Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-08 / 33. (1956.) szám

10 — A Lévaii Kaszinó vasárnap tartotta rendes évi közgyűlésit. Kmosk<5 Béla dr. igazgató kegye­lettel emlékezett meg a múlt évben elhunyt vá­lasztmányi tagokról, Medveczky Sándor gyógysze­részről és Weisz Zsigmond dr. ügyvédről. Jelen­tette, hogy a taglétszám emelkedőben van s a ka­szinó kulturmunkája nagy léptekkel halad. A múlt évben hat kiilturelőadást tartottak. A kaszinó pénzügyi helyzete a pénztári jelentés szerint sta­bil. Á közgyűlés az összes előterjesztéseket egy­hangúlag vette tudomásul. Ezután megejtették a tisztujitást a következő eredménnyel: Elnök: Kmoekő Béla dr., igazgató: Schubert Tódor, aligaz­gató: Simek István dr.. pénztáros: Pekarik Vil­mos, jegyző: Boros Béla, gondnok: Belcsák An­dor, könyvtáros: Tóth Sándor dr., ügyész: Hu­'berth Pál dr. Választmányi tagok: Balog Sándor dr., Bándy Endre, Bolemann János dr., Frommer Ignác dr., Hamar Gyula dr., Hoffmann Árpád, Hetzer Adolf, Karafiáth Márius dr., Laufer Arthur dr., Lakner Zoltán dr., Mauthner József dr., Nagy Béla dr., Pető Imre dr., Prizner Gyula dr., (lovag) SchoeBler Gusztáv, Svarba József, Schubert Pál, Sohwarcz Ferenc. Számvizsgálók: Jakabfalvy Barna, Knapp Géza és Risnyovszky Géza. Leltári bizottság: Kern Oszkár, Szilassy Dezső, Heckmann István. A választás után Simek István dr. üdvözöl­te az uj elnököt. Kmoskó Béla dr. e beszédre vá­laszolva kijelentette, hogy törhetetlen akarattal az eddigi elnökök nyomdokain haladva vállalja e nehéz időkben reá rótt súlyos feladatot. _ FíüTsangi szimkrab Kőhíd gyarmaton. A kőMdigyarmatd katolikus kör feibruáir 10-én, vasárnap e-ste előadja Csife Károly háromfel- vofnásos népszínművét: „A bíró leányai"-'!. ‘Az előadás tiszta jövedelmét a Népbázba be- ■vezetebt rádió költségeikre fogják forddkini. A szindairabot, mely SzGileczfky Jánots tanító, köri titkár betanításával ketrül előadójára, február 17-én megismétlik­xx Dr. Rerger Alfréd fogorvos, Praha. Premyslovská 26., Bio Flóra mellett. A leg­modernebb fogtechnikára berendezett rende­lőben fogad egész nap. Szlovenszkóiaknak kedvezmény. — Egész Európában csökken a vérbaj. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Érdekes jelenség, hogy- a vérbaj Budapesten pusztulóban van. A klinikai ambulanciákon csak három-négy heten­ként jelentkezik egy-egy beteg. A professzorok azt véük, hogy a vérbaj virulenciája csökkenő­ben van. aminek oka az intenziv és helyes keze­lés. Ez a jelenség nemcsak Budapesten, hanem Európaszerte megnyilvánul, úgyhorr Svájcban vonaton szállítják az egyik egyetemről a másik egyetemre a vérbajos betegeket, hogy az egyete­mi hallgatóknak előadást tartsanak róla. xx Védekezés a r.áthaláztól és a hiilés más megbetegedéseitől. Neves orvosok 13.000-nél több Írásbeli bizomvistéka tanúskodik a Fot- mamiut-itebilottáltika'] elért eredoménvekről. Ro- eenibeng dr., egészstlgügyi tanácsos, Berlin W. ezeket mond ja: ,,... Az ön Fonmamiut-iaib'let- ■h tói a mostani influenza és náiUhaláz járvány­nál praxisomban újra a legildtönöbbeknék bi­zonyultak. Azt tapasztaltsm, hogy azoknál a családoknál, amelyeknél a betegség fellépé­sénél nem basznóMáík Formamint-ot, rövid idő múlva a család többi tagja is megbetegedett, viszont annál a családnál, ahol az első meg­betegedésnél mindnyájain rendszeresen For- maimint-ot használtaik, a betegség nem terjedt tovább. — A* utódállamok magyarságát korlátozás nél­kül beengedik Kanadába. Budapestről jelentik: Az Egyesült Államok után most Kanada akarja bezárni kapuit a középeurópai bevándorlók előtt. Jó ideje folyik már az akció Kanadában a közép­európaiak beözonlésének meggátlására. A mozga­lom élén Lloyd anglikán püspök áll, aki, úgy látszik, rá tudta beszélni a kanadai bevándorlás korlátozására Forkes bevándorlási minisztert. A miniszter most Brandonban kijelentette, hogy eb­ben az esztendőben a hatóságok a középeurópai bevándorlók kontingensének csak egyharmadát fogják beengedni. A múlt évben hozzávetőleges számítás szerint hatezer magyar ment ki Kanadá­ba, tehát az idén legfeljebb kétezer magyar kap­hat bevándorlási engedélyt. Az utódállamok ma­gyarságát a ..kívánatra" bevándorlók osztályába fogják sorolni és korlátozás nélkül beengedik Ka­nadába. xx Vagyont takarít meg, ha a Jed nóta adó­füzetei alapján szerkeszti meg a dévait omá­sát, melyek a vonatkozó törvényeket kimerilö magyarázattal ismertetik. A mindenkit ér­deklő rész, „A jövedelmi adó" ára 12 korona, a kereskedőket, iparosokat és szabadiogtal- kozásuakat érdeklő rész, „Az általános kere­seti adó" ára 8 korona, a részvénytársaságo­kat, szövetkezeteket és betéti társaságokat érdeklő rész, „A különleges kereseti adó" ára 10 korona. A három füzet együttesen megrendelve 25 korona. Ajánlott kézbesítés dija külön 2 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján és bármely könyvkeres­kedőnél. — Világvárost** bál egy vidék* városban. Ér­sekújvárról jelenük: Most szombaton leez Érsek­újvárod az ÉSE nagy álarcos jelmezbálja. Soha nem hallottunk hasonló nagystilüséggel előkészí­tett vidéki bálról. Csak ennek köszönhető, hogy nemcsak Érsekújvárod, hanem Délszlovenszkő minden városában és községében sokan készülnek erre a bálra. Ha másért nem is, mindenkit érde­ke! az, hogy egyszer szerepeljen egy filmen ... Ugyanis az ÉSÉ-bálon egy Filxnoperatőr fog részt- venni, aki felvételeket készít az egész közönségről, a jelmezekről és a bál-éjszaka minden érdeke* mozzanatáról. Külön részletes felvétel fog készül­ni a filmkirálynő megkoszorúzásáról, amely pél­dátlanul ünnepélyes formák közöd fog végbemen­ni. A bál-filmet az egyik érsokujvári s valamennyi őétetlovenszkől mozi be fogja mutatná. [y­Zenészek nagylelkűsége, zenészek humora Nem sokan tudják, hogy Hektor Berliox, a pro­gramzene zseniális ezermestere, a legszellemer- sebb irók egyike is volt. Életének egy igen érde­kes epizódját, találkozását Niocolo Paganinivel, a világ legnagyobb hegedűművészével ő maga írja le. 1838-ban a párisi Operaház Berlioz „Benvenuto Cellini" cimü operáját adta elő. Az előadás oly gya­lázatos volt, hogy az újdonság megbukott. Pagani­ni jelen volt az előadáson és mélyen meg volt botránkozva, mert ő felismerte a műben a szerző zsenialitását. Barátai előtt igy nyilatkozott: — Ha én az Operaház igazgatója lennék, rögtön megbíznám ezt a fiatalembert, hogy írjon nekem még vagy három operát. Előre is kifizetném és mégis jó üzletet csinálnék vele. Az előadás balsikere és a próbák izgalmai Ber­liozt ágyba döntötték, de mivel családjának ke­nyérre volt szüksége, zenekari hangversenyeket rendezett. A másodikon, amelyen Berlioz két nagy zenekari müvét ndtá kelő, Paganini jelen volt. „A hangversenynek vége volt, — Írja emlékira­taiban Berlioz. — Én az izgalomtól és a láztól reszketve még od állottam zenészeim között, ami­kor a zenekar bejáratánál megjelent Paganini ma­gas szákár alakja. Hozzám siet. Gégebetegsége folytán, amely később halálát is okozta, már telje­sen elvesztette hangját, úgyhogy szavait csak Achille nevű fiacskája tudta megérteni, illetve ki­találni. Paganini magához intette fiát, aki egy székre állott és fülét majdnem atyja ajkához ra­gasztotta. Aztán ismét leszállód és a következők­ben tolmácsolta atyja szavait: — Atyám azt parancsolja nekem, közöljem ön­nel, hogy amióta él, hasonló benyomást még egy hangverseny által sem nyert. Az ön zenéje őt lelke mélyén megrázta és ha nem igyekeznék magán uralkodni, térden á’lva köszönné meg önnek ezt a rendkívüli élvezetet. Én önkéntelenül a zavar és a szkepszis gesztu­sát csinálhattam, mert Paganini hozzám sietett és elhaló hanggal ismételte: — Oud, oui! Zenészeim jelenlétében letérdelt előttem és meg­csókolta a kezemet. Az est izgalmai még betegebbé fedek és másnap ismét ágyba dőltem. Délelőtt kopognak ajtómon, a kis Achille jött egy levéllel. — Atyám végtelenül fogja sajnálni, hogy ön be­teg. Ha ő maga nem gyengélkedne, személyesen kereste volna fel önt. Levelet hoztam tőle. Nincs rá válasz, mondotta atyám. Tessék csak olvasni, majd ha egyedül lesz. A fiücska elsieted. A levél tartalma a követ­kező volt: „Beethoven Berlioeban nj életre kelt Én, aki isteni müveit élvezhettem, kötelességemnek ér­zem, hogy önt arra kérjem, méltóztaseék nagyra­becsülésem szerény jeléül a mellékelt húszezer frankot tőlem elfogadni. Mély tisztelettel Niccolo Paganini". A levélhez egy Rothschltd báróhoz intézett névjegy volt mellékelve néhány sorral: „Igen tisztelt báró ur! Kérem önt, hogy a tegnap letétbe helyezed húszezer frankot Berlioz urnák, átszármaztatni szíveskedjék". Feleségem ebben a percben lép a szobába és engem a levéllel ke­zemben elképedve lát az ágyban feküdni. Mikor megtudta, hogy Paganini ily, nemesen viselkedett, behívta kis fiamat és anya s gyermek ágyam mel­lett letérdelve könnyek között hálát rebegtek az Urnák. Szerettem volna, hogy Paganini lássa ezt a jelenetet. Nagylelkűségének ez lett volna a leg­szebb jutalma". ■& Rossini a világ egyik leggyorsabban dolgozó, de legkényelmesebb komponistája ia volt. A milánói Scála igazgatósága a farsangi főezezónra megren­delte nála a „Szevillái borbélyt", de néhány hét­tel a szezon megkezdése előtt még egy sor sem volt papíron. Az impresszárió dühöngött és fenye­getőzött, hogy lelövi Rossinit. Rossini berendeli lakására Sterbinit, a librettistát éa Zambonit, a tenoristát és kijelenti: — Amig ax opera kész nincs, innen el nem memdul tok. Sterbini még nedvesen nyújtja át a szöveget Rossininak, Rossini percek alatt leírja a halhatat­lan áriákat, a kopista a nedves lapokat átnyújt­ja a tenorislának, aki ott tanulja Áknaviva sze­repét és tizenhárom nap alatt kész volt ax opera. — Most mégis kimegyek egy kicsit az uccára sétálni, — mondja Rossini. — Mester, — szól a tenorista, — igy nem mehet emberek közé. A két heti munka alatt Rossininak vad, parasz­tos körszakálla nőtt. — Hát miért nem hivattál borbélyt? — szól a librettista. —• Mert akkora a mi (3orbély"-ui*k nem lett volna késsen. Amikor Donizettinek elmondották, hogy Roaeűni két hét alatt irta meg mestermüvét, Donizetti gú­nyos mosollyal megjegyezte: — Ez rá valll Világéletében lusta fráter volt! & Egy előkelő ur megjelenik a berlini filharmó­niai hangversenyen. Szomszédja, aki tudja, hogy ez az előkelő ur mindenhez ért, csak nem a zené­hez, csodálkozva kérdezi: — Mit csinál itt? — Hát mit csináljak? Várok, amig vége lesz! Ugyanezen urnák a neje lekésett a hangver­senyről. Már javában játszottak. Megkérdezi a te­rem szolgától1: — Mi megy most? — Beethoven hatodik aabnióaiáá*­— Szent Isten, már a hatodik? Hát annyira elkéstem? & Két mübarát találkozik a koncertterem előcsar­nokában. — Jó helye van? — kérdezi az egyik barátjától. — Fenét van! Hát van ebben az istentelen te­remben .egy jó hely? Az ember minden helyről hallja a muzsikát! Sí — Nem jönne velem ma este a Foliesba? — Nagyon szívesen mennék, de nekem az Ope­rába kelt mennem. — Mit adnak? — A Bolygó hollandit. Egy előadását sem mu­lasztom el. — Annyira szereti? — Szereti az ördög! Diplomáciai kötelezettség­ből teszem. Hisz tudja, hogy boldogult atyám hol­landi főkonzul volt. (•) Jákob Wassermann nyilatkozata az Erdélyi­perről. Bécsből jelentik: Jákob Wassermann, a híres német regényíró ,akinek Dér Fali Maurizius cimü regénye, amelynek témáját a büntetőjog kö­réből vette, óriási sikert aratott, nyilatkozott az Erdélyi-perről és kijelentette, hogy egy bizonyitá- sos eljárásban tulajdonképpen soha sem volna szabad az utolsó szó: kimondani. Egy ilyen Íté­letnek nem volna szabad véglegesnek lennie, ha­nem csak provizórikus erővel kellene bírnia mind­addig, amig az esetet végleg nem tisztázzák. Köte­lezni kellene az állami hatóságot, hogy a per lefolytatása után tovább kutasson. Wassermann síkra száll a jelenleg fennálló büntetőtörvény­könyvek reformja érdekében. A pszichológia, amely az utóbbi húsz esztendőben erősen fejlődött, megváltoztatja a törvénykezést is, amely még ma sincsen tisztában azzal, hogy nem a tettet szabad megítélni, hanem a tettest. (•) Magyarország is bekapcsolódott az oktató­film nemzetközi szervezetébe. Budapestről jelen­tik: Ismeretes, hogy a népszövetség Rómában nemzetközi intézetet létesített az oktatófilm ügyé­nek gondozására. A magyar kormány legutóbbi bejelentette, hogy mint tagállam belép az intézetbe és Magyarország képviselőjéül Kozma Miklós mi­niszteri tanácsost nevezte meg. Rooco Alfréd olasz igazságügyminiszter, az intézet elnöke, most Koz­ma Miklóst az intézet tiszteletbeli tanácsnokává ne­vezte ki és őt bizta meg az intézet magyarországi képviseletével. Az intézet főcélja, hogy előmozdítsa a kültermelést, megkönnyítse a nevelő- és oktató­filmek kölcsönös kicserélését és széles alapon te­gye hozzáférhetővé a filmet a szociális gondolko­dás, a közegészség, a földmivelés és az ipar terén mint oktató ée propagandaeszközt. (*) Móric* Zsigmond egylelvonásosa háromszáz- ezer német előtt. Budapestről jelentik: Bársony István, aki Berlinben tartózkodik, eljött látogató­ra Budapestre és a következőket mondotta: A múlt év őszén feleségemnek az az ötlete támadt, hogy Berlinben magyar parasztdrámát játszunk. A próbálkozásnak szép sikere volt. Közben filmhez szerződtünk Münchenben. Kis időre rá bemutatták Berlinben a Magyar Rapszódia cimü filmet, amely­hez közjátékként beleillesztették Móricz Zsig- mondnak Hány óra Zsuzsi? cimü egyfelvonásosát. Ax egyfelvonásos két főszerepét feleségem és én játszottuk. Berlinben hat héten át. hat színházban naponta háromszor és Stettinben két héten át. A magyar egyfelvonásosnak rendkívüli sikere volt. Több mint háromszázezer német nézte végig. A Mikoseh-drámához szokott németek először láttak hamisítatlan magyar darabot. Magyar darab, ma­gyar levegő, magyar virágok — magyar lélek! Azt hiszem, ezzel megmutattuk nekik, hogy mi a mű­vészi magyar propaganda. (*) A német császár képei Amerikába vándo­rolnak. A Sunday Times jelentése szerint a német császár mügyüj töményéből mintegy ötszázezer fonts te rling értékű képet vett meg egy angol mű­kereskedő, A képek között szerepel Wa^eannak „Indulás Cytherébe" és „Francia komédiások" cimü festménye is. Az elsőért a műkereskedő öt­venezer fontot fizetett. Ezt a két képet Watteau több más festményével és egy Rubens-képpel együtt az Egyesült Államokba küldte a kereske­dő, ahol megvásárolták azokat. K napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a a szeplőket és a májfotto- 1 ^ kát. Ezen arcot csúfító jffl.::' **' foltocskák sokszor ellepik az ogesz arcot. A föl- tosarcuak eddig hiába \ kerestek arctisztítót, a lég- J*Vu 1**1 * újabb a világhírű MARY * *'*V7 CRÉM eltávolít minden Használat előtt — foltot, pattanást, kiütést, használat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. Fóliák gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 K8„ nappalj krém 10 Ki., éjjeli (szeplőirtő) 10 Kö. Vigyázat! Csak valódit fogadjon ell A maffyar infeUigen- I7Xwni1 IIA 4 cl a n élkfitözhcteUen H f) R (j ff(J j barátja a iuuiiuiiiiiiiiúiuiuutiiiuiHiiwiiUHmmiimiQo Í9Z9 iehrair 8, piSnéefc. (*) Martinovics bukás* * mindenkire kötefonó örök morál diadala. Budapestről jelentik: Pénte­ken este lesz bemutatója a Nemzeti Színházban Bánffy Miklós gróf történelmi drámájának, A Mar­tinovicsnak. A darab iránt széles körökben igen élénk érdeklődés mutatkozik és a szokottnál is nagyobb izgalommal várják a bemutatót, mert olyan hírek terjedtek el, hogy az iró.a mai politi­kai eszmeharcot állította darabja hátterébe. Ez a híresztelés nem állhat meg. Bánffy Miklóe gróf darabja teljesen mentes a mai politikai vonatko­zásoktól. Tiszta történelem. A szerencsétlen Mar­tinovics-féle összeesküvést viszi a színpadra, min­den szépítés és leplezés nélkül. A darab azt az erkölcsi tételt akarja bizonyítani, hogy nagy dol­gokhoz csak tiszta kézzel szabad hozzányúlni. A darab drámai vonala tulajdonképpen erőteljes ál­lásfoglalás azzal a Nietzsche-féle Übermensch- teoriával szemben, hogy az übermenscheknek jo­guk volna saját külön moráljuk szerint élni és küzdeni és hogy rájuk nézve az általános emberi morál nem volna kötelező. Bánffy Miklós gróf be­mutatja darabjában Martinovicsot, aki a maga ko­rában kétségkívül igen tehetséges ember volt. Te­hetsége rendkívül sokoldalú érdeklődésben nyilvánult meg és a legkülönbözőbb problémákkal foglalkozott. Mégis el kellett buknia, mert a leg- kivételesebb tehetségű ember sem teheti magát túl az erkölcsi törvényeken. Nincs más morál, csak egy, amelyet éppen a nagy célok megvalósí­tásánál és eszközeinek megválogatásánál nem lehet félreérteni. (*) Magyar műtárgyak a barcelonai, hágai és amszterdami kiállításon. A Barcelonában ezév ta­vaszán megnyíló világkiállításra a spanyol kor­mány meghívta a magyar művészetet is, mely a nagy nemzetközi pavillonban nyer elhelyezést. — Ugyancsak reprezentatív szereplésben lesz része a magyar festő- és szobrász-művészetnek, mely a hollandi hivatalos és művészi körök meghívására Hágában és Amsterdamban fog május és junius hónapban bemutatkozni. A nagy művészi esemé­nyek előkészítése céljából; mint Budapestről je­lentik, a kultuszminisztériumban a Képzőművé­szeti tanács külföldi kiállítási bizottsága ülésig tar­tott. Az értekezlet megválasztotta a-kiállítások mütárgyátvételi bizottságait, amelyekben a leg­jobb magyar művészek foglalnak helyet. Ugyan­csak összeállították a hágai és az amszterdami ki­állítás zsűrijét. (*) Dolly Jennyt megoperálták. Páriából jelen­tik, hogy a Dolly nővérek egyikét, Jennyt a na­pokban megoperálták. A híres táncosnő vakbél- fájdalmakban szenvedett, úgyhogy sürgős orvosi bevatkozásua volt szükség. A műtétet Párig két leghíresebb sebésze végezte. Az operáció kitünő­en sikerült és a magyar születésű táncosnő túl van minden veszélyen. (*) Babits Mihály jubileuma. Babits Mihály most üli költői munkásságának huszonöt éves ju­bileumát. A budapesti zeneakadémián szerzői es­tet rendeztek tiszteletére, amelyen Fenyő Mikea, Karinthy Frigyes, Nagy Endre méltatta a költő munkásságát. Ax eetén Terseit szavalták, majd Medgyaszay Vilma megzenésített dalait énekelte. Végül hatalmas tapsviharban maga a költő ’épett a dobogóra, közvetlen megindító vallomást mon­dott és elBzavalta egyik gyönyörű költeményét- A közönség percekig lelkesen ünnepelte Babits.pt. (•) Fordítva. Többek közt arról beszéltek Tristan Bemard előtt, hogy Pascal gyermekkorá­ban azzal küzdött a fejgörcs ellen, hogy mértani feladatokat oldott meg. — Érdekes, — jegyezte meg a humorista szakáitól simogatva. — én gyer­mekkoromban megfordítva csináltam. A mértan ellen azzal küzdöttem, hogy fejfájást szimuláltam. AZ IVAN-TÁRSULAT HETI MUS02A \ RIMASZOMBATBAN: Péntek: Végre egy uriassxony. Szombat: Csók hercegnő. Vasárnap d. u.: A régi nyár. este: Csók hercegnő. Hétfő: Oroszország. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Február 5-től 7-ig: Redoute: A névtelen asszony. Átlón: Az utolsó parancs. Tátra: Az arany nyugat rónája. Elité: Urilányok. Metropol: Trójai Heléna. Farsangi napiár Február 9, szombat: Pozsony: „Att-Pressburg" (Vigadó.) Léva: A Lévai Torna Egylet nagy álarcos jelmez­bálja. Kassa: KAC-bál. Losonc: A Magyar. Dalegylet nagy hangversenye a városháza dísztermében. Utána tánc a Polgári Körben. Igló: A Kárpátegyesfilet országos Zipser-bálja a városi Redoutban. Február 10, vasárnap: Párkány: Katolikus Legényegylet bálja. Érsekújvár: A magyar nemzeti párt és az orszá­gos keresztényszocialista párt érsekujvári szer­vezeteinek közös Magyar Bálja az Arany Orosz­lánban. Február 12, kedd: Losonc: „Kedélyéé est" a Polgári Körben. Február 18, szombat: Pozsony: Művészbál. (Vigadó.) Párkány: Zsidó Nőegylet jelmezbálja. Kassa: Grémium-bál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom