Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-06 / 31. (1954.) szám

10 1929 tohnrfr «. nA. iiata«a3ngMr^t«pwai^«Ba«^J| iwiiwmniTiTyTTHMnnrutwif JSimHÁzKdi^lCaiiTOiRA Benedek Marcell Szántó Györgyről Benedek Marcell, a legjobb magyar irodalom­történészek egyike cikket irt Szántó Györgyről a budapesti „Ujság“-ba. Szántó vágujhelyi szüleiésü ás a P. M. H. három regényét közölte eddig. Be­nedek a cikkét kiadójához intézett levél formájá­ban irta: Kedves gazd’uram! Bizonyára emlékszik még azokra a beszélgeté­seinkre, amikor félig tréfásan, félig komolyan rá akart venni, hogy Írjam alá azokat a cikkeket, amelyekben, lektori kötelességemhez kiven, a kiadványai kitűnőségeit ecseteltem. ön tudja a legjobban, hogy tréfás és komoly érvei egyaránt hatástalanok maradtak. A leg­tisztább lelkiismerettel sem akartam embertár­saim előtt abba a gyanúba keveredni, hogy lel­kesedésemet az ön — egyébként tiszteletreméltó — üzleti érdekei szabályozzák. Mint kritikus és a modern irodalom történetírója egyéb vagyont nem szereztem, csak a becsületes, meggyőződéséé ember hírét. Ezt az egyetlen kincsemet nem tehet­tem kockára senkiért és semmiért. Emlékeztetnem kellett önt erre, hogy teljes gulya szerint értékelhesse azt, amit mondandó vagyok. Találtam egy fiatal magyar irőt, egy abszolút tehetséget, aki megérdemli, hogy nevét, munkás­ságát egyszerre beledobjuk az egész magyar kö­zönség tudatába. Megtaláltam azt, akit esztendők óta keresünk együtt: azt az uj, friss embert, aki egyesit! magában a fiatalok és megérkezett öre­gek erényeit. Akinek ez az érték a sors akaratából a kezébe került, annak csak egy kötelessége lehet, meg­hozni minden áldozatot, hogy a világ szeme előtt ragyogtassa. önnek pénze van: ne sajnálja a nén­iét. Nekem kritikusi hitelem van: én nem sajná­lnom a kritikusi hitelemet. Amire ön eddig soha aem tudott rávenni, azt most magam ajánlom fel: íodetlen arccal állok a közönség, elé. s ha kell, a vásárt kikiáltó dobját is megpergeíem, hogy rá­tereljem a fáradt és kételkedő közönség figyel­mét Szántó György nevére. Hogyan ismerkedtem meg ezzel a névvel? Két esztendeje nyáron nagy paksamétát hoz a posta Kisbaconba. Regénykézirat — no, ez túlsá­gosan is gyakori eset. Feladó: Szántó György, . Arad. Gépírás, gépírásos kísérőlevél, sőt még az aláírás is. Ez volt az egyetlen furcsaság a dolog­ban. — Baconban ráérek olvasni, ott nem hever­nek hónapszám aszta’omon a kéziratok. Két nap alatt felfaltam az óriási kéziratot Lelkesedésemet látva, a familia ta?iai egymásután kapkodták ki ■kezemből az elolvasott iveket. Baconban nagy a ,Vl familia. Három nap alatt Szántó György egész ^tekintélyes táborra tett szert Elragadtatott levelet írtam az ismeretlen szer­zőnek. „Honnan veszi ön ezeket a ragyogó színe­ket, ezeket az eleven leírásokat? Páris, London, Oroszország, Japán, Amerika, metropolis és ten­ger, milliárdos palotája és büntanyák — hol, merre járt ön? hogyan láthatta mindezt olyan kísérteties pontossággal? , És jött a válasz: uram, én mindebből nem lát­tam semmit s ebben az életben nem is láthatok semmit soha. A színek, a szinorgiák tetszenek önnek? Igen... festő voltam és csak akkor tér­tem az írásra, amikor ... Levélre levél következett, az első regény után a második, a harmadik, azóta személyesen is megismerkedtünk — és most már, ha érdekli, röviden elmondhatom önnek Szántő György tör­ténetét. Vágujhelyen született, lelkes irodalomtanár fia. Nagy kultúrájú környezetből jutott a pesti mű­egyetemre. A mérnöki pályáról hamarosan lemon­dott, festeni kezdett, a legmodernebb irányokkal kísérletezett. Aztán jött a háború, Gorlicénél Szántó György homloksebet kapott, ez megfosz­totta jobbszeme látóképességétől. Hazakerült a harctérről és ... még komolyabban folytatta festő tanulmányait. Beiratkozott a bécsi festőművészet! akadémiára. A habom után román operává lett kolozsvári színház meghívta díszlet-tervezőnek. Aztán ... 1921-ben elvesztette a másik szeme- srilágát is. Én még ma sem tudom nyugodtan leírni ezt a szörnyű művész tragédiát/ de Szántó György fölé­nyes nyugalommal beszél róla. írogatott már festő korában is tanulmányt, köl­teményt, naplót. Most, amint ő maga mondja el, ^az életakarat ösztön.szerü energiájával igyekezett vizionarius megállásait egy más képsikba, a szó síkjába átcsoportosítani**. Három nap alatt meg­tanult gépen Írni. Maga írja müveit, diktálni nem tud, zavarja a saját hangja. Addig nem ül le írni, amíg mondanivalójával meg nem birkózott formai szempontból — többet aztán nem javít rajta. Azonban az írás technikai része aránylag kicsi­ség. De Szántó György témái mindig nagy kon­cepciók, amikhez rengeteg történelmi, irodalmi, földrajzi, politikai, szociális és isten tudja, még miféle ismeretekre van szükség. Honnan veszi ezeket ez a nyolc esztendeje teljesen vak ember? Hogy ezt megérthesse, be kell önnek mulat­nom Szántó Györgynét is. Ezt a bájos törékeny, müveit és okos fiatal asszonyt, aki a szó szoros értelmében ,,szemeíónye“ az írónak Pillanatra nem távozik mellőle Felolvas neki mindent, ami­je szüksége van. napilapot, szépirodalmi könyvet, tudományos munkát. Sok épszemtl ember irigyel­hetné Szántó György tájékozottságát — hogy ne mondjam: tisztánlátását. Ma tökéletes lelki harmóniában Írja regényeit Szántó György. „Azóta tanultam meg látni, amióta nem látok** — mondja magáról. Az írás kifejezés- formáját sokkal gazdagabbnak és kiél égi többnek tartja a piktura eszközeinél. Igaza lehet: mert Írásaiba, úgy érzem, átmentette a festő legnagyobb értékét, a színek lángolását, a formák súlyos len­dületét — és mesemondó, ember- és korrajzoló ereje csak az írás művészetében szárnyalhat sza­badon. Egyelőre nem mondok többet, kedves gazd’­uram. Ha majd sorban elolvasta Szántó György kéziratait és elhatározta, hogy melyikkel mutatja be őt a magyar közönségnek — rendelkezésére állok, szereteltel, meggyőződéssel, a felfedező boldog büszkeségóveL Benedek Marcell. n A ITaziincs-Tárgaság feulturostélfe. Kas­sáról jelentá'k: Második kultuirestölyét tartotta a Kaziinczy-Társaság február elejém. Az első előadáshoz hasonló nagy érdeklődés melleit nyitotta meg az estet Sziklay Ferenc főtitkár- Egri Viktort, a nagyszombati regényírót mu­tatta be a közönségnek, mint akiben széles­körű irodalmi tájékozottság művészi intenció­val párosul. Utána Egri Viktor szabadelőadást tartott a Fikn és válsága címen. Élvezetes mó­don mutatta be á modern film különböző fa­jait, rámutatott a film termelés hibáira és si­került elemzését nyújtotta a filmnek, mint modern műfajnak és a jövő kifejező eszközé­nek. A nagy tapssal jutalmazott előadás után a Harcosok és a leány című novelláját olvasta | fel nagy sikerrel. Rajta kívül az estién Kelem- béiy Sándor szerepelt, add saját verseit olvas­ta fel, a közönség igen melegen fogadta. Dr. Ealázsné-Székely Miéi hegedtimüvészinő He- mértka Mérv zongoraművésznővel Tartini G.- mofil szonátáját és WLniniawsky egyik niazur- ,kaját játszotta kiváló művészettel és sikerrel. A sok tapsot Drdla szerenádjaival hálálta meg. A K azinczy-T ár saság második idei kul- líurestje jelentős sikert hozott a szereplők­nek és újabb bizonyságát szolgáltatta a tár­saság széleskörű eredményes kulturmunkájá- nak. (di.) (*) Dohnányi-henintató a budapesti Operaház­iján. Budapestről jelentik: Esen a héten érdekes nagy művészi eseménye lesz az Operaháznak, amikor az idei szezón egyik legjelentősebb magyar bemutatóját tartják meg. A jövő szombaton ugyan­is először kerül színre Dohnányi Ernő egyik ope­rája: A tenor. A bemutató iránt rendkívüli érdek­lődés nyilvánul meg. A darabot Réka Nándor ta­nította be és vezényli, a rendezést. Márkus László vállalta és Oláh Gusztáv tervezte az uj díszleteket és jelmezeket. (*) A „Debrecenbe kéne menni" pozsonyi mű­kedvelő előadása. Pozsonyból jelentik: A pozso­nyi keresztényszocialista szakszervezetek műked­velői gárdája sikerült előadás keretében hozta színre Pozsonyban Farkas Imrének ezt a hangu­latos operettjét. Az előadást az YMCA-mozgóban tartották meg és ezúttal is nagy közönség jelent meg. amelynek támogatása a műkedvelő gárdának további működésre ad biztositókot. A műkedvelők meglepő rutinnal játsz/jttak és kitűnő előadást pro­dukáltak. A darab rendezése is teljesen megfelelt a várakozásnak. Mihalicska Manci elsőrangú játé­kával, temperamentumával és biztos fellépésével a gárda egyik főerőssége. Jó alakítást nyújtottak Wenzl Manci, KoPárik József. Mindketten feszte­len otthonossággal mozogtak a színpadon. Röszter Emil jó amerikai Tommyt alakított, Pálfy Lajcsi, Kollárik Böske, Kollárik Jolán és Szabó Géza nagy rátermettséggel illeszkedtek be az együttes­be. Dobosy Irén betéttánca megérdemelt sikert aratott. A táncokat Wenzl Ilona táncmesternő la­ndolta be nagy hozzáértéssel. A zenekart Manigl Alfréd vezette és tanitolta be. A közönség az elő­adást nagy tapssal honorálta. (*) Dürer Albert élete és müvei. Komáromi tu­dósítónk jelenti: A Jókai Egyesü'et meghívására vasárnap Limbacher Rezső dr. tartott vetített ké­pekkel illusztrált szabadoktatási előadást a komá­romi kultúrpalota termében Dürer Albertról, a magyar származású nagy fesőtmüvészről és gra­fikusról. Halálának négyszázados évfordulóját a múlt évben ülte meg a müveit világ. Dürer emlé­kére szülővárosa, Niimberg rendezett a múlt év­ben nagy ünnepségeket, amelyeknek középpontja volt a nagyszabású és a maga nemében páratlan Dürer kiállítás. Ennek a benyomásaiból keletke­zett Limbacher dr. előadása, aki az esztétikus látó szemével mélyedt el a látottakba és mint a színes fényképezésnek Sz’ovenszkőban egyedülálló művésze, a legszebb reprodukciókban örökítette meg Dürer nagy nevéhez és életéhez fűződő em­lékeket. Ezek vonultak fel a nézők szemei előtt a nagy művész ifjú éveitől kezdve egész haláláig, egy folyton emelkedő és a végén a legnagyobb művészi magasságokig lendülő életpálya minden szépségével és gazdagságával illusztrálva. A tu­dós előadó gondos ismertetésében alkotó elemei­re bontotta a művésznek egész oeuvre-jét, jel­lemezte a grafikusban az elsőrangú fa- és rézmet­szőt, akinek alkotásai mitsem vesztettek a letűnt évszázadok alatt frísseségükből; bemutatta a fes­tőt, a magával mindig elégedetlen alkotót és alko­tásait, az emberi test szépségének ujjongó lelkű és áradozó előadásu költőjét, a lelki mélységeknek gigantikus erejű megérzékitőjét. Mindezt beállít­va a középkor miliőjébe, ahol még hasztalanul keressük a női ideálnak költői felmagnsztalását az esztétikus polgárcsaládok életének erkölcseiben. Limbacher nemcsak a Dűrer-irodalom teljes isme­retével, hanem a kutató szorgos munkájának rész­letes eredményeivel is jellemezte előadásának tár­gyát. lebilincselve hallgatóinak figyelmét, akik há­lásan tapsolták meg a minden izében értékes előadást és annak tudós előadóiját (*) A fiatat drámaírók aratták ai idéu a leg­nagyobb .sikert l’&risban. Páriából jelentik: Az idei szezón a fiataloknak kedvezett. Marcell Pag- nol darabját, a Topaze vígjátékot, Henry Jeanson komédiáját, Simon Gantillon drámáját a legna­gyobb siker koronázta. Az idősebb szinpadi irók ezzel szemben nem arattak sikert és a közönség tartózkodással fogadta uj darabjaikat, pedig Hen­ry Duvernois és Romain Coolus is szerepel kö­zöttük. (•) Ai Iglói diákok Dobsinán. Rimaszombati Ludősitónk jelenti: A Kárpát Egyesület dobsixiai osztálya a Kereskedők és Iparosok- Otthonának és a Dobsinai Sport Klubnak bevonásával február 8-án és 9-én a dobsinai Fehér Szálló nagytermé­ben szinrehozza Farkas Imre Iglói diákok cimü négyfelvonásosát. A jótékonycélu előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A második elő­adást táncmulatság fogja követni. (*) Sehnrrmum Miksa képkiállitása Nyitrán. Nyitrai tudósítónk jelenti: Vasárnap nyitotta meg Sohurmann Miksa, a nyitrai származású és a kül­földön is ismert festőművész kollektív képkiálli- tását a járási székház nagytermében. Schurmann, aki Parisban. Bécsben és Berlinben nyert már di­jakat, sőt egy alkalommal a párisi Grand Prixet is megnyerte, ez alkalommal 133 darab festményt állított ki. mint olasz, francia és angol tanulmány- utjainak az eredményeit. Schurmann evvel a ki­állítással újra azt bizonyítja, hogy állandóan fej­lődik és tökéletesedik. Mestere a fény és árnyék elosz’ásának, a problémák leegyszerűsítésének, a színkeverésnek. A sző legfinomabb értelmében veit nagykulturáju festő. Képein a legérdekesebb motívumok váltakoznak (d. i.) (*) Kis interjú a Budapesten vendégszereplő orosz miivésztársulattal. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: A Budapesten szereplő orosz mii- vésztársulatnak olyan nagy sikere volt, hogy a ven­dégjátékot meghosszabbították. A mull emlékeit fesztelenül bocsátják rendelkezésére a P. M. H. szerkesztőjének: 1919-ben a forradalmi kormány parancsára hagytuk el Moszkvát. Előbb a Krimbe mentünk, majd Denikinnel mi is búcsút mond­tunk hazánknak. Huszonnyolcán voltunk, idegen­ben. pénz nélkül, összes vagyonunk öt darabnak a diszlete volt. Konstantinápolyban senki sem tö­rődött velünk. Rengeteg nyomorúság közben be­jártuk Bulgáriát, Jugoszláviát, Csehszlovákiát, Ausztriát, Németországot, Dániát, Svédországot. Az orosz kormány ugyan visszahívott minket, de nem mentünk. Lettországból Prágába kerültünk, ahol a kormány lehetővé tette, hogy ott három évig tartózkodjunk. Ekkor építettük ki a társulatot és mikor vége lett a szubvenciónak, Párisba teltük át székhelyünket Onnan mégegyszer körútra in­dultunk Iíollandiába, Svájcba, azután Olaszor­szágba és Angliába. Egy-egy nj darabnak a beállí­tása attól a perctől kezdve, hogy a színpadon pró­báljuk, körülbelül ötezer dollárba kerül. Ebbe beleszámiljuk azt az időt is, ami alatt próbálunk és ilyenkor nagyobb mértékű önkéntes szegény­ségben élünk. A társulat minden tagja egyfor­mán minimális gázsit kap. A szállodában a legol­csóbb szobákban lakunk. A szinpadi próbák na­ponként négy vagy hat óra hosszat tartanak. Sú­gónk nincs, mert ez csak zavarná az előadást. Egy cél lelkesít minket: Mi visszük magunkkal a ha­lott vagy tetszhalott orosz nemzet kultúráját anél­kül a reménység nélkül, hogy még megérjük a feltámadást. Jövedelmünket feléljük, pénzünk, ha van, műsorunk gazdagítására áldozzunk. így megyünk keresztül a világon Örökös utitársunk a szegénység és a művészetért való rajongás. AZ IVÁN-TARSULAT HETI MŰSORA] RIMASZOMBATBAN: Szerda: Hamlet Csütörtök: Marira grófnő. Péntek: Végre egy uriassxony. Szombat: Csók hercegnő. Vasárnap d. u.: A régi nyár. este: Csók hercegnő. Hétfő: Oroszország. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Február 5-tfiI 7-ig: Kedoute: A névtelen asszony. Átlón: Az utolsó parancs. Tátra: Az arany nyngat rózsája. Elité: Urilányok. Metropol: Trójai Heléna. Farsangi napiár Február S, szerda: Kassa: A magyar gimnázium bálja. Február 9, szombat: Pozsony: „ATt-Pressburg" (Vigadó.) Léva: A Lévai Torna Egylet nagy álarcos Jelmez­bálja. Kassa: KAC-bál. Losonc: A Magyar Dalegylet nagy hangversenye a városháza dísztermében. Utána tánc a Polgári Körben. Igló: A Kárpátegyesület országos Zipser-bálja a városi Redoutban. Február 10, vasárnap: Párkány: Katolikus Legényegylet bálja. Érsekújvár: A magyar nemzeti párt és az orszá­gos keresztény szociálist a párt érsekujvári szer­vezeteinek közös Magyar Bálja az Arany Orosz­lánban. Február 12, kedd: Losonc: „Kedélyes est" a Polgári Körben. Fobrnár 16, szombat: Pozsony: Művészbál. (Vigadó.) Párkány: Zsidó Nőegylet jelmezbálja. Kassa: Grémium-bál öSPQR’r- . Kisorsolták az 1929 évi Davis Cup-öt Páris, február 5. Tegnap este a köztársasági elnök palotájában Domerguc elnök részvétele mel­lett kisorsolták az ez évi Davis Cup-játékokat. Huszonkilenc nemzet küldötte el megbízottait, akiket a francia köztársaság elnöke szívélyes sza­vakkal üdvözölt. Ezután a Davis Cupbe helyezett nemzetek névjegyzékéből Dornergue Spanyolorszá­got húzta ki elsőként. Anglia nagykövete viszont Németországot sorsolta ki másodiknak. A sorsolás eredménye az európai zónában a következő volt: 1. Spanyolország 2. Németország 3. Írország 4. Olaszország 5. Ausztria 6. CsehszlováKia 7. Belgium 8. Románia 9. Dánia 10. Csille 11. Görögország 12. Jugosz’ávia ( 13 Norvégia 14. Magyarország 15. Monakó 16. Svájc 17. Finnország 18. Egyiptom 19. Hol1 andia 20. Portugália 21. Svédország 22. Délafrika 23. Anglia 24. Lengyelország Az amerikai zónában játszanak: Kanada az Egyesült Államokkal óz Mexikó Ku­bával. Japán a Kanada—USiA győztesével kerül * második fordulóban össze: Az első fordulót május 7-éig, a másodikat mA» jus 19-éig, a harmadikat junius 11-éig és a negye­diket junius 23-áig kell lebonyolítaná. Az' euró­pai és amerikai zóna győztesei ju’.ius 15-éig köte­lesek egymással megmérkőzni. Amint a sorsolásból látszik, Csehszlovákia új­ból szerencsés helyre került. Az első fordulóban Ausztriával, tehát jól kiismert ellenféllel kerül ösz- sze, amelyet, ha legyőz, valószínűleg meg kell mérkőznie a belgákkal és a dánokkal, hogy a kö­zépdöntőbe jusson az olaszok, vagy németek ellen. — Magyarországnak már nehezebb a dolga, mi­után első meocsél idegenben a norvégek ellen kell lejátszania. Amennyiben győzne, úgy Svájccal és Hollandiával kell sikerrel megbizkóznia, hogy a semifináléba kerüljön Délafrika. vagy Anglia ellen. A sorsolás szerint az európai zónában Né­metország, Olaszország, Délafrika, Anglia, Svéd­ország és Csehszlovákia szerezhetik meg a győze­lem pálmáját. )( Jugoszlávia nem vési részt a Középenrópoi Kupában. Zágrábból jelentik: A jugoszláv fut­ballszövetség elhatározta, hogy az idén nem veex. részt a középeurópai kupa-küzdelmekben. t )( Az Espanol lett Spanyolország bajnoka. Va­lenciából jelentik: Az itt lefolyt országos bajnok­sági döntőmérkőzésen a barcelonai Espanol 2:1 (0:0) arányban tegyőzte a Reál Madridot és ezzel Spanyo'ország bajnoka lett. )( Az Európa-bajnok csehszlovák jéghockey vá­logatott Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: A Bu­dapestről győztesen hazatérő csehszlovák jég­hockey válogatott csapat tegnap Pozsonyban ex- hibitions-meccset vívott a Ski Club BratislavávaL, amelyet 21:1 arányban iskoláját ékkai győzött le. Aa 1000 főnyi közönség melegen ünnepelte a bajnok- csapatot, amely ma éjszaka érkezett vissza Prá­gába. )( Cochet csaknem kikapott Morpurgótól. Van­nesből jelentik: A Gallia Club versenye csaknem) óriási meglepetéssel zárult. A verseny döntőjében. Cochet, francia világbajnok a jelenleg pompás formában lévő olasz Morpurgoval került össze, aket csak drámai küzdelem után tudott 7:5, 6:4, 4:6, 2:6, 9:7 arányban legyőzni. Morpurgo az utolsó szélben már 5:8-ra vezetett, amikor Cochel-t fiatalsága és jobb idegei győzelemre vitték. )( Schubert Broslauban a 1Ö0 méteres szabad- úszást 61 mp., német rekord alatt nyerte meg. )( A szombafhe’yi Sabaria Mexikóban az Espa- na FC-ot pompás játékkal 6:1 (4:0) arányban le­győzte. A magyar vidéki csapat lelke Stóffián volt, aki mind a hat gólt lőtte. )( Szlovenszkói ügyek a csehszlovák tennisv- szövetség napirendjén. A csehszlovák tenniszszö- vétség központi bizottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott a Kassai SC múlt évi tátrai versenyével. A bizottság kifogásolta, hogy a KSC nemcsak a CsLTA-nak, hanem a Magyar Testnevelő Szövet­ségnek is lefogta a 10 százalékos részesedést. Kimondotta a központi bizottság, hogy a KSC leg­közelebbi versenyét csak azon esetben engedélye­zi, ha a klub a feltételeket idejekorán bekü’di. — Kétszáz korona pénzbírságra ítélte a központi bizottság az Ungvári SK-ot. a kassai LTC-ot és * Pozsonyi TE tr mórt versenyük eredményét két' szeri sürgetésro sem küldöttók be. (Tonnis. tíoll Revue.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom