Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-01 / 27. (1950.) szám
<t39 WiwiAf 1, péntek. A magyarság pártjai a járási képviselőtestületekben is mindenütt közösen szállnak sikra az őslakosság jogaiért A komáromi járás képviselőtestületének első ülése feloszlatással ért véget — Munkácson a járási képviselet ruszin tagjai nem értették meg a hivatalos ruszin nyelvet Komárom, január 31. (A P. M. H. tudósitójától.) A komáromi járási képviselőtestület megalakulása ünnepélyes keretekben, a fel- lobogózott vármegyeházán folyt le, amelynek ősi tanácskozóterme évek után most nyílt meg először. A falábról a diszmagyarrahás főispánoknak: Nádasdy Lipóbnak, az utolsó örökös főispánnak, Sárközy Aurél, Kálmán' Rudolf, Kürthy István főispánoknak, Páz- mándy/^énes, Ghyczy Dénes alispánoknak, Királyi o^zsef pécsi püspöknek, Gihiczy Kálmánnak, a vármegye híres szónokának és a jeles államférfiúnak képe mellett Kossuth Lajosnak hatalmas képe tekint le a terembe, ahol nekik idegen világ kezdődik. A járási képviselőtestület választott és kinevezett tagjai teljes számmal vannak együtt. Feltűnik, hogy a kinevezett nyele tag közeit két igazgató szerepel. A választott tagok között egy hodzsafalvai telepes gazda ingujjra vetkőzve, kivarrott posztómellényben foglalja el a tanácskozóaszta'] első székét. Novotny Rikárd dr. járási főnök cseh nyelven nyitja meg az ülést, szavait Soltész Pál főszolgabíró tolmácsolja magyar nyelven. A tagok leteszik a fogadalmat, a magyaroknak a járási főnök először cseh nyelven, azután magyarul olvassa a formulát. Majd az elnöki program felolvasása következik, amely körülírja a képviselőtestület hatáskörét s megjelöl egy-két szociális megoldásra váró gazdasági feladatot. A járási választmány megalakítása Ezután a pártok megbizottaiból megalakul a választási bizottság, amely megállapítja, hogy a magyar pártot és az országos keresztény szocialista pártot egy-egy, a szociáldemokrata pártot és a vele kapcsoló rokkantak pártját szintén egy. a kommunista pártot két és az agrárpártot három tagsági hely illeti meg. A kinevezett tagok egy hijján az agrárpárthoz csatlakoznak. Feltűnést kelt, hogy a csehszlovák bisebb- séori pártok képviselője nem kapcsol. A. járási választmány rendes tagjai: Bol- rtcgöy Gyula ipartársulati elnök (magyar nemzeti párt), Király József csicsói plébános (országos keresztényszocialista párt), Hacker Rikárd (szoc. dem.), Mező István és Fehér Kálmán kommunisták, Prazsák József, Ku- novjamek Ferenc és Szász József agráriusok leitek. A pártok nyilatkozatai A pártok képviseletében elsőnek Prazsák József tett hosszabb előterjesztést, amelyben a képeseiét teendőit fejtegette. A kormány éltetésével végezte mondanivalóit. Utána Gaál Gyula dr. magyar nemzeti párti tag emelkedett szólásra, akinek nyilatkozatát feszült figyelemmel hallgatták. Gaál dr. nyugalmazott polgármester, kijelentette, hogy pártja a testvér keresztényszocialista párttal a legszorosabb kapcsolatban fogja teljesíteni feladatait. Az Önkormányzati testület ezt az elnevezést jogosulatlanul használja, hiszen tagjainak egyharmad részét a kormány a tételes törvény ellenére nem a szakértőkből nevezte ki, nem is mérlegelte a gazdasági és a nemzetiségi szempontokat, hanem a legridegebben érvényesítette a pártelveket. Ez ellen pártja a 'közigazgatási bíróságnál keres jogorvoslatot. Kifejtette, hogy a magyar nemzeti párt küldöttei, akik a nép bizalmából ülnek helyükön, mindenben az őslakosság érdekeit fogják előmozdítani. A nagy tetszéssel fogadott nyilatkozat után Király József plébános olvasta fel az országos keresztéoyszocialista párt rezoiucióját, melynek elején bejelentette, hogy pártja szintén a 'közigazgatási bíróságnál keres orvoslást a kinevezésekkel szemben. Majd így folytatja: — Sohasem fogjuk eltűrni, hogy a közigazgatásban a Macát gebt vor Recht elve érvé- nyesüljön. A pártatlan igazságosságot, a* egyenlő mértéket fogjuk követelni minden közigazgatási tényezőtől és szervtől. — Követeljük, hogy az állampolgársági ügy, amely ezer és ezer őslakost a legkíméletlenebbül fosztott meg jogaitól, liberális és megértő módon kezeltessék. Tiltakozunk a földrefonm igazságtalan végrehajtása ellen, amely a birtokost és a birtokon alkalmazott gazdasági munkást egyformán megfosztja kenyerétől s a szociális nyomorúságot és munkanélküliséget előidézi. Követetjük, hogy a járási képviselőtestület tegyen lépéseket a földreform igazságos végrehajtása érdekében és abban a magyarság örök tulajdon alapján és telekkönyvi átírással számaránya szerint részesedjék. Szociális téren követeljük a munkásság helyzetének javítását, a földmunkások részére törpebirtokoknak kiosztását. Védelmet követelünk az adóktól roskadásig sújtott földműves lakosságnak és kívánjuk olcsó kölcsönökkel és szövetkezetekkel való támogatását. Követeljük az őslakos iparnak az állami szállításokban és az állami építkezésekben való részesítését. — A járás magyarsága kulturális életének fellendítését is elvárjuk, mert állami érdek is, hogy a magyarság, amely ezen a területen többséget alkot, teljes szabadsággal élhesse ki kulturális életét. Majd részletes programot fejt ki a járás területén végrehajtandó intézkedésekről. Az együttműködést a többségi pártok magatartásától teszi függővé. Pártja minden korrupciót és közéleti visszaélést a legkérlelhetetleneb- bül fog üldözni. Szómegvonis, feloszlatás Király József nagyhatású nyilatkozata után Fehér Kálmán kőmüvesrnunikás kezdett a kommunista párt nyilatkozatának felolvasásába, amely éles hangon bírálta a „fasista“ kormányt és annak szocdem csatlósait. Az elnök kélizben is hasztalanul figyelmeztette a felszólalót, aki rendületlenül olvasott tovább. Erre- Novotny elnök aj ülést feloszlatta és igv további nyilatkozatok felolvasása egyelőre lehetetlenné vált. A munkácsi járási fönSk törvénysértő eljárása a magyar járási képviselőkkel szemben Munkács, január 31. (A P. M. H. tudósítójától.) A munkácsi járási képvisel őtestüliet tegnap tartotta első ülését Komarinsky dr. járási főnök elnöklete alatt. A vontatott menetű ülésnek több érdekes epizódja volt. A fogadalom!étéin él például általános derültséget kellett az a tény, hogy az elukránósitotit ruszin nyelvet az intelligensebb ruszinok sem értik meg. A fogadalom szövegét ugyanis az elnök cseh, ruszin és magyar nyelven olvasta föl, egy Laskaj nevű kormány támogató ruszin képviselőtestületi tag mégis méltatlankodva ugrott föl és követelte, hogy a szöveget ruszin nyelven is olvassák föl. A járási választmány megalakítása A magyar és ruszin eűksmzók a fogadalom letétele után a deklarációk fölolvaeásba akart fogni, az agrárok fod) irtván vára azonban előbb a választmányt alakitoiták meg. A magyar nemzeti párt és az országos ke- resztényszoc. párt tagjait, akik a választási esélyek megjavítása végett a Kurtvák-párt- tal egy blokkba tömörültek, az elnök nem engedte szavazni. Ez a törvényisértő intézkedés természetesen föli-ebbeaés tárgyát fogja képezni. Ilyenmó- don a járási választmányba csak két ellenzéki tag került; Durdinec Kurtyák-párta és Varga Péter kommunista. A "áthágok sorába az eúítenzéík részéről Máitihé Miklós keresztény- szocialista és Tótin Mihály kommunista jutott be. Az országos keresztényszocialista párt deklarációja Na-nr riadalmait keltteti a kormánypárti kénvisalotosttbletó tagak sorában, amikor a ruszin származású Máthé Miklós, nyugalmazott borhalmi görögkaitoiliikus Mkész, az országos kereszt ényszeciailkha. pánt dekilaráció- ját magyar nyelven kezdte fölolvasni. Az agrárok hangosan tiltakoznak a magyar szó ellen, Máthé azonban ocíakiáltott nekik, hogy ök is jobban megértik a magyar beszédet, mint az elferdített ruszint. A ker.-szoc. parit deklarációja fcijeleuiteltte, hogy a párt minden erejével küzdeni fog a magyar, ruszin és németi lakosság gazdasági, kulturális és erkölcsi éltedének föOlLenditésé- ént s az őslakosságot ért sérelmek orvoslásáért. A párt mindenütt ott lesz, ahol becsületes törekvésekről lösiz szó, de mindazokkal és mindig szemben fog állni, akik az őslakosság bitien akarnának cselekedni. A magyar nemzeti párt deklarációja Ezután Fór is Endre barikaszói református I élkéaz, a magyar nemzeti párt választottja, a következő kijelentést, illetve indítványt tette: — Az első ülésen párt deklarációt nem kívánok tenni, részben azért, mert pártunknak egyik fontos törekvése, hogy a gazdasági és iközigiamgiattásii helyi vonatkozású ügyekben mell őzzék a politikumot, tészben pedig azért, mert egyelőre ismeretlen előttünk az a mimika program, amelynek alapján a járáisi főnökség a képviselőtestületet irányítani kívánja. Azt azonbam már előre is kijelenthetjük, hogy pártiunk a járás őslakossága érdekében akar dolgozni. Sajnálattal keM megállapítanunk, hogy az úgynevezett szakértő tagok kinevezésénél a törvény intenciói ellenére nem vették figyelembe a magyarságot ^ . s a kinevezettek sorában egy magyar sincs. — Mint pártom megbízottja, e testületben mindig a jog, az igazság, a törvényesség álláspontját fogom képviselni és ezért már most kérem a képviselőtestületet, hogy a maii első ülésen a nyelvtörvény s annak végrehajtási rendefote alapján mondja ki, — -tekintettel arra, hogy a járásnak húszszázalékos magyarsága van, — hogy a járási képviselőtestület, tiszteletben tartván a magyar kisebbség nyelvi jogait, tárgyalásának, jeevzőkönyv- vezetésének nyelvéül a magvart is megállapítja s elrendeli, hogy minden ügy referálása a maigyair nyelven is történjék. Tisztelettel kérem indítványom iétángyailását és elfogadását. Az indítványtételt újabb jogsérelem követte. Az elnök tudnliiflUik egyszerűen napirendre tért fölötte, amennyiben azt nem tárgyalhatta le és a szavazást sem rendelte el. A többi pártok deklarációja óriási fölitünést kellett Durdinec Kurtyák- pártá képviselőtestületi ifeag deklarációja, mély arra mulatott rá, hogy a törvény tilalma ellenére a kormány a közigazgatásba is beviszi a politikát. Ézutíaíl is például két csehet és két agrárius zsidót vitt be a járási képviselőtestület kinevezett tagjai közé. Élesen kirohant azon zsidók ellen, akik az őslakossággal szemben a cseh soviniszták politikáját támogatják. A kommunisták, agrárok és a keresztény néppártiak megbízottal szintéin deklarációkat olvastak föl. A deklarációk elhangzása után az elnök az ülést bezárta. Ker.-szoc. párti tiltakozás Besztercebányán Besztercebánya, január 31. (A P. M. H. munkatársától.) A mulit napokban tartotta a járási bizottság első ülését, amelyen úgy a választott, mint a kinevezett tagok vailameny- nyien megjeleni tok. Az ülésen Pstross Adolf járási, főnök elnökölt, atka előtt az összes bizottsági tagok letették a fogadalmat. A pártok képviselői deklarációkat olvastak föl. A szociáldemokraták képviselője tiltakozott a kinevezési rendszer ellen, mert abban a demokrácia megsértését 'Látja, közben azonban bölcsen elhallgatta, hogy a kinevezett tagok között szociáldemokrata is van. Javorka János teológiai 'tanár a szlovák néppárt nevében beszélt és azt fejtegette, hogy vallási és nemzetiségi különbség nélkül kell a közjóért munkálkodni. A Hodzsa-párti szónok nem állhatta meg, hogy puffogó frázisokat ne bocsásson szabadjára az „ezeréves járom“ 'legendájáról. Az országos kereszhényszocialiaia párt részéről Bárczy Emiül dr. radv|nyá földbirtokos fejtette ki a párt programját Bárczy dr. tiltakozott az ellen, hogy a kinevezett tagok kiválasztásánál teljesen mellőzték a koresztényszocialista -"irtot, amely Besztercebányán az első helyen áll és ezért két hüvaihailos tagsági hely illetné meg. Bárczy dr. kiijélentethe, hogy pártja panasz- szál él a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál. Jugoszlávia nyílt ellensége lett Olaszországnak** — írja Mussolini lapja Milánó, január 31. Vasárnap, január 27.-én, mint ismeretes, lejárt az 1924 január 27.-én érvénybelépett olasz-jugoszláv barátsági szerződés. A olasz lapok szerint a szerződés megújításának elmulasztása nem teremtett uj- helyzetet a két állam között. Mussolini lapja, a Popolo dTtalia, többek közt a következőket írja: — Mussolini lojálisán és őszintén teljesítette a vállalt kötelezettségeket. A szerződés bizonysága volt annak, hogy Olaszországot őszinte békévágy tölti el. Célja az volt, hogy barátságos atmoszférát teremtsen a két nemzet között. Mi történt azonban e helyett? Soha azelőtt nem támadták Olaszországot oly minősíthetetlen hangon a jugoszláv sajtóban és a szkupstinában, a pártklubbok- ban és népgyiiléseken, mint éppen a barátsági szerződés aláírása óta. Jugoszlávia 1925.-ben forradalmat és puccsot szervezett. A jugoszláv határon puccs készült Tirana ellen, úgyhogy Olaszország kénytelen volt magára vállalni Albánia függetlenségének biztosítékát. — Ha a francia sajtó most azzal vádolja Olaszországot, hogy megakadályozza a barátsági szerződés meghosszabbítását, úgy elfelejti, hogy Belgrád, Zágráb és Laibach közvéleményét éppen a francia sajtó hangolta Olaszország ellen. A francia-jugoszláv szövetségi szerződést nem játszi kedvtelésből kötötték meg s a francia fegyvereket sem szállították hiába Jugoszláviának. A francia lapok kommentárjaival kapcsolatban a Popolo dTtalia azt Írja, hogy Olaszország semmiesetre sem ha^vja megleckéztetni magát. A francia lapok sokkal jobban tennék, ha a Rajnára gondolnának és saját ügyeikkel foglalkoznának. Olaszország már régen kiürítette az Adria partjait, amikor Lokarnó és Thoiry pacifistái tiz évvel a békekötés után még mindig nem vetettek Véget a rajnavidéki megszállásnak. A Corriere della Sera azt írja, hogy az olasz-jugoszláv szerződés alapján a két állapi között szívélyes és őszinte barátságnak kellett, volna kifejlődnie. A jugoszláv kormányok azonban lehetetlenné tették Olaszországnak. ho""7 őszinte barátságban éljen adriai szomszédjával. Kölcsönös hallgatással intéződik a! a kényes Srobár-Hodzsa-affér? Prága, január 31. A Lidové Noviny értesülése szerint a Srobár-Hodzsa-aMérnek nem lesz folytatása. Az affért eredetileg az agrárpárt sslovák törvényhozóinak konferenciáján kelleti volna elintézni, de erre az összejövetelre csak öt törvényhozó ment el. Az agrárok állítása szerint a törvényhozók távolmaradásának oka ö tömeges megbetegedés volt, de általánosain azt hiszik, hogy az agrárpárt törvényhozói nem mertek .állástfogiáJúi s két vetélyiárs vitájában és tulajdoniképpen Hoclzsa ellen tüntettek, amikor nem voltak hajlandók asszisztálni Srobár elitéltetésénél. A konferencia sikertelensége miatt Hódosa most már elállt attól a gondolattól, hogy a pártfórumok előtt keresse rehabiiitáltatását s megelégszik az átférnek csendes elhallgatásával.
