Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-05 / 4. (1927.) szám

mar -j-' , ,. 1929 január 5, Mambót. SchöpHm Madár a Képes Hét aj regényéről, nemcsak a nagy orosz humorista egyik legjobb alkotása, hanem egyáltalán a világ legjobb hu­moreszkjeinek gyöngyszeme. Rendtóváil aok szó esetit BÉRT BRECHT „A bestia" oimü novellájáról, amely a foerfini Uiilstein kiadó cég tizenötezer márkás diját nyerte meg. Magyarul először a Képes Hétben jelentik meg ea a kávéié és eredet: beállítású novella. vA. rovatrészt ismét KARINTHY FRIGYES két pompás humoreszkje nyitja meg. SCHÖPFLIN ALADÁR emSiftett cikkén kivül érdekes tanulmányo-kat találunk az újság hőskoráról, a szlovénekéi magyar színházról a lovatokban. A szépség- ápolás és divat két. ciMce után a szerkesztői üzenetek és a mindenütt nagy elismerésre ta­lált kitűnő nagy gonddal készí tett teeresztezó- nejtvény következik. A Rotftermere-tevéi, a csehszlovák sajtó és a magyar szociáldemokraták ■CtflIMilr%%W'y f|#'ffja m'%^ Á möh szépségktúsza a modem Bagdadban Hetei Jenő „ ÁimoMiázá"^ártM ír a lap máso dik évfolyamának most megjelent első száma bán. A kiváló magyar esztétikus részletes kin ükai mél tatásban kiemeli Holtai Jenő uj regé nvének nagyszerű kvalitásait és azokat a pon­tokat, amelyek ezt az uj regényt a magyar iro­dalom egyék legnagyobb szenzációjává arat­ják. A Képes Hél szerkesztősége semmilyen anyagi áldozatot nem sajnált, hogy Helím Jenő uj regényéi megszerezze a lap számá­ra s az „Álmokiháseé* közlését a Képm Hét leközeleöbi számában kezdi meg. Bízvást elmondhatjuk, hogy a sdovenszkiiö ma­gyar irodalom és a magyar sajtó tiz év óta iha- áőnló áldozatot nem hozott egy regény meg­szerzéséért, mint most a Képes Hét. Kétségte­lenül a legnehezebben megszerezhető regény vöd* az „Álmokháza", amelynek megjelenését máris óriási érdeklődés előzi meg S®loven- szkón, Eeltm Jenő kilenc év óta nem irt. regényt * most ujj alkotásában. búcsút mond annak a könnyű műfajnak, amit. eddig müveit s ha­talmas lend ü l et il komoly alkotással lepi meg 9 közönséget, h.aiározottm a legnagyobb sza­bású HeUmvaJ. amit eddig ismertünk'. A rit!ágviszonylatban is neves író, akit a .fran­cia kultuszminiszter a becsületrenddel tünte­tett ki, ebben a komoly és -mindvégig érdekfe- szito regényben „feltakarja igazi arcát" — mint Schöpfdio méltatásában kitünően meg­állapítja — és könnyed vagy mélaburs tréfák helyett mély és mindvégig leomoly koncep­cióval írja meg életének nagy regényét, A Képes Hét második évfolyama első szá­mának egyik eredetisége és újítása, hogy a címlapon eredeti művészi rajzot közöl. HOFBAUER IMRE, a nagy német magazinok Prágában élő ma­gyar származású, nemzetközi névnek örvendő illusztrátora, pompás modern felfogással raj­zóit újévi címlapot a lap számára. Akinek ér­zéke van a modern rajzmüvészet iránt, az két­ségtelenül örömét fogja lelni e nagyszerű vo­nalvezetést ötletes, kedves és szimbolikus képben. A feltűnően gazdag aktuális kép- íuayagiban ott találjuk az európai politikai és tárasadalmi élet kimagasló alakjainak legujab fényképeit, mint Voldemaras litván miniszter- elnök fényképét, II. Vilmos császárnak és feleségének ujém felvételéi, a beteg -angol királyt, a Ettek, i u gl iá m-palota külső képét, amely előtt a lovas testőrség tiszt­jeinek asszisztálása mellett hirdetik ki a leg­újabb orvosi bulletint, számos fugán ói képet í a moszkvai uj Len m-mauzoleumot, a Lillafü­reden épülő hatalmas nagyszálló képét, szá­mos téli tájképet, László Fülöp pompás festményét. Rákosi Jenőről, amely csaknem egy egész oldalt elfoglal, fél­oldalas képet a dalai láma Jussai várpalotájá­ról (a tibeti képek a fotográfia legnagyobb rit­kaságai közié tartoznak), több féloldalas pom­pás filmképet, egész oldalt a szlovenszkói gyermekszépségverseíüy legújabb képeivel, Bemard Shaw: egy érdekes felvételét, s egy immár kortörténelmi nevezetességű képet, önnel yFrdélyi Bélát, ábrázolja For­gács Annával a millskuUi strandon. Ez az érdekes és különös felvétel valóságos szenzációja a lap képanyagának. Több művészi reprodukció mellett számos értékes szlovenszkói képet is találunk a rend- kmil 'bő fcépa nyugiban. Zatihiureozky Edének, a kiváló kassai, hegedűművésznek féloldalas fo­tográfiája, a -pozsonyi jégzajlás művészi, értékű féloldalas képe,'egy hatalmas kép arról a szenzációs szlovenuzíkói vadászatról, amelyen Ajtits Horváth Dezső két medvét ejtett el,, több s/Jovensz/kŐd szépséglképet, Foigáoh Antalnak, a szlovenszkói magyar szlnpártoló egyesület elnökének arcképét, a nagyszőllősi sport egye - sülét egyik mulatságának fölvételeit stt>. E pártiamul bő képanyag mellett a lap szö­vegrésze is különös érdeklődésre tarthat igényi;. Az újévi levél után KARFATHY AURÉL írt „A császár" címen nagyszerű novellát Na­póleoniról, majd SÁNDOR IMRE, a szlovéns/ikói magyar novellisták egyik leg­jobbika. akinek müveit Budapesten minde­nütt szívesen fogadják ..Az öreg ur“ címen ir kitűnő elbeszélést. ARKADU A VfJRCHÉNKO „A'« bugyi lfc<* rmoti hmnijoros >‘gyíelivoná<W>s« Bagdad, a kalifák ősi városa iassan-Iassan ébredez évszázados álmából, hogy pillantását a nyugat országainak modern ütemű élete felé vesse. És a nyugat módszerei lassan, de foiz- j t.osan rá is nyomják bélyegüket a két nagy fo- j lyamnak, az Eufratnak és a Tigrisnek hatal­mas városára. Bagdadnak minden rétegén megérzik ez a változás, de seholsem olyan jellegzetesen, mint a mohamedán asszonyon. A legutolsó tiz esztendő alatt valósággal megböb- bentő az- uj idők átalakulása. A bagdadi holgyklabbau Bagdadban van már hölgyklub is, ahol a ta­gok hetenkint egyszer összegyűlnek, társadal­mi kérdéseket' beszélnek meg, jótékony célra varrogatnak is és a klub olyan döntő fénye­zik é vált Bagdad társadalmi életében, hogy szinte el sem lehet nélküle képzelni az előkriő hölgyek életét.. A klubokban előadásokat ta-rta- | nak a legkülönfélébb kérdésekről, több csoport- I bán modern nyelveket tanítanak, de azért a í klub vezetése mégis bizonyos tekintetben kü­lönbözik a- nyugati hölgy-kluboktól, például az I európai és amerikai egyesületektől, de ha te- | kintetbe vesszük, hogy a mohamedán nő év- | századokon keresztül valósággal börtönre volt ! zárva, akkor a klubéletnek ezt a- megnyilat­kozását is igen szembetűnőnek kell tartani. Sok jel vall arra, hogy a kelet asszonyai­nak fátyolos, elzárkózott élete lassan-la-ssan a vége felé jár. Igen sok mohamedán hölgy akad Bagdadban, akik mint háziasszonyok kitü­nően állják meg helyüket, ha férfi- és hölgy- társaságot látnak maguknál vendégül. Azért persze ez a szabadság még nem csap ki az at-j fcára és a- nyilvánosság előtt, a hölgyek mindig elfátyolozottan jelennek meg. A kelet váro­saiban- még mindig rosszul festenek a főjük­től a bokáig fekete köntösbe burkol ódzó; nők, most azonban e gyászosan fekete leber- nyeg alól legalább csinos és divatos topánkák látszanak ki. Nem kell a rúzst A szépség kultusza rendkívül el van terjedve Bagdad modern felfogású női közt. Fehérhajó nőt- — kivéve a szegényebb népréteget — csak nagy ritkán lehet látni. — A hennázás szinte mindenütt el van terjedve, nemcsak azért mert a hajat festik vele, hanem azért, mert a haj növését igy akarják előmozdítani. Akik a hennát nem haj-festésre akarják hasz­nálni. azok elkeverik egy „kava" nevű vöröses földdel, illatosítják rózsalevelekkel és ezt a ke­veréket egy félóráig használják. Azok viszont akik a hennával a hajukat akarják megfeketi- teni, egy más perzsiai preparátummal keverik, aminek folytán a haj színe sötétfekete lesz s ez a feketeség még a mosás után sem múlik el. A bagdadi előkelő hölgy szabadon használja a kozmetikai szereket. Használják a szem- öldökfeketitőt, de nem szeretik a rúzst, mert a piros arc nem divatos és nem előkelő Bag­dadban. Náluk inkább a rizspornak igen nagy a keletje. Érdekes, hogy az előkelőbb osztályok­hoz tartozó höhrvpk arcbőre még mindig igen finom, jóllehet, olyan keveset jártak kint a napvilágon s az annak tulajdonítható, hogy tisztálkodás és a mosakodás valóságos kultusz számba megy náluk. A kötelező napi fürdő­kön kívül hetenkint egyszer török fürdőbe is mennek, ahol a legszigorúbb formaságok közt zubogt-atják magukra a vizet. A fárdés — társadalmi esemény Ez a heti török fürdő valósággal társadalmi esemény. Sok asszony az egész napot a fürdő­ben tölti és itt is étkezik. A „hainmam“-ban j voltaképpen csak két terem van: a külsőben ' vet k özödnek, illetőleg öltözködnek, a belső te­rem a tulajdonképpeni fürdő. Ha a, hölgyek együtt vannak, akkor igazán fülsiketítő lár­mát csapnak. Keleten senki sem tesz semmit anélkül, hogy no beszélne, jóllehet, igen tok keleti ember csak beszél anélkül, hogy tenne is valamit. De ha a bagdadi hölgyek elmen­nek a török fürdőbe, akkor igazán hozzálát­nak a dologhoz, csakhogy megfelelő lármával kísérik is a procedúrát, ilyen közfürdők van­nak mindenfelé, a jobbmódu hölgyek azonban saját ftirdőbázaikban ftirödnek. A hölgyek ruháikat egy ezüstésipkével bé­bikor! pádon hagyják, azután bevonulnak a belső fürdöterembe, ahol egy kis alacsony székbe telepednek le. Egy szolgáló csomó forró vízzel telt vödröt önt rájuk, majd alaposan beszappanozza a hajukat. Most egy csomó „kava“-földet dörzsöl el a. hajgyökerek közé, azután megint melegvízzel önti le a fürdőző hölgy fejét. Azután a nedves hajat megfésüli és egy va-stagfogu elefántcsont fésűvel izgatja a fejbőrt Ez után a meglehetősen kínos pro­cesszus után következik adott esetben a hen- názás, majd az alapos masszázs. január 4. A cseh sajtó terjedelme* sen foglalkozik Rothermere lordnak a ma­gyairországi sajtóban megjelent újévi nyilat­kozatával és bőségesen kommentálja a buda­pesti. sajtó állásfoglalását ehhez a megnyilat­kozáshoz. A legtöbb csehszlovák lap önömét fejezi ki afölött, hogy a revíziós mozgatom magyarországi belpolitikai vonatkozásai miatt most esetleg komplikációkba sodródhat. A prágai lapok megelégedéssel könyvelik el, hogy Magyarország közvéleménye a Rother- niea-e lord által ajánlott király-megoldás és a választójogi reform kérdésében egyedül ille­tékesnek az ország alkotmányos tényezőit tekinti, amiben viszont ők Rothermere eluta­sítását és ezáltal, a revizionizmus krízisét lát­ják. Ezzel szemben viszont óriási meglepetést jelent a prágai vezető lapok részére a buda­pesti Népszava állásfoglalása, mely — a Ceskoslovenská Republika mai idézete sze­rint — többek között a következő kitételt is tartalmazta: „Most Bethlennek nyíltan ki kell nyilvánítania, mi kedvesebb neki: a revizió-e, vagy a reakció, a kis Magyarország osztály­kormánnyal, vagy a demokratikus Nagyma- gyarország?" Ehhez a kitételhez a félhivata­los Ceskoslovenská Republika a következő megjegyzést fűzi: „íme, itt fekszik előttünk fehér papiroson fekete betűkkel, hogy mái’ a magyar szociáL demokraták is szaporítják azon magyar hó­bortosok számát, akik Rothermere után sza­ladnak, mihelyt az egyet int a demokrácia zászlócskájával. A magyar szociáldemokraták szintén a re vizáé mellett vannak, amely föltá- .masztaná a nagy Magyarországot, értsd alatta a volt Hungáriát Szlovenszkóval és Podkar- patská Russzal, Erdéllyel, a Bánáttal és Hor­vátországgal". • A félhivatalos lapnak eme kommentárját többek közt az agrár Veukov is osztja. A kor- rnánylapok közül egyedül a pozsonyi magyar nyelvű A Reggel van más véleményen és a Rothermere-levéllel kapcsolatban írott hosszú cikkét azzál fejezi be. hogy az általános titkos választójogra felépült „demokrata rendszer másképpen gondolkodik a revízióról 'és a békeszerződésekről, mint a magyar grófi és katonatiszti osztály". Hz érettségi reformja Prága.-, január 4. Az iskolaügyi rolniért é- rium'ban .most dolgozzák föl a tanári testüle­tek és iskolatanácsok véleménye; jelenté­seit melyekben e tanügyi szervek az érett­ségi vizsgák reformjáról szóló kormány- javaslathoz foglaltak állást. Ezen vélemé­nyéé jelentések összegezése alapján egy uj miniszteri rendeletét fognak kiadni, amely az 1929—30. tanév elején érvénybe is fog lépni. Prága és Budapest rédióíiarca Prága, január 4. A csehszlovák rádiótársa­ság, a „Rádió Journal" válaszol a magyar rádiótársa Ságnak ama nyilatkoztára, hogy Csehszlovákia delegátusai sohasem tiltakoz­tak a magyar rádió leadóállomás programja, ellen. A csehszlovák rádiótársaság megálla­pítja, hogy a „Commission de Rapproche- ment" 1928 december 13., 14. és 15-én Lon­donban tartott ülésein valóban nem volt. szó a magyar programról, sem a meg nem enge­dett propagandáról, mert egészen más kér­dések voltak napirenden, ellenben sző volt arról a nemzetközi radiophonikai unió berli­ni tanácskozásán, amikor a meg nem engedett propaganda kérdését a jogi bizottságnak utal­ták ki, ez pedig a kérdést egy előadó véle­ményezésére bízta. Ennek az előadónak a Rádió Journal bizonyítékokat küldött arról, hogy a magyar rá dió-leadóállomást a béke- szerződések és Csehszlovákia ellen meg nem engedett propagandára használják fel. Ki- egészitöleg fölemliti, hogy Szlovenszkói és Ruszinszkót a magyar rádióban „megszállott területeknek" nevezik. A Rádió Journal ki­jelenti, hogy minden erejével arra fog töre­kedni, hogy a politikai propaganda a rádiót ne használhassa föl visszaélésekre. Katasztrofális tiótóttarok lugoszlá^iábai! Belgrád, január 4. Laibachi jelentések sze­rint Szlovéniában óriási hóviharok sídycs for­galmi akadályokat támasztottak. Két Trieszt­ből. indult személyonat csak Nebrezináig ju­tott, ahol kénytelen volt visszafordulni. Mosz- tár vidékéról ugyancsak súlyos hóviharokat jelentenek. Egy dohányoseanpészbandát a hó­vihar a hegyek között lepett meg. A félig meg­fagyott csempészeket a határőrök találták meg. Most felemf meg a legújabb ERDŐS REIiÉMY Erdős Renée: Páidy Cijergy ifjusága Ára K« 39 — Portó 5—7 Kei Megrendelhető lapunk kőnyvosztályában MOST VEGYI MEG! WEIU ammmmmmmmmmmmmm Nagy világtörténetét holtiár helyett félúron csakKi *176*- éri. Lapunk konyttoszhityában • Porta 6r~S f£c. éri. xx Nincp a niagyar iVjusiigí irodalomban még Öfy olyan könyv, amely kiáUilás, tartatom ón Ár [ lekinj,etében, föl tudná vermi « v<-(-»ctnyt « Tapaé- fülei* itszlkávai / Dörzsölés a végkimerülésig ... A masszázshoz olyan keztyüt használnak, amely nagyjában hasonlít a szokásos mosdó- kesztyűhöz, csakhogy fekete kecske gyapjas bőréből készült, amely fehér vászonnal van kibélelve. A keztyü keresztöltfesekkel annyira tele van tűzdelve, hogy egészen durva, kemény, úgyhogy a kézre húzva, szinte félelmetes fegy­verré válik. A dörzsölés bizony meglehetősen kíméletlen, de a hatása nagyon alapos. Utána a lábakat habkövei dörzsölik be. egy külön preparált velőcsontot használnak a kéz, az arc puhitására, majd egy csomó meleg tus követ­kezik, mégpedig olyan gyors iramban, hogy igazán ember az, aki megállja. Most egy kis pihenő következik, amikor a fürdőző hölgy cigarettára gyújt és megkávézik, körülbelül félóra múlva megismétlődik az egész procesz- szns, újabb fésüléssel és újabb vizzubatagok- kal kombinálva, amíg végre a hölgy egy vala­mivel hűvösebb helyre vonul vissza, ahol meg- teázik. A török fürdő többnyire másfél óráig tart, de sok bagdadi hölgy egész napig ott­marad a fürdőben és az egész processzust egy csomóskor végigállja. ^ Érdekes, hogy az előkelő bagdadi hölgyek nem féltik arcukat a szappantól, viszont igaz, hogy az ő szappanuk tiszta zsirból és a leg­finomabb olajból készült, s nincs olyan árió hatása a bőrre, mint, a nyugati civilizációból ismeretes agyonillatositott szappanoknak. Azonkívül bőrüket és szépségüket megvédi a, fátyol is a forróságtól, a szárazságtól és az Irakiban annyira jellegzetes poros szelektől. A szép arcnak és megjelenésnek mégis egy ellen­sége van náluk, az, hogy Keleten a hölgyek nem szívesen mozognak és semmiféle testgya- korlatot sem űznek. Ez az életmódjuk azonban inkább az idegeiket támadja meg és nem ' az alakjukat, mert a mohamedán hölgyek álta­lában karosnak, E. W. P. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom