Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-09 / 34. (1957.) szám
199% fcftreár t, namtwt 5 Meghalt Rákosi lenő, a magyar újságírás fejedelme Az egyetemes magyar nemzet nagy halottját gyászolja henne — Az Akadémia előcsarnokából temetik — Budapest, február 8. (BuKteípeeti szerkesztőeégűnik telefon jelentése.) Rákosi Jenő, •kinek állapota tegnap aggasztóvá vált, ma délben 12 óra előtt néhány perccel el hunyt. Tegnap délben a% agg publicista felkelt a betegágybél, karosszékében töltötte a déli érákat és némi táplálékot is vett magához. Délután meglátogatták kezeié orvosai é« a családtagok az orvosok jelenlétében megkérdezték, hogy éhajt-e valamit enni. Rákosi igent intett a fejével. Közvetlenül ezután mély é9 csöndes álomba merült é« ma déli fél 12 éráiig szakatlaüanul aludt. Környezete nem is akarta őt zavarni, mert azt gondolta, hogy pihen. Háromnegyed 12 éra ntán mintegy nyolc perccel minden látható külső jel és agónia nélkül a nagybeteg a halálba azondérült. Csendes elmúlását az első percekben nem is vették észre, csak amikor Hűiden dr„ Rákosi kezelőorvosa, megvizsgálta, állapította meg, hogy szívverése megszűnt. A nagy magyar újságíró pályafutása A vasmegyei Szegedy-birtokon volt gazdatiszt Rákosi Jenő édesatyja. A magyar humusz a maga transzformáló ős erejével a német eredetű családot magába szívta s a vasmegyei családi házban olyan gyönyörű magyar fa terebélyesedett ki, amelynek három gyümölcse örök értéke az egyetemes kultúrának. Rákosi Jenő, Kossuth Lajos óta a legnagyobb publicista, Rákosi Szidi, a magyar színjátszás egyik legkiválóbb alakja és Rákosi Viktor, a magyar humornak és szépprózának ragyogó tollú mestere, a magyar kultúra történetében örök időkre beírták nevüket. Ennek a nagyszerű triásznak ma már csak egy tagja él, egyedül Rákosi Szidi élte túl nyolc testvérét. Rákosi Viktor, a Korhadt fakereszteknek és Elnémult harangoknak írója 1923-ban halt meg, Rákosi Jenőt a testvérek közül csak Rákosi Szidi kísérheti a temetőbe. Az ifjúkor küzdelmei A gondos atya minden gyermekét iskoláztatta. Rákosi Jenő alsóbb iskoláit Sárváron és Kőszegen, a középső osztályokat Sopronban, a benedekrendiek gimnáziumában járta. Itt kezdte meg irodalmi kísérleteit vers-, és no- vell a írással s az ő buzgalmából alakult meg a magyar önikópzőtárs ulat is, mert 1854-ig csak német nyelven dolgozhattak. Mivel atyja elszegényedett, félbeszakította az iskolázást s gazdasági pályára lépett. A aomogymegyei Lengyeltótiba ment, ahol Zichy Jáuos gróf birtokán Perlaky József tiszttartó gyermekeinek korrepetitora s egyszersmind gyakornok volt 1860—1862 között, amikor Jankovioh József öreglaki birtokára ment át Írnoknak. 1863-ban végkép megvált a gazdasági pályától s határozott terv nélkül Pestre ment, ahol vasszorgalommal folytatta tanulmányait s érettségit tett. Jogra iratkozott be, de irodalmi munkásságát sem hanyagolta el, 1864 első felében irta V. László drámáját s mindjárt utána kezdte írni Aesopusát. A jogot elvégezte, irodalmi téren pedig főleg Shakespea- net tanulmányozta. A hirlapirás felé 1866 őszén került színre Aesopusa a Nemzeti Színházban s határozott sikert aratott. A fiatal iró mint a magyar dráma újabb fejlődésének úttörője tűnt fel s csakhamar szoros barátságba lépett az irodalom és közélet nevezetességeivel. Kemény Zsigmond báró 1867- ben meghívta a Pesti Napló munkatársául, nem annyira azért, hogy foglalkoztassa, mint inkább, hogy anyagi gondoktól független helyzetet nyújtson neki. így lett Rákosi ujságiró. A Pesti Naplóban a Bécsi dolgok című rovatot vette át, örökébe lépve Salamon Ferencnek, a nagy történetirónak. E rovat ismertető s polemikus cikkeivel végigharcolta a kiegyezést s élénk tollával, aktuális megbeszéléseivel igen népszerűvé tette a rábízott rovatot. Pár hónap múlva, külön liszteleldijjal, már vezércikkeket is Íratott vele Kemény. E mellett nagy része volt a Borsszem Jankó megalapításában, ahol magyar deák makaróni versei egy időben nagyon kapósak voltak. Bár így igen tevékeny hírlapíró lett, a szépirodalomhoz sem vált hűtlenné s a koronázás idején a Népszínházban előadott darabja, A szent korona varázsa, ismét tetszést aratott. Négx Shakespeare-darabot fordított le. 1869- ben a Kisfaludy-társaságban Szép Ilonka című drámai költeményével foglalta él székét. Mikor 1869 végén a Pesti Napló és a Századunk közt megtörtént a fúzió, Rákosi kilépett a szerkesztőségből s Ráth Mór meghívására megalapitolta a Reformot s szerkesztette 1875- ig, független deákpárti irányban, lapja körül csoportosítva a tehetséges fiatal tárcaírókat. A Deák-párt megszűntével, a Reform beolvadt a Pesti Naplóba. Rákosi a Naplónál megmaradt tárcaírói állásában, politikával azonban nem foglalkozott. Rákosi Jenő színigazgatói működése Drámaírói pályája a Csiky Gergely előtt — fcfeőbb azzal párhuzamosan —- ezalatt folyton emelkedőben volt. Színre szint cimü történeti vigjátéka, a Krakkói barátok szerelmi iskolája cimü drámai költeménye még jórészt a Shakespeare romantika körében mozog, de tehetsége mindinkább megtalálta önmagád és az élethez közelebb kereste a költészetet Akkoriban készült a Népszínház. Rákosi, mint már n«ves költő és agilis hírlapíró, e míiiníézet létrejötte érdekében igen sokat tett, az eszmét terjesztette, vezetője volt az előkészítő munkálatoknak s minthogy alkalmas színigazgató nem akadt, őt bízták meg az igazgatással. Nagyszabású társulatot szervezett s a Népszínházban a népszínműveket, operetteket és látványosíágo- gokat kultiválva megteremtette annak a közönségét és a jövőjét is. 1881-ig állott a tzin- báz élén és ezalatt nemcsak igazgató, hanem rendező, fordító, átdolgozó is volt,-egyáltalán igen nagytömegű munkát végzett. Eredeti darabjai nagy sikert arattak. A Budapesti Hírlap megalapítása 1881-ben történt a Pesti Hirlap meghasonlá- sa, amikor Csukássi többekkel együtt kiváiván a lap szerkesztőségéből, felszólíitoíta Rákosit, hogy vele együtt alapítsa meg a Budapesti Hírlapot. Meg is alapították és csakhamar a magyar közönség egyik legolvasottabb lapjá vá emelték. Politikai pártállást nem foglalt a lap, főkép a nemzeti eszmét szolgálta. Harmincmillió magyar, ez volt Rákosi Jenőnek gyönyörű álma, amely Magyarország összeomlásakor szintén romokba dőlt össze. A Budapesti Hírlapban Rákosi azt az irányt követte, hogy közönségével mentői behőbb kapcsolatba lépjen. Leginkább vezércikkeket irt a lapba, amelyn'ek irányát meg is szabta. Nemzeti és óliberális szellemű pűblicista volt és emellett az iránya mellett mindig következetesen és becsületesen kitartott é* éppen ezzel a harcos következetességgel szerzett magának mindenütt nagy tisztelőket. Lápja Csukássi halálával egészen az ő tulajdonába ment át Több alkalommal, mint például a véderővita idején, nevezetes politikai vezető volt a közvéleményben. A lap irányának maga Rákosi volt az él- tetőlelke évtizedeken át és e téren is jeles munkatársakat nevelt. Hírlapvállalatát a kilencvenes években jelentékenyen kiterjesztette, divatlapot, gyerraekujságot alapított g 1898 végén az Esti Újság megalapításával megteremtette a krajcáros esti lap típusát. Általában minden kezdeményezésében éles szem, merész leleményesség, a közhangulat és közsztikséglet gyors felismerése és ritka erély jellemezte, Irodalmi és hírlapírói munkásságának elismeréséül számos kitüntetés érte. Az akadémia 1892-ben levelezőtagjává, 1909 ben pedig tiszteletbeli tagjává választotta. 1903-ban főrendiházi tagságot kapott. Rákosi 9 nemzeti megújhodás szolgálatában Az a nagy sorstragédia, amely a trianoni békekötéssel a magyar nemzetet sújtotta, Rákosit nem ejtette kétségbe, mert fiatalos lelkesedéssel hitt a magyar nemzet életerejében. Tolla egy pillanatig sem nyugodott, hanem az elmúlt tiz esztendőben is változatlan eréllyei szolgálta a nemzeti megújhodás nagy müvét. 1925- fcen megvált a Budapesti Hírlaptól és azóta a Pesti Hirlap vezércilckirója lett. Az utolsó időben közvetlen kapcsolatba jutott Rothermere lorddal és a tőle szerzett információk alapján életének utolsó szakaszában a szabádkirályválasztás álláspontjára helyezkedett. Rákosinak nemcsak a publicisztikában, hanem a magyar irodalomban is örökre szóló jelentősége van. Eredeti és fordított munkáinak száma igen nagy és ezek komoly értéket képviselnek. Századunk elején exponált vezéralakja volt annak az irodalmi harcnak, amely Ady költészete körül támadt. A konzervatív felfogásnak volt legerősebb szócsöve és Írásaiban Ady ellen nyilatkozott meg. akivel szemben a háború idején Gyóni Gézát fedezte fel. Természetesen ellenfelei is voltak, mert harcos publicista volt, de ellensége egy sem, mert mindenki tisztelte és nagyrabecsülte benne a nemes jellemet, az emelkedett magyar nemz. érzést, a törhetetlen munkaakaratot, s az igazi kulturértéket. Müveire és alkotásaira elmondhatjuk hogy érőnél maradandóbb emléket állítanak számára. Nevét örökidökre bejegyezte a magyar nemzet kultúrtörténetébe. ! Az utolsó órák Budapest, február 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj©lentése.) Rákosi Jenő dolgozószobájában fekszik sárga faágyon. Ágya fölött Fadrusz János pompás márvány Krisztusa. Ebben a szobában halt meg Rákosi Jenő háromhónapi snlyos betegség után. Ez alatt az idő alatt nem is feküdt az ágyában, hanem karosszékében ült, házi kabátjában, plédekkel betakarva. Tegnap este elaludt, egyfolytában aludt egészen ma déli háromnegyedtizenkét óráig. Ekkor egy pillanatra fölébredt és hánykolódott, utána ismét elaludt. Az orvosok állandóan figyelték a pulzusát, mely mind lassabban vert és tizenkét óra tiz perckor megszűnt a szívverése. Már tegnap este kilenc óra óta nem beszállít senkivel. Délután még ételeket kért, megismeri mindenkit és megszólított Tegnap este benn volt nála Anöreonsaky Jenő százados, legidősebb unokája, aki édesanyjának, Wock-CoiltMms fregaittikaipiitány özvegyének levelét olvasta föl előtte. Rákosi Jenő Ausztriában élő leánya azt irta levelében, hogy szeretett apja vas tervezetének erejével remélihelőleg ismét kiheveri a betegséget. Rákosi a levél fölolvasása után legyintett és alig hallható hangon suttogta: j — Nem ... nem ... Gulden Róbert dr., Rákösd háziorvosa, az újságírók előtt kijelentette, hogy az agg publicista halála előrelátható volt. Rákosi három hónap óta szenvedett influenzában. A nyolcvanhétéves magas kor természetes gyöngesége és a szívműködés elgyengülése ellen nem volt mentség. Rákosi vasszeirveaeittel rendelkezett, de a be- j tegiséggel való tusája csak igy végződhetett.! Schiller József dr., Rákosi titkára, a követ- j közöket jelentette ki: Hétfő este óta már! apalikusnak 'láttuk, addig minden után ér- j deklődött, mindenkivel beszélt. Titkárával fölolvastatta magának a lapok- i hói a revízióról szóló híreket. Csak ez érdekelte, politikával egyáltalán nem törődött. . Amikor utoljára a revízióról olvastam föl neki egy újságcikket, fáradtan legyintett ési azt mondta, hogy pesszimista a helyzettel szemben. „Történeti időket élünk — mondotta — és én nem tudom megérteni, hogy nem akad ma olyan férfi Magyarországom, aki a j történelmi időkhöz méltóan ki állana a re-1 vízió kérdésében a világ elié.“ Ez volt Rákösd Jenő utolsó poiiiittlkai nyilatkozata. A dolgozószobába, ahol Rákösd kiterítve fekszik, lábujj hegyen jönnek újabb és újabb látogatóik. Mind többem érkeznek, hogy a halott "Rákosi Jenőt lássák, aki a háláik® ágyon nyugodt arccal, kisimított arcvonásokkal fekszik, mintha csak aludna. Egy hang se hallatszik, csak a fia, Rákosii Gyula mondja sirBALL PALAIS THEATRi ALHAHBRA Pralu, VácUvski nőm. Telefon: 29641. Februárban műsoron a legnagyobb szenzáció: Rasputin Mária a híres orosz szerzetes leánya, va: Kívánta a halált. Az Íróasztalom még kézirat papiros fekszik, amely hiába várja többé Rákosi kézvonását. Az agg publicista még a Legutolsó időkben is akart írni. A falakon koszorúk és szalagok hirdettük Rákosi színműírói sikereit. Az ország minden részéből állandóan érdeklődtek hegyiét© iránt és az egész ország könnyes meghatódássai vesz tudomást arról, hogy Rákmi Jenő, a legkiválóbb magyar publicista, meghalt. Ma délután valamennyi hLiiapiróegyesület Vass József dr. népjóléti miniszter elnökié- sével összeült, hogy megállapítsa Rákosi Jenő temetésének módozatait. Rákosit valószínűleg vasárnap délelőtt az Akadémia előcsarnokából fogják a Kerepesi-úti temetőben eltemetni a főváros álltai adományozott díszsírhelyre. A magyar törvényhozás is gyászol A képviselőház mai ülésén Almássy László elnök a következő szavakkal jelentette be Rákosi halálát: Bár erről a helyről csak a törvényhozás tagzairól szokott az elnök kegyelet megemlékezni, most mégis úgy érzem, i hogy kivételt kell tennem, átlépve ennek í a régi gyakorlatnak korlátáit, hogy egy olyan férfi haláláról emlékezzem meg ... (Ebben a pillanatban a ház valamennyi tagja, élén Vass József népjóléti miniszterrel, fölemelkedik a helyéről, mert mindenki tudja, hogy az elnök Rákosi Jenőt i parentálja el.) Almássy László elnök: ... aki ugyan ! hosszú idő óta nem tagja a törvényhozás- j nak, de aki egész életében a helyes érte- í lemben vett közvélemény kialakításán fáradozott. Rákosi Jenőről szólok, akit, mig | élt, mindnyájan a nemzeti közvélemény hivaíot vezérének és a nemzeti aspirációk leghívebb őrzőjének tartottunk. Áz egye- temlcges nemzeti gondolatnak, a harminc millió magyar ideáljának volt harcosa és sikore a nemzet sikere is. A mindnyájuk j kát egyesítő nemzeti gondolat nevébe^ i hajtom meg c helyről a hálás elismerés Io^ Fogóját a nemzet nagy halottjának fölma- gaszíosuít emléke előtt, megtéve indítva-' j nyaimat, hogy a nagy veszteséghez méltóan | kivételes módon adjunk kifejezést gyászunknak és az elhuny emlékét jegyzőkönyvben örökítsük meg. Rákosi Jenő végtisztességén a ház elnökségének egyik tagja vesz részt, ezenkívül fölkérem a képviselőház tagjait, hogy testületileg vegyenek részt a temetésen, A ház nevében koszorút helyezünk sírjára. A képviselőhöz tagjai helyesléssel vették tudomásul az elnök intézkedéseit. A nemzetgyűlés mindkét háza össze! február 24-én Prága, február 8. A képviselőim elnöksége ma délelőtt Malypetr elnöklésével ülést tartott és elhatározta, hogy a képviselőház legközelebbi ülését február 14-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja a következő napirenddel: az 1927. óvd zárszámadás és több mentelmi ügy tárgyalása. Az évi zárszámadás tárgyalása ©lőtt U&rasal miniszterelnök felolvassa a kormánynyilatkozatot, amely után közös vitát indítanak a kormányerők nyilatkozata és az évi zárszámadás felett. A ház ezután legközelebbi ülését pénteken tartja és pénteken már szavazásra is kerül a sor. A jövő héten a képviselőház az aggfcoriak biztosításáról, illetve állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot fogja letárgyalni. A képviselőház elnöksége tudomásul vette az igazeágügyimmsziérium átiratát, amelyben a minisztérium közli, hogy miután egyes bíróságok a képviselőház ama tagjait, akik tanúvallomásra idézést kaptak, de nem jelentek meg, anélkül, hogy őket a képviselőházitól kikérték volna, pénzbírsággal sújtották: az igazságügyminisztérium felhatalmazta a legfelső bíróság vezérügyészét, hogy ilyen esetek ellem semmiségi panasszal éljen. Február 14-ikére egybehívták a szenáiust Prága, február 8. A szenátus legközelebbi öltését február 14-én, csütörtök délután 4 óráira hívták egybe. Napirendjén Udrzal mi- misEterelmök expozéja s néhány mentelmi ügy szerepel. A magána’kailmazotbak nyug- drjbíztosztásáról szóló törvényjavaslatot ma a szenátus szociálpolitikai bizottsága elfogad ta s a költségvetési bizottság a jövő hét elején fogja tárgyalni. A bizottság a javaslaton állítólag nőm eszközölt változtatásokat s igty a szenátus plénuma február harmadik feléiben fogja a törvényjavaslatot tető alá hozni. A küségvetési is IdvAhagüfta az a^gelc témo- gaiásáről 'szálő Javaslatot Prága,” február 8. A költségvetési bizottság ma délelőtt Bradács elnöki lésével Roudnicky cseh néppárti képviselő referátuma után elfogadta az aggkoriak állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot abban a szövegezésben, amint ezt tegnap a szociálpolitikai bizottság megszavazta. Az ellenzéki indítványokat a többség elvetette. — Erdélyi Béla cellájában dührohamoí ka* patt. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Erdélyi Béla az Ítélet kihirdetése után céllá- jábam őriiltségi jelenetet rendezett. Jaj vészekéit, slrógöresb© esett, majd az éjszaka folyamán dülvrohamot kapott és véresre verte kezeit. Erdélyi Bélát kiszállították a gyűjt ©fogházba, ahol megfigyelik elmeállapotát
