Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-05 / 4. (1927.) szám
1929 Január 5, monntot. ECKfci írnwwiiwgrniwiiniH'Wt'it^ÉrtrtaaBMMMMHWMiMMw 3 A pápa önkéntes fogságának megszűnése előtt? Az olasz állam el fogja ismerni a pápa szuverenitását — Vasúti állomása, rádsőállomása és repülőtere lesz a Pápai Államnak Megnagyobbított területén a pápa birodalma nagyfeszültségű •' radiÓalloinást létesít, amely szintén lehetővé teszi számára, hogy a nagy\ i- lággad közveiííteriül érántikézhéás.en. Az uj Pápái. Birodalcim' területé'ihégnagyob- botlván, helyét adhat majd a különböző vatikáni, követi-égéhnek, amelyek ezek szerint ide fog- nak^-átköltözni, Úgy anysakviiilvhelyez.tet-nek;el a különböző kongregációk is. Esetleges háború A Pesti Hírlap római munkatársa tollából közli az alábbi érdekes tudósítást: Róma, január 4. Közel hatvan esztendei ellenségeskedés, majd feszültség után a Vatikán és az olasz állam között a teljes béke van készülőben és ennek következtében rövid időn belül megszűnik a pápa fogsága. Mossolini, amióta a fasizmus uralomra jutott, több ízben is jelét adta annak, hogy meg akarja szüntetni az Egyház és Állam közötti ellenségeskedést. Ömaga, éppen úgy, mint családja, nemcsak vallásos, hanem hitbuzgó keresztény. Az Állam egyik nagy fundamentumának éppen a vallást tekinti és nagy reformjai közben sem feledkezett meg arról, hogy az egyház tekintélyét miden téren helyreállítsa. Kötelezővé tette a vallásoktatást az iskolákban, bíróságok, iskolatermek és egyetemek aulájában visszaállíttatta a keresztet, népjóléti intézményekbe belevonta a szegény sorban elő papok támogatását és viszont a nagy nemzeti mozgalmakban, mint például a „battaglia dél grano“, a gabo- natöbbtermelés nagy harcában felhasználta a papságot, mint propagandisztikus erőt. Az egyes fasisztaszervezetek zászlóit papokkal szenteltette fel és a fasiszta milíciának zászlóaljaiba fasiszta papokat nevezett ki, megfelelő katonai rangban. A papság egy része hazafias kötelességének érezte csatlakozni a fasizmushoz. A másik része, amely a Vatikánhoz tartozik, többé-kevés- bé tartózkodó magatratást tanúsított. A feszültség erősebb lett, amikor Mussolini feloszlatott minden ifjúsági szervezetet, amely nem tartozik a fasizmus alá és amelyet nem lehetett a fasiszta ifjúsági szervezetekbe beleilleszteni. Attól tartottak, hogy a tisztára vallásos ifjúsági egyesületeket is fel fogja oszlatni Mussolini. Ez azonban nem következet be. De a Vatikánban a vezető egyházi államférfiak közül mégis akadtak, akik még ezek után is tartózkodó állásponton maradtak a fasizmussal szemben és nemcsak hogy nem reméltek a Vatikán és a fasizmus kibékülésében, hanem egyenest ez ellen igyekeztek dolgozni. Mussolini azonban ment előre a maga kitűzött utján. Minden alkalmat megragadott, hogy dokumentálja nemcsak a maga, de a fasizmus vallásosságát is. Ismeretes, hogy- a szentatya, XI. Pius pápa, több ízben nemcsak a lenagyobb elismeréssel, de meleg szeretettel is nyilatkozott Mussoliniról. A bolognai merénylet után maga a pápa jelentette ki, hogy: „Az isteni gondviselés őrködik Mussolini fölött!^ A Vatikán sajtója mindenben támogatta Mussolinit a Malthusiasmus, az „egyke*1 ellen folytatott harcában. De közben ugyanez a sajtó a Vatikán, és a Quirinál közötti kibékülésre egyhangúan a „non possu- mus—szál felelt. Most azonban újabb stádiumba jutott a bé- külési akció. A merev „non posstnnus“-ok elhallgattak. A sajtóban már jóideje nincs hang az egész mozgalomról. A fasiszta sajtó érthető okoból nem ir róla. De — a vatikáni sajtó is hallgat, mert a tárgyalások már olyannyira előre haladottak, hogy a sajtóközlemények csak zavarólag hatnának. A vatikáni és a quirináli jól informált körök azonban nagyon jól tudják, hogy a pápa önkéntesrómai fogságának kérdése már közvetlenül a megoldás előtt áll. A sajtó-csatározások a múltban csak arra voltak jók, hogy a kényes kérdés részleteit tisztázzák és a kissebb-na- gyobb indiszkréciókból, amit mindkét oldalon elkövettek, meg lehetett állapítani, hogy — a kérdés egyáltalán nem megoldhatatlan többé, mihelyt igazi békülékeny szellem vezeti a tárgyaló feleket. j És főként arra voltak jók ezek a hírlapi csatározások, hogy meg lehetett belőlük állapítani. j mik a Vatikán legminimálisabb követelései? Az pedig, hogy minimális követelések vannak, magában foglalta azt a tényt, hogy a Vatikán nem zárkózik el többé a kérdés megoldása elől, mint ahogyan a múltban tette. Tehát: a non possumus megdőlt. Föld étiemül jóiinformálii helyről nyert értesüléseim alapján jelenthetem, hogy a közel egy esztendő óta folytatott közvetlen tárgyalások ma már olyan előrehaladott stádiumban vannak, hogy a Vatikán és a Quirinál között a béke a legközelebbi jövőben meg fog születhetni, XT. Pius megbízottja, éppen úgy mint Mussolini megbízottja inár meg is találták a jogi alapot és immáron csak a részletekről folynak a tárgyalások. A kényes előkészítő munkáról ma tapintatlanság volna még beszélni. Az bizonyos azonban, hogy a szentatya meggyőződhetett Mussolini szándékainak őszinteségéről és komolyságáról, arról, hogy az olasz kormány elnöke, a fasizmus Ducéja a legcsekélyebb csorbát sem óhajtja ejteni a pápa méltóságán e kérdés megoldásával, és mindez arra vezette XI. Fiúst, hogy megbízottat küldött a lehetőségek tanulmányozására és a tárgyalások folytatására. Az olasz törvények értelmében tudvalévőén a pápa nem szuverén birtokosa, hanem csak haszonélvezője a vatikáni birodalomnak. A Vatikán első óhaja az volt, hogy a szuverenitását elismerjék. A második, hogy területe nagyobb legyen a mostaninál. A harmadik, hogy összeköttetése legyen a világgal. Ezek voltak a Vatikán legminimálisabb követelései. XI. Pius pápa óhaját a legnagyobb mértékben respektálta III. Viktor Emánuel, éppen úgy, mint Mussolini Az apróbb módosítások, részletkérdések megvitatása sok időt vett igénybe, mert a tárgyaló felek mindegyike igyekezett kifejezésre juttatni legmélyebb tiszteletét a másikkal szemben, de ugyanakkor a maga álláspontját is védelmezte. A megbízottak állandóan érintkezésben voltak úgy megbízóikkal, mint a másik fél megbízottjával és — végre karácsony ünnepe előtt, nagy vonalakban minden kérdést tisztáztak, sőt a részlet- kérdések letárgyalása Is sok pontban teljesen eredményes volt. Ma már beavatott helyen, azt is tudják, hogy pontjával szemben, elhatározta, hogy elfogadja a Palazzo Chigiből kiindult tárgyalások alap- jón eszközölt kisebb módosításokat, miután f ok három főkövetelését a legteljesebb mértékben respektálják. Az olasz állam elismeri a Vatikáni Birodalom szuverénitását, és evvel a pápa megszünteti önkéntes fogságát. A Vatikáni Birodalom a Szent Péter-templom és a vatikáni épületek területén kívül ínagában foglalja még azt a dombvidéket, amely lenyúl a San Pietro vasúti állomásig, és igy külön vasúti állomása lesz a Vatikánnak. Ezzel tulajdonképpen a harmadik követelés is teljesül, mert a pápa lemond arról, hogy külön fölclsá- vot kapjon a Vatikán a tengerig és hogy pápai lobogó alatt hajókat járathasson. Erre az elhatározásra XI. Piust a technika nagy haladása bírta; a pápa tudvalévőén automobilt basznál, híve a technikának és a tengeri kikötő helyett beéri avval, hogy a Vatikáni Birodalom — légi kikötőt kapjon és repülőjáratokat tartson, esetén a Pápai Állam, mindenkor. nemleges marad, és a Szentszék követségei — az ellenséges államok követségei is!"— zavartalanul maradhatnak a Pápai Birodalomban, de természetesen az olasz állatn földjéró-neííi tehetik lábukat. Hadseregét is tarthat á Pápai Birodalom, de ennek létszámát korlátozzák. Viszont a rend fenntartására az olasz .állami rendőrség és csendőrség különítményei.- -lesznek hivatottak, amelyeknek rendeltetése . körülbelül ugyanaz lesz, mint San Marino köztársaságban, azzal a különbséggel, hogy a Vatikáni Birodalomban nem lesz katonai kötelezettség. Ellenben a Vatikáni Birödaíöhí köteíés kiadni azokat az olasz állampolgárokat, akik katona-szökevények. A Pápai .Birodalom funkción áru éá-it természetesen, ugyanazok a jogok, illetik meg, mint bármely külföldi nagyhatalom képviselőit. A kiszivárgott hírek szerint a tárgyalások" már ezeket a.részletkérdéseket is tisztázták. A végleges megoldást pedig a közeljövő fogja .meghozni,. amikor dg ffiegszüpik . á pápa önkén tus.fogsága. ; ' " XI. Pius pápa, egyes egyházi államférfiak állásPertinax Stresemann kisebbség politikája élte „A kishatalmakat nem lehet többre kötelezni, mint a nagyhatalmakat1* — Stresemann vissza akar vonulni? Paris, január 4. Az Echo de Paris mai számában Pertinax heves támadást intéz Stresemann ellen a. német külügyminiszter kisebbségi politikája miatt. Pertinax visszatér a luganoi népszövetségi tanácsülés eseményeire, amelyeken, mint ismeretes, Stresemann Zaleski lengyel külügyminiszterrel való vitájában kijelentette, hogy a népszövetségi tanács legközelebbi időszakán szó- váteszi az európai kisebbségi kérdés egész komplexumát. Pertinax szerint Stresemann ma már megbánta akkori hevességét és szívesebben venné, ha lemondhatna a kisebbségi protektor-rangról, amelyre akaratán kívül került. Állítólag máris komoly mozgalom indult arra, hogy Stresemannt lebeszéljék a kisebbségi probléma szóvátételéről, de Pertinax úgy hiszi, hogy helyesebb volna, ha szabad folyást engednének a dolgoknak. Ha Németország tényleg szóváteszi a népszövetségi tanács előtt a kisebbségi kérdést, hamarosan megértené, hogy többet nem érhet el, mint a mostani kormány eddig elért. Lehetséges ugyan, hogy Németország mindenáron konfliktust akar támasztani és görögtüz fényénél ki akar lépni a népszövetségből. A német törekvések föltétlenül zsákutcába vezetnek, ha Lengyel- ország, Csehszlovákia és a többi érdekelt kis hatalom megegyezik s csak ugyanolyan kisebbségi jogokat ismer el, mint amilyenek a nagyhatalmakat kötelezik. Ilyen körülmények között a kisebbségi vita nem vezetne eredményre. Sem Németország, sem Olaszország, sem Franciaország nem korlátozhatják szuverenitásukat és nem hozhatnak törvényeket a kisebbségek javára. Franciaország például — hangoztatja Pertinax — minden ellentétes kívánság dacára semmiesetre sem egyezik bele abba, hogy elzász- lotharingiai hivatalnokainak magatartásáról Genfben vitatkozzon. lenes az agrárok politikai és társadalmi boikotthaiárszata miatt nem rész túszt a mtaísztertaa&s ülésein — Satttá! kancellár tárgyalásai Siettek agrár képviselővel — Prága, január 4. A PTTA jelenti: Sárnál kancellár tegnap meglátogatta Stanek képviselőt, az agrárpárt ügyvezető alelnökét s vele az agrárpárt és a cseh nemzeti szocialista párt költött az országos választási kampány alatt előállít konfliktus ügyében tárgyalt. Az agrárpárt parlamenti klubja ugyanis — mint ismeretes, — kinyilvánította, hogy a párt a Ceské Slovéban megjelent támadás következtében megszakítja a politikai és társadalmi érintkezést a cseh nemzeti szocialista párt vezéreivel, köztük Renes külügyminiszterrel is. Az agrárpárt eme határozatának, amelyet eddig nem vontak vissza, az a következménye, hogy Beue-s külügyminiszter a konfliktus elintézéséig a minisztertanács ülésein nem vesz részt. Sárnál kancellár látogatásának Stanek képviselőnél a belpolitikai események további fejlődésére nézve nagy fontosságot tulajdonítanak. A Times a túlzott francia Jóvátétel! követelések ellen Anglia kitart a Balfour-jegyzék mellett — Parker Gilbert jelentésének hivatalos angliai visszhangja London, január 4. A félhivatalos Times mai vezércikkében Parker Gilbert újévi jelentésének kommentálásával foglalkozik. Ezt a kommentárt az angol hivatalos körök véleményének kell tekinteni. A lap szerint Németország fizetési kapacitása attól függ, vájjon elég külföldi tőkét tud-e szerezni. Csak az események taníthatnak meg arra, vájjon alkalmas-e a jelenlegi idő a jóvátételi probléma szabályozására. Parker Gilbert megállapította a német ipar prosperációját, de számításba kell venni, hogy a birodalom gazdagságát csakis a kölcsönzött pénz nagyságában kell keresni. Ha a kölcsönzött pénzt tényleg produktív vállalatok finanszírozására használják, akkor az egyre növekvő külföldi megterheltetés nem jelenthet veszedelmet a birodalom közgazda- sági életére, sem az évi reparációs fizetségekre. Az utóbbi évek tapasztalata természetesen nem elég ahhoz, hogy már most megmondhassuk, vájjon Németország a mai standard-annuitásokat továbbra is megtudja-e őrizni. A Times újra leszögezi az angol álláspontot a jóvátétel kérdésében. Anglia kitart a Balfour-jegyzék mellett, amely, mint ismeretes, kimondja, hogy Nagybritannia nem követel több jóvátételt, mint amennyi a külföldi adóssága. Ugyanezt az elvet kívánja a többi államoknál is megállapítani. Anglia amerikai törlesztései 1930-tól 50 millió fontról 70 millió fontra emelkednek, majd 1950-től 1957-ig évi 80 millió fontot fognak kitenni, így hát a jóvátételi annuitások csökkentése mellett is elég mozgási szabadság van a szövetségközi adósságok törlesztésére. A cikk végén a lap óva inti Franciaországot és Poinc&rét a túlzott követelésektől. Poincáré maga a szákérfőkóuferencia összehívása körül tarmsitotí jóindulatával bebizonyította, hogy megértette a helyzetet és reálisan segíteni akar a. nehézségeken. Franciaország remélhetőleg nem tart ki olyan követelések mellett, amelyek veszélyeztetik a végérvényes megoldást s Európa me^^ezését ismét visszalökik a háboruutárii zavarokba. »■ min rnnr^^mmuamem —■ ~ Pesthy Pál igazságügyminiszter S3@I©i0fflleHe lenpontjását Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk teleími jelentése.) A mai minisztertanácson Pesthy Pál bejelentette, hegy a földreform finanszirozására alakult intézet vezetését átveszi és távozik igazságügy mini szter i székéből. Ezután hosszabb beszédben köszönte meg a minisztertanács eddigi jóakaratai támogatását és kiemelte, hogy minden tárca részéről mindig a legteljesebb megértéssel találkozott. Kérte minisztertársainak támogatását a jövőben is. Vass Jézseí dr, mmisztereömök- helyettes Bethlen István gróf miniszterelnök távollétiben válaszolt Pesthy beszédére. Melegen emlékezett meg a távozó miniszter érdemeiről, rámutatott arra a szereletre, mely igazságügyin inisziteiri ténykedéseiben minden időben megnyilvánult, végül biztosította, hogy uj munkakörének ellátása köziben mindig számi that a kormány valamennyi tagjának jóindulatú támogatására. Pesthy Pál a jövő héten foglalja el uj pozícióját. Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Pesthy Pál újságírók előtt kijelentette, hogy az az intézmény, amelynek élére áll, a .anirtokrendezés jogi részét oldja meg és megállapítja a megváltást szenvedőknek a megváltási összeghez való igényét. Az intézmény ügyiéle hatezer megváltást szenvedő és háromszázezer’-földhöz juttatott áriam polgár lesz. ■ ■ • Pusztít az influenza Angliában, az Egyesült AiiaRiekban és Mexikóban London, január 4. Az inJfluénzájárvány,' amely Amerikáiból indult ki és az európai országok közül eddig csak Németországot látogatta meg, most már elérkezett Angliába. Egyelőre még olyan friss az arigiíai7jáfvány, hógy az egészségügyi hatóságok nem is kéézibhetkék statisztikákat arról, hogy eddig - hány ember betegedett meg. Az angliai intfluenzamegíbetegedések aránylag könnyű leíóly ásóöknak ígérkeznek. Az egészségügyi ható^ágok figyelme ztelik a nyilvánosságét az influenza veszedelmére és különböző' hasznos óvőíntézkedléiseket ajánlanak a járvány esőiére. v Nowyér'k, január 4. •Az Egyesült: ■ÁJIáonokhan^tfóiihöngő epanvol- nátha,járvány most már Mexikóra, is átterjedt. Mexikói jelen lések vszer-int .az északi tartományokíbap többszáz megbetegedés fordult elő. sőt a járvány tegnap már Mexikó Cityben is Mütötte fejét. — Meghalt a török közoktatásfigyi miniszter. Angorábó!' táviratózzák1- hogy Nediati bég, közoktatásügyi miniszteri' aki néhány nap előtt vakbéigyulladásban megbetegedett, műtétnek vetette magát aki . és tegnap .meghalt,. _ j., v ,
