Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-27 / 23. (1946.) szám
n f$St jftnnásr 27, vasáraBp, Milyen reverzálist irt alá a Népszava, mielőtt beengedték Erdélybe Az erdélyi magyar munkásság is elítéli a megalkuvó pesti sáliét Prága, január 26. Másfél hét előtt jelent, meg a Prágai Magyar Hírlap hasábjain az erdélyi magyar párt üzenete a budapesti sajtó számára. Ez az üzenet, amelyet a kolozsvári Keleti Újság vezércikkben közölt, egyebek között elmondotta, hogy a Romániában terjesztésre jogot szerzett magyarországi lapok minden várakozást. túllicitáltak lojalitásban s ugyanaz a lap, amely a legkeményebb kritikával illette a magyar kormány ténykedéseit, némán haladt el Rratiamnék minden kisebbségelnyomó, jogfosztó intézkedése mellett; nem terjedt ki érdeklődése arra, hogy Erdélyben tucatszámra zárják be az iskolákat s a magyar kultúra ellen napról-napra követik el a legfelháboritóbb merényleteket. A továbbiakban elmondotta az erdélyi üzenet, hogy a Romániában terjesztésre jogot szerzett magyarországi lapokkal reverzálisokat írattak alá és pontokba foglalták, mit szabad megírni ok a budapesti lapoknak és mit tilalmaz a Budapesten is polgárjogot nyert bukaresti cenzúra! Az erdélyi, magyar párt üzenete után most az erdélyi független szociáldemokrata párt által kiadott Uj Korszak megdöbbentően érdekes adatokat szolgáltat arról, hogy milyen áron jutott- be Bratiunnék uralma alatt egy-két budapesti napilap Romániába. Elmondja az Uj Korszak, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt hivatalos lapjának. a Népszavának utóbbi évfolyamjaiban egyet- j len olyan cikket sem lehet találni, amely az ötődálSamök területein élő magyar munkásság kulturális és nemzeti érdekeiért sikrászánt volna. Pedig ez nagyon sokszor kötelessége lett volna, Felemlíti itt az Uj Korszak, hogy 1927 október 11-én a nagyszebeni hadbíróság hetven petrozsényi munkás-szülőt- ítélt el egy hónaptól egy évig terjedő fogházra azért, mert idegen hangzású nevük dacára gyermekeiket, mint magyar anyanyelvűeket, a petrozsényi magyar elemi iskolába akarták járatni. Erről a Népszava egyetlen sort sem irt, azzal az indokolással, hogy ^ilyenről nem rr, mert ez sovinizmus*. 'Azóta sem irt a Népszava magyar kisebbségi j ■sérelmekről, pedig lett volna alkalma rá, mert j a Kolozsváron megjelenő Romániai Népszava, j a romániai magyar szociáldemokraták hivata- J loe lapja nem egyszer ja.jdult fel a magyar munkásság sérelmei miatt. De hiába volt, minden feljajdulás, a magyarországi szociáldemokrata párt és a Népszava az erdélyi magyar munkások fel- jaj áldásaira mindig süket maradt. ’A süketség okáról az Uj Korszak megdöbbentő j adatokat sorol fel. A Romániai Népszava legutóbb 1928 julius 22-én támadt neki a bukaresti kormánynak kisebbségelnyomó politikája miatt Röviddel ezután ,a budapesti Népszava szerkesztőségében Farkas István egy román nyelven írott beadványt adott lefordításra a szociáldemokrata pártból és a Népszava szerkesztőségéből azóta kivált Migray Józsefnek. A beadványt egyik brassói hírlap terjesztővállalat küldte meg a Népszava kiadóhivatalának azzal, hogy azt annak rendje és módja szerint- aláírva és bélyegzővel ellátva küldje vissza Brassóba. -Migray József lefordította a beadványt, amely magyar szövegben igy hangzott: yr .. elismerve Románia műi történelmi és jogi helyzetét és a legteljesebb lojalitással a román kormány iránt, arra kérjük a miniszter urat, hogy kegyeskedjék megengedni a Népszavának, a magyarországi szociáldemokrata párt központi hivatalos lapjának, Románia területére való bevitelét és terjesztését.. J" Migray József a fordítást azzal adta át Farkas Istvánnak, hogy azt mégsem írhatja alá a magyarországi szociáldemokrata párt Farkas Istvánnak is ez volt akkor a véleménye. Mégis igy történt? A Népszava a Bratiamu-kormánytól megkapta az engedélyt a Romániába való szabad bevitelre és terjesztésre, ami art*a vall, hagy a beadványt a magyarországi szociáldemokrata párt mégis aláírta. Eddig tart az Uj Korszak megdöbbentően szenzációs leleplezése. Kérdés, hasonló tartalmú reverzáliet adtak-e mindazok a budapesti lapok, amelyeket a Bratianu-kóraánv beengedett Erdélybe. Ha adtak, igazán nem csoda, ha az erdélyi magyar párt üzenetében egyebek között azt a megállapítást olvastuk, hogy a Bra- tianu-kormány nagyot csalódott, mert a Romá- : mában terjesztésre jogot szerzett budapesti la- ; pák nemcsak nem éltek a mérsékelt kritikánál: leghalványabb metódusával sem, hanem ellenkezőleg, minden várakozást túllicitáltak lojalitásban a bukaresti kormánnyal szemben. S nem csoda az sem, ha az erdélyi magyar párt üzenete megállapította, bogy a Romániába beengedett budapesti lapokban nem fegyvertársakat, nem szövetségeseket kapott a magyarság, hanem pusztán közönyös és érdektelen ismerősöket, akik az erdélyi magyarság panaszaira még csak visszhangot sem próbáinak adni A Bodnár-per mai tárgyalásán az egyik tanú a rendőrségen való megkinoztatásáról vallomást — Hétfőn vagy kedden lesz ítélet a bünperhen Kimsa, január 26. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bodnár György bű eperének mai tárgyalási napján a kémkedés miatt a törvényszék áltál tiz évre elítélt Magyar József testi tanúvallomást. Magyar és Bodnár szembesítése során kiderült, hogy a fogházban Kozsurko vizsgálati fogoly iesztenogra- fálta oeHatársaá beszélgetésert. Rozsunkét besúgónak tartották a foglyok. Magyar József Bodnártól hallotta, hogy Kozsúrko ajánlatot tett, hogy a Bodnár ügy iratait elégeti az irodában, ahol mint fogházirnok működött. Védő: Bee főhadnagynak csak egyszer panaszkodott, hogy a rendőrségen megverték? Magyar: Ami a bántalmazást illeti, a foglyok közt ez közismert dolog. Engem letaHózteM&omkor a 62. számú szobába mtíteJc, ahol u.gy összevertek gvmrni- batM, hág?/ eüá\jtytocom. Erre feMomotötafc és levitték a lánzőkamrdbu* Ciovarek dr. ügyész: A tanú teljesen valótlan dolgokat állít. Magyar: Kezemet, lábamat gúzsba kötötték és ezután Járnál feszitették a derekamat. Irtózatos kínokat óMtam ki. Csípőkkel és Jogúkkal kínoztak. Ilyen kínokéi még Krisztus sem szenvedett a leereszt fán. Ciovarek dr. ügyész: Elnök iw, a tanúvallomásból égy szó sem igaz. Magyar Józsefet a rendőrségen senki sem bántalmazta, az egész rémhistóTia, kitalált mese. Az ügyész bemutatja azután a fogházi főorURÁNIA Az óceán mint hű Francia tudósok terve a tropikus égöv hőfokának csökkentésére — Hideg tengervízzel kívánják lehűteni az Egyenlítő vidékeit — Naponta hatmillió tonna jégnek megfelelő hideg vizet szivattyúznak fel a tenger fenekéről h mmm mim alatt százhat kmiikm iskola síéi! mm Erdélyben Bukarest, január 26. A római, katolikus egyház vezetősége tegnapelőtt nyújtotta át Majláth Gusztáv gróf püspök vezetésével M.aniu Gyula miniszterelnöknek és Vlad Aurél k. ul túszról- nisztemek az egyház iskolai sérelmeit feltáró memorandumot. A memorandum általában véve ugyanazokat a kérdéseket öleli fel, mint. a református egyházak, emlékirata, amelytől lényegében csak abban tér el, hogy a. tanszabadság és autonómia biztosítására nem az Anghe- escu-féle magánoktatási törvény megváltoztatását, hanem uj iskolai törvényt kivári. A memorandum többek között megemlíti, hogy az impérkim átvétele óta az egyháznak összesen 106 iskolája szűnt meg. Fábián László szenátor nyilatkozatot tett közzé, amelyben elmondja, hogy a székelyföldi iskolába olyan tanítókat küldtek, akik egy szót erm túrinak magyarul. Mindenütt folyik a mindenáron va-lÁ eí|románositás és állandÁan irrn- deutapöröket i úszóén álnak. A bányákból magyar munkásokat 25- 20 évi munka után egy ül lér végkielégítés nélkül elbocsátják. Emiatt a Székelyföldről naponként több család vándo ro] ki Kanadába. Paris, január 26. A technika legújabb vívmányai ma már lehetővé teszik azt, hogy enyhítsék a légridegebb éghajlati viszonyokat és ily módon lakhatóvá tegyenek olyan vidékeket is, amelyeken eddig nem élt ember. A XX. század minden eddigi fogalmat meghaladó technikai fejlődése most még egy lépéssel tovább halad, és az j éghajlati viszonyoknak megváltoztatása nem olyan | probléma többé amelynek megvalósítása elkép- I zellhetetlen volna ar modern emberiség számára. Az óriási arányú terv, amelynek bordereje és következményei beláthatatlanok, nem kisebb feladat megoldását tűzte célul, mint hogy a forró égövi vidékek tropikus éghajlatát megváltoztatva, a földkerekség legforróbb területeit is lakhatóvá tegye. Ez a Jules Verne képzeletéhez méltó ötlet Franciaországból indult ki és miután a gyakorlat igazolta azt, hogy a nagy francia regéuyiró ragyogó fantáziájának alkotásait igen sok esetben megvalósította az élet, semmi jel nem vall arra, hogy ebben az esetben ne volna keresztülvihető az éghajlat megváltoztatásának gigantikus feladata. A. nagyszabású terv szellemi alkotói Paul Baucberot és Georges Claude, — mindketten ismert nevű párisi főiskolai tanárok, — akik tervük megvalósításában abból az alapgondolatból indullak ki, hogyha bizonyos mércékben sikerült a hideg éghajlatnak természetes vagy mesterséges utón való átfütése (Golfáramlat, légfiitési berendezések), akkor bizonyára sikerülne a trópusok elviselhetetlen forr óságának a hideg által való mérséklése, illetve a hőfok csökkentése is. A forró égöv földterületeinek ezen a téren maga a természet biztosított olyan lehetőséget, amellyel az úgynevezett mérsékelt égöv országai nem rendelkeznek'. A tropikus égöv tengerparti vidékei ugyanis egy szinte kimeríthetetlen hütőkészülélekkel rendelkeznek, — az óceánnal. Köztudomású és különösen tudományos körökben már hosszab idő óta tanulmányozzák azt, hogy az egyenlítő vidékein, éppen úgy, mint bárhol másutt, az óceán fenekén szinte felmérhetetlen mennyiségű hideg vizáramlatok vannak, amelyek hőfoka a fagypont körül mozog. Ezek a víztömegek, amelyek a sarkvidékekről áramlanak az egyenlítő felé, ezen a vándorútjukon szinte észrevétlenül felmelegednek és mialatt a tropikus tengerek sziném a víz hőfoka átlagosan 30 fok Celsius, ezer méter mélységben már alig 5 fok Celsiusra csökken a hőfok, még nagyobb mélységekben pedig 1 fok, sőt fél fok a fagypont fölött a tenger vizének hőmérséklete. . A francia' mérnökök tervei szerint most már az volna a cél, hogy ezeket a hideg vi*árwinla tokait a tenger felszínére emeljék. Az a kifogás, hogy ezt a víznyo-más lehetetlenné teszi, nem helytálló, mert a Káli Sequoua fák elpusztíthatatlan anyaga fatörzsei lehetővé teszik olyan csövek elkészítését, amelyek biztos és évszázadokig tarló csatornahálózat kiépítésére alkalmasak. A vízvezetéki csöveket egyébként bizonyos körülmények között vas vagy acélcsövekből is lehet készíteni. Az úszó energiaközpontok számára pedig, amelyek turbinák segítségével hajtják fel, a vizet a mélységből a tenger színére, mintegy 1 kilométer hosszú függőleges csővezeték volna szükséges. Érdekes, hogy nz úszó energiaközpontok megalkotása amerikai tervek alapján már közel jár a m egvalőfíul á síi oz. A* Egyesült Államokban ugyanis komolyan Magyar, olasz, lengyel és román rira- mok, illetve ntlevelek meghosszabbítása végett méltóztassan&k útleveleiket a P. M. E. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-n. 36. I. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: magTTrahrn IL, Panská vlice 12. HL, eszközli. foglalkoznak a gondolattal, hogy mesterséges oszó szigeteket készítsenek az feeinrepSlők számára, — egy kilométernyi, négy méter átmérőjű acélcsővezeték ára pedig nem több, mint hárommillió pa- pirfrank. Ugyanilyen, de 15 méter átmérőjű csővezeték harminc millió frankért készíthető el n legújabb számítások szerint, ilymódon pedig az öt kilométer hosszúságú csővezeték, amely másod- percenkint egy köbméter vizet továbbit, lehetővé teszi, hogy a hideg viz köbmétere mindőesw* 2 centimes-be kerüljön a francia államnak. A tenger fenekéről felszivattyuzott hidegvizá- ramlatok által beálló természetes hideg kétségkívül megváltoztatná a trópusok vidékének egész éghajlati viszonyait! A fehér faj számára eddig *. bőség bizonyult a legnagyobb ellenségnek. Az elviselhetetlen forróság emberemlékezet óta megnehezítette a gyarmatosítás munkáját, a két francia tudós ötlete pedig bizonyára jelentékeny mértékben befolyásolhatja nemcsak Európa, hanem az egész fehér faj jövőbeni fejlődését. Claude tanár véleménye szerint semmiesetre sem lesz szükség arra, hogy a *zi va 11 yuk észül ék eket ezer méter mélységre sülyesszék a tenger színe alá. Ötszáz méternyi mélység tökéletesen elegendő ahhoz, hogy egy olyan hidegegységet termeljen, amelynek állagára köbméterehkint 2—5 eentimes-ra becsülhető. Ez a hidegegység elegendő volna arra. hogy egy többszobás lakást egy héten át állandóan lehűtsön, ami bámulatosan csekély költséget jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a hütőipar legalább 250 kilogram szenet használ fel egy hasonló hidegegység elérésére. Az óceán hideg vizének további kihasználása radiátorok segítségévei volna elképzelhető, amelyek a forró légfűtéshez hasonló fűtőtestekben hütenék le a szobák levegőjét. Feleslegessé válva az idővel megmelegedő tenger vize, ezután mesterséges folyók alakjában vezethetnék vissza az óceánba, amelynek fenekéről a terv megvalósításának esetén annyi hideg volna kitermelhető, amely óránkint mintegy ötven vagon jég hidegegységének felelne meg. Az Egyesült Államok összes müjégtermelése ezidőszerint évenkint 40 millió tonna. Ezt a meny- nyiséget egy ötméteres átmérőjű csővezeték aránytalanul olcsóbban, a költségek, huszonötöd részéért termelhetné ki a tenger fenekéről. Az általános haladásnak szolgálhat ezenkívül egy további technikai lehetőség is. Az emberi munkaerőnek gyors kimerülése és nagy értéke következtében a legmesszebbmenően kellene igénybe vennünk a gépek munkaerejét. A szükséges üzemi energiát a tenger szolgáltatja. A-'vvz- gőzzel működésbe helyezett erőgéppel eddig még nem kísérleteztek, a gőzturbinával folytatott* *tlp- sérletek pedig bebizonyították, hogy azok segítségével óránkint ötven kilowatt üzemanyag felhasználása mellett huszfokos hőméreékletkülönb- ség idézhető elő. Van ezenkívül még egy harmadik lehetőség, amely a hidegvizmennyiség gyakorlati felhasználását biztosítja. A hideg viz elpárolgása következtében beálló vízgőz által a tengervízből idővel édesvíz nyerhető, amely a trópikw vidékek talajának öntözésére használható íeL Az j Egyenlítő körül elterülő hatalmas vidékek ugyanis rendkívül termékenyek és csak a megfelelő öntözés hiánya volt az ok, amely miatt azokat lel- ; jes egészükben kihasználhatták, A maga nemében páratlan terv gyakorlati í megvalósítására már megtörtént az első lépés, i Claude tanár tervei szerint Cnba szigetén — Havanna közelében — már j építik is az első energiaközpontot, amely a gigantikus gondolat gyakorlati megvalósítására I irányul. Az üzem teljesítőképessége ugyan aránylag még csekély — óriánkiut alig 12.000 kilowatt —, de jelentősége mindamellett félreismerhetetlen. A központ óránkint 100.000 köbméter négyfokos tengeri vizet szivattyús ki az Orcán mélyéből. Ha most már feltételezzük, hogy minden köbméter jéghideg viz 100 kilogram jég hidegegységének felel meg, egy magas veszteségi koeficicns szorzószámágak behelyettesítésével is óránkint több mint hatmillió kilogram jég hidegegységének megfelelő vizet termel a havannai központ Egy 12 órás munkanap ilyen körülmények között 120 millió kilogram jégnek megfelelő hideget volna képes szolgáltatni. Az a tény, hogy egy ilyen óriási mennyiségű hidegóramlat semmiképpen sem marad hatás nélkül Guba szigetének éghajlatára, bizonyára igazolni fogja a francia mérnökök tervének jelentőségét, amely megérdemli az egész müveit világ figyelmét és érdeklődését. — Nem helyezik szabadlábra a Herskovits- féle bűn por letartóztatásban lévő vádlottjait, Kassai szerpesatőségümk telefonálja: A Her*- IvOviMe-felie gáilistzécsd nvüliliós fizetésképtelenségi pór be n a kényszaix\gyezi^gá tárgyalást eühafliaszítOftMIk és egy későbbi időpontot tűztek Ikii follytaMsána. A letantézrtntásban lóvé vádlottak több ízben kérték szabad’:áb rahe- lyezásüket, azonban kérőimükéit visKzawhasi- t'Oililáik. Tegnap a védők újabb beadvánnyal fordultaik a szabadilá.hrtaheilyezés érdekében, de a vázsgálób író ama való tekintetted, boev a, vizsgtáiM inéig nincsen befejezve ét? szökéstől llehet fmirkiimi, eílntasiibottn a kérelmet. Egyébkén! a vizsgáikéi még béliekig fog eltnn- iaitri iés az fi.gy \ izsgá'óbiir.>i,i (hit■viéc&re is ki fog utazni. vos naplóját, amely igazólja, hogy Magyar Józsefet 1927 március 5.-én teljesen egészséges és sértetten állapotban szállították be a rend őrsi égről a töményszék fogházába, amiből nyiilvánvató, hogy' Magyar Józsefet senki sem kin ózta meg. Slalbey Géza fogbázn főorvoe elimonója, hogy a foglyokat minden esetiben megviTS- gállja. Magyar Józsefet és társait senki sem verte a rendőrségem, mert az orvosi vizsgálat atkallímával Magyar József testén eerami- Me ütlegek nyomáít nem látta. Hat éve fogházi főorvos, de még egy esetiben sem ta- paisötalta, hogy a nemd'őrségtől áthozott foglyokat a rendőrségem, bántalmazták voltos. Elnök: Nem lehet-e az ütlegelc nyotmai t orvosi eszkózSkíkel rövid idjf'í allatt eltűnteim? SLalbey főorvos: Ez kizárt dolog. .Bodnár (Miagyairhoz): Tgaz-e, hogy a politikai foglyokat mérne]vöror a fogházból visz- ezaiviittélk a rendőrségre, ami mjabb veréseket jelentett? Magyar: ' Igaz. Osernákót. ti zent i áronnszor vitték vissza a remdőíraégre. .Bodnár: Ismeri-e Weiser Miksát? Magyar: Nem, csak a. hxíhásbam hallottam, hogy óvakodni kell. tőle, mert. veszedelmes azsamiprovoloatőr. A tárgyalás laipunk zártakor tart. ítéletre hétfőn este vagy ikedld dlélólőtt kerül a sor.
