Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-27 / 23. (1946.) szám

1929 január 27, vasárnap. 11 Gondolatok és utak a szociális kibontakozás leié Pleiller Miklós dr. előadása Prága, január 26. Nevezetes kulturesemény színhelye volt tegnap este a prágai magyar diákmenza, ahol a prágai magyar főiskolások Makk-egyesülete ezidei szabadegyetemi elő­adássorozatának; megnyitó estéjére úgy a ma­gyar főiskolások, mint a prágai magyar koló­nia nem-diiákitagjai közül ás közéd (kétszázam gyűltek egybe. A nagy érdeklődés az illusztris tudós előadónak, Pfeiffer Miklós dr. kassai kanonoknak szólt, aki „Gondolatok és utak a szociális kibontakozás felé“ cimmel párat­lanul érdekes és tanulságos tudományos elő­adást tartott. A nagy nyugati kulturállamok tudományos köreiben is elismert nevű Pfeiffer Miklós dr., aki a nemzetközi és szociális problémákkal elvi és elméleti szempontból foglalkozó nem­zetközi Ika-szövetség ügyvezetője és kongresz- szusainak (1924 Lugano, Svájc; 1925 Oxford; 1926 Einsiedeln, Svájc; 1927 és 1928 Bregenz, Ausztria) rendezője, az lka legutóbbi, 1928 nyarán Bregenzben rendezett kongresszusá­nak egy előadását ismertette, melyet nevezett kongresszuson Landmesser X. Gereni dr., a tizenkétezer tagolt számláló birodalmi német Kath. Akademikerverband főtitkára tartott a modern kapitalizmusról, indusztrializmus- ról és a természetjogon alapuló emberi tu­lajdon fogalmáról. A magas nivóju s ifjúságunk helyes szociális gondolkozásmódjának jótékony befolyásolá­sára alkalmas előadás gondolatmenetét rövi­den a következőkben foglaljuk össze: / úgynevezett kapitalista szellem a mun­kái, pénzszerzést, hatalmat öncélnak tekinti. Judividualista alapon áll. A gazdasági tevé­kenységnél, pénzszerzésnél az egyén érdekét tekinti csak. Az egyén mások iránt kímélet­len, ebbeli érvényesülését jogosnak nyilvá­nítja. A magántulajdont is pusztán az egyén, szempontjából nézi. Megfeledkezik arról, hogy az egyén az egyes ember szerves része az emberi társadalom­nak ; tehát az egyén vagyonszerzésé­ben és vagyona felhasználásában is kell, hogy tekintettel legyen a társadalomra, a köz érde­keire. A magántulajdonnak a köz iránti köteles­ségektől való különválasztása, a pusztán egyéni, önző, a közre káros beállítása nagy hatást gyakorol a gépekkel nagyban való ter­melésre, az indusztrializmusra. Az igy irányí­tott indusztrializmus az önálló kis- és közép- exisztenciákat proletárokká teszi. Egyes na­gyon kevesek kezében pedig óriási méretű vagyonokat hulmoz össze. A fcolleMivisifca irányok híved ezzel szemben a magántulajdont meg akarják szüntetni. Et­től várják a társadalmi jólétet. A helyes megoldás abban látszik, hogy el­ismerjük a magántulajdont, azonban elismer­jük azon korlátokat is, melyeket a természet rendje, a természetjog a magántulajdonnak állít oly értelemben, hogy annak nem szabad oly módon érvényesülnie, hogy a másik ol­dalon a tömegnyomort, a köz kárát okozza. Nem saját hartálimábód, de a természetjog aíLaip- jáu van joga az államnak a magántulajdont szabályozni, korlátozni akkor, és oly mérték­ben, amikor és amily mértékben e korlátozás a köz valódi java, nem pedig esetleges újabb érdekcsoportok önös érdeke, igazán megkí­vánja. Tovább az állam e téren azonban nem mehet. A feladat a gyakorlatban az lenne, hogy a magántulajdont nem megszüntetni kell, ha­nem éppen minél több egyénnek adjunk mó­dot arra, hogy magántulajdonhoz s ezzel ön­álló exisztenciánoz jusson. Kislakás-akcióval, telepítéssel, nagyüzemi részesedéssel sókat lehet tenni e téren; természetesen anélkül, hogy mások szerzett jogai-sérelmet szenved­jenek. Hogy ez nem járhat a vagyonos osztály részéről hozandó áldozatok nélkül, az világos. A mai Magyarország egyik legmarkánsabb vezéregyénisége, Vass József dr. népjóléti miniszter ezért mondta oly találóan győri kór­házavató beszédében, hogy az, aki a vagyon birtokosa, amikor szociálpolitikát müvei, ön­magát biztosítja és nemzetét. Az előadást a szépszámú közönség meleg ovációval köszönte meg s annak hasznos, eredményes voltát miseim igazolhatja jobban, mint az előadást követő sok értékes hozzá­szólás. Pfeiffer Mjklós dr. előző nap ugyanerről a léniáról Brünnben az ottani magyar főiskolai hallgatók egyesületeinek, a Corviniának és a Makk-nak tartott előadást. Itt is nagyszámú hallgatóság volt, amely nagy érdeklődéssel hallgatta meg a közérdekű előadást s itt is értékes vita indult az előadás nyomán. — Orvosi kinevezés. Komáromi tudósítónk jelenti: A közegészségügyi miniszter Bricihta Jakab dr. poroszba! kör orvost Komáromiba állami községi orvossá nevezte a vezető orvosi állásra. A kinevezés érdekes bonyodalmai okozott, mert az eddigi helyettes állami köz­ségi orvos részére Komárom város most ala- kilofct át tetemes költséggel az egyik községi házban egy nagybb lakást, amely eképpen vi­tássá váll az orvosok között. — Doktorrá-avatás. Juc. Kertész Berta­lant, Beregszász, január 2Aén avatták a prágai Káróly-cgyelemen mindkét jog dok­torává. Szétküldésre: Kelengyerészek s Női fehérnemű: I Vászon­áruk Zseb­kendők Függöny* anyagok Miüeux­teritők Fehér áruk Ágynemű: 6 la különböző liffoning Kó 93.­6 la nadrágkombiné, fehér és színes ...... Kő 158.­6 ta hálóin?, fehér és színes Ke 213.­2 la szoknyákombiaé, fehér és színes ...... Kő 53.­3 különféle kötény . . Kő 58>- 2 tucat la zsebkendő (1 tu­cat színes, 1 tucat fehér) Kő 45.­Himzctt ájjyhuzatok két ágy­ra (két paplanhuzat, négy nagy párna, két kis pár­nahuzat) ...... Ke 290­la damaszt, két igygami­turára ....... Kő 224. la inlet két ágyg&rnitarára Ke 280. la gyapotkelme hat lepedőre Kő 155. Ke 620,— Ke 949.— Emlékek minden vevő részére Naponta 4—6 éráig hangverseny A kelengyerészek mindegyike külön is kapható utánvétes cso­magolásiban Asztaláé miiek: Szétküldésre: Kelengyerészek: 1 hatszemélyes tisztavászon 1 tucat viszondamaazt tö- [ asztalnemű ..... Kő 86,— rülközö ....... Kő 120.-— j 1 hatszemélyes azsurozott, j f t ,ehér kon hatörQl. tisztavászon a.-nemü Ke 147-- kőzo ....... . Kő 70.- I 1 hatszemélyes azsurozott, tisztevászon kávézó gar- í tucat durvább konyhatö­nitura .................... Ke 100-— rülkőzö ...... Kő 68.— j 1 h at**f®ébe8 *zin?8' „ 1 tucat konyhaedény-törlS rozott kávéz őgamrtnra Kő 69,— Kű 85 1 színes selymesfényü ab- 'so’ rósz ........ Kő 65.— 1 tucat poháriöriö . . Ki 54.— 1 tisztavászon fehérszegé- j tacat pohártörlö, színes lyes, négyszemélyes, gar- Kő 33_ ! nitu ra ....... Ke 65.— öö' í 1 fehér damaszlteritö . Ke 27-50 1 konyhaasztal-terítő . Ki 18-— í Ke 559 — Kc 398.— Külön elárusitások: NSüogek . . . . Kí 11 50-tol felf. Nőikombínék . . , 16.50 „ , Kézimunkázott te- rítok........................ —.95 , , Cs ipkezsebkendők,, 150 , , Egyszerű asztalte­rítők ......................., 9.90 „ „ Az érsekujvári gimnázium át nem vett tanárainak ügye az összkormány előtt Holota János képviselő interpellációban sürgette meg a három és fél év előtt kötött szerződés végrehajtását Néhány hónap mu'lva négy éve lesz annaik, hogy a prágai isko'Laiügyi (kormány Érsekúj­vár várossal szerződésit (kötött a városi featto- lákus gimnáziumnak áfllliamosiiitására nézve. A szerződés szerint az álam köteles völt átven­ni a gimnázium teljes személyzetét, amennyi­ben a tanerők a szerződésben fogdáit fölítóte- ileikneík megfelelnek. A kormány azonban a jelien esetben is na­gyon nehézkes szerződő félnek bizonyul. Az i&kotlaügyi kormány a gimnáziumot sietett át­venni a saját (kezelésébe, a tanárok átvétellé azonban már nem vélt számára olyan sürgős, sőt ellenkezőleg: a szerződés f ötöt ételiéit oly kiterjesztő módon magyarázta, hogy teljes bárom éviig 'tartott a bdkövetelit okmiányok, igazolváiiyoik és bizonyájtványok. beszerzése. Az átvétel, sürgetése érdekében Holota Já­nos dr. magyar nemzeti párti nemzebgyuuicssi képviselő számtalanszor eljárt az iskolaügyi* miuisffltóriumban, ahol minden alkalommal újabb és újabb okmányok bemutatásától tet­ték függővé az egyes tanárok átvételét. Vég­re sikerül a minisztérium által követelt va­lamennyi okmányt előteremteni, mire az át­vételi ügyében a minisztertanács továbbra is késlekedett meghozni a szükséges határo­zatot. A minisztertanács részéről tanusiitoibta hu­zavonának véget vetendő, Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő ez ügyben a múlt napokban az alábbi interpellációval fordul! az összkomnáuyhorz: Érsekújvár városa az általa föntartott községi katolikus reálgimnáziumot az ál­lammal kötött 1925 junius 19-én keltezett és jóváhagyott szerződés értelmében az ál­lam kezelésébe adta át az abban foglalt föltételek mellett. A csehszlovák állam az iskolát 1925. évi szeptember 1-vel át is vette saját kezelésébe, azonban a szerződés Hí. pontjában foglalt és az intézetnél mii­ködő tanárok átvételére vonatkozó kötele­zettségnek mindezideig csak részben tett eleget. Dacára annak ugyanis, hogy a szer­ződés cmljtett pontjában fölhozott föltéte­leknek mind a tíz tanár teljesen megfelel, mégis csak négy tanár átvétele fölött dön­tött 1928. évi szeptember 1-jei hatállyal, mig a többi tanár, névszerinti Bedy Ru­dolf, Bukovinszky István dr., Noszkay Ödön dr., Sebestyén János, Szeglethy István és Wieber Jakab átvétele még a mai napig sem történt meg, holott az intézet átvétele óta immár három és fél év múlt el. Ugyan­ez áll a két iskolaszolgára is. A kormány ezen szerződésellenes maga­tartása folytán egyrészt Érsekújvár városa tetemes kárt szenved, mivel az át nem vett hat reálgimnáziumi tanár fizetése és az is­kolaszolgák fizetésé még mindig a város pénztárát terheli, másrészt az át nem vett tanárok a teljes bizonytalanságban és két­ségbeesésben élnek annál is inkább, mi­vel nagyobbik része több, mint 25 éves szolgálati idővel biró régi tanár. Kérdjük az iskolaügyi miniszter nrat és az összkormányt: 1. Mi az oka annak, hogy az 1925. évi ju­nius 10-én kötött szerződés B és fél éve még végrehajtva nincsen? 2. Mi az oka annak, hogy az át nem vett hat tanár és két iskolaszolga, dacára an­nak, hogy mindenben megfelel a szerző­désben fölsorolt föltételeknek — úgy, mint a már átvett négy kartársuk —, mai napig átvéve még sem lett? 3. Hajlandó-e intézkedni sürgősen, hogy az át nem vett tanárok és iskolaszolgák át­vétele sürgősen megtörténjék, és általában hajlandó-e gondoskodni arról, hogy az ál­lam által kötött szerződés minden pontja most mar, 3 és fél év elmúltával, teljesí­tessék, hogy ezáltal ama rossz vélemény, amely ezen szerződés ily példátlanul kése­delmes teljesítéséből a minisztériummal szemben kialakult, megszüntettessék, a mulasztás jóvátétcssék és az állam presztí­zse megóvassék? A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szin­dikátusának tagjai felszálltainak, hogy tag­sági igazolványaikat az érvényesség meg­üt bbitása céljából a titkárnak (Kopper Miksa, Prága IT, Panská ni. 12, II.) küldjék be. Postaköltségre három koronás Icvél- bélyog melléklendő. Az osztrák intellektuelek szövetsége a romániai politi­kai foglyok $zabadonbooátá$át követeli Béee, január 26, A Wiener Allgemeáne Zeitung jelentése szerint az osztrák intel- lektüelck szövetsége két táviratét küldött a román régen®tanácsnak és Maniu mi­niszterelnöknek, amelyekben a politikai foglyok azonnali smbadlábrahelyezésót követelik. Az intell ékíthetek elsősorban Pujor szocialista vezér és Boris Stofanov ismert kommunista agitátor szabadi ábra- helyezését követelik. Az egyik táviratot volt bécsi ügyvédjei, Walentin Rosenfeld dr. és Egon Sch önből dr. irta alá, a másik táviratot pedig Ereud professzor és Ellen- bogen szociáldemokrata képviselő írták alá. . i i , I A magyar sajtó tiltakozik a jugoszláviai magyar párt feloszlatása miatt Budapest, január 26. A budapesti sajtó terjedelmes cikkekben foglalkozik a sza­badkai magyar párt feloszlatásaval. A saj­tó egy része erélyesen felhívja a kor­mányt, hogy a népiszövetség elé vigye a jugoszláviai magyar párt feloszlatását A magyar párt megszüntetésével ugyanis megszűnik az a lehetőség, hogy a magyar­ság vezetői bárhol is felemelhessék szavu­kat a sérelmek ellen. A magyarságot tel­jesen elnémították, most még az a gyönge hang is a torokba fulladt, amely eddig legalább a rábeszélés eszközeivel próbált egy-egy kiáltóbb igazságtalanságot kikü- szöböltetni. — A komáromi Kereskedők Testületének nagy müvészestélye. Komáromi tudósítónk je­lenti: A komáromi Kereskedők Testületé nagy müvészestélyt rendezését vette tervbe, amelyen kiváló nevű művészeket és művésznőket fog fölléptetni. A müvészestélyt a komáromi kul­túrpalotában rendezik, előreláthatólag március első napjaiban. Hői­fehérnemű ágy­nemű Asztali­készletek Fürdő­felszerelés Konyha­ruhák Konyharuha« ::U- ff§| a: -jf) MÓDÉN I IHAUS#f f “imM-fpW A.G. | jgte# PRAG Külön elártusifások; Fehér függöny kelme 150 cm széles ..... Ke 8.90 r( Por- és törlőkendők . | per 6 drb. . . . Ké Í7.50-tol felf | Frotté-törfilkÖző „ 7.70 „ * 1 Csipke per méter „ —.20 | Zsebkendők p. 6 drb. 11.— „ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom