Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-26 / 48. (1971.) szám

j929 február 26, kedd. A faisitóirök cölibátusa Megjegyzések Stampay János cikkére Sílovenszkó, február 25. Addig, mig azt gondoltuk, hogy Stampay I cikke „köztünk marad", mert csak a szaksaj tóban jelent meg, addig — csak pedagógus körökben tettük meg rá a megjegyzéseinket de most, hogy a szaksajtóból átvette a napi sajtó, kénytelenek vagyunk vele foglalkozni, mert nem akarjuk, hogy a nagy nyilvánosság téves megvilágításban lásson fontos dolgokat, nem akarjuk, hogy a „háro runémet tanítónő' mintájára alkoson magának fogalmat a magyar tanítónőkről. Félreértések elkerülése céljából már most megjegyezzük, hogy lelkes ellen felei vagyunk a tanítónők cölibátusának, de egészen más okokból, mint ama szegény há­rom német tanítónő, akik azért óhaj­tanák a cölibátus eltörlését, mert lelkűkből utálják hivatalukat. Rendkívül sajnáljuk, hogy Stampay I. en­nek a három tanítónőnek a nyilatkozatát köz zétette, mert a tömeg könnyen általánosít és azt hiszi ezek után, hogy a világon csak ugv hemzseg az a sok tanítónő, aki nem hivatás érzetből van a tanítói pályán, hanem csak „ételért" ment oda, miként Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósa a király udvarába. Hiszen éppen a tanítói pálya az, amelyhez hivatásszeretet és tehetség kell. Éppen a ta­nítónői pálya a legideálisabb kenyérkereső pálya nők részére. A legnagyobb emberi gyö­nyörűségek közé tartozik a gyermekben szunnyadó tehetségek, lelki tulajdonságok ébresztgetése, a felébredt lélek / irányítása, magasba lendítő szárnyakkal való felszere­lése. Egy napfénytől elárasztott, tanterem-élettől ragyogó gyermekarcokkal, melyeken mosoly, aggódás, szorongás az értelem felvillanó su­gara, a bánat ernyedt vonala, az együgyüség kedves bambasága, a huncutság mosolya, va­lamely jól sikerült munka feletti megelége­dettség derűje röpdös, szálldos keresztiil- kasul — óh, az nem műhely, s a tanítónő, aki együtt érez a gyermekhaddal, nem napszámos — nem, nem és nem érzi „letipró“-nak, sőt még csak nem is hivatalnak munkakörét, ha­nem hivatás-nak, emberhez méltó gyönyörű­séges ragyogó munkának. Hogy az ő érzéséhez a cölibátusnak semmi köze nincsen, bizonyos. „Tanítani, enni, inni, aludni és ismét taní­tani" — panaszkodnak a szegény „három né­met tanitónő"-k. Nos, ha egy ilyen áll be az asszonyi életbe, az pár év múlva az asszonyi hivatalra is azt fogja mondani lemorzsoló egyhangúsággal, hogy „gyermeket és férjet gondozni, főzni, enni, inni, aludni és ismét gyermeket és fér­jet gondozni" — retenetes! Hogy aztán legyen-e cölibátus, vagy ne le­legyen, ez ismét más kérdés. Hát bizony ne legyen. A megboldogult fran­cia forradalomban történt, hogy Lamartine indítványára törvénybe iktatták az emberi jogokat. Ezek: 1. élet, 2. szabadság, 3. boldo­gulásra való törekvés. Ma már azt senki sem vonja kétségbe, hogy az élethez joga van annak, akit e sártekére helyeztek az Istenek, de már lám az emberi szabadsághoz való jogot vannak, akik szeret­nék kétségbevonni, sőt meglevő szabadságok szárnyait kissé megnyirbálni. És ezek közé tartoznak a „tanítónői cölibátusának nevezett szörnyszülött kitalálói is. Ha valaki, úgy egy kivaitásszeretettől átfű­tött lelkű tanítónő érzi igazán, hogy milyen nagy érték az emberi szabadság. És ha valaki, úgy egy ilyen emberi lény érzi súlyos csapás­nak, ha szabadságában korlátozva van. És ha úgy alalculnak egy tanítónőnek életviszonyai, hogy élettársat talál magának egy olyan férfi­ban, akinek a kereseti lehetőségei nem olya­nok, hogy intelligens emberhez méltó életet biztosíthasson egy majdan kulturbázást alkotó családnak, — éppen olyan lelkes hittel áll az oldala mellé és irányit ja a családi életet, mint amilyen lelkes hittel végezte a tanítónői mun­kát. Fizetése biztosítja az anyagi alapot. A legértékesebb családok közé tartoznak azok, amelyekben az anya tényleges, aktív tanító­nő, tehát többoldalú ember. Ha nincs a csa­ládnak szüksége az anya keresetére, akkor úgy is elhagyja férjhezmenetelekor tanítónői állását coel ibatus-törvény nélkül is. De a coe.libatusdörvény szabadságmegnyir- bálő jellegének levető hatása éppen a hivatá­sa magaslatán álló tanítónői kart sújtaná a leghatalmasabb mértékben. Eddig a tanító­női kart a középosztály tehetséges leányai közül a legértékesebbek alkották. Nagyon va­lószínű, hogy a coelibatus behozatala esetén — amitől Isten óvjon — más pályára fognak sodródni azok, akik eddig a tanítónői pályán látták boldogulásuk lehetőségét Egy demokratikus államban, mely a sza­badság és fejlődés és a jogok kiterjesztésének alapján áll, határozottan visszafejlődést az állam alapelveivel való disszonanciát jelente­né a tanítónői coelibatus behozatala. Ott, ahol a nőik teljes, tehát aktív és passziv választó­joggal egyaránt bírnak, ahol a nők lehetnek bizottsági, tagok az összes bizottságokban., képviselőtestületekben, a parlamentben nyit­va áll előttük' az egyetem: miért akarják őket. éppen a tanítónői páiíyijn megfosztani attól a ' jógiiktól/ hogy mint aktív tanítónők házassá­got is köthessenek. Súlyos c.vapást. jelentene a tanítónői coeli­batus' behozatallá különösen a falusi tanító-j rign. Sok tata* tai Wl MmtÉn London, a világ legnagyobb városa alagutak s még ma is hömpölygő folyók sora fölött épült Mi az oka a folytonos londoni vízvezetéki és gázkatasztrófáhnak? — A földalatti London rejtelmei — London, február 22. Alig múlik el nap anélkül, hagy Londonban egy vízvezetéki főcsö meg ne re­pedne, aminek következéseképpen az ucca eláraBz- tódik és a pincelakások és üzletek vízzel telnek meg. Az ilyen módon előállott anyagi kár oly nagy, hogy mindenfelől „földalatti reformokat1' sürgetnek. Akik ezeket akarják, azoknak fogal­muk sínes, hogy milyen nehézségeket rejt magában „London földalatti helyzete*. ha szabad magunkat így kifejeznünk. Szemben azokkal a feltevésekkel, hogy vagy a nagy víz­vezetéki csövek anyaga rozsdásodott be, vagy pe­dig földomlás okozza a csőirepedéseket, ami egyút­tal gyakori gázrobbanásokat is megmagyarázná, az igazi nehézség, amelyről maga a lakosság is alig tud, valójában abban a körülményben van. hogy London egész sor folyó fölött épült föl, amelyék még ma is a föld alatt hömpöiygetik víztöme­geiket A nehézségeket éppen az okozata a leggyakrab­ban, hogy azok a csatornák, amelyeken át ezek­nek a folyóknak a vizét a Themee torkolatába viszik, igen sokszor összeomlanak. London valamikor a gyógyforrások és folyók városa volt. Legtöbbjük még most is folyik és buzog a város alatt. Főképpen a források okozzák a legtöbb bajt. Amilyen mértékben nőtt London mai mon- struózuis nagyságáig, olyan mértékben voltaik az építészek kénytelenek a folyókkal é« a források­kal számolni, ámelyeknek az irányát tehát úgy kellett befolvásolmiok, hogy céljaiknak megfelel­jenek. Kevesen tudják például, hogy a Mansion House, a City városháza egész kör­nyéke Wallbrook folyó partján épült feL A há­zak a folyón át is elhúzódnak, persze cölöp- épitmény alapon. Senki se tudja, hogy Poultryban, London egyik fő üzleti uccájában, egy hu*z méter mély lyuk van, amelyben állandóan viz gyülemlik össze, amelyet folyton ki kell szivattyúzni. Ha a viz egy bizonyos magasságot ér el, — és ügyiátszik min­dig eléri — akkor a szivattyú automatice műkö­désbe jön és naponta körülbelül ezer liter vizet emelki. Az úgynevezett County-Hall csupa gyógy­forrás fölött épült. A források fölé vagy két mé­ter vastag földréteget helyeztek, azon történt az­után az építkezés. A szivattyúzás itt is állandó, hogy szárazon tarthassák az alapépitményt. Legsajátságosabb példája a londoni építkezési módnak a Fleet-Street, amelyet a tinta ttccájá- nak is neveznek. A Fleet-Stréet, nélkül Londont el sem lehetne képzelni. A Strandtól egész a Ludgate cirkuszig egyik újságpalota sorakozik a másik mellett. Lon­don egész ujságirodalma itt koncentrálódik. Az uccát azonban a Fleet folyó után nevezték el, amely alatta folyik. Valamikor a Fleet nagyon fontos volt hajózási, főképpen pedig szállítási szempontból. Ez a folyó majdnem egész London alatt elhúzódik. Van aztán két más folyó is: a Tyl- bourne és a Westbourne. Az előbbi pláne az Ox­ford Street és a Haymarkot alatt vonul el. Vala­mikor a Piccadilly-től kiindulva a királyi palota alatt a Westminster felé folyhatott. Ma, mint­hogy eltérítették az irányától, nagy írben kerüli ei a királyi palotát és a Viktória Station alatt menve, torkollik a Themsébe. A már említett Wal- brook folyó több kisebb folyóból tevődött össze. Öt ilyen kis folyó még most is él, néhány azon­ban már évszázadokkal ezelőtt be lett boriivá, leg­erősebben azon a helyen, ahol a Walbrook most a Themsebe torkollik. A londoni gyógyforrások nagy számáról még ma Is sok jel tanúskodik London uccáin. Ott van például az úgynevezett Old Cate-szivaty- tyu, amelyről csak kevesen tudják, hogy mire való. A Strandon még mindig meg van a római fürdő, amelyet minden idegen megtekint. Az egész egy nagyobbstilü fürdőkádra szorítkozik, amelyben lépcsőfokon lehet a mélybe hatolni, ahol igen meleg forrás buzog. Sok más városrészben Í3 vannak még ilyen források. • A földalatti Londonról beszélve, meg kell emlé­kezni arról a számtalan alagutról, amely a vá­rost aláaknázza. A leghosszabb alagút az, ame­lyik Mansion Housetől egész Westminster Bridge Stationihoz vezet. A hossza körülbelül háromezer méter. Egy másik épp ily hosszú alagút, a Queen Viktori a Street alatt a Blacfcfriar® hídig "vezet. Benne húzódnak végig a gázvezeték főcsövei, a villamos kábelek, a vízvezeték csövei és egyúttal egy közúti vasút ie. A háború alatt egy bomba az Embankments tájékán átütötte az alagút tetejét és a gázvezeték egyik főcsövébe került. A gá,z azonban nemi robbant fel és a többi kábel meg cső is sértetlen maradt. A Themee tavalyi áradása köziben nagy víztöme­gek kerültek az alagútba, de hamarosan ki lehe­tett azokat szivattyúzni. Nagy Londonnak össze­sen tizenkilenc ilyen alagutja van. Francia pénzügyi és ipari delegáció Belgrádira® Belgrád, február 25. Néhány nap óta Bel­grádiban tartózkodik a francia ipari és pénz­ügyi világ képviselőinek csoportja. A zágrábi sajtó hangsúlyozza, hogy a franciák megérke­zésének a jugoszláv-francia kereskedelmi szer­ződés megkötése után igen nagy jelentősége van, mert eszerint Franciaország azt kívánja, hogy gazdasági kapcsolatai minél erősebbé váljanak Jugoszláviával. A francia küldöttség vezetőit az illetékes minisztériumokkal folyta­tott tanácskozások után a király kihallgatáson fogadta. A francia delegáció belgrádi tartózko­dásának elsősorban az a célja, hogy tanulmá­nyozza Jugoszlávia gazdasági viszonyait és er­ről jelentést tegyen a párisi mértékadó kö­röknek. Megsemmisült a Upan melletti ütközetet ábrázoló nagy prágai körkép Prága, február 25. Ma délben beomlott a prágai Bauungartenbem elhelyezett nagy kor­kép-panoráma, amely a Lipan melletti ütkö­zeteit ábrázolja. A panoráma épületének tete­je beszakadt, nyilván a tetőre nehezedett nagy hótomegek súlya alatt Lehet azonban, hogy a mennyezet támasztó gerendái már megrongá­lódtak voltaik. A nagy körképet megsemmi­sül tnek lehet tekinteni. A kár több millió ko­ronát. /BIUIIJI ■« i ...................... i|_ i jl él nyugodt, csöndes kulturéletet kint a fal­vakban. Nem ismerjük a tanítónői coeldibatusról szó­ló törvényjavaslat indokolását s így nem tud­juk elképzelni, hogy az államnak mi haszna lesz a tanítónői coelibatus behozatalából. Az állam az átmenetnél csak ráfizet, amennyiben a szerzett jogok jogi védelmiének elve alapján a működő férjes tanít ónőiknek vagy végki elé- gitést, vagy tízévi működés után nyugdijat kell adnia. Haszon tehát nem, csak veszteség származ- hatik belőle. Vesztesége a népnevelésnek az értékes elemek egy részének más pályára va­ló kergetésével. Ha ug>* gondolkodik a tör­vén ytervező, hogy a tanítónői állásokat min­dig csak kezdő fizetésen lévő tanítónőkkel töl­tik be, amennyiben azok a tanítónők, akik férjhez mennek, állásukat elhagyni kénytele­nek, ezzel ugyan elnyerhető néhány százezer korona, de elvész egy jő tanítónői státus. Az, amelyik hivatásszeretetből lép a tanítónői pá­lyára és ott évek folyamán tapasztalatokban gazdagodva, előbbre viszi a népoktatás ügyiét. Ehelyett alakul egy olyan tanítónői státus, amelyik mellékfoglalkozásnak tekinti azt a mimikát, amelyet az iskolában végez, főfoglal­kozásának azonban a hozománygyüjiést és a valami uton-módon való főkötő alá jutást. Eb­ből a fajtából pedig csak kára lesz az iskolá­nak, kára a családnak, társadalomnak és az államnak egyaránt. Két magyar tanítónő. Február Kedd Isis Hsa ig iteiéi A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: Adria: A moszkvai vörös táncosnő. (Dalores dél Rio). Második hét. Flóra: A hét bűn jachtja. (Brigitta Helim). — Szerelem és börtön. (Henny Portén.) Hvezda: Robin Hood. (Douglas Fairbanks). Lido: Volga... Volga... (Második hét). Lucerna: Kraszin. (A Nobi!e-expedició megmen­tése). MetTo: Jobb házbői való leányok. — A sivatag karmaiban. Svetozor: A táncoló orchidea. (Xénia Desní.) vmszaixxrsitn ? ictbpe -myumrrvs.rjv'irr.?# v Első szlovák ékszer-, arany- * ezüstgyár Tulajdonosok! FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Jnöáiokit cnkőziuok — Pékár Gyula előadása Nápolyban. Ná­polybái jelentik: Pékár Gyula a hatóságok fejei és előkelő közönség jelenlétében tartotta meg nagysikerű előadását, amelyben az év­százados magyar—olasz barátságot ismertet­te. A hallgatóság az előadást percekig tartó tapssal ünnepelte és lelkes tüntetések folytak le az olasz—magyar barátság mellett. Az aos- tai hercegi pár a magyar vendég tiszteletére fényes fogadóestélyt rendezett. — Franciscy szenátor adománya a három magyar diákmenzának. Fraacsicy Lajos dr. országos kér észtén yszocialista párti szenátor lapunk szerkesztősége utján a prágai, pozso­nyi és brünni magyar menzáiknak 500—500 koronát, összesen 1500 koronát adományozott. A követésre méltó, nagylelkű adományért, melyet rendeltetési helyeire juttattunk, há­rom diákintézményünli vezetői ezúton hálás köszönetüJket fejezik ki. — Kinevezték a magyar idegenforgalmi ta­nács tagjait. Budapestről jelentik: A kereske­delemügyi minisztér Dezseöffy Aurél kereske­delemügyi államtitkárt az Országos Magyar Ide­genforgalmi Tanács elnökének helyetteséül ki­jelölte, továbbá Andrássy Sándor grófot a Ma­gyar Automobil Klub elnökét, Platthy György kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt, Bornemissza Lipót bárót, Dormándy Géza ny. tábornokot, a Dunagözhajózási Társaság ma­gyarországi képviselőjét, Hóman Bálint egyetem mi tanárt a Magyar Nemzeti Muzeum főigazga­tóját, Magyar Miklós és Scheuer Róbert székes-; fővárosi törvényhatósági bizottsági tagokat, va­lamint Tóth László dr. szerkesztőt az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács tagjaivá kine­vezte. — Halálozások. Gömörmegye őslakos társa-, dalmában jelentős szerepet játszó előkelő esa^ ládot borított mély gyászba Fáji-Fáy Árpádné, született rudnói és divékujfalusi Rudnay Zsó­fiának 71 éves korában Gicén történt elhunyta. Halálát férje. Fáji-Fáy Árpád, gyermekei: Fáy Heléu, Fáy Biri, Szilvay Gusztávné, született Fáy Irén, Guthy Tódorné született Fáy Margit és Héderváry Lajosmé szerető mostohaanyjukat gyászolják. Temetése szombaton folyt le a gicei sirkertben. Lelki üdvéért az engesztelő szent* miseáldozatot a süvetei róm. katolikus templom­ban vasárnap mutatták be. — A gömön or-i vosszövetséget újabb gyász érte. Ugyanaznap, amikor Rozsnyón 74 éves korában elhuDvt Posch Dezső dr., Budapesten agyvérzés követ­keztében meghalt Gescheit József dr., a pelső- eiek közszeretetben álló orvosa. Hatvankilenc éves volt. A rimá-sajóvölgyi orvosszövetség két érdemdús tagjának haláláról külön gyászjelen­tést adott ki. — Állatvédőegyesület alakult Kassán. Kassai szerkesztőségünk: telefonálja: A kassai állatvédő egyesület tegnap Bőd cm Mihály álaltorvos elnök­lete alatt megalakult. A tisztikar, választása során elnöknek Szlávik János vasutigazgatóhelyettest, alel nők ének pedig Bodon Mihályt és Grüm Miksát választották még. Ezenfelül megválasztottak egy több tagból álló választmány!. — A Kassai Atlétikai Club jubiláns közgyűlése. Kassai szerkeszt ős égünk telefonálja: A Kassai At­létikai Club tegnap tartotta 26-ik évi rendes köz­gyűlését Richter János elnöklete alatt. A köz­gyűlésen a főtitkár az összes szakosztályok mű­ködéséről oly kimerítő és nagyszabású beszámolót terjesztett elő, amelynek csak a felolvasása több mint egy óráig tartott és minden részletében hű képet adott a KAC jubiláns esztendejének nagy­szabású tevékenységéről. A tisztujitás során dísz­einőiknek Rlanár Béla dr.-t. elnöknek Richter ' Jánost választották meg. Ezenfelül megválasztottak több tiszteletbeli elnököt és a negyven tagból ál­ló választmányt. A jubiláns közgyűlésről részletes beszámolót lapunk hóin ni számában hozunk. — Letartóztattak egy •fizetésképtelenné vált kas­sai textilkeroskedőt. Kassai szerkesztőségünk tele­fonálja: Berkovifs Ernő textilkereskedő, akinek üzlete a Fő-ucca 22. szánni ház alatt volt, nemré­giben fizeiésképtoVnséget jelentett be. Ennek fo- lyamányaképpen most az állam ügy** is ég a hite­lezők érdekeinek megóvása céljából elrendelte Rrrkovita letmrlóztatáíP .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom