövetség gazdasági bizottságának most lefolyt vámpolitikái konferenciáján a magyar és német kormányok delegátusai találkoztak és igyekeztek áthidalni azokat az ellentéteket, amelyek mindezideig meghiúsították a német-magyar kereskedelmi szerződés létrejöttét. A múlt év őszén folyt tárgyalások eredménytelenül végződtek, mert a németek — csakúgy mint Csehszlovákia esetében — nem akartak állategészségügyi egyezményt kölni. Most a genfi tárgyalások es eredményteleneknek bizonyultak s íny teljesen bizonytalan, hogy mikor köthet Magyarország kereskedelmi szerződést Németországgal. Csehszlovákia kereskedelempolitikai problémái. A kereskedelempolitikai kérdések közül az érdeklődés előterében a Németországgal és Jugoszláviával folytatandó kereskedelmi tárgyalások állanak. Ma még nem lehet megmondani, hogy mikor veszik fel ismét a két állammal a tárgyalásokat. Ami Németországot illeti, még megközelítő időpontot sem lehet megjelölni. Németországot jelenleg amúgy is eléggé foglalkoztatják más oldalon folyó tárgyalásai, különösen Lengyelországgá}. A csehszlovák tárgyalások fölvételére nem siet, mert véleménye szerint a jelenlegi szerződés, amely a legtöbb kedvezmény elvén nyugszik, kielégíti. Csehszlovákia viszont bármely pillanatban hajlandó a tárgyalásokat Németországgal megindítani. Nagy nehézségeket okoznak e tekintetben a mezőgazdasági köve elések, amelyeket Németország nem tud teljesíteni, mert. arra hivatkozik, hogy mező- gazdasága válságban van. Csehszlovákia bizonyos kompenzációk ellenében még koncesz- sziókra is hajlandó. Németország azonkívül azzal is megnehezíti a tárgyalásokat, hogy nem akar veterináris egyezményt kötni. — Ugyancsak nem tudni, még megközelítően sem, hogy mikor indulnak meg ismét a jugoszláv-csehszlovák tárgyalások. A két államot gazdaságilag, amint már a cseh sajtó is nyíltan írja, még a gazdasági kisantant megalakulása sem tudja közelebb hozni. A jelenleei viszonyok között kisebb tarifáiig szerződést lehetne csak kötni Jugoszláviával, de Jugoszláviának ennél ugyanolyan módon kellene eljárnia, mint telte azt a Németországgal lefolytatott tárgyalásainál. Korlátozzák a seríésbchozatalt? A gazdasági miniszterek tegnap közös ülést tartottak, amelyen több fontos kérdést kellett volna letárgyalni. Az ülésről csak szárványos hírek kerültek ki. így a Národni Listy azt írja, hogy a konferencián több vámkérdésröl, különösen a tengeri vámjának az eltörléséről, a ser- tésbehozatalról s több olyan kérdésről kellett volna tárgyalni, amelyek szorosan összefüggnek a gazdasági kisantant megalakulásával. Mivel azonban — a N. L. szerint — több miniszter jelenleg betegeskedik, a konferencia nem hózott határozatokat, A N. L híradásával szemben a Ceské Slovo azt írja, hogy a gazdasági miniszterek konferenciája szinte kizárólag a lengyel serlésbebozatali kontingens megállapításáról tárgyalt. A C. S. arra következtet ebből, hogy a sertésbehozatal korlátozására mégis sor kerül. Dánia is felemeli cukorvámját? Különböző dán lapok az elmúlt napokban élénken foglalkoztak a dán cukorr ápatermesztők válságos helyzetével, amelyet a cukor világpiaci árainak a süllyedése idézett elő. Hír szerint a dán politikai pártok azzal a tervvel foglalkoznak, hogy úgynevezett válság-vámot vezetnek be a cukorra. Eszerint a oukorrépater- mesztők a cukorvámotk 5 dán koronával való emelését kérik 100 kilogrammonként. A morvaországi és sziléziai német mezőgazdák gazdasági követelései. A morvaországi és sziléziai német mezőgazdák szervezetei a napokban nagygyűlést tartottak Brfűmben. Az elfogadott határozati javaslatban többek között kérik a mezőgazdasági vámok emelését, az autonóm mezőgazdasági vámoknak mint minimális vámoknak a törvényesitését, a takarmány kivi teli tilalom megmaradását, az állattenyésztés vámvédelmének emelését, a lengyel sertésbehozatal korlátozását, a l-em vámjának a bevezetését, végül pedig tiltakoznak az ellen, hogy a hatóságok beavatkozzanak * tej árainak alakulásába. A Venkov ehhez hozzá űzi, hogy a csehszlovákiai német mezőgazdák követelései az egész köztársaság mezőgazdáinak a követeléseit teljesen fedik. A kereskedők és az ipar a takarniányldvi- tel mielőbbi szabad kiviteléért. A kereskedőtársadalom és az ipar képviselői energikus akcióba fogtak a takarmánykivitel részleges szabaddá félééért. Akicójukat azzal indokolják, hogy a legtöbb esetben olyan takarmányról van szó, amelyet Csehszlovákiában nem •fogyasztanak el. Azt is állítják, hogy az álVum a takanmánvkiv.itel korlátozása révén többmilliós' kárt szenved. .ÉllTÉSCTÖISBi Szilárd a prágai értéktőzsde. Prága, január 31. Többnapos szünet után a Skoda-részvéuyek ismét az érdeklődés előterébe léptek s nagyarányú vásárlási megbízások következtében ugrásszerűen emelkedtek. Mivel még mindig nem tudni, hogy mi rejlik ezen a részvény rohamos emelkedése mögött, különböző híreknek adnav ’-i- telt, igy annak is, hogy a vállalat te t alaptőkééin elése nagyobb arányú lesz. uj Skoda-hossz befolyásolta az egész piacot, mivel februárra a pénzhelyzet újabb javulását várják. Az édeldődés főképpen a speciális papírokra irányult, igy a Cseh-Morva, Prágai Vas, Rézinüvek, Pozsonyi Kábel stb. erősebben emelkedett. Apollo ismét javult 45 koronával. A bankpiac szilárd volt. A beruházási piac javult. Az ipari részvények piacén emelkedett: Cseh-Morva 1402 Prágai Vas 35, Pozsonyi
