Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-12 / 36. (1959.) szám

1929 február 12, kedd. ^RXGAlA\\cA?ARHlULAI> 3 ladt a fagypont alatti harminc, sőt harminc­három fokra. Ennél hidegebb temperaturát Középeuró­pa nacjyváromiban évszázadok óta nem mértek. A szörnyű hideg kellemetlenségét még az a körülmény is növeli, hogy neon egyikét napig tartó rendkívüli fagyhullám száguld végig a kontinensen, hanem fagyhullám fagyhullá­mot követ s hat hét óta egyetlen nap sem volt, amikor a hőmérő a nap bármely szakában a zérus fölé emelkedett volna. Hetekkel ezelőtt már a tél leghidegebb napjáról beszéltünk, Se néhány nap múlva újabb „leghidegebb nap“ volt s igy ment ez mindmáig, egyre rosszab­bul, egyre hidegebben. Ma ismét egy „leghi­degebb naphoz'4 érkeztünk. Európa minden részéről elkeseredett jelen­tések érkeznek az időjárásról, mert a hideg nem maradt többé egyszerű meteorod ogiai je­lenség, amelyet a társadalom egyszerűen le­küzd, hanem aktívan telelépett, Európa min­dennapi él ebébe s ahová csak ér, mindenütt óriási bajokat okoz. Bécsben például hiányzik az w&viz. A források befagytak, úgyhogy a messze vi­dékről jövő vesevezeték az utóbbi napokban alig hozott vizet Becsbe. A hatóságok kény­telenek voltaik a lakosságot figyelme ztetaii. hogy bánjék takarékosabban a vízzel. Ma a városi hatóság parancsára a legtöbb házban bezárták a mzcsapokcá. Elsősorban a kórházakat akarják vízzel ellátni, mivel pillanatnyilag Becsben is minden kórház te­le vem spanyol járványos paciensekkel, sőt legújabban már a tartalék barakk-kórház is tuUömott. Bécs lakosiságia néhány napig föltéti eniiil víz­hiányban fog szenvedni. A csapokat valószí­nűleg holnaptól kezdve naponkint csak egy-1 két órára nyittatják ki, de lehet, hogy még í kevesebb időre. Más jelentések szerint egy- ! egy házban mindenütt csak egy vízcsap ma­radhat nyitva, legfeljebb másfél órára s a ház­mester ott fog állam a csap mellett, hogy el­lenőrizze a Lakók vízzel való ellátását. A Duna Bécsnél teljesen befagyott. A la­kosság az elmúlt napokban valóságos nép­vándorlási rendezett a Dunához, hogy a jégzajlást megnézze, de ma a jégzajlás is megállt. A Duna vízállása oly alacsony, hogy hirtelen olvadás esetén sem kell ár­víztől tartani. Vasárnap reggel a hőmérő a belvárosban huszonhárom fog Celsiust mutatott, hétfőn reggel már 26-ot. A külvárosokból 30 fog hi­deget jelentenek. A bécsi meteorológiai inté­zet szerint a rendkívüli hideget az Oroszor­szágból és Lengyelországból érkező sarki le­vegő okozza, amelyet az északi nagy feszült­ség egyre délebbre nyom. A bécsi időjósok szerint a nagy hideg leg­feljebb szerdáig tarthat. Becsben az elmúlt napokban szervezel ala­kúik amelynek jelszava: „hűlj meg minden nap!“ Ennek a szervezetnek tagjai Pauesoh dr. vezetése alatt mínusz huszonöt fok hideg mellett mindennap megfűrödnek a Dunában. Ma hétfőn délelőtt kilenckor a Duna-parton szintén megjelent hat öregebb ur és két bergv, akik fáradságos mun lóval léket vágtak a befagyott Dunán, majd levetkőztek és meg- füredtek. Fürdésen kívül nagyobb sikirándu- lásokat is végeztek a Duma mellett, ugyan­csak fürdőruhában. Szemtanuk szerint a bátor embreknek a hajuk ráfagy fejükre, de azért nem mondá­nak le napenkinti hideg fürdőjükről. A bécsi rendőrség tegnap harminchárosm- szor kénytelen volt kivonulni, mert minden­felől tüzeket és csőrepedéseket jelentették. A nagy hideg következtében több helyen gáz­csőrepedések történtek s egész családok éle­te veszedelemben forgott. Szerencsére a tűz­oltóság mindenütt hamarosan kéznél volt, úgyhogy haláleset nem történt. A bécsi lapok időjósai a lakosság megnyug­tatására már most azt jósolják, hogy az ezidei nyár rendkívül meleg és száraz lesz s a hő­mérséklet júliusban és augusztusban átlag 30— 40 fok között fog mozogni. Berlin nehéz napjai Berlin, február 11. A Montagspost megálla­pítja, hogy kétszáz év óta a tegnrpi vasár­nap volt a leghidegebb nap Berlinben. Az éj­szaka folyamán a külső kerületekben a hő­mérő 30 Celsius fokra süllyedt, a város belse­jében pedig 28 fokot mértek nulla *latt. A nap folyamán megenyhült az Idő s a hideg mindössze tizenkilenc fok volt, este azonban újra alábbszállott. Berlin uccái kihaltak. A közlekedési eszközök üresen álltak, s a men­tők több száz esetben kénytelenek voltak gondozásukba venni a vidékről visszatérő ki­rándulókat, akik közül sokan lefeagyott vég­tagokkal érkeztek a városba. A tűzoltóság szempontjából is mozgalmas nap volt a va­sárnap. A tüzoltókocsik jóformán megszakí­tás nélkül vonultak ki és be, mart a város minden részéről vizcső'repedéseket jelznfet- j tek. A tulerős fűtés követkéz lében sok he-! Az egész nemzet gyásza kísérte el utóké útjára Rákosi lenét A rettenetes hideg dacára ezrek vettek részt az impozáns temetésen — Kiebeisberg kultuszminiszter gyászbeszéde — Budapest, febniár 11, (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonje’enlése.) Minden oldalról meg- nyilvánu’ó óriási részvét mellett temettek el vasárnap Rákosi Jenőt, a magyar publicisztika hervadhatatlan érdemű mesterét és a magyar közélet puritán egyéniségű, halhatatlan vezér­alakját. Az Akadémia épületében és kapuja előtt hatalmai c tbertömeg gyűlt össze s a gyászszertartáson résztvevők ezreit a csontig hatoló hideg sem tudta elriasztani attól, hogy Rákosi Jenő földi porhüvelyét ntolsó útjára kí­sérjék. A koporsó felett a gyászszertartást végző Nemes Antal püspök mondott hatalmas beszé­det, majd a kormány nevében Klebelsberg Ku­nó gróf kultuszminiszter font kegyelet koszorút a nemzet nagy halottjának pé’daadó erényeiből. Klobclsbcrg gró! gyászbe svédében többek kö­zött a következőket mondotta: — A magyaT királyi kormány nevében te­szem le Rákosi Jenő koporsójára a kormány koszorúját, akinek a legnagyobb megtiszteltetés jutott osztályrészül, mert irae az egész magyar­ság borítja ravatalára a háromszinü trikolort. Ha egy aggastyán távozik az élők sorából, ak­kor belenyugszunk a sors végzéséin*, mert a természet rendje az, hogyha kiégett az olaj- mécses, akkor utolsót lobban a láng. De Rákosi Jenő itt is kivételes helyzetet élvezett. Felszí­vódott a nemzet meggyőződésébe az a tudat, hogy a Gondviselés az emberi élet határán túl meghagyta őt körünkben, hogy súlyos helyzetbe jutott hazánk sorsán könnyítsen. Nem tudunk tehát megnyugodni abban, ami egy egyszerű embernél olyan természetes, hogy elköltözött közülünk, hanem azt kérdezzük, hogy: miért? Miért nem maradhatott itt köztünk tovább küzd­ve ebben a fájdalmas országban nagy magyar eszményekért és a magyar igazságért? A ma­gyar ugarnak nagy feltörője volt ő, gondolatai­val mélyen szántott és eszméinek bőkező mag­vetője volt. A monumentális publicisztikának volt a képviselője és a nagy tradíció Kossuth fajostól kezdve Kemény Zsigmondon át Rákosi Jenőhöz vezetett, ő harmincmillió magyarról álmodozott és amikor kicsi lett az ország, nem esett kétségbe, hanem acélököllel dörömbölt a végzet ajtaján. És mi hallgattunk szavára és ő mindig buzdított bennünket. Szent meggyőződé­sünk, hogy azok az eszmék, amelyeket Rákosi Jenő egy hosszú életen át olyan magyar lé­lekkel és annyi meggyőződéssel hirdetett, to­vább hatnak ebben a nemzetben. Ripka Ferenc főpolgármester Budapest fővá­ros nevében búcsúztatta el Rákosi Jenőt. Ba­logh Jenő a Magyar Tudományos Akadémia ke­gyeletét rótta le meghatott szavakkal, Márkus Miksa a magyar újságírók mélységes gyászának adott kifejezést. Lukács György pedig a reví­ziós liga nevében mondott búcsúzó szavakat. Rákosi Jerő szülőfaluja, Aesád község megbízá­sából Pető dr. helyezett el koszorút épp úgy, mint a kormány, a főváros és a gyászoló egyesü­lyen kémény tűz támadt. A Berlin-vidéki ta­vakon a tűzoltóság több ízben szabadította ki szorult helyzetükből a jégbeíagyctí kacsá­kat és hattyúkat. A lengyel szénfeatasztrófa _ Varsó, február 11. Varsóban tegnap éjjel 36 fok Celsius hideg volt. Az egész ország­ban mindenfelé katasztrofális szénhiány mu­tatkozik s a kormány tegnap kénytelen volt utasítani a vasutigazgatóságot, hogy az állo­másokon fölhalmozott vasúti szenet bocsássa a városok lakosságának redelkezesére. Még igy sem adhattak többet az egyes családok­nak tiz-tiz kilónál. Varsó, Lodz és több más város szénkereskedései előtt szörnyű jelene­tek játszódtak le. A lengyel Kárpátok vidékén a hideg a má­ra virradó éjjel mínusz negyvenhél fokot ért el, sőt egyes megbízhatatlanabb jelentések szerint számos hegyi faluban mínusz ötven fokot mértek. Ma reggel a dermesztő fagy alábbhagyott Stanislau keleti kerületében szombat óta egyáltalán nem közlekednek a vonatok, mert a kocsikat lehetetlen átíüteni, a lakosság nem utazik, a sínek pedig a ret­tenetes hideg következtében megrongálód­tak. Lengyelország többi részén is óriási za­varok támadtak a vasúti forgalomban. — Varsóban naponta ezerötszáz személy része­sül orvosi kezelésben a rendkívüli hideg kö­vetkeztében támadt bajok miatt. A kórházak tultömöttek. A halottakat napok óta nem le­het eltemetni, mert a föld több méter vas­tagságban befagyott. A szénhiány Varsában is katasztrofális méreteket öltött s még sze­rencse, hogy az utolsó pillanatban sikerült kikerülni a felsősziléziai nagy bányamű ukás- sztrájkot, amely egész Lengyelországot a leg­sötétebb katasztrófába taszította volna. A bányamunkásoknak szerencséjük van: a kor­mány engedett és a legtöbb bányában a mun­kabért jelentékenyen fölemelték. Am ó a a sztrájkveszedelem elmúlt, a kormány áruba- bocsátotta a féltve őrzött állami szénkészle­teket. Élelmiszerhiány a balti államokban Riga, február 11. Rigában ma rergel mb>urz harminchárom fokot mértek. A rigai tengeri bö! befagyott amire huszonnégy év óta nem \olt eset. A jégtörők csak a legnagyobb üggyel- bajjal tudják kiszabadítani az öböl külső ré­szein jégbefagyot thajókat. A balti államok élelmiszerrel és kőszénnel való ellátása a hajó­zás kényszerű szünete következtében igen ne­héz s a helyzet máris aggasztóvá vált. Kilenc napig Tráciában veszteglő európai utasok Konstantinápoly, február 11. Sztambul- ban vasárnap reggel óta havazik és a rend­kívüli hideg szakadatlanul tart. Vasárnap délután a konstantinápolyi kikötőbe érke­zett a rodostovi gőzhajó, amelynek fedélze­tén végre a fővárosba juthattak annak a két európai gyorsvonatnak utasai, amely a csatáidzsai vonalon a hóban elakadt. Az utasok kilenc nap óta vesztegeltek Tráciá­ban s nem tudtak Konstantin nápolyba jutni. Az Anatoliával való összeköttetés szünetel. Konstantinápoly külvárosaiban nagy a far- ksaveszedelem s a lakosság önkéntes csa­patokat szerv öze tt a hideg következtében a városig lopódzó vadállatok leküzdésére. A farkasok Brussza vidékén állítólag hárem német kereskedőt szétszaggattak. 1788 6ia nem volt hasonló hideg Berlin, február 11. Az eddigi hírek ellené­re beavatott tudományos körök véleménye szerint nem lehet számolni azzal, hogy a rendkívüli fagyok hamarosan elmúlnak, ám­bár nem valószínű, hogy a hőmérő a mai tem- peratura aüá süllyed. Ma reggel hivatalosan mínusz huszonkilenc fokot mértek Berlin belvárosában s az 1788 óta bevezetett állandó hivatalos hömérés statisztikájában ilyen nagy hideg Berlin­ben egyetlenegyszer sem szerepel. A város vidékén még hidegebb van. Német­ország minden részéről hasonló katasztrofá­lis fagyokat jelentenek. A leghidegebb időjá­rás Sziléziában uralkodik, ahol a hőmérséklet mindenütt harminc fokon alul van. Neusee- ben harminchat fokot mértek. K etet poros ^or­szágban huszonhárom-huszonhat falcig terjedő hideg uralkodik, de Königsbergben vasárnap reggel armincnégy fokot mértele, Stettiiniben pedig huszonkilencet. Ma reggel az idő némileg megenyhült. Középnémetországban körülbelül ugyanolyan hideg van, mint Berlinben. A jelentéseik hu- szo nőt-harmincegy fokig terjedő hidegről szól­nak. Drezdában mínusz harmincegy fok volt. Az Északi tenger partjai mindenütt befagy­tak. A hamburgi tengeri hivatal éjjel 21.1 fokot mért, melynél hidegebbet a tengeri hi­vatal fönnállása, 1876 óta nem tapasztaltak az enyhe kiírná ju Hamburgban. Az Észak-Fríz szigeteken és Hefgolandban átlag mínusz 15 fokot mértek, ami nagy ritkaság a Golf-áram közelében. A Rajna-vidék hőmérséklete 15—20 fok kö­zött mozog, Bajorországban azonban már újra 30 fokos hidegekről érkeznek jelentések. Olaszország, Franciaország és Belgium egyes városaiból szintén katasztrofális hírek érkez­nek, Páivában mínusz il fokot, Nancy bán miniusz 16 fokot, Brüsszelben mínusz 18 fo­kot mértek. Ssítaefel a halóforgalom az Északi tengeren Kiél, február 11. A Vilmos császár-csator­nán tegnap óta szünetel a hajóforgalom, mert a csatorna végig befagyott. A Keleti-tenger nyugati része tele van jéghegyekkel, ami rit­kán fordul elő. Ennyi, jeget, mint éri dón, a Keleti-tenger partvidékein emberemlékezet óta nem láttak. Breszlauban a nagy hideg követ­keztében megrepedt egy híd Breslau, február 11. A város lakosságát a kora reggeli órákban óriási és mindenfelé hallható robaj ébresztette föl. A rettenetes hideg következtében _ reggel 32 fokot mértek — a breslaui Vilmos-hid egész hosszában megrepedt, ami óriási detoná­cióval járt. a part közelében három centi­méteres rést látni, amely az egyik oldalról a másikig terjed. A kocsiforgalnmt nyom­ban beszüntették a hídon s a városi mérnö­kök azonnal hozzáfogtak, hogy megállapít­sák, vájjon a hídnak konstrukciója nem szenvedett-e a repedés következtében. A gyalogjárók egyelőre közlekedhetnek a hí­don Landcshut, február 11. Szilézia egyes tő­letek megbízottai is. Rotbermere lord rózsako* szőrűt küldött s a koszorúk magas piramisában ott volt Harmsworth lord koszorúja is. A gyászoló sokaság végeláthatatlan menetben kígyózott a koporsó után. Az útvonalon a gyási jeléül fekete fátyollal vonták be a lámpákat. A sírnál a beszentelós szertartását Nemes Antal püspök végezte, azután a koporsót a családi sírboltban helyezték el az elhunyt hitvesének koporsója mellé. A Síisfaludy-Társasdg gyásza Budapest, február 11. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). A Kisfaludy Társaság vasárnap délelőtt az uj-városháza közgyűlési ter­mében tartotta meg 82-ik közgyűlését ünnepélyes keretek között. Az elnökség Rákosi Jenő halála miatt az országos gyász jeléül fekete diszmagyar- ban jelent meg. A köz^vűlés megnyitása előtt Berzeviczy Albert, a társaság elnöke emelkedett szólásra és rövid beszédben méltatta a fájdalmat és gyászt, amely Rákosi Jenő halálával a Kisfa­ludy Társaságot is érte, amely öt már fiatal drá­maíró korában tagjai közé választotta. Az ünnepi közgyűlés, amit egyébként Szász Károly emléké­nek szente’tek, Berzeviczy Atort szavait állva halhatta végig. Ezután Vargha Gyula másodelnök Szász Károly munkásságát méltatta. Végül Ravasz László püspök tartott emlékbeszédet Szász Ká­rolyról, akinek' ez évben van a századik születés­napja. sarain a hőmérséklet mínusz 40 R>k alá sú­lyod*;. Landeshutban ma reggel 45 fék Cel­sius hideget mértek. Mínusz 45 fokos hidegek Paris, február 11. Az elmúlt napokban esős, enyhe időjárás uralkodott Parisban. Tegnap a hőmérő isméi; tetemesen alább szállVreggel hat órakor a város külső kerü­leteiben mínusz 5 fok hideget mértek. Széplány fenyeget: Pozsonyt is? Pozsony, február 11. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Pozsonyban a mai­hoz hasonló hideg időjárásra hetven év óta nem volt példa. Az emberek alig mennek ki az uocára, ahol alig szórványosan látni csak járókelőket. Az iskolákban a nagy hideg miatt az előadások részben szünetelnek. Sok bírósági tárgyalás is elmarad a vonatok nagy késései miatt. Az éjszakai hőmérséklet -• 32 fokra sülyedt. A Duna jégpáncélja olyan erős, hogy társzekereket is elbír. Szénhiány is érezhető a városban, mert a szénkereskedők a forgalmi zavarok miatt nem tudnak ele­gendő utánpótlást kapni. A viz- és gázszolgál­tatásban is n©készségek mutatkoznak, szeren­cse azonban, hogy csereped és a fagy követ­keztében nem állott elő. Főrév és Püspöki között tegnap Kretz Amália püspökli asszony az országúton meg­fagyott és mire rátaláltak, már halott volt. A szerencsétlen asszony moziban volt Főréven s miikor késő este gyalogszerrel visszament Püspökibe, a nagy hidegtől összerogyott és az országúton lelte halálát. Egy ceglédi tragédia Cegléd, február 11. Gerzábek Vilmos 25 éves mérnök szombaton tette le utolsó vizs­gáját. Vasárnap hazautazott Ceglédre, ahol örömében vidám estét tartott. Reggel felé ment haza és szobájában vetkőzés közben megcsúszol és elesett. Másnap holtan talál­ták meg. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen fiatalember a hideg szobában megfagyott. A koalíció katolikus pártjainak álláspontja a kettős ünnepek kérdésében Prága, február 11. Mint már jelentettük, a cseh koalíciós pártok megbízottai tanácskozá­sokat folytattak a kettős ünnepek visszaállí­tására vonatkozólag. Ezen tanácskozások azon bán mind máig nem vezettek eredményre. A cseh és szlovák néppárt, továbbá a német ke­resztényszocialista párt azt az álláspontot kép­viseli, hogy karácsony, husvót és pünkösd másodnapja nem állítható vissza, mert ezek a napok a katolikus egyház felfogása szerint már nem tekinthetők nyilvános ünnepeknek s ezt a három napot legfeljebb „szabad na­poknak “ lehet minősíteni. A tanácskozásokat még e héten folytatni fogják. A Képes Kés előfizetési di'a Praha II.. Panská 12. sz. III. emeletei mre küldenőd

Next

/
Oldalképek
Tartalom