Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-17 / 41. (1964.) szám
1929 lohrnár 17, Tt&górnop. 'PRA<IAlA\.\&^ARHlUIiAI> 17 | Sütni, főzni fa és szén nélkül . korom fa ham* nélkül, füst fa *x*ffmfa>v teseo, amelltett 70%-al olcsóbban csak U-****■ KRONPttlNZeETROLGAZ-GÉPPEL lebet, T~“' í amelyfa 80.000 nél több hlitartfaban alkalmaunak. A konyhában eüléare fa .özósre alkalmazhatók, azonkívül egyszerű Kézfogással könnyen átváltoztathatok ele§ gáng gzobakályhavá, üzem közben pe'lig minden helyiségbe át lehet helyezni. Mindenütt azonnal kellemes meleget ad és amellett igen olcsó. A Kronprinz-petrol- gáz-gépben egy kékes óriási hoképaaséggel bíró gynjtóling ég. egy valódi pénzmegtakarító gépi Látogassa meg lerakatom*!, ahol minden csütörtökön délután 5 órától kezdve főzési bemutatások vannak: Budapest VL Andrásay-at SL |í vagy pediglen kérjen minden kötelezettség nélkül árjegyzéket KRONPRINZ-WEIIK.E 0. A. XIMPINK GUNT- RAWSDOKF bei WIEN (Austria) címen (16 filléres levelezőlapon) Minden levelezést közvetlenül Guntramsdorlba kérek. Magyar levelezési osztály. Az árakban a vám, fuvar fa csomagolási költség bent foglaltatik. sütésre fa más komoly formájú versenyben vesznek részt. A atanrfardűlők még csak elmélyítik a helytelen elvet u A gyermek tiport ja legyen játék! Egészséges, okos játék, aa egyes sportágak, stílusok megismertetése, a vetélkedést kedvben rejlő pedagógiai értéket pedig stílusbeli és minősítési versenyekkel lehet ée kell kihasználni. A nők sportjáról csak annyit, hogy divatnak kitűnő és egészséges, de nem látom be azt, hogy mi haszna lesz az egészségnek ée a társadalomnak abból, ha az összes nők átússzék a Lamanche- csatornát, vagy ha hosszabbat ugranak és mész- szebb hajítják el a sulygolyót, mint a férfiak. Végeredményben egy jó darabig mégis csak a nők fogják szülni a gyermekeket, valószínű, hogy szoptatni is egy ideig nekik kell, és az általános orvosi vélemény szerint erre legalább olyan jól elő kell készíteni a szervezetet, mint akármilyen versenyre; a női sportban tehát nem az a célszerű ut, amely a nőben férfiértékeket termel, hanem amely a nőt mint nőt hangsúlyozza. A test, a mozgás és a kedély harmóniája az igazi nő, a nő ezért sportoljon, és ha versenyez, ezzel győzzön, mert a női sportban is csak a minősítési elven alapuló versenyzési rendszer a célszerű. Mindezeknek az irányításához azonban nem elég a tornatanár, a mester, a tréner, a masszőr szakismerete, ehhez alapos anatómiai, élettani, belgyógyászati, idegkórtani, stb. stb., egyszóval teljes egészségügyi képzettség is kell. Viszont, hogy az egészségügyi szervezet jó legyen, ahhoz nem elegendő, hogy valaki képzett orvos legyen, kell, hogy otthon legyen a sport minden ágában, tudja a sportot elméletileg és gyakorlatilag is. Ahogy hiányokat mutat az egészségügyi szervezettség a gyermekek és a nők sportjában, annyira megszenvedi a sportszakorvos hiányát a felnőtt ''sportolók tábora is. iílJiVCsak a közelmúltban vesztettük el egyik legértékesebb sportrajongónkat azért, mert az egészségügyi ellenőrzés gondolata nem él benne a sportközludatban. Kedvenc sportját gyakorolta, mikor hirtelen szivbüdés érte. s csak a halál után derült ki, hogy évek óta szenvedett szervi szívbajban. És hányán vannak, akik túlzott ambíciójukkal szereznek maguknak nehezen gyógyítható betegséget. vagy súlyosbítják a. sportolással meglévő, de rejtett szervi defektusaikat. Mindez azért, mert hiányzik a hivatásos egészségügyi ellenőrzés. Ha el akarjuk érni azt amiért sporto'imk, hogy nemzetünk munkakénesebb. egészségesebb legyen. akkor itt az ideje annak, hogy a sportot egészségügyi alapon is megszervezzük. )( A vasárnapra tervezett összes futballmérkőzéseket minden országban elhalasztották. )( A cseh-némct téli-szövetség (HDW) versenyei és a Táfra-sibajnokságok február 19—26 áig folynak le Tátraszép'akon. A versenyek biztos részi vevője a norvég Rund és több német-, valamint magyarországi versenyző. )( Az ansrol gyorskorcsolyázó bajnokságokat — több évi szünet után uiból lebonyolító'.ták Londonban. Ammntőrbajnok E. W. Horné, profibajnok pedig B. Pearson lett )( Kozseluh János. Soyka és SteiskaJ is elutaztak a nizzai versenyre, ahová Ke-hrling is megérkezett. A Riviérán azonban egyelőre teonisz helyett — vigan folyók a siezés. )( Csehszlovákia sibajnokságait vasárnap folytatók a Tátrában a 18 kilométeres versennyel. E konkurenciában már a lengyel futók ia résztvesznek. )( Csehország—Marvaország—Szlovenszké országrészekkőzti jéghockey-mérkőzéseket tervez a csehszlovák siszövetség. )( A prágai LTC jéghockey-csapata meghívást kapott Olaszországba. A prágaiak február 22-én Milánóban mérkőznének az ottani sportklubbal. )( Harry SciMict, a be’gák pehelysu’yu boxbaj- nokát a nemzetközi boxszőve'ség az Európa-baj- nok dán Larsenne.l megmérkőzni kötelezte. A mérkőzés Kopenhágábnn folyik le. miután Brüsz- sze! a költségeket viselni nem tudja. ífózgAZDASfÁcr’ A mezőgazdasági helyzet Jaress ftnefor előadása a magyar nemzeti párt Érsekújvár! körzetének legutóbbi ülésén A magya- gazdák boldogulása fugq a trágya he'yes keze’ésétől az okszerű ta'ajmíve- lestől, a ’ó ve-őm g, a jó gép a ma a helyén meg- fe'elö műtrágya alkalmazásától, az okszerű növény- ápolástól, növényvédelemtől és állattenyésztéstől. Ezen kérdésekkel időszerűen és szakszerűen foglalkozik „A GAZDA ti BRATiSLÁVA-PÖZSÖNY, Vármspháztér 11, Kérjen mutatványszámot! A szilovenszkói 'mezőgazdaság zilált, szervezetlen érdekvédelme az oka annak, hogy ma, amükotr a mindennapi élet szinte szüntelen szórja elénk mezőgazdaságunk égető kérdéseit és orvoslást kívánó problémáit, Szlovén szkon még nem hangzott el komoly hang a zárán ybán, hogy a mai helyzet megbeszélés, megvitatás tárgyát képezze. A szlovenszkói magyar gazdák szervezetlenségének okai ismertek és ehelyütt nincs is szemrehányaii valónk, mert hisz tudjuk, hogy politikai indokok azok, amelyek miatt a magyar gazdaérdekvédelem terepe oly sivár, mini a hó alatt nyugvó téli állmát alvó természet képe. A szlovenszkói szlovák gazdák érdekvédelme, — amely mindenkor a legelőzékenyebb támogatásra talált volna — azonban érthetetlen módon ugyanott tart és a Szlovenszkói Földművelési Tanács tudná talán egyedül megmondani, hogy miért áll érdekében pihentetni az agrárizmus kérdéseit. Ezek után állott elő az a helyzet, hogy amíg a szlovák gazjdák egyetlen megnyilatkozási fóruma a csehszlovák agrárpárt lett, addig mi magyar gazdák is kénytelenek vagyunk pártunk mezőgazdasági- szakosztálya utján gazdasági sérelmeinkkel foglalkozni s lassan ez a szakosztály lesz az egyetlen fórum, ahol leplezetlen őszinteséggel tárgyalhatok az itteni magyar agrárproblémák. Ennek a fonák helyzetnek a felismerése vezet, amikor a mostani alkalommal nem hagyhatom szó nélkül mezőgazdaságunk helyzetét és rá kívánok mutatni néhány szóvaí bajainkra és az orvoslás módjára. A tavalyi termés betakarítása után megelégedett gazdaarookat láttunk mindenfelé, mert váratlanul jó terméssel hálálta meg a természet az egyéves fáradságot és gondtalannak látszott a jövő képe. De múltak a napok és lassan meggyőződéssé vált a felismerés, hogy a jó termés még nem jelent gondtalan életet, mert a gabona csak az értékesítés után válik pénzzé. És bekövetkezett az az eddig hihetetlennek látszó helyzet, hogy nálunk a kenyérszükségletet előállítani nem tudó Csehszlovákiában nagy kérdés lett a gabona értékesítése. Az árak először csak lassan morzsolódtak le s az eddigi tapasztalait után mindenki a osép- lés után bekövetkező kínálatnak tulajdonitolta ezt és sokan váriak az értékesítéssel. A meglepetés csak akkor vett erőt a gazda közönségem, amikoír a tél beálltával — ilyenkor a forgalmi vonalak csökkentése rendesen újból nivelláló hatással jár — sem indult meg az áremelkedés, sőt újabb áresés következett be, mely árviszonyok egész télen át lanyha forgalom mellett érvényben maradtak. Közismert, hogy a csehszlovák köztársaság közgazdasága ipari cikkeinek, a széfnek, a fának, a komiénak, a cukornak és némi sör- árpának a kivitelére, viszont nagymennyiségű kenyérgabonának, lisztnek és husáHatnak a behozatalára támaszkodik; a közgazdaságnak, illetőleg külkereskedelmi mérlegének előnye, hogy a kiviteli, ex per térlek valamivel mindig meghaladja az importértéket. Ebből következik, hogy vámpolitikáját úgy építette ki. hogy elsősorban a kivitel biztosítása a főcél s csak ennek biztosítása után gondol a csehszlovák közgazdaság a behozaital révén érintett piaci cikkek árnivójára. A szlovenszkói mezőgazdaság súlyos helyzetét több örfil.mény idézi elő, ezek a gabona áresésén kivül az állatárak már két év óta alacsony volta, a cukorrá pafcenmelés de konjunktúrája és a közterhek súlyosbodása. A gabonaáresés tisztán közgazdasági okokra vezethető vissza., Tény, hogy 1928-ban az egész világon rendkívüli jó termés volt, úgy hogy számos gabonát exportáló állam rendkívüli feleslegek felett rendelkezik s ezen feleslegek ismert volta természetesen nyomással volt a gabona világparitási árára. A helyzetet súlyosbította, hogy 1928-ban a csehszlovák köztársaság területén is több gabonát vetettek, minit az előző é’ ^k^ben. még pedig búzából 138 ezer hektárral, rozsból 194 ezerrel, árpából pedig 7 ezerrel; ebből Szlovenszkóra esik búzából 58 ezer, rozsból 38 ezer és árpából 5 ezer hektár terület. Maga az a tény is elősegíti, hogy nálunk is aránytalanul több gabona fekszik raktározva. Ezt a több gabonatermelést pedig a mezőgazdaság a cukorrépa és a takarmánynövények terhére eszközölte, melynek szintén közeliek vő gazdasági okai voltak; a cukorrépáért kevés pénzt kapott a gazda, az állatját meg egyszerűen nem tudta értékesíteni, tehát kevesbítette az ál- latlétszárpoí és igy kevesebb takarmányt kellett vetnie; miután pedig az eddigi tapasztalatok szerint a gabonát mindig tűrhető áron lehetett értékesítem, megnagyobbította a gabonával bevetett területet. A gat?onane.müéket nálunk 30 koronás vám védi, azonban jelenleg amikor mindenütt feleslegek vannak, ez ■> vám sem tudja az áresést eliminálni, csak mérsékelni és a mai gabonaár világgazdasági helyzetből folyó alakulás. Az álla tárak alacsony nívója már mintegy két óv óta áll fenn s oka részben a belföldi szarvasniarhaállomány, mely teljesen fedezné a szükségletet s a vámvédelem elégtelen volta; a csehszlovák köztársaság mindössze sertésekből van importra utalva, egyéb húsárukban a belföldi termelés a szükségletet fedezné. Igaz, hogy az agrárvámok behozatala némi enyhülést hozott 1926-ban, azonban az azóta Lengyelországban bekövetkezett állatár- esés és a belföldi állomány mennyiségi szaporulata előidézték a mai helyzetet. A ló- állományunk értékét pedig a motorikus jármüvek elterjedése csökkenti állandóan s itt nincs is remény a változásra. A cuikonrépatermelés mai helyzete független a belföldi viszonyoktól s hogy a cukorrépa termelés ima megszűnt a mezőgazdálkodás legjövedelmezőbb ága lenni, azt a cukor világkereskedelmi pozíciója idézd elő. Amint ismeretes, a világ cukorszükség letét részijén cukornád, részben répa szolgáltatja; a világháború előtt a cukornádból előállított cukor mennyisége 110 millió méíermázsa, a cukorrépából előállítotté 80 millió móterniázsát tett ki; ma a helyzet erősen eltolódott s a nádcu kórterme lés 140 millió métermázsa fölé is emelkedik, viszont a répacukor körülbelül megtartotta a régi nívóját. A nádcukor termelése azonban lényegesen olcsóbb lévén, mindenütt felvette a versenyt Európán kivül a répacukorral s lenyomta a nyerscukor árát, ennek követkéz bében a drágább répacukrot kénytelenek voltunk sokhelyütt pozíciójának érdekében áron alul értékesíteni és lassan nehészségekbe kezd ütközni a répacukor elhelyezése. Nyilvánvaló, hogy a csehszlovák köztársaság, melynek egyik legfőbb exportcikke éppen a cukor volt, kénytelen les* a cukorrépatermelést csökkenteni. Ez bizonyos mértékben már meg is történt tavaly s a jövőben is ezen kultúra csökkenése várható. Ezt az iniigy tisztán közvetlen gazdasági okokon alapuló megromlott mezőgazdasági helyzetet súlyosbítják a még mindig változatlan ul magas közterheik és az iparú cikkek változatlanul magas árai. Amig az agrárcikkek értékének legkisebb emelkedését is azonnal átveszi az ipar és kereskedelem, addig az agrár árlemorzsolódást csak nagyon lassan, sőt külső behatások nélkül legtöbbször egyáltalán nem veszi át. Az agrárlerm árnyék árának átlagosan 30—40 százalékos esését pedig egyáltalán nem veszi tudomásul az államkincstár, mely az adók és egyéb közterhek révén változatlan tételekben terheli meg a mezőgazdaság egyedjeit, sőt bevezetett pausál kivetései vei egyenesen létminimumát támadja meg a mezőgazdasági üzemeknek. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a közterhek ma a termelési költség 30 százalékát teszik. A közeli időkben tehát okvetlen felszínre kell kerülnie a mezőgazdaság sérelmeinek és gondoskodni kell annak prosperitásáról. Már hallottam ilyen irányú terveket s ezekre akarok még pár szóban reflektálni. Az állam részéről három mód kínálkozik; ezek: 1. fokozottabb vámvédelem; 2. a mező- gazdaság állami szubvenciók, utján való alimeniálása; 3. a közterhek enyhítése. Ismeretes, hogy az úgynevezett agrárvámok bevezetése mily hosszú, fáradságos küzdelem után eákeriilt s mennyire megnehezítették azután ezek a külkereskedelmi szerződések megköthelését s tudjuk, hogy az állam külkereskedelmi mérlegének aktivitása mennyire befolyásolja a közgazdasági vezetést s látjuk, mily ellenhatást váltott ki az agrárpárt azon követelése, hogy az állatvá- mok emeltessenek. A csehszlovák .köztársaság nem agrárál lám s igy nem rendezheti közgazdasági viszonyait agrár alapon s másrészt a szomszédaival való viszony szempontjából sem kezdhet olyan vámpolitikát, mely egy vámháboru jellegét viselné magán. Az agrársérekn«k orvoslásának tehát most, miután bizonyos nivelláló agrárvámok léteznek — nem lehet alapja újabb rendezésű vámvédelem; ez túlságos hosszadat!inas és végeredményében célhoz nem vezető mód lenne. Csehszlovák ipari köröktől származik a gondolat, hogy a mezőgazdaságon speciális állami támogatással keü segíteni; a közgaz- gazdasági élet, melynek egyiik szerves rósz© mezőgazdaság, — nem kezelhető injekciókkal, nem lehet állami feladat mesterségesen táplálni olyan organizmust, mely az adott feltételek mellett nem életképes s azonkívül a támogatás mértéke és minősége is nehezen lenne úgy megvalósítható, hogy annak alapján a mezőgazdaság prosperitása helyreállhatna. A mezőgazdaság végeredményben az állam lakossága 40 százalékának megélhetéséit biztosítja s igv nem lehet üvegházi növényként kezelni, melyet állami segélyekkel, szubvenciókkal lehet csak fentartani. Vagyis olyan bázist kel! találni, mely a baj gyökeréig nyúlik s állandó jelleggel segift. A szubvencionálás a leghihetetlenebb igazságtalanságoknak nyújtana melegágyat s nem méltó egyébként sem a mezőgazdasághoz. A harmadik mód, amelyről nem beszélnek s amely tényleg az egyetlen alkalmas mód a segítésre: a közterhek megfelelő csökkentése. Bebizonyított tény, hogy a mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége az ediinult kél év alatt 30—40 százalékkal csökkent, azaz ennyivel apadt azok tiszta jövedelme; ennek kulcsa is egyszerű, amig a munkabérekben, az ipari cikkek árában s a köztelkekben semmi enyhülés sem történi, addig a termények ára 30 —40 százalékkal leszállt. Az ipari cikkek értéke és a munkabérek idővel módosulnak, azaz hozzáhosonuilnak a terményárakhoz, addig a közterheket állami beavatkozás nélkül senki sem szállíthatja le. Mert amig egyszerűen kivetés alapján fogják kiadni a direktívákat, hogy melyik pénziigyiga aga t óság meny. nyi adóbevételt produkáljon s az állami költségvetés tételei évről-évre egyforma összeget követelnek az adóhivatalokon, addig hiába vannak az esetleg enyhébb adótörvények, mert az adózó terhe évről-évre változatlan marad. A közterhek, tehát spéciéi! a mező- gazdaságra nehezedő közterhek enyhítése a legfontosabb közgazdasági teendő. Ezt követeli nemcsak az uj adótörvények szelleme, hanem követeli <a mezőgazdálkodásban be- kövelkezetí árváltozás és követeli a csehszlovákiai közgazdasági élet. A mezőgazdasági helyzet válságát e’őidéző tényezők közül azokat kell kiküszöbölni, amelyek az államigazgatástól függőek; az értékcsökkenés, mint láttuk, világgazdasági jelenség, tehát egészséges alapokon nyugszik és nem orvosolható mesterségesen; a közterhek súlyossága tisztán belügyi, adminisztratív probléma, melyen adminisztratív utón lehet segíteni és segíteni is kell. Ez a szlovenszkói mezőgazdaság legégetőbb problémája. Csehszlovákia 1918 évi sSrteimtSése Az elmúlt évben 15 sörfőzde szSnt meg — A sörtermelés emelkedik Prága, február 16. A csehszlovákiai sörtermelés mindinkább a nagyobb sörfőzdékben összpontosul, míg a kisebb üzemek szünőfél- bon vannak. Az elmúlt éviben ismét tizenöt sörfőzde szűnt meg s igy 24 tisztviselő és 18S munkás vesztette el ke- nyeréL A megszűnt vállalatok között a legnagyobb a Stary-pl zened volt, amely 6 tisztviselőt és 67 munkást foglalkoztatott. A kisebb üzemek hasztalanul küzdenek az anyagilag és technikailag tökéletesebben ellátott nagyobb vállalatok konikurrenciája elleu s ezért a sör progresszív adójának a bevezetését követelik, amely a nagyobb üzemeket fokozottabb mértékben terhelné meg adóvaJ s a kisebb vállalatok szempontjából az üzemi megterhelés csökkenését jelentené. Ezzel szemben a nagyüzemek az egyes vállalatok számára sörtermelési kontingenst ajánlanák s biztosítani hajlandók a fogyasztást. Azonban az errevo- natkozó tárgyalások a kőt csoport ellentétes felfogd - a miatt, amiu hrnok hasábjain több ízben referál In k ed fügéié eredményre. 1928-ban Csehszlovákiában 471 sörfőzde volt (Izemben, ebből 379 Csehországban, 61 Morvaországban, 14 Sziléziában, 16 Szlovenszkón és 1 Ruszinszkón. Ezek az üzemek az elmúlt évben 11,094.987 hektoliter sört állítottak elő. 1927-ben a sörtemelés csak 9,997.213 hektolitert tett ki. A tavalyi termelés növekedését elsősorban a kedvező időjárás tette lehetővé, mert a nyári hónapokban nagy kánikula uralkodott s igy a fogyasztás jelentősen emelkedett. A termelés legerősebb növekedése a sziléziai sörfőznék nél mutatkozik, ahol a produkció 19%-al emelkedett. A cseh sörfőzdék 779.638 hektoliterrel többet főztek, mint 1927- ben, a termelésük pedig 1928-ban 8,589.598 hektolitert tett kL Morvaország 1,815.162 hektolitert főzött, azaz 196.492 hekoliterrel töb> bet, mint az előző évben. Szilézia 295.827 hek, tolitert főzött, termelése 47,800 hektoliterrel1 emelkedett, Szlovenszkó 320.356 hektolitert főzött, azaz 31.465 hektoliterrel többet. Ruszinszkóban,
