Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-27 / 23. (1946.) szám

16 Farsangi naptár Február L péntek: Érsekújvár: Az Érsekújvár! Római Katolikus Kőé farsangi e Mélye műkedvelő öpérettelőádássak Febrnár 2. szombat: Pozsony: Magyar Diákkisasszonyok bálja (Átlón.) Mentő-bál, (Vigadó). Ungvári Az Ungvári AC farsangi táncestéivé. Február 5. kedd: Pozsony: Az országos keresztény szociálist a párt Országos Fehér Bálja a Vigadó nagytennében. Február 9, szombat: Pozsony: ,.Alt-Pressburg“ (Vigadó.) Léva: A Lévai Torna Egylet nagy álarcos jelmez­bálja. Febrnár 10. vasárnap: Párkány: Katolikus Legényegylet bálja. Február 16, szoríthat : Pozsony: Művészbál. (Vigadó.) Párkány: Zsidó Nőegylet jelmezbálja. — Amikor a csodarabbit kiátkozzák. Nyíregy­házáról jelentik: A nemrégiben elhunyt híres bod- rogkereszturi csodarabbi, áchlesinger Mózes őrö­kének betöltése körül szokatlan heves háborúság tört ki a bodrogkereszturi hitközség tagjai és az uj rabbi. Schlesiuger Künz Chaim Altér között. A háborúság most már a hatóságokat és & minisz­tériumokat is foglalkoztatja. Nevezetesen a bod- . rogkereszturi zsidó hitközség tagjai túlságosan világiasnak találták az uj csodarabbi életmódját és nem akarták beiktatni állásába, Anniikor Schlé- singer Künz Chaim Altér emiatt fellebbezett, a hitközség hatvan tagja Büdszentmihályon röpira- tot nyomatott ellene, amelyben kiátkozták az nj rabbit maguk és utódaik nevében. Az átok a rőp- irat szerint örök időr eszól és vissza nem vonható. A röpirat hatvan aláírója ellen Schlessinger Künz Chaim Altér feljelentést adott be a nyíregyházai ügyészségen. Miután a vizsgálóbíró arról értesült, hogy a röpiratot országszerte terjesztik, jelentést tett a belügyminisztériumnak, amely most érke­zett- rendeletével elrendelte, hogy a röpiratnak az egész országban található összes példányokat ko­bozzák el, a kereskedelmi minisztérium pedig a röpirat postai szállítását vonta meg. Maga a rön- irat nagyon érdekes, külseje ókori iratra emlé­keztet, tekercs alakn és héber betűkkel egy hosz- szu pergamentre van nyomtatva. Az ügyben a ki­hallgatások most fognak megkezdődni. xx A jó gyomor: boldogság! Ax emberi szer­vetet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotó­nak, aki minden mechanizmus örökérvényű pél­dájává teremtette meg. De ennek a csodálatos műnek a műnk ja is csak akkor összevágó, ha minden apró alkotó része szabadon és biztonság­gal működik a maga helyén. Egyetlen sróf vagy egy kis kerék lazuljon csak meg, mindjárt fel­bomlik a munka rendje és a szervezet látszólag legtávolabb eső része is megérzi, hogy valahol hiba van. Hát még mekkora a baj, ha a szerve­zet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Pedig ez a mi életünkben mindennapos jelenség. Gyenge gyomorral jövünk már a világra is rend- ! szerint és attól fogva életünk végéig legfőbb ba- j junk a gyomrunkkal van. Baj, ha keveset eszünk és dupla brj, ha túl terheljük a kajánt és a vé­ge, hogy minden ember gyomorbetegségben szén- ved. Kezdődik a eavtultengéssel és vele járó égés­űéi, majd jön a leggonoszabb k5-,etko#nény: a gyomorfekély, amely már annyi embernek okozta vesztét. A mesterséges készítmények egész sorá­val próbál véde bennünket ez ellen az orvostu­domány. Egész rövid időre mutatkozik is ered­mény hogy aztán ujult erővel törjön ki a baj. És dderül, hogy egyetlen igazi orvosság van csak: a :ő étvágy, amely az egészséges éhség-bői születik. A beteget az gyógyítja meg, aki ezt elő tudja idézni. Iparkodjunk tehát ezt az egészséges éhsé­get előidézni b meglátjuk, :1 étvágyunk lesz. Ezt pedig könnyen elérhetjük, ha a gyomerbán- talmak ellensúlyoz/'"ára a eigelkai István-forrás igen dús 'ők?,Tbon&to3 és jődta talmit vizét isszuk. Számtalan??' • -ért beigazolást, hogy a legszigorúbb dietíku3 étkezésre utalt szenvedő egyén már né ány üveg elfogyasztása után boldo­gan tapasztalta, hogy a tegna] ír ég kinzó gyo­morfájdalom ma már csat kellemetlen emlék. Egy ilyen áldásos hatású víznek valóban közgazdasági jelentősége van, meri hisz az egészséges ember munkateljesítménye mégi csak értékesebb és nagyobb, nő-' az1' a szegény szenvedőé, kit be­tegsége kínoz. Felebaráti kötelességet teljesít mindenki, ha e víz létezésére a gyomorbajosok figyelmét felhívja. A eigelkai István-forrás vizé­nek fogyasztására azonnal megszűnik a gyomor­égés, a gyomorfekély pedig rövid idő alatt gyó­gyul. A sok szenvedőnek nem kell többé diétát tartani, rnert egyszer a mindenkorra megszabadul a. savtullengéstől A Forráskczclősóg Bártfa (Bar- dejov), Szlovenazkó. K —kkw—i. ii na ■ ||| SZANATÓRIUMAI! >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. j ■ Tel. 28-911. Tel. 28-95. \ | 9iQIé.v,?.c.t.-«ché»i£'tv-n0jjy<'S«yáaza4,» | j urológia és larysauolojrla. !. Mililf napi 80.— Kd., II. osztály napi 60.— Ki. |j I I Szahad orvosválasztás! j in6Hi\ paosálá 8 napr» I. osztály Ká, 1600. •, ____. . . . n. . . iooq.- || •B RKGi S-MaC&ÍvR-HI RIiAt> 1920 január 27, vasárnap. %mmÁ2M.örfrvKcmuTA. Uj Ámrérm? 1929 , Prága, január 26. A sz-lovienézikái iinagyatr irodaiam aJjnainrihja í immár nyőlcaidszotr je&eiúS-k meg, ihogy válaszr tékos lapjain (liiányítalain és bámailmafike-ltő se­regszemléjét nyejtea az uj országiba! árok közé ékelt ^magyarság iediki és sz/eJlöfim mutnkássá- gáiaaik, valamint miinjkaeredimény’éíiiek. Nem kell Mlönűsefabén kákaugisulyozaii, mit jelent a mi vászon veknik között egy ilyen vállalkozás: 'hallatlan önfeláldozást és lelkes energiát igé­nyel. Egyimámiitán vonulnak fel ebben a könyvben szellemi életünk nagyságai, kegy írásaikká! örőt é-s bizalmat ön'Igenek a této­vázó lediekibe. , Az ezidea kötetnek egyetemes magyar iro- i dalmű szempontból is kitűnő jelentőséget köl­csönöz az <a tény, hogy ennek oldalain nem­csak a szlovenszikód, de az erdélyi és vajda­sági miagyiar irtük! legjobbjai iis felvonulnak reprezentáló irásaiiMtal. így a szlovensakói Uj- Aufróra az általános magyar kisebbségi szel­lemi élet közös fórumává lépeM elő. Naptár résszel kezdődik a vastag kötet. Szép érzékre valló ötlet volt a hónapok nevei alatt jeles költőinkből vett idézeteket oda ik­tatói. Az irodalmi részibeai a szlavenszkói és erdélyi, valamiét Vajdasági magyar irák re>- prezenlatiív munkáit talál jók. Versekkel sze­repelnek: Mécs László, az örök emberi jóság és tolerancia költője, akinek nevét a világhir kapta szárnyra; Győry Dezső, a kisebbségi magyarság legerőteljesebb, legöntudatosabb és talán legegyénább kifejezési formák felett rendelkező lírikusa; Darvas 'János a szolid hangulatok és csendes, meditáló bánatok ihletett enekese; Remények Sándor, az Er­délyben ólő nagy magyar poéta; Tompa Lász­ló, a finom hangok originális megszólaltatója; Szentáunrei Jenő, a modem ember (kétséged­nek és differenciált érdeklődési körének köl­tője, verseiibeai mély kultúra és emberszere­tet énekel; Fekete Lajos, a vajdasági ma­gyar költészet egyik legelismertebb munkása; Ferde Mária, az örök asszon yiság, a hitvesi jóság szelíd költőnője, az erdélyi iirodalom fő- erőssége; Tamás Lajos, kiváló tehetség; Ta­más István, az emberi lét gyarlóságának s az isteni gondváselésbe vetett lángoló bitnek toilmácsolója; ölvedfi László, a honfibú és a kitartásra váló lelkesítés nagynevű költője; Szombati-Szabó Isítván, Mécs László mellett a legjelentősebb költőpap a Boisebbségl literatu- ráiban; Szenteleky Kornél, a Jugoszl áviához csatolt magyaroik reprözentatiy költője; Ber­tatis János, a falusi magányában az emberi­ség örök problémáival foglalkozó lírikus; Weinberger Anna, Szlovenszikó legtehetsége­sebb kölitőnöje, Bánd Oszt cár, akinek csipke- finom versein az elliivabottság zamatja érzik; Csuka Zoltán, a formák művésze és i Debre- czeni József, a mély vallásosság prédikátora. Prózai irásokikail a következők szerepelnek a kötetben: Flachbarth Ernő dr., aki „kultúr­politikád teendőink'' dm alatt mélyszántásai tanulmányt ír az anyaországról, szóival szel­lemi rezervoárjáitól elszakadt kisebbségi ma­gyarság életbevágó feladatairól a kuliurpoli- tiika, területén. Dankó István „CsáHya" című novellája a fia.tal író legkiészebb alkotásai kö­zé tartozik. Rácz Pál „Az utolsó akkord" cím­mel elbeszélést ad, mélyben minden brálMáns virtuózitása és szuíbtilis meglátása ott ragyog a kiváló prózairónak. S-zeredai-Giiuber Károly is pompás írással emeli az almanach nívóját. Gyallay Domokos „Gondjaim egy kard miatt" című prózája kultivált toliról tanúskodik! Kuncz Aladár, a hírneves esztétikus „Gyulay Pál rózsáiról" ír; Reményi József, az Ameri­kába elszármazott író „Honvágy" camü novel­lája az ember legnemesebb fájdalmának emel örök emléket; Mól tér Károly cikke egy euró­pai faj vallomása. Jankovics Marcell írásait mindenki ismeri, ezúttal is oly nagyszerű, mint rendesen. N. Jaczkó Olga nemcsak a szlovenszkód, de az egyetemes magyar irodalom kimagasló nő­alakja; Kacsó Sándor, kiváló erdélyi író; Ta­más Mihály ismert kiváló elbeszélő, Tichy Kálmán, a szlovenszkód magyar irodalom egyetlen humorástája, Bognár GecaE tudomá­nyos cikket irt; Sabesd Ernő a budapesti Nem­zett Színház által előadásra elfogadott drámá­jának egy izgalmas részletét közli; _ Farkas Gelza „Önzés, ízlés, rokonszenv" című írása a könyv egyik legszellemesebb darabja; Bor­sodi Lajos, nagybecskereki áró „A kóbor Apót Jó" címen novellával szerepel; Szabó Mária, erdélyi Írónő hangulatos írással tar­kítja az almanach tartalmát Rendszertelen és bajokkal terhes knltur- életünk sok fogyatékosságáért iksárpőtol ben­nünket ez a könyv, mert azt mutatja, hogy ra- gjumk és tudunk. Irodalmi almanacíkimk szerkesztője, Reinek János dr. ismét becsűéltes, magyar kultur- munllíát végzett, molyrőí csakis a Jegteijeeebb elismerés hangján emlékezhetünik meg. (np.) Csatlóközi magyar kuíturéíei Lrátúgálán Pwahászka Istvánnál, a iesf&né! és Sosnorla város könyvtárosánál Komorja, január hó. (L-tküídór. íu(.titbalárMuuktóL) Csöndes, alvó kis­város. Hogyne lenne az, mikor a tőszomszédban levő Pozsonytól 4 óla alatt lehet vasúton lejutni Csal­lóköz ezen hajdan in reá városkájába ezekben a havas napokban, mikor az elevenebb közlekedést biztosító autóbuszok bevezetése elé a hatóságok, különösen az államvasutak oly nagy akadályokat gördítenek. Vasárnap van. A tízórai aagymisére készülődik a kevés uccánjárő közönség. Környékbeli gazdái;, tisztes iparosok, falusi asszonyok a hidegtől hajtva sietnek a templom Jelé a tiszta, lágae főtéren át Kérésemre egy idevalósinak látszó .iparos elve­zet Frohászka István lakására, akivel beszélni kívánok. Abban a háziban lakik, melyben hajdan Zsigmond király több izbem tartózkodott. Bolthaj­tásos folyosó vezet az emeletre, melynek egy szo­bájában lakik, fest Prohászka István, kinek ta­valyi Pozsonyban rendezett kiállítása egyszerre ismertté tette nevét egész Szlovenszkóíi. A vidéki életre kárhoztatott művész sorsa: ez az első impresszió. Meg nem adkuvásávai, művészi elhivatottságának tudatával együüjáró magányos­ság, szegénység, levegőjét árasztja ez n képek gaz­dagságával agyonzsulolt szoba. Kép, kép hátán, régiek, újak, vegyesen. Érdeklődöm sorsa, tervei és lehetőségei iránt. Valami bizarr egykedvűséggel beszél, miközben nézem uj, még ki. nem állított munkáit, melyek szinte hangosan kiáltják az őslehetség megnyilat­kozó erejét és a piktura uj lehetőségei felé kereső utakat nyitják meg a jővő magyar festészet szá­mára. — Tavasszal valószínűleg újra kiállítást rende­zek Pozsonyban, — meséli — egyúttal Pesten és Prágában keresek lehetőséget képeim bemutatá­sára. — ííogy nem hiányzik-e a város? Lehet, hogy az, annak eleven lázas élete még több imprész- sziót nyújtana, de igy is annyi feldogozásra váró témám van, annyi terv van bennem! Az élet min­denütt tele van gazdagsággal, a könyvek mér­hetetlen gazdagságát itt is megnyitja számomra, melyekből lelkem frisseségét ^ szélesítését ka­pom. Nézem a képeket. Sok ismerő*, régebbi kép. melyek a pozsonyi kiállítás óta elevenen élnek <• KimoshalaUan hatást hagytak bennem. Újak: ■ Könyvtárban" a sokféle olvasó-típus életbcrnar- kfri) meglátása, „Magányosan" a szürkék elforduló tömegéből kiemelkedő éloven szlncsség, a „Vásár" elénk . z'tttarkrtsőgri és mozgalmassága, n „Földosz­tás", a ma szociális problémájának színekkel és formákkal való megrögzítése. Amint igy forgalom egymásra az uj, mindig több és több mondaniva­lót ki-kiáltó képeket, tűnődöm e szomorú négy boltíves fal közé, e kisvárosba a silány élet­standardot biztosítani alig tudó viszonyok közé került tehetség sorsa felett s a későn fel- és elis­mert, még későbben támogatott magyar tehetségek sorsától való aggódással telt lélekkel, szinte fájón, szégyenkezve kérdezősködöm tőle. Tíz óra után Prohászkával együtt a városi köz­könyvtárba indulok, melynek vezetése rá van bízva, s melyért havi 250 korona díjazást kap. Az ódon városház meredek lépcsőin feljutva érjük el a könyvtárhelyiséget. Kis szoba, már tele várako­zókkal. Főleg munkások, iskolás gyerekek, a magyar könyv jövendő neveltjei. Míg Prohászka a művészből könyveket lajstromozó, könyveket aján­ló szürke hivatalnokká egyszerűsödik, nézegetem a könyvjegyzéket, megtekintem a könyvtárat. Amilyen primitív a könyvtárterem berendezése, olyan gazdag a könyvtár állománya. Közel ezer kötetben ezernél több müvek közt ott látjuk a ma­gyar klasszikusok egész sorát. Jókai, Arany, Petőfi, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc, Iíeltai Jenő. Móricz Zsigmond, Karinthy, Gárdonyi teljes soro­zata mellett látom a teljes H. G. Wells, Courts- Mahler, Lehne sorozatot, Barbusse, Upton Sin­clair, Krúdy néhány kötetét, gazdag és nagyszámú ifjúsági könyveket és az összes szlovenszkói - irók munkáit (Kazinczy- és Ikva-kiadások), Marx mel­leit Papin! könyvét és az egész régi magyar iro­dalomnak a Magyar és Olcsó könyvtárakban meg­jelent anyagát. A kézi könyvtárban Benedek: Irodalmi lexikona. Fochs: Erkölcstörténete, Éder: Művészeti lexikona munkákat pillantom meg. Nézem az olvasókat. Egyszerű emberek. Várják, keresik, olvassák a magyar szó legnagyobb éb­rentartást, a magyar könyveket és e percben hittel tekintenek a jövő felé. örömmel állapítom meg, hogy a könyvtár meg- teremtője, Farkas Gyula tanár olyan szakértelem­mel, annyi pszichikus meglátással és oly széles látókörrel állította össze ezen aránylag nem nagy, de mégis gazdag könyvtárt, hogy Somorja méltán büszke lehet rá a félőn gojfflolok arra, hogy — mint megtudom — a kevésbé átfogó szellemű uj köuyvtárbizottság esetleg cl fogja rontani ezt a szépen megalapozott munkát. Körüljárom a várost. A legforgalmasabb ucca ! korzóján templomból kijövő vidám leányok ositri 'Csoportja járkál. Nemsokára megindul a déli ha- i rangszó, iparos emberek sietnek a vasárnapi ebéd I I '*NÍociern szépség- Pnoiifu Piiltiiril Pozsony- ápolás - fodrászat ÜGöUTjnUUÍTÜlG Bratisiava, Slovakia - Passage Hosszú u. 13. Promenadc. előtti szokásos összejöveteleikről hazafelé. Meg­akad szemem a somorjai hires műemlékek, a re­formátus templomnak fenségesen egyszerű szép­ségén, melyet csupán egy müérzék teljes hiánya nélkül utólag belehelyezett idomta’an ablak és a most tépüiő uj, nem stilszerü udvarkerités kon­trasztja csökkent. Ebédelni térek egy vendéglőbe. Finom, mond­hatnám nagyvárosi koszt, jó kiszolgálás, jó bor, de — minden drágább, mint mondjuk akár a drá­ga Pozsonyban. Az étteremben beszélgető urak a tegnapi tűzoltó bálról dískurálnak, mejy reggelig tartott és jó muri volt, majd az Uj főidesurról beszélnek, melyet a műkedvelők háromszor egy­másután adtak elő. Ugylátszik, csak kívülről álmos ez a város. Mulatni, mükedvelni ée olvasni te tud­nak és szeretnek benne. Sátán Zoltán (*) Slezák és a „püspök". Bécsből jelentik: Teg­nap este az állami operaház színpada mögött kü­lönös élménye volt Slezák Leó kamaraénekeanek, a bécsiek kedvencének. Egy mag-astermetü, püs­pöki talárba öltözött embertől megkérdezte, miért jött ilyen korán és hogy ma este rPalestrina"-t adják e. Slezák ugyanis azt hitte, hogy statisztá­val van dolga. Az ur nagyon megharagudott és mint Ohm báró tényleges püspök mutatkozott be. Slezák bocsánatot kért tőle, de a püspök különös monológba kezdett, úgyhogy az énekes nem tudta, bolonddal, vagy csalóval van e dolga. Mikor a I „püspök" észrevette, hogy figyelik, futásnak eredt ! azonban egy kávéháziban elfogták. Kiderült, hogy l a püspöki talár alatt egy 25 éves ember rejtő- ! zik, alci többször követett el ilyen dolgokat. Elő- : kelő bécsi családból származik és nem normális, i (*) Mistinguett Berlinben. Berlinből jelentik: ML- tinguett most végre megkezdi régóta beharango­zott európai turnéját. Párásban a csillagok sorra hullanak és egyre tűnnek fel az uj égitestek, hogy hamarosan elhalványuljon a fényük. Ceak Mis­tinguett őrzi megingadhatatlanul régi pozícióját és a sztárok között ma is a legfényesebb. Igaz, hogy Mistinguett túl van azon, hogy eleő szerel­me legyen valakinek, ha az mindjárt a hevülékeny Párás is. Az ilyen szerelmek már nem múlnak könnyen. Mistinguett hatvankétéves. Most Ber­linben fog fellépni Mistinguett, akit nagy érdeklő­déssel vár a német főváros. Mistinguettet nem mindenki gutirozza, de mindenki megnézi. Mert a hatvankétéves diva — tünemény. Ilyen aztán e*ak ugyan nincs több az egész világon. (*) Karafiáth Márius dr.: Régen volt (Léva, 1928. Nyitnád és Társa irod. és nyomdai vállalat kiadása, nyolcadrét 256 lap). Karafiáth Márius dr. könyvének előszavában siet minden feltevést ei- háritani magáról, a felől, hogy irodalmi babérok­ra vágynék. A maga, családja és legszűkebb ro­koni és baráti környezete számára gyűjtötte össze és nyomatta ki ezeket a múltról való emlékezése­ket, amelyek a magyar kisváros társadalmi életé­nek érdekes és szúrna keresztmetszetét adják. Ka­rafiáth Márius dr., aki mint orvosdoktor te a feg- krtünőbb hírnévnek örvend még ma is Léván, egy érdekes és szép életpálya csúcsáról tekint vissza a múltba, hosszú életnek Bok-sok derült színek­ben pompázó és árnyékos emlékére. Közvetlen, anekdotázó hangon mondja el ezeket a története­ket, amelyek legtöbbje nemcsak a szerzőre jelent érdekes élményt, hanem az olvasó is szívesen bön­gészi végig a könyvet, a jóizü vadásztörténeteket, a szerző személyes élettapasztalatait és a mások­ról szóló, sokszor nemcsak jóizü humorral elbe­szélt, hanem frappáns történeteket. Egy kivesző- félben levő irodalmi műfaj, az a memoár-iroda­lom elevenedik meg a szerző tolla nyomán, amely memoárok nem hírneves nagyságokról szólnak, hanem a magyar társadalom félmult idejében élt figurákról, a történeti valóság alakjairól. Az egész könyv egy kiegyensúlyozott élet alkonyáig meg­őrzött szellemi és kedélybeli frisseség, szivbeli jóság és eleven életszemlélet benyomásait teszi az olvasóra, akinek pár igazán kedves órát szerez­nek Karafiáth történetei. A szépen kiállított könyvet Léván lehet megszerezni Nyitrai és Tár­sa könyvkiadócégnél. A testes kötetnek, melyet melegen ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe, 15 korona az ára. (a. gr.) 1 (*) Kis művészi hírek. Vilmo-s svéd herceg szín­darabja nagy sikert aratott az egyik svéd szín­padon. — A Sasfiók felújítása a párisi Sarah Bornhardt színházban nem remélt eredménnyel járt, úgyhogy Rostand klasszikus darabját ismét hónapokig fogják műsoron tartani. — Zilahi La­jos külföldi útjáról hazaérkezett, egy regényen dolgozik és legújabb színpadi müvét júniusban kezdi meg. — Móricz Zsigmondnak A fehér páva című egyfelvonásosát egy bécsi kiadó kérgére németre fordítják. AZ IVAN-TARSTJLAT HETI WtfSQKA < RIMASZOMBATBAN: Vasárnap d. ul: Zenebona. Jazzoperett. Vasárnap este: A« utolsó Vfercbély-lány. Hétfő és kedd: Abris rózsája. Bemutató. \ FOZSONYI MOZIK MŰSORA Január 25-tő! 2S-ig: Redoute: A farsangkirály. Átlóm: A vad macska. Tátra: A fárevies. Elité: Férfi férfi ellen. Metropol: A cárerics. A NAGYKAPOSI URANIA-MOZGÚ MŰSORA: Január 27: Revü macska. (Haris JunkevmaunV Február 2: Ma Mária táncol. Február 9: Aronyhaju Éva. Február 10: Párbaj a felhőkben. (Mihly Glvristiau* és Jean Murát.) , r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom