Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-05 / 30. (1953.) szám
1929 február 5, kedd. 5 A szeretem, a testi vágy, a pénz és a halál árnyai a zsolnai dráma hátterében Schustek Frida: Rablógyilkos nem vag... az életem úgyis oda van . • • Ítéljenek, ahogy tudnak ..> Az egykor virágzószép nevetőnő helyett egy könnyesszemü, megtört teremtés állt a bíróság elé — Schustek Frida elmondja a titokzatos zsolnai éjszaka történetét ~~ Diener Árpád öngyilkos tett s ő irgalomból küldött hat golyót a haldokló fejébe — A vádlottnő vallomása a női iogházőrt is megrihatta Trcntsén, február 4. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése). Ma délelőtt 9 órakor kezdődött tneg feszült érdeklődés mellett Sohustek Frida nevelőnő gyilkossági bünperének tárgyalása. Trencsénben, a városi élet külső képén mit sem észlelni a bünper izgalmából. A Tátra-szállóban, ahol a tárgyalásra az idei özönlő újságírók jöttek Össze, minden a rendes mederben folyik. A jazz-band éppen olyan álmosan játszik, mint máskor, békés trencséni spissbürgerck kártyáznak, sakkoznak, különösebb érdeklődést, izgalmat nem látni sehol Hétfőn reggel azután az uoeán már találkozunk csoportokkal, akik csalódva jönnek vissza a törvényszéki palotából, mert már nincsen jegy és már nem tudtak bejutni a tárgyalóterembe. Tiilekedós a jegyekért A törvényszéki épületben csendőrség tartja fenn a rendet. Az első emeleten lévő irodaigazgatói szoba előtt óriási a tolongás. Mindenki jegyet akar, különösen nagy számban vannak a nők, akik mindenképpen mc"”róbá!ják, hogy hátha be tudnak jutni a tárgyalóterembe, de hiába, a csendőrök kérlelhetetlenül visszaküldik azokat, akiknek nincs jegyük. Az újságírókat már fél kilenc órakor beengedték a tárgyalóterembe. Maga a törvényszék elnöke Mesvera dr. kalauzolja be őket, udvariasan és egy nagy asztalhoz ülteti, ahol körülbelül nyolc-tiz újságírónak van helye. A pozsonyi lapok csaknem kivétel nélkül elküldték munkatársaikat, itt van Schnabel dr., a Wiener Geriehtszeiíung szerkesztője is. Feltűnik, hogy Kassáról egyetlenegy újságíró sem jött te. A bíróság A teremben csak 36 férőhely van, de jóval többet engednek be, körülbelül 60—80 jegyet adtak ki. A tárgyalóteremben az újságírókon kívül reggel fél kilenc órakor még.csak Arnstein Dezső dr. ügyvéd, Schustek Frida egyik védője van jelen, de nemsokára egymásután érkeznek meg az esküdtek. Feltűnően sok nő van az esküdtek között Egy szűrős szlovák atyafi is helyet foglal köztük. Kinyitják a tárgyalóteremnek a folyosóra néző ajtaját és lassan beengedik a közönséget. Már háromnegyed kilencet mutat az óra, de még nincs itt a vádlott, akit mindenki feszült érdeklődéssel vár. Pontban kilenc órakor bejön a bíróság Jónás táblabiró vezetésével. Az elnök, valamint Blázsek és Reitzner szavazóbirok elfoglalják helyeiket. Megérkezik Yojta dr. ügyész is, valamint a védői emelvényen helyet foglal Schustek Frida másik védője, Pereszlényi Géza dr. is. Az elnök megnyitja a főtárgyalást és Schustek Frida még mindig nincs jelen. Az elnök megnyíló szavai közben, amelyek csupán a formaságokra vonatkoztak, szinte észrevétlenül, rendkívül szerényen egy sápadt, vézna szőkehaju, bubifrizurás nő lép be: Schustek Frida. Egy fogházőr és egy női fogházőr kiséri- A trencséni törvényszék szabályai előírják, hogy a női foglyokat női fogházőr is kisérje. Schustek Frida szemét lesütve, nesztelen léptekkel megy a vádlottak padja felé. Olcsó kis fekete kabát van rajta egyszerű opos- snm gallérral, pezsgőszinü félcipő és szürke selyemharisnya, nyakában egy selyem sál. \ A megjelenése rendkívül egyszerű, semmi különös nincs rajla, ékszert egyáltalán nem visel. A mellettem ülő bécsi ujságiró meg is jegyzi, hogy: Erről írtak az újságok annyit, hiszen ez egy egyszerű nő, semmi különös nincs benne, valódi Grátchen. Az elnök figyelmezteti a hallgatóságot, hogy lomyont és látcsövet nem szabad a teremben használni, ami azonban hatással sincs, mert a tárgyalás egész folyama alatt látni lornyonos nőket. Az e’nök megkérdezi Schusteket, hogy beszél-e szlovákul, mire a nevelőnő igen halkan azt mondja, hogy csak németül beszél. Az elnök intézkedik, hogy Schustek Frida kihallgatása német nyelven történjék. Azonnal berendelnek egy fiatal trencséni profesz- szort tolmácsnak. Az elnök ezután az általános kérdéseket adja fel Schustek Fridának, aki igen csendes hangon felelget. Elmondja hogy 1901 szeptember 16-án születeti Skorovitasban, apját sohasem ismerte, édesanyja neve Schustek Julianna illetőségi helye Gross-Glockendorf és legutóbbi tartózkodási helye Marienbad volt, Foglalkozása nevelőnő, római katolikus, soha sem volt büntetve, nemzetisége német, vagyona nincs. Ezután megtörténik az esküdtek klsorsotása Feltűnő, hogy, az ügyész valamennyi női esküdtet visszaveti. Az esküdtek legnagyobb része trencséni és tren- csénkörnyéki kereskedő és földmives. Az egyik női esküdt erőnek erejével helyet akar fog’alni az esküdtek között, az esküdlek padsora felé megy, de azután észreveszik és figyelmeztetik, hogy az ügyész őt is visszavetette. Pontban fél tiz órakor az elnök felolvassa a szlováknyelvü vádiratot. A zsolnai szerelmi dráma a vádirat tükrében Csönd. Tőül percei és pajiirlapok zizegitek. Schustek Préda önkónifcetkui rándulással előre- bajliík és tartása kiegyemesedik. A vádiratot olvassák és mint a szemező eső, hullanak végtelen monotóniában és szürkeségben a vádló szavak. Paragrafusok, minősítések, tények, adatok. Néha felcsap a hangsúly, néha eiemyed, de nem a szöveg értelme szántait, hanem csak megszokott, úgyszólván akaratlan árnyalásokkal. Fölsorakoznak a tények és mögöttük az összefüggéseik. A vád kerek tényállást konstruál, az adatokból következtet és a következtetésekből újabb megállapításokra jut. A nevelőnő szerelme A vádlott Schustek Frida 28 éves, íroppaui illetőségű. Szegény család gyermeke, kora ifjúságától a maga munkájából él. Először pesztouka volt," de intellMgenciájával és eré- lyéveil nevelőnövé küzdte föl magáit Három év ©lőtt Kassára került egy gazdag polgári családhoz. Ugyanabban a házban, ahol Frida nevelönős- ködött, lakott Diener Jenő dr., a meggyilkolt Diener Árpád tőketerebesi mailomituíajdonos testvére, Diener Árpád, a jómódú, életvidám üzletember gyakran bejárt Kassára. Itt ismerkedett meg érv alkalommal, amelyet a szokásos vétettem szálliteit, Schustek Fridá- vai. Szereltem az első látásira? Ezt nehéz lenne megá-laviftiani. Diener Árpád óliwágyó, heves vérmérsékletű ember volt, nőkkel szentben fölötte lobbanékony természetű, A futó ismeretség szorosabbra fűződött s az akkor még vonzóan szép leány és a malomtulajdonos között viszonnyá fonódott a kölcsönös megértés és szimpátia. Szerelmi kapcsolatuk harmóniáját az első időben semmi sem zavarta s már úgy látszott, liögy Diener Árpád a tropoaui leányban megtalálni vélte azt a nőt, akit élettáréul vesz magához. Szándékáról egy pár szót ejtett rokonai és barátai előtt, de mindnyájan le akarták beszélni róla. Idillikus boldogságuknak egére ékkor kezdtek viharfelhők tornyosulni. Sértődések és apró perpatvarok után eljött a nagy összecsapások ideje is. A leány edkarüillt más állásba és mindrilkáb- bam ejthette szerét a találkozásoknak. Leveleket váltottak és Schustek Frida leveleinek hangja izzóit a szerelemtől, a féltékenységtől és azoktól a kétségektől, melyek kettőjük szerelmi viszonyának jövőjét sötét színekbe festették szemei elé. Kérés, könyörgés, majd fenyegetőzés klaviatúráján játszott á kétségek közt hánykolódó leány. Az első merénylet Találkozói kiért és 1927 októberében az eperjesi Gellért-szálló- ban mindketten megjelentek a megbeszélt légyottra. Gyöngédségek helyett viharos szóváltásokban robbantak ká az elfojtott szenvedélyeik. Schustek Frida itt emelt első ízben fegyvert szerelmese ellen, de a golyó célt tévesztett. Diener Árpád azonban megbocsátott a leánynak kdtségbeeseitt tettéért s a merényletről csak legintimebb bar áfainak beszélt szigorú titokftadáis becsületezavas pecsétje általit Az utolsó találkozó A szereJnTesek visasáílyfkodásában az időkö- zöníbmt kötött; béke csak rövid idom tartott s az örökös szemrehányások, követelőzések át- hidalihái&f'lanra feszit ették az ellentéteket. Diener Árpád az idők folyamán közömbössé vált a leány vergődésével, szenvedésével szemben, de a még most is vágyakozó és jobb sorsolt remélő név ölőnő nem adta föl a harcot, melyet a férfi megtartásáért vívott. Ismét megfordult fejében a bosszn, a gyilkosság gondolata, mint utolsó expediens a megoldhatatlan probléma megoldására. Levetet irt Diener Árpádnak 8 megható hangon kérte, jöjjön el még egy utolsó találkozásra. Ha kérését teljesíti, úgy búcsút mond neki és többé nem keresztezi élete útját. Diener Árpád február 27-én vonatna üilt é« Zsolnára utazott. Megbeszélt találkozó helyükön, a Rémy-szállóban szállít meg és ott fogadta a leányt, aki rövidre utána érkezeti Látszólag, a külszín után ítélve, a legjobb egyetértésben töltötték a zsolnai napokat. Március elsején esti hét óra 'tájban Diener Árpád a leánnyal együtt a harmincegyes számú szállodai szobába vonult, sonkáit és vörös bont hozattak, azután magukra zártáik az ajtót. Revolvercső az alvó ember halántékán A tragédia minden valószínűség szerint esti fiz óra tájban játszódott le. A jelek szerint Schustek Frida hideg számítással készült a bosszúra. A gyilkosság fölfedezése után az asztalion álló vörösboros üvegben egy .kevés maradék!)őrt találtok, abban pedig aáitiaitószerí, amellyel a leány nyiivánvailóBo eü akarta kábítani a bosszúra kiszemelt áldozaitáit. A vádirat azt állítja, hogy Schustek Frida megvárta, mig szerelmese mély álomba merült, akkor elővette revolverét, az alvó ember halántékához illesztette és hét golyót röpített koponyájába. Menekülés... Reggeli féJMrom órakor, derengő szürtkü- teitben utibőröndjéve!, esernyőjével a kezében suhant át Schustek Frida a szálló folyosóján, le a lépcsőn, el a portásiülke előtt, ki a szabadba. Még volt annyi lélekjelenléte, hogy izgalommemtes, nyugodt hangon adjon utasítást a portásnak. Azután a pályád varira sietett és és az Oderberg felé menő gyorsvonattal „ Schustek Frida tovarobogott. A bűntett végrehajtásáról a helyszíni kép és körülmények adtaik beszédes maigvarázajtot, Schustek Frida alitaitópont öntött a borba, ked* vese mély álomba merült. Mikor előhúzta revolverét, gondja volt arra is, ha^v a dörrenések zaja föl ne ébressze a szomszédok figyelmét. Dunyhával, párnával borította be a szerencsétlen ember fejét s a párnák elfojtották a dörrenés robaját. Diener Árpád levéltárcájából eltűnt az a levél, amelyet Schustek Frida irt és amely súlyos fenyegetéseiket tartalmazott. Est a levelet a leány elégette, ezer korona készpénzt pedig, mely az utazás fedezésére kelltett, magához vett A szállóban senki sem sejtette a 31. számú szobában történt véres szerelmi drámát A szállói személyzet, a leány utasításához híven, „aludni hagyta1* Diener Árpádot, csak akkor kezdtek érdeklődni utána, amikor délután két óra is elmúlt és még mindig nem adóit élet- jelt magáról. Kopogtatlak, de nem jött válasz.. Föltörték az ajtót és szemeik elé tárult a .látvány a maga véres borzalmával. Hét revol- vergölyó járta át az áldozat koponyáját s a holttest fekvése, helyzete arra mutatott, hogy a leány mindent gondosan elrendezett és előkészített a gyilkosságra. Kétezer töltötte meg a fegyvert, hogy annál biztosabban hajthassa végire bosszúját. A kályhában elégett papiros hamuját találnák,.. A mardosó tetkiismeret parancsa A "'"illköe leány elmenekült. Lázas hajsza indult meg kézrekeriléséire, de Schustek Fri- da a menekülésit és rejtőzködést is olyan eilö- virrváziattos tervszerűséggel intézte, ahogy a bosszú müvét. Mindössze azt tudták megállapítani, hogy a zsolnai állomás pénztáránál Reichenberg- be szóló jegyet váltott. A hónapokon át folyó rendőri hajszának a részlteiéi közismertek. Talán máig sem kerül az igazságszolgáltatás kezére a gyilkossággal: védőit nevelőnő, ha lelkniismerefe teltre nem bujtja. Julius 11-én Diener Jenő dr., a meggyilkolt Diener Árpád testvére, levelet kapott a leánytól, aki szűkszavúan vázolta a történteket és közölte, hogy elviselhetetlen lelki kínjai elől öngyilkosságba menekül. A levél nyomra vezette a rendőrséget és másnap a Karisbad melletti Pefschau egyik szállójában ráakadtak Zeiister Frida bejelentőlapjára. Zeiister Frida személyében a rendőrség letartóztatta a hónapok óta eredménytelenül keresett Schustek Fridiit, aki görcsös zokogásban tört ki és mugábaomolva ismerte be: „Én vagyok, akit keresnek, én vagyok Schustek Frida, a gyilkos." Azt állitotta, hogy öngyilkossági szándékának végrehajtása céljából jött a fürdőhelyre. Le- fairtóataíása után kísérletet is tett arra, hogy megmérgezze magát, de ebben megakadályozták. Schustek Frida könnyes vallomása A vádirat felolvasása után az elnök megkérdezi a vádlottat: — Megértette a vádat? Schustek Frida: Igen, megértettem. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Schustek Frida erre a kérdésre nem felel. Ezután megkezdődik Schustek Frida részletes kihallgatása. Schustek Frida a vádlottak részére fenntartott pad előtt áll, amelyen egy ládában összehalmozva hevernek a bűnjelek. A láda nyitva van. A nevelőnő kihallgatása alatt folyton erre ládára támaszkodik, nagyon lm Ilkán beszél, minden mondatát, tolmácsolják, ami hosszadalmassá teszi a, tárgyalást. Kihallgatása alatt többször sírva fakad és látszik rajta, hogy csak nagy Jelkierőval tudja vallomását megtenni. Ismerkedés, szerelem, viszony.. * Schustek Frida elmondja, hogy négy po’gá- r.i osztályt végzett, tiszta jeles bizonyítványa volt, nénjénél nevelkedett Sziléziában és 16 éves korában ment el nevelőimnek. Először Magyarországon volt nevelőnő. Egy esztendeig volt egy Illés nevű családnál Nagydoboson, három évig volt Kiskunfélegyházán Vértessyék- nél, majd Liptószentmiklósra jött és négy évig volt nevelőnö a Stern családnál. Ezután Kassára ment, ahol Tancer ügyvédnél volt alkab mazásban egy esztendeig, majd Trencsénbe került Arnstein Dezső dr. ügyvédhez, jelenlegi védőjéhez, ahol mindössze néhány hónapig volt. Majd újra Kassára került Tanzerékhez és itt Ismerkedett meg Diener Árpáddal. Tánzernek ugyanis az egyik gyermeke megbetegedett és telefonálni akart az orvosnak. A lakásban nem volt telefon és a házban az egyik: irodából telefonált, amelynek közös előszobája volt Diener Jenő dr. irodájával, aki bátyja volt Diener Árpádnak és akihez a tőketerebesi mai lomtulajdonos gyakran ellátogatott *
