Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-04 / 3. (1926.) szám

1929 }*moót 4, péntek. 7 „Egy rózsaszál szebben beszél..." — mondta Erdélyi patetikusan s rózsákat tett Anna holttestére ■ \ Gálái László iolyíatfa megrázó vallomását Anna tragikus haláláról — Erdélyi sírt a vallomás alatt — Gálái részben terhelő> részben mentő vallomást tett Budapest, január 3. (Budapesti szorkesatő- ségünik tetefonjetentéí?e.) Az Erdélyi-pör mai tárgyalásain több orvost hallgattak ki, akik egyértelműen azt vallják, hogy Anna tér- és mélység iszonyban szenvedett és nem tudnak arról, hogy Anna kábítósze­rekkel élt volna, csupán Berkedy dr. adóit e,gy ízben Annának egy oentiigram morfiumot. László Ernő dr. feleségének vallomása szerint Anna mondta neki, hogy nagyon szereti a kokaint és morfiumot, de le fog róla szokni Béla kedvéért. Márton Vilmos pincér azt vallja, hogy látta, amikor Anna egy ízben vacsoraköz­ben lehér pori szippantott föl. Mindjárt tudta, hagy ez kokain, mert két év előtt ő maga is kokainista volt, azonban sike­rüli erről leszoknia. Ezután a bíróság folytatta Gáldi László ki­hallgatását. Az elnök tüzetesen vallatja Gáldii a halál körülményeinek részletei felöl. Gáldi elmondja, hogy Anna halála ailfkalimá- val semmi rendetlenséget nem észleli a szo­bában, az ágy gyüretilen volt és Anna nyu­godt arcvonásokkal feküdt az ágyon. Meg­kérdezte Pichter orvost, mi a halál oka, mire Pichter azt felelte, hogy szivbénuMs. Meg­kérdezte ezután az orvost, hogy mi az oka a szí vbénulásn ak. Egymásután adta föl az izgató kérdéseket. Megmondta neki azt is, hogy Erdélyi szerint Annának nagyon rossz éjszakája volt Meg­kérdezte az orvost, hogy nem történt-e eset­leges belső vérzés. Mindenképpen valami elfogadható okot akart tudni a halálra vonatkozólag. Elnök: Hogy viselkedett ezalatt Erdélyi? Gáldi: Ő is idegesen kérdezgette az orvost. Azt kérdezte, hogy nem agyrázkódás követ­keztében halt-e meg Anna? Erdélyi megkér­dezte, hoigv Anna sokat szenvedette halála előtt, amire Pichler azt válaszolta, hogy va­lószínűleg álmában halit meg nyugodtan és alléba-- szenvedett - sokat. Elnök: Nem látta-e azt Erdélyinél, mint hogyha rá akarta volna venni az orvost, hogy milyen háláin ernot konstatáljon? — Ekkor és itt nem láttam, — hangsúly óz­za Gáldi. — Én közelebbről szerettem volna tudni, hogy mi lehet a szivbénulás közelebbi oka, de Pichler mindig azt felelte, hogy ezt most megállapítani nem tudja. Ezután a te­metés ügyében beszéltünk Pichlerrel, majd az orvos eltávozott. Ketten maradtunk Erdé­lyivel a szobában. Egyre izgalmasabbá válik Gáldi vallomása. Erdélyi kimeresztett szemmel, feszülten fi­gyeli Gáldit, aki halkan, szakgatottan beszél. A tárgyal éterem ben egy moccanást sem hal­lani, amikor így folytatja: — Ott maradtam tehát. Erdélyi most már elvesztette régi apátiá­ját, fölugrott és elkezdett kiáltozni: Ezt nem bírom elviselni, Ez kétségbeejtő, hat- hónapi házasság után elveszíteni Annát, Én ismertem Erdélyit, tudtam, hogy szangvi- n-iikus, rabbiáíus ember s attól féltem, hogy valami kárt tesz magában. Erdélyi ezután a vázában meglátta a rózsa- csokrot, kivette ezt a vázából és ezt mon­dotta: „Egy rózsaszál szebben beszél.. Majd Anna felé tartotta a rózsáidat és ek­kor ezt mondta: ,.És nem tud Írni s nem tud sírni, aki küldte .. Itt szünetet tartott Gáldi vallomásában. Mindenki Erdélyit figyelte. És most olyasmi történik, amire nem volt példa a tárgyaláson. Erdélyi Lassan fölemeli a két kezét arcához,! fu”.?.a grimászit vág, szemét lehunyja, fejét lehajtja és sírni kezd. „Erdélyi -sir", — suttogja az egész tárgyalóterem. Erdélyi görcsösen rángaftódzik, ujjait szeme alá tolja és úgy morzsol gat ja szót a könnve- ket. Gáldi, mikor észreveszi, hogy Erdélyi csúfoló sírásban tört ki, ő is halkan zokogni kezd. Ezután vallomását így folytatja: —• Én ekkor Erdélyinek’ megmondottam, hogy neki szülei vannak, gondolnia kei! azok­ra ‘és ne kövessen ©I semmiféle könnyelmű­ségeit. Ezután lementünk a szobából, mert Erdélyit kicsit ki akartam vinni- a szabad le­vegőre. Elnök: Arról nem volt szó. hogy valami­lyen narkóíibiiB szertől halt volna meg Forgács Anna? Lé éi: E rii; mm volt szó és Pichler sem mondta, ezt. Erdélyi r- k annyit mondáit, hogy A mm r az ffftfbz éjszr.'aáá átaludta. 'Elnök: Arról nem volt szó, hogy veronait adóit volna be Annának? Gáldi: Erről -•mnwleeto wzőfo nobem Er­délyi. Gáldi ezután vallomásában előadja, hogy ő szövegezte meg azt a táviratot, amelyet Anna halála után elküldték s amely így szólt: „Anna szerencsétlenül leesett, agyrázkódás­ban ma meghalt. Temetése pénteken dél­után." Az elnök felteszi a kérdést, hogy miért kellett azt írni, hogy Anna leesett, amire Gáldi azt feleli, hogy azért Írták ezt, hogy a szülőknek legyen valami támpontjuk arra vo­natkozólag, hogy Anna hogyan halt meg. Egy másik kérdésre" Gáldi azt válaszolja, hogy nem emlékszik arra, hogy Erdélyi forszírozta volna azt, hogy’- agyrázkódást írjanak a sür­gönybe. Mikor a csendőrök helyszíni szemlét tartot­tak, megkérdezték, hogy nem volt-e Erdé­lyinek biztosítási kötvénye, mert Auszriá- ban igen gyakran előfordul a biztosítási gyilkosság. Erdélyi erre magyarul szólt neki, hogy valami egészen csekélység ez és az esküvő után kapta ajándékba a biztosí­tási kötvényt. Elnök: Nem tűnt fel önnek, hogy Erdélyi, aki jól beszélt németül, először önnek vála­szolt magyarul? Gáldi: Ige®. Ez nekem is föMnt azonnal kérdeztem is tőle: „hogyan lehet ez. Béla, te, akinek német doktorátusod van, magyarul felelsz", mire Erdélyi azt felelte, hogv Olaszországban volt sokáig és sokat felejtett a német nyelvből. A következő napon Erdélyi kétségbe esve jött le a vacsorához s azt mondotta: Rettenetesen szerencsétlen vagvolc. Ez után a nagy csapás után most még a pénztárcá­mat is elvesztettem. Erdélyi arra kért, hogy keressem meg neika a pénztárcáját; eikkor már engem is elhagyóit a bék-etürés. Hogy jövök én ahhoz, hogy mén- den kellí-emeiiilenséget az én fejemre zúdítson. Gáldi ezután igy folytait ja valló mását: — Erdélyiről egészen megváltozott a vé­leményem. Annakidején nem tudtam, hogy mennyi bűncselekményt követett el. Ha tudtam volna, bizonyára több terhelő ada­tot mondtam volna cl róla a csendőrségi, majd később a rendőrségi vallatás folya­mán. Erdélyi cselekményeiről azonban csak az újságokból értesültem. Az eflmöik ezután kimért hangon kérdi Gáldit: — Mi a véleménye önnek, bunös-e Erdélyi? Gáldi: Amíg MMstedlbain váltam, az volt a vélfomé^-em, hogy bűncsetekrnénvről szó sem lehet. Ezt mondtam a csendőröknek is. Az elnök újra fölteszi a kérdést: — Most mi a véleménye önnek? Bünös-e Erdélyi? Látszik, hogy Gáíldi rettenetesen küzd magává!. Keresi a szavaikat, majd szakgotot- tan feleli: — Nem tudnám most megmondani, hogy mit gondolok róla. Mindeneseire gyanakvóbb lettem volna, he már akikor tudtam volna Erdélyiről, amílket most tudok. Ezután egyes kisebb momentum okim vo­natkozólag kérdi m elnök Gáldit. majd a iár- "valást félbeszakítják és annak folytatását szombatra halasztják. Magyar ház épül Parisban Az összes párisi magyar intézmények e házban nyernek el­helyezést — Vass népjóléti miniszter személyesen fogja felavatni a párisi magyar házat Budapest, január 3. (Budapesti szerkesztő- légünk telefon jelentése.) A belügymkrisrté- ium kivándorlási alapjából Parisban magyar ház épül, iimelv tavaszira fog elkészülni. Az összes magyar intézmények, úgy mint a párisi magyar egyesület, a párisi magyar kórház, orvosi rendelő és tanácsadó a ma­gyar házban fognak otthonra találni. lz a magyar ház a népjóléti minisztérium latősága alá fog tartozni, miután azok a jóléli ntézmények, amelyek benne elhelyezést íyernek, a népjóléti minisztérium felügyeleti tőrébe tartoznak. A magyar ház fel®íratására épp ezért Vass ■Tóssef dr. népjóléti minisztert kérték fel, V napokban Budapesten járt a párisi magya­rok egyesületének küldöttsége és azzal a ké­réssel fordult Vass Józsefhez, hogy a ház fel­avatására utazzék ki Parisba. Vass kijeién tet­te, hogy amennyiben másirányu e1 foglaltsága nem fogja megakadályozni, készséggel tesz eleget a kérésnek, hogy a párisi magyar há­zat személyesen adja át rendeltetésének. Vass miniszter, amióta tagja a kormánynak, nem járt külföldön és párisi útja már ebből a szempontból is érdekességgel bír. E magyar intézmény felavatására a ma­gyar kormányzó is el fogja küldeni képvi­selőiét, aki ezüst téglái fog beilleszteni az épületbe, amely hirdetője lesz annak, hogy a magyar állam külföldre szakadt Halról sem veszi le gondoskodó kezét. Egy sziovettszkói kereskedő tízezer koromás szerelmi halandóm OtmüSzben Egy bártáncosnő a kereskedő koronádéi fopím el a légyotton - Hogyan nyomozták ki az eltűnt tehajnot ? Olrnütz, január 3. Néhány hónappal ezelőtt a prágai gyorsban egy Novosad Antal nevű sziovenszkói kereskedő megismerkedett e>rrv fiatal és szép hölggyel. Ismerkedés közben kiderült, hogy mindketten Olmütebe igyekez­nek. Mikor a vonat Olimüízbe befutott, mindketten leszállóitok s elindultok az éj­szakai Oimiitz megtekintésére, Mintán alaposa® megismerkedtek Olmütz éj­szakai életével, szobát nyittattak az esndk szói ló bán. Néhány órával később a szálló portása lát­ta, amint a ,.höjgy“, nyakig köpenyébe burkolózva sietve elhagyja a szállót A hölgy, aki nem volt más, mint egy bártán­cosnő,'’ Ö’.'mü'.zbcm líiikó barátnőjéhez, egy Al­bert; M bősz tova nevű űrhöz sietett. Reggel híit. -.teker űOjiiíojí be hozzá s a barátnő igen rn aopödövt, anti'kar a korai látogató köpe­nyéi; foveéeőte és teljesen mer téten ül állott előtte. Elmondania, hogy az éjszaka kalandja akadt, de mivel gavallérja nem viselkedett túlságo­san gavall.árosain, efllhaigyfca. A kövelkiezö pib larwiba'n wr/mhm tencoJwa, énekelve járta körül a szobái, miközben egyre azt hajtogat­ta, hogy most már jó dolga lesz, súlyos ezre­sei vannak. A nő azután felöltözött a barátnő­től kölcsön kapott ruháikba s a legközelebbi vonattal elutazott Prágába. Körülbelül ugyanebben az időben állított be az oilmütei rendőrségre Novosad is és elqj| adta, hogy egy ismeretien nő a szállóban, mialatt aludt, ellepte, tízezer koronáját A nő csupán ruháit, hagyja ott s egy szerel­mes leveleit, amelyet a kedvese irt. A rendőrség, hogy a tolvajnŐ személyazo- • nosságát megáltopMhassa, szokatlan triikkhöz folyamodott. A lap okban hint telt közzé azzal a tartalom- mie.il, hogy egy ismoreiltein nő öngy-iiJkos lett s csupán egy szerelmes loveteí hagyó 11 lkára. Á szállóban megtalált szerelmes levél szö­vegéi teljes részletességgel közölte az ön-.i gyilkosság! Iiir. A rendőrség egyúttal fölkérte a tevéi íróját,! hogy az öngyilkosságba menekült .uő sze-! ;,méflyazoinossi^á®'aik ixicgáiltopiitösu végett je­lentkezzék. A"szerelmes 'levél írója nemsoká­ra jelentkezett w ér előadta, hogy a leveted egv Wemor Steiánia nevű ausaigi tázemM- Lencévee bártáncosnőhöz inba. A rendőrség a név birtokában értesítette a köztársaeég köz- biztonsági hivatalait 3 néhány nap múlva Prágából már azt az értesítést kapta, hogy Werncr Stefániát ott elfogták. Szilveszter napján került Warner Stoíáusia lopás bűn tértté ved terhelten az oí müká büntet tőbíróság ölé. A szép, szénfokotehaju leány tagadta a tizozeirkoronás lopásit s azt áÜMtotte;, hogy a pénzt Novosad tói ju fentem képoon kap= la. Novosad ezt megcáfolta, úgy a® esőik a vád­lott barátinője is elmondotta az emlékezete# kona.i látogatás részleteit. Az a körülmény,, hogy a vádloütnő meztelenüi, csupán egy- kö­peny védelme állott hagyta el a szállót, döntő sulilyad esett latba bűnösségének megítélésé­be®. A bíróság bűnösnek mondotta ki Werner Stefániái és hathónapi súlyos börtönre Ítélte ed. Magyar, adass, lengyel és re mán visis- nmek. iljetve útlevelek niegbosssabbitása végett mélíóziassanak útleveleiket m P. M. 0. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Gröss!ing-u. 36, I. címre bekül­désit, A többi államokba szóló vízumok megszerzését r prágai kiadóhivatal: f^T’Traiia II., Panská diee 12. IIto eszközli A PFAGA7 MOZIS MŰSORA Adria: Volga, Volga.., Flóra: Az isteni Betsy szereimé, livezda: A vadmacska. (Doiores dél Rio.) Lido: Vihar, Dráma .10 felvonásban. Lucerna: Az isteni Betsy szerelme. Metró: Az utca angyala, (Janetla Gaynor és Ch, Fürrel.) Svetozor: Allah kertje, (Alice Terir^ és Petrc^ vicii Sz.) — Tost Barna cs Fieisehmann Gyula öriívoz­lése az újév alkalmából. Kassáról jelenük: Az országos keresztény szocialista párt kassai központja és párthívei újév napján küldött- ségileg megjelentek Tost Barna prépost-plé­bánosnál, helyettes polgármesternél és Fieisehmann Gyula dr. tartománygyüiési kép­viselőnél. Tost; Barna helyettes polgármestert Fieisehmann Gyula dr. üdvözölte az év első napján a pártközpont és a kassai őslakosok nevében • s kér Le a polgármestert, hogy úgy mint eddig, továbbra is viselje szivén a ké­rész. énység és a magyar kisebbség érdekeit, amit Tost Barna helyettes polgármester kész­ségesen megígéri és kijeién tette, hogy azon a helyen, ahová őt a kassai őslakosság bizalma állította, szilárdan, és legjobb meggyőződésé­vel fog ezután is kitartani,. — Majd Fleiscfa- mann Gyula dr. íartomártygyülési képviselő­nél jelent meg a párt küldöttsége, Wirlh Gyula műépítész, pártigazgató üdvözölte a párihivek nevében az agilis, ••fáradhatatlan íő- litkárt és országos képviselőtestületi tagot. Fieisehmann Gyula dr. válaszában meghaiot- tan köszön.e meg az üdvözlést s hangsúlyozta, hogy az őslakosság érdekeit, mindenkor vé­deni fogja az országos képviselőtestületben s a hozzáiordúló panaszosok ügyéit a legjobb áldása szerint fogja elobbrévinui. — Halálozások. Farte.ky István nyug. mi­niszteri tanácsos, a Selmecbányái erdészeti ős bányászati főiskola volt. igazgatója és év­tizedeken át tanára, Selmecbánya város volt országgyűlési képviselője és törv.ényihaiósági bizottságának tagja, a bányászati és kohá­szati egyesület volt ügyvivő a tel nőké, a Sel­mecbányái ág. h, -ev. egyház volt felügyelője, december 30-án Selmecbányán, éleiének 93, évében csendese® ellhunyt Kiváló közéleti munkásság jellemezte a megboldogult egész éiet©! s e. huny Iáról mindenütt őszinte rész­véttel és kegyelettel fognak megemlékezni mindazok, akik szemlanui voltak erednite dyekbon gazdag, munkás ételének. A meg­boldogultban Farbaky Endre, Farbaky Zol, Ián dr., Farbaky Gizella, özv. Farbaky Gyu- láné és gyermekei rokonukat gyászolják. — Pa] János karácsony első napján Bátor ke- szia élete 79. évében elhunyt. A megboldo­gul Lban, aki Bátorkeszi községnek köztíszte- kt'beai álló, érdemes polgára volt, Pál Géza. érsekujvári kereskedő éd'eeaíyját gj'ászo’ja. — Az erseküjvári főrabbi Palesztinába köl­tözik. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Klein Sámuel dr. érsekujvári főrabbit már hat esz­tendővel ezelőtt a jeruzsálemi zsidó tudomány- egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A professzor, aki Palesztina tudományos feltárásának egyik legnagyobb nemzetközi te­kintélye, évekkel ezelőtt odakünn töltött egy esztendőt, de két év óta ismét Érsekújváron tartózkodik. Miután a jeruzsálemi egyelem fenntartói teljesítették Klein dr. néhány fon­tos elvi feltételét, a professzor elhatározta, hogy vé de i elhagyja Érsekújvárt és március­ban családjával, együtt Jeruzsálembe költözik. Ez az elhatározás Érseki’'vár zsidó társadal­mában a in? íeoe'és erejével hatott. A hit­község elöljárósága tegnapi ülésén sajnálko­zással vette tudomásul a főrabbi elhatározá­sát. Mint értesülünk, Klein dr.-nak az. az óha­ja, hogy távozása után haladéktalanul tegye­nek meg mindent megüresedett állásának be­töltésére. Ilyenformán Érseku jva rótt n közel-* jövőben rabbiválasztásra fog sor kerüloL

Next

/
Oldalképek
Tartalom