Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-27 / 49. (1972.) szám
^ Ma' számunk 15 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévié 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő-. politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNYJ LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice t2, ü. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap. Praha Trockss torul (fi.) Prága, február 26. A nagy francia forradalom óta szinte szállóigévé vált az a mondás, hogy a forradalom — a mithológiiai Kronos módjára — önmaga pusztítja el gyermekeit. Ez a tétel persze nem mindig állja meg a helyét, mert igaz ugyan, hogy Danton és Robespierre ugyanúgy a nyaktiló alatt vesztette el életét, mint XVI. Lajos és Mária Autó in ette, de ezzel szemben a história sok olyan forradalmárról is tud, mint például Cromwelltrőö. vagy Garibaldiról, akiknek diadalát életpályájuknak későbbi alakulása sem törte szét. Ki tudná már ma megmondani, hogy az orosz forradalom, amely tizenkét esztendő óta nyugtalanítja a mai társadalmi rendel, miként fog elbánni azokkal az egyéniségekkel, akiket fölszLnre vetett és híressé, helyesebben hírhedté tett? Lenin halálakor a szovjet még ereje tetőpontján állott és a vörösök cárját úgy gyászolták meg, mintha az az államrendszer, amelyet ő teremtett meg, örökéi etre volna elrendeltetve. De nemsokára Lenin halála után kezdetét vette a bomlási folyamat. Utódai nem tudtak megf érni egymással és egyikük sem rendelkezett ekkora nagy tekintéllyel, hogy társai fölébe tudott volna kerülini. Csak az utolsó évben koronázta meg a siker Sztálinnak, a ravasz kaukázusi parasztnak azt a törekvését, hogy legveszedelmesebb ellenfeleit lefüfészeije és magát a bolsevisták teljhatalmú vezérének elismertesse. Csieserin külügyi népbiztosnak, aki valaha a cári diplomáciában szolgált és tagadhatatlan ügyességgel képviselte a szovjet politikáját a nemzetközi életben, távoznia kellett. Zinovjevet, a III. internacionálé előbbi elnökét és Kamenevet, a gazdasági tanács legtekintélyesebb tagjait tér elhajlásra kény- szeritette. Buoharmt, a kommunisták legismertebb teoretikusát is hosszabb szabadságra küldte és elnémította a német származású Radeket is. Azután Trockijt, a vörös hadsereg ügyes szervezőjét Turfcesatán legkeletibb tartományába száműzte, mert a bolsevista pártban ellenzékbe lépett ellene. Ugyancsak száműzte Rakovszkyjt, a szovjet párisi követét is. Vorosilovot pedig, Trockij utódját a hadügyi néphi ztosságban, lezáratta, mert a pa- raszfüldözés ellen mert áliástfoglaká. Ha már nem érezte magát elég erősnek arra, hogy a kommunistáknak e hajdan az egekig magasztalt vezéreit a vérpadra hurcol ja, legalább arról gondoskodott, hogy a hatalom ormáról letaszítsa őket és helyüket önmaga foglalja el. Lenin hajdani vezérkara tehát Oroszországban elv1 esz tette a hatalmat és befolyást. A szovjet kormányzata és a III. internatio- oale vezetése egy zártkörű érdekszövetkezet kezébe csúszott, amelynek irányzata kifejezetten a jobb-módú praszbnétegek ellen fordul és igy maga ellen ingert! a mai orosz társadalomnak azt a csoportját is, amely az uj rendszernek köszönheti vagyonosodását. A személyi ellentéteket újabb osztályellentétek kisérik és a kommunista rendszer összeomlása sohasem látszott annyira, közelinek, mint mostanában. Trockij kiutasítása minden valószínűség szerint siettetni fogja ezt a folyamatot. Sztálin még Turkesztánt sem tartotta elég biztos helynek Legnépszerűbb ós ezért legveszedelmesebb ellenfele őrzésére. Ehhez még hozzájárul az a félelme is, hogy ha a tuberkulózisban szenvedő Trockij a száműzetésben talá. meghalni, a közvélemény vetélytársá- rak meggyilkolásával fogja öt gyanúsítani. Legjobbnak találta tehát Trockijt eltávolítani Oroszországból és a száműzött most menedékhelyet keree. Törökországiban, ahová váratlan diplomáciai i feszültséget okozott a leleplezett francia-belga titkos katonai szerződés Elírási! vita Indult meg arról, waiioa apokrif-e a szerződés, sem — Koflandfet Fraetiaerszág és Belgium ugyanolyan sorsra akarja kárhoztatni, mint 1314-ben Németország Belgiumot — Megszakadnak a holland-belga tárgyalások? — Analógiák a Hogan-ügyhöz — Németország nyugodt — Franciaország presztízse ellen irányuló manővertől tart — Prága, február- 26. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk az Utrecht Dagblad- ban leleplezett állítólagos francia-belga titkos katonai szerződésről, amelynek valódiságát a francia és a belga kormány természetesen azonnal megcáfolta. A cáfolat ellenére Euró- paszerte tartja magát az a vélemény, hogy a szerződés tényleg fönnáll, s ha az Utrecht Dagbladban megjelent szerződési szöveg nem is fedi szószerint a valóságot, annyi bizonyos, hogy a francia és a belga vezérkar 1927-ben és 1928-ban több összejövetelén részletes taktikai tervet dolgozott ki Németország és Hollandia megtámadására. A franciák és a belgák aggressziv katonai szövetsége minden kétséget kizáróan létezik. A legtalálóbban egy angol lap ítéli meg a helyzetet. Szerinte az Utrecht Dagbladban megjelent szerződés apokrif, de a vezérkarok pőtmegegyezéséről szóló hir valódi, ami magában véve elég, hogy a világot nyugtalanítsa és a locarnói szerződés általános érvényét illuzórikussá tegye. Mindenki tudta, hogy ez a szerződés, vagy annak katonai pótszerződése létezik, s az európai sajtó jóformán csak az alkalomra várt az ügy kipattantására és a megbotránkozás bejelentésére. Az európai béke szempontjából valóban lesújtó jelentőségű az Utrecht Dagblad leleplezése. A lehető legrosszabb pillanatban jött, akkor, amikor a Kellogg-paktum födél dieportálfáik, neun szívesen látják, meri hiszem ez az ország jóbaráti viszonyt fairt fönn a moszkvai kormánnyal és ezért .más állaim vendégszeretetét kel igénybe vennie. Érthető azonban, hogy Európának a polgári társadalomi alapelveim felépült államai nem szívesem adják miéig a menedékjogot a hazájában ugyan kegyvesztetté vált, de mégis mindén izéién világfonradaimi elvektől áthatott kommunista vezérnek. Mindem kormány elhárítja magától azt a kétes dicsőséget, hogy határait Trockij előtt megnyissa és kézzeil-látofcal védekezik szocialista pártjainak és a kommunisták Trodkij-faarát szárnyának ama törekvése ellen, hegy belpolitikai harcaiban benne értékes szövetségest kapjanak. Csehszlovákiában is aktuálissá vált a menedékjog megadásának problémája. A kommunista ellenzék, amely Sztálin ellen és Trockij mellett foglal állást, vetette fel azt az eszmét, hogy a s-zámüzöttet engedjék be Csehszlovákiába és tegyék lehetővé számára, hogy a Tátrában vagy más magaslati gyógyhelyen kúrál tussá megrongált egészségét. A kommunista, párt. ellenzéki szárnyának ezt a kívánságát a cseh és német szociáMeimckiraliák, valamint a cseh nemzeti szocialisták is magukévá tették, sőt úgy hírlik, hogy a cseh agrárpártban is vau egy áramlat, amely a menedékjog megadását nem ellenzi, bár nem valami nagy lelkeeealá körűk, amikor a szakértők összegyűl-j. tok Párisoan, hogy a jóvátétel kérdését végérvényesen rendezzék s amikor a nép- szövetség küszöbönálló tanácsülésén Európa egyik legsúlyosabb kérdését, a kisebbségi problémát veszik végre bonckés alá. A német—francia viszony szempontjából az Utrecht Dagblad közlésének legalább akkora jelentősége van, mint néhány hónappal ezelőtt a francia—angol flottaszer- zöilés megkötésének idején ITogan amerikai újságíró párisi aktalopásának és a szerződési szöveg leközlésének volt. Miként akkor Amerika figyelt föl érzékenyen a francia—angol íiűitakomproiLaísszttmra, amely a két európai hatalom bármelyikének megtámadtatása esetére a két flotta együttműködését helyezte kilátásba és miként az angol—francia titkos tengeri megegyezésnek egyik következménye a tizenöt amerikai cirkáló építésének siettetése volt, amit csak egy-két hét előtt határozott el az j amerikai kongresszus, úgy a holland lap j leleplezésének szintén súlyos és veszedelmes következményei lesznek, akár apokrif, akár valódi a diplomáciai dokumentum, mert a közlés néhány nyugateurópai állam egymáshoz való viszonyát máris elmérge- sitette. A legérdekesebb, hogy nem annyira Németország érzi magát találva, mint inkább Hollandia. A titkos szerződésből ugyanis az tűnik ki, hogy ha Németország megtámadja Franciaországot és Belgiumot, vagy ha e két utóbbi állam bármely oknál fogva elhatározza Németország megtámadléssel látná Trockijt a csehszlovák köztársaságiban. Ezrei szemben a cseh nemzeti demokrata, valamint a cseh néppárt a legélesebben tiltakozik az orosz kommunista vezér bebocsáttatása ellen és e felfogásukban a maguk oldalán találják a kommunista párt hivatalos vezetőségiét is, amely moszkvai parancsra dolgozik és a legutóbbi napokban tartott ülésén Trockij híveit teljesen háttéribe szorította s a pórtéléiben élvezett eddigi befolyásaikat úgyszólván egészen megszüntette. A kormánynak tehát két ellentétes nézet között kell választania és helyzetét nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a koalíció ebben a kérdésiben sem egységes. Minthogy azonban a belügyminisztériumiban az a hangulat uralkodik, hogy Trockijnak a 'menedékjogot nem kell megadni, minden valószinüség amellett szól, hogy azt nem i;s fogja megkapni és a szocialista páirtoknak, valamint az ellenzéki kommunistáknak az a törekvése, hogy a hivatalos kommunista pártot az ő tekintélyének felhasználásával letörjék, nem fog teljesedésbe menni. De bármilyen legyen is a csehszlovák (kormány döntése, annyi bizonyos, hogy Trookij száműzetése a kommunista mozgalom szempontjából óriási veszélyt jelent. Veszélyt jelent pedig nemcsak azért, mert Oroszországban a szovjet ellen ingerli Troe- kij nagyszámú híveit és különösen a katonáikat, hanem azért ír, mert Enirópa egyéb ordasai, az egyesült belga—francia haderő könyörtelenül betör Hollandiába és megkerülő mozdulattal Németországot a szó legszorosabb értelmében, nem várt módon hátbatámadja és akcióképességét igy megbénítja. Tagadhatatlan, hogy ez a metódus veszedelmesen hasonlít Németország 1911- iki eljárásához, amikor a német vezérkar pusztán taktikai és sztratégiai okokból, a semlcgességi egyezményeket figyelmen kívül hagyva, betört Belgiumba és a kis ország legázolásával nem várt helyen sebezte meg Franciaországot. Annakidején Németországnak eljárása világszerte óriási felháborodást keltett, maga után vonta az angol hadüzenetet és egyáltalában egyike volt a leghathatósabb érveknek, , amellyel az antant Németországot az egész világon meg tudta gyülölíetni. A' 'franciá—belga' megegyezés most szóróLszóra ugyanilyen eszközöket helyez kilátásba. Hollandia Németország szempontjából ugyanolyan szerepet tölt be, mini Belgium töltött be Franciaország mellett nem is szólva arról, hogy a holland nép Németország felé való orientálódása, a háború és a belga—francia viszony megzavarása és a flamandok- nak állítólag Hollandiából táplált autóim- mista mozgalmai óta egészen pozitív méreteket öltött. Ilyen körülmények között a legtöbb európai lap véleménye szerint, ha a belga—francia katonai szerződés titkos klauzulái apokrifeknek is mondhatók, nagyon valószínű, hogy a francia—belga vezérkar sorozatos tárgyalásai alatt föltétle'szágarban szintéin a meghas omlás fáklyáját dohja a kommunistáik közé. A nyugati bolsevisták nem tudják megérteni, hogy miért kellett a vörös hadisereg hajdani parancsrao- ikét elnémítani és azért egyre növekvő szóimban Trockij felé fordulnak roikonszenvükke 1. Moszkva, amelynek módszerei már eddig is sokszor elkedvetlenítették a III. Inbernaoio- rtáléhoz tartozó munkásság legér telmesebh rétegeit, a legújabb események folytára még többet fog veszíteni népszerűségéből- A kommunizmus súlyos válságba kerüli és könnyen meglehet, hogy ha,marosan az egymással késhegyig menő harcot vívó esqpor- tócskák elkeseredett küzdelmét fogja mutatni. LAUFER 8, Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
