Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-29 / 24. (1947.) szám
4 ^IWIAiy V VVGVARHI RIiAg 4939 január W, kedd. Caligula úszó palotái napvilágra kerülnek a Né mi-tóból, amelynek vizét Mussolini lecsapoltatja Keresik az ezeréves kincseket és titkokat — A legenda szerint a kegyetlen császár maga furattá meg a csoda-gályákat, mikor azokon barátai tivornyáztah Róma, január közepén. Mint hatalmas ormányok, szívják fel a Nemi- tó vizét a villamos szivattyúk lehajtó görbe csövei és a másik oldalon sisteregve, prüszkölve ontják magukból abba a több mint b rmad- íéiezer esztendős vízvezetékbe, amelyet mé<r az etruszkok építettek. És a Némi-tó vize zubogva zuhan le ezen a földalatti alagút' zerii, más- fólkilométeres ősi építményen a tenger felé. Naponta négy centiméterrel apad a Néníi-tó \ize. Október vége óta folyik e munka. Tava zra már annyira le fog apadni a Némi-tó vize. hegy felbukkanhatnak Caligula úszó palotáinak roncsai is, amelyek itt pihennek közel kétezer esztendeje, ebben a csöndes, hideg te mitőjükben és a jövő nyárra már felszínre kerül a kinc-ek- ben és élvezetekben duslakodó Caligula udvarának káprázatos pompája. Alig egy esztendeje, hogy Mussolini kiadta a Jelszót: — A világ elé kell tárui a múltnak azt a csodáját, amelyet Caligula elsüllyedt két mzó kéjlaka jelent! A csodagálya Tudósok, hisztórikusok és műtörténészek mint megfejthetetlen titokról beszéltek az-.lőtt Caligula két csadaha jó járói, amely itt pihen a Némi-tó fenekén. Mint csillogó óriás szem. tekint az ég felé a Némi-tó ebben a vulkánikus völgyben. Róma közvetlen közelében. A nagy ■ nyári hőségek elől idemenekült mindig Gáli- j gúla, a hegyek közé, a hegyi tó btis vizére, ahol úszó palotája várta. Az úszó crá zári nyaraló gondolatát Keletről hozták Rómába az élvezeteket hajhászó uralkodók és IV. Ptolome- jj nsz után, aki Krisztus előtt a harmadik század j végén élt, Thalamegosnak is nevezték a görögök. Caligula a pompa és fényűzés minden kincsével halmozta el a maga csodagályáját, amelynek tornácai, függőkertjei, rejtett fülkéi roskadoztak az elefántcsont, arany márvány és ! bronz műremekektől. A maga császári gályáját nyomon követte egy kisebb uszópalota, ame-1 íyen a kísérete pihent. Amint a búvárok megállapították, az elsőnek hosszúsága hetvenkét méter, a másodiké hatvannégy méter és körülbelül húsz méter szélesek ezek a tó fenekén pihenő kéjlakok, amelyeknek kincseiből a múltban is felszínre kerültek már egyes értékes darabok, Diana-szobrok, elefántcsontkincsek, bronzok. A római Vatikáni Múzeumban, ép^en úgy, mint a Maseo déllé Terme-kben, d<j Németországban és Angliában is őriznek tö1 b nagyon értékes régiséget, melyek innen származnak, a Némi-tó fenekéről, ahonnan búvárok, vagy vakmerő kincsrabló kalandorok emelték ki. A dorbézotó barátok csontváza A legnagyobb rejtély a tudósok szemében, hogy mint süllyedt el a két hajó. A kis tavon természetesen ezek a hajók nem tehetek nagy utakat, még evezővel sem. Inkább valószínű, í hogy lehorgonyozva pihentek Caligula uszópa- lotái. Az archeológusok valószínűnek tartják, hogy valami vihar folytán megrongálódtak, kapcsaik és eresztékeik meglazultak, azokon keresztül beszivárgott a víz a hajók fenekére és így süllyedtek él valami viharos téli napon, amikor senki sem tartózkodott rajtuk. A legenda azonban másként tudja és Némi környékén a nép úgy meséli, hogy Caligula, akinek kegyetlenkedéseit a história is ismeri, nagy lakomát adott hajóin barátainak és barátnőinek tiszteletére és miután ő visszavonult, léket üttetett a két uszópalotán és őmaga már a partról nézte, hogy mint fúlnak a mély tó vizébe vendégei. És a Nórni-tó partvidékének lakói izgalommal várják a hajók felbukkanását, mert így választ kaphatnak a nagy titokra. A titokról pedig azt remélik, hogy nekik lesz igazuk és az úszó paloták nemcsak kincseket, hanem — Caligula barátainak csontvázait is magukban rejtik még. De a múlt egyéb titkainak feltárását is vár- jak a Némi-tó lecsapódásától. Itt, a virágzó partokon a régi római időkben nagyúri nyaralók, pogány templomok fehérlettek a dús lombok között. A keresztény vallás térhódítás után, amikor a pogányság ellen indult meg a harc, ezeket a Diana/- és Jupiter-temptómokat, amelyek aranytól és márványtól csillogtak, szétrombolták és maradványaikat a tóba dobták. Válasz ezeréves kérdésekre Évszázados, sőt évezredes kérdésekre fogja megadni a választ a titokzatos Némi-tó, mert Hiszen ezek a kérdések már közel kétezer esztendeje izgatják tn emberi fa rV áriát. Jóformán minden évszázadban megkísérelték kiemelni Caligula úszó kéjlnkalt. De mindig ermbrénytelé- »ÜJ. Már a középkorban búvárokat küldtek a tó j fenekére és egykori feljegyzések elmondják, hogy ezek a búvárok mennyit szenvedtek a mohó és eleven halaktól, amelyek testükbe is beleharaptak, mert a búvárok akkor még minden különösebb felszerelés né'kiil eresz' e ’tek a viz mélyébe. Később, éppen hogy a halak cslpdesésétől és harapásától megóvják testüket, bőrnadrágot és börzékét húztak magukra. De igy sem sok eredményt értek el a hajók kiemelése körül, bár akadtak, akik láncokat helyeztek el a gályák alá és úgy akarták felemelni azokat, hogy üres hordókhoz kötözték. A két hajó azonban olyan mélyen süppedt az iszapba, hogy jóformán meg sem mozdultak, ———mi i ■' mmsmsammBmmsmmammaamsamBm csak éppen megrongálódták és mindkettőnek le is tört az orra. Az 1929-es esztendő azonban megoldja majd titkaikat. Mussolini szavára ugyanis tudósok, mérnökök, szakemberek egész raja vetette magát a probléma megoldására, hogy mint lehetne felszínre hozni Caligula két úszó palotáját. Lecsapolják a Némi-tó vizét Volt, aki vasbeton védőfal építését aján’ot- ta a két elsüllyedt hajó körül, hogy aztán a vizet onnan kiszivattyúzzák. Mások óriási emelőszerkezetet -akartak felállítani a partokon és Az autó a Paradicsomban \ — Az ember tragédiája II. képe után igen szabadon — Irta: MOLNÁR JENŐ Éva: Ah élni élni: mily édes, mi szép! Ádám: És urnák lenni sok „dohány“ felett! Éva: Érezni, hogy -gondoskodnak mifóiunk, Hogy van -egy férfi, aki ránk keres, Holölt a jövedelme egyszeres. Ádám: Párán csői j, drágám, bármit: teljesítem. Éva: Ha volna szived vélem oly rokon, Bizonnyal akkor nem vennéd zokon, Hogy most kitárom keblem mélyeit S im tőled egy szép autót kérek itt Egy hang a magasból: Megállj, megállj! Szemed hová merüH? ! Minden tiéd... de az autót kerüld! Ádám: Miit szólsz e hanghoz?... Hallod, haMod, Évoa? Adám: De ahhoz nincs elég keresetem. Éva: Egy rongy autóra mégis telne bőven. Ádám: Hogy micsoda sz-okán t nem ez a nőnem! Lucifer: Ádám ur, hadd jelentsem ki szerényen: Ez ügyben nékem más a véleményem. Mit őnagysága kíván: hagatell, S ön jól láthatja, néki maga kall. De kéül aiz autó is, tehát Egy szép gesztussal nyújtsa át. Ádám: Nincs gusztusom, se gesztusom ... Éva: Jaj, miit tegyek?... oh Jesszusom! Lucifer: (egy kis flakont tart az orra old, amitől Éva megszédül.) Nem látja, kérem? Bé neje elájult. Éva: Bocsáss meg, de én másra gondolok, Hisz úgy tudom, hogy ez a hely: az Éden, Paradicsom, hol örök nyári hévben Ezernyi üdv és boldogság fakad, Hol mindem zugban uj szépség akad. Nem értem hát, mért lenne tiltva éppen Az autózás a kéjeik özönében? Ádám: Ne kísérts, kérlek, baj lehet belőle. Miit szól az Éden legfőbb ellenőre? Éva: Kacagnom keli a naiv Ságodon. Tán azt hiszed, hogy ébren álmodom? Csak nézz körül, hisz már a sarki boltos Sem ül kordéba, — automobil hordoz Bankáimét, doktoraiét és -kicsi macskát... Ádám: Eh, mit fecsegsz itt össze annyi csacskát! E földön más az én rendeltetésem. A válaszom határozott: nem és nem! Éva: Na, mondhatom, én szépen házasodtam! Egy állítólagos Paradicsomban lm, még csak rongyos autóm sincs nekem. Ha tudná születendő gyermekem!... Lucifer (magában): Mát kései? Fél, munkára fel! Autót kíván... hát lenni keli! (Szélroham. Lucifer megjelenik a megrémüli emberpár előtt.) Mit álmőlkodtok? (Évához, aki futásnak ered.) Oh megállj, kecses hölgy! A gondolat, mi benned megfogant, Kitűnő és azt mondom én: ne tágíts! Ádám, te félsz? ° Ádám: Előbb azt mondd, ki vagy? S egyáltalán: hogy mersz engem tegezni? Lucifer: Tragédiákban, kérlek, iigy szokás. Éva.: De én unom már » tragédiát! Komédia.: az az éo esetem. Ádám: Még ez hiányzott nékem- Éva, Éva! (Éva mély á jutás bán fekszik.) Lucifer: Nincs doktor a közelben? ... Akkor ... Ádám: Segíts, barátom! Mit tegyek vele? Lucifer: Itt nem segít más, csak varázslat. Ádám: Tudod a büvszőt? Lucifer: Hogyne tudnám! Ádám: Súgd hát füllébe! Lucifer: (lehajol Évához és a fülébe súgja.) Meglesz az autó,.. Príma márka. Ádám a pénzt kigubóráiba ... Éva: (magához tér, bágyadtan néz körül.) Mi az? ... Mi történt én velem ? Meghaltam?... Ah, úgy képzelem, Sokáig tartott, tán évezrediig... Ádám: Mindössze három porcig, drága szivem. Éva: Meghailbam... ám egy drága égi százat Oly büverővel járta át válómat, Hogy étet szállt bólém. Mi volt e szó? Ádám: (súgva, Luciferhez.) Ne mondd meg néki! Éva: (gyanút fog, Adómhoz.) Mit? Te súgsz? E‘ zó?l Lucifer: Nincs miit titkolni benne, kérem, Az autó szóra lett ön újra ébren. Éva: (boldogan Adtkn mellére veti magát.) Oh, drága Adám. férjék mintaképe, Hidd ellj „Az ember tragédiájáénak Ez a l eghatásosabb képe. láncokkal, kötelekkel készültek kiemelni a két- ezeréves gályákat. Ezek a tervek azonban nagyon költségesek és éppen olyan hosszadalmasak, de veszedelmesek is lettek volna, mert az elkorhadt hajótestek szétmállnának a láncok és kötelek között. Az a terv, amely a problémát minden veszedelem nélkül oldja meg, a legvakmeröbb, de egyúttal a legegyszerűbb is: a Némi-tó vizének lecsapolása a tengerbe. Olasz ipari vállalatok készséggel vállalták a költségeket. Hatalmas villamos szivattyú-telepet állítottak fel az egész Némi-tó kiszivat.yu- zására. Szerencsére találtak egy régi földalatti etruszk csatornát, amely a tengerbe viheti a tó vizét. Ezt a csatornát, amely több m'nf másfélkilométer hosszú, kitisztították, a be üppedt részeket vasbetónnal megerősítették és most már naponta százezer köbméter viz ömlik át rajtuk a tenger felé. Az óriási viztüm< ggel együtt természetesen rengeteg hal és angolna is kerül a tengerbe, amelyek alaposan csrdá kozhatnak, hogy egyszerre milyen sós lett körülöttük a viz. Naponta négy centiméterrel csökken a tó színe. De berek: zárn lmsz méterrel kell csökkennie, hogy Caligula hajói szárazra kerüljenek. Tavaszra, mire az ibolyák felütik moso'ygó fejüket a partmenti erdőcskó’ ben, már kil uk- kannak a hajók roncsai évezredes hullámé írjükből. T. G. Podhaisky hadseregfeüiigyeKí megvalósithatatlannak tartja a miliciarendszert Prága, január 28. Podihajsiky badserogfel- ügyelő a Národni Listy tnuüka'Lársa előtt nyilai kozott az aktuális katonai -kérdésekről. A hadsereg?elügyelő elsősorban a katonák kulturális és erkölcsi kiképzéséről szólva kijelentette, hogy a katonák közt az analfabéták száma egyre csökken. A legtöbb analfabéta 1926 bán vonult be, amikor az újoncok között 4829 irni-olvasni nemtudó katona volt, ez a szám 1927-ben 4664 és 1928-ban 4245-re csökkent. Nemzetiség szériát a legkisebb százalékot adják a csehek, 0.89 százalék, a legmagasabb százalékot a románok, 92.50 százalék, ezeket követik a cigányok 70.17 százalék, a ruszinok. 61.20 százalék, a szlovákok 13-34 százalék, a magyarok, 7.32 százalék, a lengyelek. 2.52 százalék és a németek 1.29 százalék. A h-adseregfelügyelő kijelentése szerint az analfabéták részére 222 kurzust rendeztek, amelyeken 174 tiszt. 24 őrmester és 23 legénységi egyén tanított. Podkajsky tábornok ezu-tán többek között a milioia esetleges bevezetéséről a következőket mondta: — Az én véleményem szerint a milícia bevezetése a szó szoros értelmében véve a köztársaságban Középeurópában való földrajzi fekvésére és a nemzetközi katonapolitikai konstellációra való tekintettel egyáltalában nem ajánlatos. Kérdés, hogy a mülciarend- szer bevezetésével eredő óriási meg terheléseknek megvam-e a kellő eredményük is. A milícia bevezetés énéi feltétlenül szükséges nagy gyakorlóterek és lövöldék fen tartása nem zetpolilikai okokból nehezen valósítható A budapesti Ádám-klinihán fekszik Pautusz Ákos Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Jelentette a P. M. H., hogy Paulusz Ákost, az ismert gordonkaművészt, a kassai zeneiskola tanárát súlyos baleset érte és egészsége helyreállítása végett Budapestre szállították. Az Ádám klinika egyik kórtermében fekszik Paulusz Ákos, aki régebben sokat hangversenyezett külföldön, később a háború után a kassai zeneiskola tanárává nevezték ki. — Január 19-én történt, — mondotta a klinikán az őt fö'kereső ne-sti barátainak —, hogy a Lira- öalkör főpróbájáról hazafelé menet, az uccun elcsúsztam és az orvos megállapítása szerint az esés következtében jobb felsőkarom eltört. — Mindjárt Budapestre akartak szállítani, mert a kezelőorvosom kijelentése szerint a súlyos törés körül komplikációk merültek fel. Én azonban nem utaztam el, mert néhány nappal a baleset után a njult hét vasárnapjára volt kitűzve a Dalkör hangversenye és azt feltétlenül dirigálni akartam. —r Bármily nagy fájdalmam volt is, bepólyázott karral a pódiumra álltam és balkézzel végig dirigáltam az egész bosszú estét. A közönség, ame’y értesült a balesetemről meghatottan ós elismerés- seJ fogadta önfeláldozó munkámat és lelkes ovációban részesített. Az estély után azonban már annyira rosszul voltam, hogy nem halaszthattam tovább elutazásomat. i — Ádám professzor megvizsgált és hétfőn megoperált. A kezelés e'őrelá'halónn hat hétig tart. Nagy szerencsétlenség, bogv épp a jobb kar a vonós kar sérült meg. mert ha csak félig meddig is rokkant leszek a karomra, nem tudom többé kezembe venni a vonót. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét > megjelenik minden hét csütörtökjén
