Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-09 / 34. (1957.) szám

6 1929 február >, iwwlhi Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Szomory Dezső, Oláh Gábor, Marhovils Rádión, Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Vozári Dezső, Lakatos László és Szenes Erzsi Törköly József magyar nemzeti párti szenátor törvényjavaslatot nyújtott be a népszámlálásról ssewí szerepelnek többek között & Képes Hét aria megjelent legújabb számában^ A Ma­gyar irodaiam legkiválóbb képvieedötiinek novellái, versei és cikkei édi&ilkitik a sdo- iveroszkói magyar társadalom kedvenc képes Ihetllápját és igazolják annak a népszer Őség­nek jogosságát, melynek. & lap miandenksljé örvend. fiteüai Jenő regénye egyre nagyobb és érdekesebb szenzációvá nő, Krúdy Gyula egy bájos novellát küldött, melynek üde BEiinei kedves kontrasztként álltnak a nagy Heltai regény komoly és tragikus esemé­nyei mellett. Szcmory Dezső, a modern magyar irodalom egyik legfur­csább egijéníisége, kél kis képiben beszéli el . Ifjúsági élményeit, melyeknek feltárása kü­lönösem a legaljább irodalomba® vált diva­tossá. Markovit® Rodievs az az irő, akinek könyve Márai Sándor BTeriint évek éta a legnagyobb étikért jelen­tette Budapestéin. A Képes Rétibe® közölt novella az erdélyi irő első szlovenszkói be­mutatkozása © a kis írás azonnal megfog pompás színeivel és meglátásaival. Oláh Gábor, & halkszaivu, vidéken élő magyar poéta, az uj magyar lírai korszak egyik elöfutárja, bájos veirsoi közöl a Képes Hétiben. SEdtt ard ~. -ufóban er, á nőimet, polgári osztály legnagyobb sike­rű írója, . a lapban közöli humoreszkjében szinte önmagát múlta felül ® az elbeszéli bűnügyi „sti>kli“ őfleteeségével, temperá­mén tűm orrágával egyike a legjobbaknak azok közül, melyeket ismerünk. A lap má- ’ v ' ■ síik regénye, CSeerg Fröschol a Hatalom kuliba e;rmü műve. egyre izga- tőbb és érdekiteiszHőbb jelenetekkel bővül. Georg Fryiseihelt méltán nevezik & német Wallaoe-nak, színezése és lendülete ugyan­olyan, mint amilyennel & világíhiirü angol delektivirő rendelkezik. A róva trés® első helyén a lap budapesti fömunkatársániak, 'Márai Andornak hosszabb, pompás írod almi, cikke áll. Má- fai öaiidor akii vem résztivesz, a lap élet ében és ír odaírni termelésének legjavát küldd Pest r ÖL Karinthy Frigyes " ^ folytatja humoreszilksotfozatát, Lakatos íjászló pedig Kis földrajz címe® irt Ötletes és ni- vős krokit. A rovat részben egy rend kívül érdekes cikket találunk, a démoni no természet rajzáról, és az amerikai villa- mosszék pszioholőgiájarél. Az Irodaion), Mű­vészet rovatiban Aigner László Franeís Cárodról, az érdekes életű francia a.paesklöltőről értekezik, míg Szones Erzsi a kőkéné védelmiéről Írja mantívágig ér­dekes és megeziivtelendé cikkét. A Sziníház- Mozd részben & fonofilm teohnikájárói talá- tknnk érdekes beszámolót. A Szépségápolás és Divat rovatban pedig a kozmetika és a sport ügyéről értekezik égjük legkiválóbb szakértő. Egész oldal aktuális, érdekes szer­kesztőd. üzenet, majd pedig a® olvasók véle­ménye szerint eddig legnívósabb szloverasz- kői ke-re'SzIszŐTejteény-sornoziat uj feladványa zárja be a lap szövegrészét. A képeik közüli mindenekelőtt kiemeljük a sok budapesti téli fotográfiái amelyek egész oldalakon mutatják be a budapestit téli sportéletet l>ombaszögi Frida, “ vt. nagy miagyar szimésznő fényképet dedikált a. lapnak, amelyet a szerkesztőség előkelő - helyen közöl. Több felvétel Mussolini bolognai lovas szobráról, egy XVII. századbeli érdekes és mulatságos farsanm kép féloldalas repr octekei ója, szá­mos aktuális felvétel Suzanne LemgletnTŐl, a spanyolországi forradalomról, a német csá­szár születésnapjáról, az orosz forradalom nagyanyjáról. .Tunk^rs tanárról, a nápolyiban leéwtt berlini Tiietz-árulházról, • Camlbell mérnök uj híperafutójáról sdib. jelentik a. fii- tét aiktuálds kénéit. SzUveosakóráJi mégy; riMmmmúmü fejed, Beadják Törköly József dr. és társai. Mondja ki a Tisztelt Képviselőház: Az............... kelt törvény & aépszómlá­íásról. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése ezt a törvényt hozta. 1- § A második nénszámlálás legkésőbb az 1981. év végéig, a további népszámlálások tízéves időkö­zökben tartatnak meg. / 2. §. A kormány rendelettel állapítja meg a aépszám- lálás napját , 3. §. A népszámlálás végrehajtását illetőleg a követ­kező szabályok kötelezők s azokkal ellentétes vég­rehajtási rendelet ki nem adható. 4. §. A népszámlálás minden községben és városban számlálóivekkel történik, amelyeket a lakás birtokosa va?y annak helyettes® tintá­vá! tartozik kitölteni és saiátkeziileg aláírni. Kivételt kénez az az eset. ha a lakás birtokosa, illetve annak he’yetlese írni nem tud, amikor is a számlálóivet az abba felveendő személyek be­mondása alapján tintával az illetékes népszámlá- lő biztos tölti ki. Minden lakás részére külön ssámlálóiv adandó. 5. §. A számlálőivekbe beirandók mindazon szemé­lyek, kik a lakásban töltötték a népssám’álás napjára menő éjiéit, tekintet nélkül arra, vájjon abban állandóan laknak-©, vagy csak átmenetileg vannak-e ott, vagy pedig a számlálás alkalmával csak véletlenül vannak-e benne. Azok, akik a népszámlálás napjára menő éj­félt a lakáson kivül töltötték, például éjjeli mun­kában a gyárban, műhelyben, szerkesztőségben, őrségben, vasúton vagy posta-szolgálatban stb. vagy szórakozáson vendéglőben, kávóházban stb., azon lakásban fognak beíratni, melybe visszatér­nek. Oly személyek, kik a népszámlálás napjára me­nő éjfélt utón töltöttek, a számlálásra azon lakás vagy szálloda stb. birtokosánál kötelesek jele- leníkezni, melybe legelőször érkeztek. Ez köte­les gondoskodni arról, hogy ezek a személyek az illető ivekbe szabályszerűen beriassanak. 6. §. Minden népszámláló biztos mellé a* illető köz­ség képviselőtestülete 2—2 bizalmi férfiút küld ki. akik tartoznak a népszámláló biztossal minden számláláshoz elmenni és a népszámláló biztos ál­tal kiállított számlálóivet, amennyiben annak he­lyessége nyilvánvaló, mint bizalmi férfiak tanúként aláírni. Ha a bizalmi férfiak úgy találják, vagy azok e<*vike úgy találja, hogy a népszárnlálőbiztos a szám'álóivet nem a valóságnak megfelelően töl­tötte ki, jogosultak a szám’álóiv aláírását megta­gadni. A bizalmiférfiak hatósági közegek-, akik a községi elöljáró kezébe fogadalmat tesznek arra, hogy kötelességeiket Lelkiismeretesen, a jelen tör­vény rendelkezései szerint fogják betölteni. 7. §• 1. Mindenki oly nemzetiségűnek veendő fel a számláléivben, mini amilyennek vallja magát. Ez közöl a lap: Törköly szenátort. Liooht­©cilioin Adolf dr. orvost, a népszerű Mi- halik Dezsőt é« Márkus Lászlót, tevábtbá több eperjesi, ailsósaeli stb. társa­sági képet, Mieg-eimJiitjük még Korda Máriának, a nagy sikert ért magyar származású fílim- sziiniéezaőrnek egéezioMalas gyönyörű kosz- íümíképét, a gyeirni'efcsaépségiv'er&einy uijabb huszonöt felvételét a számos, más éneteké® és dekára iw képet a szaba’y kötelező a számlálóivet kitöltő lakás birtokosa, vegy annak helyettesére nézve épp úgy, mint a számlálóbiztosra nézve. Kiskorúakra nézve az atya, annak életben nem nem léte eseten az anya. ennek életben nem léte esetén a törvényes gyám jogosult a kiskorúak nemzetiségét meghatározni és a számlálóivbe, amennyiben a nevezett törvényes képviselő a la­kás birtokosa, vagy annak he’yetlesie, a nemzeti­ségi adatot ezen meghatározás szerint beírni, el­len esetben a lakás birtokosával vagy annak he­lyettesével, illetve ha azok írni nem tudnának, a népszámlálási biztossal beíratni. Ugyanez a sza­bály mérvadó a gyengeelméjűség és elmebe- • tegség címén gondnokoltakat illetőleg is, ahol a nemzetiségi kérdés felett a gondnok határoz. 2. Ha egy írni nem tudó lakásbirtokos vagy annak írni nem tudó helyettese rászórja számá- lóbiztos ál’itja ki a számlálóivet » * ^számlálő- ivbe felveendő számlálandók valamelyike két nemzetiséget mond a magáénak vagy pedig egy nemzetiségűnek se vallja magát, akkor a számlá­lóbiztos tarlozik az illetőt nyomban élőszóval felvilágosítani, hogy kétnemzetiségű senki sem lehet s hogy egy nemzetiséghez minden ember­nek tartoznia kell, de szabadságában ól! mindenkinek a sa?át maga akaratelhatároaása alapján oly nemzetiségűnek vallani magát, amilyennek éppen akarja. Fel kell világosítani az illetőt arról is. hogy ameny- nyiben a kapott megmagyarázás után is ragasz­kodik kije'ént őséhez, úgy az snyanyelvét köteles a népszámlálóbiztos mint nemzetiségének kifeje­zőjét beírni s e végből ekkor köteles a népszám- lálóbiztos megkérdezni az illetőt, hogy mi az anya­nyelve. A megszámlálandó által bemondott anyanyelv alapján kell okkor a nemzetiséget meghatároz­ni és beírni. Ha & kérdésre a megszámlálandó választ nem ad, úgy akkor azon nyelv szerint kell a nemzetiséget meghatá­rozottnak tekinteni, amelyet az illető beszél, illetve, ha több nyelven beszél, amelyiket job­ban beszéli. A számlálóbiztos azt. hogy a jelen bekezdésben körülírt eset forog fenn és hogy as itt leirt eljá rás szabályszerűen lefolytaítaSoti, magán a számla lösven, annak az erre az eshetőségre rendelt he­lyén tintával be tartozik Írni. Tartozik tintával beirui, hogy eljárását a megszámlált helyes'.őleg tudomásul vette e, avagy tartózkodott minden nyilatkozattól, illetve kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy a nemzetiségi adata a számlálóbiztos döntése szerint irassék be. Mindezeket tartozik a számlálóbiztos sajátkezűig tintával aláírni s a bizalmiférfiakat tanúsító aláírásuk megtételére felhívni. Amennyiben a bizalmiíérfiak az aláírást megtagadnák, ezt a népszámlálóbiztos a saját a'á- irása után tartozik tintával megjegyezni annak ki­emelésével, hogy indokolatlanul, vagy mily indok­ból tagadták meg az aláírást s ezen nvilntkoznlot tartozik « számlálóbizto® külön aláírásával be­zárni. 4. Amennyiben a nemzetiségi adat meghatározá­sánál a megszám’álandó bemondása nem állana rendelkezésére, vagyis ha a jelen törvény 7. §-ának 2. bekezdésében körülírt eset vagy esetek vala­melyike forogna fenn, akkor a nemzetiségi adat meghatározása csak akkor érvényes, ha a ncp- számlálóbiztosnak a nemzetiségi adat megálla­pítása végett lefolytatott eljárásnak a számláló- ivben a számlálóbiztos által beirt módját # két bizalmiférfi is tanúsítja. Ha a bizatmiférfiak aláírása hiányzik, agy a szóbaníevő nemzetiségi adat csak akkor válik érvényessé, ha a felül vizsgálat során heigazoló­dik, hogy a riépszámfnlóbiztos a törvény értei- 1 mében járt cl s a nyilatkozatát a valóságnak ( híven irta be a számláMivhe. > 5, Ha * felülvizsgálat mm állapítja meg a szám-|i lálóbiztos eljárásának törvényszerűségét ée a b®* irt adatok Valódiságát, úgy tartozik- a felülvizsgá­lat a jelen §. 2. bekezdésében megirt eljárást újból lefolytatni és hogy ez megtörtént, a felül­vizsgálati jegyzőkönyvben tanúsítani. A felülviza* gálaíi bizottság döntése végérvényes és a jegyző­könyvbe felveendő. Ellenpanasznak van helye á legfelső közigazgatási bírósághoz. 6. Ha egy írni nem tudó megszámlálandőnak törvényszerű, vagyis a jelen §. 1. bekezdésének megfelelő s a nemzetiséget e meghatározó bemon­dását a népszám’á'óbiztos nem a bemondás sze­rint Írja be a szám'álóivbe, ;akkor annak tanúsító aláírását a bizalmiíérfiak köte­lesek megtagadni.’ Ha a megszámlálandó kéri, részére a bizalmifér­fiak kötelesek erről egy tanúsítványt nyomban ki­adni és az egész törvénytelen eljárást 21 óra alatt a községi elöljárónak jelenteni. 7. Akik a számlálóivet kiállító vagy kiállíttató lakás birtokos, mint a háztartás fejének a család­jához nem tartoznak (cselédség, albérlők, ágyrá- járók, vendégek) azokhoz jogosult a népszámláló- biztos a nemzetiségi adatra vonatkozólag azt a kérdést intézni, hogy helyesen van-e a számlálő- ivben a nemzetisége kitöltve? Igenlő felelet ese­tén a számíálóiv e tekintebén megjegyzés és kifo­gás nélkül átveendő. Nemleges felelet esetén a szóbaníevő megszám­lálandó kívánsága szerint a nemzetiségi adat ki­igazítandó s az, hogy megtörtént, valamint az, ha a meg­számlálandó előadása szerint alapos gyanú tá­masztható a tekintetben, hogy a jelen törvény 22. § bán körülírt bűncselekmény esete forog fenn, illetve a megszámlálandó egyenest vádat emel va­laki el'en ily cselekmény elkövetése miatt, a szám- lálóiv e célra rendelt külön helyén a népszámláló­biztos által tintával beírandó, a megszámlálandó és a népszámlálőbiztos által aláírandó és a bizaí- miférfiak tanúsító aláírásával ellátandó. Ha a meg­számlálandó és a bizalmiíérfiak az aláírást megta­gadják. úgy az irásbeM'eg a számlálóivre folyta­tólag tintával feíjegyzendö annak megemlítésével, hogy indokolatlanul, avagy mily indokból történt az aláírás megtagadása és ez a nyilatkozat a nép­számlálóbiztos aláírásával lezárandó. A jelen be­kezdésben említett nemzetiségi adatkiigazitás csak akkor érvényes, ha az erre vonatkozó külön nyi­latkozatot a számlálóiven a két bizalmiférfi is alá­írja. Ha ezek az aláírások hiányoznak, úgy a sző- banlevő nemzetiségi adatkiigazitás csak akkor válik érvényessé, ha a felülvizsgálat során beiga­zolódik, hogy a népszámlálóbiztos a törvény ér­telmében járt el s a nyilatkozatát a valóságnak híven irta be a szám’álóivbe. Egyebekben az 5. bekezdés rendelkezése az irányadó. 8. A 7. bekezdés esetét kivéve, a népszámlálő- biztosnak csak az Írni nem tudókhoz szabad, akik­nek a számlálóivét a népstámlálőbizíos állítja ki, a nemzetiségi _ adatot, illetőleg kérdési itézni. Egyébként tartozik a nópszámlálób’zfos a számlálási ivekbe beirt nemzetiségi adatot a beírás szerint szó nélkül elfogadni, azt megváltoz'alnia. kiigazítania tilos és bünteten­dő cselekményt képez. Ha a népszámlálóbiztos ezen tilalmat megszegné, a bizalmiférfiak kötele­sek 24 órán belül erről a községi elöljárónak je­lentést tenni. 9. Tilos a népszám’álási biztosnak, avagy a M- zalmiférfiaknak a megszámlálandőkai nemzetisé­gük tekintetében kapacitálni és arra rábírni, hogy valamely nemzetiséghez tartozandónak vallja ma­gát. A tilalom megszegése büntetendő. 10. A jelen § rendelkezéseinek megsértése miatt a concréte érdekelt megszámlálandó még akkor is jogosult a népszámlálás napjától 8 nap alatt a felülvizsgáló bizottsághoz panasszal é’ni, ha a bizalmiférfiak a népszámlálóbiztos eljárása ellen semmi tekintetben sem tesznek kifogás!. A felülvizsgáló bizottság a panasz tárgyában végér­vényesen dönt. Döntése ellen panasznak van hely© a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. a §. A 7. §-ban említett kiigazítástól eltekintve a tintával kiállított számlálóivekben a nópszámlálő- t>iz‘osnak csak a magától érlelődő tévedéseket szabad tintával kiigazítani! Egyéb igazításokat szen ivekben csak az érdekelt személy beleegyezé­sével eszközölhet a nápszám’álási biztos s azt as írdekelt személy aláírásával kell igazoltatnia. A íemzetiségi adat kiigazítását illetőleg azonban ki- tárólag a 7. § az irányadó! A írni nem tudók részére a népszámlálási biz- os az általa tintával kiá'litandó számláló ivekben sak az érdekelt személy vagy jelen törvény sze­rinti képviselője által bemondott adatokat jogo- ult beírni, amennyiben azok nyilván nem monda­lak ellent a valóságnak vagy valamely hivatalos zemélyi kimutatással vagy közirattal. A neinzetí- égi adatra itt is kizárólag a 7. § rendelkezései tz irányadók. Az írni nem tudok részére a népszámláló biztos Ital tintával kiállított számlálóivet a számlálandó agy a jelen törvény szerinti képviselője á’lai ézjeggyel kel! elláttatni és a számíálóiv a két úzalniiférfi által mindig aláírandó. Az aláírás icgtagadásának jelentősége — amennyiben annak ndoka az. hogy a jelen törvény 7. §-ának 2., A, lletve 6., bekezdései sértettek meg — a 7. § 4-. lotve 6 bekezdése szerint bírálandó el. Egyébként jele ni ős égé csak akkor lehet, ha a izalmiférfiak a jelen § megsértését a községi lőljárónak 24 óra alatt bejelentik, akinek jogában 11 az esetet az illetékes felülvizsgálati bizottság­ok jelenteni. (Folytatjuk.) * Törvényjavaslat a népssimlálásré! aaft, hogy a reájuk nézve oly íoootos esemény kiiaáráliaig a kormány tetszésétől függően tör­ténjen meg, miért is a magyar nemzeti párt jogi szakosztályá­nak fölhívására és megbízásából Törköly József dr. országos pártelnök a népszámlá­lásról törvényjavaslatot készített s azt & múlt napokban nyújtotta be a szená­tusban. A törvénytervezet legnagyobb érdeime az, hogy a népszámlálás adminisztráló, v kor ész­tül vitelét a legapróbb részietekbe menően szabályozza, még pedig oly módon, hogy az emberek legnagyobb kincsét, a nyelvet és a nemzetiséget a sovén és elfogult nép­számláló biztosokkal szemben a lehetőség határain belül teljesen megvédi, másrészt azonban az állam érdekét sein mellőzi, mert a népszámlálás helyességét és teljes­ségét megfelelő büntető szankciókkal vé­delmezi. A nagy jogi felkészültségre valló törvény ja­vaslóit törvényerőre emelkedése esetén a nemzetiségi kisebbségi jogok allkotmánytör- vényévé válóik, annál is inkább, mert eddig — az általános alkotmánytörvény néhány szűkszavú szakaszát nem számítva — egyál­talán nincs oly törvény, amely a kisebbségek védelmét szolgálná. A magyar nemzeti párt szenátorai álltai be­terjesztett törvény ja vaslatat teljes toriedel- mébeiu az alábbiakban közöljük: . Prága, február 9. A nemzeti kisebbségi jogok érvényest Lésé­nek, védelmének alapja a többéves idősza- konkómt megismétlődő népszámlálás. A legfel­sőbb közigazgatási bíróságnak a P. M. H.-ban néhány hét előtt ismerteteti elvi jelentőségű döntése kifejezésre juttatta azt, hogy a nép- számlálás eredményének a puszta közlése, kihirdetése oly nagyjelentőségű, hogy azt a kormányrendelet seim mellőzheti, Hitetve hiá­bavaló a kormány ama törekvése, hogy a sta­tisztikai adatokéul a bírósági járásoknak rém- d eteti utóm való „átcsoportositásával14 meg­változtassa; vagyis nyitván való az, hogy az adoti esetben a statisztikai hivókul közlése élő jogforrás, amely a jogforrások rangsorá­ban mindenesetre megelőzi a kormányrende­letet. Ezeket tudva, bárki könnyen fölfogja aM, hogy a népszámlálásnak milyen nagy jelen­tős égé van a nemzetiségi kisebbségek jogai­nak érvényesítéséinél. Éppen ez okból neon lehet közömbös reánk nézve a népszámlálás végrehajtásának a módja sem. A népszámlálásról jelenleg az 1027. évi 47. számú törvény intézkedik", amely törvény a maiga rövid hót paragrafusával a keretes törvényeknek a klasszikus példája, miután teljesen a kormány kénye-kedvére bízza a népszámlálás végrehajtásának idejét s ami a legsúlyosabban esik latba: a módját is. Egészen természetes, hogy a nemzeti kisebb­ségek egyáltalán nincsenek megelégedve az-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom