Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-08 / 6. (1929.) szám

9 1939 január 8, tudd. — Megfagyott egy koldus. Nyitnád tudósi- tónik jedeantá: A nyiitramagyei Jamovejsa köz­ség temetőjé'ben tegtnap egy idősebb férfi hoittestére bukíkianitak. MegáLLapitották, hogy Giaby Pál koldussal azonos. Valósainülég ita­los álJltapotban feiküdit Le a bemotő árkába s az éjszakád hidegben megfagyott. xx Vagyont takarít meg, ha a Jednota adó­füzetei alapján szerkeszti meg adóvallomá- eát, melyek a vonatkozó törvényeket kimerítő magyarázattal ismertetik. A mindenkit ér­deklő rósz, „A jövedelmi adó“ ára 12 korona, a kereskedőket, iparosokat és szabadfogial- kozásuakat érdeklő rész, „Az általános kere­seti adó“ ára 8 korona, a részvénytársaságo­kat, szövetkezeteket és betéti társaságokat érdeklő rész, „A különleges kereseti adó“ ára 10 korona. A három füzet együttesen megrendelve 25 korona. Ajánlott kézbesítés dija külön 2 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján és bármely könyvkeres­kedőnél. — Té’ria esett a kőműves fejére. Nyitirai tudósítónk jelenti: Vefehéíly községben egy ház építésénél súlyosamunkásbaleset történt. Közlőik Sándor kőműves éppen elhagyni ké­szült az állványt, amikor a magasból egy tég­la zuhant aló és a fejére esetit. Eszméletlenül terült ed a földön és agyrázkódást szenvedett. Kórházba száffitotitíák. — Zubkov felesége, Viktória hercegnő több- millió márkát követel rokonaitól. Berlinből jelen­tik: Az Achtuhrblatt értesülése szerint Viktória schaumburg-lippei hercegnő, Zubkov Sándor fele­sége nemrégiben két port indítót a schaumburg- lippei fejedelmi család jelenlegi feje, Adolf feje­delem ellen. A hercegnő különböző vagyonrészek kiadását követeli, amelyeknek értéke többmillió márka. Az egyik port a hercegnő és a fejedelmi család között annakidején kötött megállapodás .értelmében külön választott bíróság tárgyalja Mückefcurgban. A másik pör a müncheni törvény­szék előtt folyik s ugylátszik, a hercegnőre ked­vező Ítélettel fog végződni. Ebben a porban fő’eg Viktória hercegnő járadékvagyona részéről van szó. A hercegnő egyébként most már véglegesen elhatározta magát arra, hogy tavasszal Ivei- es külföldi előadőkörutra mégy. Első előadásait március elején fogja megtartani Németországban. i — Fővonallá építik áí a Nyíregyháza—Má­tészalka vicinálisvasutaí. Nyíregyházáról je- I&niíuík: A Nyíregyháza—Mátészalka vicinális- vasút az összeomlás és a határok megváltoz­tatása után Magyarország egyik legfontosabb vasútvonala lett. Három vármegye vasúti for­galmait bomyoilíitja le, igy a legfontosabb vas­útja Szaboiksmegyének, de egyben a magyar Szatmár- és Beregmegyéknek is. A három vármegye vezetőségié rengeteg panaszát és ki­fogást emelt az elmúlt tűz esztendő, folyamán a helyiérdekű vasút rossz közlekedése miatt. A Máv. most akceptálta a vármegye kíván­ságát s a kereskedelmi kormány beleegyezé­sével elhatározta, hogy a nyíregyháza—máté­szalkai vicinális v onalat fő vonali á fogja kiépí­teni. Ezt a pályaépítést már a kora tavasszal megkezdik. xx Karnevál Nizzában, téli sportversenyek St. Moritz és Davosban. II. 1—18. Ezzel az ide­ális, immár XI-ik körúttal nyitja meg a Lloyd Utazási Iroda az 1928-es utazási saisonját. — Útirány: Bécs, Innsbruck, Davos, 2 nap; St. Moritz 2 nap; a 4052 m. Bernina-alpok örök giecserein át Genua 1 nap; Olasz-Francia Ri­viéra, Nizza-karnevál 5 nap; Monte-Carlo 1 nap; Milánó 1 és fél nap; Velence 1 és fél nap; Bécs. Részvételi dij: csak nappal utazva, gyorsvonat­tal, teljes ellátással, podgyász, percentek- veze­tés, 2980 korona. — Sürgős jelentkezést ké­rünk!!! XII. körút: A. csoport: III. 25.—IV. 16. 23 nap. Husvét Rómában, 6 nap, Palermo 1 és fél nap, Tunis-Sahara Oázisok (Észak Afrika) 7 nap, Nápoly 3 nap, Velence, Bécs. — B. cso­port: III. 25—IV. 5. 12 nap. Husvét Rómában 6 nap,Firenze 2 nap, Bologna, Velence 2 nap, Bécs. — Felvilágosítás, program: Simkó Gusz­táv Lloyd-i<rnzgató Kassa, Kovács u. 29. Tele­fon 780. (Válasz bélyeget kérünk.) — A felsővizközi közjcírvző feleségének ródlibalesctc. FeLsővizközről jeilentá tudósí­tónk: Usziky dr. közjegyző feleségét, aki fér­jével s kislányával az elmüllt délután ródlii- kirándulásra ment, súlyos baleset érte. Egy meredek lejtőn ereszkedtek alá, midőn a ródíli göröngybe ütközött és mindhárom utasa magos ívben repült ki az ülésből. A férfi s a ' kisgyermek sérülés nélkül menekülitek, Usz- ky ör.-né azonban egy fának illőd ölt és sú­lyos sérülést szenvedett. H Saloator forrás feloldja és eltáoolitja a szer- oezetoen lerakódon saoakat Uasmentes. emésztést elő­segítő. kellemes üdítő ital S.ODHÁzU.ör^-Küi>TaRA. Jlav.sgiffgi^^síí&gs^aez--::'.-. >' »iwii«mTiniiaiwPWWiaa«?^aWWiWAH-'Lwwaagf P / Em és a húgom Bemutató a Belvárosi Színházban Ma: MOLNÁR JENŐ Budapest, január 7. Elragadóan bájos, végig ízes és fordulatos, hibátlanul fölépített vígjáték. A francia szín­padi irodalom magaisiinkoűiájának nemzetiközi kirakatba illő terméke. Ennél több dicséret már csak akkor dukálnia vígjátéknak, ha ama bizonyos kellemes három órán túl, amit a közönségnek szerez, uj törekvések perspek­tíva ját nyitná mag. B-arr és Vermenií azonban nem akartaik járatlan ösvényt vágni, problé­más fölad aittail sem gyötörték magukat, ha­nem megmaradva az utánozhaiotilánul párisi vígjátéki stílus keretei közt, rendkívül szel­lemes és vonzó változatát adták annak a régi, mindig hatásos témának, amely a sze­relem és a vagyon, iiÜeitve a szív és az ész viszonyáról szól. Manapság, miikor minden .bokorban megterem a mezaMánsz és a mor- ganaitiilkns házasság, azt a tételit állítja föl és bizonyítja is be a két francia iró, hogy csak társadalmilag egyenrangúak szeiretti ellik egymást 'törvényesen, mert a házasság nem­csak az érzelmek, hanem az érdekek harmó­niája is. Míg a bizonyításban idáig eljutnak, boszorkányos ügyességgel sízövik-fomják egy készülő mezatiiánsz szálait, hogy aztán külön­féle vidám hellyzertiekien keresztül kiderüljön, hogy a dúsgazdag hercegnőt még akkor sem lehet összeboronálni a szerény középiskolai tanárral, ha az előkelő hölgy demokrata készséggel maga hárít el az útból minden akadályt De hogy is szól a mese? Iréné hercegnő megbízna Roger Pleuráot 'tanárt, hogy rendezze át elhanyagolt családi könyvárát. A fiatal és csinos, de szögletes és esetlen filológustól tárgyalás közben olyan érdekes dolgokat hall a szép ifjú hercegnő, amikben a vele egy társadalmi szinten álló férfiak eddig nem részesítették. Roger Fleu- riot nem szerelemről beszéd, hanem becs­vágyról, szeílllemi célkitűzésről, az élet esz­ményi tartalmáról. Iréné albüvölten hallgat­ja a tanár éltet programját, amely merőben elüt az ő hidegen csillogó környezetének si­vár hangulatától. Beleszeret a professzorba, aki azonban semmiképpen nem reagál a her­cegnő érzelmeire. Sőt: siet befejezni a könyv­tár rendezését, hogy minél előbb elfoglalhas­sa katedráját Nancyban, ahová most nevez­ték ki gimnáziumi tanárnak. A lakájokkal megrakott hercegi palotában Henrietté, Iréné fiatal társaLkodónője az egyetlen teremtés, akivel Roger kedve sze­rint kibeszélheti magát. De még egyikük sem meri bevallani önmaga előtt, hogy ez a kölcsönös érdeklődés már maiga a gyökeret vert szerelem. Miikor a hercegnő már vég­képpen kifogyott azokból az apró ravasz él­vekből, amél yekkel a tanárt maga mellett akarja tartaná, hirtelen ötlettel ezt mondja: — Maga Nancyba utazik, ugy-e?... Volna egy kérésem. Keresse föl ebben a városban a húgomat, Geneviéve-t, ezt a szerencsétlen leányt, aki ott egy kis cipészüZleiben kiszol- gálóleány. Tudja... két évvel ezelőtt meg­szökött egy ... tanárral... a zongoraitanárá- vail, aká azután nagyon rosszul bánt vele. Azóta szegény nem mer hazajönni és a két keze munkájával tartja el magák Itt van ez a syürü ... (s ezzel lehúzza uj járói vagyont érő brilliánsgyüirüjét), adja át neld és mond­ja meg, hogy szeretettel üdvözlöm ... — És hol keressem, melyik üzletben? — kérdezi Roger. — Várjon csak ... Egészen elfelejtettem ... Olyan régen irt nekem. De ha lenne itt egy Február 1-án 15 napos TÁRSASUTAZÁS I **-'* NIZZAI KARNEVÁLRA ti. o. gyorsvonat, szálloda és élelmezéssel 600 pengS Prospektust kOld Erzsébet Penalo Budapest, IV., Véci-u. 10. flia/ÍM0iáái 4541*19 szeplő, máifoli. pattonás és min iSIKo dennemü arckiűtés ellen birlos natásu SZNISTSAK-léle lienOca, szappan és poader. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, Mukaöevo. Szállítás egész Eu-opíba és a tengerentúlra is. nancy-í teléfoaaköhyv, meg tudnám találni ... — Parancsolj ón, hercéghŐ. Épp most vet­tem meg ezt a kis könyvet Nancyról. Ebben minden benne van. h- Hát aíkkor toereasó ki a suszter nevét. — Igen ám, csakhogy itt kétszázkor min c suszter neve áll. — Tudom már! ijöiáíit föl a hercegnő. — F-feil kezdődik a névé. — Fitoséi! — olvassa kd a tanár a könyvi­ből. — Ez az! — Ujjong a keréegnö. A tanár elmegy, Iréné pedig örömrepesve készül Nancyba. De Charei’iles gróf, aki féttg- meddiig Iréné vőíéigőnyéniéik érti magát, hiá* mis nyomon éiMüdulvá, 'Mőniééarlóba követi autóján a hercegnőit, aki ügyánósak autón száguld a tanár gyorsvonata Után... a szere­lem után. A második fölvonás Fttpeél kisvárosi oi- péisziboiltjiában játszódik. Irina, Pilóéél kászol- gálónője, alki egész Nancy fiatalságát bóldo- g.iitja kegyeivel, azt az aiánlaítát teszi főnöké* ivek, vegye el Őt feleségül, neki százezer frank megtakarított (?)v pénzé van, vegye ki a szomszéd házban megüresedett nagyobb bcdthelyiségát, mert ebbe a mostani üzletbe jobb vevők nem teszik be a lábukat. A ei- pészm-esiter fölilázad az eikötosfieden ajánlót eLlen, Egyszerre csak betoppan Iréné herceg­nő ée kiszolgálólánynaík ajénlkoziik. Fitoséi elutasítja. A hercegnő napi ezer frankot ajánl föl neki, ha szolgálatába fogadja és nyomban, átnyújt tízezer, frankot, előlegük A cipész majd elájul a szerencsétől. Majd Irma egyszerű bottá ruháját ötezer frankért veszd meg és a sajátjából fizeti ká Irma négyhó­napi bérét, amivel Fiikxsel adós maradit. Iréné átöltözik, Irma 'kilép! á szolgálatból. Közben megjelenik Roger Fleurtioi és Genevdóve kis­asszony részére leveleit nyújt át, a briJMáne- gyürüvel együtt. Fitoséi ekkor már be van avatva Iréné tóltkába és ásd mondja Rogy­nák, hogy Genevdévé kiét év óta dolgozik nála és példátlan tísöteG&éges életet ól. Mi­kor a hercegnő bolti ruhácskában az üzletbe visszatér, megtudja, hogy Roger ott járt és dühében, hogy ezt vele nem közölték, kiker­geti Fitosielit, hogy tegye tűvé énbe a várost. Mig a cipész távol van, újra megjelenik Ro­ger, aká majd efláinul Getnéviéve láttán. Most visszájára fordul az első föivonásbeflá játék: a hercegnő könyvtárában Roger vott ügyet­len, a cipésaboltbban Iréné jár körül suta ke­zekkel. Semminek sem tudja a helyét, senkit sem tud kászoligóílni. Végire is bevallja Ro- geraak, hogy Geneváéve nem él és ő csak azért csinálta végig a játékot, hogy ettümtesse a kettejük közt lévő nagv távolságot. A kás nancy-i boltban érezte ; először Iréné, ho^v nem a rangjáért, nem a vagyonáért, hanem önmagáért szeretik és Roger is itt nyerte vissza férfias bátorságéit. Bljegyzik egymást. De Chaireüllee gróf. már későn értoerik, de figyelmezteti a hercegnőt, hogy az ut, ame­lyen jár, nem az igajái boldogság útja s ha majd eme maga is ráesőméi, benne mindig megtalálja a hü barnátok a rajongó szerel­mest. A harmadik főSvonés várattam megoldást hoz: a párisi heroegii palotában fényes lako­mával várnak valami francia trónkövetelőt és a frakkba bujtatott tanár menekülni alkar ebből a nem néki való környezetből. Iréné érzi, hogy a hercegnő nem veheti föl a ver­senyt a nancy-d kiszoilgálórlieánnyal és editeme- ti Ganeviévet, az ő ,4aia húgát..De Cha- rel'les giróf nem csalódott a társadalmi egyen­rangúságról váltott föWogásáihain, jómagya- rán: minden zsák megleli a maga fotóját. Ro­ger boldogan távozik, de élőbb szót ért Hen­ri ette-tel, akiit menyasszonyává tesz, Iréné pedig a grófnak adja kezét. A Belvárosi Színház kLasszlkusan vígjátéki stílusra hangol előadáséban rendkívül nagy sikert aratott az ,.Én és a hugom“, amelyet Hajó Sándor brittiátís készségei ültetett át magyar színpadra. Iréme—Geneviéve betitős szerepét Honthy Hanna annyi bájjal, lele­ménnyel, testi és Effeflífem kvalitásáénak sok* | GRAND HOTEL I I IMPERIAL NAGYSZÁLLODA BUDAPEST Vü., Rákóczi út 90. Egy perc a Keleti pályaudvartól. Elsőrangú családi szálloda, 150 szoba. Központi fűtés, hideg, meleg fo­lyóvíz, interurban telefon a szobákban. Gyönyörű társalgó helyiségek, éttermek, irószobák. Az étteremben mérsékelt áru étlap szerinti és menü rendszer. Kívánatra teljes pensio, Törzsvendégeknek kedvezmény. szinü csilllogitaiiásá'val játszotta, hotgy azt kell mondanunk: Bajor Gizin kivitt nem isme­rünk magyar színésznőt, aki ebben a zsanér­ban fölvethetné vele a versenyt. A természe­tes mozgás, az árnyalatokban gazdag hang­hordozás és a mimika ritka skálája szuverén birtoka ennek áz istenáldotta nagy tehetség­nek. Mostani alakítása „Az ügyvéd és a férje“ és a „Nászéjszaka“ aknái darabokban eléírt szenzációs sikerei maillé jegyezhető föl. — Délly Ferenc a tanár szerepében uj oldalá­ról mutatta be egyre fejlődő képességét. Tel­jes hatással személyesítette meg a félszeg professzort, anélkül, hogy túlzás Okira ragad­tatta volna magát. Méltónak bizonyult zseniá­lis partneréhez. Gózon Gyula, mint kisvárosi cipész, Ősére.tőt duzzadó figurát teremtett, a harsány kacagás valóságos lavináját árasztva a nézőtérre. Berky Lili minit Irma, Sugár La­jos mint gróf egészen elsőrendűt nyújtott. Körösi Angéla, Várnai Jenő, Bili esi Tivadar kitünően megáMiták helyüket. Vincze Márton három gyönyörű díszlete és Gaál Béla ren­dezésé mintaszerű keretet nyújtott a tökélé- tee előadásnak, amelyet előreláthatóan késő tavaszig megismételteit a siker. (•) Kik kapják a Baumgartcn-alapitváuy di­jait? Budapestről jelentik: A dijak hivatalos ki­osztásának dátuma január 18-a, Baumgarten Fe­renc halálának második évfordulója. A tanácsko­zásokat szigorúan bizalmasan folytatják, de mind­azonáltal már elhangzott néhány iró neve, akik a jutalomban részesülnek. Ezek közt az írók közt szerepel Terstyánszky Józsi Jenő, aki eddig rend­kívül szomorú anyagi viszonyok között dolgozott. Mellette szerepelnek Színi Gyula, Füst Milán és Elek Artúr, akiknek anyagi helyzete és irodalmi múltja szintén megokolttá teszi, hogy a díjban ré­szesüljenek. Az alapítvány kezelőinek kezdettől fogva az volt az álláspontjuk, hogy a Baumgartan­díjasok sorába lehetőleg felvesznek egy utódál­lamból! magyar iró it Így került a sor Tamássy Áronra, aki Erdélyben már szép nevet küzdött ki magának. Majdnem biztosnak tekinthető Osválh Ernő megjutalmazása is és a tanácsadó testület­ben felvetették Harsányi Kálmán nevét is, de reá nézve még nem törtéül végleges döntés. Azok közi a nevek közt, amelyek ezekben a kombinációkban felmerülteit, a legkómolyabb Gyergyai Alberté, a finom essay-iróé, akit nemrég a francia kormány az akadémiai pálmákkal tüntetett ki. — Ebben az évben negyvenezer pengőt osztanak ki és pedig valószínűleg úgy, hógy tiz iró fejenként 4.000 pen­gőt fog kapni Ezenkívül még körülbelül tízezer pengője fóg maradni a Baumgarten-alapitványnak arra, hogy 1929-ben a magyar írókat támogassa. (*) Jannings első beszélő filmje. Jannings, a nagy német színész — mint ismeretes. — Holly­woodban filmezik. Most készítik az első beszélő Jannings-filmet Ennek a címe Ellis Island. Hőse egy német kivándorló, aki drámai helyzetekbe ke­rül Amerikában. Ezenkívül két rendes filmet is játszik Jannings, Wellmann rendezése mellett. Wellmann készítette a Wings cimü híres repü­lőfilmet (•) A szlovenszkói könyvpiac ujévi eseménye. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Császár István pozsonyi újságíró, a Híradó avatott tollú munka­társa sajtó alá rendezte novelláit, amelyeket az újév küszöbén könyvalakban is kiad. „Csiüag- égés“ lesz a könyvnek a cime. Novellái történelmi, vagy aktuális tárgyuak, haditengerészeti esemé­nyekkel, gáláns kalandokkal foglalkoznak és Író­juk kiváló megfigyelőképességéről, sokoldalú írói vénájáról tesznek tanúbizonyságot. Császár Ist­ván ifjúsági regényt is irt, amelynek a címe „If­júkori kalandozások". Ebben Császár egészséges humorról tanúskodva Írja le ifjúkori élményeit. A két könyv ára egyenként 15 korona lesz és a szlovenszkói könyvpiac eseményének tekinthetjük. (•) Párisban a fiatal szerzők legyőzték az öre­geket. Az egyik párisi lap Írja: A statisztika min­dennél fényesebben bebizonyította, hogy a fiatal szerzők legyőzték az öregeket. Előttünk fekszik a párisi színházak bevételi kimutatása, amely azt igazolja, hogy a fiatal szerzők csinálták az idé»i a nagy kasszasikereket. Jean Giraudoux, Marcel Pagnol, Richard Bloch, Jean Sarment, Paul Ni- voix és Natanson nagyobb bevételt csináltak, mint a bevált régi saiadarabgyáro6ok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom