Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-06 / 5. (1928.) szám

2 ragját A lengyel sajtó ma ás behatóan foglalkozik az orosz ajánlattal. A legtöbb lap beismeri, hogy Lengyelország súlyos dilemma előtt ál. Az ellenzéki sajtó szerint a varsói külügy­minisztérium nem tájékoztatta kellőképpen a lapokat, amennyiben első közlése szerint Szovjetoroszország egyedül Lengyelország­nak tette meg az ajánlatot, mig időközben kitűnt, hogy Romániát kivéve valamennyi orosz határállam megkapta a Kellogg-pak- tumra vonatkozó orosz jegyzéket. Románia is csak azért maradit ki, mert előbb a besszaráhiai kérdésben kellene megegye­zést teremteni a két állam között A besssa- rábiai kérdés megoldása mindenesetre ne­héz ügy, de az uj Mán iu-'kormány jóakaratá­val könnyen elképzelhető. Maniu kormányra- l’épése után azonnal hajlandóságot mutatott a Szovjetoroszországigail viaíló kiegyezésre. A Daily Telegraph aggályai London, január 5. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársának véleménye szerint Szovjetoroszország rendkívül mesz- szemenő célokat tűzött maga elé, amikor Lengyelországnak külön ajánlatot tett, hogy a ké-4 állam azonnal határozza el a Kellogg paktum érvénybelépését Litvinov szemmelláthatóan a Kellogg-paktumoí arra akarja fölhasználni, hogy segítségével újra fölvegye a diplomáciai viszonyt azokkal az államokkal, amelyekkel ez a viszony vagy megszakadt, vagy a háború óta létre nem jött. Néhány középeurópai állam a szláv testvériség ellenére mindeddig nem ismer­te el de jure a szovjetkormányt Jugoszlá­via radikális pártja ellensége a szovjetkor- mánynak, de a demokraták és a horvátok, akik lassan-lassan átveszik a hatalmat Ju­goszláviában, föltétlenül az elismerés mel­lett foglalnak állást. Benes dr. az angol— orosz diplomáciai viszony megszakítása előtt lépéseket tett a csehszlovák—orosz kiegyezésre, de az angol—orosz szakitás után abbahagyta törekvéseit. Litvinov Len­gyelországon kezdi, de szívesen venné, ha Csehszlovákiával és Jugoszláviával is meg­egyezhetne. Ebben az esetben Románia, mint a kisantant harmadik tagja, kényte­len lenne szintén a másik két hatalomhoz csatlakozni és Oroszországgal minden kü­lönösebb koncesszió nélkül kibékülni. A Daily Telegraph véleménye szerint Litvi­nov nem ismeri kellőképpen a román men­talitást. mert különben tudnia kellene, hogy Románia egy Oroszországgal való fegyveres konfliktus esetére sohasem számított kis- antant-partnereinek fegyveres támogatá­sára. Izgalom Bukarestben Bukarest, január 5. Bukaresti körökben és a sajtóban nagy emóciót keltett a Szovjert- G»r oszországnak Lemgyekxrszághoz a KeíLogg­immme a titokzatos afgán felkelő Amanullah elfogató parancsa egy angol ezredes ellen — Éhség Kabulban — Egy kalandos pályafutás — London, január 5. Dselahabadból érkezett angol jelentések szerint az afgán hatóságok elrendelték Lauretnce angol ezredes letartóz­tatását. Lanrenoe állítólag az algán felkelő­ket segítette, majd át akart menekülni az al­gán határom. Az afgán elfogató parancs az ezredesi „a világ örök kémjének" jelenti ki. Indiából Laurencenek több fényképe jutott titkos utón Amanullafh király kormányának kezébe, amely a fényképeket kiosztotta az egyes parancsnokok között, hogy segítségük­kel ráismerjenek Laurencere. Az angol ezredes egyike a világ legkalan­dosabb személyeinek. A háború alatt „Arábia Lőrinc" névvel az arab hadseregben szolgált és megszervezte az arabok fölkelését & törökök ellen. A háború után az angol kormány számos Hit­kos misszióját bonyolította le Tramszjordá- niában és Aden környékén. Amikor több megbízatását kitűnő sikerrel oldotta meg, te­kintélyes állást kínáltak neki Londonban. Lauremce azonban nem fogadta el, mert ka­landos természete továbra is az ázsiai vad vilégb vonzotta. Közelmúltban jelentették, hogy álnéven a keletázsiai angol repülőflot- tábam szolgál. Kabulból érkezett német menekültek je­lentik, hogy a helyzet az afgán fővárosban napról-napra tarthatatlanabbá válik. Különösen az asszonyok és a gyermekek szenvednek sokat. Angol repülők több napig élelmiszerrel látták el a kabuli angol követ­séget, mivel az elmúlt harcokban, amikor a követség teljesen el volt zárva a világtól, az épületben összezsúfolt európaiak között ko­moly élelmiszerhiány mutatkozott. paktum azonnali étefcbeűéptetéeére vonatílko- zélag intézett ajánlata. A külügy miniszter a varsói követségtől érkezett távirati jelentés állapján informálta a kórdósrőil a kormányt és a régeoistan ácsot A kormánylapok megcáfolják azokat a teg­nap elterjedt hírekét mintha a szovjet Ro­mániának is tett volna Lengyelországhoz hasonló ajánlatot. Mára várják Szembeok bukaresti lennel kö­vetnek Varsóból való visszaérkezését és azt hiszik, hogy újabb hírekéit hoz a nagy port fölvert ügyről. Hírek terjedtek el arról, hogy Lengyelor­szág formálisan kötelezte magát Bukarest­tel szemben, hogy az egyezményt addig nem köti meg, amíg Szovjetoroszország nem tesz Romániának is hasonló ajánlatot, mint aminőt Lengyelországnak tett. Moszkva, január 5. A Tass-iroda beava­tott forrásból szerzett értesülés alapján va­lótlannak mondja azt a hirt, hogy Szovjet­oroszország a Kellogg-paktum azonnali ha­tálybaléptetésére vonatkozó egyezmény megkötését javasolta volna Romániának. — Január 16-án tárgyalja a legfelsőbb bíró­ság Horváth Elek kémkedési bünperét Kaesai szerkesztőségünk telefonálja: Horváth Elek hardicsai jószágigazgató kémkedési ügyében, akit a tábla négy évi börtönre ítélt, a legfel­sőbb bir&sag január 16.-ra tűzte ki az ügy tár­gyalását. Mivel Horváth Elek állampolgársága bizonytalan, amennyiben a legfelsőbb bíróság is elítéli, úgy valószínűen őt k felveszik arra a üstára, amelyen ax esetleg kicserélendök sze­repelnek. Romáoiátac igen lé benyomást keltett Horthy újévi beszéde Bukarest, január 5. Politikai és diplomá­ciai körökben igen jó benyomást keltett Magyarország kormányzójának újévi beszé­de, amelyben rámutat a szomszéd államok­hoz való közeledés szükségességére. Nyi­latkozatát úgy kommentálják, mint a Ro­mánia és Magyarország közt a közel jövő­ben bekövetkezendő közeledés egyik elő­jelét Mindenki gyanús, aki él... Páris, január 5. A Gazetta du Franc botrá­nya egyre nagyobb méreteket ö*lt. A baloldali és a jobboldali ellenzéki lapok hevesen, tilta­koznak az ellen, hogy a viszgálőbiró csak a kis bűnösöket tartóztatja le s a nagyokat futni engedi. Tegnap is számos kisember került rendőrkézre Letartóztatták az Interpresse cá- mü újság kőt szerkesztőjét s egy Legros ne­vű asszonyt, aki ugyancsak a Gazette du Franc kötelékébe tartozva ügynökösködött. A Kanon asszonynál tartott legújabb házkuta­tás alkalmával egy „V. C." imciáiéval ellátott folyószámlát találtak. A nemzeti szocialista Libegte azonnal arra kő vetkezőit ett, hogy a V. C. alatt VaMlant-Couhirier kommunista kép­viselőt kell érteni. Vail i ant-Couturier e gyanúsítás után azonnal kétszázezer bank kártérítésre pörölte be a Hűbériét január 6, itfénutp. ^c(jeMéRSKA-T0VARW^ M A- R UM• A- UK 6 RY; Uc • s p0, GÖMÖRi-RUM-eS-UKŐftGV/ifcp-; ! •RQZNJAV^­Aláírták Budapesten a magyar-török választott bírósági szerződést Bud-ape&i Január 5 .(Budapesti szerkesz­tősegünk tedefonjelentése.) Ma Budapesten aláírták a magyar-törőik semlegesség!, békél­tető ée választott bírósági szerződésű Az alá­írás aktusa a külügyminisztériumban folyt le és azon részvett Walko külügyminiszter és a budapesti rendkívüli török követ. — ügybeosztás a kassai bíróságoknál- Kassal szerkesztőségünk jelenti: Ax ujesztendő alkalmá­ból megjelent a kassai bíróságok ttgybeoaztása Ml A kassai táblán a legfeltűnőbb, hogy Toronaxkj] Emil dr.-t, a ruszin tábla tanácaelnökét áthelyez­ték a keletszlovenszkói felülvizsgálati tanácsba — referensnek. A járásbíróság vezetője ax elterjedt hírekkel ellentétben továbbra ki Sxobota Ferenc dr. maradt. Uj birákul Mayer György dr. és Polee^ ny Lajos dr. osztattak be. A kassai törvényjxók-i nól beállott változások a jogkereső közönség köré­ben nem kis visszatetszést keltettek, amennyibe® Forgách Tivadart, a polgári fellebbezési tanáé* éveken át volt kitűnő elnökét a büntető fellebbe­zési tanács élére állították. BÖRTÖIf A Prágai fi a gyár Hírlap eredeti regénye Irta: JARHO JÓZSEF (48) Szentessi ceruzája gépiesen jegyezte papír­ra a rideg orvosi megállapításokat: tázeo­nyolcéves, öröklött vérbaj> rabkórház; negy- venhaíéves, tuberkulózis, rabkórház; huszon­két éves, fejletlen, napi fél liter tej; harminc éves, gyönge tüdő, egyórás kiilönséta a déli napon; ötvenéves, tuberkulózis, rabkórház; huszonhatéves, vérbaj, rabkórház; huszon- négyéves, gonorrhea, rabkórház; hanrninchat- éves, gyomorbaj, napi félliter tej . . . A feltolaikodő gondolatok verejtékesene (kí­nozták: — Csakugyan: társadalom salakja? Együtt jár a bűiméi a betegség, mint valami miszti­kus hatalom által 'küldött kegyetlen bünte­tés? .. . Vagy az egész emberiség ilyen? . . . Kint is igy szaladgálnak az emberek: tüdő­vész, vérbaj, gonorrhea — csak mi nem vesz- azüik ezt kint észre? . A betegek hajlamo­sak a bűnözésre, vagy a nyomor előbb a tes­tet roncsolja össze és aztán, hogy az összeron­csolt tesit életben maradhasson, rákényszeríti a bűnre is az embert? Kérdések . . . csupa kérdés, melyekre nem tudott feleletet adni magának. Az agya láza­san dolgozott, miközben a keze gépiesen je­gyezte tovább: huszonihatévee, szifilisz, rab­kórház; harminckét éves, tuberkulózis, rab­kórház . . . Aztán jöttek emberek, akiknek testére rá­nyomta már bélyegét a betegség, de akik el­tagadták a kórt . . . Szentesei tudta, az okot: } nem akarnak rabkórházba kerülni . . . Az­tán megint: egészséges emberek, akik hazu­dott betegségekkel igyekeztek könnyítéseket, kedvezményeket szerezni maguknak . . . Em­berek, bűnözőik, betegek: a nyomor hadse­rege. Végre elfogyott a sor. Szentesei lezárta a jegyzéket, elköszönt az orvostól s megindult a zárkája felé. Gerő az ágya szélén ült, miikor Szentesei be­nyitott: olvasott. Szentessi nehéz léptekkel ment a kofferéhez: ő is elővett egy könyvet és olvasni kezdett. Múltak a percek: Szentes3i unta el előbb az olvasást. Letette a könyvet és megszólalt: — Észrevetted, milyen ingerültek itt az emberek? —- Igen. Miről jut ez az eszedbe? — Hetekig dolgoztam a hármas számú rab­irodán . . . öten voltunk: csupa békés em­ber ... Ma kihallgatáson láttam volt szoba­társaimat : verekedtek . . . Valami szamársá­gon összevesztek és aztán ökölre mentek . . . I)e nem csali rajtuk vettem észre ezt az inge­rültséget, másokon is . , . néha . . . azelőtt. „ magamon is . . . — Azt hiszem ok van elég erre az ingerült­ségre, — jött tüzbe Gerő. — Mindenekelőtt: ax unalom 1 Az unalom felőri i az idegeket . . . Az emberek szenzációk után vágyakoznak, változatosságot akarnak . . . Néha megszerzik maguknak a szenzációt, a változatosságot: ve­rekszenek . . . Szentessi halk szenvedélyéé hangon foly­tatta: — Vannak más okok is: vadidegen embe­reket összezárnak egy zárkába, hetekre, hó­napokra. . . . Ezeknek az embereknek közük uracsén egymáshoz, mégis arra vannak kár­hoztatva, hegy együtt, egyformán éljenek, — hogy a másik, a vadidegen ember előtt meg­mutassák legbenső énjüket is . . . Szeretné­nek szabadulni egymástól, türelmetlenek, ide­gesek, — rohanni, menekülni szeretnének ős előttük áll a becsukott vasajtó . . . Aztán: a lefojtott sexuaiitás . . . Asszonyra vágyakoz­nak, — asszony nincs . . . Elhallgatott. Percekig szótlanul ültek szem­ben egymással. Aztán beszólt egy fogházőr: —' Villanyt eloltani! Gépiesen álltak fei és azonnal vetkőzni kezdtek mindketten. Gerő hirtelen felkacagott s aztán nevetve jegyezte meg: — Azt hiszem, a fogházőr már meg is adta a választ az előbbi problémára: ingerültek az emberek, mert gépeket csinálnak belőlük, ment minden mzodulatukra vigyáznak, mert minden cselekedetükre külön utasítást kap­nak . . . — Neon hiszem . . . Ezt szokja meg legha­marabb mindenki ... Itt nem lázadoznak az emberek: a fogház őrrel szemben szelíd bá­rány a forradalmár is, akit pedig lázadozásai miatt hoztak be ide . . . Láttam . . . — Talán csak szimileges ez a szelídség . . . — Nem igen: a vasajtó ellen nem lehet for­radalmat csinálni . . . Ha ezt kezdi ütni az ember, az ő keze fájdul meg bele . . . Lefeküdtek. Szentessi nem tudott elaludni, — ébren! étre .kínozták a gondolatai: — Tegnap már azt hittem, hogy eljutottam a nagy megértéshez . . . Szinte apostolnak éreztem magam és jó volt az a nagy bizonyos­ság! Emberhit! Testvérkézi De hol van a mér­ték? . „ . Bizonytalan, tétovázó vagyok: két­ségek vannak bennem és ha csinálok valamit Vakító fény csapott a szemére: az őrmester világított be lámpájával a zárkába, hogy „rendben van-e minden ?" önkénytetenül elmosolyodott: — Lám . . . Vannak emberek, akiket nem zavar sommá ... Itt van például az őrmes­ter . . . ö bizonyos benne, hogy fontos és íeL tétlenül jó munkát végez . Ez bizonyosság-. A nem gondolkozó emberek bizonyossága—. De van-e másfajta bizonyosság? . . . Van-e az is, hogy az ember nem a dolgok végig nem gondoitsága miatt nyugodt? ... Ez a bizo­nyosság meg volt Krisztusban. Lassanként elfáradtak, nyugodtabbakká let­tek a gondolatok és Szentessi a kínzó kétsége­ken túl észrevette, hogy az ágy meleg s hogy jó elnyúlni a takaró alatt . . . Pár pállana! .múlva el is aludt. XVI. A nagyirodán együtt ültek az írnokok. Né- hányan dolgoztak, néhányon csendesen be­szélgettek egymással. Szentessi egy szakállas politikai fogollyal beszélgetett, Sugár Ödön­nel, aki lázitó röpiratok szerkesztése miatt ke­rült börtönbe. Gerő mellettük ült, egy kimuta­táson dolgozott, de időnként fel-felfigyelt u beszélgetésre. — Nem igy képzeltem el a börtönt. — fej­tegette Sugár, — tudtam, hogy a börtön je­lenlegi formájában már korántsem hasonlít a középkor lcazamattéira, de mégis, mikor ide beléptem, első érzésem a meglepetés volt. Mo­dern épületeket láttam magam előtt: zárkákat, melyekben villanyvilágítás, központi fűtés van, melyek mellé a gondos építész angol klo- zettekkel felszerelt kis fülkéket is épített . . . nem tudom — helyesen, jód csináltam-e? . . . (Folytatjuk.) A természetes keserUviz gyomor és béltisztifó hatása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserflvizzell Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schraidtüauer kisvállalat Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom